Növények élettana. orem.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Növények élettana. orem."

Enikő Borosné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Növények élettana

2 Növények Növények élettana élettana A terméshozam maximalizálása érdekében ismernünk kell, milyen módon tarthatjuk a növény vegetatív-generatív állapotát egyensúlyban. Csak akkor van lehetőségünk a növényeinkről a legtöbb termést betakarítani, ha azok a legtöbb energiát a termésképzésre tudják fordítani. Minden szélsőség, legyen az klimatikus, a talajnedvesség és/vagy tápanyag tartalmának változása, valamint egyéb tényezők, csökkentik a potenciális hozamot, mert amikor a növénynek a szélsőséges viszonyok negatív hatásait kell kompenzálni, energiát kell arra fordítania, amiből nekik is csak korlátozottan áll rendelkezésre. Törekedjünk a vegetatív-generatív egyensúly fenntartásra! Hogyan tehetjük ezt meg? Vegetativ (a növény zöld tömege: szár, lombtömeg) nappali / éjszakai kicsi kicsi kevés levél eltávolítása nedvesen tartott közeg Generativ Irányítás eszközei klímaszabályzás hőmérséklet ingadozás páratartalom ingadozás lombtömeg szabályozás öntözés, tápanyag ellátás szabályzása (virágok, termések) nappali / éjszakai nagy nagy erős levelezés gyakran túlöntözött, majd ezt követően erősen kiszárított közeg Ezen eszközök nem mindenhol és nem helyettesítő módon használhatók. Vegyük példának a fűtés nélküli termesztő berendezéseket (pl Almeria). Ezekben a klímát nem, vagy csak részben lehet szabályozni, így a növény egyensúlyának az irányítása ilyen házakban ezzel az eszközzel nem lehetséges. Mégis ismernünk kell, hogy a klíma az ilyen házakban a nagy nappali és éjszakai hőmérséklet, páratartalom ingadozás miatt a növényeket generatív irányba tolja. Ezzel szemben kell a másik két eszközünkkel dolgoznunk. Lombtömeg szabályozás - Azoknál a növényeknél, pl paradicsom, ahol alkalmazzuk ezt a technikát, erősebben kell leveleznünk (pl. egy alkalommal több levél eltávolítása).

3 Öntözés, tápanyag-ellátás szabályzás nedvesebben kell tartani a közeget, kerülni kell a nagy ingadozást, gyakoribb esetleg kisebb adagú öntözés javasolt. A kiszáradás ugyanis két módon is generatív irányba tereli a növényeket. Egyrészt, amikor a víz távozik (párolgással a közegből), a tápanyagok egy része megmarad és ily módon relatív megemelkedik a közegben a só koncentráció (EC). Az optimumtól való eltérés, ha ez szélsőségekbe hajlik, a növényekre stressz hatást gyakorol, emiatt a növények az energiájukat a fennmaradásuk, szaporodásuk, utódaik kifejlődése irányába, tehát termésképzésre fordítja. Azt gondolhatnánk, hogy ez jó, hiszen mi sok termést akarunk betakarítani, de sajnos ha az egyensúly generatív irányba felborul, a növények a kisebb méretű termést is inkább beérlelik, hogy a magokról (utódokról) gondoskodjanak, tehát csökken a termésméret és így a betakarított termés összsúlya is. Másrészt a gyökérzet víz és tápanyag felvételben aktív hajszálgyökér része mindig keresi az optimális víz-levegő arányt a közegben (ami kb %). Ez valóban mozgással jár együtt, a gyökerek oda nőnek, ahol ez az optimum van. Ha ez a hely változik, mert vagy kiszárad az adott hely és csökken a víz aránya, vagy a túlöntözéssel a levegő aránya csökken, a gyökerek elmennek onnan és keresik az optimumot. A növényélettani tudomány ismeretei szerint, ha a növénynek szűkösen van energiája, a rendelkezésre álló mennyiséget először a gyökérbe pumpálja, utána termésbe és legvégül a zöldtömegbe. Tehát, ha a gyökér mozgása folyamatosan energiát követel, kevesebb jut a terméshozásra, csökken az elérhető hozam. A talaj nélküli termesztés további nagy kihívások elé állítja a kertészeket, ezen belül is az öntözés mikéntje döntő jelentőségű a sikeres termesztéshez. A különböző termesztő közegek eltérő vízmegtartási, újranedvesedési tulajdonsággal rendelkeznek, sűrűségük, sajátos szerkezetük, anyaguk, méretük miatt. A szakemberek megegyeznek abban, hogy a nagy genetikai potenciállal rendelkező fajták, pontos öntözési stratégia hiányában nem képesek nagyobb terméshozamra, sőt kevésbé toleránsak növényirányítási hibákra. Az öntözővíz pontos adagolása, felhasználása gazdasági, környezetvédelmi szempontból szintén fontos. A növényeknek egészséges és folyamatosan megújuló gyökérzetre, valamint a gyökérközegben elegendő oxigénre van szükségük. Ezeken kívül az optimális növekedésükhöz a napszaknak megfelelő, szabályozott közeg-, víztartalom változás szükséges. A víztartalom változása a termesztő közegben generatív vagy vegetatív impulzust vált ki a növény számára. Esetenként szélsőséges értékekre van szükség a növények egyensúlyban tartására, mely pontos, megbízható kontroll nélkül kivitelezhetetlen. A termesztő közeg nedvességtartalmának optimuma napszakonként változó. A fenti ábrán egy egyensúlyban lévő paradicsom növény termesztő közeg súlyváltozása látható. Néhány szabály betartásával sikeresen irányíthatjuk növényeinket.

4 Mikor kezdjünk öntözni? A reggeli első öntözés időpontjának megválasztása, erőteljes hatással van a növényekre. A növényekre gyakorolt hatását elsősorban az előző napi utolsó öntözéskor elért legmagasabb víztartalmi érték és a következő reggeli első öntözéskori víztartalmi érték közti különbség határozza meg. Általánosan elfogadott szakmai vélemény, hogy ennek a különbségnek célértéke klímaszabályozott növényházakban legyen 6% és 12% között, a növekedési egyensúly fenntartása érdekében. Ezek az értékek földrajzi, klimatikus viszonyoktól, valamint a növény pillanatnyi állapotától függően mindkét irányban változhatnak. Annak megfelelően, hogy a növényeknek vegetatív vagy generatív impulzusra van szükségük, dönthetünk, hogyha a cél a növények vegetatív irányba mozdítása, a különbség célértéke legyen kisebb, közelítsen a 6%-hoz. Ha a cél a növények generatív irányba mozdítása, a különbség célértéke legyen nagyobb, közelítsen a 12%-hoz. Azokban a termesztő berendezésekben, ahol a hőmérsékletet, páratartalmat nem lehet precízen beállítani, nagy valószínűséggel jelentős hőmérséklet ingadozás alakul ki a nappalok és az éjszakák között, különösen napos időszakokban. Ez a helyzet a növények számára eleve stresszes, ami generatív jelleget kölcsönöznek a számukra. Így ilyen környezetben lehetőleg kis ingadozást kell tartani a célértékek között, 2%-4%. Itt azonban nagyobb jelentősége van a pontos mérésnek, mert akár 0,5%-s eltérés már hatással lehet a növény irányítására. Amennyiben borult idő van a hőmérséklet különbség nem lesz akkora, ilyenkor a nagyobb értékhez kell közelíteni. Mivel a növényeket napról napra különböző környezeti hatások érik, ezért az éjszakai vízfelvétele is napról napra szélsőségesen változhat, ami kockázatossá teszi az időpont alapú öntözési indításokat. Erre a problémára nyújt megoldást a Trutina kezelő felületén található riasztási funkció, mellyel beállíthatjuk százalék alapon azt a különbség értéket, ahol az öntözést el szeretnénk indítani. Amikor a beállított értéket eléri, vagy meghaladja a közeg nedvesség tartalma, a rendszer riasztási üzenetet küld, és ideális időpontban indíthatjuk első öntözésünket. Miután megtettük az első lépést, a reggeli első öntözésünk elindult, következő célunk az előző napi víztartalmi maximum érték elérése és a nap folyamán a nedvességtartalom ezen érték közelében tartása lehetőleg a napi utolsó öntözésig. A napi maximum víztartalom gyors eléréséhez általában nagyobb öntözési adagot választunk. A kívánt maximum érték elérését követően elérkeztünk az öntözési stratégiánk harmadik periódusához, ahol a célunk a maximum érték fenntartása oly módon, hogy az öntözések között eltelt idő alatt a víztartalom a közegben a kívánt 1% - 3 % különbséggel ingadozzon. Figyelembe kell venni a szükséges túlfolyást (drain)!

5 Az optimálisnak tartott értékek földrajzi, klimatikus viszonyoktól, valamint a növény pillanatnyi állapotától függően mindkét irányban változhatnak. Fontos! Ha nem megfelelő öntözési adagot vagy nem megfelelően választjuk meg az egyes öntözések közötti időt a napon belül, nem kívánt mértékű víztartalom növekedéshez vagy csökkenéshez vezethet. Ennek elkerülésére a Trutina kezelő felületén lehetőség van az adott tartományon kívül eső érékekre riasztást beállítani és ilyen módon időben reagálni a megváltozott körülményekre. Lóczi János ügyvezető igazgató Gremon Systems Zrt.

Hasonló dokumentumok

Öntözés alapelvei, öntözés napi és éves görbéi. Szőriné Z. Alicja

Öntözés alapelvei, öntözés napi és éves görbéi Szőriné Z. Alicja Klimaat Miért fontos? Klíma Tulajdonságok régebben Gyökér zóna Miért fontos? Klimaat Most Tulajdonságok Klíma Gyökérzóna 90 80 Tábla nedvessége