Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein"

Klára Gulyás
7 évvel ezelőtt
Látták:

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein - Őrség Balázs Pál1 - Prof. Konkoly-Gyuró Éva1 - Bacsárdi Valéria1- Király Géza2 1 Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet 2 Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the European NYME EMK KARIDevelopment TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Regional Fund (ERDF) október 05. 1

TransEcoNet - Tájak határok nélkül A TransEcoNet kutatás projekt célja: határon átnyúló tájakon az ökológiai hálózat védelme és helyreállítására, valamint tervezésével és kezelésével összefüggő

2 TransEcoNet - Tájak határok nélkül A TransEcoNet kutatás projekt célja: határon átnyúló tájakon az ökológiai hálózat védelme és helyreállítására, valamint tervezésével és kezelésével összefüggő stratégiák felderítése és kidolgozása. Ezen belül a kérdőíves felmérés célja: a táj gazdáinak, a döntéshozóknak és a lakosoknak és a környezetük kapcsolatának vizsgálata, a táj fejlődésének és változásának kutatása.

3 TransEcoNet projekt mintaterületei Magyarországon Sopron-Fertő Hanság Szigetköz Magyarország Őrség Vendvidék Felső-Rába-völgy

4 Felső-Rába-völgy Őrség Vendvidék

5 Feldolgozott történeti térképek I. Katonai Felmérés II. Katonai Felmérés III. Katonai Felmérés

6 Felszínborítás változása az Őrségben

7 Felszínborítás változása az Őrségben

A felszínborítás változása az Őrségben 100% 80% Zárt beépítésű településterület Nyílt beépítésű terület és települési zöldfelület Szántó 60% Szőlő, gyümölcsös, kertség Erdő 40% Gyep

8 A felszínborítás változása az Őrségben 100% 80% Zárt beépítésű településterület Nyílt beépítésű terület és települési zöldfelület Szántó 60% Szőlő, gyümölcsös, kertség Erdő 40% Gyep Erdőterületek növekedése 20% 0% I. Katonai felmérés II. Katonai felmérés III. Katonai felmérés CLC50 Vizes területek Nyílt vízfelület Kopár felszín Szántók/gyepek területének csökkenése Mozaikosság csökkenése

9 Kérdőíves felmérés I. rész AZ ŐRSÉGI TÁJ NAPJAINKBAN Őrség határai Jellegzetességek - büszkeségek Ember alkotta tájrészletek az ökológiai hálózat szolgálatában kertek, temetők, parkok Ökológiai hálózat ismertsége Környezeti problémák

10 Gerencsérség Boronafalú házak Kódisállás Itt a zöld is más Töktermesztés kaszálógyümölcsös Agyagos föld Sok csapadék Tóka Jellegzetes ételek kerítésnélküliség szelíd dombok Szerek itt a népek barátságosabbak Erdő-gyepmozaikos ligetes táj Érintetlenség az egész Őrséget szeretem

11 Kérdőíves felmérés II. rész A TÁJ VÁLTOZÁSA Változások erdőn, mezőn Őrségi kertek régen és ma Hagyományok, amelyek a természet tiszteletét őrzik Változások az épített tájelemekben: infrastruktúra, épületek, ipar

12 Változások a mezőgazdálkodásban Kalákában folyt a munka Bakhátas szántóföldi művelés Az egykori virágzó és létalapot adó állattartás jelentőségének csökkenése Akinél itt nem volt tehén a háznál, az nemhogy szegény volt, hanem annál is szegényebb volt. Istállózó állattartás Önellátó kisparaszti gazdálkodás

13 Változások az erdőgazdálkodásban A természetes tölgyesek és bükkösök jelentős részét fenyvesek vették át Az elmúlt 200 évben jelentősen megnőtt az erdőterületek aránya Az erdő kulcsszerepet töltött be a természeti rendszerben és az emberek megélhetésében is Egykoron az erdő volt az őrségi ember bankja A felelős erdőgazdálkodást a közösség erkölcsi rendje is szabályozta Ma: Erdei legeltetés, makkoltatás megszűnt Szálalás megszűnése, intenzív erdőhasználat és tarvágás megjelenése Az erdő már nem az őrségieké Osztatlan közös tulajdon nehézkes kezelés koszosak az erdők itt mindenki az erdejét sajnálta, nem a földjét

14 Őrségi kertek régen és ma Egykoron Konyhakert-virágoskert Kaszált gyepes gyümölcsös Telek Ma Virágoskert Modern díszkertek Géppel kaszált gyep

15 Változások: épületek kerítésnélküliség eszetlen színű és formájú épületek

16 Helyi természetvédelemi tevékenységek Az őrségi ember egykori gazdálkodása A mi őseink ezer évig megőrizték ezt a tájat nem hivatalosan kellene tájat megőrizni. Helyi kezdeményezések: iskolák, önkormányzatok Őrségi Nemzeti Park a legújabb szereplő Együtt kellene megvédeni az őrségi emberrel a természetet, nem külön!

17 Kérdőíves felmérés III. rész A HATÁRON TÚL Azonos természeti adottságok Gondozott, művelt táj szép erdők élő családi gazdaságok kiterjedt szántók és gyepek jelentős állattartás malmok a patak mentén Minden talpalatnyi földet megművelnek

18 Jövőkép Többségében pesszimista jövőkép: Erdőterületek növekedése Munkanélküliség növekedése Lakosságszám további csökkenése "múltunk volt, jelenünk még van, de jövőnk az nem biztos, hogy lesz"

19 Konklúziók Nagyon erős a kötődés az őrségi tájhoz! Mégis Számos aggasztó jelenség mutatkozik, amelyek az őrségi táj jellegét, értékeit veszélyeztetik! pedig ez a létalap. Számos ellentmondás, vagy összefüggés derült ki nincs munka de gondozatlan a táj Tengernyi panasz árad, csekély összefogás mutatkozik, erős feszültségek léteznek! Lehetőségek?

20 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN

V. Magyar Tájökológiai konferencia 2012. augusztus 30 szeptember 1. AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN Balázs Pál 1 - Konkoly-Gyuró Éva 1 - Nagy Dezső 1 - Király Géza 2 1 Erdővagyon-gazdálkodási