2001. évi XXXII. törvény. a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáról

Átírás

1 NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából évi XXXII. törvény a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáról 1. (1) A magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 4. -a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következ rendelkezés lép: (Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:) e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekbl magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül. (2) Az Ápt. 4. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következ rendelkezések lépnek: (4) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtását megelzen legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha a) az ország területén született; b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet; c) hontalan. (5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott idtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytl a kiskorú tekintetében el lehet térni, ha a honosítását a szülvel együtt kéri, vagy szülje a magyar állampolgárságot megszerezte. (6) A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétl függetlenül honosítható. (7) A köztársasági elnök a belügyminiszter javaslatára a magyarországi lakóhely és megélhetés meglétének az igazolása, valamint az alkotmányos alapismereti vizsga letételének a követelménye alól felmentést adhat, ha a kérelmez honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fzdik. 2. Az Ápt. a következ címmel és 4/A. -sal egészül ki: Alkotmányos alapismeretek vizsga 4/A. (1) A 4. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmez a lakóhelye szerint illetékes megyei (fvárosi) közigazgatási hivatalban a hivatal vezetje által kijelölt vizsgabizottság eltt teszi le. (2) Nem köteles vizsgát tenni:

2 a) a cselekvképtelen és a korlátozottan cselekvképes személy; b) aki magyarországi felsoktatási intézményben magyar nyelv oktatásban diplomát szerzett; c) aki a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte; d) aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére. 3. Az Ápt. a következ alcímmel és 5/A. -sal egészül ki: Nyilatkozat 5/A. (1) A Magyar Köztársaság Elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával - a nyilatkozattétel napjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy: a) akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló évi X. törvény és az évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME rendelete, a /1947. Korm. rendelet, a /1947. Korm. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága szeptember 15. és május 2. napja között elbocsátással sznt meg, feltéve, hogy a nyilatkozó a magyar állampolgársága megsznését követen nem folytatott a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sért tevékenységet; b) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülk állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelzen legalább öt éve az ország területén lakik. A nyilatkozatot az érintett tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg. (2) A nyilatkozat elfogadása esetén a belügyminiszter bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését. (3) A belügyminiszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a okban a kérelem benyújtására elírtakat. A határozat felülvizsgálata a Fvárosi Bíróságtól kérhet. 4. Az Ápt. 7. -ának (1) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: (1) A honosított, illetleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester eltt, illetve a 4. (6) és (7) bekezdésének hatálya alá tartozó honosított a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetje eltt teszi le. A cselekvképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselje teszi le.

3 5. Az Ápt. 8. -a a következ (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A lemondás elfogadásától számított egy éven belül kérheti a köztársasági elnöktl magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot. 6. Az Ápt. 9. -ának (1) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: (1) A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytl, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétl számított tíz év elteltével. 7. Az Ápt ának (1) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: (1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban: állampolgársági kérelem) magyar nyelven, az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani a kérelmez lakóhelye szerint illetékes települési - fvárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetjéhez, a külföldön él kérelmez esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselhöz. 8. Az Ápt ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következ rendelkezések lépnek: (1) A honosítási okiratot a belügyminiszter megküldi a kérelmez lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. (6) és (7) bekezdése alapján honosított esetében a polgármesternek vagy a magyar konzuli tisztviselnek. (2) Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a letételére szóló felhívás kézbesítésétl számított két hónapon belül kell letenni. A határidt a belügyminiszter kérelemre meghosszabbíthatja. 9. Az Ápt a helyébe a következ rendelkezés lép: 17. (1) A belügyminiszter egy éven belül adja ki az 5/A. (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, vagy hozza meg az 5/A. (3) bekezdése szerinti határozatot. (2) A belügyminiszter a magyar állampolgárság honosítással, illetleg visszahonosítással történ megszerzésére irányuló kérelemrl a 6. (1) bekezdésében foglalt elterjesztést huszonegy hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A belügyminiszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. (3) bekezdése szerinti határozatot. (3) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. szerinti megkeresésnek a belügyminiszter három hónapon belül tesz eleget.

4 (4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határid a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek a belügyminiszterhez érkezése napján kezddik, amely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható. (5) A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmez visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást a belügyminiszter megszünteti. (6) Az állampolgársági eljárásban a kérelmez helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír el. Az állampolgársági ügyben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálhatja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja. (7) Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés elzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a belügyminiszter az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv eltti eljárás megindítására a kérelmez jogosult, erre megfelel határid kitzése mellett a belügyminiszter felhívja. Ha a kérelmez a felhívásnak nem tesz eleget, a belügyminiszter az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz elterjesztést a köztársasági elnöknek. 10. (1) Az Ápt ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következ rendelkezések lépnek: (1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. (1) bekezdésében és a 20/A. -ban meghatározott adatokat is - a honosított lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetje teljesíti más anyakönyvvezetnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi, továbbá a személyazonosító igazolványt kiállító hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak. (2) A magyar állampolgárság megsznésérl a belügyminiszter értesíti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot, az anyakönyvi hatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá - a hadköteles személyek esetében - a Honvédelmi Minisztériumot. (2) Az Ápt ának (3) bekezdése b), c) és d) pontja helyébe a következ rendelkezések lépnek: (Az állampolgársági eljárás során a belügyminiszter) b) adatot kérhet és betekinthet a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásába és a külföldiek nyilvántartásába; c) adatot kérhet a rendrségi, a bntettesek és a bünteteljárás alatt állók nyilvántartásából, valamint az ügyészségtl és a bíróságtól;

5 d) véleményt kérhet a jegyztl, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendrségtl és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól. 11. Az Ápt. a következ új alcímmel és 20/A. -sal egészül ki: Névmódosítás 20/A. (1) A honosítást vagy visszahonosítást kér külföldi egyidejleg kérheti a) azt, hogy saját vagy felmenje egykori magyar családi nevét viselhesse; b) többtagú családi nevébl egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végzdés vagy névelem elhagyását; c) családi nevének magyarra fordítását; (2) A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani. (3) A névmódosítás engedélyezésérl a belügyminiszter okiratot ad ki, mely a 7. - ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba. (4) A névmódosítást anyakönyvezni kell. 12. Az Ápt a helyébe a következ rendelkezés lép: 23. (1) E törvény alkalmazása szempontjából Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkez nem magyar állampolgár, akinek bevándorlását engedélyezték, vagy akit menekültként elismertek, illetve az, aki letelepedési engedélyt kapott. (2) E törvény alkalmazása szempontjából külföldön lakik az a személy, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye. 13. (1) Az Ápt a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa) b) az eskü vagy fogadalom letételével kapcsolatos feladatokat. (2) Az Ápt a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következ rendelkezés lép: e) a 4. (1) bekezdés e) pontjában elírt vizsga követelményeit, valamint a közigazgatási hivatal vezetjének a vizsgával kapcsolatos feladatait és az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét. 14. (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lév ügyekben is alkalmazni kell. A törvény

6 hatálybalépésével egyidejleg az Ápt. 8. -a (1) bekezdésének b) és c) pontja, továbbá 21. -a hatályát veszti. (2) E törvény 12. -ában az Ápt ának (1) bekezdését megállapító rendelkezés január 1-jén lép hatályba.