TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ

Átírás

1 Levélcím: Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: , Fax: Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ VI. A megváltozott munkaképességő személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény és a 327/2011. (XII. 29.) kormányrendelet rövid összefoglalása Mint az összeállítás 2. részében már ismertettük, a társadalombiztosítási jogszabályokból kikerültek a rokkantsági ellátások, ezeket a fenti törvényben szabályozzák. 1.) A megváltozott munkaképességő személyek ellátásával összefüggı kérdésekkel - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek; - a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH); - rehabilitációval kapcsolatos hivatal: a munkaügyi központok (HATÓSÁG) foglalkozik. 2.) A megváltozott munkaképességő személyek ellátásai: Megváltozott munkaképességő személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minısítése

2 2 alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékő (a továbbiakban: megváltozott munkaképességő személy), és aki - a kérelem benyújtását megelızı 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, - keresıtevékenységet nem végez, és - rendszeres pénzellátásban nem részesül. 3.) Az ellátás a rehabilitációs javaslattól függ: - rehabilitációs ellátás, vagy - rokkantsági ellátás. A rehabilitációs hatóság a komplex minısítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességő személy - rehabilitálható, ezen belül foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, - rehabilitációra nem javasolt, ezen belül egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minısítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minısítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy egészségkárosodása jelentıs, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. 4.) Rehabilitációs ellátásban részesülı személyt együttmőködési kötelezettség terheli, köteles: - a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott idıpontban megjelenni, - értesítési kötelezettségét teljesíteni, - aktívan munkahelyet keresni, - a felajánlott - rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetıséget elfogadni,

3 3 - megfelelı munkahelyhez jutást elısegítı munkaerıpiaci programban részt venni, és - megfelelı munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ideértve a közfoglalkoztatás keretében történı foglalkoztatást is. 5.) Az ellátásokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Az ellátásokat szüneteltetni kell, ha pl. az ellátott táppénzben részesül. 6.) Rehabilitációs terv készül: Tartalmazza a - rehabilitációs célú - foglalkoztatási - orvosi - szociális szolgáltatásokat. Ezek végrehajtására mentort jelölhetnek ki. 7.) Pénzbeli ellátások A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülı személynek, a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka, és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka; b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka, és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka. Minimálbéren a évre megállapított összeget kell érteni. A rehabilitációs ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyezı arányban emelni kell. 8.) A rehabilitációs ellátást megszüntetik, ha például - az ellátott kérte, - az ellátás idıtartama lejárt, - az ellátott más rendszeres pénzellátást kap, - állapotában változás áll be.

4 4 9.) Rokkantsági ellátás - A megváltozott munkaképességő személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt. - Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességő személynek is, a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényelt és a kérelem benyújtásának idıpontjában az öregségi nyugdíj-korhatár betöltéséig hátralévı idıtartam az 5 évet nem haladja meg. 10.) A rokkantsági ellátás összege Függ a jelen összeállítás 3. pontjában részletezett ellátásoktól és a mindenkori legkisebb minimálbér összegéhez igazodik. Így például lehet: a minimálbér 30 százaléka 40 százaléka 45 százaléka 150 százaléka 50 százaléka 55 százaléka 60 százaléka 70 százaléka amely összeg a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint emelkedik. 11.) A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha - például rendszeres pénzellátásban részesül az ellátott (pl. táppénz), december 31-én rokkantsági ellátásban részesülı személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresıtevékenységet folytat, és a jövedelme három egymást követı hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a július 1-jétıl szerzett jövedelem vehetı figyelembe.

5 12.) A törvény záró rendelkezésében szabályozza: a) Nem állapítható meg január 1-jétıl - rokkantsági nyugdíj, - baleseti rokkantsági nyugdíj, - rehabilitációs járadék, - rendszeres szociális járadék, - átmeneti járadék, - bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka. 5 b) január 1-jétıl az I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíj-korhatárt 5 éven belül betöltı III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíj-korhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltı, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülı személy részére az ellátást rokkantsági ellátásként kell folyósítani, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a januári nyugdíjemelés mértékével növelt ellátás havi összegével. Az e pont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülı személy részére rehabilitációs ellátásként kell folyósítani, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a januári nyugdíjemelés mértékével növelt ellátás havi összegével. c) A december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülı és az öregségi nyugdíj-korhatárt december 31-éig betöltı személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját január 1-jétıl a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj december havi a januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegével megegyezı összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. E bekezdés alkalmazása során a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. d) A nyugdíjfolyósító szerv január 31-éig tájékoztatja a december 31-én pl. III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, stb. részesülı személyeket arról, hogy - az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,

6 6 - rehabilitációs kártyával történı foglalkoztatásra jogosult, - amennyiben keresıtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minısítés elvégzését. Ennek a jognyilatkozatnak az elmulasztása jogkövetkezményekkel jár. Ha nem kéri a komplex minısítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását május 1. napjával meg kell szüntetni. A március 31-ei határidı elmulasztása esetén igazolási kérelem elıterjeszthetı. A rehabilitációs hatóság a komplex minısítés elvégzését kérı személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. Megjegyzések: 1.) Az összeállítás nem foglalkozik: a) a fegyveres testületek, a bányászok egészségkárosodási járadékainak szabályaival; b) a címben szereplı törvény záró rendelkezéseiben a Munka Törvénykönyve, a köztisztviselık-, a közalkalmazottak-, a pályakezdık, a közfoglalkoztatás, stb. törvények módosításával. 2.) Az ellátásokat az ONYF által rendszeresített nyomtatványokon lehet igényelni. 3.) Az összeállítás a leglényegesebb szabályokat tartalmazza. Részletek a törvény szövegében találhatók. Budapest, január 31. Összeállította: Soósné Bölczy Brigitta az ASZSZ tb. szakértıje