Pedagógiai Program felülvizsgálata Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal.

Átírás

1 Pedagógiai Program felülvizsgálata Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal. Syndie Maison KE PTSZIKE PTSZI

2 A prezentációban megjelenő információk az előadás szóbeli kiegészítéseivel együtt értelmezhetőek!

3 Jogszabályi háttér évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

4 Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Változások

5 Bevezető Megjelent a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira támaszkodás, szeretetteljes gondoskodás az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be; óvodapedagógusok értékrendjének érvényesülése gyermekek érdekeinek védelmében tartalmazza a gyermek harmonikus fejlődése érdekében fogalmaz

6 Gyermekkép szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség Az óvodai nevelés során a gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

7 Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja a hátrányok csökkenését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek A mással nem helyettesíthető játék nemzetiséghez Migráns gyermekek társadalmi integrálását

8 Az óvodai nevelés általános feladatai az egészséges életmód alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését; az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen fontos az óvoda együttműködése a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

9 Az óvodai nevelés általános feladatai II. az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az értelmi nevelés további feladatai: gondolkodás alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

10 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek: Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli nemzetiséghez Tárgyi feltételek: Nincs változás az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel

11 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI II. Az óvodai élet megszervezése a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez,, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5 35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

12 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI III. Az óvoda kapcsolatai családdal való szoros együttműködés nemzetiséghez

13 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI Játék Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.

14 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI II. Verselés, mesélés A mese képi és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc változatlan Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka változatlan

15 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI III. Mozgás 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. 2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait 3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás fejlődésére 4. A spontán a játékban, azon belül a szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

16 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI IV. Külső világ tevékeny megismerése Az óvodapedagógus feladata, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. Munka jellegű tevékenységek változatlan A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: a játékos, cselekvéses tanulás

17 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A szociálisan egészségesen fejlődő, érett gyermek : kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására a feladatok egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt ( ) A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik

18 A felülvizsgálat során Kiemelt gondozást igénylő gyermekek fejlesztése A hangsúlyok megléte A feltételek megléte Az alapprogram által használt kifejezések érvényesülése

19 Szünet

20 A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve

21 A nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve szerint meghatározott Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei figyelembevételével készíti és fogadja el pedagógiai programját. A nemzetiségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés magába foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését. A nemzetiségi óvodai nevelés a következő formák szerint valósítható meg: a) anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvoda, az óvodai élet egészét a nemzetiség nyelvén szervezi meg b) nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda, a nemzetiség nyelve és a magyar nyelv fejlesztését szolgálja c) magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda pedagógiai programja tartalmazza a roma/cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak.

22 A nemzetiségi nevelés célja és feladata anyanyelvi környezetet biztosítson a gyermekek számára; a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat ápolja és fejlessze; készítse fel a gyermeket a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására; a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését segítse.

23 A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve

24 Az irányelv célja a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Alapelvek: az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé

25 Az integrált fejlesztésben résztvevő óvoda: a) pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez, c) a befogadó óvoda vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken.

26 A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja tartalmazza Cél: A nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerülnek: a sajátos nevelést igénylő gyermekek egyénre szabott differenciált fejlesztésben részesüljenek, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, az elvárások igazodjanak az adott gyermek fejlődésének üteméhez, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé Feladatok: a speciális szakemberrel együttműködve a gyermek egyéni fejlesztése Speciális eszközök:

27 Nemzetiségi, migráns és sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése Fontos tisztázni: Mit vállalt az alapító okiratban? Milyen tevékenységek megvalósítására adott a feltételrendszer? Milyen tevékenységek megvalósítására vannak lehetőségei?

28 az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek alapvető emberi szükségletek tiszteletben tartása; emberi jogok tiszteletben tartása ; biológiai és társadalmi sokféleség; az ökológiai lábnyom, az emberi cselekedet nyomot hagy a természetben; testi, lelki és szociális jólét biztosítása, a gyermek mindenek fellett álló érdekének érvényesülése; egészségtudatos, preventív szemlélet érvényesülése; Több területen megjelenik, megjelenhet külön kiemelve is a PP-ben

29 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket A pedagógiai program egy stratégiai program, mely hosszú távú elképzeléseket tartalmaz. Minden olyan általános érvényű tartalommal megtölthető, amelyet a nevelőtestület fontosnak tart.

30 A pedagógiai program formai kritériumai Rendelkezésre áll-e a pedagógiai programmal kapcsolatban: Nevelőtestület elfogadása Fenntartó egyetértése (ha van többletköltséggel járó feladat) nemzetiségi esetén Intézményvezető jóváhagyása A nevelési program érvényességi idejének meghatározása. Intézkedés a pedagógiai program értékeléséről és felülvizsgálatáról. Intézkedés a pedagógia program módosításának körülményéről. Intézkedés a pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módjáról és elhelyezéséről. Aláírás, pecsét megléte.

31 A pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása esetén Felül kell vizsgálni: Az éves tervezést A csoportnaplót Az egyéni fejlesztési terveket A dokumentumok összhangja Az intézmény szakmai dokumentumaiban használt tevékenység megnevezések egységesítése, koherenciája A Pedagógiai programban megfogalmazottak és a napi gyakorlat összhangja

32 Kérdések - válaszok az óvodai tananyag" országos szintű egységesítése Csoportnapló : A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 91. az óvodai csoportnapló minimum tartalmi követelményeit rögzíti, amely elemek nem hiányozhatnak az óvodai pedagógiai programok mellé szerkesztett csoportnapló tartalmából, tehát a PP-hoz igazodó formában és tartalommal alkalmazható. Felvételi és mulasztási napló

33 Kérdések válaszok II. PP felülvizsgálat határideje: augusztus 31. A pedagógiai programban az új szabályozás szerint "egészségnevelési és környezeti nevelési elveket" kell meghatározni. Helyi nevelési elvek,célkitűzések???

34 Köszönöm a figyelmet! katone.yvette@ke.hu KE PTSZI