AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 61/2009. (I.7.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 61/2009. (I.7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ában biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján augusztus 26-án és 31-én 19:30:00-kor két alkalommal megsértette az Rttv. 15. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz százezer forint bírság megfizetésére. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m augusztus 2-án 08:55:29-kor kezdődő műsorórában egy alkalommal csatornáján megsértette az Rttv. 15. (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz nyolcvanezer forint bírság megfizetésére. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató augusztusi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta:

2 m1 Az Rttv. 15. (1) b) pontjának a sérelme A műsorszolgáltató által augusztus 26-án és 31-én 19:30:00-kor közzétett HÍRADÓ című műsorszámot közvetlenül megelőzően a CIB BANK reklámszpotját sugározta. A jelzett reklám főcíme akusztikus hangzásában a Híradó főcímével mutatott nagyfokú hasonlóságot, hiszen annak zenei világát tükrözte, ezért az akusztikus elválasztás nem valósult meg jól felismerhetően. Az Rttv. 15. (1) b) pontja konjunktív feltételként kívánja meg a reklámok más műsorszámoktól való akusztikus és vizuális elválasztását. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében szeptember 30-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató, az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató véleménye szerint a CIB Bank reklámszpotjának sugárzásakor minden tekintetben megvalósultak az Rttv. 15. (1) b) pontjában foglaltak. Azzal együtt, hogy mind a reklám főcíme, mind pedig a Híradó főcíme az MTV arculatához illeszkedik, a reklámszpot főcímének optikai, és az akusztikus elkülönítése is megvalósult a Híradó főcímétől. Az optikai elkülönítés egyrészt azáltal jött létre, hogy a reklám sugárzást megelőzően és azt követően is nagy betűmérettel megjelenítésre került a Reklám felirat, másrészt pedig a reklám főcímének kékes színvilága is egyértelműen megkülönböztethető a Híradó főcímének vörös és szürke szín által meghatározott színvilágától. A fentieken túl az akusztikus elkülönítés is megfigyelhető a reklám szignálja és a Híradó főcímének vörös és szürke szín által meghatározott színvilágától. A fentieken túl az akusztikus elkülönítés is megfigyelhető a reklám szignálja és a Híradó attól különböző főcímzenéjét képező zenemű közzététele által. A Testület a fentiek alapján az alábbi álláspontot alakította ki: Jelen esettel analóg volt a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltató október, november és december folyamán elkövetett törvénysértése. Ennek során a műsorszolgáltató hírműsorának kezdő időpontjában a képernyőn a Híradó című műsorszám főcímzenéjére emlékeztető hangeffekt mellett a hírműsorhoz hasonló háttérrel megjelent a Következik a Híradó felirat. Néhány másodperccel később a felírat reklám -ra változott és egy éles képi és hangi váltást követően a felperes elkülönítetten adott közre egy klasszikus reklámot. A bejátszások tartalmukat tekintve október és november hónapokban kozmetikumokat, december hónapban pedig alkohol tartalmú italt népszerűsítettek. A Fővárosi Bíróság 24.K.32587/2005/2. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf /2006/4. számú ítéletével helybenhagyott ítéletében a műsorszolgáltató által elkövetett törvénysértés tényét az alábbiak szerint indokolta: Az Rttv. 15. (1) bekezdése értelmében - reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megevezéssel, továbbá egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni. Az Rttv pontja szerint a reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog 2

3 és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az esti hírműsor szignálja és képi megjelenítése eltért a vitatott reklám megjelenítéséhez képest, ugyanakkor a fellelhető különbségek nem olyan számottevőek, amelyek a reklám és a hírműsor elkülönítését egyértelművé tették. Az egymásba mintegy átúszó hang-és képi effektek, az alkalmazott színek és formai elemek hasonlósága nagyban nehezítik az elkülönítést. A megjelenítés lényeges eleme a bíróság észlelése szerint tehát éppen az, hogy az egyik műsor megkezdésének jellegzetes optikai és akusztikus elemei keverednek a reklám főcímhez tartozó optikai és akusztikus elemekkel. A közreadás ezen módja éppen a jól felismerhető és meghatározott műsorokhoz köthető elemek keveredésére épül. Ezért a közlés nem eredményez az Rttv. 15. (1) bekezdése szerinti jól felismerhető, optikai és akusztikus elválasztást. A bíróság visszautalva a /2004. szám alatti perben elfoglalt álláspontjára rámutat az alábbiakra: A hang és képi elemek kapcsán joggal vonható le az a következtetés, hogy a főcím után megkezdődik a hírműsor. Ekkor váratlanul- kellő elkülönítés nélkül egy önmagában álló reklám kerül sugárzásra. Értelemszerű, hogy az a néző, aki a hírműsor miatt kapcsolt a csatornára, ilyen helyzetben a képernyő előtt marad. Következésképpen azzal, hogy a felperes nem teljesítette az Rttv. 15. (1) bekezdésében foglalt blokkban történő közlés kötelezettségét, az egyedülálló reklám számára lényegesen nagyobb hatékonyságot biztosított. Ezt a hatást fokozza az a tény, hogy az elbírált esetek közül a reklám sugárzására több alkalommal 18 óra 30 perces kezdettel, tehát éppen a hírműsor kezdési időpontjára került sor. A Testület már több esetben is, így például 1360/2008. (VII.15.) és 1915/2008. (X. 28.) számú határozataiban megállapította a az Rttv. 15. (1) bekezdése b) pontjának a megsértését a az MTV Zrt. műsorszolgáltató részéről. A műsorszolgáltató jelen esetben a Híradó című műsorszám előtt néhány perccel, annak főcímzenéjének hangzásvilágára emlékeztető reklámfőcímek között a CIB BANK reklámszpotját tette közzé. A lezáró reklámfőcím megszakítás nélkül úszott át a Híradó című műsorszám főcímébe. Ezért jelen esetben szintén megállapítható, hogy bár a műsorszolgáltató a hírműsorszám előtt sugárzott reklámot mind formailag, mind akusztikailag elválasztotta attól, viszont a fellelhető különbségek nem olyan számottevőek, amelyek a reklám és a hírműsor elkülönítését egyértelművé tették. A reklám és a Híradó főcímek ugyanis hangvilágukat tekintve oly módon megegyeztek, hasonlóak voltak egymásra, hogy e két műsorszám elkülönítését megnehezítették. A Híradó főcímzenéje ugyan egy hosszabb, dallamosabb zene, mint a szóban forgó reklámszpotté, viszont a lassabb, lágyabb rész után a hírműsorszám főcímzenéje is felgyorsul és pergőbb lesz, és ezen része mutat nagy fokú hasonlóságot a CIB BANK reklámjának főcím zenéjével. Ez alapján megvalósult a Fővárosi Bíróság fentiekben hivatkozott ítélete által is megállapított hatás, vagyis a hírműsorszám előtt, az előbbiekben részletezett módon történt közzététellel a műsorszolgáltató az adott reklámnak nagyobb hatékonyságot biztosított. 3

4 A műsorszolgáltató tehát nem tett eleget az Rttv. 15. (1) bekezdése b) pontjában foglalt, akusztikus elkülönítés követelményének, megsértve ezzel az Rttv. ezen rendelkezését, melynek értelmében Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni. Az Rttv. 24. (1) bekezdésében foglaltak megsértése A műsorszolgáltató az alábbi időpontokban az Rttv. 24. (1) bekezdésében a bármiként számított egy műsorórára előírt, 6 percnél hosszabb időtartamban sugárzott reklámot: A bemutatás napja (év, hó, nap) Időpontban kezdődő órában (óra:perc:mp) A jelölt órában bemutatott reklámok időtartama (perc:mp) augusztus 2. 08:55:29 0:06:45 0:00:45 Reklámidő-túllépés összesen: 45 másodperc Reklámidő-túllépés mértéke (perc:mp) A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében szeptember 30-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató, az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató előadta, hogy az adott reklámidő-túllépés részéről műsorszerkesztési hiba folytán állt elő. A reklámösszecsúszás okát az adta, hogy a Nap-kelte című műsorszámot fő szabály szerint a műsorszolgáltató szombati és vasárnapi napokon 05:50 perc és óra időtartam között sugározza. Figyelemmel erre, a Nap-kelte című műsorszám reklámstruktúrája nem szerepel az MTV Zrt. műsorszerkesztő programjában, ezentúl az esetleges reklámösszecsúszás elkerülése érdekében a műsorszolgáltató ezeken a napokon 09:00-ig az adásmenetbe nem szerkeszt reklámot. A jelen hatósági ellenőrzés tárgyát képező napon, mely egy szombati napra esett, egy órával később, azaz 09:00 óráig tartott a Nap-kelte műsora. A változásról a műsorszolgáltató külön értesítést nem kapott, ezért nem törölte az adásmenetéből a 09:35-kor kezdődő reklámblokkot. Az ORTT szerint megállapított reklámidő túllépést tehát fenti körülmény okozta. Emellett azt közölte a műsorszolgáltató, hogy az MTV Zrt. által előre tervezett reklámidő, illetve a reklámblokkok elhelyezése mindegyik esetben megfelelt volna az Rttv. előírásainak, az MTV nem lépte volna túl a hat percet és az összességében leadott reklámok időtartama sem haladta meg a törvényi előírásban foglaltakat, így a műsorszolgáltatónak jelen eset kapcsán többletbevétele nem keletkezett. A műsorszolgáltató kérte, hogy a Testület vegye figyelembe, hogy a reklámidő-túllépés jelen esetben nem volt szándékos és abból a műsorszolgáltató jogosulatlan előnyre nem tett szert, valamint azt, hogy a reklámidő-túllépés csak egyetlen esetben fordult elő, 45 másodperc időtartamban, amely csekély mértékűnek tekinthető. 4

5 A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 24. (1) bekezdésében foglaltak értelmében: A közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsor-szolgáltatónál a reklám időtartama egyetlen - bármiként számított - műsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi műsoridő átlagában számított óránként a reklám időtartama nem haladhatja meg az öt percet. A műsorszolgáltató augusztus 2-án a 08:55:29-kor kezdődő műsorórában az Rttv. 24. (1) bekezdésében előírtnál hat percnél hosszabb időtartamban, vagyis 6 perc 45 perc hosszúságban sugárzott reklámot. A fentiek alapján megállapítható, hogy a műsorszolgáltató jelen esetben megsértette az Rttv. 24. (1) bekezdését. A szankcionálás alapját az Rttv. 15. (1) b) pontja és 24. (1) bekezdésének tekintetében az Rttv (1) bekezdés e) pontja jelenti, amelyek értelmében: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. szerinti összeghatárok között (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A Testület 2007-ben négy alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 15. (1) bekezdésének a megsértése miatt. A Testület a 37/2007. (I.10.) számú határozatában, ami még a augusztusában elkövetett hasonló törvénysértésre vonatkozott, Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Majd a Testület 1065/2007. (V.9.) számú határozatában, amely új eljárás során elbírált, a műsorszolgáltató által novemberében elkövetett hasonló törvénysértésekre vonatkozott Ft pénzbírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület a augusztusában és szeptemberében tapasztalt hasonló törvénysértés kapcsán a 2522/2007. (XI.7.) és a 2739/2007. (XII.6.) számú határozataiban az Rttv (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület 2008-ban 1360/2008. (VII.15.) és 1915/2008. (X. 28.) számú határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 15. (1) bekezdésnek a megsértése miatt, melyet a műsorszolgáltató áprilisában, illetőleg júniusában követett el. A Testület az 1360/2008. (VII.15.) számú határozatában az Rttv (1) bekezdésének a) pontja szerinti szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben, a 1914/2008. (X.28.) számú határozatában pedig százezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezze a műsorszolgáltatót. 5

6 Ezen törvénysértés óta csak két hónap telt el, ezért a Testület ismételten az Rttv (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott bírság szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. A törvénysértés kapcsán a műsorszolgáltató által jogosulatlanul elért bevétel azonban nem volt meghatározható, ezért mivel a műsorszolgáltató két esetben sértette meg az Rttv. 15. (1) bekezdése b) pontját, a Testület 2X Ft, vagyis százezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A Testület a év során kettő alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 24. (1) bekezdésének a megsértése miatt, így a még 2006 októberében elkövetett törvénysértés kapcsán az 532/2007. (II.28.) számú határozatában, illetőleg a 2090/2007. (IX.19.) számú határozatában a 2007 júniusában elkövetett törvénysértés vonatkozásában az Rttv (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület a 241/2008. (I. 30.) számú határozatában az Rttv. 24. (1) bekezdésének októberében történt a megsértése miatt, Ft pénzbírság megfizetésre kötelezte a műsorszolgáltatót. A Testület a decemberében, illetőleg 2008 januárjában elkövetett hasonló törvénysértés kapcsán, tekintettel arra, hogy ezen törvénysértés ritkán volt tapasztalható a műsorszolgáltató részéről, valamint a törvénysértés csekély súlyára, az 1015/2008. (VI.5.) és 1016/2008. (VI.5.) számú határozataiban a műsorszolgáltatóval szemben ismételten az Rttv (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szankciót alkalmazta, illetőleg 1361/2008. (VII.15.) és 1671/2008. (IX.10.) számú határozataiban Ft és Ft pénzbírság megfizetésre kötelezte a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató nyilatkozata szerint jogosulatlanul elért előnyre a reklámtúllépés kapcsán nem tett szert, így annak összege jelen eset kapcsán nem állapítható meg. Tekintettel arra, hogy az elmúlt féléves időintervallumban ezen típusú törvénysértést a Testület viszonylag gyakran, vagyis négy alkalommal tapasztalta a műsorszolgáltató részéről, a Testület jelen esetben az Rttv (1) bekezdésének e) pontja értelmében Ft összegű bírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, január 7. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében dr. Majtényi László elnök 6