Az új épületenergetikai szabályozás Baumann Mihály

Átírás

1 Az új épületenergetikai szabályozás Baumann Mihály ügyvezető BAUSOFT Pécsvárad Kft.

2 Mi az, amit a Direktíva előír? Új szabályozás (számítási módszer és követelményrendszer) Felújításokra is kiterjedő követelményrendszer Megújuló energia felhasználás, kapcsolt energiatermelés favorizálása Épületek energetikai minőségtanúsítása (új épületek használatbavétele, meglévők tulajdonos/bérlő változása esetén) Tanúsítói jogosítványok feltételeinek szabályozása Minőségtanúsítás közzététele középületekben Kazánok rendszeres energetikai felülvizsgálata (20 kw felett, 2-4 éves gyakorisággal) Klímaberendezések rendszeres energetikai felülvizsgálata (12 kw felett, 2-4 éves gyakorisággal) 15 évnél régebbi hőtermelővel üzemelő fűtési rendszerek egyszeri felülvizsgálata

3 Az energetikai követelmények tekintetében a rendelet hatálya kiterjed valamennyi a/ huzamosan használt új épületekre b/ huzamosan használt épületekre, amelyek fűtött alapterülete 1000 m 2 -nél nagyobb, és lényeges felújítására az építési engedély iránti kérelmet egy megadott időpont után (becslés 2006 szeptember) adják be. A kivételek listáját részben a rendelet, részben a mellékletek tartalmazzák.

4 A rendelet hatálya nem terjed ki: a/ lényeges felújítás esetén a műemléki vagy városképi szempontból helyi védelem alatt álló épületekre továbbá (akár új építés, akár lényeges felújítás esetén) b/ istentiszteletre vagy vallásos tevékenységre használt épületekre, c/ 150 m3-nél kisebb fűtött térfogatú épületekre ( épületrész, lakás), d/ 3 évnél nem hosszabb ideig használt (ideiglenes) épületekre, e/ sátorszerkezetű építményekre, f/ szaporítási, termesztési, árusítási célú üvegházakra, g/ állattartási és egyéb alacsony energiaszükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági épületekre, h/ olyan ipari épületekre, amelyekben a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m 3, i/ olyan épületekre, amelyekben az október 15. április 15. közötti időszakban a technológia folyamatok következtében több mint 20-szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki. Eseti felmentések még lehetségesek (fegyveres testületek, nemzetbiztonsági szempontból kiemelt épületek.) - OTÉK sajátos épületek kategóriája A kivételek között szerepel minden tétel, amely a Direktívában lehetségesként említve van és néhány további olyan tétel, amely saját döntésen alapul.

5 A szabályozás lényege: integrált energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza a fűtés és a légtechnika termikus fogyasztását, a nyereségáramok hasznosított hányadát, a ventilátorok, szivattyúk energiafogyasztását, a használati melegvíztermelés energiafogyasztását, a világítás energiafogyasztását, (ez utóbbit lakóépületek esetében nem) az aktív szoláris és fotovoltaikus rendszerekből származó nyereséget, a kapcsolt energiatermelésből származó nyereséget valamennyi tételt primer energiahordozóra átszámítva

6 A primer energia váltószámok részben a műszaki tények, részben a tervezőket, építtetőket orientáló stratégiai szempontok alapján kerültek meghatározásra, az egyszerűség kedvéért a földgázt tekintve viszonyítási alapnak. A tényszámok évente változnak, a szabályozásban szereplő számok terv szerint ötévenként kerülnek felülvizsgálatra.

7 Az elveknek megfelelő követelményt így lehet ábrázolni Összesített energetikai jellemző kwh/m 2 év Ilyen a végeredmény Felület/Térfogat arány

8 Miután a szellőzési igény, a melegvízfogyasztás, a világítás erősen függ az épület rendeltetésétől, az ábra szerinti határértékeket több változatban kell meghatározni a jellemző funkciókra (lakó, oktatási, kereskedelmi, iroda ). Vegyes rendeltetésű épületek esetén a bemenő tervezési adatok és a követelmények vagy a jellemző rendeltetés vagy térfogatarányosan súlyozott átlagok alapján határozhatók meg a tervező döntése szerint.

9 A szabályozás három szintű: az összesített primer energiafogyasztás ne legyen nagyobb, mint X kwh/m 2 év, ezen belül az épület fajlagos hőveszteségtényezője ne legyen nagyobb, mint Y W/m 3 K az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezője ne haladja meg az adott szerkezetre előírt határértéket

10 Határolószerkezetek

11 A hőhidak hatását is kifejező eredő hőátbocsátási tényező becslése az egyszerűsített eljárásban: U R = U ( 1+ χ) A korrekciós tényezőket szerkezetfajták és tagoltság függvényében a 2. Melléklet tartalmazza.

12

13

14 A hőátbocsátási tényező követelményértékei Külső fal Lapostető Padlásfödém Fűtött tetőteret határoló szerkezetek Alsó zárófödém árkád felett Alsó zárófödém fűtetlen pince felett Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) Homlokzati üvegezett nyílászáró (alumínium keretszerkezettel) Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m 2 Tetőfelülvilágító Tetősík ablak Homlokzati üvegezetlen kapu Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó Fűtött és fűtetlen terek közötti fal Szomszédos fűtött épületek közötti fal Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) 0,45 0,25 0,30 0,25 0,25 0,50 1,60 2,00 2,50 2,50 1,70 3,00 1,80 0,50 1,50 0,45 0,50

15 Épület

16 A fajlagos hőveszteségtényező számítása q 1 Q + Q = ( AU + Ψk sd sid l V 72 ) Egyszerűsítési lehetőségek: a fűtetlen tér egyensúlyi hőmérsékletének számítása helyett U értékének megadott korrekciós tényezővel való szorzása a hőhidak hatása az U korrekciós szorzójával is kifejezhető, a talajba irányuló hőveszteség vonalmenti k-val számítható, a benapozás ellenőrzésének elhagyásával körben észak sugárzási nyereség számítható, a sugárzási nyereséget kifejező tag elhagyható

17 Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a direkt sugárzási nyereség meghatározása a fűtési idényre: [kwh/a] Q sd = ε AÜ gqtot Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a direkt sugárzási nyereség meghatározása az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számításához [W] Q sd = ε A Ig Ü Részletes számítási módszer alkalmazása esetén célszerűen ehhez a lépéshez kötve a nyári sugárzási hőterhelés meghatározása az esetleges társított szerkezet hatását is figyelembe véve (W) Q = A sdnyár Ü Ig nyár

18 Az éves nettó fűtési energiaigény [kwh/a] számítása: Q F = VH [ q + 0,35n(1 η )] Z Vq r F b Egyszerűsített eljárásban a fűtési hőfokhíd konvencionális értéke ( órafok) és az ehhez tartozó fűtési idény (4300 óra) vehető számításba. Részletes számítás esetén érdemes meghatározni a fűtési idény hosszát és a hőfokhidat az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség alapján: t b = AU Q sd + + lψ l Q + sid + Vq (1 r b )0,35nV Ennek függvényében H és Z értéke táblázatosan és diagramon adott. η + 2

19 Ellenőrizendő a nyári túlmelegedés kockázata t bnyár = AU Q sdnyár + lψ j + Vq b + 0,35n nyár V A 2-3 fokot meghaladó átlagos hőmérsékletkülönbség óvatosságra int: ha ennek oka nem a belső hőterhelés, árnyékvető vagy külső árnyékoló alkalmazása javasolt. Minden esetben jó hatású az intenzív természetes szellőztetés, különösen az éjszakai-hajnali órákban ezt a mellékletben megadott légcsereszámmal ellenőrizendő (egyszerű ökölszabály alapján becsült értékek).

20 Épületgépészet

21 A fűtés fajlagos primer energia igénye [kwh/m2a] : E F ( q f + q f, h + q f, v + q f, t ) ( Ck k e f ) + ( EFSz + EFT + qk, v ) ev = α Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett tájékoztató adatok használhatók. Részletes eljárás alkalmazása esetén minősítési iratokon alapuló teljesítménytényező (hatásfok) adatok alkalmazhatók, a veszteségek és a segédenergia igény (elosztó vezetékek hővesztesége, szivattyúk villamos energiafogyasztása ) a szakma szabályai szerint számítandók. A következőkben egy-egy példa illusztrálja a tájékoztató adatokat. A szabályozási anyagban és a segédletben természetesen további táblázatok is találhatók.

22

23

24

25

26

27 TANÚSÍTÁS

28 A tanúsítási folyamat eredményeként rendelkezésre állnak az alábbiak: Határolószerkezetek adatai Fajlagos hőveszteségtényező Összesített energetikai jellemző Ez utóbbi alapján kell az épületet valamely energetikai minőségi osztályba besorolni. A besorolás tájékoztat az energetikai minőségről, befolyásolhatja a piaci értéket, feltétele lehet valamilyen támogatásnak. A besorolás alapja: a tanúsító által megállapított összesített energetikai jellemző hány százaléka a referencia értéknek.

29 A B C D E F G H I < _ < Energiatakarékos Követelménynél jobb Követelménynek megfelelő Követelményt megközelítő Átlagosnál jobb Átlagos Átlagost megközelítő Gyenge Rossz Az összefoglaló lap javasolt formája (nyomtatott változat)

30

31 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!