15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

Átírás

1 15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon.

2 Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus egységek Társulások elemi vegetáció egységek, közösségek: - fajösszetétel - struktúra közel állandó, jellemző - környezeti igény Nevét az uralkodó fajról kapja Jellemzik a konstans fajok és a karakter fajok

3 A növények előfordulásának megadásához legtöbbször nincs szükség pontos társulás ismeretre, eligazítanak az élőhelyek is. Élőhely több hasonló ökológiai igényű társulás, egymás mellett, esetleg mozaikosan, egymást átszőve. HASONLÓ IGÉNYŰ TÁRSULÁSOK ÁLTAL INDIKÁLT ÖKOLÓGIAI KÖRNYEZET

4 Erdei (fás) élőhelyek: Pannon erdőssztyep (Alföldön) és bokorerdő (hegyvidéken) Fehér nyáras borókásak Száraz, meleg (xeroterm) erdők a molyhos tölgyesek (hegyvidéken, délies lejtőkön ligetes, fénygazdag a szőlőkultúrának ideális élőhely) Cseres-tölgyesek (zonális hegyvidéki élőhely zárt és száraz/meleg) Gyertyános-tölgyesek és bükkösök - mezofil erdők (zonális hegyvidéki élőhely, hűvös, zárt lombkoronaszintű, sötét, tavaszi aszpektus) Ligeterdők, láperdők (fás vegetációval borított lápi, mocsári területek) bokorfüzesek

5 ERDŐK 1. Természetvédelmi jelentőség legösszetettebb élőhelyek 2. Gazdasági jelentőség 3. Jóléti szerep Honfoglalás idején 60%-os erdősültség lehetett XIX. sz. vége 2,8 millió hektár ~30 %-os 1925 körül mélypont: 1,1 millió hektár ~ 10 % alatt ,7 millió hektár 18,8%-os erdősültség Napjainkban 19,1% - egyharmada, 6,2 %-természetszerű

6 Természetesség kb. 60%-ig, ennél jobb erdeink nincsenek Legjobb erdeink az öreg erdők: bükki őserdő, zalai bükkösök, Fényi erdő 52%-ban hazai fafajokból (12%) ennek egy része természetszerű 48%-a (10%) idegenhonos fafajokból, ezek ökológiai értelemben nem erdők, hanem ÜLTETVÉNYEK Erdők használata: I. Rendszertelen sokcélú erdőhasználat a XIX sz. közepéig II. Tervszerű erdőhasználat cél a faanyagnyerés

7 III. Multifunkcionális erdőhasználat: ELVÁRÁSOK az erdőtől: Állampolgárok Ökológusok, biológusok, természetvédők Erdészek Lehetőségek: Beavatkozás mentesség erdőrezervátumokban Természetvédelmi erdőkezelés ökológiai alapokon nyugvó, szukcessziós, regenerációs fázisok megtartásával - nemzeti parkokban...) Természetszerű erdőgazdálkodás ökonómiai szempontok is Ültetvényszerű erdőgazdálkodás nem erdők

8 A legtöbb az erdészeken múlik erdeink kezelői Reform szemléletű erdőgazdálkodás: folyamatos erdőborítottság mellett kell gazdálkodni: Maximális vágásterület 3 ha (tarvágás esetén), ill. 5 ha (fokozatos felújító vágás esetén) Vágás érettségi korokat emelni kell Fajösszetételt optimalizálni kell Meglévő állapotokat konzerválni kell

9 Erdőrezervátum program évi LIV. az erdőről és védelméről törvény szerint Célja: - erdőrezervátum hálózat létrehozása - védetté nyilvánítás - állapotfelvétel, hosszú távú fenntartási terv (HFT) kidolgozása a természetközeli gazdálkodás megvalósítása érdekében

10 ERDŐREZERVÁTUM: Jogszabály szerint járulékos védett természeti területi kategória Az oltalom tárgya a teljes ökológiai rendszer. Cél: az erdei ökológiai rendszer természetes folyamatainak megóvása, a természetes folyamatok zavartalanságának biztosítása a természetes erdőfejlődés megismerését célzó monitorozás és kutatás. MAGTERÜLET és VÉDŐZÓNA elkülönítése

11 Magterület: teljes használati korlátozás Védőzóna: természetközeli gazdálkodás: szálalásos, fokozatos felújításos módszerek Mindkettőben fokozott a látogatások tér- és időbeni korlátozása 10 évenként felülvizsgálati kezelési terveket kell készíteni a Hosszú távú Fenntartási Tervhez

12 Erdőrezervátumaink (2000 KöM rendeletben kihirdetettek): = = 71 a természetes erdők legjobb referenciaterületei A hazai erdőterület 0,76 %-a, magterületek 0,21 % A legnagyobb 610 ha: Haragistya-Lófej A legkisebb magterület 8 ha: Baktai erdő A legnagyobb magterület: 260 ha Haragistya-Lófej

13 Túlreprezentáltak az üde lomberdők, azon belül a bükkösök és a molyhos tölgyesek, sziklaerdők. Alulreprezentáltak a cseres-tölgyesek. Elhelyezkedésük megfelel az ország erdősültségi térképének többségük hegyvidéken Hiányoznak az erdőssztyepek nem gazdasági erdők és kevés van Arányaik felülvizsgálandók, további intézkedések szükségesek

14 Erdőssztyep maradványok az Alföldön eltűnő örökségeink Az erdőssztyep fás és fátlan társulásokból álló, összetett társulási rendszer léptékfüggő Eurázsia jellegzetes öve 8000 km nyugat felé keskenyedő sávban Egy lehetséges felosztásuk: Európai tölgyes erdőssztyepek Nyíres erdőssztyepek (NY-Szibéria) Nyíres-, tű- és lomblevelű e. (K-Szibéria) Tű- és lomblevelű e. (Bajkál környékén) Lombos erdőssztyepek (Távol-keleten)

15 Molnár-Kun nyomán

16 Hazai erdőssztyepek: Homoki-, löszön, sziken kialakult Sajátosságai: erdeiben 3-4 tölgyfaj erdőssztyep lágyszárúak: Kocsordok (Peucedanum spp.) Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) Imolák (Centaurea spp.) Sarjtelepképző nőszirmok (Iris spp.- aphylla, variegata, graminea, spuria) Macskahere (Phlomis tuberosa) Törpemandula (Amygdalus nana), kései pitypang

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26 Fátlan élőhelyek: Sziklagyepek, sztyeplejtők hegyvidéki intrazonális élőhely Löszgyepek: hegylábi és alföldi - legjobb termőtalaj, legkevesebb maradvány zártak Homoki növényzet: nyílt zárt, sok másodlagos legelő Sziki élőhelyek: nedves és száraz szikesek, nyíltak - zártak Láprétek folytonos vízborítottság tőzegképződés Mocsárrétek ingadozó talajvízszint, gyakori kiszáradás

27 Másodlagos élőhelyek: Szántók Gyomnövényzet Kultúrerdők Rekultivált területek Elhagyott tanyák.