A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben

Átírás

1 Anna Grzeszak, Damian Kaleta A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Dolgozatunk célja, hogy megnézzük, hogyan mutatják be a nyelvtani szabályokat az egyes magyar nyelvkönyvek. A szabályok bemutatási módjait két aspektusban szeretnénk vizsgálni: a) xplicit vagy implicit módon vannak megadva a szabályok? b) A formából vagy a funkcióból/jelentésből indulnak ki a szerzők? gy szabályt akkor tekintünk explicitnek, ha világosan van kifejtve, például: (1) A felszólító mód jele teljesen hasonul a szibilánsokhoz és a dz-hez. (2) s+j => ss, z+j => zz, sz+j => ssz, dz+j => ddz Implicit szabályról akkor beszélhetünk, ha az nincs kifejtve, és a nyelvtanuló maga fedezi fel a felsorolt, gondosan kiválasztott példák alapján. A nyelvtani szabályok mind a formára, mind a funkcióra vontakozhatnak, de kiindulópontjuk akár az egyik, akár a másik is lehet. A (3)-as szabály a formából indul ki, a (4)-es szabály alapja pedig egy funkció vagy a jelentés. (3) A feltételes módú igéket akkor használjuk, ha (...). (4) A bizonytalanság kifejezőeszközei a következők: (...). A formaalapú, explicit módon kifejezett szabályok gyakoribbak és erősebben meggyökerezettek a hagyományban. Azt hihetnénk, hogy minél újabb a könyv, annál több funkcióalapú és implicit szabályt tartalmaz. Nyelvtani szabálynak tekintünk minden olyan szabályt, amely azt határozza meg, hogy hogyan kötünk össze és hogyan alakítunk át szavakat azért, hogy több fajta jelentést kapjunk (Swan 2005: XIX). A következő három magyar nyelvkönyvet vizsgáltuk meg: rdős József-Prileszky Csilla Halló, itt Magyarország! 2., Durst Péter Lépésenként magyarul - Második lépés és Szita Szilvia-Pelcz Katalin MagyarOK 2. című kiadványát. Mind a három tankönyv azoknak a diákoknak szól, akik már elsajátították a magyar nyelv alapjait, és A2/B1-es szinten szeretnék elmélyíteni nyelvtudásukat. A három könyv közül a Halló, itt Magyarország! 2. a 1

2 legrégibb - az első kiadás még a 1990-es években jelent meg. A Durst-féle könyvet 2006-ban adták ki, a MagyarOK 2. a legfrisseb a három kiadvány közül, 2014-ben készült. lemzésünk eredményeit az alábbi táblázatokban foglaljuk össze. Halló, itt Magyarország! 2. A tankönyv húsz fejezetből áll. Mindegyik fejezetben van egy oldalnyi nyelvtani rész, amelyben a szerzők általában több nyelvtani kérdést tárgyalnak. A könyv végén ragozási táblázatok találhatók. A táblázatokat leszámítva összesen 36 nyelvtani probléma jelenik meg a könyvben. A szabályok tömörek, nincsenek szavakba foglalva, a legtöbb esetben sémákban vannak megadva. Jelentős részük implicit jellegű: a szerzők gyakran csak példamondatokat sorolnak fel és magyarázat nélkül hagyják őket. A szabályok többsége a formából indul ki, de funkcióalapú szabályok is akadnak. 1. táblázat: Nyelvtani szabályok a Halló, itt Magyarország! 2. című tankönyvben Oldal Cím Miről szól a szabály? Implicit (I) vagy explicit ()? 12 - A maga visszaható névmás I 12 - A vonatkozó névmások I 12 - Az egymás kölcsönös névmás I 12 - A számállapot-határozó (ketten, hárman) képzése 19 - A melléknevek fokozása 19 - Az é birtokjel 26 - Az olyan..., mint... szerkezet I 26 - A (mennyivel) _ bb szerkezet I 26 - Az időviszonyok kifejezése (mióta?) J 33 - A felszólító módú igék ragozása +I 40 - A helyviszonyok kifejezése (merre? J merről?) 47 - A felszólító módú igék ragozása 54 - A felszólító módú igék a függő beszédben 61 - A -ni fog szerkezet I 68 - A felszólító módú igék alárendelt I mondatokban szórendi kérdések 68 - A számára névutó ragozása +I 75 - A főnévi igenév ragozása +I 82 - Az ok kifejezése I J 82 - A -szor/-szer/-ször rag 82 - Az e szócska I 89 - A -ni szokott szerkezet 89 - Szórend a segédigés szerkezetekben I 96 - A vonatkozó névmások I A feltételes módú igék ragozása +I A feltételes mód I A formából () vagy funkcióból/ jelentésből (J) indul ki? 2

3 110 - A mérték kifejezése J A szembeállítás kifejezése I J A bárcsak szerkezet I Az annyi..., amennyi...; annyi..., mint...; I annyi..., hogy... szerkezetek A személyes névmások ragozása A műveltető igék képzése +I A minél, annál... szerkezet I Melléknévi igenévképzés A -vá/-vé rag Melléknévképzés +I őnévképzés +I A -ként rag I Lépésenként magyarul - Második lépés Nyelvtani szabályok ebben a könyvben is minden fejezetben talalálhatók, de itt - az előző tankönyvvel ellentétben - nincsen meghatározott helyük egy fejezeten belül és a terjedelmük is változó. A szabályok többsége a formából indul ki. Körülbelül egy harmaduk implicit módon van megadva. 2. táblázat: Nyelvtani szabályok a Lépésenként magyarul - Második lépés című tankönyvben Oddal Cím Miről szól a szabály? 7-8 Időhatározók Az időhatározók 10 Személyes névmási A személyes névmások határozók (velem, rólam) ragozása 10 szokott + -ni A szokott + -ni szerkezet elszólító mód I A felszólító módú igék ragozása 28 Számállapot-határozó A számállapot-határozó (ketten, sokan) képzése elszólító mód II A felszólító módú igék ragozása 52 Melléknevek határozói A határozói funkciójú funkcióban (jól, jobban) melléknevek és 72 Időviszonyítás mellékmondatban; függő kérdés 73 Megengedő, tagadó, általános és határozatlan névmások (akármelyik, bármelyik, semmi, valami, minden) fokozása A mellékmondatban szereplő ige alakja I Implicit (I) vagy explicit ()? +I +I A névmások ragozása 93 eltételes mód A feltételes módú igék +I ragozása 93 Párhuzamos tagadás (sem, A sem, sincs sincs) 114 eltételes mód múlt ideje A feltételes módú igék +I I I A formából () vagy funkcióból/ jelentésből (J) indul ki? J J 3

4 ragozása Az -ás/-és képzős főnevek alkotása és jelentése A főnévi igenév ragozása A személyes névmások ragozása Az -ság/-ség képzős főnevek alkotása és jelentése 114 őnév képzése -ás/-és képzővel 136- A főnévi igenév 137 személyragozása 137 Személyes névmási határozószók (mögöttem, alólam) 137 őnévképzés melléknévből -ság, -ség képzővel 161 Határozói igenév A határozói igenév képzése 161 Alárendelő összetett A vonatkozó névmások mondatok 180- Melléknévi igenevek A melléknévi igenevek 182 képzése 180 Melléknévképzés (ható, hető, hatatlan, hetetlen) A -ható, -hető, -hatatlan, - hetetlen képzős melléknevek alkotása 205 Műveltetés A műveltető (-tat/-tet/-at/- et képzős) igék alkotása +I +I +I MagyarOK 2. A könyv nyolc nagy tematikus fejezetből áll, amelyek kisebb egységekre vannak osztva. Más tankönyvekkel ellentétben a MagyarOK 2. szerkezete nem felel meg a nyelvkönyvek hagyományos felépítésének (párbeszéd vagy szöveg magyarázat feladatok). A szerzők a kommunikációra helyezik a hangsúlyt: már az első órától fogva beszélgetésre és saját szövegek alkotására ösztönzik a tanulókat. A tankönyvben viszonylag kevés a szöveg, viszont sok különböző feladat van a beszédkészség (beszéd és kiejtés) és hallás utáni szövegértési kompetencia fejlesztésére (a hanganyag a fejezetek végén található). A szerzők mégsem mondtak le a nyelvtani magyarázatok explicit módjáról. A formából kiindulva is bemutatják az új nyelvtani anyagot. 3. táblázat: Nyelvtani szabályok a MagyarOK 2. című tankönyvben Oldal Cím Miről szól a szabály? Implicit (I) vagy explicit ()? 3 - A dolgozik ige vonzata I 10 Téged mi érdekel? Önt mi Az érdekel ige érdekli? 12 Több birtok -i Az /2 és /3 birtokos személyragok 19 -ú/ -ű képző Az -ú/ű képzős melléknevek alkotása és jelentése A formából () vagy funkcióból/ jelentésből (J) indul ki? 4

5 19 Az -s képző Az -s képzős melléknevek alkotása és jelentése 34 - Melléknevek fokozása 35 A középfok jele bb A középfok képzése 38 - A -nál/-nél ragok és a mellett/előtt névutók 46 - A névutók ragozása 62 Képzők ás/-és Az ás/ -és képzős főnevek alkotása és jelentése 64 Lehetőség kifejezése: - Hatóigék képzése hat/ -het 67 Igekötők: befejezettség Az igekötők 83 - Hatóigék : engedélykérés 92 Múlt idő: egyes szám első Igeragozás: határozatlan személy 95 Múlt idejű igeragozás: -t Igeragozás: határozatlan 98 Múlt idejű igeragozás: Igeragozás: határozatlan -t/-tt 102 Múlt idejű igeragozás: -tt Igeragozás: határozatlan (-ott/ -ett/ -ött) 106 Múlt idő: rendhagyó igék Igeragozás: határozatlan 107 A praktikus ment/elment és A ment -ni, elment -ni, volt volt -ni szerkezetek 125 A módhatározó : -an/ -en A módhatározó képzése vagy l/ -ul/ -ül A számállapot-határozó /I (ketten, hárman) képzése 133 Az igekötő: befejezettség múlt időben Az igekötők a múlt időben Összefoglalás Ha összevetjük a kapott eredményeket, kiderül, hogy a vizsgált tankönyvek különböznek egymástól a nyelvtan bemutatási módjában: 4. táblázat: A nyelvtani szabályok bemutatásmódjai a három tankönyvben - összevetés Implicit szabályok aránya unkcióalapú szabályok aránya Halló, itt Magyarország 2. 67% 14% Lépésenként magyarul 2. 33% 10% MagyarOK 2. 9% 0% A szabályok mindhárom könyvben elsősorban a formákból indulnak ki, és csak a Hallóban és a Durst-féle könyvben van egy-két olyan nyelvtani probléma, amelyet a szerzők a funkció vagy a jelentés oldaláról mutatnak be. A különbségek még nagyobbak az explicitség-implicitség vonatkozásában. A Hallóban az implicit szabályok dominálnak, 5

6 amelyek az újabb könyvekben is jelen vannak, de egyre kisebb arányban. Az eredmények érdekessége, hogy a kevésbé hagyományos módszerek a régi tankönyveket jelemzik inkább. Hivatkozások: Swan, Michael, 2005, Practical nglish Usage, Oxford: Oxford University Press. Az elemzett nyelvkönyvek: Durst Péter, 2006, Lépésenként magyarul - Második lépés, Szeged: SZT, Hungarológia Központ rdős József-Prileszky Csilla, 2007, Halló itt Magyarország II., Budapest: Akadémiai Kiadó Szita Szilvia-Pelcz Katalin, 2014, MagyarOK, 2. kötet, Pécs: Pécs Tudományi gyetem (megjelenés alatt) 6