Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY"

Tibor Kozma
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 KÖZGAZDASÁGTAN I.

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

5 Vázlat 1 2 megváltozásának hatása az ra 3 Az adóztatás hatása az ra 4 Az árszabályozás hatása az ra

6 Egyensúly kereslet, Egyensúlyi feladatok: kereslet és egyenl ségét keressük A rezervációs ár a Fogyasztók esetében: az a maximális ár, amit a termék egy konkrét egységéért zetni hajlandók. Eladók esetében: az a minimális ár, amennyiért a termék egy konkrét egységét eladni hajlandók. A rezervációs ár függ a gazdasági szerpl t l, a termékt l, a helyzett l és attól, hogy a terméknek hányadik egységér l van szó.

Eladók esetében: az a minimális ár, amennyiért a termék egy konkrét egységét eladni hajlandók.

7 Kereslet Példa: lakások piaca

8 Kereslet (folyt.)

9 Kereslet (folyt.)

10 Kínálat

11 Kínálat (folyt.)

12 Keresleti, i függvény Változók közti kapcsolatok (függvények) A keresleti görbe azt a mennyiséget mutatja, amelyet a fogyasztók az egyes P árakon megvásárolnának. A i görbe: azt mutatja, hogy az eladók az egyes lehetséges árakon mekkora mennyiséget ajánlanak eladásra. A keresleti görbe negatív meredeksége a kereslet törvényét tükrözi ha a termék ára csökken, akkor a vev k általában többet szeretnének vásárolni bel lük. A i görbe pozitív meredekség : minél nagyobb az ár, annál nagyobb az eladásra kínált mennyiség.

A i görbe: azt mutatja, hogy az eladók az egyes lehetséges árakon mekkora mennyiséget ajánlanak eladásra.

13 Egyensúly P : i ár Q : i mennyiség Az E i pontban a fogyasztók által megvásárolni kívánt mennyiség egyenl az eladók által eladni kívánt mennyiséggel.

14 Túl P > P ár esetén az eladók Q mennyiséget adnának el, S miközben a fogyasztók csak Q mennyiséget vennének. D A túl nagysága: Q S Q D P -nél lefelé irányuló nyomás hat az árra.

15 Túlkereslet P < P ár mellett az eladók kevesebbet (Q S amennyit (Q ) a fogyasztók vennének. D A túlkereslet nagysága: Q S Q D P -nél felfelé irányuló nyomás hat az árra. ) kínálnak, mint

16 Egyensúly Ha az ár P -tól eltér, akkor valamelyik folyamat (felfelé irányuló, vagy lefelé irányuló nyomás) beindul. A keresleti és a i görbe metszéspontja határozza meg a P i árat és a Q i mennyiséget.

17 Példa Keresleti függvény: D(P) = 150 3P Kínálati függvény: S(P) = 2P 20 Egyensúlyban D(P ) = S(P ) 150 3P = 2P = 5P P = 34 Q = D(P ) = S(P ) = D(34) = = S(34) = = = 48 P = 34 (i ár) Q = 48 (i mennyiség)

= 2P 20 170 = 5P P = 34 Q = D(P ) = S(P ) = D(34) = 150

18 Kínálat és kereslet változása Ha a vizsgált gazdasági rendszerhez képest küls tényez k megváltoznak, akkor megváltozik a kereslet és/vagy a. Ilyen változás lehet például: Ízlések változása (a koleszterin veszélyeir l tudósító hír egyeseket arra késztethet, hogy ne fogyasszanak vajat) Technológia változása (az integrált áramkör nagymértékben növelte az elektromos gépek át); Er források változása (egy jelent s új olajlel hely megnövelné a nyersolaj át a világban) Jogszabályok változása (a marihuána legalizálása ennek az árunak mind a piaci át, mind a piaci keresletét megnövelné) Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág keresletével összefüggésben vannak (a nyomtatók árának csökkenése növeli a papír keresletét)

nagymértékben növelte az elektromos gépek át); Er források változása (egy jelent s új olajlel hely megnövelné a nyersolaj át a világban) Jogszabályok változása (a marihuána legalizálása

19 Kínálat és kereslet változása (folyt.) Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág ával összefüggésben vannak (a marhahús termelésének növekedése növeli a nyersb r át) Jövedelem változása (a brókerek magasabb jövedelme miatt az 1990-es években növekedett keresletük a luxusautók iránt)

ával összefüggésben vannak (a marhahús termelésének növekedése növeli a nyersb

20 A kereslet változása Ha a fogyasztók preferenciái úgy változnak meg, hogy minden ár mellett többet szeretnének vásárolni, akkor a keresleti görbe jobbra tolódik: D 1 helyzetb l D 2 helyzetbe. Mind az i ár, mind az i menynyiség megn.

vásárolni, akkor a keresleti görbe jobbra tolódik: D 1

21 A kereslet változása (folyt.)

22 A változása Ha a körülmények változása arra készteti az eladókat, hogy minden ár mellett nagyobb mennyiséget kínáljanak, akkor a i görbe jobbra tolódik, S 1 helyzetb l S 2 helyzetbe. Ilyenkor az i mennyiség megn, de az i ár csökken.

23 A változása (folyt.)

24 Kereslet és változásának hatása ra A kereslet növekedése mind az P i árat, mind a Q i mennyiséget tekintve, növekedéshez vezet. A növekedése a Q i mennyiség növekedéséhez, de a P i ár csökkenéséhez vezet.

25 Amint egy adó megjelenik a piacon, kétféle árral kell számolni, amelyek az adó mértékében különböznek egymástól: Amit a vásárlók zetnek (keresleti ár, vagy bruttó ár): P + Amit az eladók kapnak (i ár, vagy nettó ár): P 1 Mennyiségi adó: állandó pénzösszeg kivetése az áru minden eladott egységére (pl.: alkohol, benzin, cigaretta) P + = P + T 2 értékadó: az ár egy meghatározott százalékának elvonása (pl.: ÁFA) P + = (1 + t)p Egyensúlyban D(P + ) = S(P )

26 Mennyiségi adó Kétféle értelmezése 1 Eladó egységköltségét emeli T dollárral (i görbe felfelé tolódik) 2 áruegységenként T dollárt elvesz bevételb l (keresleti görbe levelé tolódik)

27 Mennyiségi adó, példa Kereslet: D(P) = 220 P Kínálat: S(P) = P Egyensúly: P = 110, Q = 110 Hogyan változik az i ár és mennyiség, ha a termékre T = 30 pénzegységnyi mennyiségi adót vetnek ki? D(P + ) = S(P ); P + = P + T 220 P 30 = P P = 95, P + = 125, Q = 95

28 Árplafon, árminimum árplafon: árak befagyasztása célja lehet: ináció visszafogása árminimum: pl. minimálbér szabályozás, mez gazdasági árak (USA, as évek) Következmény Hatásos árplafon lenyomja, hatásos árminimum magasan tartja árakat, cserére kerül mennyiség kisebb szabályozás nélküli áruforgalomnál.

29 Árplafon, árminimum (folyt.)

30 Árplafon példa Kereslet: D(P) = 220 P Kínálat: S(P) = P Egyensúly: P = 110, Q = 110 Hogyan változik az i ár és mennyiség, ha a termékre P = 80-as árplafont vezetnek be? P = 80 < 110 = P, tehát P = 80 az új i ár, S( P) = 80 az i mennyiség D( P) S( P) = (220 80) 80 = 60 a túlkereslet nagysága.

31 Árminimum példa Kereslet: D(P) = 220 P Kínálat: S(P) = P Egyensúly: P = 110, Q = 110 Hogyan változik az i ár és mennyiség, ha a termékre P = 120-as árminimumot vezetnek be? P = 120 > 110 = P, tehát P = 120 az új i ár, D( P) = 100 az i mennyiség S( P) D( P) = 120 ( ) = 20 a túl nagysága.

32 Összefoglalás Kereslet, Keresleti (negatív meredekség ), i (pozitív meredekség ) függvény Egyensúly: kereslet = Kereslet, változásának hatása Kereslet n : i ár és mennyiség is n Kínálat n : i ár csökken, i mennyiség n (mennyiségi adó) hatása: i mennyiség csökken Árplafon túlkereslet, árminimum túl

Hasonló dokumentumok

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi