Kelet Közép Európa és Délkelet - Európa Ex-szocialista országok Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia Bulgária Jugoszlávia

Átírás

1 Kelet Közép Európa és Délkelet - Európa Ex-szocialista országok Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia Bulgária Jugoszlávia utódállamai

2 Közös vonások: Elhúzódó feudalizmus Nincs gyarmatuk Ipari forradalom megkésve Agrár országok Több nemzet, nemzeti kisebbség II. VH veszteségei 1945 után Szovjet befolyás szocializmus

3 KGST 1949 Állami tervgazdálkodás Önkényuralom Személyi kultusz Konszolidáció rendszerváltás Áttérés a piacgazdaságra

4 Leszakadás a világpiactól Szocialista gazdálkodás Piacgazdaság nem működik Hiánygazdaság Elavult termékek és termelési módszerek Alapanyag és energiapazarló termelés Szervezetlenség Központi elosztási rendszer Állami dotáció Teljes foglalkoztatottság

5

6 Elhanyagolt infrastruktúra Környezetkárosítás 1972 olajár-robbanás 1970-es évektől eladósodás Tőkehiány nacionalizmus

7

8 Átmenet a piacgazdaságba: Demokratikus állam létrehozása Szabad választások Többpártrendszer Privatizáció Piacgazdaság beindítása Csatlakozás a világpiachoz munkanélküliség

9 Lengyelország Terület: km 2 Lakosság: 40 millió Főváros: Varsó

10 Tájai: Pomerániai tóhátság Mazuri tóhátság Végmoréna sáncok Ősfolyamvölgyek Lengyel középhegység Szudéták Kárpátok

11

12 Gazdaság Ásványkincsek: Feketeszén bányászat Szudéták, Felső szilézia Kősó, kálisó Kárpátok Kén Visztula mentén Színesércek röghegységekben

13

14

15 Ipari központok: Krakkó, Katowice, Gliwice nehézipar: kohászat gépgyártás Varsó nehéz és könnyűipar Plock kőolajfinomítás Szczecin, Gdansk, Gdinia kikötő, hajógyártás

16

17

18

19

20

21

22

23

24 Elhanyagolt mezőgazdaság Elmaradt kollektivizálás Kisparaszti gazdaságok Húshiány Elhanyagolt könnyűipar hiánygazdaság

25 Csehország Terület: km 2 Lakosság: 10 millió Főváros: Prága I. VH után Csehszlovákia 1989 szétválás

26 Tájai: Cseh medence Barnaszén, kaolin, grafit Morva medence Felső-sziléziai medence Feketeszén Érchegység Cseh erdő Cseh Morva - dombság

27 Gazdaság: Ostrava vas és acélgyártás Plzen, Kladno kohászat, fémfeldolgozás, nehézgép gyártás (Skoda) Prága Mlada Boleslav Brno Zlin Karlovi Vary Ceske Budejovice

28

29

30

31

32

33

34 Szlovákia Terület: km 2 5,3 millió lakos Főváros: Pozsony (Bratislava) Inkább agrár jellegű ország

35 Tájai: Északnyugati Kárpátok Magas Tátra

36 Ipari központok: Pozsony autógyártás Komárom Nagyszombat Kassa Vegyipar, fafeldolgozás Trencsény Zsolna Selmecbánya Losonc

37

38

39 ROMÁNIA

40 Főváros: Bukarest Terület: km² Népesség: 21,5 millió Nemzeti valuta: román lej Románia lakosságának 90%-a román nemzetiségű, 7%-a magyar. Csatlakozás az Európai Unióhoz: 2007

41 Tájai: Keleti Kárpátok Déli Kárpátok Erdélyi medence Erdélyi szigethegység Román - alföld

42 A Kárpátok hegyláncai Románia szinte egészét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A Keleti-Kárpátok több párhuzamos vonulatból áll, amelyek külön hegységekre bomlanak. A külső ív homokkőből épül fel, a belső vonulatok vulkáni eredetűek. A vulkáni tevékenység helyenként ólom-, cink- és rézércet, illetve néhol vulkáni utóműködést hagyott hátra. Hargitán néhány százezer éve még működtek a vulkánok a vulkáni kúpok egy-egy helyen még ma is jól megfigyelhetők. A vulkáni utóműködés részei a szénsavas források (borvizek) és a kénes kigőzölgések (torjai Büdös-barlang, ahol régebben a puskapor gyártáshoz szükséges kenet is bányásztak).

43

44

45 A Hargita keleti oldalán fekszenek a zárt, hűvös székelyföldi medencék (Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-medence). Kristályos kőzetekből áll a Déli-Kárpátok, amely Románia legmagasabb és legzártabb hegyvidéke, és több helyen az eljegesedés formálta a felszínét. A vonulaton csak az Olt és a Zsil szurdokvölgye tör át. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldek öveznek.

46 A székelyföldi medencékben hűvös az éghajlat, míg az Erdélyimedence éghajlata télen-nyáron kb. 3 C-kal hűvösebb az Alföldnél. Szélein több a csapadék, középső része azaz a Mezőség szárazabb (5 600 mm). A Havasalföld éghajlatának szárazföldi vonásai kelet felé egyre határozottabban érvényesülnek: a csapadék mennyisége folyamatosan csökken. A tél kissé hidegebb, a nyár pedig forróbb, mint Magyarországon. Moldva dél felé lassan alacsonyodó dombvidékének éghajlata nagyban hasonlít a Román-alföldére. Románia legnagyobb folyója a Duna, amelynek itteni szakasza több mint 1000 km hosszú. Szűk áttörési völgye a Vaskapu-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). További fontos folyók: a Gyergyói-havasokban eredő Olt, a Déli- Kárpátokból eredő Zsil, amelyek a Dunába folynak, illetve a Tiszát tápláló Szamos és Körösök.

47

48

49

50