AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET"

Karola Dudásné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

2 A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú sugárzása melegíti fel a levegıt is. A talaj hımérséklete csak mikroklimatikus szinten térképezhetı, túlságosan mozaikos.. A területi különbségek a talajtípusok változatosságához igazodnak. A talajhımérséklet idıbeli dinamikája az ország különbözı területein azonos. A hımérséklet napi menetét csak a felsı 1 m-es m szintben lehet kimutatni.

A talaj hımérséklete csak mikroklimatikus szinten térképezhetı, túlságosan mozaikos.

3 A felszínen 14-órai maximum, és hajnali minimum van.. A maximuma a léghımérsékletet is meghaladhatja. A napi ingás 50 cm-en <1 C, 1 m-en m megszőnik. A maximum 50 cm-en már este, a minimum délben van,, a talaj lassú hıvezetése miatt. A talajhımérséklet éves menetében jelentıs eltérés van a feltalaj (0-50 cm) és a mélyebb talajszintek közt. A feltalajban a hımérséklet maximuma júliusban, minimuma februárban van,, a fáziseltolódás minimális cm-en augusztusban jelentkezik a maximum. A minimum 100 cm-en februárban, 200 cm-en márciusban van. Az eltolódás itt már ~1hónap.

A talajhımérséklet éves menetében jelentıs eltérés van a feltalaj (0-50 cm) és a mélyebb talajszintek közt.

4 Mg.-i,, ökológiai szempontból fontos a talaj hıtároló szerepe.. Nagy hıkészletébıl adódóan lassan, de hatékonyan ellensúlyozza az ıszi lehőléseket. Augusztustól márciusig a talaj minden rétegében melegebb a levegınél. Márciustól az altalaj lényegesen hidegebb, a feltalaj egyre melegebb a levegınél.

6 Szintén fontos jelenség a mg., építıipar számára a talajfagy. Magyarország helyzete e tekintetben viszonylag kedvezı. A talajfagy átlagos mélysége 50 cm körül van, a legkeményebb teleken érheti el az 1 m-t. m Enyhe teleken cm körül mozog a fagyhatár A talajfagy idıtartama a mélység növekedésével csökken.

A talajfagy átlagos mélysége 50 cm körül van, a legkeményebb teleken érheti

7 A LÉGHİMÉRSÉKLET A léghımérséklet az egyik legalapvetıbb és legjelentısebb éghajlati elem. Kialakításában sugárzási és felszíni hatások komplex együttese játszik szerepet. A hıháztartás egyensúlyát jellemzi. Alakulása mezıgazdasági, ökológiai- és humán bioklimatológiai szempontból alapvetı jelentıségő.

Kialakításában sugárzási és felszíni hatások komplex együttese játszik

9 Az évi középhımérsékleti térkép alapján megállapítható, hogy a 3 É-D-i É i kiterjedésnek kb. 3 C középhımérsékletbeli eltérés felel meg. Az izotermák nem szabályos É-D-i É i elrendezıdést mutatnak: középhegységeink hideg szigetekként jelennek meg 6-7 C-os (Kékes 5 C) középhımérsékletükkel. Legmelegebb a DK Alföld (>11 C). 200 m tszf.-ig C 11 C jellemzı az ország területének nagy részén.. Kivétel: Nyírség, Szatmár-Bereg Bereg,, Bodrogköz. Az évi középhımérsékletben egyik évrıl a másikra 6 C-os eltérés is elıfordulhat, tehát jelentıs a változékonyság ennél az éghajlati elemnél.

középhımérsékletükkel. Legmelegebb a DK Alföld (>11 C). 200 m tszf.-ig 10-11 C 11 C jellemzı az ország területének nagy részén.

14 A téli és nyári félév hımérsékleti viszonyaiban jelentıs eltérés van. Leghidegebb hónapunk a január. Középhımérséklete -44 C és 0 C közt van átlagosan. A hımérséklet alakulására a szomszédos akciócentrumok hatása nyomja rá a bélyegét. Leghidegebb az ÉK-Alföld (Szibériai maximum). A Nyírség esetében a Kárpátalja közelsége lényeges szempont, míg a Szatmár-Beregi sík, a Takta- és Bodrogköz ún. fagyzugok. Legenyhébb a DNy-Dunántúl Dunántúl (Genovai ciklon). A január középhımérséklete -9; 9;-11 C és +5;+6 C között mozog, ahol a szélsıértékek Finnország, ill. az olasz Riviéra jellemzı középhımérsékletei.

A Nyírség esetében a Kárpátalja közelsége lényeges szempont, míg a Szatmár-Beregi sík, a Takta- és Bodrogköz ún. fagyzugok.

17 Legmelegebb hónapunk a július. Ekkor a havi középhımérséklet É-D-i, É ill. Ny-K-i irányban emelkedik 19 C-ról 22 C fölé. A Dunántúlon inkább az óceáni-kontinentális átmenetiségbıl adódó K-NyK Ny-i i változás a jellemzı. Az alföldön a medence jellegbıl adódó koncentrikus izotermák jelennek meg. Ennek kialakításában az ÉNy felıl érkezı hővös tengeri (Izlandi minimum - hővös, csapadékos nyár) és a DK felıl beáramló meleg kontinentális, mediterrán légtömegek (Azori( maximum - forró, száraz nyár) hatása figyelhetı meg.

Az alföldön a medence jellegbıl adódó koncentrikus izotermák jelennek meg.

19 A téli és a nyári félév középhımérséklete

21 Az adott éghajlati terület fontos jellemzıje a hımérséklet évi közepes ingása.. Ez a januári és július középhımérséklet különbségét jelenti. Az ingás mértéke a kontinentális hatás erısödésével növekszik,, Tehát alkalmas a kontinentalitás mértékének kifejezésére. Értéke a növekvı kontinentalitással párhuzamosan, illetve a medence középpontja felé haladva növekszik. Minimuma a DNy-Dunántúlon Dunántúlon 21 C-22 C 22 C van. Az Alföld legnagyobb részén és a Mezıföldön 23 C-24 C. 24 C. Maximuma A Nagykunság-Hortobágy területén jelentkezik 24,5 C. Hegyvidékeinken a magasság növekedésével az ingás csökken m közt C, 21 C, 700 m felett nem éri el a 20 C.

22 A hımérséklet napi átlagos ingása is fontos paraméter. Legkisebb értéke a rövid nappalú borult decemberben jelentkezik (4-6 C). Legnagyobb értéke a hosszú nappalú derült nyári hónapokban van (11-13 C). 13 C).

23 Hegyvidékeink hımérsékleti viszonyai jelentısen eltérnek a sík vidéki területekéitıl. A hımérséklet magassággal történı változását jellemzı függıleges hımérsékleti gradiens értéke hegységenként kisebb mértékő eltéréseket mutat az eltérı fekvés és domborzat miatt. Nagyobb mértékőek az évszakos eltérések, amelyek a téli félév gyakori inverziós helyzetei miatt jönnek létre.

25 A hımérséklet évi átlagos minimuma -15 C; 15 C;-20 C között van.. A talaj közeli radiációs minimum hımérséklet (szélsıséges esetben 4-5) C4 5) C-kal alacsonyabb lehet ezeknél a szabvány szerint 2 m magasan mért értékeknél. Mezıgazdasági szempontból ez fontos paraméter az ıszi vetések áttelelése szempontjából. Értéke enyhe teleken -8, -10 C körül, zord teleken -25, -30 C körül alakul. Az abszolút minimumot (-35 C)( február 16-án Görömbölytapolcán (Miskolc közelében) mérték. A területi képre a Dunántúlon a K-NyK Ny-i, míg az Alföldön medence-jellegő hımérsékleti elrendezıdés a jellemzı,, a Ny-K K felé gyengülı óceáni hatás és a medence-fekvés eredıjeként.

27 Az évi legerısebb felmelegedés (átlagos évi maximum) az ország DK-i i részén 36 C-ot is elér, innen É, és Ny-felé csökken C 33 C-ot érve el. Hővösebb években a legnagyobb felmelegedés 30 C körül van, melegebb években meghaladja a 40 C-ot. Abszolút max.: augusztus 20. Békéscsaba, 42,0 C. A hımérséklet abszolút ingása hazánkban így eléri a 77,0 C-ot ot,, ami ¾-e e a szélsıségesen kontinentális szubarktikus területeken jellemzı értéknek.

Az éghajlat jellemzésének fontos paraméterei a nyári és téli küszöbnapok,, amelyek közül a fagyos-,, a téli-,, és a nyári napok száma kitüntetett jelentıséggel bír.

28 Az éghajlat jellemzésének fontos paraméterei a nyári és téli küszöbnapok,, amelyek közül a fagyos-,, a téli-,, és a nyári napok száma kitüntetett jelentıséggel bír. A téli küszöbnapok számában DNy-ÉK irányú növekedés figyelhetı meg. A nyári küszöbnapok száma Ny és É felıl növekszik DK felé,, összhangban az óceáni- kontinentális átmenetiséggel. Számuk a tengerszint fölötti magassággal csökken.

Hasonló dokumentumok

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási