Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra"

Szebasztián Lakatos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda

2 Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közreműködésével készül a PM; A dokumentum azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait; Kitűzi hazánk fő fejlesztési prioritásait; A fejlesztési irányok részleteit operatív programok rögzítik: ágazati és területi operatív programok; vidékfejlesztési program; halgazdálkodási operatív program. A PM és az operatív programok tervezése két szakasz keretében zajlott, illetve zajlik: 1 felülről vezérelt, ágazati szakminisztériumok által rögzített fejlesztési törekvésekre, valamint EU Bizottság által kidolgozott tervezési irányelvekre, útmutatókra épült; 2 széleskörű szakmai egyeztetések, majd átfogó partnerség keretében véglegesedik a PM, valamint az OP-k tervezése. - jelen fázis

prioritásait; A fejlesztési irányok részleteit operatív programok rögzítik: ágazati és területi operatív programok; vidékfejlesztési program; halgazdálkodási operatív program.

3 1113/2013. (III. 8.) Korm. Határozat a Partnerségi Megállapodás, az operatív programok, valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentés társadalmi egyeztetésének módjáról, prioritásairól és menetrendjéről Tervezési lépés Dátum Tervezési tartalom Partnerségi Megállapodás A nyilvánosság és tájékoztatás elvének is megfelelve a PM tervezetének bemutatása fórumokon. Partnerségi Megállapodás PM 1.0 teljes verzió Partnerségi Megállapodás 0.2. verzió Fő irányok, célok, előzetes tartalom Bizottsági informális egyeztetés OP témakörök a PM kapcsán Partnerségi Megállapodás 0.1. verzió Fő irányok, célok

és menetrendjéről Tervezési lépés Dátum Tervezési tartalom Partnerségi Megállapodás 2013. 09.

4 Operatív Programok Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 5 prioritás; Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 8 prioritás; Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) 5 prioritás; Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) 7 prioritás; Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 4 prioritás; Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 7 prioritás; Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 7 prioritás; Végrehajtási Koordinációs Operatív Program 2 prioritás; Vidékfejlesztési Program (VP) 6 prioritás.

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 4 prioritás; Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 7 prioritás; Versenyképes

5 Operatív programok javasolt indikatív forrásallokációja OPERATÍV PROGRAM Javasolt forrásallokáció (a rendelkezésre álló források %-ában) Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program (GINOP) ERFA, ESZA 39,40 % Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) ERFA, ESZA 16,15 % Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) ERFA, ESZA 3,55 % Központi és területi gazdaságfejlesztés összesen = 59,10 % Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) ESZA, ERFA 10,94 % Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Kohéziós Alap, ERFA 14,77 % Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) Kohéziós Alap, ERFA Végrehajtási Koordinációs Operatív Program Kohéziós Alap Vidékfejlesztési Program EMVA Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) ETHA 13,69 % 1,50 % Összesen = 100, 00 %

gazdaságfejlesztés összesen = 59,10 % Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) ESZA, ERFA 10,94 % Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Kohéziós Alap, ERFA 14,77

6 Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások 1114/2013 (III.8.) Korm. Határozat Átfogó cél: Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása; 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre); 3. Energia- és erőforrás hatékonyság növelése; 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam; 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.

A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása; 2.

7 Európai Unió által meghatározott 11 tematikus célkitűzés (KSK) 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése. 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása. 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA estében) versenyképességének javítása. 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 5. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés- és kezelés előmozdítása. 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrában. 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA estében) versenyképességének javítása. 4.

8 Vidékfejlesztési Program (EMVA) prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; 2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; 3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén; 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.

Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén; 4.

9 Magyarország as uniós forrásfelhasználásnak célrendszere: a nemzeti és a közösségi célkitűzések kapcsolata, valamint az operatív programok struktúrája

10 A vidékfejlesztési és halászati tartalom megjelenése a PM-ben Tematikus célonként önálló alpontban tartalmazza: Vidékfejlesztési vonatkozású hiányok és potenciálok Agrár- és élelmiszeripari szektor hiányai és potenciáljai, valamint a halgazdálkodási szektor hiányai és potenciáljai támogatási időszak tapasztalatai Vidékfejlesztési és agrár- és élelmiszeripari fejlesztési szükségletek Fejlesztések és elvárt eredmények (PM szintű EMVA és ETHA vállalások) EMVA, ETHA és többi alap (OP) koordinációja, együttműködése Nevesített vidékfejlesztési hozzájárulás Területi és helyi fejlesztési programokban

időszak tapasztalatai Vidékfejlesztési és agrár- és élelmiszeripari fejlesztési szükségletek Fejlesztések és elvárt eredmények (PM szintű EMVA és ETHA

11 Területi alapú fejlesztések A következő programozási időszakban a NUTS3 szintű megyék jelentik a területileg decentralizált fejlesztések legfontosabb platformját. - megyei fejlesztési koncepciók és programok A területi alapú fejlesztések területi logikájú integrált operatív programokban, valamint ágazati operatív programokban kapnak helyet.

- megyei fejlesztési koncepciók és programok A területi alapú fejlesztések területi

12 Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Az eszköz segítségével: helyi szinten, közösségvezérelt megközelítésben kezelhető a területi problémák orvoslása; a területi fejlődési potenciálok kihasználása támogatható. Az eszköz az alábbi hazai gazdaság és társadalomfejlesztési célokat segítheti: vidéki térségek fejlesztése: Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek; Vidéki helyi gazdaság megerősítése, A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés; várostérségek és városrészek integrált és fenntartható fejlesztése.

Az eszköz az alábbi hazai gazdaság és társadalomfejlesztési célokat segítheti: vidéki térségek fejlesztése: Kedvezőtlen szocio-demográfiai

13 Integrált Területi Beruházások (ITI) Az eszköz segítségével: Magyarország a területi problémáinak kezelését és a területi fejlődési potenciáljainak kihasználását támogatja; lehetővé válik, hogy több alap, akár több operatív program is szolgáljon egy-egy integrált térségi beavatkozás-csomagot támogatható mind a decentralizált területi fejlesztéseket (megyék, nagyvárosok), mind az országosan kiemelt, központilag tervezett és végrehajtott vagy koordinált jelentős területfejlesztési beavatkozások. a as időszakban ITI-k kerülnek megvalósításra minden megye vonatkozásában, valamint minden megyei jogú város és közvetlen térsége tekintetében.

decentralizált területi fejlesztéseket (megyék, nagyvárosok), mind az országosan kiemelt, központilag tervezett és végrehajtott vagy koordinált jelentős

14 Intézményrendszer, eljárásrendek Központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszer: alapelv: hatékony központi koordináció mellett érvényesüljön az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák elsődleges tervező és irányító szerepe az operatív programokat az ágazati minisztériumok tervezik, az NGM aktív koordinálása mellett a közötti operatív programok irányító hatóságai az ágazati minisztériumokhoz kerülnek (a közötti NFÜ-s irányító hatóságok áthelyezésével) az NFÜ által ellátott központi koordinációs funkciók ellátásának szervezeti kereteiről későbbiekben születik döntés Eljárásrendek egyszerűsítése: kiemelt cél a közötti EU-s források felhasználásához kapcsolódó eljárásrendek egyszerűsítése állami intézményi kedvezményezett esetében pályáztatás helyett egyszerűbb eljárások alkalmazása vissza nem térítendő támogatások mellett az ún. pénzügyi eszközök is szerephez jutnak

az ágazati minisztériumokhoz kerülnek (a 2007-2013 közötti NFÜ-s irányító hatóságok áthelyezésével) az NFÜ által ellátott központi koordinációs funkciók ellátásának szervezeti kereteiről későbbiekben

15 Partnerség Partnerség: a Bizottság elvárása a széles körű, formális, transzparens és dokumentált társadalmi partnerség lefolytatása a as tervezést megalapozó stratégiai dokumentumokról (pl. OFTK, Innovációs Stratégia) széles körű társadalmi konzultáció folyt: erre lehet építeni a kifejezetten a as tervdokumentumokhoz kapcsolódó informális konzultációk már folynak a formális konzultációs szakasz módjáról, időzítéséről szóló döntéseket a Miniszterelnökség készíti elő

OFTK, Innovációs Stratégia) széles körű társadalmi konzultáció folyt: erre lehet építeni a kifejezetten a 2014-2020-as

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

várható fejlesztési területek

2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció