ÓVODÁSKORI FEJLESZTÉS A DIFER MÉRÉS TÜKRÉBEN. Munkácsi Ildikó

Átírás

1 ÓVODÁSKORI FEJLESZTÉS A DIFER MÉRÉS TÜKRÉBEN Munkácsi Ildikó munkacsildi@gmail.com

2 2 NEVELÉSI INTÉZMÉNY

3 3 J Á T É K ISMERETEK MEGSZERZÉSE = TANULÁS JÁTSSZ A GYERMEKEDDEL, HOGY SZÍVÉT MEGNYERD! (Guths-Muts) A JÁTÉK MAGA A TANULÁS, AHOL EZ NEM URALKODÓ ELEM, OTT A TANULÁS NEHEZÍTETT, AKADÁLYOZOTT. (Rousseau)

4 4 AZ ÓVODÁSKOR NÉHÁNY JELLEMZŐJE ÉRZELMEK jelentős szerepe KÉPZELET, FANTÁZIA a megismerő folyamatokban kiemelkedő szerepet játszik GONDOLKODÁS fejlődése: cselekvő szemléletes szemléletes képszerű elvont gondolkodás

5 5 AZ ÓVODÁSKOR NÉHÁNY JELLEMZŐJE 2. BESZÉD iskolás korra érzéseinek, gondolatainak fontos kifejezési eszköze, és a kapcsolatok kialakításának, működésének legfontosabb eszköze TÁJÉKOZÓDÁS térbeli viszonyok, testtudat SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG spontán tanulási folyamat A képességek fejlődése során minden gyermek ugyanazt az utat járja végig, de begyakorlása, érése gyermekenként különböző.

6 6 Alapkészségek, alapképességek fejlődése Forrás: Nagy, 2000

7 7 A fejlesztés feltétele Diagnosztikus mérés (tudjuk, hol áll a gyermek a fejlődésben) Elsajátítási kritériumok (tudjuk, hová szeretnénk eljutni a fejlesztés során) Kritériumorientált, diagnosztikus tesztek

8 8 DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ RENDSZER Rendkívül jelentős fejlődésbeli különbségek tapasztalhatók az azonos életkorú gyermekek körében az iskolába lépéskor. 3 és fél éves 6 éves 8 és fél éves

9 9 OKOK? A tanulás egyéni, az adott személyre jellemző folyamat. A személyiség képességeinek fejlődése egyéni eltéréseket mutat. A tanulás eredményességéért a kritikus kognitív képességek fejlettsége a felelős. A kritikus kognitív képességek optimális szintű kifejlettsége több éven át tartó folyamat.

10 10 DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ RENDSZER (DIFER) o részletes információt nyújt a tanuláshoz szükséges képességek fejlettségéről o a mérőanyag tartalma a gyermek alapképességeinek diagnosztizálásában nyújt segítséget o figyelembe veszi a gyermek életkori jellemzőit

11 11 A mérés módjai o Hosszú nagyon ritkán használjuk o Rövidített minden területről objektív képet kapunk, a fejlesztés alapjául szolgál o Rövid a hét készséget átfogó, szűkített rendszer Az elemi alapkészség-rendszer fejlettségének jelzője Iskolaérettség jelzője

12 12 DIFER tesztrendszerrel mérhető készségek A tesztrendszer területei - írásmozgás-koordináció - beszédhanghallás - relációszókincs - elemi számolás - tapasztalati következtetés - tapasztalati összefüggésmegértés - szocializáció A tesztrendszer kiegészül - zenei alapképességek - elemi kombinatív képesség - elemi rendszerező képesség

13 13 A DIFER rendszer mérése o Egyéni vizsgálat o Javasolt tesztfelvétel: minden gyermeknél 3-5 mérési alkalom, a délelőtti órákban, kb. 1 óra. o Összesen 254 feladatelem.

14 14 Alkalmazási kör Fejlesztés segítéseként: 4 8 éves gyermekek körében normál fejlődés esetén 6 16 éves tanulásban akadályozottak esetén Előszűrőként: tanulási zavar

15 15 Mérések célja A tanulók fejlesztésének támogatása Értékelés normaorientált Egymáshoz viszonyítjuk a teljesítményeket, a gyermekeket, és rangsoroljuk őket. kritériumorientált Viszonyítási alap az elérendő tudásszint.

16 16 A fejlődés követése o Adatlap o Feldolgozó program

17 17 A DIFER készségek jellemzői

18 18 Írásmozgás-koordináció o Az eredményes írástanulás alapvető feltétele. o Fejlődés üteme lassú érés függő fiziológiai fejlődés során a csontok, izmok, idegrostok alkalmassá válnak az írásra. o Direkt, erőltetett fejlesztés károkat okozhat.

19 19

20 20 Fejlődése 3 éves kor körül kezdődik, és 6-8 éves korban fejeződik be. A leggyorsabban fejlődők írásmozgáskoordinációjának spontán kifejlődése min. 2, a leglassabban fejlődőké pedig 5 év. Az első osztály végéig a tanulók fele jut el az optimális működési szintre. A középső csoportos óvodások 40%p, a nagycsoportosok 60 %p és az első osztályosok 85 %p-os országos átlaga gyors fejlődésre utal.

21 21 Az írásmozgás-készség fejlődési szintjei firkálás színezés ráírás másolás LEÍRÁS KÉZÍRÁS

22 22 Az írásmozgás-koordináció elsajátítási szintjei

23 23 Írásmozgás-koordináció A fejlettség, az elsajátítás szintjei, a készségfejlődés alapkategóriái. előkészítő kezdő haladó befejező optimális 0 24 % % % % %

24 24

25 25

26 26 Fejlesztés Elsősorban az általában vett finommozgás-koordinációt lehet fejleszteni a középső és nagycsoportos óvodások körében. Ennek kiváló eszközei: gyurmázás,az összerakós és kirakós, az építő játékok és minden olyan tevékenység, amely az ujjak, a kéz kismértékű mozgásával valósulhat meg. Az ilyen játékokat naponta be kell iktatni, lehetővé kell tenni. Másodsorban íróeszközökkel végzett játékokkal segíthető az írásmozgás-koordináció fejlődése. Rendszeresen lehetővé kell tenni a firkálást, a mindennapi rajzolást.

27 27

28 28 Beszédhanghallás o A beszédészlelés az olvasás-írástanulás kritikus kognitív feltétele. o A hangokat változó hangkörnyezetben önállóan észlelni tudjuk. o Spontán fejlődő készség az életkorral páthuzamosan fejlődik. o Helyesírás fejlettségét befolyásolja.

29 29 Beszédhanghallás A készség az életkorral párhuzamosan fejlődik. Fejlődési idejének nagy része az óvodáskor egészére, és a lassabban fejlődők esetében az iskoláskor első két évére esik. Az iskolába lépő gyermekek mintegy 40 %- ának kialakult ez a készsége.

30 30

31 31 Beszédhanghallás Elsajátítási szintjei

32 32

33 33

34 34

35 35 Relációszókincs o A nyelv alapját képezik a relációszavak, melyek ismerete nélkül a nyelv használata megvalósíthatatlan. o A relációszókincs szavai térbeli, időbeli, mennyiségi, hasonlósági, cselekvési viszonyokat fejeznek ki. o Az anyanyelvtanulás folyamatát a környezet is befolyásolja. o Az olvasás- és írástanulás kritikus feltétele.

36 36 Relációszókincs A magyarban ilyen szerepük van a ragoknak, az igekötőknek is. A relációszókincs ismerete, biztonságos használata nélkül a nyelv használhatatlan. Az iskolába lépésig a gyerekek többsége elsajátítja a relációszókincset, de jelentős hányaduk e tanulási folyamatnak nem ér a végére. A relációszókincs ismerete az eredményes iskolakezdés egyik kritikus feltétele. Közismert, hogy a gyermekek különböző életkorban kezdenek beszélni. Feltehető, hogy ebben az érési folyamatok is közrejátszanak. Ám az is nyilvánvalónak tűnik, hogy az anyanyelvtanulás folyamatát a környezet is befolyásolja. Ismeretes, hogy a nyelvi közeg nélkül felnövő gyermek nem tanulhat meg beszélni.

37 37 Relációszókincs A relációszókincs elsajátításának folyamatát a meséléssel lehet segíteni. Ha az óvodásoknak és első osztályosoknak naponta kétszer 2-5 perces meséket olvasunk fel, és a már többször hallott meséről 5-8 perces beszélgetést kezdeményezünk a relációkra rákérdezve, a gyermekektől is kérdéseket kérve, eredményt remélhetünk.

38 38

39 39 Relációszókincs Elsajátítási szintjei előkészítő kezdő haladó befejező optimális 0 49 % % % % %

40 40

41 41

42 42

43 43 Elemi számolási készség o Az óvodás- és kisiskoláskor egyik legalapvetőbb készsége. o Százas számkörbeli számlálás (pozitív egész számok sorolása növekvő és csökkenő sorrendben) o Húszas számkörbeli manipulatív számolás (tárgyakkal végzett műveletek) o Tízes számkörbeli számképfelismerés, o Százas számkörbeli számolvasás (számok jelének felismerése)

44 44 Elemi számolási készség Legkorábban a számlálás indul fejlődésnek (2-3 éves kor). Számok mondókaszerű mondása jellemző. Számok neve és auditív képének memorizálása jelenti az első lépést a számolási készség kialakulása felé. E készségnek a fejlődése évekig tartó, hosszú folyamat. A fejlődés különbségei óvodás- és kisiskolás korban években mérhetőek. Az elemi számolási készség fejlettsége és az értelmi fejlettség között szoros kapcsolat áll fenn. E készségnek optimális elsajátítása, begyakorlása elengedhetetlen az eredményes iskolai matematikatanuláshoz.

45 45

46 46 Elemi számolási készség Elsajátítási szintjei előkészítő kezdő haladó befejező optimális 0 49 % % % % %

47 47

48 48

49 49

50 50

51 51 Tapasztalati következtetés o A műveletvégzés kizárólag a gyermek személyes tapasztalataira és a mindennapi szituációk nyelvhasználatára épít. o Deduktív gondolkodás egyik formája, a gondolkodási képesség egyike. o A készség fejlődése már kisgyermekkorban kezdődik. o A spontán fejlődés nagyobb része az iskoláskor előtti időszakra esik.

52 52 Tapasztalati következtetés A következtetési sémák megértését és használatát megalapozó nyelvi fordulatok gyakorisága nagymértékben függ a szereplők iskolázottságától. Az iskolába lépők fejlettségét ebből a szempontból elsősorban a szülők nyelvi kultúrája, iskolázottsága befolyásolja.

53 53 Tapasztalati következtetés tesztje A feladatsor 32 feladatból áll. A két feladatsorban feladat szerepel, a feladatok felépítése minden séma esetében hasonlóak. A feladatok két állítással (premissza) kezdődnek. A két állítás alapján kell a gyermekeknek befejezniük a megkezdett harmadik állítást (konklúziót). Minden gyerek csak egy tesztváltozatot old meg, a két változatot véletlenszerűen, váltogatva kell használni. Minden feladat csak egyszer olvasható fel, az ismétlés nem megengedett. Minden olyan választ jónak kell elfogadni, amelyik tartalmazza a helyes kiegészítés elemeit, akkor is, ha ezen kívül a gyerek még mond más elemeket is.

54 54 Kijelentéslogikai sémák

55 55 Predikátumlogikai sémák

56 56

57 57 Tapasztalati következtetés Elsajátítási szintjei

58 58

59 59

60 60 Tapasztalati összefüggés-megértés o Az iskolai oktatásban az összefüggések sokaságát használjuk. o Az összefüggések kezelése a tudásszerző képesség, így az iskolai eredményes tanulás alapvető feltétele.

61 61 Tapasztalati összefüggés-megértés 3-4 éves korban rendkívül gyors fejlődéssel szembesülünk. A nagycsoportos óvodások fejlődése 10 %p Fejlődése spontán folyamat: a környezetben, a szociális közegben, a mesékben előforduló összefüggések hatására alakul. Szélsőségesen nagy különbségek alakulnak ki az azonos életkorúak között

62 62

63 63

64 64 Tapasztalati összefüggés-megértés Elsajátítási szintjei

65 65

66 66

67 67

68 68 Szocializáció o A szociális kompetencia különböző szociális készségek együttes birtoklása. o A szocialitás olyan tartalmait mérjük, amelyek az óvodai és elemi iskolai szociális lét alapját képezik Kapcsolatfelvétel Társakhoz, pedagógushoz való viszonyulás Feladatvállalás Feladattartás Erkölcsi érzék

69 69 Mi hat a gyermek szociális fejlődésére? CSALÁD érzelmi kapcsolatok szülői minták és értékek szülők szociális kompetenciája anya gyerek kötődése

70 70 Szocializáció A szociális alapkészségek fejlődésének jelentős része óvodás korban zajlik. szabad foglalkozás, játék, csoportos együttlét, együttcselekvés, együttműködés

71 71 Szocializáció Feladatvállalás mások által kért, elvárt tevékenységek elvégzése középső csoport végén 80 %p Feladattartás elvárt és vállalt feladat elvégzése Óvodáskorú gyermek 5-15 percig képes belefeledkezve játszani, tevékenységet végezni, mely folyamatosan megújuló motivációt működtet. Erkölcsi érzék a szociális aktivitás értékének és mértékének megítélése Értékelő beszélgetés

72 72

73 73

74 74

75 75

76 76 Alapkészség index Ez a mutató a készségek optimális begyakorlását felvállaló kritériumorientált fejlesztés egyik legfontosabb és legátfogóbb mutatója. Emellett az iskolaérettség megbízható kifejezője is.

77 77

78 78

79 79

80 80

81 81 mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk. (Weöres Sándor) KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!