Fosszilis energiahordozók. Nemzetközi gazdaságtan 10.

Átírás

1 Nemzetközi gazdaságtan 10. A kıolaj a világgazdaságban, KÖZEL-KELET és Észak-Afrika Fosszilis energiahordozók Kimerülı, nem megújítható Kıolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) (40 évre, 1700 mrd hordó)? Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó Fı fogyasztók: fejlett világ, Kína, India! 1 2 1

2 A világ kıolajfogyasztása , millió hordó/nap (1 t =7,3 hordó) Kína Kína kıolajexportır volt a 90-es évek elején Ma: a világ második legnagyobb importıre Million Barrels Millió hordó/ nap Million Barrels/Day fogyasztás Consumption termelés Production Source: BP 3 Source: DOE 4 2

3 A fosszilis energia 70 évre? Készletek (mrd t) 2003 term (mó t) Kína 2,5 Brazília India 0,7 Kanada Irán 12,3 Kína Kıolaj kitermelés Napi mennyiség, millió hordó Irak Kuvait Mexikó Oroszország Szaúd-Arábia Egy.Arab Emir. USA Venezuela Egyéb országok Világ összesen 15,2 13,3 1,8 8,2 36,0 13,0 3,8 11,2 24,7 142,7 Irán Irak Kuvait Mexikó Nigéria Norvégia Oroszország Szaúd-Arábia Egyesült Kir. USA Venezuela Egyéb országok Világ összesen Million Barrels Source: BP 14 Volt Szovjetunió USA Szaúd Arábia

4 OPEC (60 %) 11 ország Nem OPEC Eltérı kitermelési költségek Szibéria USA Kitermelés ktg-e, Lelıhely Északi tenger Perzsa öböl, Arab-félsziget Indonézia, Irán, Nigéria Termelık USD/hordó mrd hordó/nap export feletti exportırök Nigéria 6% Mexikó 5% Algéria 4% Irak 4% Kuvait 6% Líbia 3% Egyesült Arab Emirátusok 6% Kazahsztán 3% Venezuela 6% Irán 7% Katar 3% Fogyasztás gyorsan nı - Fejlettek - Fejlıdık Szaúd-Arábia 22% Norvégia 8% Oroszország 17% 7 Alapadatok: GDP/fı vásárlóerı paritáson: 5270 USD/fı Masrek: Szaúd-A, Bahrein, Katar, E. Arab Emirátusok, Omán, Jemen (É, és D), Kuvait, Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Izrael Maghreb:Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó, Mauritánia Nílus völgyi országok: Egyiptom, (Szudán, Dzsibuti, Szomália) Irán (perzsa lakosság) (2000-ben) Terület: m km 2 Lakosság: m fı GDP/fı USD Közel-Kelet: Masrek 3, É-Afrika: Maghreb 5, Nílus-völgy: Egyiptom, 4, Szudán... Irán 1, Összesen: 15,

5 TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sivatagi és félsivatagi öv, évi csapadék max mm Szahara pereme, Arab félsz. belseje, Szír Arab táblavidék Folyók mentén, oázisokban öntözés + szikesedés Földközi tenger partján mediterrán TÁRSADALMI ADOTTSÁGOK Iszlám vallás (kivétel: Izrael), többnyire arab nép (kivétel: Törökország, Irán), Arab Liga: 22 tagország, 200 millió fı Jövedelemszint-beli különbségek Világgazdasághoz kötıdés egyoldalú, 1-2 nyersanyagra épül Export nagy szerepe kiszolgáltatottság, diverzifikálás szüks. Heterogén lakosság, változatos politikai rendszer (monarchia, teokrácia, demokrácia, diktatorikus) 9 Ásványkincsek: KİOLAJ! a föld készletei 2/3-a, kitermelés ¼-e itt Atlasz hegység (Marokkó, Mauritánia): foszfát, vasérc, színesérc Ipar: kıolajra alapozott A GAZDASÁG SZERKEZETE: Ország GDP GDP/fı Mezıg. Ipar Feldolg. ipar Szolgált. Év: 2000 USD Mrd USD GDP %-a GDP %-a GDP %-a GDP %-a Közel-Kelet + É Afrika Szaud-Arábia Világ össz , Állattartás - nomád pásztorkodás -juh, kecske Növénytermesztés: elmaradott agrotechnika + aszályos éghajlat (kis hozamok) oázisok: búza, árpa, gyapot, datolya, Mediterrán partvidék: citrusok, szılı, zöldség Földhasználat: Nagybirtok + részesbérlet a termék 20%-áért versenyfutás a népszaporulattal + élelmiszerimport A lakosság 41 %-a vidéken él, a földterület 36 %-án növénytermesztés 10 5

6 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: Közel-Kelet az ókori civilizáció bölcsıje monoteista vallások 622: Mohamed, iszlám civilizáció (Hidzsra) 100 év alatt Perzsiától Spanyolországig terjedı birodalom katonai és politikai hatalom, kultúra és tudomány! szd. Hanyatlás, mongol betörések, 1400-as évektıl: oszmán török birodalom fokozatosan gyengül 20.szd.: Európai hódítók Franciák Észak-Afrikában, angolok Egyiptomban,Perzsiában 1.vh. után brit és francia érdekek szerinti területfelosztás II. vh. után: függetlenség elnyerése, mőködıképes gazdaság iparosítási programok, arab szocializmus (NASSZER) probléma: tıke, technológia, képzettség, infrastruktúra hiánya es évek: olajkincs feltárása 60-as évekig multinac. Vállalatoké ( hét nıvér koncessziója, alacsony díjért) 60-as évek vége: olajtermelés államosítása jövedelem a hazai kormányé Olajárrobbanások: OPEC; 1979 Iráni iszlám forradalom aranyévtized : olajtermelık számára olajjal nem rendelk.: vendégmunkások, arabközi segélyek : a gazd. növekedés üteme a világ élvonalában! importhelyettesítı iparosítás, magas vámok, protekcionizmus 11 A fejlıdés 3 útja: a, ásványkincsekben gazdag, de gyéren lakott országok: Perzsa öböl sivatagi országai + Líbia (Kuvait, Katar, Egy. Arab Em, Szaúd-A.) Termelési tényezık: Természeti erıforrások + külföldi korszerő technika + vendégmunkások Jövedelem felhasználás: a forrás meghaladja a szükségleteket! külf. segélyek, külf. befektetések + hazai beruházások, ingyenes szoc. rsz., luxus fogyasztás Kıolajtermelés infrastruktúráját kiépítik: Kıolajfinomítók + petrolkémiai üzemek (mőtrágyák, mőanyagok) Földgáz - energiaforrás: hıerımővek, tengervíz sótalanítók szervetlen vegyipar, vaskohászat, cementgyártás, alumíniumkohók b, népesebb kıolajtermelı országok (Egyiptom, Algéria) a fejlıdés kevésbé látványos, az iparfejlesztés létszükséglet forrással! Munkaig. könnyőipari ágazatok, fogy. cikkek a szomsz. orsz-ba is. Vendégmunkásokat küldenek az a, országokba c, kıolajjal nem rendelkezı országok a szomszéd országok munkaerıforrásai, fellendülés itt is. 12 6

7 Kıolajtermelés: Kıolaj, földgáz: A legfıbb kapocs a világgazdasághoz Kıolajexport - áruexportbevételek 96%-a(1981), 80%-a (2000), (fı olajexportıröknél> 90%) Komparatív elıny: kitermelés olcsó 80-as évek:0,4-3,0 $/hordó (USA-ban: 3-10 szföldi, tengeri) arab olaj: különbözeti bányajáradék! 1 kút átlagos hozama: Öböl- országok: ezer tonna, Szaúd-A: 600 et (Venezuela: 7 et Magyaro: 1,8 et USA: 0,8 et) Felhasználás: Ny-Európa, Japán Vegyipar: IPAR petrolkémiai iparágak: Marokkó, Tunézia foszfátmőtrágya, komparatív elıny fejlesztések tıkeigényesek, de van forrás az olajbevételekbıl vevıpiacok: ázsiai, afrikai, és fejlett országok is! Mőtrágyaexport: Korea, Thaiföld, majd Kína, India (agrárprot. miatt fejlettekhez nehéz!) Textil és ruházati piac - Marokkó, Tunézia. (Egyiptom, Öböl-orsz) Probléma: MFA eltörlése (GATT) konkurrencia várható (de: EU-ba!) (MFA: : nagy termelık Kína, India - csak kvótáig exportálhattak) Egyéb feldolgozóipar: autóalkatrész és elektronikai összeszerelés (Tunézia) beszállítók európai cégekhez + de: KKE országok konkurrenciája! versenyhátrány: magas bérek, alacsony képzettség, bürokr. akadályok Agrárexport: csökkent, de továbbra is magas arányt tesz ki fı piac: EU, gyümölcsök - Euro-med szabadkeresk. kiterjesztése agrárterm.re korlát: víz és termıterületek Turizmus: kedvezı adottságok (természeti, kulturális)elıny: Európa közelsége Hátrány: terrorakciók, politikai kockázat Egyéb szolgáltatások: kereskedelmi és pénzügyi szolg.: nagy hagyományok földrajzi helyzet kedvezı (Európa, Ázsia, Afrika találkozása) Szuezi csatorna használati díja + szolgáltatások. évi 3 MRd USD bev. 13 STRUKTURÁLIS REFORMOK, termelési str. és jöv. források diverzifikálása Izrael: fejlett orsz., humán tıke és technológiai fejlettség: high tech iparágak Terv: fejlett Izrael és munkaerıben gazdag arab országok kooperációja (???) Nagy népességő orsz.-ban élelemimport szükséglet 14 7

8 Regionális integrációk: Arab egység: 60-as évek, arab nacionalizmus közös nyelv, kultúra, vallás Politikai unió-kísérletek a szándék szintjén maradnak Gazdasági integrációk: kollektív önerıre támaszkodás Arab Közös Piac (ACM 1965, Egyiptom, Irak, Jordánia, Szíria ) késıbb + Jemen, Líbia, Mauritánia is kereskedelmi és vámkorlátok leépítése, még nincs teljes liberalizáció adminisztratív és mennyiségi korlátozások vannak ACM-országok egymással való kereskedelme CSÖKKENT! nem komoly integrációs együttmőködés! Öböl-menti Együttmőködési Tanács (GCC): - Perzsa-öböl menti arab államok az egyetlen sikeres integráció az arab világban tıl vámunió, de munkaerı és tıke szabad áramlása is terv: 2007: közös piac, 2010: monetáris unió Euro-mediterrán partnerség: 1995 EU + 12 mediterrán ország Cél: 2010-re szabadkereskedelemi övezet Elınye: segíti a térség országait a reformokban és egymás közti keresk.-ben EU anyagi támogatást is nyújt külföldi tıke számára is vonzóbb közvetett és közvetlen veszteségek a déli országoknak támogatások alacsonyak, liberalizáció hátrányai 15 8