ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

Átírás

1 ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

2 sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer alapállomány energiaátalakító és információhordozó rendszer

3 sejtalkotók sejthártya (membran): környezettől elhatároló és összekötő funkció 5-10nm vastagságú kettős foszfatid molekula réteg féligáteresztő (semipermeabilis) ezen az 1nm-nél kisebb részecskék diffúzióval jutnak át (H2O, CO2, O2, monoszacharidok, aminosavak) a nagyobb molekulák aktív transzporttal a membránban fehérjék vannak: transzport-, marker- (jelölő), receptorfehérjék

4 endoplazmatikus retikulum: a sejt belsejében található hártya a sejt belsejében felszínt képez a különböző biokémiai folyamatokhoz 2 típusa van: sima felszínű ER (SER) és a durva felszínű ER (DER vagy RER) SER feladata: lipidek szintézise, anyagátalakítás a májban sok SER a méregtelenítés miatt (anyagok vízoldékonnyá tétele vizelettel ürül) a membránt a rajta lévő riboszómák teszik szemcsézetté (riboszóma: a fehérjeszintézis helye) a készülő polipeptidlánc a DER-ban nyeri el végső formáját, a rá jellemző térszerkezetet sejtosztódás során az ER-ból képződik újra a sejtmaghártya

5 riboszóma: a fehérjeszintézis helye a legkisebb sejtalkotó a citoplazmában szabadon vagy ER-hoz kötötten helyezkedik el Golgi-apparátus: 3-10 egymás felett elhelyezkedő lapos, korong alakú zsák szélükön hólyagocskák kapcsolatot teremt a sejthártya és az ER között a sejtből kiürítendő anyagokat sejthártyába csomagolja szintetizálja a membránalkotók egy részét a becsomagolt anyagot töményíti, válogatja a kész hólyagocskákat megfelelő helyre küldi

6 lizoszóma: bontóenzimmel telt hólyagocskák DER termeli a bontóenzimeket lizoszómával csak hártyával körülvett anyagot lehet bontani kémhatásuk savas (kb. ph 5) a sejt halála után a saját lebontásban is szerepe van (autolízis)

7 mikrotubulusok, mikrofilamentumok: a tubulin fehérjékből 25nm átmérőjű csövek jönnek létre (mikrotubulusok) sejtosztódás során húzófonalakat alkotnak és mozgatják a kromoszómákat aktinmolekulákból 6nm átmérőjű fonalak képződnek (mikrofilamentumok) segítik a sejt mozgását

8 mitokondrium: minden eukarióta sejtre jellemző hosszúkás fonalas vagy gömbölyded alakú néhány mikrométeres felszíne sima, belül erősen redőzött (kezdetben a törzsfejlődés kezdetén önálló élőlények lehettek bekebelezés szimbiózis) számuk a sejt működési állapotától függ önállóan, a sejt osztódása nélkül is képes osztódni a lebontó folyamatok végső szakasza folyik itt: citromsavciklus, terminális oxidáció ATP termelés (energia termelés)

9 sejtmag (nucleus): kívülről sejtmaghártya borítja a maghártyán pórusok vannak a sejtmagban kromatinállomány van (DNS fehérjékre csavarodva) magnedv: ionok, kis szerves molekulák és szabályozó fehérjék vizes oldata sejtmagvacska (nucleolus): a mag azon sötétebb területe, amely azokat a DNS-szakaszokat tartalmazza, melyek a rrns és riboszómafehérjék utasításait hordozzák a magvacska a riboszómakészítés helye a kész riboszóma alegységek a sejtmag pórusain keresztül távoznak

10

11 speciális működésű sejtek: mirigysejt, vörösvértest, izomsejt, idegsejt izomsejt: 2 alapvető egysége az aktin és a miozin aktin: gömb alakú (globuláris) aktinmolekulák gyöngysorszerűen egymás mellé rendeződnek, ez lesz az aktin szál 2 aktinszál egymás köré tekeredik, ez lesz az aktinfonal az aktinfonalak fésűszerűen helyezkednek el

12 miozin: áll egy globuláris feji és egy farki részből a fej és a farok szöget zár be a miozinmolekulák kötegeket alkotnak (a farki részek adják a köteg testét, amiből a fejek kilógnak és egymáshoz viszonyítva 60 -os szöget zárnak be) a miozinfonalak az aktinkötegek között helyezkednek el, fejükkel az aktin felé izomösszehúzódáskor az aktinhoz kapcsolódott miozinfej és a farok szöge csökken ( bólint a miozinfej) ahhoz, hogy a miozin teljesen becsússzon az aktinkötegek közé, szor kell bólintania

13

14

15 izomösszehúzódáskor:

16 izomszövet: harántcsíkolt: viszonylag rövid, erőteljes összehúzódás sima: gyengébb, hosszú ideig tartó összehúzódás szív: a kettő ötvözete harántcsíkolatot mutat fénymikroszkópban a hcs. és a szívizom:

17 idegsejt: részei: sejttest nyúlványok (dendritek, axon) végkészülékek osztódásra képtelen számuk csökken ingerületátvivő anyagot szintetizálnak axon+mielinhüvely=idegrost az idegrostok adják az idegszövet fehérállományát, a sejttestek a szürkeállományt

18 szinapszis: praesynapticus membran postsynapticus membran szinaptikus rés nanométer neurotransmitter a vezikulákhoz ér az elektromos inger a preszinaptikus membránon megváltozik a permeabilitása (aktív) kiáramlanak a transzmitterek a szinaptikus résbe (passzív), majd a posztszinaptikus membránra kialakul a posztszinaptikus potenciál (megváltozik a membrán permeabilitása) megindul az ionok vándorlása az új sejtben (kialakul az elektromos feszültségkülönbség) elektromos jel kémiai átadás elektromos jel

19 szövetek azonos eredetű, hasonló működés elvégzésére specializálódott, hasonló sejtek csoportja

20 hámszövet: feladatuk a szervezet védelme, kiválasztás, felszívás, ingerfelvétel elsősorban elhatárol, de össze is kapcsol a környezettel hámsejtek között szoros kapcsolat van nincs sejtközötti állomány működés szerinti felosztás:-fedőhám -mirigyhám -érzékhám alak szerinti felosztás: -egyrétegű lap-, köb-, hengerhám -többrétegű el nem szarusodó és elszarusodó laphám

21 A - egyrétegű laphám, B - egyrétegű köbhám, C - egyrétegű hengerhám, D - többmagsoros csillangós hengerhám kehelysejtekkel, E - többrétegű hengerhám, F - többrétegű laphám

22 fedőhám: a test külső felszínét és belső üregeit borítják alakilag lehetnek lap-, köb-, henger- csilóshámok a sejtek elhelyezkedhetnek egy sorban és több rétegben is a gerincesek többrétegű laphámja elszarusodhat (szőr, toll, pikkely, köröm, karom, pata) a hámsejtekben festékanyag is felhalmozódhat, ezek a pigmentes hámok

23 mirigyhám: speciális, váladékot termelő sejtekből áll, amelyek egysejtű vagy többsejtű mirigyeket alkotnak aszerint, hogy a mirigyváladék hová kerül, beszélhetünk külső elválasztású (exocrin) mirigyekről, ezek a test üregeibe vagy a felszínére juttatják a váladékukat, a többsejtűeknek kivezető csöve van (pl. a nyálmirigyek, verejtékmirigyek, stb.) a belső elválasztású (endocrin) mirigyek a testfolyadékba jutatják a termékeiket, amelyeket hormonoknak nevezünk

24 felszívóhámok: általában a bélcsatornában találhatók, de bizonyos mértékig minden hám képes anyagokat felszívni érzékhám: idegsejtekkel kapcsolódnak szem ideghártyájában (retina), belső fülben (hallás és egyensúlyozás szerveiben)

25 kültakaró: bőr: embernél nem szövet, hanem szerv kb. 1,5m² és 2kg, de a bőralja zsírrétegével 12kg is lehet (normál tömegű embernél) 3 fő rétege: hám irha bőralja

26 hám: többrétegű elszarusodó laphám: a kívül lévő szaruréteg folyamatosan kopik, de folyamatosan pótlódik is az alatta lévő élő hámból a legalsó réteg festéksejteket is tartalmaz (öröklött, barnulás) a hámrétegben nincsenek sem erek, sem idegek, az alatta lévő irha táplálja ( bőrkeményedés, vízhólyag, vérhólyag)

27 irha: speciális kötőszövet jellemző rosttípusa a kollagén (rostjai különböző irányokban futnak rugalmas, jól nyújtható) gazdag érhálózat: táplálás, hőszabályozás (leégés, lepirulás: ha a festéksejtek nem tudják elnyelni az ultraibolya sugárzást és hővé alakítani) idegvégződések (tapintás, nyomás, hideg, meleg, szabad idegvégződések fájdalom)

28 bőralja: legnagyobb része zsírszövet (szubkután zsír) mechanikai védelem, hőszigetelés szőr: az embernél csökevényes elsősorban hőszigetelő funkció és mechanikai hatásokkal szembeni védelem tapintási ingerek felvétele testszerte illatanyagok eloszlatása az irha legaljából nő ki, a szőrhagymából az irha és a hám határán a szőrtüszőbe nyílik a faggyúmirigy rugalmassá, vízlepergetővé teszi miteszer, pattanás szőrmerevítő izom

29 verejtékmirigy: az irha aljáról indul egy csőgombolyagból bőr felszínére 2 típusa: kis verejtékmirigy: váladéka teljesen híg, szagtalan nagy verejtékmirigy: váladéka információkat közöl, jellegzetes, egyéni illatú nemi szervek, végbél környéki verejtékmirigyek tejmirigyek: a nagy verejtékmirigyek módosulatai hónalj és tenyér izzadása szorongás elfedjük körmök

30 kötőszövetek: jelentős sejtközötti állomány sejtközötti állományban 3 féle rost: kollagén (fehérje) elasztikus (fehérje+szénhidrát) retikuláris (rács) rost (feh.+szénh.+lipid) a sejtek minden típusban egyformák, de arányuk különbözik típusai: vér: O2, CO2, tápanyagok, stb. szállítása laza rostos ksz.: szervek közti hézagok kitöltése tömött rostos ksz.: legjellemzőbb az ín, nagy szakítószilárdságú, de rugalmas retikuláris ksz.: lép és nyirokszervek váza zsír: energiaraktározás (fehér, barna)

31 vér: mennyisége: 5-5,5 liter vegyhatása: ph 7,3-7,4 sejtek (alakos elemek) + sejtközötti állomány (plazma) 44% 56% 1. vörösvértestek: kb 5 millió egy köbmm vérben élettartamuk kb 120 nap a vörös csontvelőben termelődnek, ehhez kell: B12, B1, C vitamin, vas, aminosavak hemoglobint tartalmaz (vas+fehérje) O2 és CO2 szállítása

32 2. fehérvérsejtek: a vörös csontvelőben termelődnek 5-8 ezer/köbmm vér nyiroksejtek (limfociták): az össz fvs %-a védekező szerep (immunfolyamatok) szemcsés fehérvérsejtek (granulociták): gyulladásban a kisméretű agyagok fagocitózisa genny allergiás immunreakciókban is szerepük van nagy fehérvérsejtek (monociták): amöboid mozgással a nagyobb szemcsék bekebelezése 3. vérlemezkék: a vörös csontvelőben termelődnek /köbmm vér a véralvadás megindítása: érsérüléskor szétesnek, trombokinaze felszabadul (alvadáshoz szükséges anyag) serotonint (helyi érszűkítő) szállítanak

33 vérplazma: 90%-a víz plazmafehérjéket tartalmaz: 55% albumin ( szállító fehérje ), 45% globulin, véralvadási faktorok (fibrinogén, protrombin) ionok, lipidek, cukor, enzimek, hormonok, stb.

34 laza rostos ksz. tömött rostos ksz. retikuláris ksz. vér fehér zsírsz. barna zsírsz.

35 támasztószövetek: porcszövet: üvegporc: csontvégeket borítja, sejtjei kettesével, hármasával állnak, a sejtközötti állomány egyneműmek tűnik, a rostok nem látszanak kollagén rostos porc: csigolyák közti porckorong rugalmas rostos porc: orr, fülkagyló

36 csontszövet: jellegzetes mikroszkopikus kép: egy központi elhelyezkedésű ér körül koncentrikus körök helyezkednek el a nyúlványos csontsejtek, melyek egymással kapcsolódnak a sejtközötti állomány szervetlen foszfátokat és rugalmas kollagént tartalmaz

37 izomszövet: harántcsíkolt: viszonylag rövid, erőteljes összehúzódás sima: gyengébb, hosszú ideig tartó összehúzódás szív: a kettő ötvözete harántcsíkolatot mutat fénymikroszkópban a hcs. és a szívizom: