2008. MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 11. szám

Átírás

1 2008. MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 11. szám 7/2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. üzembiztonsági ellenőrzéséről /2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. tűzvédelmi szabályzatáról /2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. képviseleti szabályzatáról /2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. szerződéskötési szabályzatáról szóló 8/2006. (II. 23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 5. sz. módosításáról... 46

2 7/2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. üzembiztonsági ellenőrzéséről 1.0 A SZABÁLYOZÁS CÉLJA 1.1 Az üzembiztonsági ellenőrzések célja a biztonsági feladatok hatékony végrehajtásának elősegítése, az utasításszerű munkavégzés ellenőrzése, és biztosítása, a felmerült hibák, hiányosságok alapján, illetve azok megelőzése érdekében a szükséges vezetői döntések megalapozása, meghozatala és a döntések hatásának felülvizsgálata. A biztonsági ellenőrzés segítse elő: a bizonylati fegyelem betartását-biztonság fokozását; technológiai fegyelem betartását; védelmi feladatok ellátását; hatékonyság növelését; eszközök kihasználtságának növelését. A vezetői tevékenység végzése során alapvető követelmény a rendszeres és következetes ellenőrzés. A vezetőknek úgy kell megszervezniük a munkavégzést, hogy a napi irányító, szervező feladata keretében elegendő ideje maradjon az érdemi (előzetes és utólagos) ellenőrzésekre is. Az üzembiztonsági ellenőrzés követelményszerű végzésének előfeltétele a vezetői hatáskörök egyértelmű elhatárolása, az információk gyors áramlása, a vezetői szinteknek megfelelő munkamegosztás kialakítása, érvényesítése. Az egyes szinteken a vezetők ellenőrzési feladatainak szervesen kapcsolódniuk kell a vezetői tevékenység hatáskör felelősség rendszeréhez. Az üzembiztonsági ellenőrzések elvégezhetőek más ellenőrzési kötelezettségeknek teljesítése során is. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya kiterjed: Az üzembiztonsági ellenőrzések hatálya kiterjed a MÁV Cargo Zrt. valamennyi munkavállalójára, és szolgálati helyére. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a biztonsági és védelmi vezető felelős. 3.0 FOGALMAK 3.1 Üzembiztonsági ellenőrzés: Az üzembiztonsági feladatok és folyamatok rendszeres és eseti ellenőrzése, a meghozott vezetői döntések, a folyamatokat érintő külső hatások, és azok következményeinek felmérése, vizsgálata. Az üzembiztonsági ellenőrzések mértékét a tevékenység jellegével és kockázattartalmával összhangban kell kialakítani. 3.2 Üzembiztonsági ellenőrzés dokumentáció: A biztonsági ellenőrzések, visszacsatolását úgy kell kialakítani, hogy a tapasztalt hibák jelentésre kerüljenek az ellenőrzött folyamatért felelős vezetőnek, a hiba jellegéről és a tett intézkedésekről a felettes vezetőt is értesíteni kell. Az ÁFU főnökségnek rendelkezniük kell Felügyeleti könyvvel, Ellenőrzési naplóval a dokumentálások biztosítása érdekében. 4.0 SZABÁLYZAT LEÍRÁSA 4.1 Az üzembiztonsági ellenőrzés főbb módszerei Aláírási, engedélyezési jog gyakorlása az intézkedések megtételéről a tartalmi helyességük ellenőrzésével Elemzés, értékelés eseti vagy rendszeres végzése a műszaki, gazdasági vagy egyéb adatok felhasználásával Beszámoltatás a feladat teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról, amely lehet rendszeres naponta, mely során összefoglalják és megbeszélik a szükséges teendőket, és eseti halasztást nem tűrő esetben azonnal Munkafolyamatba épített ellenőrzés célja, a hiányosságok időbeni felismerése, keletkezésének megszüntetése, munkavállalók személyi felelősségének megállapítása. A munkafolyamatba épített ellenőrzést mindazon személyek kötelesek végezni, akik a dolgozók felügyeletével, irányításával vannak megbízva. Intézkedési kötelezettség a megállapított hiányosságok felszámolására. Amennyiben az ellenőrzést végző balesetveszélyes, vagy utasításellenes munkavégzést állapít meg, akkor a helyes eljárás megkövetelésével a baleset megelőzése érdekében azonnal közbe kell lépni és a munkafolyamat utasításszerű végzését késedelem nélkül meg kell követelni Helyszíni ellenőrzés végzése, melynek során a vezető meggyőződik a munkavégzés feltételrendszerének meglétéről, a munka szabályszerű végzéséről, a munkafegyelem helyzetéről, a munkafolyamati és a helyi vezetői ellenőrzésekről, amelyet dokumentálni kell Éjszakai ellenőrzés éjszaka (22:00-6:00 között) végzett helyszíni ellenőrzés. 4.2 Az ellenőrzésben résztvevők jogai és kötelezettségei Az ellenőrzést végző jogosult Az ellenőrzött egység területére és helységeibe belépni, az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó üzleti titkot is tartalmazó iratokba és dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíttetni, eredeti dokumentumot átvételi elismervény ellenében átvenni, a MÁV Cargo Zrt. üzleti titok védelmi szabályzatáról szóló, hatályos utasításban foglaltak figyelembe vételével. 2

3 Eredeti dokumentumot amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési-, illetve munkajogi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság merül fel a vizsgálati anyaghoz csatolni Az ellenőrzött szerv vezetőjétől vagy/és bármely ügyintézőjétől írásban, vagy szóban információt, magyarázatot, választ kérni, hogy megalapozott véleményt alkosson a tevékenységet szabályosságáról, a rendszerek és kontrollok megfelelősségéről Az ellenőrzést végző köteles Az ellenőrzés megkezdéséről (amennyiben nem saját szervezetét ellenőrzi) az érintett szervezet vezetőjét tájékoztatni, a megbízólevelét bemutatni Az ellenőrzés témájának megfelelő ellenőrzési programot készíteni és azt végrehajtani Az ellenőrzéshez tartozó dokumentumokat megvizsgálni, tényeket feltárni Megállapításait (feladat, határidő, felelős pontok feltüntetésével) ellenőrzési naplóba történő bejegyzéssel vagy jelentés formájában A megállapításokhoz kapcsolódóan szükséges intézkedésekre javaslatot tenni Az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az érintett szervezet vezetőjével ismertetni A megállapításokkal kapcsolatosan tett intézkedéseket, igazolásokat értékelni Az eredeti dokumentumokat (büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve munkajogi eljárás kezdeményezése esetén másolatát) az ellenőrzés lezárását követően 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni Külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi szabályok alapján eljárni, a személyiségi jogok védelmét biztosítani, továbbá a tudomására jutott szolgálati és üzleti titkokat megőrizni a Társaság Üzleti titok védelmi szabályzatában foglaltak betartásával Az ellenőrzött szervezeti egység vezetője és munkavállalói jogosultak Az ellenőrzést végző személy ellenőrzési jogosultságáról meggyőződni, a megbízólevelének felmutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni Az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételt tenni, és az észrevételekre írásban választ kapni, valamint az általa tett nyilatkozatról, írásbeli magyarázatról másolatot kapni Az ellenőrzött szervezeti egység vezetője és munkavállalói kötelesek Az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, együttműködni, az ellenőrzést végző személyek számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani Az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást megadni, a dokumentációkba betekintést biztosítani, kérés esetén késedelem nélkül az eredeti dokumentumokat másolat és átvételi elismervény ellenében az ellenőrnek átadni Az ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a saját hatáskörében rendezendő feladatokra intézkedési tervet készíteni (a végrehajtásáért felelős és a végrehajtás határidejének feltüntetésével) az intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani Az intézkedési tervben rögzített, határidős feladatok végrehajtásáról írásban tájékoztatást adni az ellenőrzést végző személy részére Üzembiztonsági ellenőrzések végrehajtása Biztonsági és védelmi vezető A Társaság üzembiztonsági ellenőrzési stratégiájának és szabályozásának elkészítése, az ellenőrzési tervek irányítása, koordinálása és ellenőrzése Rendszeresen karbantartja a Társaság üzembiztonsági ellenőrzéseket tartalmazó utasításait A biztonsági és védelmi koordinátor/szakelőadó bevonásával végzi az ellenőrzések összehangolását Az ellenőrzések gyakorisága: évente egy szemle, félévente egy szolgáltatási központ ellenőrzése Regionális igazgató A regionális igazgató az ellenőrzések során jelentést készít vagy beír a felügyeleti könyvben zöld színnel. Az ellenőrzéseken beszámoltat és utóellenőrzést is tarthat Ellenőrzi a regionális igazgatóság területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szabályozó törvényekben, jogszabályokban, szabványokban, illetve a kiadott Munkavédelmi Szabályzatban foglaltak érvényesülését a munkavégzés során Illetékességi területén a munkabiztonsági szemlék alkalmával győződik meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételekről Az ellenőrzések alkalmával ellenőrizni kell a tűzvédelmi, a vagyonvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartását is, melyeket a Társaság szabályzatai tartalmaznak Ellenőrzések gyakorisága: évente egy szemle Szolgáltatási központvezető A központvezető jelentést készít vagy beír az felügyeleti könyvbe zöld színnel Ellenőrzi a szolgáltatási központ területén nappali és éjszakai műszakban egyaránt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szabályozó 3

4 törvényekben, jogszabályokban, szabványokban, illetve a Társaság Munkavédelmi Szabályzatában foglaltak érvényesülését a munkavégzés során A munkavállalók munkára képes állapotban történő foglalkoztatása, a munkára képes állapot rendszeres ellenőrzése a szolgáltatási központ területén Az illetékességi területén a munkabiztonsági szemlék alkalmával győződik meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételekről Az ellenőrzések alkalmával ellenőrizni kell a tűzvédelmi, a vagyonvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartását is, melyeket a Társaság szabályzatai tartalmaznak Ellenőrzések gyakorisága: évente két szemle, három éven belül minden szolgálati helyen szemlét kell tartani, havonta két szolgálati hely ellenőrzése és kéthavonta egy éjszakai ellenőrzés Árufuvarozási főnök Az ÁFU főnök jelentést készít a központvezető felé, valamint beír a szolgálatátadási naplóba piros színnel Rendszeresen ellenőrzi nappali és éjszakai műszakban egyaránt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, az alkohol- és dohányzás ellenes intézkedések végrehajtását, a munkahelyek szociális ellátottságát, a munkahelyek rendjét és tisztaságát, az egyéni és kollektív védelmet biztosító eszközök használatát, a munkaeszközök karbantartottságát Az ellenőrzések alkalmával ellenőrizni kell a tűzvédelmi, a vagyonvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartását is, melyeket a Társaság szabályzatai tartalmaznak Ellenőrzések gyakorisága: hetente egy szolgálati hely ellenőrzése, havonta egy éjszakai ellenőrzés Művezető A művezető jelentést készít a központvezető felé, valamint beír a szolgálatátadási naplóba piros színnel Rendszeresen ellenőrzi nappali és éjszakai műszakban egyaránt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, az alkohol- és dohányzás ellenes intézkedések végrehajtását, a munkahelyek szociális ellátottságát, a munkahelyek rendjét és tisztaságát, az egyéni és kollektív védelmet biztosító eszközök használatát, a munkaeszközök karbantartottságát Az ellenőrzések alkalmával ellenőrizni kell a tűzvédelmi, a vagyonvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartását is, melyeket a Társaság szabályzatai tartalmaznak Ellenőrzések gyakorisága: hetente valamennyi szolgálati hely ellenőrzése, havonta egy/két éjszakai ellenőrzés Biztonsági és védelmi koordinátor/szakelőadó A biztonsági és védelmi koordinátor/szakelőadó az illetékességi területén ellenőrzi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek érvényesülését, az utasításszerű munkavégzést. Az ellenőrzések alkalmával jelentést készít, illetve a munkabiztonsági szemlékről jegyzőkönyvet vesz fel Az ellenőrzések alkalmával ellenőrzi a munkavédelmi, tűzvédelmi, a vagyonvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartását is, melyeket a Társaság szabályzatai tartalmaznak Ellenőrzések gyakorisága: évente két szemle; félévente valamennyi ÁFU főnökség ellenőrzése; kéthavonta éjszakai ellenőrzés a felügyelete alá tartózó területen. 5.0 HIVATKOZÁSOK MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Környezetvédelmi Szabályzat MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Munkavédelmi Szabályzat MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Vagyonvédelmi Utasítás MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Baleset bejelentési és vizsgálati Utasítás MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Tűzvédelmi Szabályzat MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Üzleti titok védelmi szabályzat 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS 6.1 Az Üzembiztonsági ellenőrzési utasítás közzététele napján lép hatályba. 6.2 Az utasítás előírásainak értelmezése vonatkozásában szükségessé váló állásfoglalás kiadására a biztonsági és védelmi vezető jogosult. Dr. Átol László s. k. vezérigazgató 8/2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. tűzvédelmi szabályzatáról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. sz. törvény, a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet, valamint a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996.(XII.6.) BM. rendeletben foglaltak alapján a jelen Tűzvédelmi Szabályzatban kerül meghatározásra a MÁV Cargo Zrt. (továbbiakban: Társaság) tűzvédelemmel összefüggő feladatai, a tűzvédelem- 4

5 ben közreműködők jogai és kötelezettségei, a tűzvédelmi szervezet személyi, tárgyi és szervezeti feltételei. 1.0 TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA, FEL- ADATA Jelen szabályozás célja a Társaság tűzvédelemi tevékenységének szabályozása és az ehhez tartozó munkáltatói és munkavállalói feladatok, kötelességek és felelősségek meghatározása. A jelen szabályozás tartalmazza a társaság tűzvédelmi szervezetének működést, a társaság tűzvédelmi tevékenységének általános követelményrendszerét. 2.0 A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 2.1. Utasítás hatálya Területi hatálya kiterjed: a Társaság saját, vagy az általa bérelt területekre, helyiségekre, vagy területén a bérleti szerződés szerint történő munkavégzés helyére; a Társaságon kívüli szervezetekhez munkavégzésre történő kirendelés esetén megállapodás (szerződés) szerinti feltételekkel Személyi hatálya kiterjed: a Társaság valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. A Társaságnál kötelező szakmai gyakorlaton, képzésen résztvevő tanulóviszonyban lévőkre; az alkalmi, valamint az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakra, a megállapodás (szerződés) külön rendelkezése szerint. valamint a Társaság területén bármilyen céllal tartózkodó vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) személyére Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: A Társaság Biztonsági és védelmi vezetője 3.0 FOGALMAK 3.1 Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. 3.2 Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. 3.3 Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér. 3.4 Közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, vallási, szociális és egészségügyi célú épület. 3.5 Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. 3.6 Műtárgy: az épületnek nem minősülő építmény. 3.7 Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség beleértve a nyitott fedett színeket, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. 3.8 Robbanásveszélyes állapot: az A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott. 3.9 Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el Tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár Üzemeltető, fenntartó: az a szervet, amelynek feladata a létesítmény, építmény, épület, technológiai helyiség, gép, berendezés, jármű vagy egyéb vagyoni érték üzemeltetése, kezelése, karbantartása, ellenőrzése Használónak kell tekinteni azt, aki a létesítményt, technológiát, gépet, berendezést rendeltetésszerűen, kizárólagosan használja, de az üzemeltetés, fenntartás, karbantartás nem feladata Tűz (tűzeset): az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra. A tűz egy nem irányított, nem szabályozott, térben lezajló lánggal vagy izzással járó égési folyamat, amelynek so- 5

6 rán fényképződést és hőt okoz. A vasút területén, vasúti létesítményekben, járművekben, egyéb vasúti tulajdonban, vagy a vasút kezelésére bízott javakban keletkezett technológiától eltérő égés vagy égési folyamat, függetlenül attól, hogy a dologi kár bekövetkezésével, vagy a nélkül szüntették meg, vagy szűnt meg Tűzvizsgálat: a Társaság tűzvizsgáló bizottságának azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési, helyének, idejének, okának, valamint az ezért esetlegesen felelős személyének felderítésére irányul Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze Zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakaszhatáron elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés Tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. 4.0 SZABÁLYZAT LEÍRÁSA. 4.1 A Társaság tűzvédelmi szervezetének felépítése Általános rendelkezések A Társaság tűzvédelmi tevékenységének irányítását a Társaság vezérigazgatója átruházott jogkörében a biztonsági és védelmi vezető látja el. A szakmai irányítás és felügyelet a biztonsági és védelmi vezető útján valósul meg (irányítási szint), a végrehajtás a szolgáltatási központok tűzvédelmi vezetői útján (végrehajtói szint) valósul meg. Társaság tűzvédelmi tevékenységét irányító vezetők. vezérigazgató, biztonsági és védelmi vezető, regionális igazgató, szolgáltatási központ vezető, szolgáltatási központ tűzvédelmi vezető A szabályzatban foglaltak nem megfelelő végrehajtása, vagy be nem tartása helyszíni bírság kiszabását, szabálysértési vagy büntetőeljárást, a Társaság részéről pedig fegyelmi és kártérítési eljárást von maga után A Társaság szolgáltatási központjaiban Helyi Tűzvédelmi Szabályzatot, a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet 4. (1) bekezdésben meghatározott esetekben Tűzriadó Tervet kell készíteni, a 16. számú melléklet alapján A szolgáltatási központok Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell részletesen leírni: a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását. 4.2 A tűzvédelmi szabályok és előírások érvényesítésében közreműködők feladatai A Társaság tűzvédelmi szervezetének irányítása A Társaság tűzvédelmi tevékenységének felsőszintű központi irányítását a vezérigazgató látja el a biztonsági és védelmi vezető útján. Feladata: Létrehozza a Társaság tűzvédelmi munkaszervezetét és meghatározza az alapvető létszámnormákat; 6

7 Meghatározza a tűzvédelmi szervezet működési elveit, biztosítja a hatékony működés szervezeti, anyagi, műszaki, személyi, tárgyi feltételeit; Irányítja és ellenőrzi a Társaság tűzvédelmi tevékenységét; Meghatározza a tűzvédelmi oktatás, képzés, továbbképzés elveit, a tűzvédelmi szakvizsgáztatás rendjét; Kiadja a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatát; Gyakorolja a biztonsági és védelmi vezetőn keresztül a jogszabályokban a gazdálkodó szervezet vezetőjére háruló tűzvédelmi ellenőrzéseket, és irányítja a tűzvédelmi munkaszervezetet; Gondoskodik a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körökkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről Biztonsági és védelmi vezető feladatai: A Társaság tűzvédelmi szervezetének szabályozási, irányítási, és ellenőrzési feladatait látja el vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint; Hatóságoknál tűzvédelmi kérdésekben képviseli vagy képviselteti a Társaság érdekeit; Szabályozza a Társaság területén a tűzvédelmi ellenőrzési tevékenységet; Folyamatos kapcsolatot tart a MÁV ZRt. Biztonsági Igazgatóság tűzvédelmi szervezetével; Felelős a Társaság tűzvédelmét irányító, tűzvédelmi szabályozási feladatok szakszerű, jogszabályoknak megfelelő előkészítéséért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért; Felelős a tűzvédelmi szervezet kialakításáért, a Társaság Tűzvédelmi Szabályzat elkészítéséért és szükség szerinti módosításáért valamint a jóváhagyásra történő előterjesztéséért; Felelős a Társaság munkavállalóinak a tűzvédelmi oktatásáért, végzi az oktatások szakmai irányítását, ellenőrzését; Szervezi, irányítja, ellenőrzi a tűzvédelmi szervezet tagjainak képzését, gondoskodik a tűzvédelmi szervezet tagjainak rendszeres továbbképzéséről; Közreműködik új létesítmények, továbbá a meglévő létesítmények átalakításakor alkalmazásra kerülő tűzveszélyes eszközök, gépek, berendezések terveinek elfogadásánál, valamint az alkalmazott technológiai eljárás megváltoztatásánál. A tűzvédelmi szervezet útján, érvényre juttatja a jogszabályokban, a kötelezően alkalmazandó szabványokban előirt tűzvédelmi követelményeket; Figyelemmel kíséri, vezeti, rendszeresen elemzi a Társaság tűzvédelmi helyzetét, az ellenőrzési tapasztalatokat, a tűzkár statisztikáját, szükség esetén szigorító tűzvédelmi intézkedést, állásfoglalást ad ki. Évente beszámolót készít, szükség esetén javaslatot tesz a tűzvédelem fejlesztésére; Végrehajtatja a Társaság területén elrendelt készültségi szolgálattal kapcsolatos feladatokat és ellenőrzi, illetve ellenőrizteti a végrehajtást Regionális igazgató feladatai Irányítja és ellenőrzi a szolgáltatási központok tűzvédelmi tevékenységét Biztosítja a hatékony működés szervezeti, anyagi, műszaki, személyi,tárgyi feltételeit. Gondoskodik a jogszabályok, szabványok, rendeletek és egyéb utasítások tűzvédelmi követelményeivel kapcsolatos vészhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről Szolgáltatási központ vezető feladatai A szolgáltatási központ vezetője a területén a tűzvédelmi tevékenység szabályozását, irányítását, végrehajtását, ellenőrzését a szolgáltatási központ tűzvédelmi vezetője közreműködése útján látja el. Feladata: Biztosítja a területén a jogszabályokban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesülését, irányítja, ellenőrzi, és szükség szerint intézkedéseket kezdeményez a tűzvédelmi tevékenység végrehajtási szintjén; Kiadja a szolgáltatási központ Helyi Tűzvédelmi Szabályzatát; Biztosítja a tűzvédelmi jogszabályok, nemzeti szabványok és belső utasítások, szabványok szerinti működtetést, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatását; Biztosítja a munkavállalók tűzvédelmi oktatási feltételeit; Illetékességén belül alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítása; A területén történt tűzesetek tűzvizsgálataiban való közreműködés, tűzbiztonságot érintő adatszolgáltatást biztonsági és védelmi vezető részére; Tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések felülvizsgálatának, karbantartásának biztosítása; Részt vesz a hatósági tűzvédelmi ellenőrzéseken, az ellenőrzések szempontjait a 7. számú melléklet tartalmazza; Biztosítja a területén történő beruházások, létesítések, fejlesztések tervdokumentációinak társasági tűzvédelmi szakmai véleményezését a Társaság tűzvédelmi szervezetén keresztül; Területén keletkezett tüzesetekről, kárértékükre való tekintet nélkül még az eloltott, illetve önmagától megszűnt tüzesetekről is minden esetben jelenti a területileg illetékes önkormányzati hivatásos tűzoltóságnak, illetve a biztonság és védelmi vezető felé; A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrzi, ellenőrizteti a felügyelete alatt működő szolgálati helyek használatát, tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. 7

8 4.2.5 Szolgáltatási központ tűzvédelmi vezető feladata: Gondoskodik arról, hogy a tűzvédelmi jogszabályokban, nemzeti szabványok és belső utasításokban meghatározott tűzvédelmi feladatok végrehajtásra kerüljenek, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatásra kerüljenek; Elkészíti a szolgáltatási központ Tűzvédelmi Szabályzatát, és a jogszabályokban előírt egyéb szabályozásokat, dokumentációkat; Rendszeresen ellenőrzi a szolgáltatási központ területén a vezetők tűzvédelmi irányító, vezetői tevékenységét, a tűzvédelmi fegyelem alakulását, a tűzvédelmi munka előfeltételeinek biztosítását; Nyilvántartja és értékeli a területén keletkezett tüzeseteket, intézkedéseket kezdeményez tüzesetek megelőzése, a tűzvédelmi helyzet javítása érdekében; Évente, valamint szükség szerint beszámol a felügyelete alá tartozó terület tűzvédelmi helyzetéről és a tett intézkedésekről a biztonság és védelmi vezető felé; A tűzvédelmi ellenőrzését követően értékeli az ellenőrzött terület tűzvédelmi munkáját, helyzetét, tevékenységét, a tűzvédelmi tevékenység tapasztalatait, a tűzkárok tanulságait és azok alapján tett intézkedéseket; Ellenőrzi a területén folyó tervezői és kivitelezői munkát, részt vesz az új létesítmények, rekonstrukciók, berendezések tervezési előkészítésében, üzembe helyezési hatósági bejárásokon; Ellátja mindazon tűzvédelmi feladatok végrehajtásának szervezését, melyek a különböző szintű jogszabályokból, magasabb vezetői intézkedésből a területére hárulnak; A felügyeleti szervek által kiadott szempontok, feladatok alapján tervezi és felügyeli a területén az éves tűzvédelmi munkát; Szervezi, vezeti, végzi a területén bekövetkezett tűzesetek vizsgálatát, dokumentálását az érintett üzemeltető, használó szervezet képviselőjének a bevonásával. A tűzvizsgálati jegyzőkönyvet jóváhagyásra felterjeszti biztonsági és védelmi vezetőnek; A közvetlen tűzveszély esetén azonnal intézkedni köteles annak elhárítására; Rendszeresen és kimutathatóan ellenőrzi, ellenőrizteti a felügyelete alatt működő üzem, szolgálati hely állagába tartozó vontató, vontatott és közúti járművek, valamint munkagépek tűzvédelmi állapotát, felszereltségét; Ellenőrzi, megrendeli és a végrehajtást, figyelemmel kíséri a villamos-, villámvédelmi és más tűzvédelmi berendezések, tűzoltó vízforrások, tűzoltó készülékek, kémények, vészlétrák, tűzoltó tömlők jogszabályban, utasításban előírt időszakos felülvizsgálatát, karbantartását. Gondoskodik a tűzvédelmi berendezések, készülékek, eszközök beszerzéséről, pótlásáról. A hiányosságok pótlására vonatkozó munkák, elvégzését ütemezteti; Javaslatot tesz a tűzvédelmi hiányosságok megszüntetéséhez szükséges költségvetési és beruházási, felújítási összegek a középtávú és az éves tervekbe bekerüljenek. Az éves tervekben tervezi a tűzvédelmi költségeket; A területén, illetve használatában lévő járműveken, bérleményekben stb., a keletkezett tüzesetekről még az eloltott, illetve önmagától megszűnt tüzesetekről is minden esetben jelentést tesz a területileg illetékes tűzoltóságnak, a biztonsági megbízottnak és felügyeleti szervének; Biztosítja az együttműködést a szolgáltatási központok területén a tűzvédelmi hatóságokkal, megyei, városi önkormányzati, önkéntes tűzoltóságokkal, területi szakszolgálati szervekkel, valamint más szervekkel; Képviseli a vasúti érdekeket a tűzvédelemmel összefüggő tárgyalásokon, bejárásokon, tűzvédelmi szemléken, tervtárgyalásokon; Közvetlen munkahelyi vezetők tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai A tűzvédelmet valamennyi munkahelyi vezető a maga területén mindennapos munkája szerves részeként kell hogy végezze; Köteles gondoskodni a helyi tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáért és érvényesülésének rendszeres ellenőrzéséért; Közvetlenül gyakorolja a jogszabályban a vezetőre háruló tűzvédelmi tevékenység irányítását; Köteles az irányítása alá tartozó területen a tűzvédelmi feladat ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételt biztosítani, a munkát úgy megszervezni, hogy a tűzvédelmi előírás, utasítás mindenkor végrehajtást nyerjen; Veszély esetén köteles a munkafolyamat leállításáról saját hatáskörben intézkedni; A tűzvédelmet érintő változást a szolgáltatási központ felé jelezni: új létesítmény üzemeltetésének megkezdését, átalakítását, a helyiség megszüntetését, a tűzvédelmi hatóság intézkedésének (ellenőrzés, stb.) idejét, a tűzoltó készülékek rendszeres ellenőrzési idejének lejártát, selejtezésének megtörténtét a tűzvédelmi vezetőnek jelenteni; Köteles gondoskodni arról, hogy az új dolgozó a munkába lépése előtt tűzvédelmi oktatásban részesüljön. A helyi tűzvédelmi szabályzatban meghatározott kötelezettsége alapján, biztosítja a régi dolgozók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatását, biztosítja az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, az oktatáson, vizsgáztatáson való részvételt; Gondoskodik arról, hogy a munkahelyen felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, azt rendeltetésszerűen, tűz oltására használják, A munkát közvetlenül irányító vezető munkakezdéskor, befejezéskor, műszakonként legalább egy alkalommal köteles meggyőződni arról, hogy a helyi tűzvédelmi 8

9 szabályzatban előírt feladatok a követelményeknek megfelelnek-e; Köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételeit. Felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért; Működési területén meghatározza az alkalmi tűzveszélyes munka végzésének feltételeit. Szükség esetén saját dolgozóiból felügyeleti szolgálatot biztosít; Tűz esetén, a hivatásos tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek eltávolítását, az éghető anyagok mentését; A közvetlen munkahelyi vezető kiemelten felelős az irányítása alá tartozó területen: a) a munkahely rendjéért, tisztaságáért, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért, a dohányzóhely kijelöléséért; b) hogy a munkavégzés során a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó felszerelésekhez vezető út szabad legyen; c) az éghető folyadékból a munkahelyen csak a szabályzatban engedélyezett mennyiség kerüljön tárolásra; d) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért, a tűzvédelmi figyelmeztető, jelző, tiltó táblák, feliratok, propaganda anyagok elhelyezéséért; e) hogy a tűzvédelmi szabályzatok, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek; f) a tűzvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások, dokumentációk meglétét Munkavállalók tűzvédelmi feladatai Minden munkavállaló köteles a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatát, a szolgáltatási központ helyi Tűzvédelmi Szabályzatát ismerni, a munkavégzéséhez szükséges tűzvédelmi előírásokat megismerni és azokat betartani, a tűzeseteket megelőzni; A tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban pihenten, alkohol és gyógyszer kábító hatásától mentesen megjelenni; Munkakörének betöltéséhez szükséges, illetve azzal kapcsolatos tűzvédelmi oktatáson és szakvizsgán részt venni; Munkavégzés során a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat betartani, a dohányzási tilalmat megtartani; A rendelkezésre bocsátott gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni; Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat; Amennyiben tűz- vagy robbanásveszélyt észlel, köteles azt megszüntetni, közvetlen munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni; A munkahelyen a készenlétbe helyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket a szabályzatban foglaltak szerint használni; A szabályzatban előírt időszakonként köteles részt venni az általános, munkahelyi, ismétlődő tűzvédelmi oktatáson, képzésen, vizsgán. A tűzvédelmi vizsgabizonyítványt köteles megőrizni, szükség esetén azt a munkavégzés során az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátani; A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, a gépekről, berendezésekről, eszközökről, készülékekről a munkavégzés során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésekor eltávolítani; Az alkalomszerű tűz- és robbanásveszélyes munkavégzéshez a 10. számú mellékletben foglalt formában írásbeli engedélyt kérni, és azt a munkavégzés során magánál tartani. A munkavégzés során az engedélyben foglalt előírásokat köteles betartani; Tűzveszélyes tevékenység végzésekor a tiltó táblát és anyagot a munkahelyen elhelyezni és a veszélyeztetett övezet határán belül tartani; A kijelölt menekülési útvonalakat, ajtókat, átjárókat köteles folyamatosan használható állapotban tartani (eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad); Munkahelyén az anyagtárolásra vonatkozó előírásokat köteles maradéktalanul betartani; Minden dolgozó, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles telefonon vagy a helyben szokásos módon a területileg illetékes tűzoltó-parancsnokságot, valamint közvetlen munkahelyi vezetőjét azonnal értesíteni; Esetleges tűz esetén valamennyi dolgozó köteles a tűzoltásban részt venni, és a következő teendőket ellátni; a) a tűzesetet jelezni, a tűzriadó tervben a riasztásra előírt feladatot végrehajtani; b) a helyszínre érkező tűzoltóság munkáját segíteni; c) a tűzoltást közvetlen részvételével és minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani, a veszélybe került munkatársak mentését megkísérelni; d) a tűzoltás vezetőjének rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtani; e) amennyiben a tűzoltás nem lehetséges, az ajtók, ablakok, tűzgátló szerkezetek bezárásával késleltessék, illetve akadályozzák meg a tűz továbbterjedését; f) a tűzoltást követően a kötelesek részt venni az elhárításban Tűzvédelmi oktatás, vizsgáztatás A Társaság területén minden munkahelyi vezető köteles biztosítani, hogy valamennyi munkavállaló a tevékenységi körével kapcsolatos tűzvédelmi ismeretet, tűz esetén végzendő feladatát munkába állás előtt, majd az ismételt rendszeres oktatás keretén belül elsajátítsa, bővítse, kor- 9

10 szerűsítse és a meghatározott időn belül a részére előírt tűzvédelmi ismeretvizsgát vagy szakvizsgát letegye. A szakmai képzések, a rendszeres- és eseti, újfelvételes és áthelyezett dolgozók oktatása, a vizsgáztatások, illetve az ezekkel kapcsolatos eljárási kérdéseket a Társaság Képzési Utasítása tartalmazza. Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza Tűzvédelmi szakképesítések Tűzvédelmi vezetők A Társaságnál tűzvédelmi feladatokat ellátó személyeknek középfokú, OKJ szerinti tűzvédelmi végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek A tűzvédelmi jogszabályban meghatározott munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható, illetve szakvizsgával kell rendelkeznie a munkájukat irányító vezetőnek is. A munkáltató azokat a munkavállalókat, akik a munkakörükhöz szükséges tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkeznek annak megszerzéséig az adott munkakörben nem foglalkoztathatja. A tűzvédelmi szakvizsga képzésére vonatkozó előírásokat a tűzvédelmi jogszabály tartalmazza, a szakvizsgával rendelkező személynek ötévenként kötelező tűzvédelmi szakvizsgát tenni. A szolgáltatási központokon a szakvizsgára kötelezettekről a 14. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni A munkavállalók tűzvédelmi oktatása A Társaság kezelésében lévő vagyontárgyak védelmének alapvető feltétele, hogy a dolgozók megismerjék a tűzoltás szabályait, azokat a gyakorlatban is alkalmazni, valamint az eszközöket használni tudják. Ennek érdekében fontos, hogy a munkavállalók a munkakörükből, a létesítmény használatából, tűzveszélyes anyagok tárolásából eredő tűzveszélyre és az azzal összefüggő megelőzési, mentési feladatokra folyamatos felkészítés keretében oktatásban részesüljenek. A Társaság minden dolgozóját a munkakörének megfelelő általános, differenciált vagy speciális tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, mely magában foglalja az elméleti és gyakorlati oktatást is Újfelvételes munkavállalók oktatása Munkába állítás előtt gondoskodni kell minden új dolgozó tűzvédelmi oktatásáról. Ennek keretében biztosítani kell mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást. Az oktatás megtartásáért az illetékes munkahelyi vezető felelős. Az újfelvételesek megfelelő ismereteiről visszakérdezéssel kell meggyőződni. a) Elméleti oktatás Az elméleti oktatásnak a következőkre kell kiterjedni: a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatára és a szolgáltatási központ Helyi Tűzvédelmi Szabályzatra, előírásainak megismertetésére; a munkahely és munkafolyamat tűzveszélyességére; a tűz esetén követendő magatartásra, a tűzjelzéssel, riasztással, mentéssel, tűzoltással, kiürítéssel kapcsolatos feladatokra; a tűzvédelmi berendezések, eszközök használatára, kezelésére; a tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira; a dohányzási tilalom szabályának előírásaira; a tűzvédelmi szabály, illetve előírás megszegésének jogkövetkezményeire. Az oktatás tekintetében újrafelvételesnek kell tekinteni és soron kívüli oktatásban kell részesíteni azokat a dolgozókat is, akik: tűzvédelmi ismeret hiányában a munkától eltiltást kaptak; az intézményen belül munkahelyet, vagy munkakört változtattak; munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt; ha a tűzvédelmi hatóság, vagy a tűzvédelmi vezető azt elrendeli; hat hónapnál hosszabb távollét után lépnek ismét munkába. b) Gyakorlati oktatás Ennek keretében a dolgozót a következőkre kell kioktatni: a munkahelyen és közelében lévő anyagok, eszközök tűzveszélyességére; tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira, azok megelőzését biztosító intézkedésekre; a tűzjelzés módjának lehetőségére, a riasztás jelére, tűzoltó készülékek, berendezések elhelyezésének helyére, az eszközök kezelésének módjára; a kijárat, vészkijárat helyére, a menekülési út és a kiürítési lehetőség biztosítására; tűz esetén az ember- és anyag mentésére vonatkozó előírásokra; az elektromos berendezések használatából eredő tűzveszélyre, működésük szabályaira; a munkahelyen tartható éghető folyadék, gázpalack kijelölt helyére és tárolható mennyiségére Ismétlődő oktatás Valamennyi dolgozót a munkahely vagy a tevékenység tűzveszélyességi osztályától függően ( A-C Tűzveszélyességi Osztály esetén évente 2 óra, D-E Tűzveszélyességi Osztály esetén évente 1 óra) ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni a következők szerint: 10

11 A vezetőket legalább évenként egyszer továbbképzésben kell részesíteni. Az adminisztratív és ellenőrzésre nem kötelezett dolgozókat évenként kötelező oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő oktatások végrehajtásáért a munkahelyi vezetők a felelősök. Az ismétlődő oktatáshoz oktatási tervet kell készíteni. Az oktatási terv összeállításáért a tűzvédelmi vezető felelős, melynek a tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza Az oktatás megtörténtének dokumentálása Valamennyi tűzvédelmi oktatás megtörténtét Tűzvédelmi Oktatási Naplóban kell dokumentálni. A Tűzvédelmi Oktatási Naplónak a 4. számú melléklet szerint a következő adatokat kell tartalmaznia: az oktatás helyét, időpontját; az oktatásra kötelezettek számát; az oktatáson megjelentek számát; az oktató nevét, beosztását; az oktatás jellegét (újrafelvételes, ismétlődő, rendkívüli oktatás); az oktatás formáját (elméleti, gyakorlati); az oktatás okát (tűzvédelmi szabályzat előírása szerint, egyszeri különleges munka, új anyag, gép, berendezés beszerzése, tűzeset utáni, stb.); az oktatás tárgyát, tematikáját; az oktatásban részesültek nevét, aláírását; az oktató aláírását. A tűzvédelmi oktatást követően az oktatási naplóról másolatot kell készíteni, és azt a szolgáltatási központ tűzvédelmi vezetőnek kell megküldeni, az oktatási naplót az oktatást végző köteles megőrizni, irattározni. A Tűzvédelmi Oktatási Napló mintapéldányát, 4. sz. melléklet tartalmazza. 4.4 Idegen kivitelezők, szolgáltatást végzők munkavégzésének tűzvédelmi szabályai A Társaság az általa bérelt területen bármilyen épületet, építményt, illetve a bérlemény területén bármilyen átalakítási, felújítási munkát csak a bérbeadó (ingatlangazdálkodás) előzetes írásbeli engedélyével végeztethet. A kivitelezők, szolgáltatást végzők valamennyi szükséges jogerős hatósági engedély birtokában végezhetik a munkájukat. A munkavállalói saját vezetőjük irányításával önállóan csak zárt építési, szerelési területté nyilvánított, a Társaság által írásban átadott munkaterületen végezhetik tevékenységüket. Az építési, szerelési területté nyilvánítást a telephely vezetője, vagy az általa írásban megbízott személy határozza meg. Abban az esetben, ha a munkaterület nem választható le más területtől, akkor az idegen kivitelező munkavállalói saját vezetőjük irányítása mellett is csak a területileg illetékes munkahelyi vezető, vagy az általa kijelölt személy jelenléte és felelőssége mellett végezhetnek munkát. A kivitelező köteles a Társaságra vonatkozó előírásokat, a szerződésben meghatározottakat betartani. A szerződésben meg kell határozni: kinek a feladata a munkavégzéshez előírt mennyiségű és minőségű tűzoltó készülék biztosítása; az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait; a szolgáltatási központ Helyi Tűzvédelmi Szabályzatában foglalt előírások megismertetésének módját az idegen kivitelező munkavállalói részére. 4.5 Létesítmények, anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolása A tűzvédelmi rendelkezés megállapítása és alkalmazása szempontjából az anyagot, tevékenységet, veszélyességi övezetet, épületet, létesítményt a szolgáltatási központ Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Az osztályba sorolásnál az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapul vételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyag tűzveszélyességi jellemzőit, illetve a rendeltetésszerű tevékenységet kell figyelembe venni. a) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes A b) tűz- és robbanásveszélyes B c) tűzveszélyes C d) mérsékelten tűzveszélyes D e) nem tűzveszélyes E A tűzveszélyességi osztályba sorolást helyiségenként és szabadterenkénti bontásban, a tényleges körülményeket figyelembe véve, a területileg illetékes munkahelyi vezető adatszolgáltatása alapján a szolgáltatási központ tűzvédelmi vezetője készíti el. Új létesítmények, valamint a már meglévő létesítmények átalakítása után az osztályba sorolást módosítani kell. Az aktualizálásért a szolgáltatási központ tűzvédelmi vezetője a felelős. 4.6 Beruházás, felújítás, rekonstrukció során követendő eljárás Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése (az Ingatlangazdálkodással kötött szerződés alapján) a Társaság feladata Idegen kivitelező esetén. A tervezőtől és a kivitelezőtől tűzvédelmi nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a tervdokumentáció készítése, illetve a kivitelezés végrehajtása során a tervező és kivitelező a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul betartotta-e. Amennyiben eltért, annak mi volt az oka, és milyen engedélyek alapján tette. 11

12 4.6.2 Saját kivitelezés esetén. A kivitelezés bonyolításával megbízott személy a tervezés megkezdése előtt köteles olyan részletezettséggel leírni az építmény rendeltetését, használatának sajátos körülményeit, hogy abból egyértelműen meghatározható legyen: a) az építményben folyó tevékenység; b) a létesítmény személyzete, az állandó vagy ideiglenesen tartózkodó személyek száma; c) a tűzjelzés lehetősége; d) a tárolt, felhasznált, folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyagok mennyisége, tűzvédelmi jellemzői. A felsoroltakon túl a tervező rendelkezésére kell bocsátani minden olyan adatot és információt, ami a tervezendő építmény tűzvédelmi értékelése során jelentőséggel bírhat. A tervdokumentáció átvételekor meg kell győződni arról, hogy az tűzvédelmi szempontból megfelel-e az előírásoknak. Ennek érdekében ellenőrizni kell: a) a tervezői nyilatkozatot, b) az építési engedélyeket, c) az egyeztetések során készített jegyzőkönyveket, emlékeztetőket, d) az alkalmazási engedélyeket, e) szakértői véleményeket, f) tűzvédelmi műszaki leírások meglétét, g) a jogszabályi, szabványi hivatkozások helyességét, h) a műszaki megoldások szabályosságát. 4.7 Tűzeset vizsgálata A tűzvizsgálat célja. A tűzeset keletkezési körülményeinek a tűz keletkezési helyének, idejének és okának felderítése Tűzvizsgálat végrehajtása. A Társaság tulajdonát érintő rendkívüli eseményeket (tűzeseteket) a hatósági vizsgálattól függetlenül vizsgálni kell, hogy a vizsgálat eredményeként, a javasolt intézkedések megtételével a hasonló esetek megelőzhetők legyenek. A tűzvizsgálat nem helyettesíti a hatósági vizsgálatot, az csak a Társaság szervezeteire kötelező érvényű. Ha a tűzvizsgálat megkezdése előtt vagy annak során bűncselekmény gyanúja merül fel értesíteni kell a rendőrséget, valamint gondoskodni kell a helyszín biztosításáról, míg a rendőrség át nem veszi a vizsgálatot. (Megállapodás esetén közös vizsgálat is tartható.) Tűzeset bejelentésére vonatkozóan a Rendkívüli események esetére meghatározottak a mérvadók. Szándékos gyújtogatás esetén, ha a bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, a rendőrségi feljelentést a károsultnak kell megtenni, az illetékességi szabályoknak megfelelően. A tűzesetek vizsgálatát a Társaság tűzvizsgáló bizottsága végzi. A részletes vizsgálatot mielőbb meg kell kezdeni, és azt a legrövidebb idő alatt be kell fejezni. A károsultnak szóban és írásban nyilatkoznia kell a keletkezett kár értékéről Tűzvizsgáló bizottság összetétele A tűzvizsgáló bizottság vezetőből, bizottsági tagokból, szakértőből áll, a bizottság összetételét, feladatát a bizottság vezetője határozza meg, feladatuk a Társaság területén keletkezett tüzesetek belső vizsgálata A tűzvizsgáló bizottság a tűzvizsgálat során jogosult: az érintett szolgálati helyekre belépni; a vizsgálathoz szükséges bizonylatokat, bizonyítékokat írásbeli átvétel igazolás mellett- bevonni, valamint intézkedni annak megfelelő megőrzéséről; a károsultat utasítani a hatósági bizonyítvány, vagy igazolás beszerzésére; videó, magnó-, fényképfelvételt készíteni; azonnali helyszíni, valamint további jegyzőkönyvi meghallgatásra; az illetékes tűzoltósággal a kapcsolatot felvenni, illetve tájékoztatást kérni A tűzvizsgáló bizottság feladata: A tűzeset körülményeinek tisztázása érdekében vizsgálatot tartani (Szemle, tanúk meghallgatása, szakvélemény készítése, fényképfelvétel, helyszínrajz készítése, a tűzeset megelőzésével kapcsolatos szabályozások tanulmányozása, közös vélemény kialakítása a tűzeset okára, megelőzésre vonatkozóan. stb.); A tűzeset körülményeiről, megállapításokról, véleményes jelentést készíteni; A tűzvizsgálatról, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe fel kell venni a tűz idejére, helyére, körülményeire, keletkezési okára, megelőzésre az effektív tűzkár öszszegére és a felelősségre, vonatkozó megállapításokat. A tűzvizsgálati jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza A tűzvizsgáló bizottság vezetése Társaság belső vizsgálata esetén: a) Társaság biztonsági és védelmi vezetője, b) szolgáltatási központ tűzvédelmi vezetője. Több területet érintő tűzeset vizsgálatának a vezetőjét a Társaság biztonsági és védelmi vezetője jelöli ki. A tűzeset vizsgálati minősítését a vizsgálat vezetője a tűzeset során bekövetkezett személyi sérülés vagy haláleset, a keletkezett kár, illetve a tűzvizsgálati eljárás lefolytatását szükségessé tevő egyéb ok alapján határozza 12

13 meg és dönt a tűzeset vizsgálati módszeréről (központi-, helyi-, részletes-, egyszerűsített-, esemény vizsgálat) Tűz esetén a helyszíni vizsgálat egyéb szabályai Ha a tűzvizsgálatra jogosult személy nincs a helyszínen, akkor a területi vezető, vagy az általa megbízott személynek az alábbiak szerint kell eljárni: a) Feljegyzésben rögzíteni kell a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat 13. sorszámú melléklet szerint, b) Gondoskodni kell a bizonyítékok megőrzéséről, c) Intézkedni kell a tanuk felkutatására, adatok rögzítésére, d) Helyszínrajzot és szükség szerint fényképet kell készíteni, e) Intézkedni kell a terület változatlan megőrzésére Szemle A tűzeset keletkezési okának tisztázására helyszíni szemlét kell tartani. A szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni, az érdekeltekkel. A szemléhez szükséges technikai, tárgyi és személyi feltételeket az érintett szervezetnek kell biztosítania.(gépkocsi, mérőeszközök, tanúk, szakág képviselője, stb.) A szemle során a helyszínt előbb teljes egészében, öszszefüggésében, majd az ismert összkép alapján részekre, elemekre bontottan kell megszemlélni. A tárgyvizsgálat, nyomrögzítés során arra kell törekedni, hogy az egyes vizsgálatok a feltárt elváltozásokat lehetőleg ne semmisítsék meg, hanem azok a teljes bizonyításig rendelkezésre álljanak. Ha ez nem érhető el, akkor az egyes részvizsgálatokat olyan mértékben kell dokumentálni, hogy a vizsgálati részeredményeknek legyen bizonyító ereje. A bizonyításra szolgáló dolgokat, tárgyakat szükség esetén le kell foglalni, és a megtalálás helyének, módjának és állapotának megfelelő rögzítése után biztonságba kell helyezni, hogy a rajtuk keletkezett elváltozások megfelelő módon megőrizhetők legyenek a későbbi szakértői vizsgálat számára is. A tűzeset helyszínén észleltek rögzítése történhet írásban, rajzon, fényképen, videón. A szemle során a tanú(k), szakértő(k) bevonásával tisztázni kell a tűzeset keletkezésére, kialakulására vonatkozó tényeket, időjárási viszonyokat, stb. A helyszíni szemle befejezése után összegezni kell a szemle tapasztalatait, hogy azokat a tűzvizsgálati eljárásban megfelelően lehessen felhasználni Vizsgálat lezárása A vizsgálat befejezéseként a bizottságnak elemezni, illetve összegezni kell a tapasztaltakat és közös álláspontot kell kialakítania. A közös álláspontot tűzvizsgálati jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni a biztonság és védelmi vezető részére. 4.8 Tűzkárstatisztika A szolgáltatási központokon a tűzvédelmi vezetőnek a bekövetkezett tűzeseményekről, a keletkezett tűzkárokról adatnyilvántartást naprakész állapotban kell vezetni. A vezetett adatokról félévente összesítést kell készíteni, melyet meg kell küldeni a biztonság és védelmi vezető részére. A nyilvántartást a 9. számú melléklet tartalmazza. 4.9 A tűzvédelmi berendezés létesítésére és használatára vonatkozó szabályok Tűzjelző berendezés A tűz észlelésére és jelzésére szolgáló a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő tűzjelző berendezést kell létesíteni az olyan helyiségben, építményben, épületben ahol azt a személyek biztonsága, a tűz- vagy robbanásveszély, a különleges rendeltetés vagy érték indokolttá teszik. A tűzjelző berendezések fajtáját, elhelyezését a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell feltüntetni. Új létesítmények, épületek, építmények tűzjelző berendezései létesítésére a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók. A tűzjelző berendezések esetében a létesítményt, épületet, építményt üzemeltetőnek kell gondoskodni azok állandó üzemképes állapotáról, ellenőrzéséről, felügyeletéről, karbantartásáról. A tűzjelző berendezéseket csak a tűzjelzésre és a berendezés kezelésére kioktatott személyek működtethetik. A tűzjelző berendezések kezelését végző személyek névsorát a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell feltüntetni Beépített tűzoltó berendezések A létesítményekben, épületekben, építményekben beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni, ha azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. Beruházás esetén a tervező köteles megvizsgálni és előírni a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettségét. Beépített tűzoltó berendezéseket érintő változások, illetve új létesítése esetén az üzemeltető köteles a bérlőt és az illetékes tűzoltó hatóságot értesíteni Tűzoltó készülékek A vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokban a helyiségekben, szabad téren meghatározott követelményeket kielégítő és az ott keletkező tűz oltására alkalmas egy tűzoltó készüléket kell elhelyezni a következők szerint: a) az A és B tűzveszélyességi osztályban helyiségenként, illetve minden megkezdett 50 m 2 alapterület után; b) a C tűzveszélyességi osztályban minden megkezdett 200 m 2 alapterület után, de legalább szintenként; 13

14 c) a D tűzveszélyességi osztályban minden megkezdett 600 m 2 alapterület után, de legalább szintenként; d) az E tűzveszélyességi osztályban szükség szerint. A tűzoltó-készülékek számát és típusát új létesítmények esetén a tervező, meglévő létesítményben a változtatást a tűzvédelmi vezető határozza meg. A tűzoltó készüléket legfeljebb 1,35 m talpmagasság akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. A tűzoltó technikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön meghatározottak szerint szabad. A tűzoltó készülékeket, a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell megjelölni. A biztonsági jeleket minden esetben a tűzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni. Járművek esetén a forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó a külön jogszabályban meghatározott járműveket az ott megállapított típusú, nagyságú és számú tűzoltó-készülékkel köteles ellátni. A tűzoltó készüléket a járművön a vonatkozó jogszabály szerint kell elhelyezni úgy, hogy állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. A fentieket alkalmazni kell a vállalati közúti személykocsikra, teherkocsikra, munkagépekre, valamint vasúti vontató és vontatott járművekre is. A közúti járműveken elhelyezett készülékek nagyságát, számát a használó köteles meghatározni a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban. A tűzoltó-készülékek beszerzéséről, tárolásáról a tűzvédelmi vezető köteles gondoskodni. A tűzoltó-készülékek megóvásáért, rendeltetésszerű használatáért és meglétéért a leltárfelelős valamint a munkahelyi vezető felelős. Az elhelyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket a 9/2008. (II. 22.)ÖTM. rendelet, OTSZ I: rész I. fejezetének 1. sz. függelékében meghatározott időközönként, arra jogosult szakemberrel ellenőriztetni kell. A hordozható tűzoltó-készülékekről nyilvántartást kell vezetni., amelyet a 15. melléklet tartalmaz. A nyilvántartási naplóban fel kell tüntetni a következőket: a) a karbantartó nevét, b) az ellenőrzést végző nevét, c) a kézi tűzoltó-készülék elhelyezésének helyét, fajtáját, szabványszámát, d) az ellenőrzések időpontját, a végzett munka rövid leírását. A Társaságnál a tűzoltó-készülékek ellenőrzését, felülvizsgálatát, javítását, csak erre feljogosított, hatósági engedéllyel rendelkező személy, szervezet végezheti. Az ellenőrzés megtörténtéért a tűzvédelmi vezető a felelős. A tűzoltó-készülékek használhatatlanná válása esetén gondoskodni kell azok cseréjéről. Az tűzoltó-készülékek állagban tartásáért, az új eszközök beszerzéséért a munkahelyi vezető a felelős Tűzoltó vízforrások Tűzoltás céljára a létesítményeknél a tűzterheléstől függően meghatározott oltóvíz-intenzitást kell biztosítani. Időszakos vízszerzési lehetőség nem vehető oltóvízként figyelembe. Az oltóvíz ellátását elsősorban föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Ezeket minden esetben megközelíthetően, lehetőleg az úttest mellé kell telepíteni. A tűzoltáshoz tűzvédelmi jogszabályban meghatározott oltóvíz mennyiséget kell biztosítani. A víz vételezési helyekről nyilvántartást kell vezetni, mely legalább tartalmazza: A vízkivételi hely egyértelmű azonosítását, Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás javítás időpontját. A falitűzcsap szekrényeket és tartozékait félévenként kell karbantartani, ellenőrizni, évente felülvizsgálni és egyes tartozékokat ötévenként nyomáspróbázni. Az oltóvíz biztosítása ha az más módon nem oldható meg önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. A víztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 50 m 3 -nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 méterrel lehet mélyebben a talajszintnél. Tűzoltó vízforrásként időszakos vízszerzési helyet nem lehet figyelembe venni. A víztároló kivételi helyét tűzoltó gépjárművel megközelíthetően kell kialakítani. A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg az 500 métert. Az oltóvizet szolgáltató berendezések karbantartásáért, fagy elleni védelméért a karbantartó részleg vezetője (ingatlangazdálkodási szervezet), a berendezések, felszerelések meglétéért a leltárfelelős, megközelíthetőségéért a munkahelyi vezető a felelős. A tűzoltó vízforrásokat és a szerelvényeket a jogszabályban meghatározottak szerint legalább félévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti. Az épület, építmény bővítése esetén az oltóvizet a használatba vétellel egyidejűleg biztosítani kell A használat általános tűzvédelmi előírásai A létesítmények, az épületek, az építmények, a helyiségek, a szabadterek, a veszélyességi övezetek és az anyagok használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályokat jogszabályok, szabványok, szabályzatok tartalmazzák. A Társaság a saját vagy bérelt területén a részletes tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat az adott területre készített helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell rögzíteni. Létesítményt, épületet, építményrészt (tűzszakaszt, helyiséget), csak a használati engedélyben rögzítetteknek, a megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. 14

15 A munkavégzés során bármilyen tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben, szabad folytatni, amely megfelel a tevékenység jellegének megfelelő tűzvédelmi követelményeknek. Ha a használat során a tűzvédelmi helyzetre is kiható változás következik be, akkor egyéb megállapodás hiányában a létesítmény, épület, építmény, gép, berendezés üzemeltetője köteles azt jelezni az illetékes tűzvédelmi hatóságnak és a Társaság biztonság és védelmi vezetőjének. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, gépről, berendezésről, az eszközről, készülékről és környezetükből a tevékenység során keletkezett éghető anyagot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetve a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tartályok, berendezések, csővezetékek, gépek csatlakozási pontjainak, tömítéseinek a munkafolyamatba épített ellenőrzése, a csepegések, szivárgások megszüntetése. Tűz esetén a tűz továbbterjedését minden lehetséges módon meg kell akadályozni. A biztonsági és a tűzmegelőzési szabályok betartása, betartatása érdekében a helyiség, szükség szerint a létesítmény, épület, építmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen, a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. A munkaterület elhagyásakor követendő szabályokat a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározni. Állandó és alkalomszerű tűzvédelmi tevékenységet végezni csak a vonatkozó szabályok és engedélyek betartásával, valamint a megfelelő tűzoltó eszköz, készülék, berendezés biztosításával lehet. Közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a tűzjelző készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. Az A - B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukó szerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan működő csukó berendezéssel kell ellátni. A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. Az oltóvíz ellátását elsősorban föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Ezeket minden esetben megközelíthetően, lehetőleg az úttest mellé kell telepíteni. A tűzoltáshoz a vonatkozó jogszabályban meghatározott oltóvíz mennyiséget kell biztosítani. A tűzcsapok és szerelvények ellenőrzéséről, karbantartásáról jogszabályok, szabványok alapján intézkedni kell. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti. Az oltóvizet szolgáltató berendezések karbantartásáért, fagy elleni védelméért, a berendezések, felszerelések meglétéért, azok ellenőrzéséért az ingatlangazdálkodási szervezet a felelős. A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályban meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A villamos berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Villám elleni védelmet kell biztosítani az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány előírja. A villámvédelmi berendezést jogszabály szerint kell létesíteni és felülvizsgálni. A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. 5.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen szabályzat kihirdetése napján lép hatályba. Szabályzattal el kell látni a Társaság valamennyi tűzvédelmi szabályozásra kötelezet vezetőt. A Társaság szolgáltatási központjai a jelen szabályzat figyelembe vételével, annak tartalmát nem megismételve helyi Tűzvédelmi Szabályzatot kötelesek készíteni és az érintettek részére kiadni. A Helyi Tűzvédelmi Szabályzat elválaszthatatlan részét képezi a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatának. Ezen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a MÁV Cargo Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata, mely a 29/2006. (V.) VIG. sz. vezérigazgatói utasításban jelent meg, hatályát veszti. 6.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, szabványok, utasítások 2. sz. melléklet: Helyiség használat általános szabályai 15

16 3. sz. melléklet: Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás tartalmi követelményei 4. sz. melléklet: Oktatási napló 5. sz. melléklet: Nyilatkozat az új felvételes, és más munkakörbe került munkavállaló tűzvédelmi oktatásáról 6. sz. melléklet: Tűzvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások, dokumentumok 7. sz. melléklet: Szempontok a tűzvédelmi ellenőrzéshez 8. sz. melléklet: Tűzveszélyességi osztályba sorolás 9. sz. melléklet: Tűzesetek nyilvántartása 10. sz. melléklet: Munkavégzési engedély alkalmi tűzveszélyes munkavégzéshez 11. sz. melléklet: Tűzvizsgálati jegyzőkönyv 12. sz. melléklet: Meghallgatási jegyzőkönyv 13. sz. melléklet: Tűzvizsgálati adatlap 14. sz. melléklet: Nyilvántartás tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezőkről 15. sz. melléklet: Tűzoltó készülék nyilvántartási napló 16. sz. melléklet: Tűzriadó terv 1. számú melléklet Dr. Átol László s. k. vezérigazgató A tűzvédelemmel kapcsolatos, jelenleg hatályos, jogszabályok, szabványok 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről. 12/2007. (IV.25.) ÖTM rendelet a tűzesetek vizsgálatáról. 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 6/2007. (III.13.) ÖTM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól. 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet Az erdők tűz elleni védelméről. 27/1996. (X.30) BM. rendelet a kémény- és seprőipari tevékenység gyakorlásáról. 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről. (OTÉK) 31/2001.(XII.19.) BM rendelet a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról. 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről évi LXIX. törvény a szabálysértésről. 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet egyes szabálysértésekről. 143/2004.(XII.22.)GKM r. Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 45/1997.(XII.29)KTM r. Építészeti műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről. Szabványok MSZ EN-2 Tüzek osztályozása. MSZ EN Hordozható tűzoltó készülékek. MSZ EN-1866 Szállítható tűzoltó készülékek. MSZ EN Gázpalackok színjelölése. MSZ 2364:1995 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. MÁVSZ 2676 Általános irányelvek a vasúti járművek tűzvédelmére. 2. számú melléklet Helyiség használatra vonatkozó, speciális tűzvédelmi előírások Az egyes helyiségek használati szabályai csak példaszerűen kerülnek bemutatásra. Szeretnénk ismételten felhívni a figyelmet, hogy a besorolásnál az intézmény sajátosságait figyelembe véve minden helyiséget be kell sorolni valamelyik tűzveszélyességi osztályba és meg kell határozni a használati szabályokat. Az alábbi példákban a leggyakrabban előforduló helyiségekre vonatkozóan kívánunk olyan példákat bemutatni, mely segítséget nyújt a tényleges szabályozáshoz, besoroláshoz. 1. A vonat átadása-átvétele során teendők: A tűzveszélyes anyagot szállító vonaton utazó kísérőket a vonat felvételekor, illetve az ilyen anyagot tartalmazó kocsik besorozásakor figyelmeztetni kell arra, hogy a vonaton ne dohányozzanak, továbbá nyílt lángot ne használjanak. A kocsik vonatba való helytelen besorozása (védőkocsi hiánya), vagy tűzveszély megállapítása esetén, jelenteni kell a forgalmi szolgálattevőnek és a megállapított hiányosságokat, a vonatok indulása előtt, meg kell szüntetni. Az állomásokon kijelölt közlekedési utakat, valamint a szabad mozgás céljára szolgáló, illetőleg kijelölt helyeket, állandóan szabadon kell tartani, hogy tűz, vagy egyéb káreset alkalmával az ott tartózkodó személyek a káreset helyéről zavartalanul eltávozhassanak. Az állomás megközelítésére kijelölt külső és belső utaknak alkalmasaknak kell lenni a tűzoltóság, valamint a mentők járművei számára a káreset színhelyének a megközelítésére. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (A), tűz- és robbanásveszélyes (B) és tűzveszélyes (C) osztályba sorolt létesítményekben, ezen felül olyan helyeken, ahol a dohányzás tilos, a tilalmat a szabvány előírásainak meg- 16

17 felelő felirattal, feltűnő helyen, jól olvasható módon jelezni kell! Égő cigarettát, szivart, vagy egyéb égő dohányfélét, továbbá égő gyufát tilos olyan helyen eldobni, ahol ebből tűz keletkezhet. 2. Rakodóhelyek tűzvédelmi előírásai. A rakodó helyekre vonatkozó egyedi tűzvédelmi előírásokat a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell meghatározni. Tűzveszélyes, valamint robbanásveszélyes áruk rakodási területén, továbbá ilyen árukkal rakott kocsikon és azok közelében tilos dohányozni, nyílt lángot használni. A rakodóhelyeken kijelölt közlekedési utakat, valamint a szabad mozgás céljára szolgáló, illetőleg kijelölt helyeket, állandóan szabadon kell tartani. Tűzveszélyes bárcával ellátott, rakott kocsik esetén a vonatkozó utasításokat be kell tartani. Tűzveszélyes folyadékot tartalmazó tartálykocsik dómfedelét, fenékszelepét, lefejtő szelepeket és váltókat zárt állapotban rögzíteni kell és zárral kell ellátni. A lefejtő-csövek záró sapkáit jól tömítve kell felcsavarni a csőcsatlakozásra. Műszaki hiba esetén a szükséges védelmi intézkedést azonnal meg kell tenni. A tűzveszélyes anyag szabadba jutását meg kell szüntetni. A árutovábbítás közben keletkezett tömítési hibákat azonnal meg kell szüntetni, ha pedig ez bármilyen ok miatt nem lehetséges, a kocsit ki kell sorozni. Tűzveszélyes bárcával ellátott kocsi közvetlen közelében tilos dohányozni, nyílt lángot használni, gyúlékony anyagot elhelyezni. Tűzveszélyes anyagot tartalmazó kocsik meghibásodása esetén azonnal értesíteni kell a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálatot. Meghibásodott tűzveszélyes folyadékkal rakott tartálykocsi átfejtését csak kiképzett és a feladatra kijelölt munkavállalók végezhetik. Átfejtést csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló végezhet. Tűzveszélyes áru be-, illetve kirakása alkalmával vasúti kocsinként legalább 1 db 6 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 3. Raktárak tűzbiztonsági előírásai. A helyiségben dohányozni, valamint nyílt lánggal, illetve erős felmelegedéssel járó tevékenységet végezni tilos, vagy csak engedéllyel végezhető. A helyiségben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni tilos. A raktározás során az anyagokat fajtánként elkülönítve lehet tárolni állványokon, polcokon vagy szekrényben. A raktározás, tárolás során az anyagok maximális tárolási mennyiségét és előírásokat a létesítmény tűzvédelmi szabályzatban meg kell határozni. Raktár céljára csak tűzbiztos födémű és falazatú épületet lehet igénybe venni. A még meglévő nem ilyen anyagból készült raktár fokozott tűzvédelmi előírások betartásával üzemeltethető. Ebben a raktárakban az éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a raktározott anyag között legalább 1 méter tűztávolságot kell biztosítani. Polcos raktározás esetén, csak nem éghető anyagú polcokat lehet alkalmazni. Munkaidő végén a raktározásért felelős munkavállaló köteles a tűzveszély elhárítása érdekében minden szükséges óvintézkedést megtenni, így: valamennyi villamos berendezést feszültség mentesíteni; az irodákban a tüzelést az előírásnak megfelelően megszüntetni; a raktár valamennyi nyílászáróját gondosan bezárni. A kulcsok találhatóságáról tájékoztató táblát kell az ajtóra elhelyezni. A raktárban szembetűnő helyen és valamennyi ajtón Nyílt Láng Használata és Dohányzás Tilos! szabványban előirt táblát vagy piktogramot kell elhelyezni. A tűzveszélyes árukat naptól és egyéb felmelegedéstől védett helyen kell tárolni, és a megfelelő szellőzést biztosítani kell. Az olyan anyagokat, amelyek vízzel érintkezés esetén gyúlékony, vagy égést tápláló gázokat fejlesztenek nedvesség behatása ellen védeni kell. Az ilyen anyagokat általában őrzött helyen, megfelelően rögzített, hibátlan ponyvával lefedve szabad tárolni, raktárba bevinni csak elkerülhetetlen esetben és hibátlan csomagolásban szabad. A raktár közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. A raktárban a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. A raktárt állandóan tisztán, rendben kell tartani, az elhullott tűzveszélyes anyagot össze kell szedni és a kijelölt helyre, kell vinni. A raktárban kiömlött vagy elcsepegett tűzveszélyes folyadékot az előirt 1/4 m3 száraz homokos ládából lapáttal kivett homokkal fel kell itatni és azt a veszélyes hulladékok gyűjtésére, előirt helyre, kell eltávolítani. Raktárban a fűtést a tűzveszélyességi osztálynak megfelelően kell kialakítani, füstcsövet átvezetni rajta nem szabad. A raktárhoz tartozó iroda helyiségben ki kell függeszteni a tűz esetén értesítendőket. Hibás elektromos kapcsoló, kábel és szerelvény üzemeltetése tilos. Világítás céljára csak villamos berendezés használható. 17

18 Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel végezhető. A raktárban keletkező éghető hulladékot azonnal el kell távolítani. Nem éghető anyagok ömlesztve is tárolhatók. A tűzoltás céljára szolgáló eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. Raktárban a tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jogszabály, illetve szabvány előírásai szerint kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre akkor az nem tekinthető üzemképesnek A bérlő a vasút területén tűzveszélyes anyagokat csak a bérbe adó és a tűzvédelmi hatóság engedélye alapján tárolhat. Tűzveszélyes anyagok tárolására vonatkozó kérelmet a bérbeadóhoz kell benyújtani, amelyben részletesen meg kell jelölni, hogy a bérlő milyen tűzveszélyes anyagokat, milyen mennyiségben és milyen csomagolásban kíván a bérelt területen tárolni. A kérelemhez csatolni kell a tűzvédelmi hatóság határozatát. A bérbeadó a tűzbiztonsági feltételeket a tűzvédelmi hatóság határozatában foglaltak figyelembe vételével a bérleti szerződésben rögzíti. A bérlők és munkavállalóik kötelesek a tűzvédelmi hatóság által a tűzvédelmi határozatban, továbbá a Társaság Tűzvédelmi Szabályzat által előírt, a tűz keletkezésének megelőzésére szolgáló óvintézkedéseket betartani. A bérlő, a vasúttól bérelt területről és a rajtalevő létesítményekből az éghető hulladékot köteles haladéktalanul eltávolítani, a hatóság által kijelölt helyre. A bérlő a vasúti vágánytól 10 méteren belül tűzveszélyes anyagot nem tárolhat. A bérbeadó és a bérlő tűzvédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződésben kell meghatározni. A bérelt helyiségekben levő tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések ellenőrzéséről, karbantartásáról, pótlásáról a bérleti szerződésben kell rendelkezni. A tűzvédelmi hiányosságok megállapítása esetén a bérlőt írásban kell felhívni annak megszüntetésére. A raktár helyiség zárásakor a helyiséget utolsónak elhagyó személy köteles ellenőrizni, hogy nincs-e olyan körülmény, amely tűz okozója lehet. 4. Munkásszállók. A munkásszállók tűzvédelmi szabályzatát az üzemeltetésért felelős szervezetnek kell kiadni. A munkásszálló hálóhelyiségeiben emeletes ágy nem alkalmazható. Tűzveszélyes folyadékot még olajkályha fűtés esetén is a szobában tárolni szigorúan tilos. Új munkásszálló kialakításánál, illetve más épület munkásszállóvá való alakítása során, a legnagyobb egyidejűségre vonatkozó épület kiürítést kell tervezni. A Tűzriadó Tervet évente legalább egyszer gyakoroltatni kell. A szállóhelyek külföldiek részéről történő igénybevétele esetén, német és angol nyelven is el kell helyezni a kiürítésre vonatkozó szabályokat. A munkásszálló védelmére megfelelő mennyiségű és típusú tűzoltó készüléket kell elhelyezni, a jogszabályban előírtak szerint. 5. Javítóműhelyek tűzvédelmi előírásai. A műhelyek bejáratán jól láthatóan fel kell tüntetni az adott helység tűzveszélyességi osztályba sorolását. A kéziszerszám javító műhelyekben csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a pályafenntartási munkafolyamatokhoz szükséges eszközök javítására, használatra alkalmassá tételére irányulnak. Az olyan javító műhelyekben, ahol egyidejűleg fém-, és asztalosipari tevékenységet is folytatnak, gépeket telepíteni egymástól csak olyan távolságra szabad, hogy a fémipari tevékenység során keletkező szikra tüzet ne okozhasson. Amennyiben ez nem megoldható az egyes munkaterületek térelválasztásáról gondoskodni kell. Műhelyben hegesztést végezni csak erre a célra kijelölt, biztonságosan leválasztott szilárd, tűzbiztos burkolattal rendelkező területen, a hegesztési technológia biztonsági előírásainak a betartásával szabad. A tűzesetek megelőzésére a hegesztő munkapad mellett gyúlékony, tűzveszélyes anyagot tárolni tilos. Kovácstűzhellyel rendelkező műhelyben csak annyi koksz és a kovácstűz begyújtásához szükséges anyag tárolható, amennyi a begyújtáshoz és az adott munkafolyamat elvégzéséhez szükséges. A munkafolyamat befejeztével a kovácstüzet, a kovácsolást végző szakember köteles vízpermettel eloltani. Izzó, parázsló anyaggal rendelkező kovács tűzhelyet magára hagyni tilos. A műhelyekben jól látható helyen fel kell tüntetni a tűzvédelemért felelős személy nevét, a helyi tűzvédelmi szabályzat, műhelyre vonatkozó előírásait, teendőket tűz esetére, valamint a tűzoltóság telefonszámát. A műhelyeket a tűzveszélyességi osztályba sorolásuknak megfelelő, a várható tűzterhelésük mértékétől, alapterületüktől függően el kell látni megfelelő számú tűzoltó készülékkel. Amennyiben nem áll rendelkezésre tűzvíz hálózat, ott gondoskodni kell arról, hogy a műhely környezetében megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre oltóvíz és az oltáshoz felszerelés. Azokban a műhelyekben, ahol olaj, kenőzsír szenynyeződés előfordulhat 0,25 m 3 -es lapáttal ellátott faládában az esetleges tűzesetek megelőzésére homokot kell tárolni. A műhelyben munkát csak tűzvédelmi oktatásban részesítetett és az oda beosztott munkavállalók végezhetnek. 18

19 6. Kismunkagép tárolók tűzvédelmi előírásai. A kismunkagép tárolók bejáratán jól láthatóan fel kell tüntetni az adott helyiség tűzveszélyességi osztályba sorolását. Kismunkagépeket csak üres üzemanyag tartállyal szabad a tároló helyiségbe tárolás, állag megóvás céljából beszállítani. A gépeket úgy kell elhelyezni, hogy kenőolaj, hidraulikai olaj folyása ne fordulhasson elő. A kismunkagép tároló helyiség céljára pincét, alagsori és nem szellőztethető helyiséget felhasználni tilos. Tilos a kismunkagépekkel együtt üzem és kenőanyagot, valamint más egyéb tűz és robbanásveszélyes anyagot (pl. festékek, hígítók stb.) tárolni. 7. Üzem és kenőanyag tárolók tűzvédelmi előírásai. Üzem- és kenőanyagot tárolni csak jól átszellőztethető helyiségben vagy olyan területen lehet, ahol biztosítható, hogy illetéktelen személyek a tárolt üzemanyaghoz ne férhessenek hozzá, ill. a tároló közelében ne legyen olyan objektum vagy eszköz, amelynek a működése veszélyforrást jelenthet. Üzemanyag tároló helyiségben vagy kültéri tárolónál a Dohányzás és nyílt láng használata tilos táblát jól látható helye kell elhelyezni. Üzemanyagot és kenőanyagot csak jól záró fémhordóban vagy kannában szabad tárolni. A munkagépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag mennyiségek átfejtése csak olyan eszközzel végezhető, amely biztosítja, hogy az átfejtés során elfolyás ne fordulhasson elő. Üzemanyag csak olyan szilárd burkolattal ellátott helyen tárolható, ahol biztosított az elszivárgó üzemanyag talajba kerülésének megakadályozása. Tárolásnál vagy átfejtésnél kifolyt üzemanyagot homokkal azonnal fel kell itatni. Erre a célra a tároló nagyságától függő mennyiségben 0,25 m 3 -es ládában homokot és lapátot kell biztosítani. A tárolókban a várható tűzterhelés és a terület nagyságának megfelelő mennyiségű tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Üzemanyag tárolóban más egyéb tűzveszélyes anyag nem tárolható. Az üzem- és kenőanyag tároló kulcsát a szolgálati hely kulcsszekrényében kell elhelyezni úgy, hogy tűz esetén hozzá lehessen jutni. 8. Tűzgyújtás szabadban végzett munkáknál. Tüzet rakni, szabadban csak a Hivatásos Önkormányzati tűzoltóság írásos engedélyével szabad. 9. Raktározásra használt kocsik A kocsiban dohányozni és nyílt lángot használni tilos. Ezt szabványos táblával jelezni kell. Telepített állomáson a munkahelyi vezetőnek intézkedni kell a tűzjelzés módjára, és ezt a kocsiban jól látható helyen ki kell függeszteni. Eltávozáskor a kocsi kulcsát úgy kell elhelyezni, hogy tűz esetén könnyen hozzáférhető legyen. Tűzveszélyes folyadékot kocsiban tárolni tilos. Raktárkocsiban munkaruha nem helyezhető el. A kocsiban a közlekedő utakat, a tűzoltó készüléket eltorlaszolni tilos. Kocsiban savat, lúgot tárolni tilos. Nem éghető anyagú raktárban (kocsiban) a C-E tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nemenkénti csoportosításban, együtt is tárolhatók, kivéve az öngyulladásra hajlamos anyagokat, vagy amelyeknek egymásra való vegyi hatása tüzet okozhat. Raktárban az éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a raktározott éghető anyag között legalább 1 m tűztávolságot kell biztosítani. A járműveken a hegesztéshez szükséges éghető gázból és oxigénből 1-1 palackot szabad elhelyezni. A feldőlés ellen, valamint bármilyen mechanikai hatás elleni védettséget biztosítani kell. Festékanyagot raktárkocsiban csak 5 mm-es acéllemezből készült szekrényben szabad tárolni. Festék és hígító maximálisan tárolható mennyiség összesen 20 kg lehet. Festékanyagot csak gyári csomagolásban lehet tárolni. Raktárkocsiban tüzelő- és fűtőberendezést használni tilos. Raktár, illetve raktárral kombinált műhelykocsiban tűzveszélyes tevékenységet folytatni tilos. Ilyen munkát csak a kocsi légterén kívül, attól legalább 8 m távolságra szabad végezni, a közvetlen munkahelyi vezető által jóváhagyott írásbeli engedélye alapján. Raktárkocsi bejárata mellett, kívülről 1 db 6 kg-os tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 10. Képzési Központok helyiségeinek tűzvédelmi előírásai. Az osztályteremben és a hozzá kapcsolódó helyiségekben a dohányzás tilos. Az osztályteremben minden esetben csak a tananyag követelményeinek megfelelően szabad gyertyát, fáklyát, pirotechnikai anyagokat használni. Tűzveszélyes tevékenység végzését írásban engedélyeztetni kell. Az oktatás időtartama alatt a közlekedés és az esetleges kiürítés útvonalát szabadon kell hagyni. Az oktatás befejezése után az osztálytermet tűzvédelmi szempontból át kell vizsgálni. A létesítményben a vonatkozó jogszabály szerinti mennyiségű és típusú tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A villamos berendezések, hősugárzó, főzőlap, kávé- 19

20 főző használatára vonatkozó tűzvédelmi előírásokat be kell tartani, azokat csak kijelölt helyen, nem éghető alátéten szabad használni. A tűzoltó készülékeket eltorlaszolni, közlekedési utakat tárolásra igénybe venni, leszűkíteni még ideiglenesen sem szabad. Villamos berendezésektől az éghető anyagokat olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok üzemszerű vagy meghibásodás folytán bekövetkező túlmelegedése esetleg ívhúzása tüzet ne okozzon. A helyiség zárásakor a helyiséget utolsónak elhagyó személy köteles: =az elektromos készülékeket áramtalanítani, =a tűzjelzés biztosításának meglétét ellenőrizni, =a tűzoltó készülékek meglétét ellenőrizni, =a dohányzás szabályait megtartani, =ellenőrizni, hogy nincs-e olyan körülmény, amely tűz okozója lehet. Tanműhelyekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell meghatározni. 11. Irodák, árupénztárak tűzvédelmi előírásai A helyiségben a dohányzás a vonatkozó jogszabály alapján csak a kijelölt helyen lehet. A kijelölt dohányzóhelyen a dohánynemű részére az asztalokon nem éghető anyagú hamutartókat kell elhelyezni. A hamutartó tartalmát szemétkosárba üríteni tilos. A helyiségben alkalomszerű tűzveszélyes, valamint erős felmelegedéssel, illetve nyílt lánggal járó tevékenységet (hegesztés, lángvágás stb.) végezni csak az erre a célra kiadott írásos engedély birtokában szabad. A helyiségben tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, folyadékokat tárolni és felhasználni tilos. A helyiségben a közlekedési utakat, a nyílászáró szerkezeteket, a villamos kapcsolókat és a kézi tűzoltó készülékeket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A munkavégzés során keletkező hulladékot az erre a célra rendszeresített papírkosárban, edényben kell gyűjteni. A hulladékgyűjtő tartalmát szükség szerint, de legalább a munkaidő végén arra alkalmas helyen ki kell üríteni. A munkavégzés befejezése után minden munkavállaló köteles a saját munkahelyén, íróasztalán, környezetében rendet hagyni. A helyiségben üzemelő villamos berendezések (rezsó, kávéfőző, hősugárzó, stb.) közelében éghető anyagot elhelyezni tilos. Ezek a berendezések csak nem éghető anyagú alátéten, felügyelet mellett használhatók. Ha a készülékekre már nincs szükség, áramtalanításukat el kell végezni. Az elektromos berendezéseket csak ellenőrző-lámpával felszerelt hosszabbítóval szabad üzemeltetni. A helyiségben hibás elektromos kapcsolók, kábelek, szerelvények, készülékek üzemeltetése tilos. Esetleges áramkimaradás esetén szükségvilágításra csak elektromos berendezés vagy zseblámpa használható. A helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy nincs-e olyan körülmény, amely tűz előidézője lehet. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket meg kell szüntetni. Továbbá meg kell győződnie arról, hogy a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések szabadon vannak-e. A helyiség áramtalanítását el kell végeznie. 12. Számítógépközpont tűzvédelmi előírásai. A számítógépteremben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos. A számítóközpontban dohányzásra alkalmas helyet kell kijelölni. A számítóközpontot raktározásra használni tilos, bármilyen anyagot az ott folytatott folyamatos munkavégzéshez szükséges anyagon és eszközön kívül tárolni és a közlekedési utakat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A tűzoltó berendezéseket és készülékeket eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. A helyiségben tűzveszélyes anyag tárolása tilos. A helyiségben vízzel oltani tilos. A helyiségben olyan szellőztető berendezést kell üzemeltetni, hogy annak bekapcsolásakor, illetve üzemszerű használatakor az a környezetére tűz-, vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. A központban rendet kell tartani, munkavégzés után a szemetet, göngyöleget stb. el kell takarítani. A kábelek bevezetéseinek és átvezetéseinek tűzvédelmi tömítéseinek épségét állandóan biztosítani kell, sérülés, vagy megbontása esetén azonnal helyre kell állítani. A helyiségben tűzoltó készülékeket kell elhelyezni a gépterem bejáratánál, 1-1 db-ot a nagyobb kockázatú gépegységek közelében, a többit szükség szerint. A központ villamos berendezéseinek központi és szakaszleválasztó kapcsolója helyezkedik el. A helyiséget automata tűzjelző- és oltórendszerrel kell ellátni, melynek jelzése olyan helyre kell, hogy befusson, ahol éjjel-nappali szolgálat van! Az érzékelők jelzése esetén a helyiség. perc késleltetési idő után elárasztódik oltógázzal, melyet hang és fényjelzés előz meg. Az oltás beindulását követően a helyiséget azonnal el kell hagyni. Amennyiben a jelzés téves, vagy a helyiségben valaki bennrekedt, az ajtó mellet elhelyezett, ún. oltásblokkoló gombbal az oltási folyamat megállíthatóságát biztosítani kell. Ha az ott végzendő munka elkerülhetetlenül hő- és füstfejlődéssel jár, a munka megkezdése előtt a tűzjelzőés oltórendszert inaktív állapotba kell helyezni (működési leírását az oltóközpont mellett kell elhelyezni). Az ilyen jellegű tevékenységről azonban minden esetben értesítést kell adni a tűzjelző- és oltórendszer jelzéseit fogadó felügyeletes központnak 20

21 Tel.: a munkahelyi vezetőnek Tel: Az automata tűzjelző- és oltórendszerre vonatkozó részletes előírásokat a központ kezelési szabályzata, illetve műszaki leírása tartalmazza, melyet a központ mellett kell elhelyezni. A központ meghibásodását az illetékes tűzoltó hatóságnak be kell jelenteni. A számítóközpontban kályha, tűzhely, fűtőtest stb. (gázüzemű hőfejlesztő berendezés) nem használható. Villamos kávéfőző, ételmelegítő stb. csak az arra kijelölt helyen (pl. konyha) használható. Illetéktelen, vagy szakképzetlen személy csak kísérővel tartózkodhat a helyiségben. A számítóközpontban tárolásra csak nem éghető anyagú szekrények, polcok használhatók. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak írásbeli engedély alapján szabad végezni. 13. Öltöző, pihenő tűzvédelmi előírásai. Az öltözőben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak írásbeli engedély alapján szabad végezni. Az öltözőt tilos raktározásra használni és a közlekedési utakat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A szekrényekben a ruhákon, tisztálkodó szereken, élelmiszeren kívül egyéb anyagot raktározni nem szabad. A szekrénysorok között legalább 80 cm távolságot kell tartani. Olajos, zsíros, éghető anyaggal szennyezett munkaruha csak nem éghető anyagú (vas) szekrényben tárolható. Az öltözőben rendet kell tartani, napi munkavégzés után a szemetet stb. el kell takarítani. A helyiségben.db tűzoltókészüléket kell tartani. Villamos kávéfőző alá nem éghető anyagból készült tálcát kell elhelyezni. Csak olyan kávéfőző használható, amelyiknél a bekapcsolt állapotot jelzőlámpa jelzi. A kávéfőzőn kívül más villamos hőfejlesztő készüléket használni tilos. A helyiség zárásakor a helyiséget utolsónak elhagyó személy köteles ellenőrizni, hogy nincs-e olyan körülmény, amely tűz okozója lehet. 14. Irattár tűzvédelmi előírásai. A helyiségben dohányozni, valamint nyílt lánggal, illetve erős felmelegedéssel járó tevékenységet végezni tilos, vagy csak engedéllyel végezhető. A helyiségben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni tilos. Hibás elektromos kapcsoló, kábel és szerelvény üzemeltetése tilos. Áramkimaradás esetén csak elektromos berendezés, zseblámpa használható. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel végezhető. A helyiségben a közlekedési utakat és a tűzoltásra használt eszközöket eltorlaszolni még átmenetileg is tilos. A raktárban keletkező éghető hulladékot azonnal el kell távolítani. A helyiségben elhelyezett polcok között legalább 60 cm széles közlekedő utat kell biztosítani. Az irattárat állandóan tisztán kell tartani. A felesleges iratanyagot rendszeresen selejtezni kell. A helyiség zárásakor a helyiséget utolsónak elhagyó személy köteles ellenőrizni, hogy nincs-e olyan körülmény, amely tűz okozója lehet. 15. Gépjármű tároló tűzvédelmi előírásai. A gépjárművet udvarban az ajtótól, ablaktól legalább 2 méter távolságra szabad parkolni. A gépjárműtárolót úgy kell kialakítani, és úgy kell parkolni, hogy szükség esetén a legrövidebb idő alatt el lehessen hagyni. Több gépjármű egymás melletti parkolásakor úgy kell parkolni, hogy a gépjármű egyik oldalán az ajtó teljes szélességben nyitható legyen, a gépjárművek egymás utáni parkolásakor a távolság a két gépjármű között legalább 80 centiméter legyen. A mélygarázsban tűzveszélyes anyagot tárolni tilos. Üzemanyagot lefejteni, vagy utántölteni tilos. A helyiség zárásakor a helyiséget utolsónak elhagyó személy köteles ellenőrizni, hogy nincs-e olyan körülmény, amely tűz okozója lehet. 3. számú melléklet Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás tartalmi követelményei Munkavállalók részére tűzvédelmi oktatást tarthat: Az oktatótiszt, valamint a tűzvédelmi szabályzatban megjelölt vezető. Az ismétlődő (éves) tűzvédelmi képzések / oktatások / tartalmi követelményei: A tűzvédelmi szabályzat ismertetése. / vonatkozó rész ( A gazdálkodó szervezete tűzvédelmi feladata. Építmények, épületek és szabad terek tűzvédelmi használati szabályai.(eszközök használata, raktározás, tárolás, szállítás). Szabadban történő tűzgyújtás szabályai, pb. gáz felhasználása, éghető folyadékok kezelése, tárolása, szállítása. Bérelt, közforgalmú és nyitott területek használata. 21

22 A munkaterület és technológia tűzveszélyessége, helyiségek, épületek és szabad terek tűzveszélyességi osztálya és a jelölés módja. (munkahelyen alkalmazandó biztonsági szín és alakjelek ismertetése.) A tűzjelzés lehetősége és módja, tűz és tűzre utaló jelenséget jelenteni kell a tűzoltóságnak: 105, vasútüzemi telefonon a 905, valamint a rendkívüli eseményeket a 112 telefonszámon a rendőrség felé. A tűzjelzés tartalma: Hol keletkezett a tűz, hogyan lehet megközelíteni? Milyen anyag ég, a tűz mit veszélyeztet? Emberélet van-e veszélyben? A bejelentő neve, a bejelentésre használt telefon száma. A munkaterületen lévő tűzoltó eszközök, berendezések, felszerelések használatának ismertetése. A készenlétben kihelyezett hordozható tűzoltó készülékek csoportosítása oltóanyag szerint: víz, hab, por, szén-dioxid és gázzal oltó. A tűzoltó készülék alkalmassága: az éghető anyagok halmazállapot szerinti csoportosítása (tűzosztályok), az adott környezetben való alkalmazhatósága (hőmérséklet, az oltóanyag áramvezető képessége), az ellenőrzés érvényessége. Tűz és káreset esetén követendő magatartás. (Tűzriadó Terv) Ismertetni kell, hogy tűz esetén a létesítmény területén tartózkodó munkavállalóknak mi a feladata. (Riasztás, terület biztosítása, közművek kezelése, anyagi javak mentése.) A tűzvédelmi előírások megszegésének jogi következményei. Tűzvédelmi szabálysértést követ el az aki: pl. Tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti. Tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre. szándékosan, megtévesztő tűzjelzést ad, a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat, megszegi, nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre, tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, Tűzvédelmi bírság szabható ki, pl. Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket. A tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő engedély nélküli használatáért. Ha tűzoltó készülék ellenőrzését a jogszabályban, a kötelezően előírt szabványban, illetőleg a tűzvédelmi engedélyben foglaltaktól eltérően végzik. Ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott; Ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott; Ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik. Ha az A B- C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről; Ha a kötelezett a Tűzvédelmi Szabályzatot nem készíti el, nem gondoskodik annak megismertetéséről, betartásáról; Jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért. Az oktatásokat az arra a célra rendszeresített oktatási naplóban kell dokumentálni, amely tartalmazza az oktatásra kötelezett létszámot, a ténylegesen megjelent létszámot, az oktatás tárgyát és időpontját, az oktatást végző megnevezését és aláírását, az oktatásban részesült dolgozók aláírásait és a pótoktatás megtartását. 22

23 4. számú melléklet Oktatási napló.év..hó.nap. Az oktató neve: Oktatásra kötelezett f beosztása.. megjelent..f t zvédelmi vizsga kelte Az oktatás Az oktatott dolgozók: Jellege: - új felvételes, - el zetes (alap)oktatás - munkakört, vagy munkahelyet változtatók - ismétl d oktatás, (bels áthelyezés, átcsoportosítás) - rendkívüli oktatás - tartós távollétr l visszatér (1 év. illetve a T zvédelmi Szabályzat szerint) formája: - más gazdálkodó szervezet dolgozói, - elméleti oktatás, - alkalomszer t zveszélyes tevékenységet végz k. - gyakorlati oktatás. Oka: - T zvédelmi Szabályzat el írása, - egyszeri különleges munka, - új anyag, gép, termel -berendezés, - új t z és robbanásveszélyes, illetve robbanásveszélyes technológia, - t zeset utáni, - t zvédelmi hatóság rendelkezése. A megfelel aláhúzandó vagy bekarikázandó! Az oktatás tárgya: szemléltetése gyakoroltatása

24 Sorszám neve Az oktatásban részesül k aláírása Megjegyzés Létszám:.. Megjelent:. Távol:. Oktató: Név, aláírása 24

25 5. számú melléklet N Y I L A T K O Z A T az új felvételes és más munkakörbe került munkavállaló tűzvédelmi oktatásáról Alulírott elismerem, hogy a t z esetén követend magatartásra, valamint a munkahelyemre kiadott t zvédelmi el írásokra-, a t zoltó készülékek és az egyéb t zvédelmi berendezések készültségi helyére és használatára az oktatást megkaptam. A t zeset bejelentésével, valamint a munkahelyemmel kapcsolatos t zvédelmi el írásokat ismerem. Kelt az oktatást tartotta az oktatásban részesült aláírása 25

26 6. számú melléklet TŰZVÉDELMMEL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK A felsorolt tűzvédelmi okmányokat olyan helyen kell tartani, hogy minden esetben munkaidőn kívül is, át lehessen adni az ellenőrzést végző személynek. 1.) MÁV Cargo Zrt. Tűzvédelmi Szabályzat 2.) Szolgáltatási központ Helyi Tűzvédelmi Szabályzata 3.) Tűzriadó terv 4.) Tűzoltó készülékek ellenőrzései és javítási nyilvántartása 5.) Tűzoltó felszerelések, szerelvények ellenőrzése, felülvizsgálata 6.) Elektromos és villámvédelmi berendezések felülvizsgálata 7.) Kémények felülvizsgálata 8.) Tűzvédelmi ellenőrzések másolatai 9.) Megbízólevelek / másolatai ( 10.) Alkalmi tűzveszélyes munka engedélyezése 11.) Kimutatás a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörökről, a szakvizsgát tett dolgozókról 12.) Tűzvédelmi feladatok átadás-átvétel jegyzőkönyvei 7. számú melléklet Szempontok a tűzvédelmi ellenőrzéshez 1. Az előző ellenőrzés óta történt-e a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló szervezeti, technológiai változás? (Ha történt, azok felsorolása.) 2. Tűzvédelmi hatóság által tartott utolsó ellenőrzés időpontja: az ellenőrzés során megállapításra került hiányosságok közül nem került megszüntetésre felsorolása, felelős személyek felelőségre vonására tett javaslat., a megszüntetésre soron kívüli intézkedés megállapítása. 3. Az elkészített Helyi Tűzvédelmi Szabályzat megfelel-e az érvényben lévő jogszabályok előírásainak Tartalmazza-e: a) a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; b) a tűzvédelmi feladat finanszírozására vonatkozó szabályokat; c) a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; d) a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; e) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; f) a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; g) a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; h) a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának szabályait. Az első pontban felsorolt, időközben bekövetkezett, tűzvédelmi helyzetet befolyásoló változások, módosítások a szabályzatban átvezetésre kerültek-e? 4. Ha az ellenőrzött szakszolgálat Tűzriadó Terv készítésére kötelezett, akkor elkészítették-e a Tűzriadó Tervet? Ha készült, tartalmazza-e: a tűzjelzés módját, a tűzoltóság, valamint a létesítményekben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját, a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezések kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.), főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra), a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével. A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint évenként gyakorolták-e és annak eredményét írásban rögzítették-e? 5. Az üzletág, szakszolgálat részéről történt-e tűzvédelmet érintő ellenőrzés? Ha igen milyen megállapításokat tartalmazott és milyen intézkedések történtek? 6. Tűzvédelmi feladatok ellátása: Az ellenőrzött szervezet tűzvédelmi feladatokat ellátó munkavállalójának szakmai képesítése, megbízása. Szolgáltatási Központ tűzvédelmi vezetőjének végzettsége. Tűzvédelmi feladatokat is ellátó középvezetők szakmai végzettsége. 7. Tűzvédelmi oktatás: Vizsgálni kell, hogy a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban az oktatás szabályozása megtörtént-e és az a gyakorlatban hogyan valósul meg? Újfelvételes dolgozók tűzvédelmi oktatásának szabályozása és végrehajtása. Tűzvédelmi oktatás dokumentálása (ismétlődő, újfelvételes) oktatási napló vezetése. 26

27 8. Tűzvédelmi szakvizsgáztatás szabályozottsága, végrehajtása. Vizsgázott és vizsgahátralékos dolgozók nyilvántartása. 9. Tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályozottsága, engedélyezésre jogosultak és az engedélyek nyilvántartása. 10. Tűzoltó készülékek, tűzoltó vízforrások karbantartása, állapota, ellenőrzése, jelölése, nyilvántartása. 11. Villamos és villámvédelmi berendezések szabványossági felülvizsgálata. A vizsgálat során megállapított hiányosságok megszüntetése és nyilvántartásának módja. 12. Kémények használhatóságának ellenőrzése, nyilvántartása. 13. Tűzkár nyilvántartás módja, a tűzkárok elemzése. 14. Az ellenőrzött szakszolgálatnál a tűzvédelmi helyzet ismertetése, értékelése hogyan történik? (rendszeresen, értekezleten, alkalomszerűen). 15. A tűzvédelmi vezető beszámolási kötelezettsége a vezető felé hogyan történik? Gyakorisága, módja, (szóban, írásban) kimutatható-e? 17. Területi ellenőrzések konkrét megállapításai: Szabad terek, helyiségek, vasúti (vontató és vontatott) járművek, közúti járművek tűzvédelmi állapota, a dolgozók tűzvédelmi magatartása, tűzvédelmi szabályok betartása. A konkrét használati és létesítési szabálytalanságok felsorolása. A megállapított hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket külön kell választani: Épület, építmény üzemeltetésével kapcsolatos feladatok, Használattal, technológiával kapcsolatos feladatok. 18. Az ellenőrzött szakszolgálat tűzvédelmi helyzetének értékelése, a tűzvédelmi szervezet tevékenységének rövid elemzése. Az ellenőrzött szakszolgálat vezetőjének (képviselőjének) nyilatkozata, mely főleg a hiányosságok megszüntetése érdekében tenni kívánt intézkedésekre terjedjen lehetőleg ki. Az üzemeltetéssel kapcsolatos megállapításokról az érintett vezető (képviselőjének) nyilatkozata, és milyen intézkedést kíván tenni a megállapított hiányosságok megszüntetésére. A nyilatkozat értékelése: Az ellenőrzés során tett megállapításokat írásban rögzíteni kell, (ellenőrzési napló, felügyeleti könyv vagy jegyzőkönyv) felelős (üzemeltetői és használói felelősség) valamint intézkedési határidő megjelöléssel. 16. MÁV Cargo Zrt. Tűzvédelmi Szabályzat alapján a tűzvédelmi nyilvántartások vezetése, tűzvédelmi szakirodalommal történő ellátottság. 27

28 8. számú melléklet Tűzveszélyességi osztályba sorolás Az irányított szerv neve: Helyiségek alapterülete m 2 - ben T zveszélyességi osztályok Sorsz: Helyiségek megnevezése A B C D E Összesen: Ö s s z e s e n m 2 Ö s s z e s e n % Az épület t zveszélyességi osztálya. " " t zv.-i osztályba tartozik A telek területe: m 2 Megjegyzés: A beépített földszinti terület: m 2 A beépített összes terület: m 2 Beépítési %: (földszinti alapter. x 100 : telek ter.) % 28

29 9. számú. melléklet Tűzesetek Nyilvántartása...szolgálati hely T Ű Z E S E T E K N Y I L V Á N T A R T Á S A 20...év Sorsz. Id T zesetek rövid leírása Keletkezési ok. T zkár keletkezési helye és a t zkár, értéke (E. Ft-ban.) Megel zésre tett javaslatok, intézkedések. T zvizsgálati jegyz könyv száma 29

30 10. számú melléklet Munkavégzési engedély alkalomszerű tűzveszélyes munkavégzéshez Az 20 év hó.nap megtartott helyszíni szemle alapján a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel OTSZ II. fejezet 4. pontja értelmében engedélyt adok a MÁV Cargo Zrt. létszámában (nem MÁV Cargo Zrt. létszámában) lév nev szakmunkásnak, anyja neve.... szül. hely és id.. Szakmai okl. sz: T zv. szakv. biz. száma:. hogy a..létesítményben helyiségben 20..év hó nap órától 20.év hó nap óráig t zveszélyes tevékenységet végezzen, az alább felsorolt megel z t zvédelmi el írások, rendelkezések végrehajtása, illet leg maradéktalan betartása mellett. T zvédelmi el írások:.... Gondoskodjon arról, hogy a t zveszélyes, nyílt lánggal járó munkával kapcsolatos megel z el írásokat, rendelkezéseket betartsák. 20..év hó..nap... engedélyez aláírása Az engedélyben felsorolt megel z t zvédelmi el írásokat, rendelkezéseket tudomásul vettem, azok és a vonatkozó, valamint érvényben lév jogszabályok, szabvány el írások, szabályzatok betartásáért büntet jogi felel sséget vállalok..20.év hó..nap... munkát végz aláírása Az engedélyben felsorolt t zvédelmi el írások, rendelkezések betartása mellett a.....munka elvégzését engedélyezem..20.év..hó nap.. munkát engedélyez aláírás 30

31 ALKALOMSZER T ZVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS ÁLTALÁNOS T ZVÉDELMI SZABÁLYAI 1. Alkalomszer t zveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés, lángvágás, bitumenolvasztás stb.) csak engedélye alapján szabad végezni. 2. T zveszélyes tevékenységet TILOS olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat, mindaddig, amíg a t z, - vagy robbanás veszélyét el nem hárították. 3. Az alkalmi t zveszélyes munkát végz személy köteles az engedélyt magánál tartani és az ellen rzés alkalmával az ellen rz személynek átadni, ha az kéri. 4. A t zveszélyes munkát végz személy csak azokat a munkákat végezheti el, amelyekre az engedély szól és csak abban az esetben, ha az engedélyben meghatározott t zvédelmi el írásokat végrehajtja, illetve a munka során folyamatosan betartja. 5. A hegesztés, lángvágás helyét l számított 5 m-es körzetben gyúlékony anyag nem lehet. Ha ez nem oldható meg, úgy az engedélyt kiadó köteles meghatározni a védekezés módját és így megállapítani a t ztávolságot. Szükség esetén felügyeletr l kell gondoskodni. 6. A szabadban t zet gyújtani, tüzel berendezést használni csak úgy szabad, hogy a környezetére t z - vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. 7. Tilos munkát végezni, ha: a szél sebessége veszélyeztetheti a hegeszt t; zivatar van; villámlik! 8. A szabadban t zet és az üzemeltetett tüzel -berendezést rizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra már szükség nincs azonnal ki kell oltani. 9. Szabadban történ tüzel berendezés használata, vagy t zgyújtás esetén helyszínen olyan eszközöket illetve felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel t z esetén a t z terjedése megakadályozható, illetve eloltható. Hegeszt berendezésekhez 1-1 db 6 kg-os A-B-C porral töltött t zoltó készüléket kell biztosítani. 10. A t zveszélyes tevékenység után a munkavégz a helyszint és annak környezetét t zvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni ami tüzet okozhat. 11. A munka befejezését az engedélyez nek be kell jelenteni és az engedélyt le kell adni. 31

32 11. számú melléklet MÁV Cargo Zrt..Szolgáltatási Központ.. Gy./.T-../200.. T ZVIZSGÁLATI JEGYZ KÖNYV Készült:..200.év.hó...-nap. Tárgy: 200. év hó. -n. óra... perckor keletkezett t zeset megvizsgálása. Jelen vannak: MÁV Cargo Zrt. központ részér l:... MÁV Cargo Zrt. biztonság és védelmi vezet :. Szolgáltatási központ vezet :... Szolgáltatási központ t zvédelmi vezet :... A rend rség vagy a t zoltóság részér l:... Az érintett munkahely részér l: A fenti tárgyban tartott vizsgálat alkalmával a következ ket állapítottuk meg: 1. A t zeset leírása (helyszínrajz, vázlatrajz, fénykép csatolandó) 2. Id járás: Szélirány:..H mérséklet:. o C Borús, es s, száraz, szeles, napos, viharos stb.:.. 3. Vasúti kocsit z esetén: Kocsi pályaszáma:..., szállított áru megnevezése:.. Vonatszám:.... Kocsi típusa:... Szállított anyag veszélyessége (RID):..... Szállított anyag feladva 20...év..hó...- n.. állomás Az áru súlya:... Csomagolása:. A feladó neve: Átvev neve:.. Érkezett az.. sz. vonattal, 20.év...hó..nap..óra...perc A vonatba a mozdonytól számítva...kocsiként volt besorozva. Véd kocsik száma:....db. Egyéb: A t zeset keletkezésének oka, a bizottság véleménye szerint:

33 A megel zésre vonatkozó rendeletek, el írások elmulasztásáért vagy a t z tovaterjedésének nem kell módon történ megakadályozásáért felel s: A tanúk személyi adatai: Név:... Anyja neve:... Születési hely:.19...év.. hó...nap Lakása:..irsz.... helység....utca...szám Szolgálati helye:... szolg. beosztása... Név:... Anyja neve:.. Születési hely:.19...év.. hó...nap Lakása:..irsz.... helység.. utca szám Szolgálati helye:... szolg. beosztása..... (Megjegyzés: a meghallgatási jegyz könyvek egy példányát mellékelni kell.) 7. A keletkezett effektív t zkár felsorolása (kocsisérülési jkv. kárjegyzék, száma stb., csatolandó) A megmentett anyag, áru stb. megnevezése és értéke: A javaslatok hasonló esetek megakadályozására: A t zet eloltó egység megnevezése, a bevetett eszközök megnevezése és száma: Felhasznált eszközök típusa, mennyisége, állapota: A t z oltásában kimagasló munkát végeztek: A járm t zvédelmi berendezésének a típusa, állapota:... 33

34 14. Egyéb észrevételek, megjegyzések, mellékletek felsorolása: A t zkárt a felel s:.....irányított szerv statisztikájában kell szerepeltetni. (Személyi felel sség hiánya esetén a t zokozó, a tevékenység végzésére illetékes, vagy a t zkárt szenvedett irányított szerv statisztikájában.) 16. A felel s irányított szerv felügyeleti szerve (Üzletág, Igazgatóság,): A bizottság ki ellen és milyen felel sségrevonást kezdeményezett: A vizsgálatban résztvev k a jegyz könyvben foglaltakkal egyetértenek, a jegyz könyvet felolvasás után jóváhagyólag aláírták: kmf... aláírások A t zesettel kapcsolatos tanúvallomásokat, meghallgatási jegyz könyveket személyenként külön el kell készíteni, és jelen jegyz könyvhöz csatolni. A MÁV Cargo Zrt.-t, érint t zeset vizsgálatát a legrövidebb id n belül be kell fejezni és a jegyz könyv egy példányát, tárgyhót követ hó 10.-ig a MÁV Cargo Zrt. biztonság és védelmi vezet részére meg kell küldeni 34

35 12. számú melléklet MÁV Cargo Zrt....Szolgáltatási Központ...sz... t zv. jegyz. melléklete M E G H A L L G A T Á S I J E G Y Z K Ö N Y V. Tárgy: Felvétel helye:... Ideje:... Jelen vannak: Jegyz könyvezet :... T zvizsgáló bizottság vezet je:... A t zesettel kapcsolatban meghallgatott személy: Név:... Anyja neve:... Születési helye, ideje:...év.hó.nap. Lakása:...utca...szám. Szolgálati helye:... Beosztása:... * A meghallgatási jegyz könyv minden oldalát alá kell írni. Nevezett a következ ket mondja el: 35

36 kmf... aláírások 36

37 13. számú melléklet Adatlap rendkívüli tűz eseményről tűz esetén végzendő elsődleges helyszíni vizsgálat szempontjai. Helyszínre vonatkozó adatok, információk: T z keletkezésének ideje: év, hó, nap óra, perc. T z keletkezésének helye:.. létesítmény címe,.. közleked vonatnál vonatszám, szelvényszám, vágányszám, kocsinál a besorozás helye..... Járm t z esetén: A járm típusa, pályaszáma: vizsgálati id k, honállomás. Közleked vonatnál a személyzet neve, honállomása:.... Tehervonatnál: áru megnevezése, veszélyessége a RID szerint, véd kocsik száma, feladási hely és célállomás, feladás ideje:..... T zvizsgálatra vonatkozó adatok, információk: Forgalmi akadály keletkezette? Id pont: Tanuk személyi adatai: Név, lakcím, szolgálati hely:. Id járási tényez k: borús, es s, szeles, napos, stb. Avart z esetén a szélirány:. Gondoskodni kell a bizonyítékok meg rzésér l. Járm t z esetén a t zoltó készülékek állapota, üzemképessége?... Vontatójárm t z esetén a t zvédelmi berendezés állapota:. 37

38 Létesítményt z esetén a t zvédelmi eszközök megléte, m köd képessége? T zoltásban részt vett: MÁV Cargo Zrt. részér l: név, szolgálati hely, vagy t zoltóvonat:.... Önkormányzati T zoltóság részér l vonult egység: honnan, érkezés, távozás ideje:.... Helyszíni vizsgálatot végezte, vagy a bejelentést vette:... 38

39 14. számú melléklet Nyilvántartás tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállalókról Szolgálati hely: T z v é d e l m i s z a k v i z s g á t t e t t : Sor- Szakvizsg Bizonyítvány Neve Beosztása Biz.érvényessége szám: száma: száma:

40 15. számú melléklet A tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása... (A készenlétben tartó neve)... (Az ellen rzést végz neve) A t zoltó készülékek ellen rzési és javítási nyilvántartása A javító(k) neve: Sorszám A t zoltó készülék készenléti helye típusa gyári száma Az ellen rzés id pontja (negyedév) I. II. III. IV. Javítás Megjegyzés 40

41 16. számú melléklet Tűzriadó terv A Helyi Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: a) az A B C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; b) a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat; d) kereskedelmi szálláshelyre; e) az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. Tűzriadó Terv olyan létesítményben szükséges, ahol a tűzeset spontán kezelése nem elegendő, azt csak szervezett védelemmel lehet biztosítani. Tartalmi követelmények: Részletesen meg kell adni a létesítmény területén a riasztás módját munkaidőben, illetőleg munkaidőn túl. Ezek lehetnek: távbeszélő, tűzjelző berendezés központjának kezelője, az épület felügyeleti rendszer kezelője, automatikus jelzés a tűzoltóságnak. A tűzoltóság és az épületben tartózkodók riasztásának rendje, a létesítmény elhagyásának módja: A tűzoltóság riasztása: Meg kell határozni a létesítményből történő tűzjelzés rendjét, amit alapvetően befolyásol a gazdálkodó szervezet létszáma, kiterjedése, az épület rendeltetése és a helyi tűzjelzés módja. A tűzjelzés módja: a tüzet észlelő személy által távbeszélőn, a tüzet észlelő személy információja alapján a tűzjelző központ kezelője, A létesítményben tartózkodók értesítése: A riasztást elrendelő, a végrehajtást irányító személy feladatát, jogkörét meg kell határozni. A riasztható személyek köre: az irányításban résztvevők a védelemben szakfeladatot ellátó személyek, műszaki szervezet, biztonsági szolgálat, munkavédelmikörnyezetvédelmi szervezet, munkavállalók, bent tartózkodó külső személyek. A riasztás módja: A létesítményben tartózkodók riasztása lehet szóban, telefonon, riasztóberendezés útján. A létesítmény elhagyásának módja: Fel kell sorolni épületenként, (szintenként) épületrészenként a rendelkezésre álló kiürítési útvonalakat, a lehetséges menekülési irányokat, a szabadba vezető kijáratokat, illetőleg az átmeneti védelmet biztosító tűzszakaszokat, füstmentes lépcsőházat, tetőfödémet, továbbá az erre kijelölt teret. A létesítmény elhagyását biztosító speciális intézkedések: a kiürítést irányító, eligazító és segítő személyek feladatainak a meghatározása, a személyfelvonó használata, A munkavállalók teendői: A tűzvédelmi berendezés kezelése: tűzjelző berendezés (pl. kézi jelzésadó) tűzoltó berendezés. A tűzoltás, mentés: felderítés (közvetlen, közvetett életveszély megállapítására, tűz terjedés irányára, a tűzoltásra) a tűzoltás előkészítése (tűzoltóság fogadása, közlekedési utak szabaddá tétele stb.) mentési feladatok (személyek, anyagi javak) hordozható készülékek, fali csapok használata, veszélyeztetett anyagok eltávolítása, Rendfenntartás: A létesítményben tartózkodó személyek biztonságos eltávolítását segítő személyek kijelölése. Energia ellátás korlátozása, megszüntetése: A villamos hó, gázenergia központi elzárása, szakaszkapcsolóval történő leválasztása. A főbb veszélyforrások megjelölése: Tevékenységből, munkaeszközből, technológiából, anyagból eredően veszélyeztethet. Létesítmény helyszínrajza: Emeletenként kell biztosítani a tűzoltóságnak, tartalmazni kell: a tűzvédelmi szempontból fontos berendezéseket központi elzárókat, vízszerzési helyeket, a jogszabály túl lehet még megjelölni, tűzoltási felvonulásai utak, tűzszakasz határokat, kiürítési útvonalat, vészkijáratot, kézi tűzoltó készülékek helyér. 41

42 A Tűzriadó Terv gyakorlása: Szükség szerint, de évente legalább egyszer gyakoroltatni kell. A gyakorlat elrendelését az üzletág területi vezetője engedélyezi. Szükség esetén rendkívüli gyakorlatot is elrendelhet. A gyakorlatról jegyzőkönyvet kell készíteni. A Tűzriadó Terv összehangolt végrehajtás érdekében: felkészítésként biztosítani kell az érintettek oktatását, képzését a gyakorlatok elkészítésében, szervezésébe célszerű bevonni az érintett védelmi szakterületek képviselőit a gyakorlat tapasztalatai alapján, az értékelés alapján a szükséges mértékben a Tűzriadó Terv módosítható. Alapszabályok a vészhelyzetben történő cselekvésre: a füst alatt a padozat közelében kell maradni, bevizezett ruhát tartani az arc elé, gyorsan, de pánik nélkül kell menekülni, ha személy van bezárva, közte és a tűz közt minden ajtót be kell csukni ha személy van bezárva, segítségért kell kiáltani, és körbe kell nézni, van-e másik menekülési út, a mentésre váró akasszon ki valamilyen jelet az ablakba, így jelezze a tűzoltóság számára a tartózkodás helyét. 9/2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. képviseleti szabályzatáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a cégjegyzési jog, valamint az írásbeli meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultság létrejöttének, nyilvántartásának, megszüntetésének, valamint a rendeltetésellenes képviseleti jog gyakorlása jogkövetkezményeinek MÁV Cargo Zrt.-n belüli szabályozása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁ- ROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Cargo Zrt. (továbbiakban: Társaság) valamennyi szervezeti egységére, munkavállalójára, és a Társasággal képviselet ellátására is irányuló polgári jogi jogviszonyban álló személyre. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásért felelős A jogi vezető. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Képviselet: A Társaság nevében tett olyan jognyilatkozat, amelyet a jelen utasításban meghatározott személyek tehetnek a) cégjegyzékbe bejegyzett képviseleti (cégjegyzési) jog, vagy b) írásbeli meghatalmazáson alapuló képviseleti jog alapján. 3.2 Cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzési jog: A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való, cégjegyzékbe bejegyzett jogosultság. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes lehet. 3.3 Írásbeli meghatalmazáson alapuló képviselet Az írásbeli meghatalmazáson alapuló képviselet a munkavállaló vagy más személy felhatalmazása arra, hogy a Társaság nevében eljárjon, szóbeli és/vagy írásbeli jognyilatkozatot tegyen. A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog önálló vagy együttes lehet. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A Társaság nevében képviseleti jogosultságot a vonatkozó jogszabályokkal, az Alapszabállyal és a Szervezetiés Működési Szabályzattal (a továbbiakban: SZMSZ) összhangban kell gyakorolni. Általános rendelkezések A Társaság nevében szerződést köthetnek, egyoldalú jognyilatkozatot az alábbi személyek tehetnek, fogadhatnak el: a) Szervezeti képviselők: az Igazgatóság elnöke önállóan, a vezérigazgató önállóan, az Igazgatóság két tagja együttesen, az Igazgatóság által képviseletre (cégjegyzésre) feljogosított munkavállalók együttesen. b) Meghatalmazotti képviselők: az egyedi meghatalmazás tartalma szerint önállóan vagy együttesen eljáró személyek. 4.1 Képviseleti jog gyakorlása cégjegyzékben történő bejegyzés alapján Cégjegyzékben történő bejegyzés alapján képviseletre (cégjegyzésre) akkor kerülhet sor, ha a képviselet az Alapszabályon alapul, vagy az Alapszabály alapján az 42

43 Igazgatóság a munkavállalót képviseleti (cégjegyzési) joggal felhatalmazta, a képviseletre (cégjegyzésre) jogosult aláírási címpéldányát közjegyző vagy aláírás mintáját ügyvéd hitelesítette és a Társaság a vonatkozó változásbejegyzési kérelmet a cégbíróságra benyújtotta. Az aláírási címpéldány, illetve az aláírás minta elkészítéséhez és a cégbírósági nyilvántartásba vételhez az alábbi adatokat kell a cégjegyzésre jogosultság keletkezésétől számított 8 napon belül a jogi vezető részére bejelenteni: a cégjegyzésre jogosult nevét (születési név), lakóhelyét, anyja leánykori nevét, tisztségét (szervezeti egység megnevezése, beosztás), jogosultsága keletkezésének időpontját, valamint határozott időre szóló jogosultság esetében megszűnésének időpontját, a cégjegyzése módját, személyi igazolvány számát, és csatolni kell a kinevezési okiratának/határozatának másolatát A cégjegyzésre jogosult személyi adatainak (név, lakcím, beosztás, személyigazolvány szám) változásáról a változást követő 8 munkanapon belül köteles írásban értesíteni a jogi vezetőt. A cégjegyzési jogosultak személyi adatai változásának az átvezettetése a jogi vezető feladata. A cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselői jogviszonyának, illetőleg munkaviszonyának megszűnése esetén a cégjegyzésre jogosult, illetőleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony megszűnése napjának pontos megjelölésével haladéktalanul köteles kezdeményezni a jogi vezetőnél a törlés cégbíróságnál történő bejelentését. A cégjegyzésre jogosultak naprakész nyilvántartása és az aláírási címpéldányok és aláírás minták őrzése a jogi szervezetnél történik A cégjegyzésre jogosultnak a Társaság nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt az aláírási címpéldány, illetve az aláírás minta tartalmazza. 4.2 Írásbeli meghatalmazáson alapuló képviselet általános szabályai A Társaság által meghatalmazott személy, aki a cégjegyzékben nem szerepel, a Társaság nevében csak abban az esetben köthet szerződést, tehet és fogadhat el egyoldalú jognyilatkozatot, ha erre nézve érvényes írásbeli meghatalmazással rendelkezik. A meghatalmazásban meg kell határozni a képviseleti jog tárgyi terjedelmét, időtartamát és korlátjait. A meghatalmazás terjedelme, illetve korlátja vonatkozhat egy-egy ügyre, ügy- vagy feladatcsoportokra, értékhatárra, területi illetékességre, meghatározott munkakör feladataira. Ha a meghatalmazott a Társaság munkavállalója, az ügy- vagy feladatcsoportot lehetőség szerint a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló utasításnak a szervezeti egységek feladatkörét leíró melléklete szerinti feladat megadásával kell meghatározni. Általános meghatalmazás adása tilos. 4.3 Nyilvántartások A képviseleti jogosultságokról a jogi vezető naprakész nyilvántartást vezet és ilyen irányú kérés esetén azok alapján adatot szolgáltat. 4.4 Az aláírás módja Az írásbeli képviselet akként történik, hogy a Társaság kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a képviselő a reá irányadó szabályok szerint a nevét önállóan vagy másik képviselővel együttesen saját kezűleg aláírja. A képviselőnek a Társaság nevében úgy kell aláírni, ahogy azt az aláírási címpéldány, vagy az aláírás minta, illetve a meghatalmazás tartalmazza. A cégnév akkor minősül előírtnak, ha azt írógéppel vagy nyomtató berendezéssel, vagy azzal azonosnak tekinthető más egyedi írásra alkalmas eszközzel írták. Előnyomott a cégnév akkor, ha azt nedves bélyegző lenyomattal az iraton olvasható módon rögzítik. Nyomtatott a cégnév, amennyiben azt nyomdai úton állították elő. A különböző módon történő cégnév feltüntetések egymással egyenrangúak. Az elektronikus aláírásra a vonatkozó jogszabályok irányadóak. 4.5 A képviseleti jog gyakorlása, korlátozása és megosztása A képviseleti jog kizárólag a Döntési Hatásköri Listában (DHL) meghatározott értékhatárokon belül gyakorolható. A két aláíró közül a magasabb értékhatárral rendelkező munkavállaló aláírási jogosultsága az irányadó annak eldöntésénél, hogy a munkavállalók együttesen rendelkeznek-e a megfelelő aláírási joggal. Amennyiben a képviselő személye és a DHL-ben foglalt döntési jogosítványok elválnak egymástól, a képviseletre jogosult akkor tehet jognyilatkozatot, ha vagy maga rendelkezik döntési joggal, vagy a döntést hozó személy/ testület a szerződés tárgyát illetően a DHL-nek megfelelően már jóváhagyólag döntött. 43

44 4.6 Összeférhetetlenség A képviseleti jogot nem gyakorolhatják együttesen a közeli hozzátartozók. A közeli hozzátartozók fogalmát a Munka törvénykönyvéről szóló törvény (Mt.) 139. (2) bek. határozza meg. E szerint közeli hozzátartozónak minősül az egyenes ágbeli rokon, a házastárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott-, mostoha-, és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs. A képviselő nem járhat el a Társaság nevében az alábbi esetekben: a) ha a másik fél ő maga vagy közeli hozzátartozója, b) ha a másik fél olyan gazdálkodó szervezet, amelyben bármekkora mértékű részesedéssel rendelkezik a képviseleti jog fennállása alatt, vagy rendelkezett a képviseleti jog keletkezését megelőző három éven belül, kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényével való rendelkezés, c) ha a másik fél olyan gazdálkodó szervezet, amellyel munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban áll vagy állt a jognyilatkozat megtételét megelőző három éven belül, kivéve a MÁV Zrt.-t, d) ha a másik felet ugyancsak ő képviseli, vagy a másik fél képviseletének ellátására ugyancsak jogosult. 4.7 Rendeltetésellenes képviseleti jog gyakorlásának jogkövetkezményei A képviseleti jog jelen utasításban előírt korlátozása, illetve megosztása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. A jelen utasításban a képviseleti jog gyakorlásával, korlátozásával és megosztásával összefüggő szabályok betartása valamennyi munkavállaló és a Társasággal képviselet ellátására (is) irányuló polgári jogi jogviszonyban álló személy kötelezettsége. A Társaság vezetői gondoskodnak e szabályok megismeréséről és betartásáról. Ennek keretében minden munkavállaló a munkaviszonya létesítésekor köteles megismerni a jelen utasítás előírásait, továbbá a Társasággal képviselet ellátására (is) irányuló polgári jogi jogviszonyban álló személy a Társasággal kötött szerződésében köteles nyilatkozni arról, hogy a jelen utasítás előírásait megismerve és magára nézve kötelezőnek fogadja el. A Társaság vezetői gondoskodnak arról, hogy a munkavállalók és a Társasággal képviselet ellátására (is) irányuló polgári jogi jogviszonyban álló személyek a jelen utasítás módosításait teljes körűen megismerjék. Amennyiben a munkavállaló a képviseleti jog jelen utasításban előírt korlátozására, illetve megosztására vonatkozó szabályokat megsérti, úgy e magatartása a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége megszegésének minősül. Ennek alapján a Társaság, mint munkáltató a jogsértő magatartást kifejtő munkavállalóval szemben az Mt.-ben és a Kollektív Szerződésben előírt bármely hátrányos jogkövetkezményt belátása szerint jogosult alkalmazni. Amennyiben a Társasággal képviselet ellátására (is) irányuló polgári jogi jogviszonyban álló személy a képviseleti jog jelent utasításban előírt korlátozására, illetve megosztására vonatkozó szabályokat megsérti, úgy ez a magatartása súlyos szerződésszegésnek minősül. Ennek alapján a Társaság, mint jogaiban sérelmet szenvedett fél a jogsértő magatartást kifejtő szerződő féllel szemben, a szerződésben, a Ptk.-ban, illetőleg a szerződésre irányadó egyéb jogszabályokban írt bármely hátrányos jogkövetkezményt belátása szerint jogosult alkalmazni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK A jelen utasítás kihirdetésével a cégjegyzési szabályzatról szóló 5/2006. (II.1.) számú vezérigazgatói utasítás hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Ez az utasítás a kihirdetésének napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Meghatalmazás minta (a MÁV Cargo Zrt. nevében aláíró: az Igazgatóság elnöke) 2. sz. melléklet: Meghatalmazás minta (a MÁV Cargo Zrt. nevében aláíró: két Igazgatósági tag) 3. sz. melléklet: Meghatalmazás minta (a MÁV Cargo Zrt. nevében aláíró: a vezérigazgató) Dr. Átol László s. k. vezérigazgató 44

45 1. sz. melléklet Meghatalmazás minta (a dőlt betűs rész opció) Alulírott. mint a MÁV Cargo Zrt. (székhely: 1133 Budapest, Váci út 92., nyilvántartó bíróság és cégjegyzékszám: F városi Bíróság mint Cégbíróság, Cg ) igazgatóságának önálló cégjegyzési joggal rendelkez elnöke m e g h a t a l m a z o m.. (lakcím: ; an.: ; szig. sz.: ). (beosztás), hogy. ügykörben a MÁV Cargo Zrt. képviseletében eljárjon, valamint a MÁV Cargo Zrt. nevében /egy, a MÁV Cargo Zrt. képviseletére jogosult személlyel együtt/ szerz dést kössön, vagy más jognyilatkozatot tegyen, illetve elfogadjon. A jelen meghatalmazással egyidej leg a meghatalmazottnak adott valamennyi korábbi meghatalmazást visszavonom. Budapest, év.hó nap A meghatalmazást átvettem (név, dátum): MÁV Cargo Zrt. cégszer aláírás 2. sz. melléklet Meghatalmazás minta (a dőlt betűs rész opció) Alulírott. mint a MÁV Cargo Zrt. (székhely: 1133 Budapest, Váci út 92., nyilvántartó bíróság és cégjegyzékszám: F városi Bíróság mint Cégbíróság, Cg ) igazgatóságának együttes cégjegyzési joggal rendelkez tagjai m e g h a t a l m a z z u k.. (lakcím: ; an.: ; szig. sz.: ). (beosztás), hogy. ügykörben a MÁV Cargo Zrt. képviseletében eljárjon, valamint a MÁV Cargo Zrt. nevében /egy, a MÁV Cargo Zrt. képviseletére jogosult személlyel együtt/ szerz dést kössön, vagy más jognyilatkozatot tegyen, illetve elfogadjon. A jelen meghatalmazással egyidej leg a meghatalmazottnak adott valamennyi korábbi meghatalmazást visszavonjuk. Budapest,. év, hó,. nap MÁV Cargo Zrt. cégszer aláírás MÁV Cargo Zrt. cégszer aláírás A meghatalmazást átvettem (név, dátum): 45

46 3. sz. melléklet Meghatalmazás minta (a dőlt betűs rész opció) Alulírott. mint a MÁV Cargo Zrt. (székhely: 1133 Budapest, Váci út 92., nyilvántartó bíróság és cégjegyzékszám: F városi Bíróság mint Cégbíróság, Cg ) önálló cégjegyzési joggal rendelkez vezérigazgatója m e g h a t a l m a z o m.. (lakcím: ; an.: ; szig. sz.: ). (beosztás), hogy. ügykörben a MÁV Cargo Zrt. képviseletében eljárjon, valamint a MÁV Cargo Zrt. nevében /egy, a MÁV Cargo Zrt. képviseletére jogosult személlyel együtt/ szerz dést kössön, vagy más jognyilatkozatot tegyen, illetve elfogadjon. A jelen meghatalmazással egyidej leg a meghatalmazottnak adott valamennyi korábbi meghatalmazást visszavonom. Budapest, év, hó, nap MÁV Cargo Zrt. cégszer aláírás A meghatalmazást átvettem (név, dátum): 10/2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. szerződéskötési szabályzatáról szóló 8/2006. (II. 23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 5. sz. módosításáról január 1-jei hatállyal a MÁV Cargo Zrt. szerződéskötési szabályzatáról szóló 8/2006. (II.23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1.) Az utasítás új 3.15 és 3.16 pontjaként fel kell venni: 3.15 Archívum: A szerződések elektronikus példányai a szerződési workflow befejeződését követően archívumban kerülnek tárolásra. Az archívum gondoskodik az adatok védelméről, csak megfelelő jogosultságok birtokában lehetséges hozzáférni a szerződésekhez. A rendszerbe bekerült irat nem módosítható, nem törölhető. Ha a már archivált szerződést módosítani szükséges, akkor új szerződési workflow kezdődik Workflow: automatizálja a vállalati dokumentumkezelést. A munkafolyamat-irányító rendszer célja, hogy automatizálja a vállalati folyamatokat, irányítsa a munkatársak tevékenységét, szabályozottá és áttekinthetővé tegye a vállalat működését. 2.) Az utasítás 4.5. Szerződéstervezet elkészítése, szignálása pontja az alábbiak szerint módosul: 4.5. Szerződéstervezet elkészítése, szignálása A szerződéstervezet elkészítése A szerződéstervezet elkészítése a szerződés előkészítő szervezet feladata. A szerződéstervezetet az annak elkészítéséért felelős szervezet kijelölt munkavállalója (Kijelölt Munkavállaló) köteles a jelen utasítás 4.4 pontjában leírtaknak megfelelően elkészíteni. A szerződés előkészítésébe a jogi szervezetet, a fizetési és egyéb pénzügyi feltételek kidolgozásába a pénzügyi szervezetet kötelező bevonni. Szakmailag összetett szerződések előkészítésébe egyéb szükséges szakértelemmel bíró szervezetet (pl. biztonság, tűz, munka-, környezetvédelem, IT, kommunikáció stb.) be kell vonni. A kijelölt munkavállaló felelős a szerződéstervezet műszaki és üzleti tartalmáért és a pénzügyi teljesítés biztonságáért, beleértve a pénzügyi teljesítés biztosítékainak meglétét is. A Kijelölt Munkavállaló a szerződéses tartalom és fel- 46

47 tételek előkészítése során köteles megvizsgálni és felelős a következőkért: a szerződő fél cégjegyzékbe való bejegyzése, cégadatai, szerződő fél képviselőinek adatai, teljesítőképessége; a műszaki tartalom és feltételek helyessége, a határidők kitűzése; a szerződés gazdasági hatásai; a minőségi, kereskedelmi feltételek biztosíthatósága, a teljesítési határidők realitása; a hatályos jogszabályok betartása, (a szerződéstervezet feleljen meg a szakmai jellegű jogszabályoknak, szabályzatoknak, nemzetközi egyezményeknek); A Társaság belső szabályzatainak betartása (DHL, SZMSZ, szakmai szabályzatok); a közbeszerzési jogszabályok betartása szerződési értéknek megfelelő eljárás lefolytatása; a szerződésszegés esetére vonatkozó kikötések; a szerződés megszüntetésének lehetősége a körülmények (partner fizetőképessége stb.) vagy a Társaság érdekének változása esetén; szerződésszegés esetére igénybe vehető biztosítékok. A pénzügyi biztosítékokról és azok alkalmazásának szabályairól a pénzügyi vezérigazgató-helyettes külön utasításban rendelkezik A szerződéstervezet cégszerű aláírását megelőző eljárás (szakmai szignók) Valamennyi szerződéstervezetet, valamint ha a szerződő felet jelen utasítás pontjai alapján közbeszerzési vagy versenytárgyalási eljárás útján kellett kiválasztani, úgy a lefolytatott közbeszerzési, illetve versenytárgyalási eljárás dokumentációját (értékelési szempontokat, ajánlatkéréseket, bontási jegyzőkönyveket, értékelő bizottság javaslatát, ettől eltérő döntés indokolását) még a szerződés cégszerű aláírását megelőzően az elektronikus dokumentumkezelő rendszerben kell nyilvántartásba venni. Az elektronikus dokumentumkezelő rendszer használatának részletes szabályai az intraneten elhelyezett Felhasználói dokumentációban megtalálhatók. A szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi szignót kizárólag az elektronikus dokumentumkezelő rendszerben lehet beszerezni. A szerződéstervezetet először amennyiben a pontban foglaltak fennállnak kontrolling szignóra, ezt követően pénzügyi, számviteli, végül jogi szignóra kell küldeni. Szükség esetén szakmai szignóra is küldhető a szerződés. Azoknál a szerződéseknél, amelyeket a 3.4. pont alapján nem kell írásban megkötni (nettó Ft alatti értékűek) a jelen pont szerinti, szerződéskötést megelőző eljárás mellőzhető, de a szerződés létrejöttének tényét az elektronikus rendszerben rögzíteni kell. A szignó kiadása megtagadható olyan szerződéstervezetre, amely már a szignáló szervezethez való beérkezése előtt teljesült Pénzügyi szignó és számviteli szignó Pénzügyi szignó A szerződéstervezet pénzügyi szignóval történő ellátását a szerződéskötésre jogosult szervezet részére a pénzügyi és követeléskezelés vezető vagy az általa kijelölt szakember végzi. A szerződést előkészítő szervezet, illetve annak Kijelölt Munkavállalója köteles ebben a folyamatban közreműködni a tőle elvárható módon (pl. a vevőminősítéshez szükséges partner adatok, információk, dokumentumok beszerzésében és azok Pénzügyi szervezethez történő eljuttatásában). A pénzügyi szignálást végző személy felelős a következőkért: a szerződő fél fizetőképessége, szerződéses kötelezettségeinek teljesítőképessége tisztázott (vevőminősítés); a szerződésben rögzített pénzügyi (fizetési) feltételek szakmai szempontból tisztázottak; a Társaság pénzügyi belső szabályzatainak betartása; a fizetési kötelezettségek összegszerűen és a fizetési határidőt illetően egyértelműen meghatározottak; a szerződéstervezet az előírt pénzügyi teljesítés biztosítékait tartalmazza. A pénzügyi és követeléskezelés vezető vagy az általa kijelölt szakember 3 (három) munkanapon belül (amenynyiben a döntéshez szükséges valamennyi pénzügyileg releváns információ rendelkezésre áll) köteles dönteni a pénzügyi szignó megadásáról, illetve pénzügyi indokolással alátámasztott elutasításáról Számviteli szignó A szerződéstervezet számviteli szignóval történő ellátását a szerződéskötésre jogosult szervezet részére a főkönyvelő vagy az általa kijelölt szakember végzi. A számviteli szignálást végző személy felelős a következőkért: a szerződésben rögzített számviteli (számlázási) feltételek szakmai szempontból tisztázottak; a szerződéses konstrukció adójogi szempontból tisztázott, és az a Társaság számára nem hátrányos, illetve nem jelent jövőbeni adókockázatot, a Társaság számviteli belső szabályzatainak betartása. A főkönyvelő vagy az általa kijelölt szakember 3 (három) munkanapon belül köteles dönteni a számviteli szignó megadásáról, illetve számviteli indokolással alátámasztott elutasításáról Jogi szignó A jogi szervezet 3 (három) munkanapon belül köteles dönteni a jogi szignó megadásáról, illetve jogi indokolással alátámasztott elutasításáról. A szerződéstervezetre jogi szignót a jogi vezető által 47

48 erre felhatalmazott jogtanácsos vagy a jogi szervezettel szerződéses kapcsolatban álló ügyvédi iroda vezetője, vagy egyéni ügyvéd adhat. A jogi szignálásra jogosultak nevét a jogi vezető írásban közli az érintett szervezeti egységgel/egységekkel. Amennyiben kétség merül fel a jogi szignálásra jogosult személyével kapcsolatban, a szerződés jogi szignálását a jogi vezetőtől kell kérni, távollétében helyettesétől. A szerződéstervezetet jogi szignóval ellátni csak akkor lehet, ha a szerződésben írt kötelezettségek és jogosultságok a hatályos jogszabályok és a szakmai követelmények szerint megalapozottak és a Társaság részéről jogi úton érvényesíthetők és a jelen utasítás 4.4. pontjában előírt kötelező tartalmi elemeket a szerződéstervezet tartalmazza. A jogi szignót adó személy felelős a következőkért: a szerződés kötelező tartalmi elemeinek megléte; a hatályos jogszabályok betartása (a szerződéstervezet feleljen meg a törvényes követelményeknek, melyek a szerződés érvényességéhez szükségesek); a Társaság jogi tárgyú belső szabályzatainak betartása (szerződéskötési utasítás, cégjegyzési szabályzat stb.); a közbeszerzési és tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonatkozó jogszabályok betartása A pénzügyi, számviteli és jogi szignó megtagadása és következményei A szerződés megkötését pénzügyi, számviteli és jogi jóváhagyás nélkül (szignók nélkül) kizárólag a pontban foglalt értékhatárok alatti szerződések esetében a vezérigazgató engedélyezheti, e fölött az értékhatár fölött a Társaság Igazgatóságának jóváhagyása szükséges. Amennyiben a szignók megtagadására azért került sor, mert a szerződés már teljesült, a szerződés az aláíró a jogi vezetőtől állásfoglalást kérhet, hogy a szerződés a polgári jog szerint írott szerződés nélkül is érvényesen létrejött-e, vagy a szerződéskötés elmaradása a Társaság kártérítési kötelezettségét eredményezheti-e. A szerződés aláírását engedélyező vezető az aláírás engedélyezéséről írásban értesíti a szignót megtagadó pénzügyi, számviteli vagy jogi szervezet vezetőjét. Amennyiben szükségesnek látja, a pénzügyi vezérigazgató-helyettes saját hatáskörben jövedelmezőségi vizsgálatot rendel el, amelynek eredményéről tájékoztatja a vezérigazgatót, a vezérigazgató-helyetteseket és a törzskari szervezetek vezetőit Kontrolling szignó A pénzügyi, számviteli és jogi szignó mellett minden, a Társaság fizetési kötelezettségét eredményező (tízmillió) forint feletti értékű szerződéseknél a szerződés előkészítő szervezet köteles a Kontrollinggal egyeztetni arról, hogy a szerződés a tervvel összhangban van e. A Kontrolling a szerződés tervvel való egyeztetését 2 (kettő) munkanapon belül elvégzi és a szerződést jóváhagyja. 3.) Az utasítás 4.6. A szerződések megkötése, aláírása pontja az alábbiak szerint módosul: 4.6. A szerződések megkötése, aláírása A szerződés előkészítési folyamat befejezése után kerülhet sor a szerződés kinyomtatására, majd aláírására. Az aláírásra előkészített szerződéstervezet mellé a szignálás folyamatáról egy riportot kell nyomtatni a szerződés aláíró vezető részére a szükséges jóváhagyások megtörténtéről. A szerződéseket annyi példányban kell aláírni, hogy a Társaság részére legalább két eredeti példány jusson, amennyiben a szerződés jellege miatt szükséges (több szervezet érdekelt, hatósághoz eredeti szerződést kell benyújtani stb.), akkor több példány. A szerződéseket cégszerűen a Cégjegyzési Szabályzatban meghatározott módon kell aláírni. A szerződést előkészítő szervezet, illetve annak Kijelölt Munkavállalója felelős, hogy a másik fél (felek) részéről szintén cégszerűen, szabályos módon történjen meg a szerződés aláírása. A szerződést aláírók nevét és beosztását a szerződésen fel kell tüntetni. Ezt meg kell követelni a másik szerződő fél (felek) esetében is. Általános szabály, hogy a szerződéseket a szerződés tárgyától és értékétől függően az SzMSz szerint hatáskörrel rendelkező szervezet cégjegyzésre feljogosított munkavállalói írják alá. A szerződést aláírás után be kell szkennelni, ezután kell kiküldeni a szerződéses partnernek aláírásra. A szerződéses partnertől visszaérkezett szerződést a kijelölt munkavállalónak ellenőriznie kell, hogy a kiküldött példányok érkeztek-e vissza megfelelő példányszámban, tartalommal, és az aláírási címpéldánnyal egyező aláírásokkal. Ezután a kijelölt munkavállalónak a mindkét fél által aláírt szerződés szkenneléséről és az elektronikus rendszerben történő rögzítéséről is gondoskodnia kell. A szerződés megkötésének (aláírásának) elmaradása esetén az erre vonatkozó dokumentációkat le kell zárni, az elektronikus nyilvántartásban ennek tényét rögzíteni kell. Két példány esetén az egyik eredeti példányt a szerződés dokumentációjában kell megőrizni és a központi irattárban elhelyezni, míg a másik példányt a kijelölt munkavállaló őrzi. A szerződések szkennelését az alábbi kijelölt helyeken végzik: A Társaság központjában a Kereskedelem szkenneli a Kereskedelem által előkészített és megkötött összes szerződést és a pontban megjelölt egyéb dokumentumokat, Pénzügy és Követeléskezelés digitalizálja a Pénzügy és Követeléskezelés által előkészített és megkötött összes szerződést és a pontban megjelölt egyéb dokumentumokat, Főkönyvelőség digitalizálja a Társaság központjában 48

49 keletkező összes többi szerződést és a pontban megjelölt egyéb dokumentumokat. A vidéki szervezetek tekintetében a szerződések és a pontban megjelölt egyéb dokumentumok digitalizálásáról a szerződést kötő szervezetnek kell gondoskodnia. 4.) Az utasítás 4.7. A szerződések nyilvántartása, hozzáférések pontja az alábbiak szerint módosul: 4.7. A szerződések nyilvántartása, hozzáférések A pénzügyi vezérigazgató-helyettes felelős a szállítói és a vevőkkel érvényben lévő és a fizetési feltételeket tartalmazó szerződések központi nyilvántartásáért, azok előírás szerinti megőrzéséért. Az Árképzési utasításban szereplő típusszerződések alapján kötött megállapodások és más fuvarozási keret-megállapodások naprakész nyilvántartásáért, megőrzéséért a kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes felelős. A szállítói és a vevőkkel érvényben lévő folyószámla és a fizetési feltételeket tartalmazó szerződéseket, valamint az Árképzési utasításban szereplő típusszerződések alapján kötött megállapodásokat és más fuvarozási keret-megállapodásokat az elektronikus dokumentumkezelő rendszerben kell rögzíteni, nyilvántartani A szervezeti egységek számára a szerződéseikhez való hozzáférés biztosított. A nyilvántartásban szereplő valamennyi szerződésről az Igazgatóság Elnöke, a Felügyelő Bizottság, a vezérigazgató, a pénzügyi vezérigazgató-helyettes, a jogi szervezet valamint belső ellenőri vizsgálat céljából a belső ellenőri szervezet betekintést kaphat. A hozzáférési jogosultság rendszer az utasítás 3.sz. mellékletében található. 7.0 MELLÉKLETEK 3. számú melléklet: Hozzáférési jogosultsági rendszer Dr. Átol László s. k. vezérigazgató 3. sz. melléklet A szerződések nyilvántartásba vétele során a szerződés fajtájától illetve a szerződést kötő szervezeti egységtől függően az alábbi archívumok közül kell választani: Törzskar: Törzskari szervezetek által előkészített szerződések, ide értve a Beszerzés és Beruházás Menedzsment által a Törzskar részére kötött szerződéseket is. Olvashatja: Jog, Kontrolling és Portfóliókezelés, Biztonság és Védelem, Belső Ellenőrzés, Koordináció, Főkönyvelőség, Beszerzés és Beruházás Menedzsment, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető. Humán: Humán által előkészített szerződések, ide értve a Beszerzés és Beruházás Menedzsment által a Humán részére kötött szerződéseket is. Olvashatja: humánpolitikai vezérigazgató-helyettes, Munkaügyi kapcsolatok, Belső Kommunikáció, Személyügy, Kompenzáció és Humán Kontrolling, Szervezetfejlesztés és Képzés, Beszerzés és Beruházás Menedzsment, Főkönyvelőség, Jog, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető. Beszerzés: Beszerzés és Beruházás Menedzsment feladatkörébe tartozó szerződések. Olvashatja: Beszerzés és Beruházás Menedzsment, Főkönyvelőség, Jog, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető, Belföldi Elszámolású Folyószámla, Belföldi Elszámolású Pénzügy. Treasury: Treasury által előkészített szerződések, a banki és hitelszerződések, faktorálási szerződések. Olvashatja: Treasury, Beszerzés és Beruházás Menedzsment, Jog, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető. Pénzügy és Követeléskezelés: Pénzügy és Követeléskezelés által kötött szerződések (szolgáltatási keretszerződés, folyószámla szerződések külföldi vasúttársaságokkal), fizetési megállapodások, kompenzálási megállapodások. Olvashatja: pénzügy és követeléskezelési vezető, Belföldi Elszámolású Folyószámla, Belföldi Elszámolású Pénzügy, Nemzetközi Elszámolású Folyószámla, Pénzforgalom, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, kereskedelmi igazgató, Értékesítés (az öt termékcsoport), Ügyfélszolgálat, Kombi, Tranzit, Jog, vezérigazgató. 49

50 Főkönyvelőség: Főkönyvelőség által kötött szerződések. Olvashatja: Főkönyvelőség, pénzügyi vezérigazgatóhelyettes, Jog, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető. Információ Technológia: Az Információ Technológia által előkészített szerződések, ide értve a Beszerzés és Beruházás Menedzsment által az Információ Technológia részére kötött szerződéseket is. Olvashatja: Információ Technológia, Jog, Főkönyvelőség, Beszerzés és Beruházás Menedzsment, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető. Keresk. és üzem. vigh.: Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes által előkészített szerződések. Olvashatja: kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, Jog, vezérigazgató. Kereskedelmi megáll. és ker. egyéb: Kereskedelem kivéve az Ügyfélszolgálat által kötött valamennyi szerződés. Olvashatja: Értékesítés (az öt termékcsoport), Kombi, Tranzit, kereskedelmi igazgató, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató. E-Freight: E-Freight megállapodások: adatcsere, E-kocsimegrendelés, E-kedvezmény, FUVARINFO, SZÁMLAINFO. Olvashatja: Értékesítés (az öt termékcsoport), Ügyfélszolgálat, Kombi, Tranzit, kereskedelmi igazgató, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, bevételellenőrzési vezető, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató. Ügyfélszolgálat típusszerződései: Ügyfélszolgálat által kötött valamennyi típusszerződés. Olvashatja: Értékesítés (az öt termékcsoport), Ügyfélszolgálat, Kombi, Tranzit, kereskedelmi igazgató, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató, üzemeltetési igazgató, Fuvartechnológia, Szállításmenedzsment, Járműmenedzsment, Jog. Magánvasúti: Ügyfélszolgálat által kötött magánvasúti szerződések. Olvashatja: Értékesítés (az öt termékcsoport), Ügyfélszolgálat, Kombi, Tranzit, kereskedelmi igazgató, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató, Jog. Ügyfélszolgálati egyedi: Minden olyan szerződés, amely nem minősül magánvasúti illetve ügyfélszolgálati típusszerződésnek. Pl. átrakási szerződés, Cargo-Gyesev szerződés stb. Olvashatja: Ügyfélszolgálat, üzemeltetési igazgató, kereskedelmi igazgató, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, jog, Értékesítés (az öt termékcsoport) Kombi, Tranzit. Marketing: Marketing által kötött valamennyi szerződés, ide értve a BBM által a Marketing részére kötött szerződéseket is. Olvashatja: Marketing, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, Főkönyvelőség, Beszerzés és Beruházás Menedzsment, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, Jog, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető. Trans: a Trans által előkészített valamennyi szerződés. Olvashatja: Trans, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, Jog, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető. üzemeltetési ig.: üzemeltetési igazgató által előkészített valamennyi szerződés. Olvashatja: üzemeltetési igazgató, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, Főkönyvelőség, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, Jog, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető. Fuvartechnológia: Fuvartechnológia által előkészített valamennyi szerződés, ide értve a BBM által a Fuvartechnológia részére kötött szerződéseket is. Olvashatja: Fuvartechnológia, Járműmenedzsment, Szállításmenedzsment, üzemeltetési igazgató, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, Főkönyvelőség, Beszerzés és Beruházás Menedzsment, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, Jog, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető, Belföldi Elszámolású Folyószámla, Belföldi Elszámolású Pénzügy, Nemzetközi Elszámolású Pénzügy. Járműmenedzsment: Járműmenedzsment által kötött valamennyi szerződés, ide értve a BBM által a Járműmenedzsment részére kötött szerződéseket is. Olvashatja: Járműmenedzsment, Fuvartechnológia, Szállításmenedzsment, üzemeltetési igazgató, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, Főkönyvelőség, Beszerzés és Beruházás Menedzsment, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, Jog, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető, Belföldi Elszámolású Folyószámla, Belföldi Elszámolású Pénzügy, Nemzetközi Elszámolású Pénzügy. Szállításmenedzsment: Szállításmenedzsment által kötött valamennyi szerződés, ide értve a BBM által a Szállításmenedzsment részére kötött szerződéseket is. Olvashatja: Szállításmenedzsment, Fuvartechnológia, Járműmenedzsment, üzemeltetési igazgató, kereske- 50

51 delmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, Főkönyvelőség, Beszerzés-Beruházás Menedzsment, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, Jog, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető, Belföldi Elszámolású Folyószámla, Belföldi Elszámolású Pénzügy, Nemzetközi Elszámolású Pénzügy. Ker.megáll. miskolci régió, kivéve záhonyi logisztika: A miskolci régió értékesítői által kötött kereskedelmi megállapodások. Olvashatja: Miskolc Reg.Ig. Értékesítés, Miskolc Reg. Ig. Titkárság, Budapest SzK. Értékesítés, Záhony SzK. Értékesítés, kereskedelmi igazgató, Értékesítés (az öt termékcsoport), Kombi, Tranzit, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató. Záhonyi logisztika: kizárólag a Záhony Szolgáltatási Központ Értékesítés által kötött logisztikai szerződések tartoznak ide Olvashatja: Záhony SzK Értékesítés, Záhony SzK Titkárság, Miskolc Reg.Ig. Értékesítés, Miskolc Reg.Ig. Titkárság, üzemeltetési igazgató, Tranzit, Kombi, Ügyfélszolgálat, Értékesítés (az öt termékcsoport), kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, Főkönyvelőség, Jog, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető, Belföldi Elszámolású Folyószámla, Belföldi Elszámolású Pénzügy, Nemzetközi Elszámolású Pénzügy. Ker.megáll. szombathelyi régió: A szombathelyi régió értékesítői által kötött kereskedelmi megállapodások. Olvashatja: Szombathely Reg.Ig. Értékesítés, Győr SzK. Értékesítés, Pécs SzK Értékesítés; Szombathelyi Reg.Ig. Titkárság, kereskedelmi igazgató, Értékesítés (az öt termékcsoport), Kombi, Tranzit, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató. Ker.megáll. szegedi régió: A szegedi régió értékesítői által kötött kereskedelmi megállapodások. Olvashatja: Szeged Reg.Ig. Értékesítés, Debrecen SzK Értékesítés, Szeged Reg.Ig. Titkárság, kereskedelmi igazgató, Értékesítés (az öt termékcsoport), Kombi, Tranzit, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, vezérigazgató. Régiók, kivéve záhonyi logisztika és ker. megállapodások: régiók és központok szerződései, kivéve a kereskedelmi megállapodások és a záhonyi logisztikai szerződések Olvashatja: Győr SzK Értékesítés, Győr SzK Kontrolling, Győr Üzemeltetés, Győr SzK. Titkárság, Pécs SzK Titkárság, Pécs SzK Kontrolling, Pécs SzK Értékesítés, Szeged Reg.Ig. Titkárság, Szeged Reg.Ig. Kontrolling, Szeged Reg.Ig. Értékesítés, Szeged Reg.Ig. Üzemeltetés, Budapest SzK Titkárság, Budapest SzK. Értékesítés, Budapest SzK. Üzemeltetés, Záhony SzK Titkárság, Záhony SzK Értékesítés, Záhony SzK Üzemeltetés, Debrecen SzK Titkárság, Debrecen SzK Kontrolling, Debrecen SzK Üzemeltetés, Debrecen SzK Értékesítés, Szombathely Reg.Ig. Titkárság, Szombathely Reg.Ig. Kontrolling, Szombathely Reg.Ig. Üzemeltetés, Szombathely Reg. Ig. Értékesítés, Miskolc Reg.Ig. Titkárság, Miskolc Reg. Ig. Üzemeltetés, Miskolc Reg.Ig. Kontrolling, Miskolc Reg.Ig. Értékesítés, kereskedelmi igazgató, Kombi, Tranzit, Értékesítés (az öt termékcsoport), Ügyfélszolgálat, Fuvartechnológia, üzemeltetési igazgató, kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, Beszerzés és Beruházás Menedzsment, Jog, vezérigazgató, pénzügy és követeléskezelési vezető, Belföldi Elszámolású Folyószámla, Belföldi Elszámolású Pénzügy, Nemzetközi Elszámolású Pénzügy. 51

52 JEGYZETEK 52