A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása

Átírás

1 A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború határozza majd meg a szlovák nemzet sorsának alakulását. Túrócszentmártonban (Turčianský Sv. Martin) tevékenykedett a Szlovák Nemzeti Párt vezetısége Matúš Dula vezetésével. Sikerült jó pozíciókat elfoglalniuk. A közeli Rózsahegyen (Ružomberok) Andrej Hlinka és Vavro Šrobár tevékenykedett. A szlovák szociáldemokraták központja Pozsonyban (Bratislava) volt, vezetıjük Emanuel Lehocký. Budapesten Emil Stodola és egy országgyőlési képviselı, Ferdiš Juriga képviselték a szlovákok érdekeit. Bécsben, a magyar hatóságok hatáskörén kívül, tevékenykedett Milan Hodža és csoportja folyamán már a hazai szlovák politikusok is felléptek a Magyar Királyság ellen. A csehek és a szlovákok közös államának a létrehozását Vavro Šrobár már a liptószentmiklósi (Liptovský Sv. Mikuláš) május 1-jei határozatban is követelte. A magyar hatóságok ezért letartóztatták ıt, de a lavinát már nem lehetett feltartóztatni. A végleges döntést, a csehekkel való közös állam létrehozásáról, a szlovák politikusok Túrócszentmártonban május 24-én egy titkos tárgyaláson hozták meg. A szlovák politikusok ekkor döntöttek a Magyarországtól való elszakadásról és a csehekkel való közös állam létrehozásáról. Ezt a döntést nyilvánosan is be akarták jelenteni, viszont a magyar hivatalok fokozott nyomása miatt ez nem volt könnyő feladat. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Matúš Dula megkezdte a Szlovák Nemzeti Tanács megszervezését. Fokozatosan, a többi politikussal tanácskozva, a tagjait úgy válogatta össze, hogy az összes szlovák politikai irányzat képviselve legyen. Fontolóra vették azt is, hogy a képviselık egy nyilvános ülést is tartanak. Abban az esetben, ha a magyar kormány nem adott volna engedélyt a győlés megtartására, az SZNT titokban tevékenykedett volna. Háború a végéhez közeledett. A magyar politikusok, akik megértették, hogy a háborút már elveszítették, barátságosabb politikát kezdtek folytatni a szlovákokkal szemben, hogy

2 ezzel maradásra bírják ıket. Ezért a győlést engedélyezték, amit október 30-án Túrócszentmártonban meg is tartottak. A győlésen hivatalosan is megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács és elfogadták a Túrócszentmártoni Nyilatkozatot, melyben a szlovákok deklarálták a csehekkel létrehozandó közös állam kialakítását. Eközben Prágában október 28-án a Nemzeti Bizottság átvette a hatalmat és elfogadta az elsı törvényt, mellyel kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. Az Osztrák Magyar Monarchia a háborúban vereséget szenvedett és széthullott. Azok, akiket kihagytak a nyilatkozat létrehozásából A Tatra Bank épülete elıtt seregnyi ember győlt össze és különbözı megjegyzéseket lehetett hallani: F1 Például, amikor ott benn valaki sarkig tárta az ablakot, hogy kiszellıztesse a dohányfüstöt a terembıl, egy apró, himlıfoltos, bırkötényes emberke csípısen bekiabált az ablakon: 'És mi senkik vagyunk? Minket nem hívnak be? A mi szavunk nem ér semmit? Megint csak az urak döntenek?' Az ablak gyorsan bezáródott. Ahogy telt az idı, a teremben úgy nıtt a türelmetlenség. Már csak egy emberre vártak Épp abban a pillanatban kanyarodott a bank épülete felé egy öregúr, Matúš Dula a hirtelenjében alapított SZNT elnöke. A hóna alatt hatalmas aktatáskát vitt. Komótosan lépkedett, minden sietség nélkül a rá jellemzı ingadozó járással. Az épület elıtti emberek udvariasan utat nyitottak és köszöntötték. A tömegbıl kilépett egy szegényesen öltözött idısebb polgár és örvendezve így kiáltott: 'Ügyvéd úr, most már van saját köztársaságunk, nem lesz itt több úr, mindannyian egyenlık vagyunk!' Galo volt az, a nyomdai segédmunkás. A körülálló emberek mosolyogtak és 'éljent' kiáltottak. De az a himlıfoltos, bırkötényes emberke megint csak lázongott: 'Az egyenlıségre te csak várhatsz,' mondta kinevetve Galot. 'Majd sohanapján kiskedden!' Matúš Dula bá erre nem szólt semmit, csak összehúzta a szemöldökét és szigorúan összeszorította a száját. (Ján Hrušovský, Mővészek és bohémek, 1963)

3 1. Keressétek ki a szövegbıl az ismeretlen szavakat! 2. Hasonlítsátok össze a Tatra Bank épülete elıtt várakozók szavait! Milyen vélemények hangzottak el? 3. Miben különbözik a himlıhelyes emberke és Galo, a segédmunkás véleménye, nézete? 4. Általában miért hiszik azt az emberek, hogy ha változik a politikai rendszer, ık is jobban fognak élni? F2 (A nık) részt akartak venni a tanácskozásokon, melyeken megfogalmazták a szlovákok deklarációját, hiába is kérte Ľudmila Podjavorinská nyílt levélben, hogy számoljanak velünk. Nem engedtek be a bank épületébe, ahol az egész nemzet jövıjérıl döntöttek. Számőzöttként álltunk az épület elıtt, a saját férjeink nem engedték, hogy szóhoz jussunk. (Hana Gregorová, Emlékek, 1979) F3 Ahhoz nagyon is tökkelütöttnek kellett volna lennem, hogy ne tudjam, hogy nálunk az ún. nıi kérdés számára terméketlen a talaj. (Terézia Vansová Jozef Škultétynak írt levelébıl) 1. Miért lehet azt állítani, hogy a Túrócszentmártoni Nyilatkozat a férfiak nyilatkozata volt? 2. A nık miért nem vehettek részt a tanácskozáson? 3. Ezek a nık milyen érzésekkel, benyomásokkal várakoztak a Tatra Bank épülete elıtt? 4. Terézia Vansová vajon miért fejezte ki magát ennyire szókimondóan J. Škultétynak írt levelében? F4 amikor a Szlovák Nemzeti Tanács tagjait választották, akkor engem is jelöltek, de felállt egy úr az ifjabb korosztályból, nem volt született túrócszentmártoni, és tiltakozott a jelölésem ellen, merthogy, állítólag magyar párti vagyok. Amikor felszólítottam, hogy indokolja meg, hogy miért tart engem annak, elıadta, hogy a háború alatt csak magyarokkal barátkoztam, az utcán is csak magyarul beszéltem. A magyarázatom után a tiltakozását visszavonta

4 Mindkét (Berzeviczy Jenı a határrendırség kapitánya, Böross Lajos csendırhadnagy) magyarral a lehetı legjobb baráti viszonyban voltam, én mint szlovák (Börossal) minden héten kétszer tarokk-kártyáztunk az Agyar vendéglıben (Berzeviczy volt) a legnagyobb tekintély a szakmájában, a legügyesebb detektív és ezekért a tulajdonságaiért, hogy a kormány direkte a túrócszentmártoni pánszlávok ellen küldte ki Mindketten emberségesek és igazságosak voltak velük szemben és tulajdonképpen gyakran segítettek is nekik. (Ján Mudroň, Kellemetlen emlékek, 1922) 1. Miért sorolták Ján Mudroňt olyan emberek közé, akiket magyar pártinak tartottak? 2. Miért ápolt baráti viszonyt több magyarral is? 3. Mit gondoltok, Mudroň részt vehetett-e a nyilatkozat szövegének megfogalmazásában? F5 Jaj, mi lesz velünk, mi lesz velünk? siránkozott a volt tanárom Erdıs, amikor valamikor 1918 elején találkoztam vele a Matica épülete elıtt. Már látom, hogy hamarosan lehajózunk a folyón. Olyan szépen élhettünk itt volna, ha nem lettek volna azok a tulkok, akik mindenáron háborúzni akartak. Hiszen én elıre megmondtam Egy nagy fenét mondta meg elıre, hiszen ı is azok közt volt, akik szinte megvesztek a boldogságtól, amikor bejelentették a mozgósítást legalábbis nekem így mesélték. És az ilyen Erdıs-félékbıl volt bıven a szentmártoni magyar és magyar párti elıkelıségek közt, valójában mind egy követ fújtak. 'Úgy kell nektek', gondoltam, és így gondolta minden szentmártoni, és nem is nagyon titkolták, hiszen az uraknak most már egyéb gondjuk volt, mintsem államellenes kijelentések ügyében vizsgálódjanak. Az az Újhely is abbahagyta a hetvenkedést, annál vidámabban viselkedett a mi kedves szolgabírónk Gáffor Dezsi, aki most már csak szlovákok közé járt és csak szlovák nótákat énekelt. (Ján Hrušovský, A régi Túrócszentmárton életébıl és lakosairól, 1947) 1. Ján Hrušovský szerint vajon mit akarhatott elérni a volt tanára? 2. Milyen bizonyíték alapján állította azt Hrušovský, hogy a tanára nem mond igazat?

5 3. Mire törekedtek a szentmártoni tanárok és hivatalnokok 1918 után? 4. Magyarázátok meg a következı kifejezéseket: arra fordul, amerre a szél fúj; köpönyegforgató! 5. Fogalmazzátok meg általánosan, hogy kik azok, akik nem vehettek részt a deklarációs győlésen! Összehasonlítunk, rendszerezünk, ismételünk 1. Melyek voltak azok a magyarországi szlovák politikai pártok, amelyek aktivizálódtak a háború vége felé? 2. Milyen döntést hoztak a szlovák politikusok a túrócszentmártoni titkos tárgyaláson? 3. Matúš Dula milyen céllal kezde el szervezni a Szlovák Nemzeti Tanácsot? 4. Mi lehetett szerintetek az X. 30-i Túrócszentmártoni Nyilatkozat jelentısége? X. 30-án megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács. Hányadik SZNT volt ez a történelem folyamán? 6. Szerintetek mi lehetett a Csehszlovák Köztársaság magalakulásának jelentısége? Polgártársak vagy ellenfelek? F1 A magyar és a német képviselık nevében konstatálom, hogy a hovatartozás kérdésében sem a magyar, sem a német nemzet nem kérdezte meg senki, ezért nem is tudtak véleményt nyilvánítani. Igaz, hogy a cseh hadsereg elfoglalta a Felvidék területét és így politikai bosszúból a lakosságát erıszakkal, mintha csak sakkfigurákat mozgatnának, hozzácsatolták az új államalakulathoz, az úgynevezett cseh-szlovák államhoz. (Részlet Körmendy-Ékes Lajos felszólalásából a Nemzetgyőlésben) F2 Már a kezdetekkor szándékunkban állt többet adni a kissebbségeknek annál, mint amennyit a békeszerzıdések alapján kötelesek lettünk volna adni. Tehát a kissebbségi kérdést igazságosan és a valódi egyenlıség elve alapján oldottuk meg. A régi rendszer ezt nem volt képes megoldani, viszont a mi demokráciánk igen. Nagyon jól tudjuk, hogy a kissebbségi kérdést helyesen oldottuk meg, és a nemzetiségek velünk való józan, értelmes és lojális együttmőködése hozzájárul az állam és Közép-Európa erkölcsi, gazdasági és politikai konszolidációjához.

6 (Részlet Milan Hodža felszólalásából a Nemzetgyőlésben) 1. Hasonlítsátok össze a két politikus felszólalását! 2. Melyek azok a tények a magyar politikus felszólalásából, amelyek ellentmondásban állnak Milan Hodža állításaival, melyek szerint a kissebbségi kérdést az igazságosság és az egyenlıség elve alapján oldották meg? 3. Milyen békeszerzıdésekre utal Milan Hodža? 4. Mivel támasztható alá, hogy a magyar képviselı nem azonosult az újjonnan létrejött állammal vagy nem ismerte el azt? 5. Kérdezzétek meg szüleiteket, nagyszüleiteket, hogy milyen érzelmekkel fogadták 1993-ban Csehország megalakulását! 6. Milyen pozitívumokkal és negatívumokkal járhat különbözı nemzetiségő lakosság együttélése egy államalakulatban? 7. Az egykori Osztrák Magyar Monarchia területe évszázadokig különbözı népek és kultúrák útkeresztezıdése volt. Derítsétek ki, hogy ez a nemzetiségi és kultúrális sokszínőség kimutatható-e családotok történetében! 8. Állapítsátok meg, hogy napjaink egységesülı Európájában miképp kezelik a nemzetiségi kérdéseket!