A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013.

Átírás

1 A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA Gyomaendrőd

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés Az óvoda adatai Az óvoda bemutatása 6. II. Az integráció elméleti megközelítése Gondolatok a fogyatékosok integrált neveléséről Óvodánk tevékenységét meghatározó célok az integratív nevelés szellemébe A kiemelt figyelmet igénylő gyermek személyiségfejlődésének sajátosságai A mozgásfogyatékosságról A látásfogyatékosságról A hallásfogyatékosságról A beszédfogyatékosságról Eltérő fejlődésű gyermekekről 17. III. A Tulipános Óvoda integrált nevelésének célja, feladatai, szervezeti és működési rendje Az óvoda nevelési célja Az óvoda nevelési általános feladatai Az óvoda pedagógusképe Az óvoda felvételi rendje Szervezeti és működési rend Személyi feltételek 20. IV. A Tulipános Óvoda Integrált Nevelési Programjának tartalma Az óvodai élet megszervezése Gondozás A fejlesztés várható eredményei Mozgás Testi nevelés A játék Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés Munka jellegű tevékenység A tevékenységben megvalósuló tanulás A külső világ tevékeny megismerése (környezet) A külső világ tevékeny megismerése (matematika) Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 44. 2

3 5.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Verselés, mesélés 52. V. Az integrált nevelési program alkalmazásának feltételrendszere Tervezés Foglalkoztatási formák Szervezés A pedagógusok és a nevelést segítők együttműködése A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése Ellenőrzés, értékelés Az eltérő fejlődésmenet diagnózisának megállapítását lehetővé tevő tájékozódások, vizsgálatok rendszere Az óvoda tárgyi feltétele Az óvoda kapcsolatai Sajátos feladatok Az óvoda speciális szolgáltatásai A program ellenőrzése, értékelése A program eszközkészlete Legitimációs záradék Érvényességi nyilatkozat Felhasznált irodalom 86. 3

4 I. Bevezetés A sérült gyermek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai, szurdopedagógiai, tiflopedagógiai, logopédiai, szomatopedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. Olyan segítséget kapjon, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkcióinak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását. A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszik szükségessé. A különleges gondozási igény a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása, ami sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások, és szervezeti megoldások alkalmazását teszi szükségessé. " Nem az a fontos, hogy a gyermek milyen tudással érkezik, hanem, hogy milyen tudással megy el." 4

5 1. Az óvoda adatai Az óvoda neve, címe: Tulipános Óvoda 5502 Gyomaendrőd Polyákhalmi út / [email protected] tulipanosovi@fre .hu [email protected] Az óvoda fenntartója: Tulipános Óvodai Oktató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Intézményvezető: Giricz Ilona A programot benyújtja az óvoda vezetője. A pedagógiai programot meghatározza, hogy az ép és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált óvodai nevelésénél figyelembe kell venni: A Művelődési és Közoktatási Miniszter 23 / ( VI.4.) MKM rendeletét A közoktatásról szóló többször módosított évi LI. tv 94. (1) pontjában kapott felhatalmazás alapján: " A testi, érzékszervi, beszéd és más fogyatékos gyermekek óvodai nevelését végző óvoda a nevelési programját az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, valamint e rendelet 1.sz. mellékleteként kiadott fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti, illetve fogadja el." 5

6 2. Az óvoda bemutatása A Tulipános Óvoda Gyomaendrőd egyetlen külterületi óvodája. Vonzáskörzetünk az 5 km - en belüli tanyák és az óvoda közvetlen környéke. A lakosság összetételét tekintve ez a leghátrányosabb helyzetű településrész. Az óvoda 40 férőhelyes, kettő vegyes életkorú csoporttal működik. Az épületet hatalmas udvar veszi körül, fával, cserjével, füves területtel. Az épület megközelítése akadálymentes. A gyermekek mozgásfejlődését egyensúlyfejlesztők, kapaszkodók teszik lehetővé. Az épületben tornaszobát alakítottunk ki a gyermekek mozgásfejlesztése érdekében, ahol fejlettségüknek megfelelően vesznek részt a foglalkozásokon. Az óvoda területellátó szerepe miatt fogadja a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tárgyi feltételeinket ennek megfelelően alakítjuk. Tapasztaljuk, hogy az óvodába bekerülő mentálisan retardált gyermekek olyan fokban sérültek, hogy fejlesztésüket az óvodapedagógus egyedül már nem tudja felvállalni. Mindazok a próbálkozások, amelyek speciális gyermekcsoportok létrehozását célozzák (gyógypedagógiai óvodák) jelentőségük elvitathatatlan, de magukban hordozzák az elszigetelődést. A gyermek fejlődik, de egyre messzebb kerül az egészséges világtól, s ugyanakkor az ép gyermekek sem tanulják meg a másság elfogadását. Óvodánk ezt a szakadékot kívánja áthidalni az ép és a különleges gondozást igénylő gyermekek integrált óvodai nevelésével. Ennek gyakorlati feltételeit kell biztosítani. Hosszútávon mindez közelebb visz az egészségkárosodott gyermekek társadalomba való integrálásához, szemben az egyéni tragédiákat megsokszorozó kirekesztettséggel. A Tulipános Óvoda Integrált Nevelési Programja segítséget ad és megtanítja azt elfogadni. Hátrányos, veszélyeztetett környezetből kikerült gyermekek is látogatják óvodánkat. Az egyéni bánásmód, a családgondozás, a differenciált nevelés eredményesen működik óvodánkban. 6

7 II Az integráció elméleti megközelítése 1. Gondolatok a fogyatékosok integrált neveléséről Az integráció pozitív szereptanulási modellt ad, természetes életszituációból indul ki, elismeri heterogén adottságokat, képességeket és az azokhoz történő egyéni alkalmazkodás szükségességét, az egyenlő jogokat hangsúlyozza, toleranciára, humanizmusra nevel azzal, hogy partnerséget kíván kialakítani ép és fogyatékos között. Az integráció valójában az ép és a fogyatékos gyermekek olyan nevelési módja, amellyel a lehető legnagyobb mértékben független, önálló, önmagát és másokat elfogadni és szeretni tudó személyiséget szeretnénk formálni, a fogyatékos embert a társadalomra nézve hasznos egyénné tenni. Az ép és fogyatékos gyermekek együttnevelését már az intézményes nevelés legkorábbi szakaszában el kell kezdeni. A közös nevelés mind a fogyatékosokat, mind az ép gyermekeket fejleszti. A különböző " emberek " találkozásai az óvodában is gazdag élmények forrásai lehetnek, a személyiségfejlődés számára új távlatokat nyitnak. Aki csak a hozzá hasonló gondolkodású barátaival érintkezik, másoktól pedig elhatárolja magát, az korlátok közé szorítja a társas érintkezés során szerezhető tapasztalatokat és semmit sem érzékel az emberi sokrétűségből. Aki azonban széles körben ismeri meg az embereket, a kultúrákat, az a saját világában is jobban eligazodik. Óvodás korban a kortárs - csoportok növekedő jelentőségűek a személyiségfejlődésben. Minél intenzívebb a társas élet és a játéktevékenység színvonala, annál több és rendszeresebb a csoportban kialakuló utánzás, megfigyeléses tanulás, modellkövetés, szerepjáték. A fogyatékos gyermekek esetében a legnagyobb probléma, hogy a kortárskapcsolatok kialakulásának korai szakaszában a gyermekek nagy része csak a családban nevelkedik, tehát a szocializációs folyamat egy igen fontos oldalát, a kapcsolatteremtést nincs módja megtanulni. 7

8 Az óvodai csoport inhomogén közösségében a gyermekek egymás cselekvéseit utánozva tanulnak meg különböző mozgásokat, magatartási és viselkedésmódokat. Ezekben a közösségekben a normál gyermekek is sokat tanulnak a fogyatékos gyermekek révén. Az ép gyermekek szempontjából is a személyiségfejlődést kell kiemelni. A csoportba járó gyermekek hozzáállása pozitív irányban változik. Már kisgyermekkorban megtanulják a segítségnyújtás formáit, a fogyatékos gyermekekkel szemben elvárható szociális magatartásformákat. A szülő számára a fogyatékos gyermek óvodába helyezése nemcsak abból a szempontból jelentős, hogy munkába állhatnak, hanem abból is, hogy partnert kapnak gyermekük neveléséhez, van, akivel megoszthatják gondjaikat, van, aki segíti őket az otthoni nevelésben. A szülőket segíti a fogyatékosság elfogadásában, ha gyermeküket óvodai közösségben látják, megfigyelhetik boldogulását, beilleszkedését, reményt kapnak gyermekük későbbi sorsának alakulását illetően. Az óvodapedagógusok szempontjából a fogyatékos gyermek újabb feladatot jelent, de különböző lehetőségeket is kínál. Esélye van minden képességének és találékonyságának kiaknázására, sokoldalúságának kibontakoztatására. Abban, hogy az óvoda felvegyen fogyatékos gyermekeket az óvodapedagógusok hozzáállása, szerepe döntő. A fogyatékos gyermekek elfogadása, nevelésének speciális megszervezése az óvodapedagógusok felelősségén múlik. Az empátián kívül személyében dől el, hogy: - Megkapja - e a fogyatékos gyermek az óvodai nevelésben azokat a feltételeket, amelyek az épekkel azonos eséllyel teszik lehetővé a gyermek személyiségfejlődését. -Képes - e az óvodapedagógus új szakmai ismeretek befogadására, munkáját segítő szakemberekkel együttműködésre. Az integrációnak vannak fokozatai, melyek során az együttnevelés különböző formában, mértékben valósul meg, függetlenül attól, hogy milyen mértékű speciális megsegítés szükséges. - Teljes integráció: A gyermek minden foglalkozáson részt vesz, együtt halad a többiekkel, egyéni, speciális fejlesztésre nincs szüksége. - Részleges integráció: a gyermeknek speciális feltételekre, foglalkozásokra van szüksége, amelyet külön biztosítanak számára. Részleges vagy teljes integráció esetében - külföldi tapasztalatok alapján - az optimális csoportlétszám 20 fő. A fogyatékos és ép gyermekek arányát mindig rugalmasan, a sérülés jellege, illetve foka szerint célszerű meghatározni. Rendszerint egy csoportban nem szoktak négynél több fogyatékos gyermeket elhelyezni és nem szerencsés, ha egy csoportban több ugyanolyan fogyatékosságú gyermek van, mert felerősítik egymás fogyatékosságát. Vélemények szerint erre a meg- 8

9 kötésre azért van szükség, mert az integrációs csoportnak nem szabad túlzott mértékben eltávolodni az úgynevezett normál " csoporttól. Kit lehet integráltan óvodában nevelni? Erre egyértelműen válaszolni nagyon nehéz. Szerepet játszanak benne az óvoda fizikai korlátai, a fogyatékos gyermekek akadályozottságán túl a gyermek egészségi állapota, az óvoda fogadóképessége, a család szociális háttere. Fontos még, hogy a gyermeknek milyen speciális megsegítésre van szüksége, milyen fokban alkalmas az együttnevelésre, ezekből az óvoda mit tud biztosítani. Három hónap próbaidő áll az óvoda rendelkezésére, hogy meggyőződjön, valóban integrálható a gyermek. A fogyatékosok nevelésére képzett gyógypedagógus, gyógytornász, logopédus végzi a szükséges speciális képesség és mozgásfejlesztő foglalkozásokat, az óvodapedagógusok munkájának speciális megsegítését. 2. Óvodánk tevékenységét meghatározó célok az integratív nevelés szellemében - A másságot elfogadó környezet megteremtése. - Olyan gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálati leletek beszerzése, amelyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját, s ezek alapján tervezhetjük a specifikus fejlesztést. - Az akadályozott fejlődésű, illetve fogyatékos gyermekek alkalmazkodóképességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése. - A sérült funkciók működésének differenciáltabb fejlesztése, a kompenzációs lehe-tőségek bővítése. - A szükséges módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása, alkalmazása. Célunk, hogy a még kialakulatlan, sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb fejlesztésével a gyermekek életminőségét javítsuk, segítsük minél teljesebb beilleszkedésüket a társadalomba. Az óvoda felvállalja a beszéd - és egyéb fogyatékos gyermekek nevelését, fejlesztését, ha ezt a szülő az intézményünktől kéri és a gyermek közösségben ellátható, szocializálható. 9

10 A gyermekek speciális problémái: - mozgásfogyatékos - látási fogyatékos - hallási fogyatékos - beszédfogyatékos - eltérő fejlődésű gyermek - egyéb, a fejlődést kezelés hiányában negatívan befolyásoló betegségek (lisztérzékenység, tejcukor allergia, cukorbetegség, epilepszia) 3. A különleges gondozást (kiemelt figyelmet) igénylő gyermek személyiségfejlődésének sajátosságai A sajátos nevelési igényű (kiemelt figyelmet igénylő) gyermekek óvodai nevelésének irányelve Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2/2005. (III.1.) rendelete június 15. napjával lépett hatályban, azzal a céllal, hogy az általános alapelvek mellett a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, illetve iskolai sérülés-specifikus fejlesztésének kapcsán olyan elveket fogalmazzon meg, melyek az intézmények számára a későbbiek során irány és mérvadó, valamint követendő szempontokká válnak. 1. Általános elvek 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. 10

11 1.2. Az irányelv célja Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy - az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, - fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, - a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, - a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerhez tartozó óvodákban, óvodai csoportokban, és a sajátos nevelési igényű gyermekek többiekkel együtt - integráltan - megvalósuló óvodai nevelésére. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team-munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. Az általánosan kötelező feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell ten- 11

12 ni. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: - a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; - terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. c) A gyermek - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyaté- 12

13 kossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél, gyermekcsoportnál megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. Indokolt esetben a nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészítheti A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára a) A sérülés-specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával A többségi óvodákban megvalósuló - integrált - nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű (kiemelt figyelmet igénylő) gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Az integrált fejlesztésben részt vevő óvoda: a) pedagógiai programjának, illetve a speciális tartalmak közvetítésének figyelembe kell vennie a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). 13

14 Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, - egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. c) A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, - javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, - segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszer- 14

15 zés lehetőségéről, - együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. A gyermeki személyiségfejlődést az öröklött tulajdonságok és a környezet nevelő hatásai alakítják. A fejlődés lépcsőzetes, vannak benne nyugalmi és intenzív periódusok. A sérült gyermek személyiségfejlődése láthatóan különbözik az ép személyiség fejlődésétől. A fejlődés sok összetevőből álló folyamat. Bármelyike sérül a fejlődés folyamatában zavar keletkezik. A sérült személyiség fejlődésére a fejlődési tempó és a szerkezet megváltozása egyaránt, együttesen jellemző. Különösen jellemző, hogy megbomlik az egységes szerkezet, egyoldalú, diszharmonikus lesz: - Meghatározott egyszerű funkciók nem alakulnak ki, vagy rendellenessé válnak. - Átalakul a külvilágról való információ-felvétel. - Sérül, nehezítetté válik vagy ki sem alakul a társadalmi kommunikáció. - Megváltoznak a környezethez való alkalmazkodás és a környezetre való aktív ráhatás lehetőségei. - Akadályozottá válik a szocializálódás. E közös jellemzők - attól függően, hogy a sérült személyiség fejlődésének létrejöttéért milyen károsodás felelős -, különböző formákban érvényesülnek, így a sérült személyiségnek számos változata lehetséges. A fogyatékosok éptől eltérő sajátosságainak személyiségformáló hatásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a külvilágból visszaáramló kölcsönhatást. A személyiség a külvilággal való kölcsönhatásban fejlődik és lesz azzá, ami. Adottságait, készségeit a külvilág hatásai segítik kibontakoztatni. A fogyatékos személyiségnél a nevelés fontossága kiemelt jelentőségű. A nevelés nyit utat a morális eszmék befogadásához, a morális magatartáshoz. Integrált óvodai nevelés esetén ezek elsajátítása könnyebbé válik számára. 15

16 4. A mozgásfogyatékosságról Mozgásfogyatékosoknak nevezzük azokat, akik a tartó vagy mozgató szervrendszer struktúrájának, funkciójának sérülése vagy hiánya következtében a fizikai teljesítőképesség megváltozása miatt az életkori tevékenységek végzésében maradandóan korlátozottak, nevelésük, személyiségfejlesztésük átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat igényel. Leggyakrabban előforduló mozgásszervi kórképek: - végtagok fejlődési rendellenességei és különböző fokú hiányai - petyhüdt bénulást okozó kórformák - korai agykárosodás következtében kialakult mozgás rendellenességek - egyéb eredetű mozgáskorlátozottságot okozó kórformák - a gerinc betegségei 5. A látásfogyatékosságról Látásfogyatékosság esetében a látási analizátor különböző károsító okok következtében fellépő sérülésével állunk szemben, mely a vizuális tapasztalatszerzést teljesen vagy részlegesen megakadályozza. Beszűkül, illetve megváltozik az érzékelési lehetőség, a mozgás és cselekvéskorlátozottság, a környezettől való fokozott függés miatt nehezítetté válik a szocializálódás. 6. A hallásfogyatékosságról A hallási analizátor különböző károsító okok következtében fellépő sérüléséről van szó, amely a beszéd normális fejlődését megakadályozza. Egy - egy analizátor sérülése azonban nemcsak specifikus hallási funkció kiesését vagy gyengülését okozza, hanem a személyiségfejlődés egészét megváltoztatja. A hallássérülés megbontja a pszichés jelenségek funkcionális egységét, a kommunikációs akadályok következtében a gondolkodási műveletek sajátosan szerveződnek, lecsökken az információ felvétel, nehezítetté válik a szocializálódás. 16

17 7. A beszédfogyatékosságról Minthogy a beszéd az egyik legösszetettebb funkcionális rendszer, tágabb értelemben minden fogyatékosság beszédfogyatékosság is. Olyan ép fizikai hallással bíró gyermeket nevezünk beszédfogyatékosnak, akinél a beszédfejlődés menete nem indul meg, kórosan késik, vagy valamely területen hibásan működik. Legjellemzőbb jegy a kommunikációs zavar, hiányzik, vagy torzul a hangzó beszéd. A beszédfogyatékosság igen változatos megjelenése, súlyossága következtében egyes típusai csak potenciális hátrányt jelentenek, míg mások alapjaiban zavarják meg az emberi kapcsolatrendszert, a társadalomba való beilleszkedést. 8. Az eltérő fejlődésű gyermekekről Meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. Fő tünet az érzelmi, akarati, idegi funkciók sérülése. A típusok, változatok száma rendkívül nagy, az elnevezés hasonlóan sokféle. (Nehezen nevelhetők, emocionálisan sérültek, érzelmileg - akaratilag zavartak stb.) E csoport fő jellemzője a beilleszkedési, alkalmazkodási zavar. Számolnunk kell a szociális beilleszkedést nehezítő genetikusan determinált " kedvezőtlen alkat " - tal. Az ínadaptáltak az érzelmi - akarati fogyatékosok egyik alcsoportját alkotják. Olyan gyermekek, akiknél az érzelmi - akarati fejlődés extrém mértékű és / vagy hosszantartó bio - pszichoszociális károsodások következtében súlyosan sérül. Jellemző az emocionális egyensúly felbomlása, önértékelési zavar kóros mértéke, az agresszió szocializálatlan levezetési módja. Társuló tünetként jelentkezik a kognitív funkciók zavara, mely tanulási nehézségekben, vagy súlyos alulteljesítésben nyilvánul meg. 17

18 III. A Tulipános Óvoda integrált nevelésének célja, feladatai, szerkezeti és működési rendje 1. Az óvoda nevelési célja A 3-7 éves ép és kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése normál óvodai nevelés során. - A gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlődésének kibontakoztatása. - Az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődésmenet figyelembevételével való fejlesztés. - Az eltérő fejlődésmenet korai felismerése, speciális gondozás. - Tanulási nehézségek megelőzése. - Adjon mind az ép mind a fogyatékos gyermekek számára lehetőséget az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására, alapozza meg a későbbi társadalmi integrációt. - Etnikai kisebbség nevelése. - Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése. 2. Az óvoda nevelés általános feladatai - A gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyugodt, családias, elfogadó légkör biztosítása. - Egészséges életmód biztosítása. - Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés. - Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Minden gyermek esetében feladat: - Esélyegyenlőség biztosítása - Prevenció. Esetleg kialakuló rendellenességek kiküszöbölése. - Korrekció. 18

19 Mind a testben, mind a személyiségben bekövetkezett károsodásokat a lehető leghatékonyabban javítsuk. - Kompenzáció. Sérült, kiesett funkciókat más tevékenységgel igyekszünk helyettesíteni. - Lehetővé váljon, hogy 7 éves kora körül a fogyatékos gyermek iskolaéretté váljon. - Olyan óvodai élet megszervezése, melyben a sérült és ép gyermek számára sok közös élmény, a közös játék, a közös együttlét öröme, ahol megtanulják épek és sérültek elfogadni, segíteni egymást, s ez segítse a barátkozást, az együttélést, egymás szeretetét, tiszteletét a későbbi életükben is. 3. Az óvoda pedagógusképe Olyan óvodapedagógus, aki megértő, együtt érző, elfogadó, szülőket tisztelő, segítő. Szeretetteljesség, következetesség jellemezze. Alapvető feladata: - Maximálisan biztosítsa a gyermekek alapvető szükségleteit, érzelmi biztonságát. - Optimális fejlődést biztosítson minden gyermek számára. - Munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességeit, fejlődési ütemét. - Segítse tehetsége kibontakoztatását. 4. Az óvoda felvételi rendje - Betöltött 3 év. - Közösségbe illeszthetőség. - Segédeszközzel vagy a nélkül történő helyváltoztatás, illetve megtanításának lehetősége. Óvodába lépéskor az óvoda rendelkezésére kell bocsátani a következő dokumentumokat. - Ép gyermek esetében: - státuszlap - Sérült gyermek esetében - orvosi diagnózis vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolás - megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai vélemények, vizsgálati eredmények - szükséges gyógyszerekről orvosi igazolás 19

20 - szakértői vélemény 5. Szervezeti és működési rend A törvény által meghatározott egy csoport 2 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus mellett a gyermekekkel foglalkozik még gyógypedagógus, gyógytornász, logopédus a fogyatékosság és a gyermeklétszám függvényében. A fejlesztés: - csoporton belül integrált körülmények között - kiemelten az óvoda területén egyéni illetve kiscsoportos formában, fejlesztési terv szerint történik 6. Személyi feltételek Óvodapedagógusok Délelőtt 6,30-14,30 ig, illetve 8-16-ig Délután 15,00-17,30 - ig Logopédus heti 6 óra (óraadó) Gyógypedagógus, gyógytornász (óraadó) a gyermeklétszám és a fogyatékosság függvényében. A munkabeosztás a kötelező óraszámokra vonatkozik, konzultációk, szakmai továbbképzés, megbeszélés, szakmai adminisztráció, szülői értekezletek a kötelező óraszám és a törvényes munkaidőkeret között történik. IV. A Tulipános Óvoda Integrált Nevelési Programjának tartalma 1. Az óvodai élet megszervezése Az egészség szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás a személyi - és környezet-higiénét, valamint a pszichohigiénét is magába foglalja. 20

21 Az életmódot az óvodáskorú gyermek a környezetétől sajátítja el ismeretszerzések, tapasztalatok, tevékenységek gyakorlása során. Kialakulásában meghatározó szerep jut a családnak, mint másodlagos szocializációs színtérnek. Az óvodai nevelés egyik alapvető feladata a gyermek testi - lelki szükségleteinek kielégítése, a testi - lelki harmónia megteremtése. A programban az óvodapedagógus az egészségnevelés terén mind a prevencióra, mind a korrekcióra hangsúlyt helyez. Az óvodapedagógus feladata: - Törekedjen arra, hogy ne sértse a gyermek családi nevelésének nemzeti, etnikai, világnézeti hovatartozása miatti esetleges eltérőségét. - Járuljon hozzá a gyermek komfortérzetének biztosításához lelki és testi vonatkozásban egyaránt. - Készítse fel az ép gyermekeket arra, hogy vegyék figyelembe, fogadják el azt, hogy sérült társaiknak esetleg más, speciális feltételek szükségesek az egészséges életmód kialakításához, eléréséhez. 1.1 Gondozás: A gondozás az óvodai nevelés alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához. Az óvodában az életritmus, a táplálkozás, öltözködés, pihenés és alvás, a mozgás, testi nevelés és testnevelés segítségével valamint az ezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, szokások, kialakításával biztosíthatja az óvodapedagógus a megfelelő életmódot az egyéni eltérések figyelembevételével. Minden tevékenységnél alapvető feltétel az oldott légkör, kellemes közérzet, a felnőtt gyermek közötti jó kapcsolat. Sérült gyermek esetében: - Elegendő időt kell biztosítani azokra a tevékenységekre, melyeket önállóan el tud végezni. - Életkoruk és sérültségük mértéke szerint kell kialakítani az önállóságot. 21

22 - A fokozatosság elvét betartva új tevékenységet kell tanítani. - Állandó figyelmet, türelmet, segítséget igényel. a) Napirend, hetirend A helyes életritmus kialakítása már kisgyermekkorban elkezdődik. A rendszeresen, ugyanabban az időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő, optimális életritmus kialakítására kell törekedni. Az óvodában, a napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek (étkezés, alvás), ugyanakkor lehetősége van a gyermeknek az önállóan szervezett játéktevékenységre is. Szeptembertől májusig az időjárástól függően a gyermekeknek a szabad levegőn való mozgás és játék lehetőségét is szükséges biztosítani. A napirendben foglal helyet a mindennapi 5-35 perces, kötött, illetve kötetlen foglalkozás. Hetirend A hetirend a napokhoz kötött tevékenységet jelent, így dolgozzák fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozás tevékenységeken keresztül. b) Táplálkozás A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele. Az óvoda napi háromszori étkezéssel igyekszik biztosítani a gyermekek tápanyagszükségletének nagyobb részét. Az étkezések során lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekek gyakorolják az önkiszolgálást. (terítés, szedés, kancsóból folyadék öntése, evőeszközök összeszedése) c) Testápolás A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A gyermekeknek a mindennapi szükségleteik kielégítésénél valamint tisztálkodás közben lehetőségük van az önellátás, önkiszolgálás gyakorlására, de számíthatnak felnőtt segítségre is. 22

23 d) Öltözködés Az öltözködés nem csak az időjárás viszontagságai ellen véd, de fejleszti a gyermek ízlésvilágát, szépérzékét is. Kezdetben szükség van felnőtt tevékeny segítségére, de a végcél az, hogy a gyermek elérje a teljes önállóságot mind a vetkőzés, mind az öltözködés terén. e) Pihenés Az alvásigény kielégítésének egy része az óvodában történik. Az óvodapedagógus feladata a nyugalom fenntartása, a zavaró külső ingerek megszüntetése. 1.2 A fejlesztés jellemzői az óvodáskor végére a) Testápolás 3-4 évesek A mosdóban egyéni fejlettségtől függően segítséggel használják és tegyék rendbe, rakják helyére a szappant körömkefét törülközőt fogápoló szereket eü. papírt fésűt 4-5 évesek A munka tartalma azonos a 3-4 évesekével, de az önállóság nő. Fontos a differenciált segítségnyújtás. 5-7 évesek A testápolással kapcsolatos teendőket önállóan, szükség szerint bármikor elvégzik. 23

24 b) Étkezés A tisztálkodó eszközöket használják, majd tisztán, esztétikusan teszik a helyére. 3-4 évesek Egyéni fejlettségtől függően önállóan étkezzenek, az ételt rágják meg. Az étkezés eszközeit tudják az asztalhoz vinni és leszedni. A kanalat, villát használják rendeltetés szerint. Használják a szalvétát. 4-5 évesek Önállóság fokozása. 5-7 évesek Az evőeszközök használata kiegészül a kés használatával. c) Öltözködés 3-4 évesek Kezdjenek önállóan öltözni, vetkőzni. Ruhájukat tegyék a megfelelő helyre, ismerjék fel. Próbálkozzanak a gombolással, a cipő le - és felhúzásával, fűzésével. 4-5 évesek Önállóság növelése. Próbálkozzanak a cipőkötéssel. 5-7 évesek Váljanak önállóvá az öltözésben, gombolásban, kötésben. Az öltözködésre fordított idő fejlettségük növekedésével arányosan csökken. 24

25 1. 3 Mozgás A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Ennek fejlődését születéstől a kisgyermekkorig figyelemmel kísérik, mivel ebben az életszakaszban a gyermek mozgásfejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermek fejlődésében. A mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósíthat a pedagógus. Fő feladat a nagymozgások, szemkéz, szem - láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztése. A mozgásigény kielégítése az ép és sérült gyermekek szempontjából azonosságokat és különbözőségeket feltételez. A vízhez szoktatás beépül a mindennapjainkba. Minden nagycsoportosnak lehetősége van az úszás alapjainak elsajátítására. Azonosságok: - a mozgás igénye - a mozgás, mint örömforrás megélése - a mozgás önbizalom növelő hatása - az együttes mozgás élménye Különbözőségek: - a mozgás - és látássérült gyermek mozgásigényének kielégítése speciális feladatok megoldásával bővül a fogyatékosság függvényében A mozgásigény kielégítésének közös lehetőségei: - szabadon választott tevékenységek - napi szervezett testnevelés - tervezett közös testnevelés speciális eszközökkel - mindennapos testnevelés - séták, kirándulások - pancsolás 25

26 A mozgásigény kielégítésének helyszínei: - csoportszoba - udvar - tornaszoba - uszoda A tevékenységekbe bekapcsolódhat a mozgás - és látássérült gyermek is, de annak kritériumait a gyógytornász határozza meg az állapot függvényében. A mozgássérült gyermek esetében fontos annak ismerete, hogy melyek azok a káros mozgásformák, melyeket nem végezhet. A sérült gyermek a sérülés figyelembevételével jön uszodába, külön kísérővel. A mozgásfejlesztés fő feladatai: - A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. - A rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása. - Mozgástapasztalatok bővítése. - Mozgáskészségek kialakítása. - A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. - A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése. a) Mozgásfejlesztés szabad játékban Fontos, hogy az óvodapedagógus felkeltse és megőrizze a gyermekek mozgáskedvét, és tudatosan építsen rá éveseknél a természetes nagymozgásokat fejlődését kell segíteni. (csúszás, mászás, bújás) éveseknél nagyobb hangsúlyt kap a szem - kéz, szem - láb koordináció, az egyensúlyérzék fejlesztése éveseknél a finommotorikára kell a legnagyobb figyelmet fordítani. A szabad játéktevékenységben az a cél, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgásformát. 26

27 b) Mozgásfejlesztés a foglalkozáson A foglalkozások anyaga az atlétika, torna és játék jellegű főgyakorlatokból tevődik össze. A speciális gyakorlatok beiktatására is a testnevelés foglalkozásokon kell alkalmat teremteni (légzéstechnika). A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni: - a csoport általános fejlettségét - a fejlődés ütemét - a gyermekek egyéni tempóját - a gyermekek képességeit Fontos, hogy a várakozási idő a lehető legkevesebb legyen. Amíg lehetőség van rá, a gyermekek a szabadban tornázzanak évesek anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza éves korban szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése és a szem - kéz, szem - láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Az alaklátás, formaállandóság, fejlesztésére tervezhet gyakorlatot az óvodapedagógus. Új feladat a finommotorika és a keresztcsatornák fejlesztése. A mindennapi frissítő tornára a foglalkozásokkal összehangolva naponta egyszer 5-15 perces időtartamban kerülhet sor. c) Mozgásfejlesztés az uszodában A gyermekek szervezetének megedzésére az egyik legmegfelelőbb eszköz a rendszeres úszás. Az úszást fel lehet használni a prevencióban, a rehabilitációban, - ismerje meg a víz törvényszerűségeit - sajátítsa el a vízben való biztonságos közlekedés alapjait (úszás, futás, merülés, ugrás) - a helyes úszótechnikák alapjainak elsajátítása révén bekapcsolódhasson a versenysportba - egy életre szóló barátság kialakítása a VÍZZEL, s ez által a rendszeres úszás iránti igény kialakítása segítségével az egészséges életmód kialakítása. 27

28 1. 4 Testi nevelés A testi nevelés átfogó tevékenység, az egész óvodai életet átszövi. Feladatrendszerét elsősorban a gondozás és a mozgás által kívánja megvalósítani. Az óvodapedagógus feladata - a gondozási tevékenység, a gyermek komfortérzetének biztosítása, ilyen irányú igényeinek felkeltése, szokások kialakítása. - A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. - Rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, mindennapos testnevelés - Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Területei Levegőzés a mindennapos tevékenységek során igyekszik az óvodapedagógus minél több időt a szabad levegőn tölteni. Egészségvédelem, edzés - a levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Sérült gyermek esetében igénybe. a speciális feladatok ellátásához ( séta, pancsolás ) a szakemberek segítségét vesszük 2. A játék 2.1 A játék helye a nevelés folyamatában A játék a 3-7 éves gyermek alapvető, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Általa észrevétlenül tanul a gyermek, s mivel a játékban a legváltozatosabb tevékenységekre nyílik lehetősége, nem csak a gyermeki személyiség tükre, de fejlesztésének legfőbb eszköze is. Komplex tevékenység, melyet az óvodapedagógusoknak tuda- 28

29 tosan ki kell használni. A gyermek szabadságának és az óvodapedagógus tudatos fejlesztő munkájának együttesen kell érvényesülni. Az óvodapedagógusnak ismernie kell: A gyermekcsoport általános pszichés tulajdonságait. Az egyéni fejlettséget és ismereteket. A csoport összetételét Az óvodapedagógus feladata - Nyugodt légkör kialakítása. - Elegendő idő biztosítása. - Megfelelő hely biztosítása. - Eszközök biztosítása. - mozgásfejlesztő játékok - szociális játékok - szem - kéz koordinációt fejlesztő játékok - értelemfejlesztő játékok A játék olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. - ép és sérült gyermekek együttélése - másság elfogadása - önállóság kialakítása, egymás tiszteletben tartása - szocializáció segítése, magatartás formálása 2. 3 Játékfajták a) Gyakorlójáték A véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó sikerismétlésre készteti a gyermeket. A gyakorlójáték lehet mozgásos, manipulációs és verbális. 29

30 Sérült gyermek esetében A beszéd és hallás problémák hatására akadályozottá válik a szavak, hangok ismételgetése. Sérült a mozgás és ritmusvisszaadás. Manipulációs nehézségek miatt nem tudja megismerni a játékszereket, eszközöket, játéka akadályokba ütközik. Az ép érzékszervek gyakoroltatásával kap szerepet a játék. b) Építő - konstruáló játék Eleinte spontán építenek, később átgondolt, rendezett, meghatározott célú építés dominál. Építés közben átélik az alkotás örömét, fejlődik a kreativitásuk. Sérült gyermek esetében Lásd a gyakorlójátéknál. c) Szerepjáték A gyermek tapasztalatai, ismeretei, elképzelései, érzelmei alapján azonosul a felnőttek cselekvéseivel. Tükrözi a gyermek életét, személyiségét. Kiemelt szerepe van a szociális területeken. Sérült gyermek esetében Kevesebb tapasztalata van a világról, emberekről, jelenségekről, játékuk sivárabb, vagy meg sem jelenik igazán a szerepjáték. Akadályt jelenthet a kommunikációs zavar is. d) Szabályjáték Legfontosabb elem a szabályokhoz való igazodás igénye. Játék közben a gyermek érzelmeket tanul, tanulja indulatainak fékezését, a sikert, a kudarcot. 30

31 Fajtái: mozgásos, dalos, népi játék, fogócska, körjáték, labdajáték, társasjáték, memória játék. Sérült gyermek esetében A sérülés mértékétől függően tud bekapcsolódni a játékokba. Sokszor csak segítséggel vagy módosítva tud részt venni, így az nem teljes értékű. e) Barkácsolás Fontos, hogy ne legyen öncélú. Jól fejleszthető a finommotorika. Sérült gyermek esetében Lásd építő - konstruáló játék. f) Dramatikus játék bábozás-drámajáték A gyermekek saját vagy irodalmi élményeiket játszák el, kötetlen módon, mely mozgáson, látványon és beszéden alapszik. A drámajáték és bábjáték előképző részét alkalmazzák középső és nagycsoportban, kidolgozott játékok alapján. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében drámapedagógus segítségével ismerkednek a drámajátékokkal. Sérült gyermek esetében tapasztalat. Problémát okoz a nagy - és finommozgások nehézsége, a kommunikációs zavar, a kevés 2. 4 a fejlesztés lehetőségei Az óvodapedagógus, drámapedagógus ügyel arra, hogy a különböző játék típusokat játszó gyermekek ne zavarják egymást, az épek vigyázzanak társaikra, a sérülés mértékétől 31

32 függően a sérült gyermekek is igyekezzenek alkalmazkodni társaikhoz. A mozgássérült gyermeknek nagyobb helyre van szüksége, a látás és hallásfogyatékos gyermek szívesen tevékenykedik egyedül. Fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, hogy a gyermek biztonságban érezze magát. A mozgásszervi, érzékszervi, beszédszervi illetve fejlődésben akadályozott, kommunikációs zavarokkal küszködő gyermeket minél hamarabb résztvevővé kell tenni a közös játékban. Nagyon fontos az ilyen összetételű csoportban az egymás játékának, alkotásainak megbecsülése. Az egészséges versenyszellem speciális kialakítására törekszünk és arra, hogy a sérült gyermek is mindenfajta játéktevékenységben részt vehessen. A drámajáték a közösségben, közösségért tevékenykedő gyermeket nevel, segít önmaga megismerésében. Segíti beszédkészségének, nyelvi kommunikációs készségének kifejező voltát. A képességfejlesztő játékok, a drámajáték, hatékony módszere lehet az iskolaérettség elérésének. Mindenfajta játékban nagy szerepe van az utánzásnak, melyben a sérült gyermek részére az ép gyermek megfelelő példát tud nyújtani. 3. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés 3. 1 Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés helye a nevelés folyamatában, jutalmazás, büntetés A szociális tanulás a gyermek születésekor kezdődik, abban a környezetben, amelybe születik, amely őt körülveszi, és amelynek hatásrendszere mind pozitív, mind negatív irányban befolyásolja személyiségének alakulását. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Az óvoda és környezete pozitív érzelmi biztonságot kell, hogy nyújtson mind az ép, mind a sérült gyermeknek, mind a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve etnikai kisebbséghez tartozó gyermeknek, módszereiben megtartva a helyes irányt. Az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolatát empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolat kell, jellemezze. A gyermek " én központúsága " alapján elsősorban önmagára képes figyelni, de az óvodai élet szervezésével el kell érni, hogy az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség kialakuljon a gyermekekben. A társas együttműködés közben tanulja meg az egymás felé fordulást és a másik segítését, az értelmes szeretetet. 32

33 Az érzelmi hatás legfőbb eszköze az élménynyújtás. A közös élmény megélése során elmosódnak, megszűnnek a testi, és fizikai képességek különbségei. A sérült gyermekek testi adottságainak különbözősége miatt az élmény nyújtás tervezése, szervezése, mennyisége, minősége, helyszíneinek megválasztása speciális folyamat. Fontos annak szem előtt tartása, hogy az élmény minden gyermek, ép és sérült számára meghatározó erejű legyen. A gyermek nyitottságára építve az óvoda elősegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus viselkedése. A társas érintkezésben vannak olyan szabályok, amelyeket akár példamutatással, akár verbális közléssel meg kell tanítani a gyermekeknek. Az esélyegyenlőség biztosításával a társaira figyelő, a környezetébe beilleszkedő gyermekeket nevelhetünk. A gyermekek tevékenységéhez az óvodapedagógus biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. A határokat meg kell védeni a gyermeki respektálás érdekében. Tehát a nagy szabadság, a világos határok azt jelentik, hogy az óvodapedagógus röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazza meg azt, amit akar, vagy amit nem akar. Az óvodapedagógus a többszöri határátlépésnél vezessen be konzekvenciákat, következményeket. Ugyanakkor adja meg a lehetőséget a javításhoz. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. Az óvodapedagógus segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. Az óvodapedagógus nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg az óvodapedagógus, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek saját felelőssége erősödjön. Az óvodapedagógus bátorítson minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt - gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. Biztosítson az óvodapedagógus minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. Ezekben, a beszélgetésekben a mások és a saját érzések elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot. 33

34 3. 2 A fejlesztés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek - az óvodán belül minden gyermeknek és felnőttnek köszönjön - képes kompromisszumokra - alkalmazkodik társaihoz - ha a felnőtt vagy társa beszél hozzá, végighallgatja - ha valamivel nem játszik, a játékot helyére teszi - segít társainak - ha elkér, vagy kap valamit, megköszöni - ha valamit leejt, felveszi - ügyel környezete rendjére, tisztaságára - vigyáz a játékokra - úgy játszik, hogy társait ne zavarja - segít a kisebbeknek - szükség szerint mos arcot, kezet, fésülködik - WC használat után mindig kezet mos - étkezés után fogat mos - szükség szerint használja a zsebkendőt - ha külseje rendezetlen, segítséget kér vagy megigazítja azt - étkezéshez tisztán, rendezetten ül le - hangtalanul, csukott szájjal rág - az evőeszközöket helyesen fogja - használja a szalvétát - tányér fölött étkezik, nem morzsál Sérült gyermek esetében A lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sérült gyermek szocializációja gyakran elmarad társaikétól, sajátos pedagógiai segítséget igényelnek. Oka lehet: 34

35 - kevesebb feladatot kap, mint amit el lehetne várni tőle, magatartásában kevésbé korlátozott - a gyermeket környezete helytelenül betegnek kezeli - akadályozott lehet a verbális és nonverbális kommunikációja 3. 3 Az óvodapedagógus, drámapedagógus feladatai - Biztonságos, szeretetteljes, családias légkört kell biztosítania. - Viselkedési szokások kialakítása, együttdolgozás képességének kialakítása. - Tapasztalatszerzési lehetőségek bővítése. - Kommunikációt, fejlesztő játékokat kell játszania. - Hangsúlyozni kell a pozitív tulajdonságokat. - A gyermekek elé differenciált követelményeket kell állítani. - Megértésre, toleranciára kell nevelnie. - Kezelje a konfliktusokat. Az óvodába járó sérült gyermekek számára gyógypedagógus, logopédus, gyógytornász aktív jelenléte elősegíti, hogy az óvodában nevelt összes gyermek szükség szerint speciális megfigyelésben, vizsgálatban és fejlesztésben részesüljön. 4. Munka jellegű tevékenységek 4.1 A munka jellegű tevékenységek helye a nevelés folyamatában A munkára nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, a személyiségfejlesztés fontos eszköze, amely áthatja a gyermek mindennapi tevékenységét. A munkának mindig konkrét célja van és többnyire külső irányítással történik. A gyermek munkajellegű tevékenysége - önként vállalt, játékos, örömmel és szívesen végzett tevékenység kell, hogy legyen - a mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak az őket körülvevő világról. - a sikerrel végrehajtott munkaösztönző, motiváló hatással van a személyi ség fejlődésére. 35

36 - természetes módon alakul a gyermek szociális magatartása, társas kapcsolata - a munka elősegíti a gyermekek önértékelési képességének fejlődését - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze Szervezés A gyermekek munkája tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel. Csak olyan munkát végezhetnek, amelyek - megfelelnek az életkori és fejlettségi sajátosságainak - légköre nyugodt, békés - munkalehetősége elegendő - ideje, helye megfelelő. Az óvodapedagógus a gyermekek fejlettségétől függően értékelje a gyermekek munkáját. A munka a napi tevékenységek természetes részét alkossa, soha ne legyen büntetés. Minden gyermek elsődleges feladata a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás megtanulása, de lehetőséget kell adni részükre alkalmi megbízatások végzésére, be kell vonni mindenkit képességeik szerint a környezet -, növény -, állatgondozásba. Sérült gyermek esetében A sérült gyermekek sérülésük jellegétől fogva kevéssé tudnak részt venni a munka jellegű tevékenységekben, de ők is képesek rá. Azonban fokozatosan ők is el tudják sajátítani ezeket a tevékenységeket. Nagy öröm számukra, mert érzik, hogy rájuk is számítanak, sikereik vannak, melyek az önbizalmukat növelik és az ép környezetbe való integrálódást segítik. 4.3 A A fejlesztés jellemzői az óvodáskor végére a) A környezet rendjének megőrzése 3-4 évesek - tudják környezetükben a tárgyak helyét, önállóan vegyék el amire szükségük van, használat után tegyék vissza a helyére 36

37 - szükség esetén a csoportszoba könnyebb tárgyait játékukhoz rendezzék át, majd a játékot befejezve állítsák vissza az eredeti állapotot 4-5 évesek - A csoport játékait a közösen megbeszélt helyről vegyék el, és oda tegyék vissza - a terem átrendezésében segítsenek - apróbb rendetlenséget vegyenek észre - sepregetésben, udvari játék kihordásában segítsenek 5-7 évesek - a csoport játékait természetes módon tartsák rendben - ne csak a csoportszoba, de a kiszolgáló helységek rendjére is ügyeljenek b) Egyéni megbízatások 3-4 évesek - az óvodapedagógus kérésének tegyenek eleget, spontán segítsenek 4-5 évesek - kért eszközöket hozzanak be, vigyenek ki - üzenetet adjanak át 5-7 évesek - bonyolultabb feladatot is szívesen teljesítsenek - önállóan megszervezendő feladatokat is kapjanak c) Naposi munka 4-5 évesek - a napos rendszer fokozatos bevezetése - legyen a kiválasztás módja a gyermekek számára világos - osszák szét az étkezéshez szükséges eszközöket 5-7 évesek - a feladat azonos, de nagyobb önállósággal végezzék Feladatbővülés - töröljék le az asztalokat - közreműködjenek a foglalkozások eszközeinek kiosztásában, összeszedésében 37

38 5. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai nevelés alapvető feladata az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés és az iskolai életmódra való felkészítés. A tanulás nemcsak társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem a biztonság és a kölcsönösség, az elfogadottság élményének, a sokféle módon történő együttélésének a tanulása. A tanulás a képességek -, magatartás -, a megismerés iránti vágy -, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzést egyaránt magába foglalja. A gyermekek kíváncsiságára, megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére alapozva a mikro - és makro környezetében szerzett tapasztalataira építve irányítjuk a gyermeki gondolkodás fejlődését. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon az óvodapedagógus általkezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. Kooperatív technikák segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek fejlődését is elősegítjük. Lehetséges formái: - utánzásos minta - és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás - spontán játékos tapasztalatszerzés - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés - az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás 5.1 A külső világ tevékeny megismerése (környezet) a) Helye a nevelési folyamatban A külső világ, a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától kezdve működik. A környezet megismerésére nevelés anyaga, sokszínűsége, gazdagsága szoros kapcsolatban van az óvodai élet minden területével, melynek messzemenően igazodni kell a gyermek életkori sajátosságaihoz. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek a számukra érdekes és lé- 38

39 nyeges összefüggésekkel ismerkedhessenek meg, hogy valósághűen tájékozódjanak. Fejleszteni kell érzékelésüket, észlelésüket, megfigyelőkészségüket, emlékezetüket, képzeletüket, formálni gondolkodásukat, kommunikációs készségüket. A környezettel való ismerkedéskor az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamatot kell hangsúlyozni. Ki kell emelni a környezetvédelmet, valamint a szülőföldhöz való pozitív érzelmi viszonyt, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit. Konkrét összefüggést kell mutatni a közösségi neveléssel és a többi nevelési területtel (matematika, vizuális nevelés, irodalmi nevelés) b) A környezet megismerésére nevelés célja, feladata A környezethez való pozitív viszony kialakítása, a növény és állatfajok tisztelete, megbecsülése, a lakóhely az óvoda és a hozzá kapcsolódó személyek megismerése. Meg kell tanítani arra, hogy harmóniában tudjon élni a természettel, ismerje, szeresse, védje azt. A környezet felfedezése során fontos a gyermek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, tárgyi világ értékei iránt, hogy minél több mozgásos és érzékszervi tapasztalatszerzés során, könnyebben tudjanak eligazodni az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetben. Ki kell emelni a folyamatos megfigyelés fontosságát, a családok és lakóhelyek eltérő jellegéből adódó különbségek feldolgozását. c) Az óvodapedagógus szerepe a nevelési folyamatban Az óvodapedagógus környezethez, természethez való viszonya, alap beállítottsága, értékrendje minta a gyermekek számára. Az óvodapedagógus által megkezdett munka a gyermekeket követésre készteti, mivel a gyermekek elsősorban közvetlen környezetükből szereznek tapasztalatokat, élményeket. Az óvodapedagógusnak ismernie kell a csoportra vonatkozóan a fejlesztés feladatait, tartalmát, egymással való összefüggéseit. A spontán adódó ötleteket, kívánságokat, lehetőségeket figyelembe kell vennie, elő kell segíteni, hogy a gyermekek maguk fedezhessék fel környezetüket. Figyelembe kell vennie a természetes és mesterséges környezet adta lehetőségeket. Meg kell kísérelnie a kevésbé érdeklődő gyermekek kíváncsiságának felkeltését. Elsősorban olyan feladatokat tervezzen, amelyek megoldásához a gyermekek együttműködésére van szükség. Állítson össze minden korcsoportban tematikus tervet. Az óvodapedagógus beállítódása legyen nyitott, probléma érzékeny. Lássa, hogy a környezet összefüggő rendszer, 39

40 amelyben nincs lényegtelen elem. Értékeket érzékeltessen, a lokális környezeti problémákra legyen nyitott. Alakítson ki együttműködő kapcsolatot a szülőkkel és az óvoda társadalmi környezetével. d) Szervezés Az óvodapedagógus dönti el a csoportja ismeretében, hogy kötött vagy kötetlen foglalkozások lehetőségét választja. A módszerek közül azonban előtérbe kell helyezni azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz legjobban igazodnak. Figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a gyermekcsoport eddigi tapasztalatait. Egyéni tapasztalatszerzésre adnak lehetőséget játékidőben a gyermekek és az óvodapedagógus beszélgetései, amelyek adódhatnak közvetlen élményből, a gyermekek érdeklődéséből, valamint az óvodapedagógus javaslataiból. Az érzékelés, észlelés jellemzője az érzelmek dominanciája, ezért jó, ha a megfigyelt eseményhez, jelenséghez tartalmilag kapcsolódó mese, vers, ének spontán elmondása a komplexitást erősíti és fokozza, elmélyítve a természetélmény érzelmi hatását. Az óvodásgyermek alapvető tevékenysége a játék, ezt kiindulópontnak véve kell a különböző fejlesztési feladatokat, a kellő időt, helyet, eszközt biztosítva a megfelelő légkört megteremteni. Az óvodapedagógust munkájában a szakképzett dajka segítse az előkészítő munkákban és egyéb területen is. e) Témakörök Társadalmi témák - a család - testünk - közlekedés Természeti témák - évszakok - növények - állatok - színek 40

41 - ünnepek A témák feldolgozásakor érvényesíthető fejlesztési célok: - mozgásfejlesztés - testséma fejlesztés - percepciós fejlesztés - verbális fejlesztés Sérült gyermek esetében Megelőző tapasztalat hiánya miatt ezeknek a gyermekeknek kevesebb a természeti és társadalmi témakörökben való ismerete, jártassága. Segítségükre lehetnek speciális eszközök és az intézményben dolgozó szakemberek fejlesztése. f) A fejlesztés jellemzői az óvodáskor végére - A gyermekek biztonsággal ismerik szüleik, testvéreik nevét, foglalkozását, saját nevüket, lakcímüket. - Eligazodnak saját testükön, a testrészek funkcióit ismerik. - Az egészségügyi és higiéniai szokásrendszerük kialakul. - A szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket biztonsággal felismerik. - Ismerik a négy évszak nevét, azok jellegzetességeit. - A hét napjait ismerik. - Az ok - okozati összefüggéseket meglátják. - Rácsodálkoznak a természet szépségére. - Ismerik a növényeket, csoportosítják azokat. - Ismerik az állatokat, tulajdonságaikat, hasznosságuk szerint csoportosítják azokat. - A környezet tárgyainak színét emlékezetből felidézik A külső világ tevékeny megismerése (matematika) a) Helye a nevelési folyamatban 41

42 A matematikai nevelés szerves része az óvodai nevelésnek. A mai társadalmi emberképnek a kreatív gyermekeszmény kialakítása felel meg, ezért az önálló gondolkodás, a problémahelyzetek önálló felismerése, cselekvés útján történő megoldása lesz a matematikai nevelés fontos feladata. Minden óvodáskorú gyermek kíváncsi, érdeklődő, ezt kihasználva valósíthatjuk meg, hogy a környező valóságból tapasztalatokat szerezhessen. Így válik nagyon szorossá a kapcsolat a környezeti nevelés és a matematikai nevelés között. b) A matematikai nevelés célja, feladata Meghatározó cél a gyermeket körülvevő világ mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggéseinek megtapasztalása, megfigyeltetése. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve olyan lehetőségek felkínálása, melynek során lehetővé válik a matematikai érdeklődés felkeltése, ok - okozati összefüggések megláttatása, ítéletek megfogalmazása, a rész - egész, analízis, szintézis. Kreatív gondolkodás kialakításával észre kell vétetni az azonosságokat, különbözőségeket. A gyermekek mérhetnek, számlálhatnak, játszva elsajátíthatják a koruknak megfelelő matematikai ismereteket. A matematikai nevelés fejleszti a gyermek egész személyiségét, az értelmi képességeket, a megismerő folyamatokat és a cselekvés lelki tényezőit. c) Az óvodapedagógus szerepe a nevelési folyamatban Az óvodapedagógus biztosítsa a matematikai nevelés és fejlesztés optimális feltételeit az adott óvodai környezetben, az adott eszközökkel. Mindig egyértelműen vezesse elő a problémát, a speciális matematikai kifejezéseket érthetően használja. Leglényegesebbek a téri viszonyok, az irányok, helyzetek. Fontos, hogy a csoportban az egyéni fejlettség szintjét felmérje, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, differenciáltan fejlessze azokat. d) Szervezés A tényleges matematikai nevelés 4 éves kortól kezdődik, de ez nem jelenti azt, hogy már az óvodába kerüléskor nem kerül szembe a gyermek matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel. 42

43 Az óvodai csoport fejlettségi szintjét, matematikai tapasztalatait ismerve az óvodapedagógus maga határozhatja meg a matematikai nevelés munkaformáját, mely lehet kötött illetve kötetlen. Az óvodapedagógus egyéni, páros, mikro csoportos formában, differenciáltan foglalkozhat a gyermekekkel. Olyan módszerek megválasztása a feladat, mellyel az óvodapedagógus a gyermekek fejlődésének feltételeit biztosítani tudja úgy, hogy az önálló problémamegoldás szerepe megmaradjon számukra. Lehetőséget kell biztosítani játékidőben a tapasztalatszerzésre, a sokoldalú megfigyeltetésre, cselekedtetésre, mely így az ismeretek forrásává válhat. e) Témakörök Halmazok - képzése - összehasonlítása tulajdonságaik szerint - bontása részhalmazokra - elemeinek sorba rendezése - összemérése becsléssel, párosítással Mennyiségek összemérése - magasság - tömeg - űrtartalom - mennyiség - terület - szélesség - hosszúság - vastagság Kis számok összkép alapján - sorszámok - darabszámok Tevékenységek tükörrel Tájékozódás térben Az adott témákban elérhető fejlesztési célok 43

44 - mozgásfejlesztés - percepciós fejlesztés - verbális fejlesztés Sérült gyermek esetében Sérült gyermekek esetében a tárgyakkal való manipuláció nagyobb nehézséget jelenthet, ezért több segítségre szorulnak. A megfelelő feltételek megteremtése érdekében speciális eszközök használata válhat szükségessé. Az elsajátításkor a kézügyesség, logikai készség, analógiás gondolkodás és emlékezet fejlesztésével a mikro csoportos vagy egyéni munkavégzés lehet a hatékonyabb. A legelemibb szintről indulva, csak olyan feladatokkal léphetünk tovább, amit már a sérült gyermek biztonsággal meg tud oldani. Ez több tapintatot, türelmet igényel, de ha el tudják sajátítani a problémamegoldó gondolkodást, egész személyiségük harmonikusabb lesz. f) A fejlesztés jellemzői az óvodáskor végére A megfelelő módszerek és eszközök alkalmazásával érhetjük el, hogy a gyermekek sikerélményhez jutva, problémamentesen kezdhessék az iskolát, feladataikat örömmel, önállóan végezzék. Ehhez a következőket kell tudniuk az óvodáskor végére: - Mennyiségekkel és halmazokkal kapcsolatos kifejezések helyes használata. - Különböző tulajdonságok szerint halmazok létrehozása. - Halmazok összemérése. - Párba rendezés ig. - Legalább tízig számlálás. - Térbeli és síkbeli alakzatok felismerése, megnevezése. - Térben és időben életkoruknak megfelelő tájékozódás. - A helyes, magabiztos névutó felismerése, használata. - A fokozás megfelelő felismerése, használata Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka a) Helye a nevelési folyamatban 44

45 Az ábrázoló tevékenység a gyermek számára a spontán szervezett vizuális ingerek és a szervezett keretekben történő vizuális tapasztalatok újraalkotása. Komplex személyiségfejlesztés a gyermekek aktivitásából fakadó játékos tevékenységek által, a gyermeki élmények és tapasztalatok képi, szabad önkifejezésére építve. A rajzolás, mintázás, kézimunka témáit a környezet -, irodalmi -, anyanyelvi kezdeményezések, az ünnepek és a gyermekek számára élményt jelentő alkalmak, események komplexen alkotják. b) A vizuális nevelés célja, feladata - Komplex személyiségfejlesztés a gyermeki élmény és képi fantázia, képi önkifejezésére építve. - A gyermekek tér -, forma -, szín képzeteinek gazdagítása, esztétikai érzé-kenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük kialakítása. - A gyermek sokrétű tapasztalatot szerezzen a körülötte lévő világról, tárgyakról, térbeli elrendezésekről. - A gyermekek számára az óvodapedagógus az egész nap folyamán biztosítsa a sokféle, változatos eszközök szabad használatát. - Tanítsa meg az eszközök célszerű kezelését, a technikák változatos hasz nálatát. - A gyermeket érő spontán tapasztalatok és a felnőtt tudatos átgondolása, pontos szervező munkája eredményeként a spontán és irányított ismeretek egybemosódnak. - A gyermekben formálódjanak a vizuális alkotáshoz, befogadáshoz szükséges készségek, alakuljon ki az önkifejezés képessége. c) Az óvodapedagógus szerepe a nevelési folyamatban A gyermek élményeit saját elgondolása alapján, saját fejlettségi, gondolkodási szintjén alkotja újra. Ebben csak akkor segítsen az óvodapedagógus, ha a gyermek elakad. Késztesse pontosabb megfigyelésre, újabb tapasztalatszerzésre, hogy vizuális ismeretei beépüljenek a későbbi alkotásaikba. Képessé kell tenni a gyermeket, hogy egy vizuális ingert minél több részletre legyen képes bontani, ezáltal pontosabbak lesznek képi visszajelzései, fogalmai. 45

46 Az óvodapedagógus a gyermek társa, aki képes vele együtt rácsodálkozni a világ dolgaira. Észreveszi a gyermek ötleteit, kezdeményezéseit és lehetőséget nyújt az alkotási vágyuk kiteljesedéséhez. Az óvodapedagógus mutassa meg a gyermeknek, tanítsa meg, hogyan kezelje az eszközöket, mi mindent lehet vele kialakítani. Az új eszköz és az új tevékenység önmagában is vonzó. A megfelelő vizuális önkifejezés kiteljesedéséhez szükség van a testséma, a test fogalom minél pontosabb kialakulására, a kinesztetikus észlelés és a térpercepció fejlődésére. d) Szervezés A rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenység szervezésében alapvető feladat egy nyugodt hely kialakítása, ahol a gyermek a nap folyamán bármikor szabad választás alapján alkotó tevékenységbe kezdhet. Biztosítani kell a minőségben megfelelő, változatos eszközöket. A gyermeknek legyen elegendő ideje az alkotáshoz. Az óvodapedagógus fordítson figyelmet arra, hogy a gyermek alkotásait esztétikusan állítsák ki. e) Témakörök A mintázás elősegíti a kéz apró izmainak beidegzését, a finommozgások fejlődését, szenzomotoros koordinációját, így előkészíti az írástanulást is. A festés során fontos, hogy ne csak konkrét témát fessenek, hanem játszanak minél többet a színekkel, a véletlenszerűen kialakított pacákkal. Fessenek ujjal, tenyérrel, szivaccsal, fésűvel, fröcskölve. Fontos, hogy megismerjenek sokféle technikát, melyet aztán a mindennapokban beépítenek ábrázoló tevékenységükbe. Sérült gyermek esetében Mindazt biztosítani kell a sérült gyermekek számára, amit ép társaiknak, de figyelembe kell venni speciális igényeiket is. 46

47 Alapokról induló információt kell átadni és segítséget nyújtani a minél több megtapasztaláshoz. Szükséges ismereteket szerezniük az anyagok felületéről, lágyságáról, alakíthatóságáról, szilárdságáról, súlyáról, térfogatáról, stb. Ha szükséges, biztosítani kell a speciális eszközöket is. A lassúbb tempó miatt fokozott figyelemre, türelemre van szükség. A percepció zavarai, a megismerő funkciók hiányosságai miatt torzulhat a környezetről alkotott kép, a testfogalom és térorientáció is, szükség van ezek kiemelt fejlesztésére. f) A fejlesztés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek a megismert technikákat, eszközöket bátran használják, kombinálják a különböző technikai lehetőségeket. Tudjanak együtt dolgozni, közös kompozíciókat készíteni. A saját élményen alapuló cselekményes témákban megjelenik a mese, vers, énekes játékok, ünnepek, színház eseményábrázolása is. Szüleiknek saját maguk által készített ajándékkal kedveskedjenek, az ajándékozás váljon természetes folyamattá. A már megismert konstruáló technikákat bátran kombinálják egyéni ötleteik alapján. Szívesen mintázzanak emberi figurákat morgásban, vadon élő és háziállatokat, közlekedési eszközöket, gyümölcsöket, tárgyakat. Tárgyakból építsenek térbeli alakzatokat, ezáltal szerezve nagyobb tapasztalatot a téri irányokról, elrendeződéseikről, a stabilitásról. 5.4 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc a) Helye a nevelési folyamatban hat. A zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül - élményekhez juttat, mely által megszeretteti a zenét - szép, tiszta éneklésre szoktat - fejleszti a gyermek zenei hallását, ritmusérzékét - fejleszti a zenei ízlést, formálja a mozgáskultúrát. 47

48 Minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia, a nyelv és a dallam itt tökéletes egységet alkot. A mondókák, népi játékok hozzátartoztak az emberek mindennapjaihoz, fennmaradniuk is ezért sikerült. b) A zenei nevelés célja, feladata Az örömteli, élmény gazdag közös ének - zenei tevékenységek által a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása és esztétikai fogékonyságának alakítása. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, zenélés felkelti a gyermekek érdeklődését. Az élményt nyújtó közös ének - zenei tevékenység során a gyermekek felfedezik a dallam, ritmus, mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az óvodai zenei nevelés eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakítását. c) Az óvodapedagógus szerepe a nevelési folyamatban Az óvodapedagógus szeressen, és tisztán tudjon énekelni, rendelkezzen hangszeres tudással. Zenei műveltsége, a zenéhez való viszonya és zenei aktivitása meghatározza a gyermek zenei műveltségi szintjét. A gyermekekkel való ismerkedés során, a személyes kontaktus kialakításában segítséget nyújt az éneklés. A mindennapos éneklés az óvodapedagógus belső igényéből fakad. Fontos az óvodapedagógus módszertani kulturáltsága és naprakészsége, a dalanyag igényes válogatása. Az ünnepvárás és készülődés hangulata énekléssel, zenéléssel, zenehallgatással teljesedik ki. Az óvodapedagógus teret, lehetőséget teremt a gyermek zenei önkifejezésmódjának gyakorlására. A tanult mondókák, dalok, mozgáselemek gyakorlása mellett segíti az egyéni improvizációs megnyilvánulásokat. d) A zenei nevelés tartalma A nevelési program zenei anyagát alkotják - népi mondókák - népi dalos játékok - zenehallgatás dalanyaga 48

49 - a képességfejlesztés zenei elemei Mondókák Ölbe vevős, cirógatók, csiklandozók, tapsoltatók, ujj -és tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók stb. Népi dalos játékok Hívogatók, esővárók, játékra hívogatók, kifordulós játékok, ludas játékok, küzdő játékok, sorjátékok stb. Zenehallgatás A zenehallgatás dalanyaga az óvodapedagógus igényes válogatását tükrözi. Az anyagot népdalok és műdalok adják, élő előadásmódban. Gépi zenével megismertethet az óvodapedagógus néhány klasszikus zeneművet, mely megfelel a gyermekek életkorának. A képességfejlesztés zenei elemei - tiszta, csenő hangképzés - egyenletes lüktetés - dallam és ritmusmotívum visszaadása - tempó (gyors, lassú) - dinamika (halk, hangos) - hangmagasság (magas, mély) érzékelése, éneklése - zenei hangsúlyok kiemelése - zörejek közül megfigyelhetőek a természet hangjai, az emberi -, állati hangok, a hangszerek hangjai, a környezet zörejei. Sérült gyermek esetében A percepciós és mozgás zavarokból adódóan a ritmus, tempó, dinamika érzékelésénél probléma jelentkezik. A tempóváltást az észlelési zavarokból adódóan nem mindig ismerik fel. A térforma alakítása során egymáshoz nagymértékben kell alkalmazkodni, a sérült gyermek azonban erre nem mindig képes, mozgása lassabb, koordináltsága pontatlanabb, térérzékelése gyengébb lehet. A sérült gyermek egyéni fejlesztésére rendszeresen teremt alkalmat és lehetőséget az óvodapedagógus. 49

50 e) A fejlesztés jellemzői az óvodáskor végére - A gyermekek tudják a hat hangterjedelmű dalokat tisztán, szép kiejtéssel énekelni. - Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza egyedül is. - A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. - Ismert dalt hallás alapján, szöveg nélkül is felismerik, tudják dúdolva énekelni. - Felismerik a magas - mély, halk - hangos közötti különbséget. - Tudnak dalokat hangosan és magukban énekelni, dallammotívum bújtatásával is. - Megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt. - Figyelnek az óvodapedagógus és a társaik énekének és beszédhangjának különbző hangszíneire. - Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. - Jól ismert dalokat, mondókákat ritmusuk alapján felismerik. - Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak. - Megérzik a zenei motívum hosszát és azt mozgással térben szemléltetik. - Összehasonlítják és bemutatják a normál tempónál gyorsabbat, lassabbat. - Egyöntetűen körbejárnak szép testtartással. - Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat szépen megformálják. - Képesek egyensúlyváltást kívánó mozgásokra. - Ütőhangszereket használnak Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása a) Helye a nevelési folyamatban Az anyanyelvi - kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét. Közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. b) Az anyanyelvi nevelés célja, feladata Az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. 50

51 Az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl, az irodalmi élmények közvetítése a fő feladata. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni.. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, gyermeki kérdések érvényesülésére és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. c) Az óvodapedagógus szerepe a nevelési folyamatban Az óvodapedagógusnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a gyermeknek a beszédre. Az óvodapedagógus beszéde legyen érthető és világos, létesítsen szemkontaktust a gyermekekkel. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Dicsérje és biztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. Fejlessze saját beszédét. Képessé kell tennie a gyermeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A gyermek szókincsét folyamatosan bővíteni kell. Adja meg a lehetőséget ahhoz, hogy a gyermekek kezdetben őt utánozzák, de segítse őket, hogy kialakítsák saját kommunikációs rendszerüket. Segítse és erősítse meg a gyermekek beszédkapcsolatait, kommunikációjukat, nonverbális kifejezéseiket. A beszédhibák javítása a logopédus feladata. d) A fejlesztés lehetőségei - Beszédmegértés fejlesztése. - Beszédtechnika fejlesztése. - Anyanyelvi, kommunikációs képesség fejlesztése. Sérült gyermek esetében 51

52 Gyakori probléma a sérültek beszédében a dysarthria, dysgrammatika és a szegényes szókincs. A nyelvi kommunikációs helyzetek alapvető feltételei közül a beszéd gyakran nehezített. A sérült gyermek meghallgatása nagyobb súlyt kell, hogy kapjon óvodai életük során. A gyakorlás fontos eszköze az anyanyelvi játékok mindennapos alkalmazása. A játékok gyakorlása során törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy a különböző beszédfejlettséggel rendelkező gyermekek mindegyike sikerélményhez jusson. Az anyanyelvi nevelés speciális segítője a logopédus. Az óvodában ingyenes logopédiai ellátásban részesülnek azok a gyermekek, akiknek erre szükségük van. A mese, vers, a bábozás, dramatizálás, mint élménynyújtás pozitív hatással bír, ezért a fejlesztés területén gyakran kell alkalmazni. Az anyanyelv gyakorlásában jelentős az ép gyermekek nyelvi mintaadása Verselés, mesélés a) Helye a nevelési folyamatban A mese a gyermek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi külső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformáról. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, a mesehallgatás intim állapotában eleven, belső képvilágot elevenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. b) Az irodalmi nevelés célja, feladata A gyermekek szívesen hallgassanak mesét, mondjanak mondókákat, verseket, mesét, váljanak az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává. A változatos irodalmi élmények nyújtásával a vágy fel ébresztése a könyv, a színház értékei iránt. c) Az óvodapedagógus szerepe a nevelési folyamatban 52

53 Az irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvodapedagógus feladata. Teremtsen biztonságot adó légkört, ahol a gyermekek bátran kezdeményezhetik az irodalmi élmény átadását. A drámapedagógiai szemlélet jegyében az óvodapedagógus segítse a gyermeket az önálló bábos és dramatikus kezdeményezésekben. Az óvodapedagógus az irodalmi és anyanyelvi foglalkozásokat kötetlen formában szervezi. Nagy jelentőségű, ha az óvodapedagógus az irodalmi élmény nyújtásának állandó helyet biztosít. Az óvodapedagógus találja meg a mindennapos mesélés állandó időpontját. d) Területei Mese, vers A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok - okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal nem elvezet a mélyebb értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre. A mese, vers ősi forrása az irodalmi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. A népmesék lehetnek: állatmesék, novellamesék, tündérmesék stb. A mesekiválasztás szempontjai: - nyelvileg tiszta szöveg - emberi kapcsolatokra tanítson - mélyítse az önismeretet - segítse a világ megismerését - oldja a szorongást - segítse az anyanyelv megismerését - tanítson az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre - alkalmazkodjon a gyermek életkori sajátosságaihoz Anyaga: - klasszikus magyar népmesék - más népek meséi 53

54 - magyar írók értékes alkotásai - verses mesék - novellák Bábozás Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak egyaránt szerves része a bábozás, dramatizálás, melyen keresztül a gyermekirodalmi élményei kiegészülnek hangulatukkal, fantáziájukkal. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit, ezáltal fejlődik személyisége. A bábok mozgatása során fejlődik a gyermek szem-kéz koordinációja, finommotorikája, testséma ismerete, tér percepciója. Dramatizálás A mese cselekményének eljátszásán van a hangsúly. A dramatizálás fejleszti a gyermekek finommozgását, saját testükről alkotott képüket, megismerik testrészeiket és az azokkal végezhető mozgásokat, fejlődik, finomodik látásuk, hallásuk, gazdagodik verbális kifejezőkészségük. e) A fejlesztés jellemzői az óvodáskor végére - A gyermekek játék közben szívesen mondogatnak mondókákat, verseket. - Várják, kérik a mesemondást, maguk is szívesen mondanak mesét. - Szívesen báboznak, dramatizálnak. - Folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait követni tudják. - Viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső átélés jelei. - Szívesen nézegetnek meséskönyveket. Sérült gyermek esetében Lásd az anyanyelvi nevelés fejezetében. V. Az integrált nevelési program alkalmazásának feltételrendszere 54

55 1. Tervezés A tervezésnek a gyermek érési folyamatához igazítottnak, differenciáltnak kell lennie a cél és a feladatok ismeretében. A tervezés lehet - éves - féléves - havi és heti ütemterv Feljegyzések a gyermek fejlődési üteméről. - fejlődési napló A megfigyeléseknek folyamatosnak kell lennie és mindig megszokott csoportjában, környezetében kell, hogy történjen. Sérült (kiemelt figyelmet igénylő ) gyermek estében - az óvodán belül, saját környezetében - Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál - Látásvizsgáló Országos Szakértői Bizottságnál - Hallásvizsgáló Országos Szakértői Bizottságnál - Mozgásvizsgáló Országos Szakértői Bizottságnál - Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottságnál 2. Foglalkoztatási formák Az óvodapedagógus joga, feladata eldönteni, hogy a kötött vagy kötetlen foglalkozás lehetőségét választja. Mindkét foglalkoztatási formát hassa át a játékosság, az élményt adó oldott légkörben való cselekvés. Fontos a két foglalkoztatási forma arányos kialakítása, melynek időtartama 5-35 perc között váltakozhat, életkor és fejlettség függvényében. 55

56 Sérült, halmozottan hátrányos helyzetű, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek esetében Az óvodapedagógusok megkapják a gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, gyógytornásztól, logopédustól a csoportban lévő sérült gyermek csoporton kívüli fejlesztésének időbeosztását. Személyre szólóan a gyermekre vonatkozó mindennapos feladatok összesítését, a káros mozgáselemek, mozgásformák listáját. Minden szakterület pedagógusa egyéni fejlesztési tervet készít minden sérült és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre, valamint minden gyermekről fejlesztési naplót vezet. 3. Szervezés Az óvodapedagógus és minden szakterület pedagógusa együtt alakítják ki az optimális feltételeket. Együtt gondolják át az eszközök, berendezési tárgyak beszerzését. 4. A pedagógusok és a nevelést segítők együttműködése A dajka és a pedagógiai asszisztens szakképzett és közvetlen segítője az óvodapedagógusnak. Munkájuk a pedagógusokéval összhangban történik. Megfelelő szinten kell, hogy tájékoztatva legyenek a sérült gyermekek foglalkoztatásáról. - tudnia kell hogyan, mennyit segítsen, mire figyeljen - tudnia kell milyen célok érdekében, hogyan kívánják a pedagógusok a gyermekcsoportok fejlesztését megvalósítani. 5. A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése A pedagógusok tanév elején megfigyeléseiket írásban rögzítik. Mindezek és a szakértők vizsgálatai, véleménye alapján készítik el, tervezik meg a csoport, illetve az egyéni fejlesztési tervet. Sérült gyermek esetében A pedagógusok rendszeres megbeszéléseken közösen keresik a megoldásokat. A megbeszéléseken többször részt vesz a Nevelési Tanácsadó pszichológusa, esetleg a kezelőorvos. 56

57 6. Ellenőrzés, értékelés Az óvodában több szakterületről dolgozik pedagógus. Egymás munkájának értékelésében nem kompetensek. Az óvodapedagógusok pedagógiai, munkajogi ellenőrzését az óvodavezető végzi. A gyógypedagógus, logopédus, gyógytornász szakmai ellenőrzését az óvodavezető külső szakember bevonásával végzi, munkajogi szempontból az óvoda vezetője kompetens. 7. Az eltérő fejlődésmenet diagnózisának megállapítását lehetővé tevő tájékozódások, vizsgálatok rendszere Tanévkezdéskor - év eleji tájékozódás - vizsgálatok elvégzése - vizuális percepció - auditív percepció - mozgáspercepció - emlékezet vizsgálata (akusztikus, vizuális, verbális) - beszéd vizsgálata (artikuláció, ritmus, szókincs, mondatalkotás, relációs értés) - beszédészlelés, beszédmegértés - testséma fejlettség (lateralitás, téri tájékozódás) 8. Az óvoda tárgyi feltétele A fejlesztő munka érdekében tornaszobát, logopédiai szobát alakítottunk ki. Óvodánk rendelkezik a programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, berendezését úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legjobban szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, biztosítsa egészségük megőrzését, nevelését, fejlesztését. Legyen tiszta, gondozott, esztétikus a csoportszoba, öltöző, mosdó, konyha, udvar, a gyermekek egészséges életmódját biztosítsa. A gyermekek mozgásának, játékigényének kielégítéséhez megfelelő játékeszközök állnak rendelkezésünkre. 57

58 9. Az óvoda kapcsolatai a) az óvoda és a család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda illetve a család teremt meg. A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Jó esetben az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Sajnos gyakoribb a családban végbement funkcionális változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlődésben történő elmaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. Az óvoda körültekintően szervezi meg az együttműködés formáit, mely az információ áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismerését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hívatott közvetíteni. A kapcsolattartás formái - családlátogatás - beszoktatás - szülői találkozók - napi kapcsolattarás -közös programok - nyílt napok - fogadóórák b) Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás módja A kapcsolatok kiépítése és fenntartása elsősorban az óvodavezető feladata, de a rendszeres együttműködésben az óvoda minden dolgozója részt vesz. 1. Városi Polgármesteri Hivatal - Tartalmát, módját a Közoktatási tv. befolyásolja. 2. Bölcsőde 3. Szakértői Bizottságok 58

59 - szakmai tanácsadás - sérült gyermekek szakvizsgálata 4. Humánsegítő Szolgálat - szakmai megbeszélések - esetmegbeszélések - vizsgálatokra utalás - a gyermek fejlesztésére módszertani segítség 5. Iskola - folyamatos - közös programok - óvodapedagógusok, tanítók tapasztalatcseréje 6. Orvosok, Védőnői Szolgálat 7. Gyermekjóléti intézmények - Családsegítő Központ - Gyámügyi Hivatal 8. Felsőoktatási intézmények - Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola 10. Sajátos feladatok a) Esélyegyenlőség biztosítása Önkormányzati esélyegyenlőségi terv alapján. b) Gyermekvédelem 59

60 Feladat - feltárás - segítségnyújtás - gyermekjóléti intézményekkel való együttműködés c) Cigány kisebbségi feladatok Az óvoda figyelembe veszi a " Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelés irányelvé " - t. Célunk, hogy kompenzáljuk a családi nevelés hiányosságait, segítsük a szociális beilleszkedésüket, biztonságérzetet nyújtsunk számukra, mely megalapozza az érzelmi kötődést az óvodához, ösztönzi társas kapcsolataik alakulását. Feladat: - A cigány kisebbségi óvodai nevelés formái: cigány kulturális nevelés magyar nyelven. A cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeinek megismertetése (cigány dalok, versek, mesék, tánc). - A kisebbségi identitástudat megalapozása. - A szociokultúrális környezetből adódó hátrányok kompenzálása. - Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása; eszközeinek megismertetése. - A szülők tájékoztatása az egészséges életmódról (táplálkozás, tisztálkodás ), otthoni gyakorlásáról. 11. Az óvoda speciális szolgáltatásai Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások - Logopédia - Speciális pedagógiai gondozás a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek részére - Vízhez szoktatás a nagycsoportban - Hit-és vallásoktatás Térítéses szolgáltatások - Gyermektorna - Gyermektánc oktatás - Lovaglás 60

61 - Idegen nyelvoktatás A foglalkozásokra nevelési időn túl kerül sor. 12. A program ellenőrzése, értékelése A program sajátossága, hogy egyszerre van jelen az óvodapedagógia és a gyógypedagógia. Így minden gyermek, de kiemelten az eltérő fejlődésmenetű és sérült gyermekek differenciált, egyénre szabott speciális gondozásban részesülnek. A program érvényessége A nevelőtestület határozata alapján határozatlan ideig érvényes. Módosításának lehetséges okai A nevelőtestület módosítani kívánja. Nincs igény a sérült gyermekek integrációjára. A törvényi szabályozásban bekövetkezett változások miatt A program végrehajtásának átfogó ellenőrzése, értékelése elsősorban az óvodavezető feladata, amihez külső szakértő segítségét is igénybe veheti. Meggyőződésünk, hogy a program igazi minősítői az óvodás gyermekek! 13.Az óvoda eszközkészlete 61

62 A Közoktatási törvény kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékében foglalt eszközökkel óvodai programunk sikeresen megvalósítható. Az eszköznorma szerinti eszközökkel rendelkezik óvodánk, bár több eszköz cseréje szükséges és indokolt. I. HELYISÉGEK Megnevezés Megvan Hiányos Nincs meg Beszerzés tervezett éve Csoportszoba tornaszoba játszóudvar óvodavezetői iroda óvodavezető-helyettesi iroda nevelőtestületi szoba orvosi szoba Kiszolgáló helyiségek felnőtt öltöző elkülönítő szoba melegítőkonyha tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező felnőtt mosdó felnőtt WC mosléktároló helyiség egyéb raktár szertár II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Megnevezés Megvan Hiányos Nincs meg Beszerzés tervezett éve Óvodai fektető gyermekszék Gyermek asztal fényvédő függöny szőnyeg játéktartó szekrény vagy polc fektető tároló élősarok állvány 62

63 hőmérő óvodapedagógusi asztal felnőtt szék eszköz-előkészítő asztal textiltároló szekrény edény- és evőeszköz-tároló szekrény szeméttartó Tornaszoba tornapad tornaszőnyeg bordásfal óvodai többfunkciós mászó készlet Játszóudvar kerti asztal kerti pad udvari homokozó takaróháló Óvodavezetői iroda íróasztal és szék tárgyalóasztal szék telefon könyvszekrény iratszekrény Nevelőtestületi szoba fiókos asztal szék könyvtári dokumentum könyvszekrény tükör mosdókagyló Orvosi szoba orvosi szoba Gyermeköltöző öltözőpad Gyermekmosdó, WC törülközőtartó 63

64 falitükör hőmérő rekeszes fali polc /fogmosó pohár tartó/ II. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Megnevezés Megvan Hiányos Nincs meg Beszerzés tervezett éve egyéni tisztálkodó szerek tisztálkodó felszerelések fésűtartó törülköző abrosz takaró ágyneműhuzat, lepedő III. A FELNŐTT MUNKAVÉGZÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Megnevezés Megvan Hiányos Nincs meg Beszerzés tervezett éve szennyes ruha - tároló mosott ruha- tároló mosógép centrifuga vasaló vasalóállvány szárítóállvány takarítóeszközök kerti munkaeszközök, szerszámok hűtőgép porszívó V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Megnevezés Megvan Hiányos Nincs meg Beszerzés tervezett éve Különféle játékformák /mozgásos játékok, szerepjátékok, építő, konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás/ eszközei Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő, eszközök Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs 64

65 képességek fejlesztésének eszközei Értelmi képességeket /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök Ábrázoló tevékenységet fejlesztő /rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás, kézimunka/ anyagok, eszközök Természeti- emberi- tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök videó /lejátszó/ televízió magnetofon diavetítő vetítővászon Hangszer /pedagógusoknak/ Hangszer /gyerekeknek/ VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Megnevezés Megvan Hiányos Nincs meg Beszerzés tervezett éve ételminta- vételi /üvegtartály/ készlet mentőláda gyógyszerszekrény /zárható/ védőruha tűzoltó készülék IV. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK RÉSZLETEZÉSE Megnevezés Megvan Hiányos Nincs meg Beszerzés tervezett éve Különféle játékformák építőkocka készlet babakonyha autók barkácsasztal Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök labdák függő kötelek szobai hinta mászókák /udvari/ Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei, bábok 65

66 hallásfelismerés mesekönyvek mesefotel demonstrációs tábla plüss állatok Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök matek-készlet lexikonok Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök olló tempera /alapszínek/ ecsetek rajztáblák A természeti- emberi- tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök anyagok Fényképezőgép 66

67 14. Legitimációs záradék Véleményezte: 20 hó.nap... Tulipános Óvoda Szülői munkaközössége Egyetértését nyilvánította: hó..nap Gyomaendrőd Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata Elfogadta: hó nap A Tulipános Óvoda nevelőtestülete Jóváhagyta:. Óvodavezető 20..hó nap 4. Érvényességi nyilatkozat április 1-től visszavonásig. 5. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente 67

68 6. Módosítás előírásai Törvényi változás esetén Feladatváltozás esetén A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról. Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek. 7. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában. Tájékoztatásul megkapják: Városi Önkormányzati Hivatal Cigány Kisebbségi Önkormányzat Városi Családsegítő Központ Gyomaendrőd, március

69 Felhasznált irodalom: Az óvodai nevelés programja Országos Pedagógiai Intézet Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Művelődési és Közoktatási Minisztérium A Polyákhalmi út Óvoda Nevelési Programja Gordosné dr Szabó Anna: Bevezetés a gyógypedagógiába Nemzeti Tankönyvkiadó Dr Bernolák Béláné: Ismeretek a mozgásfogyatékosság köréből Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Óvoda az ezredfordulón Művelődési és Közoktatási Minisztérium Gyógypedagógiai lélektan I. - II. (kézirat) Nemzeti Tankönyvkiadó Porkolábné dr Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex - tipó Porkolábné dr Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt Dr Tótszőllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában 69

70 FER - CO Kft és a Váci ofszet Kft Szemán Józsefné dr: Útmutató a hátrányos helyzetű cigány tanulók neveléséhez Hajdúböszörmény évi LI. tv a Közoktatásról Egyezmény a gyermekek jogairól Budapest Egyesült Nemzetek - UNICEF Forrai Katalin: Ének az óvodában Budapest Zeneműkiadó Integráció az óvodában (jegyzet) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Dr szabó Pál: Iskolás lesz a gyermekünk Gondolat Könyvkiadó

71 71