Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Átírás

1 Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

2 Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) EU Kína Japán Oroszország USA

3 Az EU és a nagyvilág területi összehasonlítás Terület, 1000 km²-ben EU Kína Japán Oroszország USA

4 Az EU és a nagyvilág gazdasági helyzet EU Kína Japán Oroszország USA EU Kína Japán Oroszország USA Bruttó hazai termék (GDP) milliárd euróban, 2008-ban Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban

5 Kutatás befektetés a tudásba K+F kiadások 2006-ban (a GDP százalékában) 3,0% 3,4% 2,6% 1,8% 1,3% EU EU-cél Kína Japán USA

6 Franciaország Spanyolország Svédország Németország Lengyelország Finnország Olaszország Egyesült Királyság Románia Görögország Bulgária Magyarország Portugália Ausztria Cseh Köztársaság Írország Litvánia Lettország Szlovákia Észtország Dánia Hollandia Belgium Szlovénia Ciprus Luxemburg Málta 130,7 111,0 93,0 91,9 82,5 77,3 68,4 62,7 62,3 49,0 43,4 43,1 33,8 30,3 20,1 9,3 2,6 0,3 243,8 230,0 312,7 304,5 295,1 357,0 410,3 544,0 506,0 Mekkora az EU tagországainak a területe? Terület 1000 km²-ben

7 Franciaország Egyesült Királyság Olaszország Spanyolország Lengyelország Románia Görögország Belgium Cseh Köztársaság Magyarország Svédország Ausztria Bulgária Finnország Írország Litvánia Lettország Németország Hollandia Portugália Dánia Szlovákia Szlovénia Észtország Ciprus Luxemburg Málta 16,5 11,3 10,8 10,6 10,5 10,0 9,3 8,4 7,6 5,5 5,4 5,3 4,5 3,3 2,3 2,0 1,3 0,8 0,5 0,4 21,5 45,8 38,1 64,4 61,6 60,1 82,1 Hány ember él az EU tagállamaiban? Lakosság millió főben, 2009-ben Összesen 500 millió fő

8 Dánia Luxemburg Írország Hollandia Ausztria Svédország Egyesült Királyság Németország Finnország Belgium Franciaország Spanyolország Olaszország EU-27 Ciprus Görögország Szlovénia Cseh Köztársaság Málta Portugália Szlovákia Észtország Magyarország Litvánia Lengyelország Lettország Románia Bulgária Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék megoszlása a tagállamok között 271 Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban Az EU 27 tagállamának átlaga =

9 Monetáris Unió

10 Az euró az európai polgárok közös valutája Az euróövezeten belül bárhol fizethetünk vele 4Érmék: nemzeti jelképek az egyik oldalon, egységes mintázat a másik oldalon 4Bankjegyek: mindkét oldaluk egységes Eurót használó tagállamok Eurót nem használó tagállamok

11 Az euró születése Egységes fizetőeszköz madridi csúcson kapta a nevét 1998-ban véglegesen rögzítik az euró árfolyamát (1 euró = 1,16 dollár) január 1.-jén megjelentek az érmék és a bankjegyek

12 A Monetáris Unió 3. szakasza az első körben az Európai Tanács jóváhagyó döntésével végül 11 állam lépett be Görögország Dánia Svédország Nagy-Britannia gyenge gazdasági teljesítménye, rendezetlen államháztartási ügyei miatt zárták ki az EMU első köréből január 1-je óta tagja az EMU-nak önként nem lépett be az EMU-ba (1992: Maastrichti Szerződést elutasító népszavazás) önként nem lépett be az EMU-ba (a csatlakozást követő euroszkepticizmus miatt nem adta fel saját valutáját) önként nem lépett be az EMU-ba (Londonnak a nemzetközi tőkepiacokon betöltött szerepével magyarázható a kívülmaradása)

13 Maastrichti konvergencia-kritériumok árfolyamstabilitás (nemzeti valuta stabilitás) árstabilitás kamatkonvergencia fenntartható költségvetési pozíció (államháztartás hiány, államadósság) az euróövezetben részt vevő országok valutáinak piaci árfolyama az árfolyam-mechanizmus által meghatározott ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon nem kerülhet sor a többi tagországgal szemben megállapított középárfolyamok leértékelésére a konvergencia-jelentést megelőző két évben a fogyasztói árindex a vizsgált időszakban 1,5%-nál nagyobb mértékben nem lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációval rendelkező országban a vizsgált egy évben a hosszú nominális kamatláb nem tér el 2%-nál többel a legjobb három országétól az adott tagország nem áll ún. túlzottdeficit-eljárás alatt, vagyis a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3%- ánál, illetve a bruttó államadósság nem haladhatja meg GDP 60%-át

14 Magyarország és a konvergencia kritériumok

15 Eurozóna

16

17 A periféria gondjai Államcsőd közeli helyzet az eurózóna perifériáján Görögország Katasztrofális közpénzügyek Írország, Spanyolország Ingatlanbuborék, magánszektor adóssága elszáll Portugália Részben szerkezeti, részben buborék-válság Olaszország Finanszírozási probléma?

18 Államháztartási hiány

19 Adósság

20 Makrogazdasági helyzet Recesszió 2009: -4,3% (EU27) 2010: 1,8% (EU27) Elszálló költségvetési hiány 2009: -6,8% (EU27) 2010: -7,2% (EU27) Növekvő államadósság 2009: 74% (EU27) 2010: 82% (EU27)

21 EU-IMF mentőcsomagok Görögország: 110 milliárd euró (2010. május) Ennek ellenére: de facto államcsőd! 150 %-os államadósság, 20 év alatt 8 %-os elsődleges egyenleg szufficit kellene Írország: 85 milliárd euró (2010. november) Portugália: milliárd euró (2011. május) Spanyolország? Olaszország?

22 Brüsszeli csúcs megállapodása ( )

23 A válság várható következményei Maastricht óta nem volt ekkora gazdasági reform az EUban nő a gazdasági koordináció (17 9 1) Szerkezeti reformok minden eddiginél fontosabbá válnak Nemzeti szuverenitás csökken, a Bizottság és a Parlament szerepe nő Kormányközi megállapodás, nem alapszerződés módosítás.

24 Költségvetés

25

26 A költségvetés bevételi oldala Vámok Mezőgazdasági lefölözések, cukorhozzájárulás Az ÁFA-forrás (HÉA) A GNI-forrás

27

28 Az EU költségvetés bevételei 2007-es pénzügyi év 2007 Vámok, mezőgazdasági és cukorpiaci lefölözések ÁFA-alapú bevételek 15% 15% 1% 69% Egyéb GNI alapú bevételek

29 Bevételek 2012

30 A költségvetés kiadási oldala a Közös Agrárpolitika (CAP) finanszírozási kiadásai 1993: átfogó reform az ár- és jövedelempolitika szétválasztása, az áraknak a világpiaci színvonalhoz való közelítése és - ezzel egyidejűleg - a termelők jövedelempozíciójának közvetlen támogatásokkal történő stabilizálása volt. A reformok ellenére a CAP támogatása még mindig a költségvetés közel felét teszi ki. a Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek 1997: a kiadások mintegy 37%-a a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásai a belső politikák fejezet kiadásai a közösségi politikák - például a műszaki-tudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása - finanszírozása a stratégiai szektorokra koncentrálva a külső politikák az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei (pl. a PHARE-program forrásai is) az adminisztratív kiadások az Unió működtetéséhez szükséges összegek (nagyobb részét a brüsszeli Bizottság apparátusának működtetése teszi ki)

31

32 Az Európai Unió költségvetése 2007-es pénzügyi év 2007 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Versenyképesség Kohézió 43.3% AZ EU, MINT GLOBÁLIS PARTNER 5.4% 126,6 milliárd Euró 0.4% 1.0% 5.5% 10.7% 33.7% MEZŐGAZDASÁG KOMPENZÁCIÓ ÁLLAMPOLGÁRSÁG, SZABADSÁG BIZTONSÁG ÉS IGAZSÁGOSSÁG ADMINISZTRATÍV KIADÁSOK VIDÉKFEJLESZTÉS

33 Mire költi az EU a pénzt? Az EU teljes költségvetése 2011-ben: 141,9 milliárd euró = a GDP 1,13%-a Európai uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1% Az EU mint globális szereplő (beleértve a fejlődő országok támogatását) 6% Igazgatási és egyéb költségek 6% Természeti erőforrások: mezőgazdaság, környezetvédelem 41% Fenntartható növekedés: munkahelyteremtés, versenyképesség, regionális fejlesztés 46%

34 Kiadási oldal 2014

35 Kiadási oldal

36 A költségvetés elvei az egységesség és a költségvetés teljességének elve a Közösség minden bevételét és kiadását, illetve az Európai Unió költségvetésének terhére teljesített minden kiadását egyetlen dokumentumba kell foglalni az évenkéntiség elve a költségvetés egyszerre csak egy költségvetési évre vonatkozóan kerül elfogadásra, továbbá, hogy a jelen költségvetési évre szóló kötelezettségvállalási, illetve fizetési előirányzatokat elvileg az év során kell felhasználni az egyensúly elve a költségvetési évre vonatkozó becsült bevételeknek meg kell egyezniük az adott évre vonatkozó fizetési előirányzatokkal: bármilyen felmerülő költségvetési hiány fedezésére szolgáló kölcsönfelvétel nem összeegyeztethető a saját források rendszerével és nem engedélyezett az elszámolási egység elve a költségvetés euróban készül és kerül végrehajtásra, továbbá a számlák is euróban kerülnek bemutatásra

37 A költségvetés elvei a globális fedezet elve az összes bevételnek fedeznie kell az összes fizetési előirányzatot azon korlátozott számú bevételi tétel kivételével, amelyek bizonyos kiadási tételekhez kötöttek. Minden bevétel és kiadás teljes mértékben, egymással szembeni kiigazítások nélkül bevitelre kerül a költségvetésbe. a specifikáció elve minden előirányzatnak egy speciális célhoz kötöttnek kell lennie az előirányzatok közötti keveredés megelőzése végett a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve a gazdaságosság és hatékonyság elvei alapján kerül meghatározásra az átláthatóság elve összhangban készül, megbízható információt biztosítva a költségvetés és az elszámolások végrehajtásáról

38 A közösségi költségvetés kritériumai Externalitás elve: annak feltételezése, hogy a tevékenységek egy részével kapcsolatosan a költségek és a hasznok a partnerországokban is megjelennek Oszthatatlanság: bizonyos tevékenységek nem oszthatók szét a tagországok között, így ezeket közösségi szinten kell finanszírozni Kohézió: a Közösség mindegyik polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát Kiegészítőség (subsidiarity): a funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni, amennyiben semmilyen előny nem származik abból, hogy magasabb szinten gyakorolják

39

40 A költségvetés bevételi oldala Vámok Mezőgazdasági lefölözések, cukorhozzájárulás Az ÁFA-forrás (HÉA) A GNI-forrás

41

42 Az EU költségvetés bevételei 2007-es pénzügyi év 2007 Vámok, mezőgazdasági és cukorpiaci lefölözések ÁFA-alapú bevételek 15% 15% 1% 69% Egyéb GNI alapú bevételek

43 Bevételek 2012

44 A költségvetés kiadási oldala a Közös Agrárpolitika (CAP) finanszírozási kiadásai 1993: átfogó reform az ár- és jövedelempolitika szétválasztása, az áraknak a világpiaci színvonalhoz való közelítése és - ezzel egyidejűleg - a termelők jövedelempozíciójának közvetlen támogatásokkal történő stabilizálása volt. A reformok ellenére a CAP támogatása még mindig a költségvetés közel felét teszi ki. a Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek 1997: a kiadások mintegy 37%-a a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásai a belső politikák fejezet kiadásai a közösségi politikák - például a műszaki-tudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása - finanszírozása a stratégiai szektorokra koncentrálva a külső politikák az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei (pl. a PHARE-program forrásai is) az adminisztratív kiadások az Unió működtetéséhez szükséges összegek (nagyobb részét a brüsszeli Bizottság apparátusának működtetése teszi ki)

45

46 Az Európai Unió költségvetése 2007-es pénzügyi év 2007 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Versenyképesség Kohézió 43.3% AZ EU, MINT GLOBÁLIS PARTNER 5.4% 126,6 milliárd Euró 0.4% 1.0% 5.5% 10.7% 33.7% MEZŐGAZDASÁG KOMPENZÁCIÓ ÁLLAMPOLGÁRSÁG, SZABADSÁG BIZTONSÁG ÉS IGAZSÁGOSSÁG ADMINISZTRATÍV KIADÁSOK VIDÉKFEJLESZTÉS

47 Mire költi az EU a pénzt? Az EU teljes költségvetése 2011-ben: 141,9 milliárd euró = a GDP 1,13%-a Európai uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1% Az EU mint globális szereplő (beleértve a fejlődő országok támogatását) 6% Igazgatási és egyéb költségek 6% Természeti erőforrások: mezőgazdaság, környezetvédelem 41% Fenntartható növekedés: munkahelyteremtés, versenyképesség, regionális fejlesztés 46%

48 Kiadási oldal 2014

49 Kiadási oldal