Településrendezés az előadáshoz kapcsolódó elméleti tantárgyaink:

Átírás

1 Településrendezés BME Urbanisztika Tanszék Településrendezés az előadáshoz kapcsolódó elméleti tantárgyaink: Városépítéstörténet, Kortárs városépítészet, A világ városépítészete, Urbanisztika, Építészet és urbanisztika, Budapesti változások, Környezetkultúra, Bevezetés a környezetesztétikába, Települési infrastruktúra, Urbanisztikai kutatások, Városépítés5, Kert- és tájtervezés, Épített környezetünk fotós szemmel, Lakás a városban, Ismerkedés a középkori várossal, Magyar települések URBANISTA FELSŐFOKÚ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 1

2 2

3 3

4 4

5 Tartalom: I. II. III. IV. A településszerkezeti terv A települési építési szabályzat és a szabályozási terv VIII. A szabályozási vonal Az építési vonal és az építési hely Az építési övezetek VIII. A településrendezés fogalma, szerepei, jogi alapjai a folyamatok előrelátásához kapcsolódó tervezési funkció: stratégiai tervezés (komplex folyamattervezés) az aktív beavatkozást célzó tervezési funkció: fejlesztési tervezés (fizikai-pénzügyi tervezés) a többi aktor lépéseinek játékszabályait létrehozó tervezési funkció: szabályozási tervezés (jogalkotás) Vál szabályozási terve 5

6 magyar tervrendszer Településfejlesztési Koncepció Integrált Településfejlesztési Stratégia Horizontális programok Településszerkezeti Terv Akcióterületi terv(ek) + Helyi Építési Szabályzat + Szabályozási terv(ek) magyar tervrendszer Településfejlesztési Koncepció Integrált Településfejlesztési Stratégia Horizontális programok Településszerkezeti Terv Akcióterületi terv(ek) településrendezési eszközök + Helyi Építési Szabályzat + Szabályozási terv(ek) 6

7 A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése évi LXXVIII. Tv. II.fej. 7. (1) bek. A településrendezés szerepei az építtetők, ingatlantulajdonosok egymás közti érdekérvényesítését szabályozza (építési távolságok, építési magasságok, megengedett funkciók, kibocsátási értékek, stb.) a közösség érdekeit érvényesíti a magánépíttetővel szemben (a közterületek kiszabályozásával, a beépítési sűrűséggel, a védőövezetekkel, a sajátos jogintézményekkel ) a várostervezés szakmai értékeit, követelményeit védi (a benapozottság, a megfelelő légtérarány, a tűzvédelem, a természeti és épített környezet értékes elemeinek védelme, a funkciók keveredése ) 7

8 A többször módosított évi LXXVIII. törvény jogi alapok Az épített környezet alakításáról és védelméről ( építési törvény vagy Étv.) A többször módosított évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről ( építési törvény vagy Étv.) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet jogi alapok a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (településügyi kódex) 8

9 A többször módosított évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről ( építési törvény vagy Étv.) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (településügyi kódex) A többször módosított 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) jogi alapok A többször módosított évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről ( építési törvény vagy Étv.) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (településügyi kódex) A többször módosított 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) Szakmai rendeletek: jogi alapok (pl. a területi és a települési főépítészek jogállásáról és feladatairól szóló szabályok, a tervezési jogosultság szabályozása) 9

10 A többször módosított évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről ( építési törvény vagy Étv.) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (településügyi kódex) A többször módosított 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) Szakmai rendeletek: (pl. a területi és a települési főépítészek jogállásáról és feladatairól szóló szabályok, a tervezési jogosultság szabályozása) Más miniszteriális hatáskörbe tartozó jogszabályok jogi alapok (pl. a területfejlesztésről, a kulturális örökség védelméről, a környezet- és természetvédelemről, az erdőgazdálkodásról, stb. szóló törvények, stb.) Településszerkezeti Terv településrendezési eszközök + Helyi Építési Szabályzat + Szabályozási terv(ek) 10

11 A településszerkezeti terv a település fejlődésének térbeli irányai hosszú távra (10 évenként kötelezően megújítandó) egész településre határozat írásos munkarészek (alátámasztó vizsgálatok és a terv leírása és indokolása) térképi munkarészek 1:50.00 (1:10.000) A településszerkezeti terv térképi munkarésze tartalmazza a beépítésre szánt illetve nem szánt terület elhatárolását, a műszaki infrastruktúra településszerkezetet meghatározó fő vonalait, a település területfelhasználását, a felsőbb szintű tervek, jogszabályok által meghatározott védő és védendő övezeteket, a terület használatát befolyásoló tényezőket 11

12 A kompakt város ideája Szigetvár 1556 Bécs 1850 Nagy-London terv 1946 A településszerkezeti terv térképi munkarésze tartalmazza a beépítésre szánt illetve nem szánt terület elhatárolását, a műszaki infrastruktúra településszerkezetet meghatározó fő vonalait, a település területfelhasználását, a felsőbb szintű tervek, jogszabályok által meghatározott védő és védendő övezeteket, a terület használatát befolyásoló tényezőket 12

13 Területfelhasználás: zoning Budapest övezeti terve 1914 Területfelhasználás: zoning Le Corbusier: lineáris város Dunaújváros szerkezete 13

14 Területfelhasználás: beépítésre szánt területen: Vegyes területek (településközponti és intézményi) Lakóterületek (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) Gazdasági területek (kereskedelmi, szolgáltató vagy ipari) Üdülőterületek (üdülőházas vagy hétvégi házas) Különleges területek (különleges védelmet igénylő vagy különleges hatást jelentő nagy létesítmények, mint a nagy bevásárló központok, honvédelmi területek, vásárközpontok, oktatási és egészségügyi központok, állatkertek, stb) Szentendre szerkezeti terve Műhely Kft. A város tervezése Szabó Julianna 2011 Városépítészet I. A város értelmezése és az urbanisztika célja A várostervezés funkciói A tervezési és szabályozási gondolkodás különbségei A szabályozás célja, szerepei, jogi alapjai : a településszerkezeti terv 14

15 Területfelhasználás beépítésre nem szánt területen közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési területek zöld-területek erdőterületek (védelmi, gazdasági, közjóléti) mezőgazdasági terület (általános vagy kertes) vízgazdálkodási terület, természetközeli terület, különleges beépítésre nem szánt terület Budapest területfelhasználása BFVT Kft., (pl. sportterületek, temető, vadaspark, arborétum, bánya, megújuló energia, stb.) A településszerkezeti terv térképi munkarésze tartalmazza a beépítésre szánt illetve nem szánt terület elhatárolását, a műszaki infrastruktúra településszerkezetet meghatározó fő vonalait, a település területfelhasználását, a felsőbb szintű tervek, jogszabályok által meghatározott védő és védendő övezeteket, a terület használatát befolyásoló tényezőket 15

16 Települési építési szabályzat az építkezés minden érintettre vonatkozó szabályai (anyagi és eljárásjog) egész településre (mozaik is lehet) rendeletben A szabályozási terv az építési szabályzat melléklete az építési jogok és kötelezettségek részletes, telekre értelmezhető megadása adott helyzetekben kötelező (pl. területfelhasználás változása, rehabilitáció) egész településre vagy minimum egy tömbre 1: 1000 (1:500) rendeletben (építési jogokat eredeztet!) 16

17 A szabályozási terv tartalmazza a szerkezeti terv elemein kívül az (építési) övezetek lehatárolását és szabályait védő, védett és védelemre javasolt területek határát (országos szintű tervekből vagy szakági jogszabályokból pl. a természetvédelem különböző területei, a műemléki területek, a védett régészeti területek vagy nagy teljesítményű infrastrukturális hálózatok védőövezetei, a légi közlekedés csatornái vagy helyi döntésekből, pl. a természeti és épített környezet helyi jelentőségű területei és objektumai, a tájkép- és látványvédelem területei) a sajátos jogintézmények alkalmazásának területeit Szent Imre kórház beépítés modellje BFVT Kft. 17

18 Szent Imre kórház környezetalakítási javaslata BFVT Kft. Szent Imre kórház szabályozási terve BFVT Kft. 18

19 A szabályozás eszközei szabályozási vonal a közterületet választja el a magánterülettől, sajátos jogintézmények alapja A szabályozás eszközei építési hely és az építési vonal (a telken belül azt a területet jelöli, amelyen beépítés elhelyezhető) 19

20 A szabályozás eszközei övezetek OTÉK mellékletében megadott határértékekkel + saját szabályozással Pierro della Francesca : Ideális város (1470 körül) A város utcái sokkal nemesebb megjelenésűek lesznek, ha a szép kövezésen és tisztaságon kívül mindkét oldalon egy vonalban állnak a házak, egyik sem emelkedik a másik fölé, a kapuik azonos minta után készülnek. Az utcák következő részeit kell főként díszessé tenni: a hidakat, kereszteződéseket és köztereket.. Leon Battista Alberti: De re aedificatoria libri X; VIII/6. fejezet 20

21 Az építési övezet jellemzői (az építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekre meghatározandó): a kialakítható telek legkisebb területe, Az építési övezet jellemzői (az építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekre meghatározandó): a kialakítható telek legkisebb területe, a beépítési mód (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorú illetve ikres beépítés), 21

22 Az építési övezet jellemzői (az építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekre meghatározandó): a kialakítható telek legkisebb területe, a beépítési mód (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorú illetve ikres beépítés), a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (beépítési százalék), Az építési övezet jellemzői (az építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekre meghatározandó): a kialakítható telek legkisebb területe, a beépítési mód (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorú illetve ikres beépítés), a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (beépítési százalék), a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke (épületmagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság), 22

23 Az építési övezet jellemzői (az építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekre meghatározandó): a kialakítható telek legkisebb területe, a beépítési mód (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorú illetve ikres beépítés), a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (beépítési százalék), a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke (épületmagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság), a közműellátás mértéke és módja, Az építési övezet jellemzői (az építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekre meghatározandó): a kialakítható telek legkisebb területe, a beépítési mód (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorú illetve ikres beépítés), a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (beépítési százalék), a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke (épületmagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság), a közműellátás mértéke és módja, a zöldfelület legkisebb mértéke, 23

24 Az építési övezet jellemzői (az építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekre meghatározandó): a kialakítható telek legkisebb területe, a beépítési mód (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorú illetve ikres beépítés), a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (beépítési százalék), a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke (épületmagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság), a közműellátás mértéke és módja, a zöldfelület legkisebb mértéke, az építési övezet használati céljával összefüggő rendeltetés, az ezen kívül elhelyezhető / nem elhelyezhető egyéb rendeltetés Az építési övezet jellemzői (az építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekre meghatározandó): a kialakítható telek legkisebb területe, a beépítési mód (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorú illetve ikres beépítés), a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (beépítési százalék), a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke (épületmagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság), a közműellátás mértéke és módja, a zöldfelület legkisebb mértéke, az építési övezet használati céljával összefüggő rendeltetés, az ezen kívül elhelyezhető / nem elhelyezhető egyéb rendeltetés 24

25 Az építési övezet jellemzői (az építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekre meghatározandó): a kialakítható telek legkisebb területe, a beépítési mód (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorú illetve ikres beépítés), a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (beépítési százalék), a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke (épületmagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság), a közműellátás mértéke és módja, a zöldfelület legkisebb mértéke, az építési övezet használati céljával összefüggő rendeltetés, az ezen kívül elhelyezhető / nem elhelyezhető egyéb rendeltetés 25

26 Az övezetek jellemzői ajánlott irodalom: Tóth Zoltán, Hübner Mátyás: Településtervezés (I., II., III.) Médium 96 Kft., Pécs, 2009 Dr. Nagy Béla: A település, az épített világ B+V Könyv- és Lapkiadó Kft.,