Személyi jövedelemadó- és járulékváltozások

Átírás

1 Személyi jövedelemadó- és járulékváltozások Dr. Nink Gabriella december 1.

2 Személyi jövedelemadó Adóalap 2012 január 1-től nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni, amennyiben az éves összevont adóalapba tartozó bruttó jövedelem nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A fenti jövedelemhatár felett a 27 százalékos adóalap-kiegészítés továbbra is alkalmazandó. Effektív adókulcsok (progresszív adórendszer) Évi ezer forint összevonandó jövedelem alatt 16% Évi ezer forint összevonandó jövedelem felett 20,32% Adóterhet nem viselő járandóság kezelése hiányzik a törvényből Adójóváírás Az adójóváírást kivezetik január 1-től Adóelőleg nyilatkozat A magánszemély köteles nyilatkozni, amennyiben összevonandó adóalapjába tartozó jövedelme az adott évben nem éri el az éves határt. (különbözeti bírság 12%) 2

3 Adómentes juttatások Internethasználat A 2012-es adóévtől kikerül a béren kívüli juttatások köréből a munkáltató által biztosított internet használat. Végtörlesztés A munkáltató hitelintézet útján nyújthat kamatmentes kölcsönt a munkavállalónak végtörlesztés céljából. Ebben az esetben a kamatkedvezményből származó jövedelmet nem kell megállapítani. (alkalmazható: december 31-ig) A munkáltató adómentesen adhat vissza nem térítendő támogatást a végtörlesztés összegéig, max. 7,5 millió forintot meg nem haladó összegben munkavállalójának. Elvileg nem adható a munkavállalók elvégzett tevékenységére/ elvégzett munka minősítésére tekintettel. (alkalmazható február 28-ig) Lakhatási célú támogatás Továbbra is adómentes (feltételekkel) a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (A folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt, legfeljebb 5 millió Ft-ig). 3

4 Béren kívüli juttatások adózása kifizetőt terhelő adók mellett A jövőben a béren kívüli juttatások esetében a kedvezményes adóztatás alá eső együttes juttatási érték nem haladhatja meg az évi 500 ezer forintot. A vonatkozó adómérték a es szabályozáshoz képest nem változik, az effektív adókulcs 19,04 százalék január 1-től minden esetben 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összegét, amely a bruttó juttatási érték 119 százaléka. 4

5 Béren kívüli juttatások I. Változások Erzsébet utalvány Bevezetik a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható Erzsébet utalványt. Béren kívüli juttatásnak a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész minősül. A törvény értelmében az utalvány december 31-ig meleg étel vásárlására is felhasználható és adóéven belül utólag is adható. Széchenyi Pihenő Kártya keretében Kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra felhasználható több juttatótól származóan együttvéve biztosított juttatások az alábbi értékhatárokig minősülnek béren kívüli juttatásnak: Szálláshely alszámlára utalt, legfeljebb 225 ezer forint támogatás; Vendéglátás alszámlára utalt, melegkonyhás vendéglátó-helyeken legfeljebb 150 ezer forint támogatás; Szabadidő alszámlára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló legfeljebb 75 ezer forint támogatás; 5

6 Béren kívüli juttatások II. Változatlanul adható Iskolarendszerű képzés címén átvállalt költség minimálbér két és félszeresét meg nem haladó része, Iskolakezdési támogatás minimálbér 30 százalékát meg nem haladó része, Helyi utazási bérlet A magánszemély javára átutalt munkáltatói / foglalkoztatói havi hozzájárulásból az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba / önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát, meg nem haladó része. 6

7 Egyes meghatározott juttatások adózása kifizetőt terhelő adók mellett Az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adómérték a 2011-es szabályozáshoz képest nem változik, az effektív adókulcs 19,04 százalék. Minden esetben 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összegét, amely a bruttó juttatási érték 119 százaléka. 7

8 Egyes meghatározott juttatások I. Egyes meghatározott juttatásként adóköteles béren kívüli juttatások Egyes meghatározott juttatásként adóköteles a kedvezményes adóztatás alá eső határt meghaladóan adott béren kívüli juttatás. A vonatkozó adómérték a 2011-es szabályozáshoz képest nem változik, az adóalap a juttatás 119 százaléka, az adó mértéke 16 százalék. Ugyanígy adóköteles az éves keretösszeget (500 ezer forint) meghaladóan adott béren kívüli juttatások összege. A felmerülő 27%-os egészségügyi hozzájárulás összegéből levonható a már megfizetett 10 %-os egészségügyi hozzájárulás összege. 8

9 Egyes meghatározott juttatások II. Cafeteria Visszakerül ebbe a körbe a munkáltató által valamennyi munkavállaló, vagy a munkavállalók egy csoportja részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, valamint nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, ha az igénybevétel bármelyikük számára ténylegesen elérhető. Ugyanígy a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat (kollektív szerződés, SZMSZ) alapján a munkavállalók részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, valamint nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, ha a belső szabályzat nem egyénileg, hanem munkakör, beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más nem a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől függő - közös ismérv alapján határozza meg. Ezzel összefüggésben 2012-től újból adhatóak a Cafeteria rendszer keretében olyan utalványok, amelyek meghatározott szolgáltatásokra használhatók fel (pl.: fitnesz bérlet, kultúra utalvány), vagy meghatározott termékekre válthatóak be. 9

10 Egyes meghatározott juttatások III. Kikerül az adómentes bevételek köréből (nem növeli a társasági adó alapját) és egyes meghatározott juttatásnak minősül: Üzleti ajándék A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Reprezentáció A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. 10

11 Egyes meghatározott juttatások IV. Reprezentáció Az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető jóhiszemű eljárása ellenére nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha döntő részben vendéglátásra vagy szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (ideértve az esetlegesen ilyen rendezvényen átadott ajándék tárgyi értéke nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát személyenként.) 11

12 Egyes meghatározott juttatások V. Változatlanul adható A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; A kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefon szolgáltatás; Több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj; Legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, 12

13 Promóciók Adómentes lehetőség változatlan maradt A kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének - ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye - megfelelő magánszemély számára adott Árengedmény; Visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve ha az - megjelenési formájától függetlenül - árura vagy szolgáltatásra váltható érték; A kifizető által üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas; A sem adómentes bevételnek, sem üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték törvény hatálya alá, a továbbiakban szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül 13

14 Adóterhelés összehasonlítása Nettó forint juttatásának kapcsolódó költségei Feltételezve a forintot meghaladó éves jövedelmet és a bruttó cafeteria keretet Személyi jövedelemadó Egészségügyi hozzájárulás Béren kívüli juttatások Egyes meghatározott juttatások Munkabér Egyéni járulékok Nettó juttatás Szociális hozzájárulási adó Összes költség Összes közteher megoszlása az összes költség arányában 23,63% 33,85% 51,82% 14

15 Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem Gazdasági tevékenység fogalma A törvény szerint gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi és annak végzése független formában történik. Ingó vagyontárgy értékesítése Amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik a szerzett jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Továbbra is adómentes az évi 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem esetében az ingó vagyontárgy értékesítése. 15

16 Ingatlanból származó jövedelem Ingatlanból származó jövedelem Amennyiben az ingatlan átruházása gazdasági tevékenység keretében történik a szerzett jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A társasági adóbeli rendelkezéssel összhangban speciális szabályokat vezetnek be a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevétel adózására. A változások között szerepel, hogy lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakása bérleti díját, amennyiben bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, feltéve, hogy a bérleti díjat részben sem térítik meg a magánszemély számára. 16

17 Tartós Befektetési Számla (TBSZ) Tartós befektetésből származó jövedelem A tartós befektetési számlán lekötött pénzösszeg terhére eddig a magánszemély csak forintban denominált pénzügyi eszközre és kamatozó bankbetétre adhatott megbízást 2012-től devizában is adható megbízás 17

18 Szociális hozzájárulási adó január 1-jétől a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot felváltja az azonos mértékű szociális hozzájárulási adó, amelyet külön törvény szabályoz. Ez egy adó típusú elvonás, amely alapján nem keletkezik jogosultság államháztartási forrásból folyósított ellátás vagy támogatás igénybevételére. Az adó alanya a kifizető (volt foglalkoztató); az egyéni vállalkozó ; a mezőgazdasági őstermelő; a külföldi foglalkoztató. Kifizető a természetes személlyel e törvény rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy a kifizetőre irányadó kötelezettség kiterjedhet a természetes személyre is 18

19 Szociális hozzájárulási adó Szociális hozzájárulási adó Foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék % Nyugdíjjárulék 24% Természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5% Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5% Munkaerő piaci járulék 1% Szociális hozzájárulási adó alapja Nem önálló tevékenységből származó bevételből az szja adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével Önálló tevékenységből származó bevételnél az szja adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem Tanulószerződésben meghatározott díj Hivatásos nevelőszülőnek juttatott nevelési díj Önálló/ nem önálló tevékenységre tekintettel szerzett bevétel hiányában a (munka)szerződésben meghatározott juttatás, személyi alapbér (külföldi kiküldetés esetén a személyi alapbér: a megelőző évi havi átlagos alapbér, ennek hiányában tárgyhavi személyi alapbér) 19

20 Adókedvezmények I. A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény A munkáltató kedvezményt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adó mértékéből, amennyiben az előkészítés alatt álló Kormányrendeletben meghatározott összegű elvárt béremelést végrehajtja. Az elvárt béremelést a havi bruttó forint alatti jövedelmekre kell alkalmazni. Az említett kedvezmény forint havi bruttó bérig érvényesíthető teljes- és havi forintos bruttó bérig érvényesíthető csökkenő mértékben (2012-ben). Havi munkabér 27% Szociális Hozzájárulási adó Kedvezmény összege Fizetendő adó Effektív adókulcs ,50% ,38% ,25% ,00% 20

21 Adókedvezmények I. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény (2013-tól) A munkáltató adókedvezményt érvényesíthet a szakképzetséget nem igénylő pozícióban foglalkoztatott munkavállalói után. A kedvezmény mértéke a bruttó bér 9%-a de maximum a minimálbér 9 %-a. A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény Adókedvezmények korlátozása A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló jogviszonyára tekintettel az előbb felsorolt illetve más törvényben szabályozott adókedvezmények közül egy időben csak egy kedvezményt érvényesíthet. Külön rendelkezés alapján van mód több kedvezmény egyidejű alkalmazása. Külön rendelkezés vonatkozik a Karrier Híd és Start kártya kedvezményekre, így ez esetben lehetőség nyílik több kedvezmény együttes érvényesítésére. 21

22 Társadalombiztosítási járulékok I. Munkavállalói járulékok A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény életbelépésével a társadalombiztosításról szóló törvény hatálya a jövőben csak a biztosított által fizetendő egyéni járulékra terjed ki. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék marad, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő (természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4%; pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 3%; munkaerő-piaci járulék: 1,5%). A biztosított csak az egyéni járulék megfizetésére tekintettel jogosult államháztartási forrásból folyósított ellátásra vagy támogatás igénybevételére. Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke havi forintról forintra nő. A nyugdíj összegének megállapításakor figyelembe vett szolgálati idő hossza, csak a munkavállalói járulékok fizetésére tekintettel növekszik A nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2012-ben várhatóan Ft (napi Ft) 22

23 Társadalombiztosítási járulékok II. A járulék fogalma 2012-től Egészségbiztosítási járulék (természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék) Munkaerő-piaci járulék Nyugdíjjárulék Magán-nyugdíjpénztári tagdíj Táppénz-hozzájárulás Egészségügyi szolgáltatási járulék Korkedvezmény-biztosítási járulék 23

24 Társadalombiztosítási járulékok és szociális hozzájárulási adó Harmadik országból érkező kiküldöttek Amennyiben harmadik országból kiküldött érkezik Magyarországra előreláthatóan hosszabb időre, mint két év, a külföldről származó jövedelme is társadalombiztosítási járulékalapot és szociális hozzájárulási adó alapot képez. Ha a kiküldött már január 1-jét megelőzően Magyarországon dolgozott folyamatosan, a két évet ez esetben is január 1-jétől kell számítani Ha egy kiküldött a két év letelte után hazatér, három évet kell várnia ahhoz, hogy újra két évet tölthessen Magyarországon társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nélkül. 24

25 Társadalombiztosítási képviselet Amennyiben a bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak (kifizetőnek) szociális hozzájárulási adó, valamint járulékfizetési kötelezettsége merül fel a vele jogviszonyban álló természetes személyre tekintettel, kötelezettségét az alábbi formában teljesíti: Bejelentkezik a magyar illetékes hatóságnál a kötelezettség teljesítésére; Pénzügyi képviselet útján; A fentiek hiányában a magánszemélyre hárul a kötelezettség; 25

26 Köszönöm a figyelmet! Nink Gabriella

27 Előadó elérhetőségei: dr. Nink Gabriella igazgató 2011 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva. KPMG Tanácsadó Kft. Tel: Gabriella.Nink@kpmg.hu Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a cutting through complexity a KPMG International lajstromozott védjegye.