Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1 Munkaerı-piaci képzések... 1 Ajánlott képzés... 2 Elfogadott képzés... 7 Munkaviszonyban állók képzése A Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok TÁMOP program keretein belül szervezett tanfolyamok Önfoglalkoztatást elısegítı bértámogatás Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás Közhasznú foglalkoztatás MELLÉKLET... 21

3 BEVEZETİ Az aktív eszközök hatékonyságának vizsgálata az e célra kialakított ún. monitoring rendszeren keresztül történik. A vizsgálat a munkaerı-piaci képzésekben és a különféle támogatott foglalkoztatásokban résztvevık közül azokra irányul, akik támogatása a terveknek megfelelıen tehát nem idı elıtt fejezıdött be január 1-jével átalakult az aktív eszközök rendszere, hasonló célokat szolgáló, de más szabályokkal mőködı új támogatási formák vették át a régiek helyét, ezek nyomon követésére elıször a I. félévi vizsgálat idején került sor. A követı vizsgálat egy kérdıíves felmérésen alapszik, amelyre a támogatás befejezıdését követı harmadik hónap után kerül sor. Azoknál az eszközöknél, ahol van elıírt továbbfoglalkoztatási kötelezettség, ennek lejártát követıen 3 hónappal történik a megkeresés. Az ajánlott és elfogadott képzésben résztvevık és a vállalkozóvá váltak esetében közvetlenül az érintett személyeknek, míg a munkaviszonyban állók képzése és a bértámogatás esetén a támogatást igénybe vevı munkaadóknak juttatjuk el postai úton a kérdıíveket. A közhasznú munkán foglalkoztatottakról a MONITORING a saját nyilvántartási adatainkból szolgáltat információt. A kiküldött kérdıívekkel elsısorban arra keressük a választ, hogy az aktív eszközök résztvevıi a program befejezıdése után három hónappal milyen arányban tudtak elhelyezkedni, vagy munkájukat támogatás nélkül is megtartani, illetve vállalkozásukat fenntartani. Emellett a monitoring vizsgálat információkat szolgáltat az aktív eszközökben résztvevık különbözı ismérvek szerinti összetételérıl, valamint a befejezıdött támogatások költségeirıl, az egy fıre, illetve egy elhelyezkedettre jutó költségekrıl is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat óta folyamatosan vizsgálja az aktív eszközök hatékonyságát, mely vizsgálatok félévente kerülnek elvégzésre. Ez alkalommal a 2008-ban befejezıdött, illetve lejárt továbbfoglalkoztatási kötelezettségő támogatások adatait dolgoztuk fel. A korábban lezajlott vizsgálatokkal szemben jelenleg az alkalmazott számítástechnikai program végi változása miatt a vizsgált idıszak záró dátuma nem december 31., hanem december 15. volt. A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT Munkaerı-piaci képzések A munkaügyi szervezet több képzéstípushoz, így az ajánlott, az elfogadott és a munkaviszonyban állók képzéséhez is támogatást nyújt. Az ajánlott (csoportos) képzések esetében a munkaügyi központok által évente összeállított képzési területeken nyílik lehetısége az álláskeresıknek tanulmányok folytatására. Az elfogadott (egyéni) képzések keretein belül olyan tanfolyamra járhatnak a regisztrált álláskeresık, amelyet nem a munkaügyi központ szervez, de ahhoz mérlegelési jogkörében támogatást nyújt. A munkaviszonyos képzéshez támogatást a munkáltatók kérelme alapján akkor nyújt a munkaügyi szervezet, ha dolgozóik továbbfoglalkoztatása képzésük nélkül nem biztosítható. 1

4 A regionális képzı központok 2006-tól a Munkaerıpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészén belül elkülönített képzési kerettel rendelkeznek, mely keret terhére a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján képzéseket bonyolítanak. A tanfolyami költségek fedezete közvetlenül a képzı központoknak kerül leosztásra, a keresetpótló juttatásra szánt összeget pedig a munkaügyi központok a hagyományos decentralizált FA-keretüktıl elkülönítve kapják meg. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében indított Decentralizált programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért projekt célja a hátrányos helyzető emberek munkaerıpiacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerıpiaci lehetıségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. Ez utóbbi munkaerı-piaci képzéseket is foglal magában, melyek közül a vizsgált idıszakban már számos be is fejezıdött folyamán a dél-dunántúli régióban mintegy 4,1 ezer személy fejezte be a munkaügyi központ által támogatott tanulmányait. Ezen belül 794-en ajánlott, 458-an elfogadott, 341-en pedig munkaviszony melletti képzésben vettek részt. A Pécsi Regionális Képzı Központ képzési kerete terhére szervezett ajánlott tanfolyamokat 1808 álláskeresı végezte el, míg a TÁMOP intézkedésének keretén belül finanszírozott ajánlott kurzusokon 707, az elfogadottakon pedig 9 személy gyarapította tudását. A 2008-ban véget ért képzések szerkezetében az egy évvel korábbihoz képest a munkaügyi központ által szervezett ajánlott és elfogadott képzéseken résztvevık súlyának mérséklıdése figyelhetı meg, hiszen elıbbiek hányada 2007-ben 24%-os, jelen vizsgálat idején pedig 19,3%-os volt, míg az utóbbiak aránya 14,3%-ról 11,1%-ra csökkent. Mindkét idıszakban a Pécsi Regionális Képzı Központ ajánlott tanfolyamain végeztek a legtöbben, de itt is aránycsökkenésrıl beszélhetünk, hiszen a 2008-ban végzık 43,9%-os hányada közel 10 százalékponttal maradt el az elızı évi adattól. Ezzel szemben a 2008-ban induló és még ugyanabban az évben véget érı TÁMOP-os tanfolyamokon résztvevık aránya 17,2%-ot tett ki. A munkaviszony melletti képzési formában tanulmányokat befejezık hányada változatlan maradt: mindkét idıszakban 8% körüli súlyt képviseltek a képzést befejezık között. Ajánlott képzés A 2008-as év folyamán a dél-dunántúli régióban 84 ajánlott tanfolyam fejezıdött be, melyek induló létszáma összesen 851 volt. A képzéseket a résztvevık 93,3%-a fejezte be sikeresen, így összességében a kurzusok révén 794 nyilvántartott álláskeresı tett szert új képzettségre, illetve bıvítette ismereteit. Ez a létszám 17%-os visszaesést jelentett az egy évvel korábbihoz képest, hiszen a 2007-ben befejezıdött 65 tanfolyamon 955-en végeztek. A tárgyidıszakban véget ért kurzusok átlagos létszáma 10 fı volt, amely a évihez képest 5 fıs csökkenést jelentett. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma mindössze 5 kurzus esetében érte el a 20 fıt, ugyanakkor 19 kurzus egy-egy fıs létszámmal valósult meg. 2

5 A tanfolyamok (létszámmal súlyozott) átlagos óraszáma 632 volt, ez 58%-kal meghaladta az elızı évi adatot (400). Míg a 2007-ben befejezıdött tanfolyamok közül mindössze kettınek az óraszáma érte el az ezret, addig a vizsgált idıszakban 18 tanfolyamé is, melyek közül a leghosszabb az 1380 órás szociális gondozó kurzus volt. A másik végletet a 16 órás jármővezetéshez szükséges elsısegély-nyújtási ismereteket biztosító tanfolyam jelentette. A képzést befejezık 21,3%-a nyelvi képzésben vett részt, 18,3%-a fémipari hiányszakmát (NC-CNC gépkezelı, forgácsoló, hegesztı, szerkezetlakatos) tanult. A végzıs hallgatók 11,7%-a építıipari foglalkozást (kımőves, ács-állványozó, bádogos, burkoló, épületfalazó, szobafestı, mázoló, szárazépítı) nyújtó tanfolyamot végzett, 7,1% számítástechnikai képzésen, 4,7% pedig szociális gondozó és ápoló kurzuson vett részt. A tanfolyamokat befejezık 25,9%-a olyan egyszerőbb, alacsonyabb óraszámban oktatott szakképesítések egyikét szerezte meg, mint például konyhai kisegítı, fakitermelı, takarító, virágkötı, könnyőgép-kezelı. Az ajánlott kurzusokat befejezık között az egy évvel korábbihoz hasonlóan a férfiak szerepeltek kismértékő többségben: arányuk 53,4%-ot tett ki, 2,9 százalékponttal többet, mint a 2007-ben véget ért tanfolyamokon résztvevık esetében. A képzéseket befejezık iskolázottsági összetételét vizsgálva látható, hogy a középiskolai érettségivel rendelkezık aránya 36%-ot, a Az ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség diplomásoké pedig 8%-ot tett ki, az elızı szerinti összetétele évi adatokhoz képest elıbbiek hányada fıiskola egyetem 6,5% 1,5% 8,5, utóbbiaké pedig 2,5 százalékponttal gimnázium 15,9% technikum 3,0% szakközépiskola 17,1% szakiskola 2,3% 8 általánosnál kevesebb 0,4% szakmunkásképzı 22,4% 8 általános 30,9% emelkedett. Ugyanakkor a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 7,5 százalékponttal 31,3%-ra mérséklıdött, míg a szakmunkás végzettséggel tanulmányokba kezdık 24,7%-os hányada 3,5 százalékponttal maradt el a évitıl. A képzést befejezettek körében a legfeljebb általános iskolát végzettek 15, a szakmunkások pedig 7 százalékponttal alacsonyabb arányt képviseltek, mint az összes álláskeresı között. A tanfolyami részvevık életkor szerinti megoszlása alapján a korábbiakhoz hasonlóan elmondható, hogy a fiatalabb korosztályba tartozók vállalják legszívesebben a képzési lehetıségeket: jelen vizsgálat idején a 30 év alattiak 48,7%-os hányadot képviseltek. A tanulási hajlandóság az életkor elırehaladtával fokozatosan csökkent, ugyanis a év közöttiek 26,7%-ot, a éves korcsoportba tartozók 17%-ot, az ennél idısebbeké pedig már csak 7,6%-ot tettek ki az összlétszámon belül. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest az ajánlott képzést befejezettek körében 7,3 százalékponttal nıtt a 40 év alattiak részesedése. 3

6 A folyamán ajánlott képzést befejezettek közel felét, 364 fıt a Baranya megyei kirendeltségeken regisztrálták a képzésbe kerülést megelızıen. A Somogy megyei résztvevık (234 fı) 29,5%-ot, míg a Tolna megyeiek (196 fı) 24,7%-ot tettek ki. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva Baranya megyében 2,5-szeresére emelkedett, míg Somogyban 49,4%- kal, Tolna megyében pedig 43,7%-kal apadt a résztvevık száma. A munkaügyi központ által a tanfolyamok befejezıdését követı 3 hónap eltelte után kiküldött kérdıíveket a megkeresettek 54,2%-a juttatta vissza. Az összesített eredmények alapján a válaszadók 41,2%-a állt munkában a követés idıpontjában, amely 10,1 százalékpontos javulást jelentett az egy évvel korábbi arányhoz képest. A nagymértékő javulás ellenére a régió mutatója az országos átlagtól kissé (1 százalékponttal) elmaradt. A vizsgált idıszakban képzést befejezı és követéskor munkaviszonyban álló személyek 74%-a az újonnan megszerzett képzettségének megfelelı munkakörben helyezkedett el. Arányuk 9,1 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit, de az országos adattól 7,1 százalékponttal alacsonyabb volt. A 2008-ban befejezıdött ajánlott tanfolyamok esetében tapasztalt kedvezıbb átlagos elhelyezkedési arány hátterében döntıen az áll, hogy a kurzusok között kisebb arányban szerepeltek az alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzető rétegek számára indított felzárkóztató képzések, ezzel szemben számos a munkaerıpiacon keresettebb szakmát nyújtó tanfolyam ért véget. A vizsgált ajánlott képzések közül a munkában állók hányada a fémipari szakmák esetében volt a legkedvezıbb: átlagosan 62,7%, ezen kívül egy szakács, valamint két kis létszámú egy projektmenedzser és egy idegen nyelvi titkár tanfolyam esetén érte el az 50%-ot. Ettıl csak kissé maradt el a munkában állók aránya a szociális gondozó és ápoló tanfolyamoknál (48%), valamint a nyelvi képzéseknél, ahol a kurzusok egyenként igen változatos eredményeket mutattak, de összességében a válaszadók 47,5%-a tudott elhelyezkedni. A cipıfelsırész-készítı képzések esetében 42,9%-os, a pénzügyi számviteli ügyintézı kurzusok résztvevıi körében pedig 37,5%-os volt a munkában állók aránya. Az építıipari foglakozást szerzıknek átlagosan harmada dolgozott a vizsgálat idıpontjában. Az egyes szakmák tekintetében azonban széles skálán mozgott a munkaviszonyt létesítık aránya, hiszen a kımőveseknek, illetve a bádogosoknak legalább fele el tudott helyezkedni, míg a burkolóknak és a szobafestıknek alig több mint tizede. A zömében alacsony iskolázottságúak részvételével indított egyszerőbb foglalkozásokat nyújtó tanfolyamok átlagos eredményessége 28,4%-os volt. Ebbıl a mezıgazdasági gépkezelık (60%) és a C kategóriás hatósági jogosítványt szerzık (50%) viszonylag keresettebbek voltak a munkaerıpiacon, de a személy- és vagyonırök (9,1%), a konyhai kisegítık (17,6%) kevesebb sikerrel jártak. A virágkötık és a könnyőgépkezelık ötödének, a takarítók és a pénztárosok negyedének, míg a szállodai szobaasszony, illetve a fakitermelı képzettséget szerzık harmadának sikerült munkaviszonyt létesítenie. A számítástechnikai képzés résztvevıinek átlagos elhelyezkedési mutatója mindössze 23,5%-ot tett ki. 4

7 (%) 60,0 50,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása az ajánlott képzésbıl kikerülıknél év évi átlag: 31,1% i átlag: 41,2% 40,0 30,0 20,0 10,0 45,8 36,1 34,2 37,6 44,8 54,8 46,2 43,8 33,3 28,9 40,1 41,4 43,0 0,0 35,5 27,7 25,7 33,3 33,1 46,4 31,7 33,6 33,3 21,1 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 éves és idısebb 28,2 Baranya megye 31,6 Somogy megye 31,7 Tolna megye Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint A képzést befejezık munkában állási arányait tekintve megállapítható, hogy a vizsgált idıszakban is a férfiak voltak eredményesebbek, 45,8%-uknak, míg a nık 36,1%-ának sikerült munkaviszonyt létesítenie. Mindkét nemhez tartózók munkában állási mutatója javult az elızı évihez képest, amely a férfiakat érintette jelentısebb mértékben, elsısorban annak köszönhetıen, hogy a hiányszakmákban kizárólag ık voltak érintettek. Az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan a vizsgált idıszakban végzettek esetében is a diplomásoknak tudtak a legnagyobb arányban (54,8%) munkába állni a képzés befejezıdését követıen. A többieknél a munkában állási mutató az iskolázottsági szint csökkenésével mérséklıdött: az érettségizettek között 44,8%-os, a szakmunkásoknál 37,6%-os, az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek körében pedig 34,2%-os volt az elhelyezkedettek aránya. A évi adatokkal összehasonlítva mind a négy iskolázottsági szinthez tartozók mutatója javult: legkevésbé a szakmunkásoké (4,3 százalékponttal), legnagyobb mértékben pedig az érettségizetteké (11,7 százalékponttal). A korcsoportok szerinti elhelyezkedési arányokat tekintve megállapítható, hogy a 30 év alattiak és a éves korcsoportba tartozóknak sikerült átlagot meghaladó arányban munkaviszonyt létesíteniük (46,2, illetve 43,8%), míg a év közöttiek és az 50 évesek és ennél idısebbek kevésbé voltak sikeresek: a mutató értéke az elıbbiek esetében 33,3%-os, utóbbiaknál 28,9%-os volt. Az egy évvel korábbi elhelyezkedési arányokhoz viszonyítva a éves korosztályba tartozók munkában állási aránya változatlan maradt, míg a többiekében 8-15 százalékpont közötti javulás volt tapasztalható. Az dél-dunántúli régiót alkotó megyékben ajánlott képzést befejezık elhelyezkedési arányai hasonlóan alakultak: Tolna megyében a kurzusokat befejezık 43%-a állt munkaviszonyban a vizsgálat idıpontjában, Somogy megyében ez az arány 41,4%-os, Baranyában pedig 40,1%- os volt. Az egy évvel korábbihoz képest mindhárom megyében javult a mutató értéke: Somogy megyében 9,8 százalékponttal lett kedvezıbb, míg Tolna és Baranya megyében 11,3, illetve 11,9 százalékponttal növekedett. 5

8 A tárgyidıszakban befejezıdött ajánlott képzésekhez 519,1 millió Ft támogatás került folyósításra. Ennek 42%-át képezte a tanfolyami díj, a támogatás nagyobb része keresetpótló juttatásként került kifizetésre. A képzési költségeket a tanfolyamok induló létszámára vetítve az egy fıre jutó támogatás összege 610 ezer Ft volt, ami 92%-kal meghaladta a évit. Az egy fıre jutó támogatásból a tanfolyami díj átlagosan 255,5 ezer Ft-ot tett ki, ami 67,8%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezt a hosszabb tanfolyamok nagyobb aránya okozta, hiszen az egy fı, egy órájára jutó átlagos tanfolyami költség összege (404 Ft/fı/óra) mindössze 6%-kal növekedett egy év alatt. A fajlagos költség emelkedésének hátterében elsısorban a keresetpótló juttatásként kifizetésre került összeg növekedése áll, amelynek havi mértékét a képzésben történı részvétel ösztönzése céljából január 1-jétıl a minimálbér 60%-áról annak teljes összegére emelték. A jelenleg vizsgált tanfolyamok mindegyike ez idıpont után indult, míg a 2007-ben véget ért képzések fele kezdıdött ugyanabban az esztendıben. Ebbıl adódott, hogy a keresetpótló juttatásra és kisebb részben az egyéb költségtérítésekre kifizetett támogatás egy fıre esı összege 2,1-szeresére emelkedett egy év alatt. Az országos adatokkal összevetve a dél-dunántúli régióban az egy fıre jutó támogatás összege 41%-kal magasabb volt. Ezen belül az egy fıre jutó tanfolyami díj 60%-kal, az átlagos óradíj pedig 27%-kal haladta meg az országos átlagot. A tárgyidıszakban 15 olyan ajánlott képzés fejezıdött be (42 fı részvételével), amelyek esetében a tanfolyami díj nem a munkaügyi központ decentralizált keretébıl került kifizetésre. Ezek az Új pálya programon, a közszférából elbocsátottak számára indított programon, illetve az Equal program keretein belül megvalósuló kurzusok voltak. Baranya megyében 7 ilyen kurzus ért véget, Somogy és Tolna megye pedig négy-négy tanfolyammal volt érintett. A 2007-ben véget ért kurzusok között nyolc olyan volt található (59 résztvevıvel), amelyeken a munkaügyi központ támogatása a keresetpótló juttatás és az utazás támogatására korlátozódott, ezek fele-fele arányban a Herbal Network és az Equal programokhoz kapcsolódtak. Amennyiben figyelmen kívül hagyjuk azon személyeket, akiknek a tanfolyami díja a fent említett programok keretein belül került finanszírozásra, akkor a többi résztvevı vonatkozásában az 1 fıre esı tanfolyami díj 268,7 ezer Ft-ot, ezen belül az 1 órára jutó tanfolyami díj pedig 420 Ft-ot tett ki. Ebben az esetben az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyított növekedés mértéke kissé elmarad az összes résztvevıvel számított mutatónál tapasztalttól (a különbség 1,8, illetve 3,1 százalékpont). A során befejezıdött képzések esetében a követéskor munkában állókra fejenként átlagosan 1588,3 ezer Ft támogatás jutott, másfélszerese az egy évvel korábbinak. Ez kizárólag a fajlagos költségek nagymértékő növekedésével indokolható, hiszen a munkában állási arány jelentısen javult. Az elhelyezkedettekre jutó ráfordítás összege régiónkban 44,4%-kal meghaladta az országos átlagot. 6

9 Elfogadott képzés Elfogadott képzések keretében a vizsgált idıszakban 458-an fejezték be tanulmányaikat, ami 19,5%-os visszaesést jelentett az egy évvel korábbi létszámhoz képest. A 2008-ban véget ért tanfolyamokon 6,5%-os volt a lemorzsolódás, ami az egy évvel korábbinál 1,7 százalékponttal magasabb volt, míg az ajánlott képzésnél tapasztalthoz hasonló mértéket tett ki. A 2008 folyamán befejezıdött 184 tanfolyam átlagosan 3 fıs létszámmal valósult meg. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a kurzusok száma 5-tel növekedett, a résztvevık átlagos száma pedig nem változott. Az egyes tanfolyamok nyitólétszáma 1 és 20 fı között szóródott, de a résztvevık száma csak öt kurzus esetében érte el a 10 fıt, tehát a évihez képest erısödött az elfogadott képzések egyéni jellege. A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 328 volt, 33 órával több, mint egy évvel korábban. A legrövidebb egy 31 órás autóbusz-vezetıi képesítést nyújtó kurzus volt, legmagasabb óraszámban (1335 óra) pedig szociális ápolókat képeztek. Az elfogadott képzést befejezettek 43%-a jármővezetıi, 8,7%-a kereskedı képesítést szerzett, míg 6,1%-uk nyelvi képzésen vett részt. A végzettek 4,6%-a pénzügyi ügyintézı, 4,4%-a eladó, míg 3,3-3,3%-a pályázatíró és projektmenedzser, biztosítási ügyintézı vagy manikőrös, pedikőrös képesítésre tett szert. Az említett képesítéseket megszerzık tették ki a képzést befejezettek több mint háromnegyedét. Az elfogadott képzésbıl kikerülık nemek szerinti megoszlása az egy évvel korábbihoz képest kevésbé kiegyensúlyozottan alakult, hiszen a nık aránya 4,5 százalékponttal 45,9%-ra mérséklıdött. A 2008-ban elfogadott képzést befejezık között a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık 18,5%-ot tettek ki. A szakmunkások és az érettségizettek hasonló arányban (37,1, illetve 38%) képviseltették magukat, míg a diplomások 6,4%-ot képeztek az összlétszámon belül. Az elızı évi adatokhoz viszonyítva kismértékben nıtt szakmunkások és a középiskolai érettségivel rendelkezık hányada, míg a két végletet jelentı iskolázottsági szintez tartozóké mérséklıdést mutatott. technikum 4,6% Az elfogadott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele gimnázium 15,7% szakközépiskola 17,7% fıiskola 5,7% szakiskola 1,5% egyetem 0,7% 8 általánosnál kevesebb 0,4% 8 általános 18,1% szakmunkásképzı 35,6% Az ajánlott képzés megoszlásaihoz képest a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 12,8 százalékponttal alacsonyabb, míg a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezıké hasonló mértékkel magasabb volt az elfogadott képzési formában végzettek körében. 7

10 Az elfogadott képzéseket befejezettek mintegy fele (48,9%-a) 30 évnél fiatalabb volt, míg a éves korcsoportba tartozók közel egyharmados (32,1%-os) arányban képviseltették magukat. Ebbıl adódóan a résztvevık mindössze 19%-a töltötte be a 40. életévét. Ebbıl az 50 évesek és idısebbek aránya mindössze 5,7% volt. A 2007-ben végzettek korösszetételéhez viszonyítva a jelenlegi vizsgálat idején a 30 évnél fiatalabbak 2,3 százalékponttal nagyobb hányadot tettek ki az összlétszámon belül, míg az ennél idısebbek részvétele mérséklıdött. Az ajánlott képzések résztvevıinek korösszetételéhez képest tárgyévben az elfogadott képzést befejezettek körében a 40 év alattiak 5,6 százalékponttal nagyobb hányadban szerepeltek. A vizsgált idıszakban a legtöbben (202 fı) Tolna megyében végeztek az elfogadott kurzusokon. Baranya megyében 160 fı, Somogyban pedig 96 fı volt a tanulmányaikat befejezık száma. Az egy évvel korábbival összevetve Baranya megyében több mint kétszeresére emelkedett a résztvevık száma, addig Somogyban háromnegyedére, Tolna megyében pedig 55%-ára mérséklıdött. A kipostázott kérdıívek közül 274-et juttattak vissza számunkra, ami 59,8%-os az egy évvel korábbinál 4,6 százalékponttal magasabb válaszadási arányt jelentett. A kérdıívek összesített eredményei alapján a válaszadók 50,4%-ának sikerült elhelyezkednie, 87,7%- uknak újonnan megszerzett képesítésének megfelelı munkakörben. Az elıbbi mutató tekintetében 3,3, utóbbi vonatkozásában pedig 1,9 százalékpontos javulás következett be a évi adatokhoz képest. Az országos mutatókkal összehasonlítva a munkában állási arány 2,4, a szakirányban foglalkoztatottak hányada pedig 5,3 százalékponttal magasabb volt régiónkban. Az elfogadott képzések elhelyezkedési mutatói és ben is kedvezıbbek voltak az ajánlott képzésben résztvevıkénél. A kereskedelmi tanfolyamokat végzettek 60,7%-a, a pénzügyi ügyintézıknek pedig 57,1%-a tudott elhelyezkedni a képzés befejezıdését követıen. A jármővezetıi képzéseken résztvevık átlagosan felének (49,5%) sikerült munkaviszonyt létesítenie. Az eladó és a manikőrös, pedikőrös kurzusok esetében 45,5%-os volt a munkában állási arány, míg a biztosítási ügyintézı, a nyelvi képzések, illetve a pályázatíró, projektmenedzser tanfolyamok mutatója 30%-os vagy az alatti volt. (%) 70,0 60,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása az elfogadott képzésbıl kikerülıknél év évi átlag: 47,1% i átlag: 50,4% 50,0 40,0 30,0 20,0 49,7 51,2 45,5 53,5 51,9 39,1 45,9 53,8 57,6 53,3 53,3 60,3 42,9 10,0 0,0 51,0 43,7 44,4 48,5 46,4 52,2 48,9 48,1 44,9 36,4 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 éves és idısebb 63,4 Baranya megye 45,7 Somogy megye 44,3 Tolna megye Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint 8

11 Az egy évvel korábbival ellentétben 2008-ban a nık voltak sikeresebbek, 51,2%-uk a férfiakénál 1,5 százalékponttal magasabb hányaduk tudott elhelyezkedni a képzés befejezıdését követı 3 hónapon belül. A évihez képest a nık munkában állási mutatója 7,5 százalékponttal javult, míg a férfiaké 1,3 százalékponttal kedvezıtlenebbül alakult. Az elfogadott képzést befejezık és a kérdıívet visszaküldık iskolázottsági adatait alapul véve megállapítható, hogy a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezık voltak a leginkább eredményesek a munkaviszony létesítés terén, 53,5%-uk minısült foglalkoztatottnak a vizsgálat idıpontjában. A középiskolai érettségivel rendelkezıknek 51,9%-a, a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek 45,5%-a, a diplomásoknak pedig 39,1%-a állt munkaviszonyban a vizsgálat idıpontjában, ez utóbbi két munkában állási arány elmaradt az átlagtól. A felsıfokú végzettségőek elhelyezkedési aránya jelentısen (13,1 százalékponttal) visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, míg a többi iskolázottsági szinthez tartozókéban javulás következett be. A követéskor munkaviszonyban állók aránya a 30 év alattiak körében 45,9%, az ennél idısebbek esetében viszont 54,7% volt. A évi adatokhoz képest a legfiatalabb korcsoportba tartozók munkában állási mutatója romlott (3 százalékponttal), míg a többieké kedvezıbb lett: a korcsoportok átlagát tekintve 8,9 százalékponttal. Megyénként vizsgálva megállapítható, hogy a legkisebb létszámmal képviseltetett Somogy megyei résztvevık létesítettek munkaviszonyt a legmagasabb arányban (60,3%), ami 14,6 százalékpontos javulást jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Baranyában a képzést befejezık 53,3%-a, míg Tolna megyében 42,9%-a helyezkedett el a képzést követı 3 hónapon belül. E mutató értékében Baranya megyében 10,1, Tolnában pedig 1,4 százalékpontos csökkenés következett be az elızı évi értékekhez viszonyítva. A tárgyidıszakban befejezıdött elfogadott képzésekkel kapcsolatban összesen 117,6 millió Ft összegő támogatás folyósítására került sor. A kifizetések 59,2%-át (69,6 millió Ft-ot) a tanfolyami költség tette ki, a fennmaradó rész pedig a képzésben részvettek keresetpótló juttatására, illetve az egyéb költségtérítésekre lett kifizetve. Az egy fıre jutó támogatás összege az egy évvel korábbinál egyötödével magasabb átlagosan 240 ezer Ft volt, ami az országos átlagtól azonban 7,5%-kal elmaradt. Az elfogadott és az ajánlott képzések 1 fıre esı támogatásait összehasonlítva megállapítható, hogy az elfogadott képzések fajlagos mutatója mindössze 39,3%-a volt az ajánlott képzés mutatójának. Az elfogadott képzések tanfolyami díjához nyújtott támogatás egy fıre jutó átlagos összege 142 ezer Ft/fı volt, ezt elosztva az átlagos óraszámmal 433 Ft/fı/óra-t kapunk. Elıbbi összeg 25,5%-kal, utóbbi 13,1%-kal haladta meg a évi értéket. A befejezıdött tanfolyamok közül a vizsgált idıszakban 7, 2007-ben pedig 3 esetében a munkaügyi központok támogatása a keresetpótló juttatásra és az egyéb költségtérítésekre terjedt ki, a tanfolyami díj más forrásból került finanszírozásra. Ha az e kurzusokon 2008-ban résztvevı 12 fıt (2007-ben 11 fıt) figyelmen kívül hagyjuk a fajlagos mutatók számításánál, akkor is hasonló mértékő növekedési ütemrıl beszélhetünk az egy évvel korábbihoz képest: az 1 fıre esı tanfolyami díjnál 26,3%-os, míg az átlagos óradíj esetében 12,9%-os emelkedést tapasztalhatunk 9

12 A vizsgált képzési formában egy elhelyezkedett személyre 509,7 ezer Ft támogatás jutott, amely az egy évvel korábbinál 13,8%-kal magasabb volt, de az országos átlagtól 11,5%-kal elmaradt. Ez az összeg azonban csak kevesebb mint harmadát tette ki az ajánlott képzésnél számítottnak. Munkaviszonyban állók képzése Tárgyidıszakban 341 korábban munkaviszony melletti képzésben résztvett személy esetében járt le a munkáltató továbbfoglalkoztatási kötelezettsége. Létszámuk 6,2%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A legtöbb támogatásban résztvevı (232 fı) Baranya megyei volt, míg Somogy megyébıl 82 fı, Tolnából pedig mindössze 27 fı került támogatásra. A támogatottak száma a évihez képest Somogy megyében felére csökkent, Baranya megyében 1,6-szorosára emelkedett, Tolna megyében pedig megduplázódott az elızı évi alacsony létszám. A munkaviszonyban állók képzésének monitoring eredménymutatói jóval kedvezıbbek, mint az álláskeresıkkel feltöltött tanfolyamokénak, ami elsısorban abból adódik, hogy a munkáltató olyan szakirányt határoz meg, amely valóban fontos a mőködéséhez, másrészt célszerően olyan személyeket von be a képzésbe, akiket hosszabb távon is foglalkoztatni szándékozik. A munkaügyi központ részére visszajuttatott kérdıívek alapján a támogatott munkavállalók 90%-áról sikerült információkat szereznünk, melyek feldolgozásának eredményei szerint a képzést befejezett dolgozók 89,3%-a a vizsgálat idején az eredeti munkáltatónál állt alkalmazásban. E mutató értéke 4,3 százalékponttal kedvezıbben alakult az egy évvel korábbinál, ugyanakkor 4,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. Megyénként tekintve a továbbfoglalkoztatási arányokat megállapítható, hogy Tolna megyében valamennyi személyt továbbfoglalkoztatták, míg Baranyában 92,5%-os, Somogy megyében pedig 77,5%-os volt a mutató értéke. Az egy évvel korábbihoz képest Tolna megyében nem történt változás, Baranya megyében 13,1 százalékpontos javulás, Somogyban pedig 11,1 százalékpontos romlás következett be a munkában állási arány mértékében. Ennél a képzési formánál a felmerülı költségeket a munkaügyi központok a munkaadókkal közösen viselik, így a fajlagos támogatás összege relatíve alacsony. A tárgyévben lejárt továbbfoglalkoztatású képzések 27,6 millió Ft támogatással valósultak meg. Ez az összeg csak a tanfolyami díjhoz nyújtott hozzájárulást foglalja magában. Az egy fıre jutó támogatás átlagosan 78 ezer Ft-ot tett ki, 30,3%-kal alacsonyabbat a évinél. A követéskor munkában állókra fejenként átlagosan 90,7 ezer Ft támogatás jutott, ami a költségek csökkenése és a magasabb munkában állási arány miatt 32%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A dél-dunántúli adat az 1 fıre jutó támogatás esetében 32,2%-kal, a munkában állókra jutó támogatás vonatkozásában pedig 27,5%-kal volt alacsonyabb az országos átlagnál. 10

13 A Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok A Pécsi Regionális Képzı Központ elkülönített képzési kerete terhére szervezett tanfolyamok közül a vizsgált idıszakban a dél-dunántúli régió három megyéjében 122 zárult le, amely az elızı évinél 14-gyel kevesebb volt. A tanfolyamokat 1808 álláskeresı végezte el, ami az egy évvel korábbinál 15%-kal alacsonyabb zárólétszámot jelentett. A lemorzsolódás 7,4%-os mértékő volt, tehát nem mutatott érdemi eltérést a decentralizált keretbıl finanszírozott képzésekhez képest. A befejezıdött tanfolyamok átlagos létszáma 16 fı, átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma pedig 589 óra volt. Elıbbi érték 1-gyel, utóbbi pedig 9,8%-kal mérséklıdött a évihez képest. A vizsgált idıszakban véget ért tanfolyamok között 24 olyat találhatunk (egy évvel korábban 35-öt), ahol az összes óraszám meghaladta az ezret. Ezek közül a legmagasabb óraszámban (1602 óra) szociális asszisztenseket képeztek, míg a másik végletet a hátrányos helyzetőek részére indított 60 órás felzárkóztató kurzusok jelentették. A vizsgált idıszakban lezárult tanfolyamokon végzık 37,4%-a az alacsony iskolázottságúak felzárkóztatására, szakképesítéshez segítésére szervezett kurzusokon tanult, mint például 7-8. osztály, felzárkóztató, felkészítı, könnyő-, illetve nehézgép-kezelı, hulladék-győjtı, fakitermelı, parkgondozó tanfolyamokon. A számítástechnikai képzésben résztvevık 13,3%- ot, a kereskedelmi foglalkozást szerzık 10,1%-ot tettek ki az összlétszámon belül. Ezeken kívül jelentısebb súlyt képviseltek a vendéglátó-ipari (9,5%), a nyelvi (8,1%), az építıipari (7,3%) és a fémipari (4,9%) képzések is. A tanfolyamokon résztvevık nem szerinti megoszlása kiegyensúlyozottan alakult, mivel jelen vizsgálat idején a férfiak aránya 49,4%-os volt, 10,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A képzést befejezık iskolázottsági összetételét tekintve megállapítható, hogy a legfeljebb általános iskolát végzettek és a 8 általánosnál középiskolai érettségivel rendelkezık kevesebb 2,2% hasonló (34-35%-os) arányban szerepeltek a kurzusokon résztvevık között, míg a szakmunkások hányada 25,9, a egyetem diplomásoké pedig 5,3% volt. Az elızı évi 0,9% adatokhoz képest az alacsony iskolázottságúak hányada 3,5 százalékponttal növekedett, valamint 2,8 százalék- fıiskola 4,4% ponttal meghaladta a munkaügyi központ forrásaiból finanszírozott ajánlott képzéseknél tapasztaltat is. A PRKK által szervezett ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele gimnázium 14,9% 8 általános 31,9% technikum 3,7% szakközépiskola 16,1% szakmunkásképzı 24,3% szakiskola 1,6% A kurzusokon résztvevık több mint fele (51,3%) a 30 évnél fiatalabbak közül került ki. A évesek 25,1%-ot, a éves korosztályba tartozók 17,8%-ot, az ennél idısebbek pedig 5,8%-ot képeztek az összlétszámon belül. Az egy évvel korábbihoz képest a legidısebb korcsoportba tartozók hányada mérséklıdött (2,4 százalékponttal), míg az ennél fiatalabbaké emelkedett. 11

14 A tanfolyamokat befejezettek közül 708 fıt a Baranya megyei, 507 fıt a Somogy megyei, 593 fıt pedig a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségeken tartottak nyilván a képzésbe kerülést megelızıen. Az egy évvel korábbi létszámokhoz képest mindössze a Tolna megyei résztvevık száma gyarapodott (25,6%-kal), míg a somogyiaké 17,3%-kal, a Baranya megyeieké pedig 32,1%-kal mérséklıdött. A kiküldött kérdıívekre a képzést befejezettek 48,5%-a adott választ, melyek alapján 35,6%-uknak (2007-ben 39,1%-uknak) sikerült elhelyezkednie a képzés befejezését követıen. A munkában állók 74,4%-a az újonnan megszerzett képesítését hasznosítja is munkája során. A munkaügyi központok által szervezett ajánlott képzés eredményeivel összehasonlítva a PRKK-s tanfolyamokon végzettek körében a munkában állók aránya 5,6 százalékponttal kedvezıtlenebb volt, míg a megszerzett képesítést hasznosítók aránya hasonlóan alakult a különbözı forrásból finanszírozott képzések esetében. A jelentısebb létszámmal képviseltetett szakmacsoportok közül a legjobb átlagos elhelyezkedési arányt (50%) a fémipari szakmák tanulása eredményezte, de átlagosnál nagyobb arányban találtak munkát a számítástechnikai (44,9%) kurzusok résztvevıi is. Jó eredményességgel zárultak a viszonylag kisebb létszámot érintı szociális gondozó, nıi ruha készítı, irodai asszisztens, illetve pályázatírói képzések is. Ezzel szemben a vendéglátó-ipari képesítést szerzık 34,6%-a, a nyelvi képzések résztvevıi közül pedig csak minden harmadik tudott 3 hónapon belül elhelyezkedni, míg a kereskedelmi foglakozást szerzıknél 29,8%-os, az építıipari szakmát tanultaknál pedig 25%-os volt ez az arány. Az alacsony iskolázottságúak felzárkóztatására, szakképesítéshez juttatásának céljából lebonyolított tanfolyamokon tanultak 29,6%-a létesített munkaviszonyt, ezen belül a képesítést szerzık mutatója 35,3%-os, a 7-8 osztályos, illetve a különbözı felzárkóztató képzésen résztvevıké 14,5%-os volt. (E képzéseknek nem közvetlen célja a résztvevık munkába állítása, több kurzus is egy másik képzettséget is adó kurzusra való felkészítést szolgált.) Ugyanakkor mindegyik szakmacsoportról elmondható, hogy az abba tartozó tanfolyamok mutatói között nagy eltérések találhatók. (%) 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása a Pécsi Regionális Képzı Központ ajánlott képzéseibıl kikerülıknél 34,7 36, év évi átlag: 39,1% i átlag: 35,6% 25,5 37,9 39,1 36,5 40,5 35,3 37,7 41,6 44,9 38,8 37,6 44,3 34,6 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi 45,9 Felsıfokú végzettség 35,3 40,2 29,7 38,8 30 év alatt éves éves 50 éves és idısebb 41,0 36,1 Baranya megye 40,9 41,7 Somogy megye 31,4 28,7 Tolna megye Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint 12

15 A tárgyidıszakban befejezıdött képzéseken végzettek körébıl a nık kissé nagyobb arányban létesítettek munkaviszonyt a képzést követıen, 36,4%-os mutatójuk 1,7 százalékponttal volt magasabb a férfiakénál. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a férfiak munkában állási aránya 1,8, míg a nıké 4,1 százalékponttal romlott. Iskolai végzettség alapján hasonlóan a munkaügyi központok decentralizált keretébıl finanszírozott képzéseknél tapasztalthoz a diplomások voltak a legsikeresebbek a munkaerı-piacon, 45,9%-uk létesített munkaviszonyt. A középiskolai érettségivel, illetve a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezık elhelyezkedési arányai (39,1, illetve 37,9%) is átlagot meghaladó mértékőek voltak. Ezen képzések esetén szintén a legfeljebb általános iskolát végzettek bizonyultak a legkevésbé eredményeseknek, mintegy negyedük tudott a képzést követıen munkába állni. Ez utóbbiak mutatója 9,8 százalékponttal romlott, az érettségizetteké is 2,5 százalékponttal kedvezıtlenebb lett, míg a másik két iskolázottsági szinthez tartozóké kismértékő javulást mutatott. A munkaviszonyt létesítık aránya a éves korosztályban (29,7%) és a 30 év alattiak esetében (35,3%) maradt el az átlagtól. Ennél kedvezıbb mutatója volt az 50 évesek és ennél idısebbeknek (38,8%), míg 40,2%-os mutatójukkal a éves korcsoportba tartozók voltak a legsikeresebbek a munkaviszony létesítés területén. Az egy évvel korábbihoz képest a éves korosztály munkában állási mutatója jelentısen (14,6 százalékponttal) romlott, a többiekében csak kisebb mértékő változások következtek be. A Pécsi Regionális Képzı Központ tanfolyamait befejezettek körében a legmagasabb elhelyezkedési arányt a Somogy megyei résztvevık érték el (41,7%). A baranyai mutató 36,1%-os volt, míg a Tolna megyében nyilvántartottak munkában állási aránya 28,7%-ot tett ki. A évi adatokhoz viszonyítva Somogy megyében 0,8 százalékponttal kedvezıbb lett, míg Baranyában 4,9, Tolna megyében pedig 2,7 százalékponttal romlott a mutató értéke. TÁMOP program keretein belül szervezett tanfolyamok A TÁMOP intézkedésének keretein belül indult tanfolyamok közül a vizsgált idıszakban 42 ért véget, melyeken összesen 751-en kezdték meg tanulmányaikat. A kurzusokon résztvevık körében a lemorzsolódók aránya a munkaügyi központ képzési keretébıl finanszírozott ajánlott képzések esetében tapasztaltnál kissé kedvezıbb 5,9%-os volt, így összességében a végzettek száma 707-et tett ki. A befejezıdött kurzusok átlagos létszáma 18 fı volt, (létszámmal súlyozott) átlagos óraszáma pedig 491-et tett ki. A munkaügyi központ képzési keretébıl finanszírozott ajánlott tanfolyamokhoz képest e képzéseknél a kurzusokon résztvevık átlagos létszáma 8 fıvel magasabb, az átlagos óraszám pedig 22,3%-kal alacsonyabb volt. Az óraszám csak a két szakács tanfolyam esetében haladta meg az ezret, míg a legrövidebbek a 80 órás, vállalkozóvá válásra felkészítı kurzusok voltak. (Mivel minden tanfolyam a tárgyévben kezdıdött, a hosszabbak 2009-re is áthúzódtak.) 13

16 A kurzusokon végzık között jelentıs (17,1%-os) volt a 7-8 osztályos felzárkóztató képzésen résztvevık aránya. A hallgatók 25,2%-a olyan egyszerőbb, alacsonyabb óraszámban oktatott szakképesítések valamelyikét szerezte meg, mint takarító, könnyőgépkezelı, konyhai kisegítı, hulladékgyőjtı, motorfőrész-kezelı, illetve panziós, falusi vendéglátó. A tanfolyamokat befejezık 10,7%-a gazdasági ügyintézıi képesítést (pénzügyi-számviteli ügyintézı, társadalombiztosítási ügyintézı vagy társadalombiztosítási és bérügyi szakelıadó) szerzett, 9,5%-a számítástechnikai kurzuson tanult, 8,8% élelmiszer- és vegyi áru eladó tanfolyamot, 8,2% pedig különféle építıipari foglalkozásokat (gépi vakoló, parkettás, szárazépítı, szobafestı) oktató kurzust végzett el. 5% körül alakult a vállalkozóvá válásra felkészítı tanfolyamon résztvevık, illetve a fogyóelektródás hegesztı, valamint a szakács végzettséget szerzık hányada. A tanfolyamokon résztvevık között a nık voltak többségben (59,3%). Az iskolai végzettség szerinti összetételt tekintve 45,9%-os volt az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek 8 általánosnál kevesebb 14,8% egyetem 0,6% fıiskola 3,0% A TÁMOP intézkedésének keretein belül szervezett ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele gimnázium 12,2% technikum 2,8% 8 általános 31,1% szakközépiskola 14,6% szakmunkásképzı 18,9% szakiskola 2,0% hányada. A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezık 20,9%-os, a középiskolai érettségivel képzésbe kerülık 29,6%-os részt képviseltek az összlétszámon belül, míg a diplomások aránya 3,6%-os volt. A különbözı forrásokból finanszírozott csoportos képzések közül a legfeljebb 8 osztályt kijártak, illetve a diplomások hányada e képzéstípus esetében volt a nyilvántartott álláskeresıkön belüli arányukhoz hasonló mértékő, ugyanakkor az érettségizettek a szakmunkások rovására a regisztráltakon belüli hányaduknál mintegy 11 százalékponttal nagyobb részt képviseltek. Ez az uniós program speciális célcsoportjaiból adódott. A kurzusokat befejezık fele (50,8%-a) a 30 év alattiak körébıl került ki. A évesek tették ki a résztvevık negyedét (25,7%), az 50 évesek és ennél idısebbek a tizedét, míg a évesek 13,7%-os hányadban szerepeltek. A képzést befejezettek hasonló létszámban kerültek ki a dél-dunántúli régió megyéibıl: 247 fıt a baranyai, 221-et a somogyi, 239 fıt pedig a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek regisztráltak a képzésbe kerülést megelızıen. A kiküldött kérdıíveket a tanfolyamokat befejezettek 52,8%-a juttatta vissza. Az összesített eredmények alapján a válaszadók körében 36,7%-os volt a munkában állási arány, ami 4,5 százalékponttal elmaradt a hagyományos ajánlott képzés mutatójától. Az elhelyezkedettek 75,9%-a az újonnan tanultakat hasznosítja munkája során. Az egyes szakmacsoportokat tekintve a legkedvezıbb (89,7%-os) munkában állási mutatóval a vállalkozóvá válásra felkészítı kurzusokat végzettek rendelkeztek, melynek hátterében az áll, hogy ezeken a tanfolyamokon olyan személyek vettek részt, akik a TÁMOP program keretein belül a vállalkozás létesítéséhez is támogatást kaptak. Szintén kedvezı mutatóval (57,1%) rendelkezett a nıi szabó végzettséget szerzık kisebb létszámú csoportja. 14

17 Az élelmiszer- és vegyi áru eladók, valamint a gazdasági ügyintézık körében 40%-os, a számítástechnikai kurzusokon részvettek esetében 37,5%-os volt az elhelyezkedettek aránya, hasonlóan az egyszerőbb foglalkozást szerzıkéhez (37,8%). A fogyóelektródás hegesztı képesítésre szert tevık 27,8%-a, a szakácsok 23,1%-a, valamint az építıipari foglalkozást tanultak 22,6%-a állt munkaviszonyban a követés idıpontjában, míg a ugyanez a 7-8 osztályos képzést végzetteknek csak 17,3%-áról mondható el. Az elhelyezkedési arányokat nemenként tekintve a nık voltak eredményesebbek a munkaerıpiacon: 38,6%-os mutatójuk 5 százalékponttal magasabb volt a férfiakénál. A kérdıívek feldolgozásának eredményei alapján a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzettek tudtak a legnagyobb hányadban (47,1%) munkaviszonyt létesíteni. Ezt a diplomások és az érettségivel rendelkezık követték 42,9, illetve 40,8%-os mutatóval. Ezzel szemben az alacsony iskolázottságúak 26,4%-os munkában állási aránya jelentısen elmaradt az átlagtól. A munkaviszony létesítés területén az 50 évesek és ennél idısebbek minısültek a legsikeresebbeknek 51,1%-os mutatóval. A évesek körébıl 39,8%, a év közöttiek csoportjából pedig 36,4% volt az elhelyezkedettek aránya, ezzel szemben a 30 év alattiaknak kevesebb mint harmada (31,5%-a) állt munkában a megkeresés idıpontjában. Megyénként nézve az elhelyezkedési arányokat az látható, hogy a Tolna megyei résztvevık körében volt a mutató értéke a legkedvezıbb (40,2%), míg a baranyai és a somogyi érték hasonlóan alakult (34,8, illetve 35,7%). Önfoglalkoztatást elısegítı bértámogatás január 1-jétıl a vállalkozóvá válás támogatása elnevezéső aktív eszköz megszőnt, helyét egy új támogatási forma vette át új szabályokkal. Ennek értelmében a munkaügyi központok által e célra nyújtott támogatást azok a személyek vehetik igénybe, akiket a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresıként nyilvántart, vagy akik rehabilitációs járadékban részesülnek, és akik önmaguk foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság tagjaként vagy mezıgazdasági ıstermelıként kívánják megoldani. E személyek számára többféle támogatás nyújtható, így 3 millió Ft-ig terjedı tıkejuttatás visszatérítendı vagy vissza nem térítendı formában, valamint legfeljebb hat hónap idıtartamra, havonta a kötelezı legkisebb munkabér összegéig terjedı támogatás, illetve e kettı kombinációi. Ezen felül támogatás nyújtható még a vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeihez is. A monitoring rendszeren belül e támogatási forma nyomon követése jelenleg csak azon személyekre terjed ki, akik részére kizárólag a 6 hónapos, minimálbér összegő támogatás megállapítására került sor. Az eszköz nyomon követése a 2008-ban befejezıdött támogatások esetében történt meg. folyamán 425 vállalkozásba kezdı álláskeresı támogatása fejezıdött be régiónkban, akik közül 176 fı Somogy megyei, 142 fı baranyai, 107 fı pedig Tolna megyei volt. 15

18 A támogatott személyek között a férfiak szerepeltek kismértékő többségben, arányuk 54,8%- os volt. Iskolai végzettség szerinti összetételüket tekintve a vállalkozóvá váltak legnagyobb része (43,8%-a) középiskolai érettségivel rendelkezett. A szakmunkás-bizonyítvánnyal vállalkozásba kezdık 36,9%-os hányadot képviseltek, a diplomások 12%-os, az általános iskolát végzettek pedig 7,3%-os arányban fordultak elı a támogatottak között. A nyilvántartásban szereplı álláskeresık iskolázottsági adataival összevetve megállapítható, hogy a legfeljebb általános iskolát végzettek nagyon alacsony arányban kezdtek vállalkozásba, míg a közép- és felsıfokú végzettségőek regisztráltakon belüli hányaduk többszörösének megfelelı részt képviseltek. Életkor szerinti összetételüket vizsgálva az önállóvá válás terén a éves korosztályba tartozók bizonyultak a legaktívabbnak 37,4%-os részesedéssel az összlétszámon belül. A 30 év alattiak 27,5%-át, a év közöttiek 22,1%-át, az 50 évesek és ennél idısebbek pedig 13%-át képezték a támogatásban résztvevıknek. Az érintettek 87,1%-a egyéni vállalkozó lett, 5,6%-a társas vállalkozást alapított, 4%-a társas vállalkozáshoz csatlakozott, 3,3% pedig ıstermelıvé vált. A vállalkozóvá váló személyek közül minden harmadik a tevékenységét az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás gazdasági ágban indította meg, minden ötödik pedig a pénzügyi közvetítés területén. A támogatásban részesültek 13,4%-a az építıiparban, 9,9%-a pedig a feldolgozóiparban kezdett mőködni. 8,5%-uk vállalkozási profilja kereskedelmi, 6,6%-uké pedig mezıgazdasági tevékenység volt. A megkeresett személyek 63,5%-a (270 vállalkozó) a kiküldött adatlapot visszajuttatta a munkaügyi központhoz, melyek feldolgozásából megállapítást nyert, hogy a vállalkozásoknak átlagosan 82,6%-a még mőködött a megkeresés idején. Ez az arány 1 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. A korábban vállalkozóvá válás támogatása néven mőködtetett eszköz eredményessége kedvezıbb volt, általában 85-95% között alakult az elızı években. A mutató romlása összefüggésben lehet azzal, hogy a régi támogatási formát csak a munkaügyi ellátásban (álláskeresési támogatásban) részesültek vehették igénybe, és e feltétel miatt nem kerülhettek be a támogatásba a hosszabb ideje munkanélküli személyek. A Tolna megyében támogatásban részesülteknek sikerült legnagyobb arányban fenntartaniuk vállalkozásukat (90,9%), míg Somogyban ez az arány 80,5%-os, Baranya megyében pedig 79%-os volt. A támogatás folyósítását követıen a vállalkozói tevékenységgel felhagyók aránya iskolai végzettség alapján az általános iskolát végzettek és a diplomások között volt az átlagosnál magasabb, életkort alapul véve pedig a legidısebbek és a legfiatalabbak körében. A pénzügyi közvetítés gazdasági ágban, a kereskedelemben, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén és a mezıgazdaságban volt tapasztalható leginkább a vállalkozások megszőntetése, vállalkozás típusa szerint pedig az ıstermelık körében. A követéses vizsgálatok során megkérdezésre kerül, hogy az önfoglalkoztatóvá váltak hogyan ítélik meg a munkaügyi központ által biztosított támogatást a vállalkozás elkezdésében, illetve, hogy milyennek látják vállalkozásuk jövıbeli kilátásait. 16

19 A támogatás megítélésére vonatkozó kérdésre a választ adóknak 44%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkaügyi szervezettıl kapott anyagi segítség nélkül nem lett volna vállalkozó. 40%- os volt azok aránya, akik a támogatás nélkül csak késıbb kezdték volna meg tevékenységüket, 16%-uk pedig a támogatás nélkül is vállalkozásba kezdett volna. A válaszolók 84%-ának tehát ösztönözte vállalkozóvá válását az ehhez nyújtott támogatásunk. A követéskor még tevékenykedı vállalkozóknak tizede látott reális lehetıséget vállalkozásának továbbfejlesztésére. A kérdésre válaszolók 49%-ának vállalkozása egyelıre szinten tartásra képes, a fennmaradó 41% pedig bizonytalannak látta vállalkozása jövıjét. Ez a támogatási forma alapvetıen az állástalanokból lett vállalkozók önfoglalkoztatását biztosítja, ebbıl eredıen többnyire alacsony az alkalmazottaik száma. A kérdıívet visszaküldı és a követéskor még mőködı 223 vállalkozó összesen 76 alkalmazottat foglalkoztatott, így az 1 mőködı vállalkozásra jutó alkalmazottak száma 0,34-et tett ki. A támogatásban részesült vállalkozóknak összesen 171,2 millió Ft kifizetésére került sor, így egy-egy önfoglalkoztatóvá vált személy részére átlagosan 402,9 ezer Ft-ot folyósított a munkaügyi szervezet. A támogatás átlagos hat hónapos idejét figyelembe véve az 1 fıre jutó összeg havonta átlagosan 67,2 ezer Ft volt. (A 2006-ig alkalmazott szabályok alapján a vállalkozóvá válási támogatás havi összege a munkanélküli járadék összegével egyezett meg, így az eszköz fajlagos költsége jóval alacsonyabb volt.) A követéskor még mőködı vállalkozások egy fıjére jutó támogatás összege a vizsgált idıszakban átlagosan 488,6 ezer Ft-ot tett ki. Elıbbi fajlagos mutató 0,9%-kal, utóbbi pedig 11,4%-kal haladta meg az országos átlagot. Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás január 1-jét követıen a munkáltatók részére nyújtható bértámogatás a hátrányos helyzető személyek foglalkoztatását hivatott elısegíteni, vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyek a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességbıl, vagy más tartós hátrányból adódóan támogatás nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát ben támogatásként hátrányos helyzető személy foglalkoztatása esetében a munkabér és járuléka 50%-a, megváltozott munkaképességő személy alkalmazása esetén pedig a munkabér és járuléka 60%-a volt nyújtható egyévi idıtartamra. A munkáltatóknak a támogatás feltételeként legalább egyévi foglalkoztatást kellett vállalniuk ban indult támogatások esetében annyi módosulás következett be, hogy a munkaügyi központoknak lehetısége nyílt a fentebb említettektıl alacsonyabb mértékő, illetve rövidebb idejő támogatásokat is nyújtani. A 2008-as év folyamán összesen 2352 hátrányos helyzető személy támogatott foglalkoztatása fejezıdött be. Az e támogatási formában részesültek 37,7%-át (888 fıt) a Baranya megyei munkaügyi kirendeltségek regisztrálták. 34,1%-os volt a Somogy megyei, 28,2%-os pedig a Tolna megyei résztvevık hányada (801, illetve 663 fı). 17

20 A támogatott foglalkoztatásban részt vettek körében a nık voltak többségben (55,1%). A bértámogatásban részesültek 31,9%-ának A támogatásban részesültek megoszlása iskolai végzettség szerint legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános 8 általánosnál középiskolai érettségi volt. A szakmunkásképzıt vagy szakiskolát végzettek 30,9%-ot, 25,1% szakmunkásképzı kevesebb 1,2% 29,6% a diplomások pedig 10,9%-ot tettek ki a támogatottak között. A középiskolát végzettek együttesen 14, míg a diplomával rendelkezık 8 százalékponttal magasabb egyetem szakiskola arányban szerepeltek, mint a nyilvántartott 2,5% fıiskola 1,3% 8,4% technikum szakközépiskola állományon belüli részesedésük. Ezzel 4,1% gimnázium szemben a legfeljebb 8 osztályt végzettek 13,6% 14,2% támogatottak közötti 26,3%-os aránya 20 százalékponttal elmaradt a nyilvántartott álláskeresıkön belül képviselt hányaduktól. A bértámogatásban részesültek 40%-a 30 évnél fiatalabb volt. A év közöttiek 22,6%-ot, a éves korcsoportba tartozók 15,7%-ot képviseltek. Magas (21,7%-os) volt az 50 évesek és ennél idısebbek aránya, amely a jogszabályi kedvezményezettségbıl adódott. A hátrányos helyzető személyek bértámogatással történı foglalkoztatására valamennyi nemzetgazdasági ágban találhatunk példát. A támogatásban részesültek legnagyobb hányadát a feldolgozóiparban és a kereskedelemben alkalmazták (21,9, illetve 20,2%). A támogatott álláskeresık 8,6%-át az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban foglalkoztatták, 8,5%-ukat pedig az építıiparban. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén, a mezıgazdaságban, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén állt alkalmazásban a támogatottak 7-8% közötti mértéke, a közigazgatásban, az egészségügyben, illetve az oktatásban 4-6%-a, míg a többi gazdasági ágban a bértámogatással foglalkoztatott álláskeresık aránya összesen nem érte el az 5%-ot. A munkaadók megkeresése révén a támogatott személyek 77,3%-áról sikerült információt szereznünk, melynek alapján elmondható, hogy a támogatásban részesültek 64,1%-a a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen is ugyanannál a munkáltatónál állt munkaviszonyban, ami kissé (0,9 százalékponttal) kedvezıtlenebb volt az országos átlagnál. E mutató értéke a dél-dunántúli régiót alkotó megyék közül Somogyban volt a legkedvezıbb (68,4%). Baranya megyében 62,4%-os, Tolna megyében pedig 60,9%-os volt a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen is tovább alkalmazottak aránya. A munkában állási arányt nemenként tekintve a nık voltak eredményesebbek, 65,7%-os mutatójuk 3,6 százalékponttal haladta meg a férfiakét. Iskolai végzettség alapján a legfeljebb általános iskolát végzettek tudták legkisebb arányban megtartani állásukat (52%), de a diplomások mutatója (63,5%) is átlag alatti volt. A szakmunkás végzettségőek 65,9%-át véglegesítették, míg a középiskolában érettségizettek munkában állási aránya 72,3%-os volt. 18