Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ A I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT Munkaerı-piaci képzések Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkaviszonyban állók képzése Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok Vállalkozóvá válás támogatása Foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás Közhasznú foglalkoztatás Pályakezdık munkatapasztalat szerzı támogatása Pályakezdık foglalkoztatási támogatása MELLÉKLETEK... 24

3 1. BEVEZETİ Az aktív eszközök hatékonyságának vizsgálatát az e célra kialakított ún. monitoring rendszer végzi. A vizsgálat a munkaerı-piaci képzésekben, a bértámogatásban, a vállalkozóvá válás támogatásában, a pályakezdık munkatapasztalat szerzési, valamint foglalkoztatási támogatásában részesültek közül azokra irányul, akik támogatása a terveknek megfelelıen tehát nem idı elıtt fejezıdik be. A követı vizsgálat egy kérdıíves felmérésen alapul, amelyre a támogatás befejezıdését követı harmadik hónap után kerül sor. Azoknál az eszközöknél, ahol van elıírt továbbfoglalkoztatási kötelezettség bértámogatás, foglalkoztatási támogatás és munkaviszonyos képzés, ennek lejártát követıen 3 hónappal történik a megkeresés. Az ajánlott és elfogadott képzésben résztvevık és a vállalkozóvá váltak esetében közvetlenül az érintett személyeknek, míg a munkaviszonyban állók képzése, a bértámogatás és a pályakezdı eszközök esetén a támogatást igénybe vevı munkaadóknak juttatjuk el postai úton a kérdıíveket. A közhasznú munkán foglalkoztatottakról a MONITORING a saját nyilvántartási adatainkból szolgáltat információt. A kiküldött kérdıívekkel elsısorban arra keressük a választ, hogy az aktív eszközök résztvevıi a program befejezıdése után három hónappal milyen arányban tudtak elhelyezkedni, vagy munkájukat támogatás nélkül is megtartani, illetve saját vállalkozásban dolgozni. Emellett a monitoring vizsgálat információkat szolgáltat az aktív eszközökben résztvevık különbözı ismérvek szerinti összetételérıl, valamint a befejezıdött támogatások költségeirıl, az egy fıre, illetve egy elhelyezkedettre jutó költségekrıl is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat óta folyamatosan vizsgálja az aktív eszközök hatékonyságát, mely vizsgálatok félévente kerülnek elvégzésre. Ez alkalommal a I. félévében befejezıdött, illetve lejárt továbbfoglalkoztatási kötelezettségő támogatások adatait dolgozzuk fel. A vizsgált támogatások nagy részét még 2006-ban a régiót alkotó Baranya, Somogy és Tolna munkaügyi központjai nyújtották. 2. A I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A dél-dunántúli régióban ében befejezıdött programokból összesen an kerültek ki, ami 9%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ebbıl a követéses vizsgálatokba bevontak száma fıt tett ki, a további fı közhasznú munkán foglalkoztatott személyrıl pedig a saját nyilvántartásunk biztosított adatokat. A követéses vizsgálatba bevontak fele-fele arányban vettek részt képzésben és támogatott foglalkoztatásban, ezzel szemben egy évvel korábban magasabb 62%-os volt a képzés súlya. 1

4 Eszközök A programokat befejezettek számának alakulása I. félév Index, % I. félév = 100 Ajánlott (csoportos) képzés ,4 Elfogadott (egyéni) képzés ,8 PRKK által szervezett képzés ,9 Álláskeresık képzése összesen ,8 Munkaviszonyban állók képzése ,4 Képzés összesen ,8 Vállalkozóvá válás támogatása ,4 Bértámogatás ,9 Munkatapasztalat szerzés támogatása ,2 Foglalkoztatási támogatás ,0 Nyomonkövetésbe bevontak összesen ,0 Közhasznú foglalkoztatás ,7 Megfigyeltek összesen ,1 Az elızı év azonos idıszakához képest jelentısen visszaesett a képzést befejezettek száma, és az összlétszámon belül is teljesen átrendezıdött a képzések szerkezete a szervezés típusa és finanszírozási forrása szerint. Míg a decentralizált Foglalkoztatási Alaprészbıl finanszírozott ajánlott és elfogadott képzéseken, valamint a munkaviszonyban állók részére indított tanfolyamokon végzettek száma töredéke volt a I. félévinek, addig a Pécsi Regionális Képzı Központ által elkülönített képzési keret terhére szervezett képzésekben részvettek száma nagymértékben emelkedett. (Ez utóbbi kurzusok helyettesítették a normál ajánlott képzéseket, azok létszáma részben ezért zsugorodott az egy évvel korábbi negyedére.) Komoly mértékő csökkenés tapasztalható az elızı év azonos idıszakához képest a vállalkozóvá válásból és a pályakezdı eszközökbıl kilépık esetében is, ugyanakkor nıtt a bértámogatásból kikerültek, illetve a közhasznú foglalkoztatásban részt vettek létszáma. A nyomon követési vizsgálatba bevontak száma 23%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, de a tárgyidıszak vonatkozásában így is több, mint fırıl igyekeztünk információt szerezni. A megkérdezettek válaszadási aránya az eszközök összességére vonatkozóan 69,2%-os volt, ami a I. félévi értéknél 5 százalékponttal magasabb. Támogatási formánként számottevı eltérések tapasztalhatók, de általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók lényegesen nagyobb arányban küldik vissza a kérdıíveket, mint a magánszemélyek. Az egyes támogatások lezárulta után mért munkában állási mutatókat vizsgálva megállapítható, hogy a képzésben részt vett álláskeresık esetében mindössze a választ adók 38,2%-a tudott 3 hónapon belül elhelyezkedni, ami az egy évvel korábbi nem túl kedvezı értéktıl is 2,8%-ponttal elmaradt. Ugyanakkor az elsıdleges munkaerıpiacon történı támogatott foglalkoztatás eredményessége továbbra is jónak volt mondható, hiszen a kilépıknek a tárgyidıszakban is közel 2/3-a megırizte státuszát a jogi kötelezettségek lejárta után. 2

5 Az elhelyezkedési, munkában állási arányok alakulása az egyes aktív eszközöknél a I. félévi és a i monitoring vizsgálatban (%) 100, I. félév 89,2 91,0 95,7 90,0 79,6 80,0 68,0 70,5 75,0 70,0 62,2 63,7 60,0 50,0 41,0 47,4 43,7 40,2 40,0 29,5 34,1 30,0 25,0 20,0 10,0 0,0 Ajánlott képzés Elfogadott PRKK képzés Munka- Vállalkozóvá Bértámogatás Munka- Foglalkoztatási képzés viszonyban állók válás tapasztalat támogatás képzése támogatása szerzés támogatása A ben befejezıdött programok közül a munkatapasztalat szerzési támogatással és a bértámogatással történı foglalkoztatáshoz került kifizetésre a legmagasabb 1 fıre esı támogatási összeg (611 ezer Ft, illetve 338 ezer Ft). Az ajánlott képzést befejezettek esetében 312 ezer Ft, az elfogadott képzési formában résztvevıknél 172 ezer Ft, a munkaviszonyban állók képzése esetében pedig 162 ezer Ft volt az egy fıre esı átlagos támogatási összeg. A pályakezdık foglalkoztatási támogatása személyenként átlagosan 281 ezer Ft-tal, az álláskeresık vállalkozóvá válása pedig 228 ezer Ft támogatással valósult meg. Valamennyi vizsgált eszköznél nıtt a fajlagos költség az elızı év azonos idıszakához képest. (Ft/fı) A fajlagos költségek alakulása az egyes aktív eszközöknél a I. félévi és i monitoring vizsgálatban Egy fıre jutó FA támogatás I. félév Követéskor munkában állókra ill. mőködı vállalkozókra jutó FA támogatás I. félév Egy fıre jutó FA támogatás Követéskor munkában állókra ill. mőködı vállalkozókra jutó FA támogatás Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkaviszonyban állók képzése Vállalkozóvá válás támogatása Bértámogatás Munkatapasztalat szerzés támogatása Foglalkoztatási támogatás Az egy vizsgálat idıpontjában munkában álló személyre jutó támogatás a tárgyidıszakban az ajánlott képzés esetében volt a legnagyobb: ezer Ft, a pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatásánál 886 ezer Ft-ot, a bértámogatásnál 544 ezer Ft-ot, a foglalkoztatási támogatásnál pedig 375 ezer Ft-ot tett ki. Az elfogadott képzésben részvettek esetében átlagosan 415 ezer Ft-ba került egy fı munkába állítása, a munkaviszonyban állók képzésénél pedig átlagosan 209 ezer Ft-os költséggel járt egy személy munkahelyének megırzése. A vállalkozóvá válás támogatásánál 236 ezer Ft volt az egy a követéskor is még mőködı vállalkozásra jutó támogatási összeg. A mutató értéke képzések és a bértámogatás esetében emelkedett, viszont a pályakezdı eszközök, valamint a vállalkozóvá válás támogatása esetében mérséklıdött az egy évvel korábbi adatokhoz képest. 3

6 3. A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT 3.1. Munkaerı-piaci képzések Munkaügyi központok által támogatott képzésbe kétféle módon kerülhetnek az álláskeresık: a központok által évente összeállított képzési programokból választhatnak (ajánlott ill. csoportos képzés), vagy olyan tanfolyamra járhatnak, amelyet nem a munkaügyi központ szervez, de ahhoz mérlegelési jogkörében támogatást nyújt (elfogadott ill. egyéni képzés). A munkaügyi szervezet munkaviszonyos képzéshez támogatást a munkáltatók kérelme alapján nyújt akkor, ha dolgozóik továbbfoglalkoztatása képzésük nélkül nem biztosítható. A regionális képzı központok 2006-tól a Munkaerıpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészén belül elkülönített képzési kerettel rendelkeznek, mely keret terhére a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján képzéseket bonyolítanak. A tanfolyami költségek fedezete közvetlenül a képzı központoknak kerül leosztásra, a keresetpótló juttatásra szánt összeget pedig a munkaügyi központok a hagyományos decentralizált FA-keretüktıl elkülönítve kapják meg. ében a dél-dunántúli régióban 1908 személy fejezte be a munkaügyi központ által támogatott tanulmányait. Ezen belül 463-an ajánlott, 308-an elfogadott, 139-en pedig munkaviszony melletti képzésben vettek részt. A Pécsi Regionális Képzı Központ képzési kerete terhére szervezett tanfolyamokat 998 álláskeresı végezte el. A befejezıdött képzések szerkezetében jelentıs eltolódások figyelhetık meg az egy évvel korábbihoz képest I. félévében a nyilvántartott álláskeresık 60%-a munkaügyi központ által szervezett ajánlott képzésen fejezte be tanulmányait, 20%-os volt a Pécsi Regionális Képzı Központ kurzusain végzık aránya, és szintén 20%-ot tett ki az egyéni képzésben résztvevık hányada is. A elsı felében befejezıdött képzések estében ezek az arányok jelentısen módosultak, ugyanis a kurzusokat befejezı álláskeresınek már csak 26%-a került ki a munkaügyi központ ajánlott képzéseibıl, ugyanakkor a Képzı Központ tanfolyamain végzık aránya 56%-ra emelkedett Ajánlott képzés ében a dél-dunántúli régióban az egy évvel korábbi 100-zal szemben mindössze 32 ajánlott tanfolyam fejezıdött be, amelyeken 463 nyilvántartott álláskeresı fejezte be tanulmányait. Számuk 28,4%-a a I. félévben ajánlott képzésbıl kikerülıknek. A tanfolyamok induló létszáma összesen 483 volt, tehát a képzést a résztvevık 95,9%-a fejezte be sikeresen. A kurzusok átlagos létszáma 15 fı volt, ami az egy évvel korábbi átlaglétszámnál kettıvel kevesebb. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma 2 (gyógynövény győjtı, gyógy-, bio növény termesztı) és 24 fı között alakult (hegesztı, illetve házi betegápoló). A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 447 volt, szemben az elızı évi 525-tel. Legalacsonyabb óraszáma a pályakezdık részére szervezett munkaerı-piaci felkészítı kurzusnak volt (240 óra), míg a másik végletet az 1000 órás szakács tanfolyam jelentette. 4

7 A képzést befejezık 26,6%-a nyelvi képzésben (ebbıl 3,2% kombinált nyelvi + ECDL kurzuson) vett részt. 12,3%-os volt a település-karbantartó, 9,5%-os a házi betegápoló, 7,3%- os a könnyő-, illetve nehézgépkezelı, 5%-os pedig gyógy- és bio növény termesztı, felvásárló, illetve gyógynövény győjtı, gyógy-, bio növény termesztı tanfolyamokat elvégzık aránya. Ezeken kívül egy-egy fejezıdött be a varrómunkás, az ECDL, a pályázatíró és projektmenedzser, a szakács, a takarító, a betanított bıripari szabász, a betanított szınyegszövı, a fonott bútor készítı, a hegesztı I-II. modul, a fémforgácsoló (moduláris képzés I.), valamint a pályakezdık részére indított munkaerı-piaci felkészítı tanfolyamokból, melyeken a végzett álláskeresık aránya egyenként nem érte el az 5%-ot. Az ajánlott képzéseket befejezık között ben is a nık voltak többségben, arányuk 59,4%-ot tett ki, 5,8 százalékponttal magasabbat, mint egy évvel korábban. Iskolai végzettség szerinti összetételüket tekintve a képzésekben legnagyobb arányban (33,7%) érettségizettek vettek részt, a legfeljebb általános iskolát végzettek 32,8%-os, a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık 23,8%-os, a diplomások pedig 9,7%-os hányadot Az ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele gimnázium 12,8% technikum 4,5% fıiskola 7,3% szakközépiskola 16,4% szakiskola 1,3% egyetem 2,4% 8 általánosnál kevesebb 1,3% szakmunkásképzı 22,5% 8 általános 31,5% képviseltek az összesenen belül. A képzést befejezettek iskolázottsági adatait a nyilvántartásban szereplı álláskeresıkével összehasonlítva arra a megállapításra juthatunk, hogy a legfeljebb általános iskolát és a szakmunkásképzıt végzett álláskeresık átlagosnál kisebb hajlandóságot mutatnak az átképzésekben való részvételre, míg a középiskolai érettségivel, illetve diplomával rendelkezık regisztráltakon belüli részesedésüket jelentısen (elıbbinél közel kétszeresen, utóbbinál háromszorosan) meghaladó arányban találhatók az ajánlott tanfolyamokat befejezık között. A képzést befejezık körében az egy évvel korábbihoz képest az alacsony iskolázottságúak és a felsıfokú végzettségőek aránya növekedett (10, ill. 3 százalékponttal), míg a középiskolai érettségivel rendelkezıké 8,8, a szakmunkásoké pedig 4,2 százalékponttal mérséklıdött. Az életkor szerinti megoszlásukat tekintve a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan a képzést befejezettek fıleg a fiatalabb korosztályból kerültek ki, ık vállalják legszívesebben a képzési lehetıségeket: a jelenlegi adatok alapján 44,3%-os volt a 30 évnél fiatalabbak hányada. Az ennél idısebbek esetében a tanulási hajlandóság az életkor elırehaladtával fokozatosan csökken: a évesek aránya 21,8%-ot, a éves korosztályba tartozóké 21,2%-ot, az ennél idısebbeké pedig 12,7%-ot tett ki. Az ajánlott képzést befejezettek korösszetételét tekintve az elızı év azonos idıszakához képest a legjelentısebb változás, hogy a 40 év felettiek részesedése 13 százalékponttal növekedett. A ében ajánlott képzést befejezettek túlnyomó többsége két megyébıl került ki: 242 fıt (52,3%) Somogy megyében, 195 fıt (42,1%) Tolna megyében regisztráltak a képzésbe kerülést megelızıen, Baranya megyébıl mindössze 26 résztvevı volt. 5

8 Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva valamennyi megyében mérséklıdött a résztvevık száma, de annak mértékében jelentıs eltérések tapasztalhatók. Tolna megyében 28%-kal, Somogyban kétharmadával lett kevesebb a képzést befejezık száma, Baranya megyében pedig mindössze 4%-át tette ki a létszám az elızı év azonos idıszakinak. A tanfolyam elvégzését követı 3 hónap eltelte után az általunk kiküldött kérdıívet a megkeresettek 56,4%-a juttatta vissza a munkaügyi központokhoz. A válaszadási hajlandóság 3,7 százalékponttal esett vissza a I. félévihez képest. A kapott eredmények alapján a válaszadók 29,5%-a helyezkedett el, ami 11,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi aránynál, ugyanakkor az országos adattól is 7,2 százalékponttal elmaradt. A I. félévben képzésben részvettek és követéskor munkában állók közül átlagosan 64,9% tudott az újonnan megszerzett képzettségének megfelelı munkakörben elhelyezkedni. Arányuk 10,2 százalékponttal kedvezıtlenebb az egy évvel korábbinál, valamint az országos átlaghoz viszonyítva is 11,6 százalékpontos lemaradás tapasztalható e tekintetben. A ben befejezıdött ajánlott képzések alacsony átlagos elhelyezkedési arányában jelentıs szerepet játszott, hogy a tárgyidıszakban az alacsonyabb iskolázottságú, hátrányos helyzető rétegek részvételével zajló képzések a korábbiaknál magasabb arányban szerepeltek, ugyanakkor a munkaerıpiacon keresettebb szakmákat nyújtó tanfolyamok döntıen a PRKK szervezésében valósultak meg. A vizsgált ajánlott képzések közül a munkában állási arány a Balatonbogláron bonyolított szakács tanfolyam esetében volt a legmagasabb, ahol a válaszadó hallgatók kétharmadának sikerült munkaviszonyt létesítenie elsısorban a nyári idegenforgalmi szezonnak köszönhetıen. Kedvezı elhelyezkedési mutatóval (64,3%) rendelkeztek ezen kívül az egyik Tolna i település-karbantartó kurzuson résztvett válaszadók is, esetükben a támogatott elhelyezés állt a kedvezı eredmény hátterében. 57,1%-os arányban sikerült munkába állniuk a könnyőgépkezelı és a hegesztı képzést befejezetteknek, elıbbi kurzus Somogy, utóbbi Tolna megyében valósult meg. Az elıbbiekkel szemben a megkereséskor egyetlen egy sem dolgozott Baranya megyében a gyógy- és bionövény termesztı, felvásárló, Somogy megyében a gyógynövénygyőjtı, gyógy-, bio növény termesztı, az egyik nehézgépkezelı és a takarító, Tolnában pedig a fonottbútorkészítı tanfolyamot befejezettek közül, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy e tanfolyamok esetében a válaszadási arány alacsonyabb volt (30-44% közötti). Nem érte el a 20%-ot a munkában állók aránya a Somogy megyében lebonyolított pályázatíró és projektmendzser (14,3%), valamint település-karbantartó (12,5%) kurzusokon, ezen kívül a Tolna i szervezéső betanított szınyegszövı (16,7%), házi betegápoló (6,3%) tanfolyamokon, illetve a pályakezdık számára tartott munkaerı-piaci felkészítı esetében (7,7%). Az elhelyezkedési arányokat a képzésben részvettek nem szerinti bontásában vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált idıszakban is a férfiaknak sikerült nagyobb arányban, 33%- ban munkaviszonyt létesíteniük, míg a nık munkában állási mutatója 27,6%-os volt. A mutató értéke a férfiaknál 11,2, a nık esetében pedig 10,9 százalékponttal romlott az egy évvel korábbihoz képest. 6

9 (%) 60,0 50,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása az ajánlott képzésbıl kikerülıknél I. félév I. félévi átlag: 41,0% i átlag: 29,5% 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 33,0 27,6 25,6 31,0 26,8 50,0 30,4 33,3 31,0 20,9 23,5 33,1 26,1 44,2 38,5 36,3 47,1 37,3 51,4 39,3 44,9 42,4 32,7 41,9 39,0 43,9 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 év felett Baranya Somogy Tolna Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint Hasonlóan az elızı évihez, a résztvevık képzés elıtti iskolai végzettsége alapján a I. félévben végzetteknél is átlagosnál magasabb arányban a diplomával rendelkezıknek (50%) és a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzetteknek (31%) sikerült elhelyezkedniük, míg az érettségizettek körében a munkaviszonyban állók hányada 26,8%-ot, a legfeljebb általános iskolát végzettek esetében pedig 25,6%-ot tett ki. Az elızı év azonos idıszakához képest mind a négy iskolai végzettség szerinti csoportba tartozók mutatója romlott: legkevésbé a diplomásoké (1,4 százalékponttal), legnagyobb mértékben pedig a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezıké (16,1 százalékponttal), míg a középiskolában érettségizetteké és a legfeljebb általános iskolát végzetteké 10,5, illetve 10,7 százalékpontos csökkenést mutatott. Korcsoportok alapján nézve az elhelyezkedési arányokat megállapítható, hogy a mutató értéke az 50 éven felüliek esetében (20,9%) alacsonyabb az átlagosnál, az ennél fiatalabbak munkában állási mutatói meghaladják az átlagos mértéket, de jelentıs különbségeket nem mutatnak. A 30 évnél fiatalabbak 30,4%-a, a évesek harmada, a éveseknek pedig 31%-a állt munkaviszonyban a képzési programok befejezését követı 3 hónap után. A I. félévi elhelyezkedési arányokhoz viszonyítva romlás tapasztalható, mely a fiatalabb korosztályúakat érintette kevésbé (-8,9 százalékpont), az ennél idısebb korcsoportokba tartozók mutatójának csökkenése az átlagos mérték körül alakult. A képzést befejezetteket megyénként tekintve a régiós átlagot meghaladó arányban sikerült munkaviszonyt létesítenie a Somogy i résztvevıknek (33,1%), Tolna és Baranya megyékben ezek az arányok 26,1%, illetve 23,5% voltak. A munkában állási arányok az elızı év azonos idıszakához viszonyítva Somogy megyében 5,9, Tolna megyében 17,8, míg Baranyában 18,4 százalékponttal lettek kedvezıtlenebbek. A ben befejezett ajánlott képzésekhez 150,8 millió Ft támogatás került folyósításra, amelynek 53%-át (80,1 millió Ft-ot) a tanfolyami díjak tették ki, a fennmaradó 70,7 millió Ft többsége keresetpótló juttatásként került kifizetésre. A képzési költségeket a tanfolyamok induló létszámára vetítve az egy fıre jutó támogatás összege Ft volt (a I. félévi adatnál 21,3%-kal több), ebbıl az egy fıre jutó tanfolyami díj átlagosan Ft-ot tett ki, ami 5,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 7

10 A fentiekbıl kiderül, hogy a fajlagos költség emelkedését elsısorban a keresetpótló juttatásként kifizetésre került összeg növekedése okozta, amelynek havi összege a Foglalkoztatási törvény november 1-jétıl hatályos módosítása nyomán a munkanélküli járadék alsó határáról (bizonyos feltételek teljesülése mellett annak kétszerese volt adható) a minimálbér 60%-ára emelkedett január 1-jétıl a képzésben történı részvétel ösztönzése céljából a keresetpótló juttatás összegét tovább növelték, így az jelenleg a minimálbérrel megegyezı összeg, azonban ez a változás a jelen vizsgálatba bevont tanfolyamok közül mindössze egyet érintett. Az országos adatokkal összehasonlítva a Dél- Dunántúlon az egy fıre jutó támogatás összege 5,2%-kal alacsonyabb, míg az egy fıre jutó tanfolyami díj 5,1%-kal magasabb volt. Az egy fıre, egy órára jutó tanfolyami költség összege 371 Ft/fı/órát tett ki ében, 24,5%-kal többet az egy évvel korábbinál, az országos adatot pedig 34,4%-kal haladta meg. A befejezıdött képzések közül öt esetében a tanfolyami díj nem a munkaügyi központok decentralizált keretébıl lett finanszírozva, az ezeken résztvevık száma összesen 38 fı volt. A Baranya megyében befejezıdött mindhárom tanfolyam ebbe a körbe tartozott, illetve Somogy is érintett volt két kurzussal. Az öt tanfolyam közül négy a Herbal Network, egy pedig az Equal program része volt I. félévében négy olyan ajánlott tanfolyam fejezıdött be (64 résztvevıvel), amelyen a i munkaügyi központok támogatása a keresetpótló juttatás és az utazás támogatására korlátozódott. Ezek mindegyike a halmozottan hátrányos helyzetőek országos programján belül valósult meg. Amennyiben az 1 fıre esı és az 1 órára jutó tanfolyami díj számításánál figyelmen kívül hagyjuk azon személyeket, akiknek a tanfolyami díja nem a munkaügyi központok képzési keretébıl lett finanszírozva, akkor az elıbbi mutató értéke Ft-ot az egy évvel korábbinál 10,6%-kal többet, az utóbbié pedig 404 Ft/fı/órát (a I. félévinél 32%-kal magasabbat) tett ki. A költséghatékonyság szempontjából fontos mutató az elhelyezkedettekre jutó ráfordítások összege. Mivel jelen vizsgálat szerint a válaszadóknak 29,5%-a állt munkaviszonyban, így az elhelyezkedettekre jutó támogatás összege az ajánlott képzésbıl kikerülıknél Ft volt, 65%-kal több, mint I. félévben, valamint az országos átlagot is 14%-kal meghaladta Elfogadott képzés Elfogadott képzések keretében ben 308-an fejezték be tanulmányaikat, 43%-kal kevesebben, mint elızı év azonos idıszakában. A nyitólétszámuk 324 fı volt, tehát a lemorzsolódók aránya 4,9%-os volt, ami most kissé meghaladta az ajánlott képzési formánál tapasztaltat és az egy évvel korábbi mértéket (4,4%) is. A elsı felében befejezıdött 87 tanfolyam átlagos létszáma 4 fı volt, az egy évvel korábbinál 3-mal kevesebb. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma 1 és 19 fı között alakult, a résztvevık száma csak 5 kurzus esetében érte el a 10 fıt. (Ez azt jelenti, hogy erısödött az elfogadott képzések egyéni jellege.) 8

11 A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 325 (2006. I. félévében 324) volt. Legalacsonyabb óraszáma egy jármővezetıi képesítést nyújtó kurzusnak volt (43 óra), legmagasabb óraszámban (1200 óra) pedig masszıröket képeztek. Az elfogadott képzést befejezettek 23,1%-a kereskedı képesítést szerezett, 13,6%-a nyelvi képzésben vett részt, 13%-uk jármővezetıi, 7,1%-uk vendéglátó, vendéglıs 5,5%-uk pedig eladó képesítésre tett szert. 4,9% fürdıüzemeltetési foglalkozást, 4,2% pénzügyi ügyintézı, 3,2% pedig masszır képesítést nyújtó kurzust végzett el. Az említett képesítéseket megszerzık tették ki a képzést befejezettek háromnegyedét. Az év során elfogadott képzésben végzık között a nık voltak többségben (60,7%), szemben az egy évvel korábbival, amikor a férfiak hányada (55,5%) 11 százalékponttal meghaladta a nıkét. Az elfogadott képzéseket befejezık iskolázottsági szintje magasabb, mint az ajánlott képzésekbıl kikerülıké, így esetükben még nagyobb arányeltolódás tapasztalható a nyilvántartásban szereplı összes álláskeresı iskolázottsági adataihoz képest. Az elfogadott technikum 5,8% Az elfogadott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele gimnázium 15,3% fıiskola 7,1% szakközépiskola 20,5% egyetem 2,9% szakiskola 2,9% 8 általános 17,9% szakmunkásképzı 27,6% kurzusokon résztvevık körében a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 17,9%-os, ami 15 százalékponttal alacsonyabb volt az ajánlott kurzusokon részvettek esetében tapasztaltnál. Ugyanakkor a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık aránya (30,5%) 6,7 százalékponttal, a középiskolában érettségizetteké (41,6%) 7,9 százalékponttal, a diplomásoké pedig (10%) 0,3 százalékponttal volt magasabb, mint a másik képzési formában. A I. félévi megoszlásukhoz képest az érettségizettek és a diplomások képzésben való részvétele (8,8, illetve 1,3 százalékponttal) emelkedett, míg az alacsony iskolázottságúaké 9, a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezıké pedig 1,1 százalékponttal mérséklıdött. Az elfogadott képzéseket befejezettek között is a 30 évnél fiatalabbak voltak megtalálhatók a legnagyobb arányban (40,6%), ugyanakkor a évesek is magas arányban képviseltették magukat (37%). A évesek 16,2%-ot, az 50 évnél idısebbek pedig 6,2%-ot tettek ki az összlétszámon belül. Ez utóbbi két korcsoport együttes hányada 11,5 százalékponttal alacsonyabb a másik képzési formában való részvételi arányuknál. A I. félében végzettek korösszetételéhez viszonyítva a jelenlegi vizsgálat idején emelkedett a 30 évnél idısebbek részvétele (együttesen 10,9 százalékponttal), míg az ennél fiatalabbaké mérséklıdött. Elfogadott képzés keretében ében a legtöbben Tolna megyében fejezték be a tanulmányaikat (247 fı), Somogy megyében 40 fı, míg Baranyában mindössze 21 fı volt a kurzusokon végzettek száma. Az elızı év azonos idıszakával összehasonlítva érdekesen alakult a végzettek száma: Somogy megyében 2 fırıl nıtt 40-re, Baranyában viszont 314-rıl esett vissza 21-re. Tolna megyében kiegyensúlyozottabban alakult a létszám, 9%-kal növekedett. 9

12 A 308 képzést befejezett személy közül 174 (56,5%) válaszolt a kiküldött kérdıívre (az elızı év azonos idıszakában a végzettek 57,6%-áról rendelkeztünk információval). A visszaküldött kérdıívek alapján a válaszadók 43,7%-ának sikerült munkaviszonyt létesítenie, melynek során 86,8%-uk az újonnan megszerzett képesítését hasznosítani is tudja. Egy évvel korábban az elhelyezkedési arány 47,4%-os volt, a szakirányban foglalkoztatottak aránya pedig 83,8%- ot tett ki. A i országos adatokkal összehasonlítva a munkában állók arányának tekintetében 5,5 százalékpontos az elmaradásunk, ugyanakkor a képesítést hasznosítók aránya régiónkban 2,3 százalékponttal magasabb. Az elfogadott képzést befejezettek munkában állási mutatói mindkét félévben kedvezıbbek voltak az ajánlott képzésben résztvevıkénél. Az elhelyezkedési arányokat illetıen idén is a férfiak voltak jobb helyzetben, 50,8%-uk tudott munkaviszonyt létesíteni a képzés befejezıdését követı 3 hónapon belül, arányuk 11 százalékponttal meghaladta a nık 39,8%-os mutatóját. A nemek közötti különbség növekedett az elızı év azonos idıszakához képest, mivel a férfiak elhelyezkedési mutatója 1,9 százalékponttal javult, míg a nıké 5,6 százalékpontos romlást mutatott. (%) 90,0 80,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása az elfogadott képzésbıl kikerülıknél I. félév I. félévi átlag: 47,4% i átlag: 43,7% 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 50,8 39,8 39,3 52,1 41,5 37,5 42,4 47,8 37,9 41,7 78,6 45,5 39,9 10,0 0,0 48,9 45,4 33,8 46,1 46,8 81,8 47,1 47,3 54,0 28,6 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 51,7 30 év alatt éves éves 50 év felett Baranya 50,0 Somogy 41,5 Tolna Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint A elsı félévben elfogadott képzésben résztvevık esetében az elhelyezkedési arányok az iskolázottsági szint emelkedésével párhuzamosan növekedtek, a ében befejezıdött kurzusokon végzettek esetében azonban a diplomások munkában állási mutatója volt a legkedvezıtlenebb (37,5%), míg a szakmunkásoké a legelınyösebb (52,1%). (Felsıfokú végzettségőek elsısorban nyelvi, illetve számítógépes képzésekben vettek részt.) Az érettségizettek 41,5%-a, az általános iskolát (vagy azt sem) végzetteknek pedig 39,3%-a állt munkaviszonyban a képzést követı 3 hónap után. Az egy évvel korábbi arányokkal összehasonlítva az alacsonyan képzettek és a szakmunkások körében (5,5, illetve 6 százalékponttal) javult a munkában állók aránya, ugyanakkor az érettségizettek és a diplomások esetében pedig 5,3, illetve 44,3 százalékpontos csökkenés tapasztalható. Korösszetétel alapján a évesek munkában állási mutatója volt a legkedvezıbb (47,8%), a többi korcsoportba tartozóké az átlag alatt maradt. A 30 évnél fiatalabbak 42,4%-a, az 50 évnél idısebbek 41,7%-a, a éveseknek pedig 37,9%-a tudott a képzésbıl kikerülve munkát találni. A I. félévi adatokhoz képest a legidısebbek körében jelentısen (13,1 százalékponttal) emelkedett az elhelyezkedési arány, míg a éveseké nagymértékő (16,1 százalékpontos) romlást mutatott. 10

13 Az elfogadott képzésbıl kikerülık munkában állási arányait megyénként vizsgálva megállapítható, hogy az elfogadott képzésekben minimális szinten résztvevı Baranya megyében nyilvántartott álláskeresık helyezkedtek el a legmagasabb arányban (78,6%), és ugyanitt tapasztalható a legjelentısebb mértékő javulás az elızı év hasonló idıszakához viszonyítva. Somogy megyében a képzésen végzettek 45,5%-a, míg Tolnában 39,9%-a létesített munkaviszonyt a képzést követı 3 hónapon belül. Egy évvel korábbihoz képest e mutató értékében Somogyban 4,5 százalékpontos, Tolnában pedig 1,6 százalékpontos csökkenés állapítható meg. A ében befejezıdött elfogadott képzések összesen 55,9 millió Ft támogatással valósultak meg. A kifizetések 55,8%-át (31,2 millió Ft) a tanfolyami költség képezte, a fennmaradó részt a képzésben részvettek keresetpótló juttatása, illetve az egyéb költségtérítés tette ki. Az egy fıre jutó támogatás összege átlagosan Ft volt, ami az elızı év elsı félévi összegnél 4,6%-kal több, ugyanakkor az országos átlagnak alig több mint háromnegyedét tette ki. Az elfogadott és az ajánlott képzések 1 fıre esı támogatásait összehasonlítva megállapítható, hogy az elfogadott képzések fajlagos mutatója csak mintegy 55%-át tette ki az ajánlott képzés mutatójának. Az elfogadott képzések tanfolyami díjához nyújtott támogatást a résztvevık nyitólétszámára vetítve Ft/fı-t, mindezt elosztva az átlagos óraszámmal 296 Ft/fı/óra-t kapunk. Mindkettı kis mértékben (elıbbi 4,6, utóbbi 4,2%-kal) meghaladta az egy évvel korábbi értéket. A befejezıdött tanfolyamok közül I. félévben 6 (85 fıt érintıen) esetében nem a munkaügyi központok finanszírozták a tanfolyami díjat, támogatásuk a keresetpótló juttatás és az egyéb költségtérítésekre terjedt ki. Amennyiben az itt érintett személyeket figyelmen kívül hagyjuk, akkor az 1 fıre esı tanfolyami díj Ft-ot, az átlagos óradíj 399 Ft-ot tesz ki. Így a i értékek az elıbbi mutató esetében 11,1%-kal, az utóbbi vonatkozásában pedig 25,8%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A vizsgált képzési formában egy elhelyezkedett személyre Ft támogatás jutott, ami elsısorban az elhelyezkedési arányok romlása miatt 14,2%-kal meghaladta az elızı év azonos idıszaki adatot, azonban az országos átlagtól 15,7%-kal alacsonyabb, valamint csak 37,6%-a volt az ajánlott képzésnél számított összegnek Munkaviszonyban állók képzése e folyamán 139 korábban munkaviszony melletti képzésben résztvett személy esetében járt le a munkáltató továbbfoglalkoztatási kötelezettsége, ez a létszám az elızı év elsı félévi adatnál 55%-kal alacsonyabb. Ebben a képzési formában érintettek többsége Baranya i volt (97 fı), Somogy megyébıl 30 fı, Tolnából pedig 12 fı esetében járt le ben a továbbfoglalkoztatási kötelezettség. Az egy évvel korábbi létszámadatokhoz viszonyítva a Somogy i létszám 21,1%-os csökkenést mutat, míg a Baranya megyében támogatottaké alig több, mint felére, a Tolna ieké pedig hetedére esett vissza. 11

14 A munkaviszonyban állók képzésének monitoring eredménymutatói jóval kedvezıbbek, mint az álláskeresıkkel feltöltött tanfolyamokénak, ami elsısorban abból adódik, hogy a munkáltató olyan szakirányt határoz meg, amely valóban fontos a mőködéséhez, másrészt nyilván csak olyan személyeket von be a képzésbe, akiket hosszabb távon is foglalkoztatni szándékozik. A kipostázott kérdıíveket a megkeresett munkáltatók 98,6%-a visszaküldte, melyek alapján a képzésben résztvett dolgozók 79,6%-a az egy évvel korábbinál 9,6 százalékponttal alacsonyabb aránya az eredeti munkáltatónál állt alkalmazásban. Tolna megyében valamennyi személyt továbbfoglalkoztatták, míg Somogy megyében 79,3%- os, Baranya megyében pedig 77,1%-os volt a mutató értéke elsı felében a munkában állási mutatók értéke Tolna 90,7%-ot, Somogy megyében 86,8%-ot, Baranyában pedig 89%-ot tett ki. Ennél a képzési formánál a felmerülı költségeket a munkaügyi központok a munkaadókkal közösen viselik, így a fajlagos támogatás összege relatíve alacsony. A ben befejezett képzések támogatása 23,1 millió Ft-ba került, mely összeg teljes egészében tanfolyami díj volt. Az egy fıre jutó támogatás átlagosan Ft-ot tett ki, 2,2-szer többet az egy évvel korábbinál. A követéskor munkában állókra Ft egy fıre jutó támogatás jutott, ami elsısorban a költségek emelkedése miatt 140%-kal magasabb az egy évvel korábbinál Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok A folyamán a Pécsi Regionális Képzı Központ elkülönített képzési kerete terhére szervezett tanfolyamok közül 63 zárult le, amelyeken 998 dél-dunántúli álláskeresı fejezte be tanulmányait, amely mintegy 80%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi létszámnál (558 fı). Az induló létszámhoz képest 5%-os volt a lemorzsolódás. A vizsgált idıszakban befejezıdött tanfolyamok átlagos létszáma 17 fı, átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma pedig 606 óra volt. Elıbbi érték megegyezik az elızı év azonos idıszaki adattal, utóbbi esetében pedig közel 90%-os növekedésrıl beszélhetünk, ugyanis míg a I. félévben véget ért 34 képzés esetében mindössze háromnál érte el az óraszám az 500 órát, a legmagasabb óraszámú pedig egy 568 órás falusi vendéglátó kurzus volt, addig a elsı felében zárult tanfolyamok között 14 olyat találhatunk, ahol az összes óraszám meghaladta az 1000 órát. Ezek közül is a leghosszabb képzés egy 1602 órás szociális asszisztens kurzus volt. Legkisebb óraszámú tanfolyamok mindkét idıszakban a munkaerı-piaci felkészítık voltak. A lezárult tanfolyamok jellege széles skálán mozgott, hiszen a felzárkóztató (7-8. osztály + kisgépkezelı) kurzusoktól, a nyelvi és számítástechnikai képzéseken át egészen a munkaerıpiacon keresett hegesztı, fémforgácsoló szakmákat nyújtó képzésekig voltak találhatók közöttük. E tanfolyamokon résztvevık nem szerinti megoszlása is alátámasztja, hogy a nık tanulási hajlandósága a nagyobb, arányuk 60%-os volt, több mint 8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. 12

15 A ben tanfolyamokat befejezettek iskolázottsága összességében magasabb volt, mint a munkaügyi szervezet által lebonyolított ajánlott képzésben résztvevıké. Az érintettek 8 általános 24,6% 8 általánosnál kevesebb 1,9% A PRKK által szervezett ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele egyetem 2,0% fıiskola 5,1% szakmunkásképzı 23,5% gimnázium 16,6% technikum 4,3% szakiskola 2,0% szakközépiskola 20,0% alig több mint negyedének (26,5%) volt legfeljebb általános iskolai végzettsége, valamint hasonló arányt (25,5%) képeztek a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezdık is. Ez mindkét csoport esetében alacsonyabb a nyilvántartottakon belüli részesedésüknél: elıbbiek esetében 19, utóbbiaknál közel 8 százalékponttal. A legalább érettségivel rendelkezık a képzéseken résztvevık 48%-át adták, ami lényegesen (több mint 26 százalékponttal) meghaladja a regisztrált álláskeresık állományán belüli hányadukat. Az egy évvel korábban képzésben részesültek iskolázottsági adatai nagyobb hasonlóságot mutattak a regiszterben szereplık összetételéhez, hiszen akkor az általános iskolát (vagy azt sem) és a szakmunkás-képzıt végzettek 13,1, illetve 7,5 százalékponttal nagyobb arányban vettek részt a képzéseken. A kurzusokon résztvevık életkor szerinti összetételét tekintve megállapítható, hogy a Képzı Központ tanfolyamain nagyobb arányban vettek részt fiatalabb korosztályok, mint a munkaügyi központok által szervezett ajánlott képzéseken. Az érintettek több mint fele (50,3%) az egy évvel korábbinál 10 százalékponttal magasabb aránya a 30 évnél fiatalabbak közül került ki. A évesek 24,5%-ot, a évesek 16%-ot, az 50 évesek vagy ennél idısebbek pedig 9,2%-ot tettek ki az összlétszámon belül. A munkaügyi szervezett ajánlott kurzusain ez utóbbi két korcsoport részesedése közel 9 százalékponttal magasabb volt. A tanfolyamokat befejezettek közül 449 fıt a Baranya i, 406 fıt a Somogy i, 143 fıt pedig a Tolna i munkaügyi kirendeltségeken regisztráltak a programba kerülést megelızıen. A I. félévi létszámokhoz képest mindhárom megyében jelentıs gyarapodás következett be: a baranyai létszám megduplázódott, a somogyi 69%-kal, a Tolna i pedig 39%-kal emelkedett. A kiküldött kérdıívekre a képzést befejezettek 64,7%-a válaszolt, melyek alapján 40,2%- uknak (az egy évvel korábbinál 6,1 százalékponttal nagyobb arányuknak) sikerült munkaviszonyt létesítenie a képzés befejezését követıen. Az elhelyezkedettek 70%-a az újonnan megszerzett képesítését hasznosítja munkája során. A munkaügyi központok által szervezett ajánlott képzés eredményeivel összehasonlítva a PRKK-s tanfolyamokon végzettek körében a munkában állók aránya 10,7 százalékponttal, a megszerzett képesítést hasznosítóké pedig 5,1 százalékponttal magasabb volt. Egy évvel ezelıtt az ajánlott képzések eredményessége fordítottan alakult, hiszen akkor a munkaügyi központok kurzusain végzık bizonyultak 6,9 százalékponttal sikeresebbnek. 13

16 (%) 60,0 50,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása a Pécsi Regionális Képzı Központ ajánlott képzéseibıl kikerülıknél I. félév I. félévi átlag: 34,1% i átlag: 40,2% 40,0 30,0 20,0 37,8 41,6 39,6 34,7 43,0 45,1 41,9 35,1 44,4 37,5 44,4 37,7 33,3 10,0 36,8 31,9 26,0 41,7 33,7 57,1 33,9 36,6 33,3 28,6 41,4 33,3 24,6 0,0 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szak- Középiskolai munkás- képzı, érettségi szakiskola Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 év felett Baranya Somogy Tolna Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint A tárgyidıszakban befejezıdött képzéseken végzettek körébıl a nık létesítettek nagyobb arányban munkaviszonyt a képzést követıen, arányuk (41,6%) közel 4 százalékponttal meghaladta a férfiak adatát. A I. félévi adatokhoz képest a férfiak mutatója mindössze 1, míg a nıké mintegy 10 százalékpontos javulást mutatott. Iskolai végzettség alapján hasonlóan a munkaügyi központok ajánlott képzéseinél tapasztalthoz a diplomások voltak a legeredményesebbek a munkaerı-piacon (45,1%), de a középiskolai érettségivel rendelkezık is átlagosnál nagyobb hányadban helyezkedtek el (43%). A legfeljebb általános iskolát végzettek mutatója átlagos érték körül alakult (39,6%), míg jelen vizsgálat idején a szakmunkások bizonyultak a legkevésbé sikeresnek. Ez egy évvel korábbi arányokhoz viszonyítva a legjelentısebb javulás az alacsony iskolázottságúaknál következett be, kedvezıtlen változás pedig leginkább a felsıfokú végzettségőeket érintette. A munkában állók aránya a éves korosztályban volt a legkedvezıbb (44,4%), a 30 év alattiak mutatója (41,9%) is átlag feletti volt, ugyanakkor az 50 év felettiek közül 37,5%, a éveseknek pedig 35,1%-a helyezkedett el. Az I. félévi mutatókhoz képest a legnagyobb mértékben az idısebb korosztályokba tartozók eredményei javultak. A Pécsi Regionális Képzı Központ tanfolyamait befejezettek körében a munkában állási arány Baranya megyében volt a legmagasabb (44,4%), a somogyi mutató (37,7%) attól 6,7 százalékponttal alacsonyabb volt, míg Tolna megyében minden harmadik képzést befejezett személynek sikerült munkaviszonyt létesítenie. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva mindhárom megyében javultak az eredmények Vállalkozóvá válás támogatása A munkaügyi központok által e célra nyújtott támogatást azok a munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, illetve vállalkozói járadékban részesülı álláskeresık vehették igénybe, akik megélhetésüket, foglalkoztatásukat vállalkozás alapításával, vagy egy már mőködı gazdasági társaságba való belépéssel önmaguk kívánták megoldani. A jelen vizsgálat tárgyát képezı támogatások még II. félévben kezdıdtek meg január 1-jétıl a vállalkozóvá válás támogatása elnevezéső aktív eszköz megszőnt, helyét egy új támogatási forma vette át új szabályokkal. 14

17 A vizsgált idıszakban 42 vállalkozásba kezdı álláskeresı támogatása fejezıdött be, ami mintegy harmadát jelenti az egy évvel korábbi létszámnak (122 fı). A támogatási idı az elızı évinél 0,4 hónappal tovább átlagosan 6,2 hónapig tartott. Az idıtartam emelkedését elsısorban a megváltozott munkaképességő álláskeresık vállalkozóvá válása esetén nyújtható legfeljebb 12 havi támogatás okozta, melyben egy személy részesült. A befejezett támogatások adatai alapján az elızı év azonos idıszakában tapasztalttól eltérıen a vizsgált idıszakban a nık vállalkozási kedve volt nagyobb, részarányuk 54,8%-ot tett ki az egy évvel korábbi 43,4%-kal szemben. Az érintettek többsége (54,8%) középiskolai érettségivel rendelkezett, 42,9%-uk szakmunkás volt, a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 2,4%-ot tett ki, diplomás pedig nem volt a támogatottak között. Életkor szerinti összetételüket tekintve az önállóvá válás terén a 30 évnél fiatalabbak bizonyultak a legaktívabbnak 38,1%-os részesedéssel az összlétszámon belül, a évesek aránya 33,3%, a éves korosztályba tartozóké 23,8%, az ennél idısebbeké pedig 4,8% volt. Az érintettek 93%-a (39 fı) egyéni vállalkozó lett, 2-en (5%) betéti társasághoz, 1 fı pedig kft-hez csatlakozott. Tevékenységüket legnagyobb arányban (26%) a kereskedelemben kezdték meg, 17-17%-uk vállalkozási profilja építıipari, vendéglátó-ipari, illetve pénzügyi tevékenység volt. 10%-ot meghaladó arányú volt még az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás gazdasági ágban vállalkozói tevékenységet megkezdık aránya. A vizsgált idıszakban vállalkozóvá válási támogatásból kilépık közül 19 fı Tolna megyében, 17 fı Somogy megyében, 6 fı pedig Baranyában került támogatásra. Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva a befejezett támogatások száma mindhárom megyében jelentısen mérséklıdött. A megkeresett 42 személybıl 23-an juttatták vissza a kiküldött adatlapot a munkaügyi központokhoz, így a válaszadási arány 54,8%-os lett, hasonlóan az egy évvel korábbi szinthez. A támogatások eredményessége ennél az aktív eszköznél jórészt a rövid követési idıszaknak is köszönhetıen kedvezınek tekinthetı, hiszen a támogatás lejárta után három hónappal a vállalkozásoknak átlagosan még 95,7%-a (22) mőködött. Ez 4,7 százalékponttal kedvezıbb az egy évvel korábbinál, és 7,5 százalékponttal magasabb az országos adatnál is. Valamennyi Baranya és Somogy megyében támogatásban részesült vállalkozónak sikerült fenntartania a vállalkozását, míg Tolna megyében ez az arány 88,9%-os volt. A követéses vizsgálatok során megkérdezésre kerül, hogy a vállalkozóvá váltak mennyire tartják hasznosnak a munkaügyi központ által nyújtott támogatást, illetve, hogy milyennek látják vállalkozásuk jövıbeli kilátásait. A munkaügyi szervezettıl kapott támogatás szerepét illetıen a választ adó vállalkozóknak 61%-a úgy nyilatkozott, hogy a támogatás hiányában csak késıbb szánta volna rá magát a vállalkozásra, 22%-uk vállalkozói tevékenységét a támogatás nélkül is ugyanakkor indította volna el, míg 17%-uk támogatás nélkül egyáltalán nem tudott volna vállalkozásba kezdeni. A válaszok alapján megállapítható, hogy a vállalkozások indításához nyújtott támogatás az érintettek több mint háromnegyedének jelentett tényleges segítséget az álláskeresı státusból való kikerüléshez. 15

18 A követéskor még mőködı vállalkozóknak 9%-a reális lehetıséget látott vállalkozásának továbbfejlesztésére, 52%-uk nyilatkozott úgy, hogy vállalkozásuk egyelıre szinten tartásra képes, a válaszadók 39%-a azonban bizonytalannak látta a vállalkozása jövıjét. A vállalkozóvá válás támogatása alapvetıen a munkanélküliekbıl lett vállalkozók önfoglalkoztatását biztosítja, ebbıl eredıen többnyire alacsony az alkalmazottaik száma. A kérdıívet visszaküldı és a követéskor még mőködı 22 vállalkozó összesen 5 alkalmazottat foglalkoztatott, így az 1 mőködı vállalkozásra jutó alkalmazottak száma 0,23 volt, ami megegyezik az egy évvel ezelıttivel. A támogatásban részesült vállalkozónak kifizetett támogatás összege a vizsgált idıszakban összesen 9,6 millió Ft volt, 1 fıre átlagosan Ft támogatás jutott, hasonlóan az egy évvel korábbihoz, de az országos átlagnál 6,9%-kal több. A támogatások átlagos 6,2 hónapos idejét figyelembe véve egy vállalkozó támogatása a munkaügyi központoknak havonta átlagosan Ft-ba került, amely 6,8%-kal kevesebb a I. félévinél, és 1,8%-kal elmaradt az országos adattól is. A követéskor még mőködı vállalkozások egy fıjére jutó támogatás összege a vizsgált idıszakban átlagosan Ft-ot tett ki, ami az egy évvel korábbi költségeknél 7,4%-kal, a i országos adatnál pedig 0,8%-kal alacsonyabb Foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás Bértámogatásban végéig azok a munkáltatók részesülhettek, amelyek olyan nyilvántartott álláskeresıt alkalmaztak, akik legalább hat hónapja a nyilvántartásban szerepeltek (pályakezdık, illetve 45. életévét betöltött álláskeresık esetén 3 hónapja). A munkáltatóknak a támogatás feltételeként elıírt legalább a támogatott foglalkoztatás idıtartamával megegyezı idıtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség miatt az aktív eszköz hosszabb távú foglalkoztatási lehetıséget biztosított az abban résztvevık számára. A programból ben kikerülık pénzügyileg támogatott foglalkoztatása átlagosan 7,1 hónapig tartott. A kötelezı továbbfoglalkoztatással együtt a folyamatosan munkában töltött idı 14,2 hónapot tett ki. A követéses vizsgálatba azok kerültek be, akiknél a vizsgálat idıpontjában a kötelezı továbbfoglalkoztatás ideje is három hónappal korábban lezárult. A kötelezı továbbfoglalkoztatást is figyelembe véve ben összesen 1560 a év elsı félévinél 153 fıvel, 10,9%-kal több tartósan állástalan támogatott foglalkoztatása fejezıdött be. A támogatott személyek legnagyobb csoportját (31,5%-át) azok tették ki, akik a elhelyezésüket megelızıen fél-egy éve voltak álláskeresık, egyötödük legfeljebb félévnyi munkanélküliség után került be a programba. 18,8%-uknak egytıl két évig terjedıen, 29,7%- uknak pedig már több mint két éve nem volt munkája. A I. félévi arányokhoz viszonyítva a tárgyidıszakban nagyobb arányban szerepeltek a hosszabb munkanélküliség után programba kerülık. 16

19 A nemek szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált idıszakban lezárult támogatások esetében a nemek aránya kiegyensúlyozottan alakult. A nık 49,8%-ot tettek ki a támogatottak között, arányuk egy év leforgása alatt 3,1 százalékponttal mérséklıdött. A bértámogatásban részesültek legnagyobb hányada szakmunkásképzıt vagy szakiskolát végzett (41,3%), ez az álláskeresıkön belüli arányuknál mintegy 8 százalékponttal magasabb. A támogatottak között a szakközépiskolában, technikumban vagy gimnáziumban végzettek együttesen 27,6%-ot, a fıiskolai, egyetemi diplomával rendelkezık pedig 5,5%-ot tettek ki, elıbbiek hányada mintegy 9, utóbbiaké 2 százalékponttal haladta meg a nyilvántartott állományon belüli részesedésüket. Ezzel szemben a legfeljebb általános iskolát végzettek 25,6%-os arányban szerepeltek az összlétszámon belül, míg a regisztráltakon belül 20 százalékponttal magasabb az arányuk, és ıket érinti leginkább a tartós állástalanság. A I. félévi arányokhoz képest az alacsonyan iskolázottak hányada 5,1 százalékponttal emelkedett, míg az diplomásoké 4,4 százalékponttal mérséklıdött. Az eszköz alkalmazására 20 év alattiak esetében ritkán került sor, hiszen ık legtöbbször még pályakezdınek minısültek, így munkatapasztalat szerzés támogatásában vehettek részt. A 20 év felettiek esetében a támogatott foglalkoztatásban való részvétel az életkor elırehaladtával csökkent: legnagyobb részben a 30 évesnél fiatalabbak voltak jelen a támogatottak között (32,9%), a év közöttiek aránya 29,3%-os, a éveseké 23,2%-os, az ennél idısebbeké pedig 14,6%-os volt. Az arányok az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakultak. A korábban munkanélküli személyek bértámogatással történı foglalkoztatására feldolgozóipar szinte valamennyi nemzetgazdasági ágban 24,4% találhatunk példát. A támogatásban részesültek bányászat 0,1% legnagyobb hányadát a feldolgozóiparban és a kereskedelemben alkalmazták (24,4, illetve 23,7%), az építıiparban 12,6% volt az arányuk, mezıgazd., erdıgazd. 8,5% a mezıgazdaságban, az ingatlanügyletek, egyéb közösségi, személyi szolg. gazdasági szolgáltatás és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén pedig 6-9% egészségügyi, 2,1% 4,5% oktatás szociális ellátás 3,1% közötti hányaduk állt alkalmazásban. A többi gazdasági ágban a bértámogatással foglalkoztatott álláskeresık aránya egyenként nem érte el az 5%-ot. A támogatásban részesültek megoszlása gazdasági ágak szerint villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás 0,1% közig., védelem, kötelezı tb. 3,3% ingatlan-ügyletekek, gazd. szolg. 7,0% pénzügyi közvetítés 1,0% kereskedelem, javítás 23,7% szálláshely-szolg., vendéglátás 6,9% szállítás, raktározás, posta, távközlés 2,7% A legtöbb bértámogatással történı foglalkoztatás ben Baranya megyében fejezıdött be, ami 710 fıt érintett, a Tolna megyében támogatottak száma 552 fı, a Somogyiaké pedig mindössze 298 fı volt. A elsı félévi adatokkal összehasonlítva Baranya és Tolna megyékben emelkedett a támogatásból kilépık száma (elıbbi esetében 50, utóbbinál 25%-kal), míg Somogyban 39%-kal visszaesett a létszám. A követéses vizsgálat során megkérdezett munkaadók válaszadási hajlandósága az egy évvel korábbihoz viszonyítva 5,3 százalékponttal emelkedett, 73,8% volt. A kapott eredmények alapján a támogatásban részesültek országoshoz hasonló aránya 63,7%-a a kötelezı továbbfoglalkoztatási idı lejárta után három hónappal is ugyanannál a munkáltatónál állt munkaviszonyban, ami 1,5 százalékpontos javulást mutat egy év leforgása alatt. építıipar 12,6% 17

20 (%) 75,0 70,0 A munkában állási arányok alakulása a bértámogatásban érintettek esetében I. félév I. félévi átlag: 62,2% i átlag: 63,7% 65,0 60,0 55,0 50,0 60,8 66,3 63,4 64,6 62,8 62,9 63,3 66,9 62,9 60,2 53,0 73,2 70,7 45,0 59,2 64,9 58,5 61,9 63,4 66,7 64,2 61,4 65,4 54,4 60,6 64,5 61,5 40,0 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 év felett Baranya Somogy Tolna Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint A munkában állási arány jelen vizsgálat idején is a nık esetében volt kedvezıbb, 66,3%-os, ami 5,5 százalékponttal meghaladja a férfiakét elsı felének adataihoz képest a nık véglegesítési mutatója 1,4 százalékponttal, a férfiaké pedig 1,6 százalékponttal emelkedett. A ben lezárult támogatások esetében az eddigi tapasztalatokkal szemben nem fedezhetünk fel jelentıs különbségeket a különbözı szintő iskolai végzettséggel rendelkezık munkahely-megırzési aránya terén. A továbbfoglalkoztatási arány az érettségizettek és a diplomások körében volt a legalacsonyabb (63%). A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezık 64,6%-a tudta megtartani a munkahelyét, az alacsony iskolázottságúak mutatója ettıl mindössze 1,2 százalékponttal volt kedvezıtlenebb (63,4%). A I. félévi adatokhoz viszonyítva a legfeljebb általános iskolát végzettek és a szakmunkások munkában állási aránya javult (4,8, illetve 2,7 százalékponttal), azonban a közép- és a felsıfokú végzettségőeket (0,6, ill. 3,8 százalékponttal) kisebb arányban véglegesítették. Életkor alapján a éves korosztály munkában állási mutatója a legkedvezıbb (66,9%), a 30 év alattiakat 63,3%-os, a év közöttieket 62,9%-os hányadban foglalkoztatták tovább a munkáltatók, míg az 50 év felettieket mutatója 60,2%-os volt. Az elmúlt év azonos idıszakának adataihoz viszonyítva a évesek és az 50 évnél idısebbek munkában állási aránya közel 6-6 százalékponttal emelkedett. A legnagyobb arányban (73,2%) Somogy megyében alkalmazták a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen továbbra is a bértámogatásban résztvevıket, ezt Tolna követte (70,7%), míg Baranyában 53%-os volt a továbbfoglalkoztatási arány. Az egy évvel korábban tapasztalt munkában állási arányhoz képest Tolnában és Somogyban következett be javulás, melyek mértéke sorrendben 9,2, illetve 8,7 százalékpontos volt, ezzel szemben Baranya megyében 7,6 százalékponttal romlott a mutató értéke. A követéses vizsgálatok során a bértámogatást igénybevevı munkaadóktól megkérdezésre kerül, hogy munkanélküliek foglalkoztatására irányuló döntéseikben milyen szerepe volt a munkaügyi központtól kapott támogatásnak. 18