ALSÓSZENTIVÁN TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL NAPJAINKIG

Átírás

1 ALSÓSZENTIVÁN TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL NAPJAINKIG

2 1. Lakosságtelepítő tényezők: A természeti adottságok már az őskor óta nagyon kedvezőek az emberek letelepedéséhez: Kellemes éghajlat (nem túl meleg, de nem is túl hideg nedves kontinentális éghajlat) A csapadék mennyisége általában elegendő a földművelés számára (azonban előfordulnak aszályos időszakok is) Termékeny mezőségi talajok (szintén a földművelés alapja) Tiszta levegő Tiszta ivóvíz (sok forrás) Erdő: építőanyag, tüzelő, vadon termő növények és vadászható állatok

3

4

5 2. Őskori leletek: községünkben két területen maradtak őskori nyomok: A Csányi-tó akkor még több mint 1 négyzetkilométeres víztükre partján a mai Béke utcai kertek végén 1957-ben egy kőbaltát találtak. A Tóház keleti homokdombjain, ahonnan mára már teljesen elhordták a homokot, s a dombok helyét ma csak a lábunk alatt besüppedő homok jelzi a Tóház felé vezető úton.

6 3. Ókori emlékeinkből: 4 nép nyomait találták meg: egy ismeretlen nép: épített itt labirintusokat, barlangokat, amelyet községünkben a Bújólik néven ismerünk. Levéltári feljegyzések alapján tudjuk, hogy őseink a tatárok elől ide menekültek s csak IV. Béla személyes megjelenésére voltak hajlandóak a járatok mélyéről előmerészkedni.

7

8

9 oraviszkok: pásztorkodó harcos életmódjukat a rómaiak történeteiből ismerjük. Temetkezési nyomaikat a mai napig is láthatjuk. A temetkezési halmaik közül (ahová főként vezéreiket temették) a XIX. század végén múzeumi szakemberek 41 darabot feltártak.

10 kelták: temetkezési helyük a mai Béke utca és Honvéd utca kereszteződésében mintegy 100 méter átmérőjű körben található. Itt kerültek elő az ő nyomaikat igazoló leletek: halotti urnák, ételes edények, fémfegyverek maradványai.

11 a rómaiak jelenlétét is számos emlék őrzi. A leghíresebb lelet Bátó és társa síremléke. Mellette szobrok és római pénzek sokasága került elő, amelyeket alátétként szerszámokon ma is felhasználnak az itt élő emberek.

12 A tárgyi emlékek tömkelege 3 helyszínhez kapcsolódik: A Kerékhegy és a Hangos hegy előtti, a folyó és az országút közötti terület A Bárányvölggyel szemben lévő domboldalon A Benedek pusztától délkeletre (a villanyoszlopok mentén).

13 A római korban a település közepén ment keresztül a dunaföldvári átkelőt védő hídfőállás, a limes második védővonala. A táborhely a földből előkerülő leletek tanulsága szerint hozzávetőlegesen 1 km 2 kiterjedésű területen lehetett.

14 4. Középkori névemlékeink a) Alsószentiván helység nevének kialakulása A falu neve a XIV. századtól kezdve fordul elő Szentiván alakban a középkori oklevelekben. Az elnevezés két településrészre is vonatkozott: az északi rész lett eredetileg Felsőszentiván, majd ezt később Középszentivánnak hívták, hogy az Aba melletti Felsőszentivántól meg lehessen különböztetni. A falu déli részét pedig Alsószentivánként említették.

15 A XVIII. században Középés Alsószentiván egybeolvadt, s innentől kezdve lett a neve hivatalosan is Alsószentiván. Az elnevezés Keresztelő Szent Jánosra utal, őt nevezték a honfoglalás előtt itt élő szláv népek Szent Ivánnak.

16 b) Zedreg Alsószentiván határában feküdt az egykori Zedreg település. Nevét a környéken szép számmal előforduló szederbokrokról kapta. Az Árpád-korban templomáról volt nevezetes. Zedreg a török időkben teljesen elpusztult. Bár azóta sem épült újra, egy szempontból mégis jelentős a falu lakói számára: ma ennek helyén található a temető.

17 5. Újkori történetünkből a) Gyakori lakosságváltozás A törökök, majd az osztrákok elleni harcokban a település többször elnéptelenedett. Emiatt cserélődött a népessége is. a honfoglalás előtt a falut szlávok lakták. Az Árpád-korban besenyők éltek itt. A török időkben szerb telepesek építették újra Alsószentivánt. A XVIII. századtól pedig magyar parasztok telepítették be a községet.

18 b) Perek a szentiváni birtokokért Az értékes termőföldekért a források tanúsága szerint több család is vetélkedett. A periratokból ismerjük az egykori birtokos családokat: a Farkas, Paksy, Lendvay család is szerette volna megszerezni magának az itteni földeket. Később a Szluha család birtoka lett a település és környéke.

19 c) Az iskolák megépülése 1860-tól katolikus iskolája volt a településnek, amely a vajtai plébános felügyelete alatt állt. Mivel az egyház egyre nehezebben viselte az iskola költségeit, 1879-ben új iskolát létesítettek a község fenntartása alatt. Az állami iskola 1909-ben épült fel Koller Pál kezdeményezésére, ez a mai iskola elődje, amely 2009-ben volt 100 éves.

20 6. A legújabb kor eseményei: a) Az első világháború ( ) Alsószentivánról 107 fő teljesített katonai szolgálatot, közülük 28-an soha nem tértek vissza a családjukhoz b) A két világháború között a község lakosságának 80 %-a a mezőgazdaságban dolgozott: a legtöbb család a saját kisbirtokos és törpebirtokos gazdaságát művelte a pusztákon többen pedig a Szluha család nagybirtokán végeztek napszámos vagy cselédmunkát.

21

22 c) A második világháborúban ( ) a település támaszpontként szolgált a szovjet csapatok számára a németek elleni harcokban. A harcok miatt 1945 tavaszán még egy időre ki is kellett üríteni a falut. d) A szovjet megszállás időszakában ( ) történt fontosabb események: a háború után itt is megtörtént a földosztás, kb. 200 család jutott birtokhoz a volt Szluha kastélyban 1946-ban rendezték be a Világ Királynője kápolnát ben itt helyezték el a Fatimai Szűzanya szobrának másolatát. Májustól októberig azóta is minden évben búcsújárók keresik fel a kegyhelyet.

23 az 1956-os forradalom leverése után itt is egyesítették a földbirtokokat, létrejött az Arany János termelőszövetkezet között Alsószentivánt összevonták a szomszédos Alap községgel. Ez a település visszafejlődését, az iskolai felső tagozat megszűnését, a tanyák kihalását és a lakosság elvándorlását eredményezte.

24 e) 1990 utáni események: Elszakadt a település Alaptól, ezzel ismét önállóvá vált Alsószentiván. Megtörtént az iskolába a felső tagozat visszatelepítése is között IV. Béla Általános Iskola és Óvoda néven működött, 2008-tól Pannon Oktatási Központ néven. A fejlesztések közül megvalósult a gáz- a telefon- és a vízhálózat kiépítése. Megtörtént az iskola kibővítése új tantermekkel, tornateremmel és öltözőkkel Jövőbeni fejlesztési tervek: a szennyvízprogram megvalósítása, az úthálózat fejlesztése, és a külterületi villanyhálózat korszerűsítése.

25 SZŰKEBB HAZÁNK, ALSÓSZENTIVÁN

26 1. Helyünk a térképen Fejér megye déli térsége Dél-Mezőföldön (Paksi-rög) a 61-es főútvonal mellett, Cece és Előszállás községek között legközelebbi városok Sárbogárd és Dunaföldvár, a nagyobb városok közül Székesfehérvár 55 km, Dunaújváros 30 km távolságban van.

27

28 2. Domborzati viszonyaink Alsószentiván pusztákból kialakult, villásan elágazó alaprajzú útifalu (sorfalu). átlagosan 130 m tengerszint feletti magasságban fekszik erősen tagolt löszhátas dombvidék: a löszhátak anyaga a jégkorszakban halmozódott fel (10-12 ezer éve) a lösztakaró eléri a méteres vastagságot is. anyagát a szél szállította ide és rakta le

29 A felszíni lösztakarót vetődéses folyamatok darabolták fel: sűrű és mély völgyhálózat könnyen lepusztuló lejtők viszonylag sok a csapadék: több patak is utat talált magának, mélyítve, szélesítve a völgyeket.

30

31 3. Éghajlatunk: meleg, mérsékelten forró nyár hideg, gyakran havas tél völgyeink között gyakran fúj a szél, ezért a Kerék-hegyen szélerőmű létesítését tervezik a csapadék mennyisége évente mm körül mozog időnként sajnos előfordul az aszály (száraz időszak) is

32

33

34 4. Vízrajz: legnagyobb forrásunk az Alap-ceceivízfolyás (Buk-patak) a nyár folyamán kisebb forrásaink gyakran kiszáradnak tavaink mesterségesen kialakított halastavak a benedekpusztai területen közismert nevük: Tóház, hivatalosan: Benedekpusztai-tavak, még hivatalosabban Szluha- és Paczona-tavak

35

36

37 5. Mezőgazdaságunk a löszhátakon kitűnő minőségű, termékeny mezőségi talajok alakultak ki természetes növényzetünk a nedves kontinentális éghajlatnak megfelelő erdős puszta az erdők nagy részét mára kiirtották, helyüket szántóföldek foglalják el

38 leggyakoribb termesztett növényeink: búza, kukorica, repce, napraforgó, dohány, bodza, dió az állattenyésztésben a juhállomány a legnagyobb, de helyi szinten a lótenyésztés is jelentős a mintegy 300 hektáros erdőség is kiemelkedőnek számít, értékes növényés állatvilággal (fakitermelés, vadászat).

39

40

41

42

43

44 5. Helyi jellegzetességek: a) Élővilág: tájvédelmi körzet, ritka élőlényekkel: Borzas macskamenta Sisakos sáska

45

46

47 b) Épületek: Kápolna a Fatimai Szűz szobrával Templom (korábban a Szluha család kastélya volt) Iskola

48 Római katolikus templom, ahol májustól októberig minden hónap 13-án búcsút rendeznek Szűz Mária tiszteletére

49

50

51

52

53

54 c) Hagyományok: Szentivánéji máglyagyújtás és tűzugrás Búcsú augusztus 20-án falunappal

55

56

57 d) Híres emberek: Szentiványi Péter professzor, a szentiváni dió kinemesítője Nagy Lajos: 2002 óta 14 évig a település polgármestere Szántó József: nyugalmazott tanár, Alsószentiván történetének kutatója

58

59

60