2. Globális problémák

Átírás

1 2. Globális problémák Az erőforrás szűkösség létezésünk mindenütt jelenlévő jellemzője, aminek három formája [T. F. Homer-Dixon]: - kínálat indukálta (rendelkezésre álló erőforrás mennyisége csökken, vagy minősége romlik, azaz a torta zsugorodik, - kereslet indukálta (növekvő népesség azonos mennyiségű erőforrásból az egyed számára egyre kevesebbet juttat, azaz az egyed tortaszelete zsugorodik ), - strukturális (a különböző csoportok erőforráshoz való hozzáférésében beálló változások: egyes csoportok aránytalanul nagyobb tortaszeletet kapnak, míg más csoportok kisebbet). A globális humán-ökológiai rendszer kilenc fizikai problémája [T. F. Homer-Dixon]: - népességnövekedés, - energiafogyasztás, - globális felmelegedés, - a sztratoszférikus ózonréteg károsodása, - a mezőgazdasági termőterület szűkössége, - a trópusi erdőirtás, - az ivóvíz-szűkösség, - a halállomány csökkenése, - a biodiverzitás veszteségei A világ népességének növekedése 1900-ban a föld lakossága 1,4 milliárd fő volt: 0,7 milliárd fő (50 %) élt az ipari és 0,7 milliárd fő (50 %) a fejlődő országokban. A 20. században bekövetkezett népességrobbanás következtében 2002-ben 6 milliárd főre nőtt a lakosság: 1,2 milliárd fő (20 %) az ipari és 5 milliárd fő (80 %) a fejlődő országokban. A becslések szerint a Föld lakossága kb. 70 millió fő/év ütemben növekszik, s 2025-re eléri a 8,5 milliárd főt, az ipari országok 1,4 milliárd fő lakosságával (16 %). A népesség növekedése nagyon egyenlőtlen, különböző kultúrák, közte munkakultúrák ( civilizációk harca [Huntington]), óriási különbségekkel alakultak ki a világon, aminek következménye a fejlődő országokból a fejlett országokba történő migráció felerősödése Gazdasági különbségek A gazdasági különbségeket az egy főre eső GDP USD/fő három nagyságrendje illusztrálja, amit az energetikai egyenlőtlenség (1. ábra) is alátámaszt: Fekete- Afrikában 13 GJ/főév, míg az Egyesült Államokban 325 GJ/főév, azaz 25-szörös a különbség, miközben a világátlag 80 GJ/főév. Az energiaszegénység a világon kb. 2 milliárd főt érint (2. táblázat), akik villamos energia nélkül élnek és az 50 EJ/év biomassza nagy részét fogyasztják: például Zambiában, Mozambikban, Tanzániában a primerenergia 95 %-a biomassza (lakosság %-a), míg Algériában csak 5 % (lakosság <5 %)

2 GJ/(főév) Számos helyen autonóm villamosenergia-termelés (dízelgenerátor, törpe vízerőmű, biomassza erőmű, szél, nap PV), nagy hálózati (szállítási) veszteségekkel: Nigéria 32 % (OECD 8 %). Egy főre eső primerenergia-felhasználás Adatsor Fekete-Afrika India Dél-Ázsia Kína Latin-Amerika Világátlag Magyarország EU-15 USA Földrész/ország 1. ábra 1. táblázat: A három világ energiahordozói Technológia Fejletlen Fejlődő/felzárkózó Fejlett Lakosság [milliárd fő] 2,0 2,9 1,3 Információtechnika, hűtés, egyéb Villamos energia Vízszivattyú Dízelgenerátor Hűtés Villamos energia Villamos energia Szállítás Üzemanyag Üzemanyag Főzés Biomassza Biomassza, petróleum, LPG Gáz, villamos energia, LPG Fűtés Biomassza Biomassza, szén Gáz, szén, fűtőolaj, villamos energia Világítás Gyertya, elemlámpa Petróleum-, elemlámpa, villamos energia Villamos energia - 2 -

3 2.3. Energiahordozók rendelkezésre állása Nagy egyenlőtlenségek vannak a régiók között: általában ott van kevés forrás, ahol nagy a felhasználás (fejlett országok), és ott van sok forrás, ahol kevés a felhasználás (fejlődő országok): - A szénkészlet viszonylag egyenletesen oszlik el a világon; - A kőolajkészlet 60 %-a a Közel-Keleten van; - A földgázkészlet 41 %-a Közel-Keleten, 34 %-a Oroszországban (és a Szovjetunió utódállamaiban) van [IEA]. - A fosszilis energiahordozók látható véges mennyisége: a biztos készletek és az évi felhasznált mennyiség hányadosa alapján a szén 122, a kőolaj 42, míg a földgáz átlagosan 60 évig elegendő [IEA]. - Kína (1,3 milliárd fő), India (1,0 milliárd fő), Brazília (125 millió fő), Mexikó, Dél- Afrikai Köztársaság (50 millió fő), újabban Indonézia (130 millió fő) gyorsan fejlődő gazdaságainak energiaigénye jelentősen nő: - A Kínai Energia Kutató Központ előrejelzése szerint a évi kőolaj-igény ( )-ről 2020-ra ( ) Mt/év-re nő, amiből az import 2010-ben % ( Mt/év), míg 2020-ban % ( Mt/év) [Zuo]; - Indiában a termelt villamos energia mennyisége 700-ról (2010) 30 év alatt (2040-re) 1800 TWh/év-re nő. - A primerenergia-források a lakott területektől egyre távolabb helyezkednek el, ezért kitermelésük nehezebb körülmények között zajlik, egyre hosszabb a szállítási útvonalakkal, aminek következménye a primerenergia-hordozók árának növekedése. - Az energiahordozó vertikumban egyre több szűk keresztmetszet (pl. kőolaj: csővezetékek, tankerek, olajfinomítók) szintén árnövekedéshez vezethet: a felhasználás (3,95 Gt/év) és a termelés (3,91 Gt/év) aránya 1,01 (2. ábra). 2. ábra [HVG] - A nagy fogyasztó országok energiaellátásának egyre nagyobb része importból történik, s a növekvő importfüggőség miatt az energiahordozók ellátásának biztonsága sérül, ami a - 3 -

4 részarány [%] nemzetközi feltételektől való erős függést (terrorizmus, politikai és jövőbeli környezetvédelmi zsarolást), azaz a konfliktusok lehetőségét eredményezi. - Az EU-15 ország primerenergia-hordozó importfüggése 2002-ben 48 % volt (olaj 76,8 %), ami 2030-ra 67,5 %-ra nőhet (olaj 88,5 %, földgáz 81,4 %). A számok nagy kiszolgáltatottságot mutatnak (3. ábra). A primerenergia-hordozók import részaránya az EU-15-ben Szilárd Olaj Földgáz Összes Energiahordozó 3. ábra 2.4. Globális felmelegedés Az energetika a légkörbe a globális szennyező CO 2 -t (fosszilis tüzelőanyagok égéstermékét) valamint a vízbe (pl. zagy, hulladékvíz), talajba (pl. salak) és egyéb (pl. zaj) lokális szennyezést okoz. A CO 2 globális szennyezése a világközvélemény többségi álláspontja szerint a légkör CO 2 koncentrációjának növekedését eredményezi: ben, az ipari forradalom kezdetén a légkör CO 2 koncentrációja 280 ppm volt; - ami az elmúlt 150 évben, a növekvő kibocsátás miatt 2000-ben 360 ppm-re nőtt; - s ha 2100-ban eléri a légkör 3 o C-os további felmelegedésének megfelelő 500 ppm koncentrációt, akkor katasztrófát (pl. tengerszint növekedés) vizionálnak (3. ábra), - amit az elkövetkező évben a CO 2 -kibocsátás befagyasztásával, majd csökkentésével kívánnak elkerülni. A világ CO 2 kibocsátása 1990-ben 22, 2008-ban 30,2 Gt/év volt, s a növekmény (8,2 Gt/év) nagy részét a BRICH (Brazília, India, Kína), tehát a feltörekvő nagy országok adták. A - 4 -

5 CO 2 -kibocsátás korlátozását a fejlett és a feltörekvő nagy országok megegyezése adhatja, ami az elmúlt 20 évben nem sikerült. 3. ábra Az emberiség fokozatosan felismerte a veszélyt, és a fenntarthatóság (szociális, ökonómiai és ökológiai felelősség harmonikus egysége) definíciójával az alábbi kérdéseket veti fel: - mekkora a föld eltartó képessége, - a társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, a migráció, - a környezetromlás, globális ökológiai hatások hogyan csökkenthetők, - az intézkedéseknek stabilabb világot kell létrehozni, mérsékelniük kell a nemzetközi konfliktusokat, terrorizmust. Egy lehetséges megoldás a nagy kereskedelmi szervezetek (pl. OPEC) által szervezett együttműködési szabályok és azok betartása. A probléma megoldását megnehezíti (lehetetlenné teszi?) a három világ (fejletlen, fejlődő/felzárkózó és fejlett) eltérő törekvései, lehetőségei