G L O B A L W A R M I N

Átírás

1 G L O B A L W A R M I N

2 Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása a levegő gázkoncentrációjának folyamatos növekedése, ami a fosszilis tüzelőanyagok - földgáz, kőolaj, szén) - használatából, vagy a vegetáció elégetéséből - erdőégetés, fatüzelés - ered. A mind több gáz okozza a Föld hő visszatartó képességének növekedését, ami hosszabb távon globális klímaváltozáshoz vezethet.

3 AZ ÜVEG HÁZ HATÁS

4

5 Az antropogén CO 2 kibocsátásban a legnagyobb szerepe a fosszilis tüzelőanyagoknak van a szénnek, a kőolajnak és a földgáznak. A fosszilis tüzelőanyagok több millió éves növényi és állati maradványokból származnak, amelyek a tengerek és a föld mélyén halmozódtak fel. Amikor elégetjük ezeket az anyagokat, nemcsak energiát nyerünk, hanem melléktermékként CO 2 szabadul fel.

6

7

8 ANTROPOGÉN HATÁSOK Nemcsak az a probléma, hogy óriási mennyiségű CO 2 t bocsátunk ki, hanem az is, hogy nagyon hosszú a tartózkodási ideje a légkörben. Az Ipari Forradalom óta hatalmas mennyiségű CO2 t juttatott az emberiség a légkörbe a fosszilis tüzelőanyagok, a kőolaj, a földgáz, a szén és a gázolaj felhasználásával.

9 Ugyan az összes CO2 kibocsátásnak legnagyobb hányadát a természetes forrásoknak tulajdoníthatjuk, mint pl. a korhadó növényzet, mégis az antropogén tevékenységből származó kibocsátás az, ami a jéghegy csúcsán van, ez borítja fel az egyensúlyt s vezet globális felmelegedéshez.

10

11

12 VAHAVA= Változás Hatás Válaszadás VAHAVA projekt célja: A globális éghajlatváltozás magyarországi hatásainak vizsgálata, a lehetséges megoldások keresése, felkészülés a változásokra Láng István akadémikus

13 MIRE SZÁMÍTHATUNK? Egy 2-3 C - os növekedés lehet, hogy nem tűnik soknak, de kis változásoknak drámai ökológiai következményei lehetnek. Egy csupán 2 C növekedés olyan hőmérsékletet eredményezne, amilyent 125 ezer éve nem látott a Föld. Egy 3 C - os emelkedés az IPCC szerint a világot forróbbá tenné, mint amilyen a Homo faj megjelenése óta, 2 millió év óta, még nem volt.

14

15

16 A természet saját kibocsátása része a légkör, az óceán és a talaj közti szénkörforgásnak. Például mind a korhadó növényzet, mind a lélegző állatok és az ember is kibocsátók, míg az élő növények ugyanakkora mennyiségű CO 2 -t nyelnek el és használnak fel a fotoszintézis során.

17 A CO 2 kibocsátás nagy része az ipari termelésből, és a közlekedésből származik. Minden szerves eredetű anyag elégetésekor szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe

18 A metán (CH 4 ) is igen fontos üvegházgáz, habár sokkal rövidebb a tartózkodási ideje, mint a CO 2 -nak. A CO 2 -hoz hasonlóan a metán is származhat természetes és mesterséges forrásokból is. Természetes forrásai az elbomló fa és a mocsaras területek, az antropogén kibocsátás forrásai a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a hulladéklerakó telepek.

19 Vannak még más üvegházgázok is, amelyek szerepet játszanak az ember klímamódosító hatásában. Ezek közé tartozik a dinitrogén-oxid (N2O) és számos szintetikus, fluor tartalmú ipari termék (ezeket úgy ismerjük, mint: HFC-k, PFC-k és a SF6).

20 A gazdag országok a legnagyobb kibocsátók

21 A legnagyobb üvegházgáz kibocsátók az iparilag fejlett, gazdag államok, mint például az EU tagállamai és az Amerikai Egyesült Államok. Ezekben az országokban az egy főre jutó kibocsátás sokkal nagyobb, mint a szegényebb országokban

22 Azonban, amikor a legszegényebb országok fejlődni kezdenek és növekszik az életszínvonaluk, valószínűsíthető, hogy a kibocsátásuk is jelentősen meg fog növekedni. Jelenleg az összkibocsátásban az Amerikai Egyesült Államok után Kína a második helyen áll.

23 KÖZÖD HOZZÁ???