Szeizmológia & Szeizmikus kutatás. Összeállította: dr. Pethő Gábor
|
|
- Ágoston Balla
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szeizmológia & Szeizmikus kutatás Összeállította: dr. Pethő Gábor
2 Mechanikai értelemben merev, rugalmasan deformálható továbbá képlékeny testeket különböztetünk meg. Földrengés a földkéregben és a köpenyben felhalmozódott feszültség hatására bekövetkező anyag tönkremenetel miatt jön létre, a felhalmozódott energia részleges felszabadulása miatt az energia a Föld belsejében és a felszínen tovaterjed. A szeizmikus hullámterjedés rugalmas közegben valósul meg, azaz a feszültség és alakváltozás között jó közelítéssel lineáris összefüggés van, így a földrengéstől távolabb a rezgésállapot megszűnte után a közeg eredeti alakját veszi fel. A hullámegyenletek a homogén izotróp közegben terjedő testhullámokra (longitudinális és transzverzális) adhatók meg. A levezetés során a rugalmasan deformálható test mozgásegyenletét kell felírni. (GYORSULÁSI ERŐ=KÜLSŐ ERŐK EREDŐJE, Newton II. törvénye, Hooke-törvény beépítése, új változók bevezetése) 2 θ λ + µ = 2 θ 2 t ρ longitudinális 2 r ψ = 2 t µ r ψ ρ transzverzális
3 ρ λ 2µ + = V P ρ µ = V S ) 2 )(1 1 ( σ σ λ + = E ) (1 2 σ µ + = E θ ρ µ λ θ + = t ψ ρ µ ψ r r = 2 2 t
4
5 A rugalmas hullám az x irányban halad, az elmozdulás vektor komponensei. A kompressziós és a nyírási hullámok a testhullámok, a Rayleigh és Love hullámok felületi hullámok. ),, ( w v u u r x u t u + = ρ µ λ x v t v = ρ µ x w t w = ρ µ SV SH P P&SV (x)
6 P árnyékzóna sinα = sin β v v kp mp S árnyékzóna A külső mag folyadékszerű kell, hogy legyen, mivel benne nyíróhullámok nem haladnak.
7 Sárfalvi-Tóth, Nemerkényi Az asztenoszféra vagy gyenge öv a litoszféra alsó határától kb. 700 km-es mélységig terjed, tehát lényegében a felső köpeny litoszféra alatti részét jelenti, melynek halmazállapota képlékeny, így lassú, folyásos alakváltozásra képes (LVZ), rajta úsznak a merev litoszféralemezek. A köpeny és a mag között húzódik a Gutenberg - Wiechert-féle felület km-es mélységben húzódik a Lehmannféle öv.
8 M :kéreg-köpeny hf.. LVZ: a felsőköpenyben az asztenoszféra 2.9 km Gutenberg- Wiechert hf., Lechman öv: km Belső-külső mag
9 A hipocentrumból azonos időpontban de különböző irányban kiinduló hullámok T idő után az azonos idejű felületekig (izokrón) jutottak el. Az ábrán folytonos vonal a longitudinális hullámok terjedési útvonalát a szaggatott pedig az izokrón felületek metszésvonalait mutatja.
10 Az alsó köpenyben és a külső magban a hullámutak sugarai visszahajlanak, mert a két zónában egy fokozatos sebességnövekedés figyelhető meg. c:a a külső mag felszínéről reflektált h. i: a belső mag határán reflektált h. I: a belső magon áthaladó hullám K: külső magban longitudinális h.-ként terjed
11
12
13 A FÖLDRENGÉSÖVEK egybeesnek a kéreglemez határvonalakkal. Kis mélységű földrengések h p 70km ott keletkeznek, ahol a lemezek ütköznek v. ahol egymáshoz képest elcsúsznak. Nagymélységűek (h f 300km) ott jönnek létre, ahol a litoszféra lemezek a köpenybe behatolnak, behajlanak. A Csendes Óceán lemeztektonikai övei mentén pattan ki a kismélységű rengések 80%-ka, a közepes rengések 90%-ka és szinte valamennyi nagymélységű földrengés.
14 A nagyobb sűrűségű, de kisebb vastagságú merev óceáni lemez a vastagabb kontinentális lemez alá tolódik, szubdukciós zónákat és egyúttal óceáni árkokat létrehozva. Az alátolódó, kb km-es mélységig még mechanikailag merev óceáni táblában pattannak ki a közepes- és mélyfészkű földrengések. A rengések fészkei által meghatározott tértartomány a Benioff zóna. Mélyebben az óceáni lemezanyag bele olvad a köpeny anyagába. A mélytengeri árok, az aktív vulkáni láncok és a földrengéstevékenység együttes jelenléte jellemezi ezeket a területeket (pl. a Csendes-óceán szigetívei - a Cirkum-Pacifikus övezet).
15
16 A földrengések nagyságát a földrengés mérete v. magnitúdója jellemzi. Richter dél-kaliforniai felszínközeli földrengésekre 1935-ben definiálta a magnitúdót, mely a földrengés során felszabadult energiával van kapcsolatban. Az epicentrumtól 100km-re lévő normál szeizmográffal felvett szeizmogramm legnagyobb amplitúdójának mikronban leolvasott értékének 10-es alapú logaritmusa. Hipocentrum mélysége alapján korrekció. A nagy mélységű rengéseknél nincs felületi hullám, ott az első beérkezés tehát P (esetleg S) típusú hullám amplitúdóját(a) veszik figyelembe. B állomásra jellemző konstans, C függ itt is az epicentrális távolságtól ( ) és a fészekmélységtől (h). T az első beérkezés periódus ideje. M A = log( ) + T B + C(, h) M=3 E = 10 9 J, M=5 E= J Richter s. szerint eggyel nagyobb magnitúdó 30 nagyobb energia felszabadulásával ekvivalens. ( log E= M)
17
18 Az azonos intenzitással megrázott területek határait az izoszeiszták mutatják. Mallet Nápoly Az első lökés irányát is megadta Kitaibel és Tomtsányi.
19 MERCALLI SKÁLA =INTENZITÁS SKÁLA AZ OKOZOTT KÁROK MEGFIGYELÉSÉN ALAPSZIK.
20 A LEGPUSZTÍTOBB NEM A LEGNAGYOBB ENERGIÁJÚ FÖLDRENGÉS VOLT, ui. EDDIG A LEGNAGYOBB ENERGIÁJÚ FÖLDRENGÉSEK SZINTE LAKATLAN TERÜLETEKEN JELENTKEZTEK.
21 Általában 3-15km hipocentrális mélység Mur-Mürz vonal 1966.okt. 15. Háromszéki havasok:140km, Magnitúdó 4.7 Dráva vonal
22
23 Japánban azért gyakori a földrengés, mert az ország négy nagy tektonikus tábla találkozásánál fekszik. A kőzetlemezek közül a Csendes-óceánitábla mozog a leggyorsabban, évente 10 cm-es sebességgel nyomul be az Eurázsiai-tábla alá. A kobei földrengés akkor pattant ki, amikor az Eurázsiaikőzetlemez már nem tudott tovább ellenállni a Csendes-óceáni-tábla alányomulása következtében felhalmozódó óriási feszültségnek. A földrengés hipocentruma Kobétől km-rel délkeletre, a Nojuma-törésvonal mentén volt.
24 Kalifornia két hatalmas kőzetlemez határán helyezkedik el, a Csendesóceánin (Pacifikus) és az északamerikain. A két lemez elmozdulása törések hálózatát hozta létre az állam területén (piros vonalak) a földkéregben. Legnevezetesebb az 1100 km hosszú Szent Andrástörésvonal ban 6m-es eltolódás jött létre a fő törésvonal mentén.
25 Szeizmikus kutatómódszerek Reflexió Refrakció v 1 i c v 1 v 1 v 1 v 2 A reflexió két eltérő közeg érintkezése mentén alakul ki, a reflektált jel amplitúdója annál nagyobb, minél nagyobb a(z akusztikus impedancia) kontraszt a két közeg között. A refraktált hullám csak akkor jön létre, ha az alsó közegben a rugalmas hullám terjedési sebessége nagyobb mint a felsőben (az ábrán i c a kritikus beesési szöget jelöli). A reflektált hullám menetidőgörbéje hiperbola, a refraktálté egyenes.
26 Reflexiós módszer Az a cél, hogy a feldolgozott mérési anyag a lehető legjobban tükrözze a geológiai felépítést. Ennek érdekében Statikus korrekciót Dinamikus korrekciót végeznek Migrált szelvényt állítanak elő.
27 Sztatikus korrekció Azért végzik el, hogy a topográfia, másrészt a felső, laza, kis sebességű réteg szeizmikus hatásától a mérési eredményeket megszabadítsák (ennek eredményeként a forrás és a geofonok is ugyanarra a vízszintes helyzetű vonatkozási szintre kerülnek, függőleges levetítés révén).
28 Dinamikus korrekció Ennek elvégzésével olyan elképzelt mérési helyzet áll elő, mintha a vonatkozási szinten, ugyanazon pontban elhelyezkedő robbantópont &geofonpont elrendezéssel mérnénk (valójában a robbantópont geofonpont közti geometriai helyzetből adódó beérkezési idő eltéréstől szabadítják meg a mérési eredményeket).
29 Migráció Ha a statikus és dinamikus korrekciót követően a szeizmikus reflexiós időszelvényen dőlt vagy görbült reflektáló szint(ek) marad(nak), akkor ez(eke)t a geometriailag helyes pozícióba kell transzformálni. Ezt az eljárást migrációnak nevezzük, eredményként migrált szelvényt kapunk.
30 Migráció dőlt határfelület esetén A közös robbanópont geofonpontba ( pl. X-be) érkező jelet függőleges útvonal menti hullámterjedésként tekintettük, ennek eredménye a szaggatott vonallal megadott reflektáló határfelület. A valóságban egy félgömb- az ábránkon egy félkör pontjainak bármelyikéből származhat a reflexió. Geometrialig szemléltetve a megoldás a félkörök közös érintője, amit a folytonos vonal mutat.
31 Migráció görbült határfelületek esetén A rezgéskeltési pontok egyúttal észlelési helyek is. A modell egy hosszan elnyúlt szinklinális. Minden egyes beérkezést első közelítésben úgy dolgozunk fel, mintha a közös robbantópont&geofonpont alatt a hullám függőlegesen haladna lefelé és ugyanezen az úton, önmagába visszaverődve vertikálisan érkezne be. Ekkor jön létre a nyakkendő megkötött része az alsó ábrán. A migrált szelvény fogja mutatni a szinklinális szerkezetet.
32 Migráció görbült határfelületek esetén
33 Migráció görbült határfelületek esetén
34 Migráció görbült határfelületek szelvény menti távolság esetén t Migrált szelvény, mely a geometriailag helyes leképezést adja a refl. szeiz. időszelvényen.
35 Migráció görbült határfelületek esetén
36 Vertikális felbontás A vert. felbontás annál jobb, minél nagyobb a frekvencia, minél kisebb a hullámhossz. Elméletileg ha a rétegvastagság nagyobb mint ¾ hullámhossz, akkor a kimutatni kívánt réteg tetejéről és aljáról kapott reflexiók még elkülönülnek. A vízszintes felbontás (Fresnelzóna) is a hullámhossz csökkentésével fokozható, és romlik a ható mélységnövekedésével.
37 impermeábilis agyag Bright spot gáz olaj víz A jelenség gázos zónák jelenlétére utal általában. gázos zónában a rugalmas os fázisváltás (kompresszió helyett dilatáció v. fordítva), a hullám sebessége lecsökken, ezért a GOC-ről később érkezik reflexió ismét os fázisváltással.
38 Bright spot
39 VSP Intervallumsebesség mélységfüggése határozható meg, mely értékek felhasználhatók a reflexiós szelvények beérkezési időmélység transzformációjához.
40 Mélységszelvény
41 Szeizmikus szekvenciák
42 VSP
SZEIZMOLÓGIA. Összeállította: dr. Pethő Gábor
SZEIZMOLÓGIA Összeállította: dr. Pethő Gábor Történeti bevezető A XIX. század a rugalmasságtan elmélete szempontjából termékeny időszaknak bizonyult: 1821-22-ben adta meg Navier és Cauchy a rugalmasságtan
RészletesebbenSzeizmikus kutatómódszer I. Alkalmazott földfizika
Szeizmikus kutatómódszer I. Alkalmazott földfizika Szeizmikus méréseknél mesterségesen keltünk rezgéseket a földben, és a mélyből visszaérkező rugalmas hullámokat (P hullámok) regisztráljuk. A regisztrált
Részletesebbenlemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei
A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry
RészletesebbenVölgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, március 4. (BME, Kmf.16.
Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, 2010. március 4. (BME, Kmf.16. Oltay terem) A korábban meghirdetett előadásnak a 2010. február 27.-én Chile partjainál
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld
RészletesebbenSzeizmikus kutatás. Összeállította: dr. Pethő Gábor
Szeizmikus kutatás Összeállította: dr. Pethő Gábor Mechanikai értelemben merev, rugalmasan deformálható továbbá képlékeny testeket különböztetünk meg. A szeizmikus hullámterjedés rugalmas közegben valósul
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenA szeizmikus adatfeldolgozás során korrigálni kívánt jelenségek
Szeizmikus kutatómódszer II. Alkalmazott földfizika A szeizmikus adatfeldolgozás során korrigálni kívánt jelenségek - energiacsökkenés hatása - rossz csatornák - direkt és felületi hullámok - nagyfrekvenciás
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY. kéreg köpeny k. mag b. mag
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY kéreg köpeny k. mag b. mag GEOGRÁFIA - MTEG LÉVA 2013.02.25. 1 A FÖLD GÖMBHÉJAI A tengely körüli forgás,
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenTervezés földrengés hatásra: bevezetés az Eurocode 8 alapú tervezésbe
artószerkezetek IV. 204/205 I. félév Előadás /9 204. október 3., péntek, 9 50-30, B- terem ervezés földrengés hatásra: bevezetés az Eurocode 8 alapú tervezésbe Alapvető fogalmak Földrengés hatás ervezési
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenTartószerkezetek II. Földrengés
Tartószerkezetek II. Földrengés Gerjesztett rezgés során a mechanikai rendszerre alternáló erő vagy mozgás hat. Példa erre a közlekedés okozta rezgés (melyet pl. egy elhaladó teherautóokoz) vagy egy épület
RészletesebbenHullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenHangintenzitás, hangnyomás
Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]
RészletesebbenRezgések és hullámok
Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő
RészletesebbenA legpusztítóbb természeti katasztrófa?
A legpusztítóbb természeti katasztrófa? Az emberiség történetének talán legpusztítóbb katasztrófája volt az indonéziai földrengés, amely az általa kiváltott szökőárral 150 ezer ember halálát okozta. A
RészletesebbenGEOFIZIKA II. Műszaki Földtudományi (BSc) alapszak. 2018/19 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
GEOFIZIKA II. Műszaki Földtudományi (BSc) alapszak 2018/19 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézet A tantárgy adatlapja
RészletesebbenSZEIZMOLÓGIA. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter
SZEIZMOLÓGIA Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter Szeizmológia fogalma A szeizmológia (általános földrengéstan) a földrengések kiváltó okaival és feltételeivel, a keletkező mechanikai hullámok
Részletesebben5. előadás: A Föld belső szerkezete a rengéshullámok alapján
5. előadás: A Föld belső szerkezete a rengéshullámok alapj 5. előadás: A Föld belső szerkezete a rengéshullámok alapján A Föld belső szerkezetének, anyagának, az anyag fizikai állapotának, esetleg kémiai
Részletesebben3. Fészekmélység. I 0 I k = 3 log(d k / h) + 3 log(e) (D k h) (3.1)
3. Fészekmélység A földrengés katalógus 28 földrengése közül csupán 3751 rengésnek - az adatállomány 18%-nak ismerjük a fészekmélységét. Az adatbázisban egyaránt található műszeres megfigyelésekből számított
Részletesebbena) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása
Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30
RészletesebbenA Föld belső szerkezete
A Föld belső szerkezete A Naprendszer A Naprendszer felépítése. A fizikai paraméterek különbsége jelzi a bolygók méreteinek eltérését. A Naprendszer bólygóinak adatai 2877 A Föld mint zárt rendszer Anyagáramlás
RészletesebbenGeometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..
Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)
RészletesebbenSZEMMEL 1.rész: a földrengés keletkezése
A FÖLDRENGF LDRENGÉSRŐL L MÉRNM RNÖK SZEMMEL 1.rész: a földrengés keletkezése Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 2011. december 16. 1 A FÖLDRENGÉS KELETKEZÉSE
RészletesebbenHullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1. (b) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 Síkhullámok végtelen kiterjedésű, szilárd izotróp közegekben (1) longitudinális hullám transzverzális
RészletesebbenMilyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez
1 Milyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez Havancsák Károly Dankházi Zoltán Ratter Kitti Varga Gábor Visegrád 2012. január Elektron diffrakció 2 Diffrakció - kinematikus elmélet
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenCsillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás
Csillapított rezgés Csillapított rezgés: A valóságban a rezgések lassan vagy gyorsan, de csillapodnak. A rugalmas erőn kívül, még egy sebességgel arányos fékező erőt figyelembe véve: a fékező erő miatt
RészletesebbenA talajok összenyomódásának vizsgálata
A talajok összenyomódásának vizsgálata Amit már tudni kellene Összenyomódás Konszolidáció Normálisan konszolidált talaj Túlkonszolidált talaj Túlkonszolidáltsági arányszám,ocr Konszolidáció az az időben
Részletesebben5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz
5. Gyakorlat 36A-2 Ahogyan a 5. ábrán látható, egy fénysugár 5 o beesési szöggel esik síktükörre és a 3 m távolságban levő skálára verődik vissza. Milyen messzire mozdul el a fényfolt, ha a tükröt 2 o
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgáló és Állapotellenőrző Laboratórium Atomerőművi anyagvizsgálatok Az akusztikus emisszió vizsgálata a műszaki diagnosztikában Anyagvizsgálati módszerek Roncsolásos metallográfia, kémia, szakító,
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
Részletesebbenahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ
Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges
RészletesebbenOptika. sin. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert, illetve a megtört fénysugár egy síkban van.
Optika Mi a féy? Látható elektromágeses sugárzás. Geometriai optika (modell) Féysugár: ige vékoy párhuzamos féyyaláb Ezt a modellt haszálva az optikai jeleségek széles köréek magyarázata egyszerű geometriai
Részletesebben3.1. ábra ábra
3. Gyakorlat 28C-41 A 28-15 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető 3.1. ábra. 28-15 ábra réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség
RészletesebbenOptika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető
Optika gyakorlat. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető. példa: Fényterjedés planparalel lemezen keresztül A plánparalel lemezen történő fényterjedés hatására a fénysugár újta távolsággal
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
Részletesebben1. fejezet. Gyakorlat C-41
1. fejezet Gyakorlat 3 1.1. 28C-41 A 1.1 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség bármely,
RészletesebbenHangterjedés szabad térben
Hangterjeés szaba térben Bevezetés Hangszint általában csökken a terjeés során. Okai: geometriai, elnyelőés, fölfelület hatása, növényzet és épületek. Ha a hangterjeés több mint 100 méteren történik, a
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenGEOTECHNIKA I. LGB-SE TALAJOK SZILÁRDSÁGI JELLEMZŐI
GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 TALAJOK SZILÁRDSÁGI JELLEMZŐI Wolf Ákos Mechanikai állapotjellemzők és egyenletek 2 X A X 3 normál- és 3 nyírófeszültség a hasáb oldalain Y A x y z xy yz zx Z A Y Z ZX YZ A
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenEddigi tanulmányaink alapján már egy sor, a szeizmikában általánosan használt műveletet el tudunk végezni.
Eddigi tanulmányaink alapján már egy sor, a szeizmikában általánosan használt műveletet el tudunk végezni. Kezdjük a sort a menetidőgörbékről, illetve az NMO korrekcióról tanultakkal. A következő ábrán
RészletesebbenMagnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
RészletesebbenFöldrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán
Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV:.. 2018. október 18. Neptun kód:... g=10 m/s 2 Előadó: Márkus/Varga Az eredményeket a bekeretezett részbe be kell írni! 1. Egy m=3
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenA hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus.
HULLÁMOK MECHANIKAI HULLÁMOK Mechanikai hullám: ha egy rugalmas közeg egyensúlyi állapotát megbolygatva az előidézett zavar tovaterjed a közegben. A zavart a hullámforrás váltja ki. A hullámok terjedése
RészletesebbenTERMÉSZETI KÖRNYEZET
TERMÉSZETI KÖRNYEZET Geofizika Geodinamika A lemeztektonikai elmélet egyik legfontosabb hazai alkalmazása volt a Pannon (Kárpát)-medence kialakulásának magyarázata. Eszerint a medence az alpi orogénen
RészletesebbenRugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai
Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben
Részletesebben24. Fénytörés. Alapfeladatok
24. Fénytörés Snellius - Descartes-törvény 1. Alapfeladatok Üvegbe érkezo 760 nm hullámhosszú fénysugár beesési szöge 60 o, törési szöge 30 o. Mekkora a hullámhossza az üvegben? 2. Valamely fény hullámhossza
RészletesebbenHullámok, hanghullámok
Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési
RészletesebbenÓraterv Földrengések Görögországban Feladatlap
Bevezetés: Görögország mindig is a szeizmolóialag legaktívabb országok egyike volt, és most is Európa legaktívabb országa. Ezért a földrengések térbeli (földrajzi) eloszlásáról, méretéről és helyzetéről,
RészletesebbenMECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája
Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre
RészletesebbenMechanika. Kinematika
Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat
RészletesebbenSzakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása
Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása Keszenheimer Attila Direct line Kft vendégkutató BME PhD hallgató Felület integritás
RészletesebbenA.2. Acélszerkezetek határállapotai
A.. Acélszerkezetek határállapotai A... A teherbírási határállapotok első osztálya: a szilárdsági határállapotok A szilárdsági határállapotok (melyek között a fáradt és rideg törést e helyütt nem tárgyaljuk)
RészletesebbenLemez- és gerendaalapok méretezése
Lemez- és gerendaalapok méretezése Az alapmerevség hatása az alap hajlékony merev a talpfeszültség egyenletes széleken nagyobb a süllyedés teknıszerő egyenletes Terhelés hatása hajlékony alapok esetén
Részletesebben2.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések
58. FEJEZET. EGY SZABADSÁGI FOKÚ LENGŐRENDSZEREK.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések.4.1. Súrlódási modell A Coulomb-féle súrlódási modellben a súrlódási erő a felületeket
RészletesebbenOptika fejezet felosztása
Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:
RészletesebbenA kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések
A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.
RészletesebbenSzeizmikus kutatómódszer. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter
Szeizmikus kutatómódszer Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter Szeizmika A szeizmika (alkalmazott földrengéstan) mesterségesen keltett szeizmikus hullámok felszín alatti terjedésének törvényszerűségeivel,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZERKEZETÉPÍTÉSI TANSZÉK MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA MÉRNÖKSZEIZMOLÓGIAI KONFERENCIA Győr, 2002. november 5. KIVONAT MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE www.foldrenges.hu
RészletesebbenNE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!
NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ! FOLYADÉKOK FELSZÍNI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató Gödöllő 2017. Ötletbörze Kicsiknek 1. feladat: Rakj három 10
RészletesebbenGyakorlat anyag. Veszely. February 13, Figure 1: Koaxiális kábel
Gyakorlat anyag Veszely February 13, 2012 1 Koaxiális kábel d b a Figure 1: Koaxiális kábel A 1 ábrán látható koaxiális kábel adatai: a = 7,2 mm, b = 4a = 8,28 mm, d = 0,6 mm, ε r = 3,5; 10 4 tanδ = 80,
RészletesebbenTevékenység: Tanulmányozza a ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál!
Tanulmányozza a.3.6. ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál! Az alakváltozás mértéke hajlításnál Hajlításnál az alakváltozást mérnöki alakváltozási
RészletesebbenSzeizmikus kutatás. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter
Szeizmikus kutatás Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter Szeizmológia A szeizmológia (általános földrengéstan) a földrengések kiváltó okaival és feltételeivel, a keletkező szeizmikus hullámok
RészletesebbenSegédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
RészletesebbenA gradiens törésmutatójú közeg I.
10. Előadás A gradiens törésmutatójú közeg I. Az ugrásszerű törésmutató változással szemben a TracePro-ban lehetőség van folytonosan változó törésmutatójú közeg definiálására. Ilyen érdekes típusú közegek
RészletesebbenFémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások
Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi Intézet Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Dr.Krállics György krallics@eik.bme.hu
RészletesebbenMÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ
Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses
RészletesebbenTARTÓ(SZERKEZETE)K. 10. Földrengésre való tervezési kérdések és építészeti vonatkozásai TERVEZÉSE II. Dr. Szép János Egyetemi docens
TARTÓ(SZERKEZETE)K TERVEZÉSE II. 10. Földrengésre való tervezési kérdések és építészeti vonatkozásai Dr. Szép János Egyetemi docens 2018. 11. 01. Az előadás tartalma Földrengési méretezés Magyarországon
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
RészletesebbenDR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST Előszó a Fizika című tankönyvsorozathoz Előszó a Fizika I. (Klasszikus
RészletesebbenFIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni
RészletesebbenA 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória
Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenElektromágneses hullámok - Interferencia
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (d) Elektromágneses hullámok - Interferencia Utolsó módosítás: 2012 október 18. 1 Interferencia (1) Mi történik két elektromágneses hullám találkozásakor? Az elektromágneses
RészletesebbenOktatási Hivatal FIZIKA I. KATEGÓRIA. A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FELADATOK
Oktatási Hivatal A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA FELADATOK Bimetal motor tulajdonságainak vizsgálata A mérőberendezés leírása: A vizsgálandó
Részletesebben(tk oldal) GEOGRÁFIA
(tk. 48 57. oldal) GEOGRÁFIA 2013.03.11. 1 2013.03.11. 2 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk. Érckiválás. Segédanyag..
RészletesebbenMECHANIKA I. /Statika/ 1. előadás SZIE-YMM 1. Bevezetés épületek, építmények fizikai hatások, köztük erőhatások részleges vagy teljes tönkremenetel használhatatlanná válás anyagi kár, emberáldozat 1 Cél:
RészletesebbenSpeciális relativitás
Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban
RészletesebbenOptika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen. Fermat-elv
Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen Kivonat Geometriai optika: közelítés, amely a fényterjedést, közeghatáron való áthaladást geometriai alakzatok görbék segítségével
RészletesebbenA hang mint mechanikai hullám
A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak
RészletesebbenPere Balázs október 20.
Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
Részletesebben