Összefoglaló kérdések fizikából I. Mechanika

Átírás

1 Összefoglaló kérdések fizikából I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye; - az erılökés fogalma, impulzustétel tömegpontra; - a zárt rendszer fogalma, az impulzus-megmaradás törvénye. 2. A mechanikai egyensúly feltételei. Mi a különbség a stabil (dinamikus) és a labilis (statikus) egyensúly között? - tömegpont egyensúlyának dinamikai feltétele; - a forgatónyomaték fogalma; - kiterjedt merev test egyensúlyának dinamikai feltétele; - a stabil (biztos) egyensúlyi helyzet fogalma; - a labilis (bizonytalan) egyensúlyi helyzet fogalma. 3. Milyen mozgásfajták vannak és mi jellemzı sebességükre, gyorsulásukra? Milyen tényezık befolyásolhatják a mozgásokat és hogyan? - az egyenletes mozgás ábrázolása az s(t), v(t), a(t) grafikonon; - a gyorsuló mozgás ábrázolása az s(t), v(t), a(t) grafikonon; - kényszer erık, súlyerı, súlytalanság; - a rugalmas erı törvénye; - a csúszási súrlódás törvénye. 4. Sorold fel a tanult periodikus mozgásokat és az ezeket jellemzı fizikai mennyiségeket! - a periodikus mozgás fogalma, példák; - keringési idı, fordulatszám, kerületi sebesség fogalma; - a centripetális gyorsulás fogalma; - az egyenletes körmozgás létrejöttének dinamikai feltétele; - a harmónikus rezgımozgás létrejöttének dinamikai feltétele; 5. Munka- és energiafajták. Munkatétel és az energia megmaradás törvénye. Példák az alkalmazásra. - állandó erı munkája, munkatétel; - helyzeti energia fogalma; - rugalmas energia fogalma; - mozgási energia fogalma; - a mechanikai energiák megmaradásának tétele.

2 II. Hıtan 1. Mit nevezünk ideális gáznak? Az ideális gázok állapotegyenlete. - ideális gáz fogalma; - a Boyle Mariotte törvény és ábrázolása a p(v) állapotsíkon; - Gay Lussac I. törvénye és ábrázolása a p(v) állapotsíkon; - Gay Lussac II. törvénye és ábrázolása a p(v) állapotsíkon; - az ideális gáz állapotegyenlete. 2. Intenzív és extenzív állapotjelzık. - az intenzív állapotjelzık fogalma, példák; - az extenzív állapotjelzık fogalma, példák; - a Celsius féle hımérsékleti skála, alappontok, beosztás; - a légnyomás fogalma és értéke; - ideális gázok belsı energiájának fogalma. 3. Speciális állapotváltozások és példák ezekre. - az izochor állapotváltozás fogalma, a hıtan I. fıtételének alkalmazása, példák; - az izoterm állapotváltozás fogalma, a hıtan I. fıtételének alkalmazása, példák; - az izobár állapotváltozás fogalma, a hıtan I. fıtételének alkalmazása, példák; - az adiabatikus állapotváltozás fogalma, a hıtan I. fıtételének alkalmazása, példák; - a termodinamikai körfolyamat fogalma, a hıtan I. fıtételének alkalmazása, példák; 4. Halmazállapot-változások fajtái, példák, energiaviszonyok. - az olvadáspont és az olvadáshı fogalma; - az olvadáspont nyomás-függésének gyakorlati vonatkozásai; - a párolgást elısegítı tényezık felsorolása; - a forráspont és a forráshı fogalma; - a forráspont nyomás-függésének gyakorlati vonatkozásai. 5. A hıtan fıtételei - a hıtan I. fıtétele; - a hıtan II. fıtétele; - a hıtan III. fıtétele; - a hıerıgépek mőködésének alapelve; - a hőtıgépek mőködésének alapelve.

3 III. Elektromágnesség 1. Az elektromos és mágneses teret jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik, mitıl függ a terek erıssége, hogyan szemléltetjük ıket? - az elektromos térerısség fogalma; - az elektromos erıvonalak; - az elektromos potenciál fogalma; - az ekvipotenciális felületek; - a mágneses fluxus fogalma. 2. Mire használatosak a felsorolt eszközök és mi a rájuk jellemzı fizikai mennyiség: kondenzátor, elektromágneses tekercs, elektromos ellenállás, transzformátor? - a kondenzátorok felépítése és kapacitásuk függése a kondenzátor jellemzıitıl; - az elektromágneses tekercs felépítése és mágneses terük függése a tekercs jellemzıitıl; - az elektromágnesek gyakorlati alkalmazásai; - a transzformátorok felépítése, feszültség- és áramerısség viszonyai; - a transzformátorok gyakorlati alkalmazásai; 3. Ohm törvénye. Mi a különbség egy soros és egy párhuzamos kapcsolás között? - Ohm törvénye, Ohm törvénye teljes áramkörre; - kémiai áramforrást jellemzı mennyiségek; - a soros kapcsolás áramerısség- és feszültség viszonyai; - a párhuzamos kapcsolás áramerısség- és feszültség viszonyai; - a soros és párhuzamos kapcsolás tulajdonságai, alkalmazása a gyakorlatban. 4. Mit nevezünk elektromágneses indukciónak és milyen fajtáit különböztetjük meg? - a mozgási indukció jelensége, példák; - a Lenz-törvény; - a nyugalmi indukció jelensége, példák; - a Faraday törvény; - az önindukció indukció jelensége, példák. 5. Egyenáram és váltakozó áram hatásai (hasonlóságok, különbségek). - az ohmos ellenállás jelensége és magyarázata; - az ohmos ellenállás függése a vezetı adataitól; - az induktív ellenállás jelensége és magyarázata; - a kapacitív ellenállás jelensége és magyarázata; - az induktív és kapacitív ellenállás feszültség és áram viszonyai.

4 IV. Rezgések és hullámok 1. Mit nevezünk rezgésnek és milyen fajtái vannak? Mi a rezonancia? - csillapított rezgés fogalma; - kényszerrezgés fogalma; - csatolt rezgés fogalma; - a rezonancia jelensége; - rezonanciakatasztrófa létrejöttének feltételei 2. Milyen jellemzıi vannak a rezgéseknek? Milyen eszközökkel lehet mechanikai, ill. elektromágneses rezgéseket létrehozni? - a periódusidı, a frekvencia és az amplitudó fogalma; - a harmónikus rezgımozgás y(t), v(t) és a(t) függvénye; - a matematikai inga lengésidejének meghatározása; - az elektromágneses rezgıkör felépítése és mőködési alapelve; - az elektromágneses hullámok fıbb csoportjai és ezek keletkezési módja. 3. Mi a hullám és milyen fajtái vannak: a rezgés, ill. a terjedés iránya szerint; a forrásrezgés típusa szerint; a térbeli kiterjedtsége szerint? - a mechanikai hullám fogalma; - transzverzális hullám fogalma és létrejöttének feltételei; - longitudinális hullám fogalma és létrejöttének feltételei; - a hullámfront fogalma és függése a hullámforrás alakjától; - példák lineáris, felületi és térbeli hullámokra. 4. A hullámokat jellemzı fizikai mennyiségek. A hullámtulajdonságokkal kapcsolatos jelenségek. - a hullámhossz és a frekvencia fogalma; - az interferencia jelensége és létrejöttének feltételei; - az elhajlás jelensége és létrejöttének feltételei; - a polarizáció jelensége és létrejöttének feltételei; - a Doppler jelenség és létrejöttének fıbb típusai. 5. Milyen hangjellemzıket ismersz és ezek mely fiz. mennyiségektıl függenek? Milyen frekvenciatartományban hall az ember? Hogy nevezik az ez alatti, ill. efölötti hangokat? Kb. mekkora sebességgel terjed a hang a levegıben? - a hallható hang terjedési sebessége és frekvencia és hullámhossztartománya; - a hang magasságát meghatározó tényezık; - a hang erısségét meghatározó tényezık; - a hangszínt meghatározó tényezık; - az infra- és ultrahangok biológiai és technikai vonatkozásai. 6. A fény kettıs természete. Példák a hullám-, ill. részecsketermészettel kapcsolatos jelenségekre. Mely hullámhossztartományban látható az ember számára a fény? Milyen sebességgel terjed a fény légüres térben? - a látható fény terjedési sebessége és frekvencia és hullámhossztartománya; - a fényhullámok interferenciáját, elhajlását igazoló kísérlet leírása; - a fény transzverzális hullám voltát bizonyító jelenség leírása; - a fotóeffektus jelensége és fıbb tapasztalatai; - a fényelektromos egyenlet felírása és szöveges értelmezése. 7. Milyen fajta tükröket és lencséket ismerünk, mi a különbség a képalkotásuk között és mire használhatók? - a domború lencse képalkotása és ennek gyakorlati felhasználása 2f < t esetben; - a domború lencse képalkotása és ennek gyakorlati felhasználása f < t < 2f esetben; - a domború lencse képalkotása és ennek gyakorlati felhasználása t < f esetben; - a homorú tükör képalkotása és ennek gyakorlati felhasználása t < f esetben; - a domború tükör képalkotása és ennek gyakorlati felhasználása.

5 Atommodellek - a Demokritosz-féle atommodell; - a Thomson-féle atommodell; - a Rutherford-féle atommodell; - a Bohr-féle atommodell; Az alábbi fizikai mennyiségek jelét, mértékegységét és annak jelét is meg kell tudnod adni, a dılt betősök esetében pedig a definícióját is: Tömeg Erı Súly Energia Sőrőség Frekvencia Sebesség Periódusidı Gyorsulás Lendület Teljesítmény Forgatónyomaték Hatásfok Elektromos töltés Nyomás Hullámhossz Áramerısség Terjedési sebesség Feszültség Hımérséklet Munka Hı Fajhı Térfogat