a) dinamikus elemzés: különböző időszakok adatainak összehasonlitása.

Átírás

1 1 Készletgazdálkodás elemzése A logisztikai rendszer eszköze a készletgazdálkodás témakörök: 1 anyagellátás elemzése, 2 anyagfelhasználás elemzése, 3 készletszint, készletállomány alakulásának a vizsgálata 4 árukészlet elemzése 1 anyagellátás elemzése Anyaghiány miatti állásidők és pótidők alakulásának elemzése Állásidő: az anyaghiány miatt a termelésből kieső idő Pótidő: a helyettesitő anyag felhasználása miatt szükséges többletidő 2 anyagfelhasználás elemzése a) dinamikus elemzés: különböző időszakok adatainak összehasonlitása fajlagos anyagfelhasználás = felhasznált anyag mennyisége előállitott termék mennyisége anyagkihozatal = előállitott termék mennyisége vagy felhasznált anyag mennyisége nettó norma bruttó norma anyagmegtakaritás: a bázis időszakhoz képest a fajlagos anyagfelhasználás pozitív különbsége a termelés volumenével arányosan b) normáktól való eltérés elemzés: tárgyidőszak adatainak összehasonlitása a normával nettó anyagfelhasználási norma = beépitett anyag mennyisége előállitott termék mennyisége bruttó anyagfelhasználási norma = kiutalványozott anyag mennyisége 100 %-os norma előállitott termék mennyisége bruttó anyagfelhasználás = nettó anyagfelhasználás + hulladék beszerzési norma = összes anyagszükséglet előállitott termék mennyisége

2 2 beszerzési norma = bruttó felhasználás + selejt gyártás + tárolási és szállitási veszteség Anyagveszteség aránya = (beszerzési norma nettó norma) beszerzési norma c) összes anyagfelhasználást befolyásoló tényezők: 1 a termelés volumene 2 nettó anyagfelhasználás (nettó norma) 3 hulladék mennyisége (mérése = bruttó norma / nettó norma) 4 selejt mennyisége (mérése = beszerzési norma / bruttó norma) 5 anyagár változás hatása (csak ha az anyagktg kell) összes anyagfelhasználás = termelés volumene * nettó norma * (bruttó norma : nettó norma = hulladék mértéke) * (beszerzési norma : bruttó norma = selejt mértéke) * egységár összes anyagköltség = összes anyagfelhasználás * egységnyi anyagár Elemzés módszere: tényezőkre bontás módszere - abszolút különbözetek módszere - láncbehelyettesétési módszer 3 készletszint, készletállomány alakulásának vizsgálata termelő vállnál készlettipusok: - alapanyag készlet - befejezetlen termelés - félkész termék - késztermék vizsgálati témák: a) készletalakulás a normához viszonyitva b) a készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata

3 3 c) a készletek időbeli dinamikus alakulása, viszonya a termeléshez d) a készletgazdálkodás hiányosságaira figyelmeztető adatok a) készletalakulás a normához viszonyitva Anyagkészlet = átlagos tárolási idő (nap) * 1 napi anyagfelhasználás Anyagkészlet változás oka a tényezői változásának oka: - átlagos tárolási idő változása -- (bázis az egy napra jutó anyagfelhasználás) - egy napi anyagfelhasználás változása -- (tény az átlagos tárolási idő) Befejezetlen termelés = (gyártási átfutási idő * átlagos készültségi fok = gyártásfinanszirozási idő) * 1 napi termelési költség (TK) Befejezetlen termelés változás oka a tényezői változásának oka: - gyártásfinanszírozási idő változás (gyártási átfutási idő változás * készültségi fok) -- (bázis az egy napi TK) - egy napi termelési költség változása -- (tény a gyártásfinanszírozási idő) Félkésztermék = átlagos félkésztermék tárolási idő (nap) * 1 napi TK/TÉ Félkésztermék változás oka a tényezői változásának oka: - átlagos tárolási idő változása -- (bázis a napi TK) - egy napi termelési költség változása (tény az átlagos tárolási idő) Késztermék = átlagos késztermék tárolási idő (nap) * 1 napi TK (TÉ) Késztermék változás oka a tényezői változásának oka: - átlagos tárolási idő változása -- (bázis a napi TK) - egy napi termelési költség változása (tény az átlagos tárolási idő) Elemzés módszere: tényezőkre bontás módszere - abszolút különbözetek módszere b) készletösszetétel, hatékonyság vizsgálata készletösszetétel: a megoszlási viszonyszámokkal készlethatékonyság: TÉ (változás%) : átlagos készletérték (változás%) c) a készletek időbeli dinamikus alakulása, viszonya a termeléshez

4 4 index = tény időszak / bázis időszak mutatók: fordulatok száma = nettó árbevétel / átlagos készletszint (kronológikus) készletigényesség mutató = átlagos készletszint / nettó árbevétel forgási idő (nap) = időszak napjai (év) / fordulatok száma készletrugalmassági mutató (reagálási fok) = készletváltozás % / árbevétel változás % d) a készletgazdálkodás hiányosságainak vizsgálata - anyagárkülönbözet növekedése - fuvardijak, tárolási dijak változása - kamatok, kötbérek alakulása - leltárkülönbözetek alakulása

5 5 11 PÉLDA Egy RT anyaggazdálkodásáról az alábbi információkat ismeri: megnevezés Me Bázis év Tárgyév Selejt kg Hulladék kg Anyagfelhasználás (= beszerzés) kg Termelés db Alapanyagár Ft/kg Hulladékár Ft/kg Zárókészlet kg Nyitókészlet kg Feladat: a) Határozza meg a normaszinteket b) Határozza meg az anyagfelhasználás mennyiségi változását előidéző okokat az abszolút különbözetek módszerével c) Állapítsa meg az anyagbeszerzés változását d) Állapítsa meg az anyaggazdálkodás változás hatását a termelésre 11 MEGOLDÁS a) Normaszintek: megnevezés Bázis év Tárgyév kg/db % kg/db % Beszerzési kg/100000db 113, kg/110000db 108,343 norma = 6,000kg/db = 5,909kg/db Selejt 70000kg/100000db 13, kg/110000db 8,343 = 0,700kg/db = 0,455kg/db Bruttó norma 6,000 0, ,000 5,909 0, ,000 = 5,300kg/db = 5,454kg/db Hulladék 40000kg/100000db 7, kg/110000db 8,343 = 0,400kg/db = 0,455kg/db Nettó norma 5,300 0,400 = 4,900kg/db 92,453 5,454 0,455 = 4,999kg/db 91,657 A bruttó norma némileg nőtt (5,454 5,300 = + 0,154kg/db) a bázis évhez képest, viszont a selejt aránya jelentősen csökkent (0,455 0,700 = - 0,245kg/db), és ez a beszerzési norma csökkenését (5,909 6,000 = - 0,091kg/db) eredményezte A tendencia a %-os megoszlási viszonyszámokon is észlelhető Az említett normák csökkenése gazdaságosabbá teszi a termelést A hulladék mértéke kissé nőtt (0,455 0,400 = + 0,055) és ez a tény a gazdaságosság csökkenése irányába hat Mivel a beszerzési norma és a selejt aránya csökkent, összességében a termelés a nettó norma növekedés ellenére is gazdaságosabb a tárgy évben A selejt csökkent, a hulladék nőtt

6 6 b) Anyagfelhasználás mennyiségi változását előidéző okok abszolút különbözetek módszerével Anyagfelhasználás változása: kg kg = kg Hulladék mértéke bázis évben: Hulladék mértéke tárgy évben: 5,454 / 4,999 = 1,09102 Selejt mértéke bázis évben: Selejt mértéke tárgy évben: 5,909 / 5,454 = 1, ,300 / 4,900 = 1,08163 (bruttó norma/nettó norma) 6,000 / 5,300 = 1,13208 (beszerzési norma/bruttó norma) megnevezés bázis év tárgyév 1 mennyiség - db nettó norma - kg/db 4,900 4, ,099 4,999 4,999 4,999 3 hulladék mértéke 1, , , , , , selejt mértéke 1, , , , , ,08343 Anyagfelhasználás - kg Termelés növekedés hatása: kg Nettó norma növekedés hatása: kg Hulladék növekedés hatása: kg Selejt csökkenés hatása: kg Σ 49993kg (kerekítés 3kg) c) Anyagbeszerzés változása megnevezés: bázis év tárgyév Nyitó készlet kg kg Vásárlás X Y Felhasználás kg kg Záró készlet kg kg Vásárlás: X = > X = kg (bázis évben) Y = > Y = kg (tárgyévben) <> 40990kg Nyitó és záró változása: megnevezés: bázis év tárgyév Záró készlet kg kg Nyitó készlet kg kg Változás Z NY: +8000kg kg A bázishoz képest a vásárlás 40990kg-al nőtt Ezt részben a termelés volumenének növekedése ( db) indokolja, viszonyt a beszerzési norma csökkenése ezzel ellentétel hatású ( - 0,091kg/db) Összességében nagyobb mértékben nőtt a beszerzés az indokoltnál, és ezért a záró készlet emelkedett

7 7 d) Anyaggazdálkodás változás hatása a termelésre Termelés változás: db db = db - Beszerzés növekedése: 40990kg / 6,000kg/db = ,667db (ennyivel több termelést indokolt a beszerzés növekedése a bázis beszerzési normával számítva) - Nyitó készlet növekedése: kg / 6,000kg/db = ,333db (ennyivel több termelést indokolt a nyitó növekedése) - Záró készlet csökkenése: kg / 6,000kg/db = + 166,667db (ennyivel több termelést indokolt a záró csökkenése) - Fajlagos anyagfelhasználás változás hatása: (beszerzési normával számítjuk) Bázis szintű normával a tény beszerzés: db * 6,000kg/db = kg Tény beszerzés: db * 5,909kg/db = kg Változás: kg kg = kg / 6,000kg/db = 1668,333db (A beszerzési norma csökkenése 10010kg anyagmegtakarítást eredményezett a bázishoz képest, ez újabb 1668,333db termék előállításához lett elehgendő) Ellenőrzés: , , , ,333 = db