3. ELŐADÁS MUNKAVEZÉRLŐ LAP TÉNYEZŐKRE BONTÁS TÖBBTÉNYEZŐS GAZDASÁGI JELENSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, A TÉNYEZŐKRE BONTÁS MÓDSZEREI

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR SZÁMVITELI INTÉZETI TANSZÉK ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BLUMNÉ BÁN ERIKA ADJUNKTUS ELEMZÉS-ELLENŐRZÉS MÓDSZERTANA 3. ELŐADÁS MUNKAVEZÉRLŐ LAP TÉNYEZŐKRE BONTÁS TÖBBTÉNYEZŐS GAZDASÁGI JELENSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, A TÉNYEZŐKRE BONTÁS MÓDSZEREI Eddig a jelenségek összehasonlításakor megállapítottuk az abszolút vagy relatív mértékű változásukat, azonban ha lehetséges, akkor az eltérés okait is meg kell ismernünk. Jellemzően egy-egy gazdasági mutatószám alakulását több befolyásoló tényező együttes megváltozása okozza. Több különböző, eltérő nagyságú és irányú tényező okozhatja a vizsgált mutató megváltozását. Tényezőkre bontás: A tényezőkre bontás módszerei: I. Alternatív eltérésfelbontás II. Kumulatív eltérésfelbontás 1. Láncbehelyettesítési módszer 2. Abszolút eltérések módszere 3. Százalékos eltérések módszere III. Logaritmusszámítást alkalmazó eltérésfelbontás IV. Eltérésfelbontás indexek segítségével (Index módszer)

2 2 A tényezőkre bontás módszerének kiválasztása függ: A tényezőkre bontás különböző módszereinek közös jellemzői: A tényezőkre bontás különböző módszereinek sajátosságait ismerjük meg egy feladat megoldásán keresztül: Egy termelő vállalkozás egyik termékére vonatkozóan a következő információkkal rendelkezünk: Megnevezés Bázis Tárgy Termelés (db) Fajlagos anyagfelhasználás (kg/db) 4,60 4,55 Anyagár (Ft/kg) Feladat: Elemezze az anyagköltség alakulását!

3 3 MEGOLDÁS Valamennyi módszer esetében először a gazdasági mutatószám alakulását befolyásoló tényezőket keressük meg, és felírjuk a szorzatot: Anyagköltség(EFt) =Termelés (db) Fajl. anyagfelh.(kg/db) anyagár (Ft/kg) Kiszámítjuk az időszakok vizsgált gazdasági mutatószámát (esetünkben ez az anyagköltség): Anyagköltség: Bázis: db 4,60 kg/db Ft/kg= ezer Ft Tárgy: db 4,55 kg/db Ft/kg=. ezer Ft Ezután elvégezzük az összehasonlítást, azaz megállapítjuk a mutató változását, eltérését: Változás: = ezer Ft Ezután számszerűsítenünk kell a tényezők változásának hatását! I. Az alternatív eltérésfelbontás módszere lényege: Az alternatív eltérésfelbontás módszere levezetése: Részeltérések: termelés növekedésének hatása:. fajl. agfelh. csökkenésének hatása:.. anyagár növekedésének hatása:.. ÖSSZESEN: EFt

4 4 Együttváltozások hatásai: term. és fajl.agfelh.: term. és anyagár: fajl.agfelh. és árvált.: mindhárom tényező együtt: (+4 000) (-0,05) 1 100= (+4 000) 4,60 ( + 100)= (-0,05) (+100)=. (+4000) (-0,05) (+100)=... ÖSSZESEN: EFt Szöveges értékelés: Ellenőrzés: = EFt II. Az kumulatív eltérésfelbontás módszerei Mindhárom módszer közös jellemzője: II/1. A láncbehelyettesítés módszere: Célszerű táblázatos formában végrehajtani az elemzést, az új tényezők abszolút nagyságát láncszerűen behelyettesítve. II/2. Az abszolút eltérések módszere: Csak formailag tér el a láncbehelyettesítés módszerétől: rögtön a tényezők változásai szerepelnek a szorzatokban. II/3. Százalékos eltérések módszere: Fontos eltérés az előző két kumulatív eltérés felbontási módszerhez képest, hogy itt nem a hatótényezőket, hanem az ún. kumulált (bővített) szorzatokat vesszük alapul a számításoknál. III. Logaritmusszámítást alkalmazó eltérésfelbontás: Önálló módszer! Az egyes hatótényezők indexeinek logaritmusán alapul a módszer, az azonos alapú logaritmusok összefüggésére épülve. A tényezők sorrendje nem befolyásolja az eredményt! A részeltérések összege megegyezik az összes eltéréssel. IV. Eltérésfelbontás indexek segítségével (Index módszer): Általában hatékonyság-vizsgálatoknál alkalmazzuk. Akkor használjuk, ha a tényezők hatásait csak %-osan szeretnénk kifejezni. A bővített szorzatokat használjuk a számítások során (a százalékos eltérésfelbontás módszeréhez hasonlóan). A módszer alkalmazásánál meghatározó a szorzótényezők bevonásának sorrendje!

5 5 LÁNCBEHELYETTESÍTÉS MÓDSZERE: Tényezők Bázis Termelés Fajl.agfel Anyagár Tárgy Termelés (db) Fajl. agfelh. (kg/db) 4,55 Anyagár (Ft/kg) Anyagköltség (EFt) = ABSZOLÚT ELTÉRÉSEK MÓDSZERE: Tényezők Bázis Termelés Fajl.agfel Anyagár Tárgy Termelés (db) Fajl. agfel.(kg/db) 4,60 4, ,55 4,55 Anyagár (Ft/kg) Anyagköltség (EFt) SZÁZALÉKOS ELTÉRÉSEK MÓDSZERE: Mutató Bázis Tárgy Index(%) %-os eltérés Termelés (db) Anyagfelh. (kg) Anyagköltség (ezer Ft) Termelés változás hatása: ,0667 = ,12 Faj. ag.felh.vált. hatása: (-0,0116) = ,76 Anyagár változás hatása: ,0959 = ,24 ÖSSZESEN: ,60 (3600 Ft eltérés a kerekítési különbözet miatt!)

6 6 LOGARITMUS MÓDSZER: Tényezők Bázis Tárgy Index (%) Termelés (db) ,67 Fajl.agf. (kg/db) 4,60 4,55 98,91 Anyagár (Ft/kg) ,09 Anyagköltség(EFt) ,10 1,151 = 1,0667 0,9891 1,0909 lg 1,151 = lg 1, lg 0, lg 1,0909 0, =0, , , / 0, %= 45,91% - 7,79 %+ 61,87 % Termelési volumen változásának hatása: ,4591 = Fajlagos anyagfelhasználás változásának hatása: (- 0,0779) = Anyagár változásának hatása: ,6187 = Összesen: EFt ( Ft eltérés kerekítési különbözet!) INDEX MÓDSZER: Mutatók Bázis Tárgy Index % Termelés (db) ,67 Anyagfelh. (kg) ,51 Anyagköltség (EFt) ,10 Az anyagköltség 15,1 %-kal emelkedett, okai: Termelés növekedése miatt: 6,67 %-kal nőtt A fajlagos anyagfelh. miatt: 1,09 %-kal csökkent Anyagár növekedés miatt: 9,09 %-kal nőtt