AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1
|
|
- Márta Szekeresné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bevezetés AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Miközben a fejlett országokban az utóbbi időben egyfajta értékmérő vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód, addig Közép- és Kelet-Európa országaiban a rendszerváltozás átmeneti folyamatai tovább rontották a népesség egészségi állapotát. Ráadásul Magyarország rendkívül kedvezőtlen morbiditási (megbetegedési) és mortalitási (halálozási) helyzete szinte egyedülálló az egykori szocialista országok körében is: ennél rosszabb egészségi állapot már csak a szovjet utódállamokban tapasztalható. A születéskor várható átlagos élettartam és a csecsemőhalálozás összetett módon fejezi ki az életesélyeket, hisz mindkét mutató alakulásában meghatározóak a halálozási viszonyok. A halálozási arányok a kormegoszlástól függenek: ha a népesség öregszik, akkor a halálozási arány is növekszik. A különböző kormegoszlású népesség mortalitásának összehasonlítását a születéskor várható átlagos élettartam kiszámítása teszi lehetővé. Így egy adattal lehet a populáció halandósági szintjét jellemezni. Minél jobbak a halálozási viszonyok, annál magasabbak a születéskor várható átlagos élettartamok. A magas csecsemőhalálozási arányszám ugyanakkor befolyásolja az ország reprodukciós folyamatait, halálozási viszonyait és a születéskor várható átlagos élettartam alakulását. Ez az oka annak, hogy az életesélyek tárgyalása során a továbbiakban ezt a két mutatót alkalmazom. A tanulmány célja egyrészt az életesélyek hazai változásainak; másrészt jelenlegi területi különbségeinek bemutatása. A vizsgálat térbeli keretét elsősorban a megyei szint alkotja, időbeli keretét pedig leginkább a XX. század második felének, főleg az közötti időszak adatbázisa teszi ki. Hipotézisem, hogy a rendszerváltozás előtt az ország kedvezőtlen egészségi állapotú térségeinek életesélyei romlottak leginkább 1990 után. Az egészségi állapot változásai a XX. században A mai Magyarország területét alapul véve a XIX. század közepétől kezdődött az egészségi állapot lassú javulása hazánkban a halálozások csökkenő tendenciájával párhuzamosan. A XX. század első felében a háborús eseményektől és következményeiktől elsősorban a járványoktól - eltekintve a javulás elsősorban a fertőző megbetegedések közülük is leginkább a tbc visszaszorításával, illetve a csecsemő- és gyermekhalandóság, valamint az anyai halálozás mérséklődésével magyarázható után tovább folytatódott az egészségi állapot javulása, ugyanis minden életkorban, különösen a 35 éven aluliak körében javultak a halálozási viszonyok. Lényegében a hatvanas évek közepéig a halandóság hazánkban hasonlóképpen javult, mint a többi európai országban, sőt a fertőző betegségek csökkentése révén nagyobb mértékben, mint a fejlett európai országokban (Józan, P. 1994a). Azonban az évtől kezdve folyamatos romlásnak indult hazánk nyers halálozási arányszáma (Klinger, A. 1985), s azóta az egészségi állapot folyamatos rosszabbodásának vagyunk szemtanúi. Az egészségi állapot jelenlegi hazai helyzete elsősorban a XX. század második felében kialakult mortalitási és morbiditási helyzet, sőt részben a demográfiai helyzet következménye. A magyarországi halálozások alakulását alapvetően két tényező határozta és határozza meg a hatvanas évek óta (Balázs, J. Horváth, R. 1993): 1 Tudományos segédmunkatárs - ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék (1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C; /1738; Fax: ) (uzzoli@ludens.elte.hu) 1
2 1. A népesség fokozatos elöregedése maga után vonta a halálozások számának emelkedését. 2. A kor szerinti halálozási arány 1945 után az első húsz évben határozottan javult minden korcsoportban, aztán később főleg a 30 évnél idősebb korcsoportokban először lassúbb, majd gyorsabb romlása következett be. Magyarországon a XX. század második felében a halálozási viszonyok két alapirányzata alakult ki: az közötti időszakban a halálozási arány alacsony szintre süllyedt, az közötti időszakban pedig fokozatosan emelkedett (Józan, P. 1989). Így a hazai halálozások történeti alakulásában 1945 után javuló, romló és változatlan tendenciák következtek be, melyek okai különbözőek voltak a rendszerváltozás előtt, s azt követően előtt a következő időszakok különíthetők el (Klinger, A. 1985): : A háborús események, a háborús sérülések következményei, a táplálkozási hiányosságok miatt rendkívül rossz volt az egészségi állapot és magas volt a halálozási arány (1. ábra) : A halandóság kezdetben egyenletes, később gyorsuló javulása következett be, melyet még az öregedés lassan meginduló folyamata is csak alig befolyásolt. Elsősorban a csecsemő- és gyermekkorú, valamint a 35 év alatti népesség halandósága jelentős mértékben és következetesen javult ebben az időszakban. A születéskor várható átlagos élettartam 61,9 évről 69,4 évre emelkedett : Megindult a halálozások számának és a lakosság számához viszonyított arányának fokozatos emelkedése, a magyar népesség egészségi állapotának romlása. A rosszabbodás leginkább a év közötti népességet érintette az idült nemfertőző betegségek arányának növekedésével. Ebben az időszakban a halálozási arány emelkedő irányzata 73%-a a népesség öregedésével, 27%-a a kor szerinti halálozások növekvő gyakoriságával magyarázható (Józan, P. 1991) : A nyers halálozási arányszám 1966-tól kezdődő romlása mélypontját a rendszerváltozás előtt 1983-ban és 1985-ben érte el 13,9 -es értékkel (évi halálozással) (2. ábra). Ekkor a halálozások növekedése már nemcsak az öregedési folyamat előre haladásának következménye, hanem a 30 éven felüli korcsoportok halandóságának további romlása : A halálozások számának kismértékű csökkenése történt, a nyers halálozási arányszám 1988-ban 13,2 volt (2. ábra). Ebben az időszakban a lassan meginduló, csekély javulás azonban nem eredményezett hosszútávon kedvező eredményeket, mert a rendszerváltozás közvetlen és közvetett társadalmi, gazdasági és szociális hatásai az egészségi állapot ismételt rosszabbodásával jártak. A rendszerváltozást követően pedig a következő hosszabb-rövidebb időszakok elkülönítése javasolt (Józan, P. 2003): : A halálozási viszonyok erőteljes romlása következett be, elérve a XX. század második felének legmagasabb értékét: a nyers halálozási arányszám 1993-ban 14,6 volt (évi halálozás) (2. ábra) : A halálozások stagnáltak, a nyers halálozási arányszám legkedvezőbb értéke (13,7 ) 1997-ben volt tapasztalható. Mindeközben a születéskor várható átlagos élettartam lassú emelkedése indult meg Magyarországon től: A halálozások számának enyhe mérséklődése tapasztalható. Ugyan a mutatók nem javultak, de nem is romlottak nagyobb mértékben tovább, hanem egy magas szinten állandósultak (Józan, P. 2002). A nyers halálozási arányszám 2002-ben 13,1 volt. 2
3 1. ábra A nyers halálozási arányszám között ötéves átlagokban 14 13, ,5 ezrelék 12 11, , évek átlaga 2. ábra A nyers halálozási arányszám között 14,8 14,6 14,4 14,2 ezrelék 14 13,8 13,6 13,4 13, évek A halálozási viszonyok, s így részben az egészségi állapot változására bizonyos mértékben hatással voltak a hazai népmozgalmi folyamatok is. Közülük leginkább az élveszületések és a természetes szaporodás XX. századi alakulása a legfontosabb: 1945 után az élveszületések folyamatos, lassú csökkenését a halálozások folyamatos, egyenletes növekedése követte, majd 1981-től pedig az azóta is tartó természetes fogyás következett be (3. és 4. ábra). A természetes szaporodás XX. századi változásaihoz természetesen hozzá kell tenni, hogy a két világháború hatására a természetes fogyás jelensége már 1981 előtt is tapasztalható volt: között átlagban évente -4,4 -kel csökkent a népesség, majd a természetes fogyás újbóli megjelenése 1945-ben történt meg (-4,7 ). A magyar népesség több mint húsz éve fogy, miközben a fogyás mértéke is fokozatosan növekedett. A természetes szaporodás utolsó pozitív mérlegének éve 1980 volt (0,3 ): 1979-ben még ez az érték 2,2 volt, azaz két év alatt a természetes szaporodás értéke 1,9 -kal romlott. 3
4 3. ábra A természetes szaporodás Magyarországon között ötéves időszakokban ezrelék évek átlaga Élveszületések Halálozások Természetes szaporodás, fogyás 4. ábra A természetes szaporodás Magyarországon között ezrelék Élveszületések Halálozások Természetes szaporodás, fogyás Az életesélyek változásai Magyarországon Magyarország népességének halálozási viszonyai európai mértékkel mérve mindig rosszak voltak a XX. század folyamán, az epidemiológiai fejlődésben meglévő elmaradottság tükröződött az alacsony születéskor várható átlagos élettartamokban 2. 2 A mortalitáshoz kapcsolódó mutatók a különféle élettartam-mutatók, amelyek az életesélyekről tájékoztatnak. A halandósági táblák alapján számolják ki úgy, hogy az adott évi koréves halálozásból indulnak ki, s megnézik, hogy az adott életkort megélők milyen valószínűséggel halnak meg a következő születésnapjuk előtt, azaz milyen a halálozási valószínűségük. Így az élettartam-mutatók életévekben kifejezett átlagértékek (Józan P. 1996). Legismertebb a születéskor várható átlagos élettartam, amely azt mutatja meg, hogy adott év élve szülöttjei hány évet élnének, ha a születésük évében meglévő korspecifikus halálozási viszonyok változatlanul folytatódnának. Kiszámítása tehát nem az adott évben születettek, hanem az adott évben meghaltak korspecifikus mortalitási mutatóin alapszik. 4
5 A születéskor várható átlagos élettartam 1945 után még csak 62 év volt hazánkban, azonban a halálozási viszonyok javulásával párhuzamosan 1970-re elérte a 70 évet: között látványos mértékben növekedett a mutató értéke (5. ábra). Az életkilátások 5. ábra A születéskor várható átlagos élettartam alakulása Magyarországon között élettartam év, illetve évek átlaga Együtt Férfi Nő javulásának túlnyomó része az közötti időszakban következett be: a születéskor várható átlagos élettartam 5,4 évvel évi 0,8 évvel növekedett, majd az közötti időszakban 2,7 évvel évi 0,3 évvel növekedett a mutató értéke (Józan, P. 1999). A hetvenes években stagnált, a nyolcvanas évektől pedig változó mértékkel, de csökkent a születéskor várható átlagos élettartam: mélypontja 1985-ben volt, abban az évben születettek átlagosan csak 69 évre számíthattak. A nyolcvanas évek folyamán az életesélyek kisebb mértékben javultak 1988-ban, majd egy hosszabb rosszabbodó időszak következett. A nyolcvanas évek folyamán lényegében év között ingadozott a mutató értéke. Az elmúlt évtized során 1993-ban a születéskor várható átlagos élettartam az évi szintre csökkent, majd évekig stagnált az értéke tól lassú emelkedés történt, s értéke ismét meghaladta a 70 évet, 2000-től a 71 évet, 2002-től pedig a 72 évet. A kilencvenes évek második felében a korábbi időszakhoz képest a születéskor várható átlagos élettartam fokozatos emelkedése tapasztalható, amely a halandósági viszonyok összességében kedvező alakulását eredményezte (Vukovich, G. 2002). A közelmúltbeli kismértékű javulás ellenére európai szinten továbbra is nagyon alacsony hazánkban a születéskor várható átlagos élettartam. A nők születéskor várható átlagos élettartama kisebb törésekkel tendenciájában fokozatosan emelkedett 1945 után, azonban a férfiaknál jelentősebb visszaesések voltak tapasztalhatók, így a két nem életesély-különbségei is fokozatosan növekedtek. A XIX. század utolsó évtizedeiben a csecsemőhalandóság olyan magas volt Magyarországon, hogy jelentős mértékben befolyásolta hazánk általános halandóságát: ebben az időszakban a csecsemők 25-30%-a első születésnapja előtt meghalt. A XX. század első 3 Az közötti időszakban a mutató értéke ötéves időszakok átlagának felel meg. 5
6 felében aztán a csecsemőhalandóság 4 igen nagymértékben csökkent, bár mindkét világháború vége felé 150 fölé emelkedett az aránya. Értéke 1945-ben 170, 1947-ben 110, ben 94, 1955-ben 49, 1965-ben 39, 1975-ben 35,9 volt. A javulás az ötvenes évek folyamán volt a legerőteljesebb (6. ábra), a hatvanas és hetvenes évek közepe között stagnált, majd a hetvenes évek közepétől ismételt javulásnak indult. A csökkenés folyamatos, bár igaz, 6. ábra A csecsemőhalálozási arányszám változása Magyarországon között év, illetve évek átlaga ,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 ezrelék az utóbbi években mérsékeltebb volt a csökkenés, de így is 10 alatti a mutató értéke. Azonban ez az érték is kétszerese az Európai Unió átlagának: a fejlett európai országokban a csecsemőhalálozási arányszám már 5 alá került. A csecsemőhalandóság csökkenéséhez hozzájárult, hogy 1945 után megváltozott a neonatális 5 és posztneonatális időszak halálozási gyakoriságának relatív súlya. A csecsemőhalálozás endogén és exogén okainak történeti alakulása összefügg az egészségügyi ellátó-hálózat fejlődésével. Az közötti időszakban elsősorban a posztneonatális, exogén halálokokra visszavezethető mortalitás csökkent az egészségügy higiénés feltételeinek javulásával. A hatvanas évek közepe óta a csecsemőhalandóság csökkenése nagyrészt a halvaszületések arányának visszaesésével is magyarázható. Ettől az időszaktól kezdve javult a peri-; neo- és a posztneonatális csecsemőhalandóság (Klinger, A. 1985). Így 1965-től a csecsemőhalandóságot nagyobbrészt a koraszülöttek gyakorisága határozza meg. A kis súlyúak, a koraszülöttek, a fejlődési rendellenességgel születettek (endogén tényező), a születés közben létrejött sérülések áldozatai jelenleg a neonatális csecsemőhalandóság magasabb arányát eredményezik. Az 4 Adott évben 1000 élve szülöttre jutó egy éves kor alatti halálozások száma. A mutató alakulásából következtethetünk az adott ország társadalmi-gazdasági fejlettségére. 5 Az ország egészségügyi ellátásának minőségét a következő csecsemőhalálozási arányszám típusok (Whitelegg, J. 1982) jellemzik: a perinatális, születés körüli (a szülést közvetlenül megelőző és a szülést követő néhány óra) halálozási arányszám 1000 élve szülöttre számítva; a neonatális (újszülött-kori) halálozási arányszám adott évben 1000 élveszülöttre jutó 28 napos kor alatti halálozások száma; a posztneonatális (újszülött-kor utáni) halálozási arányszám a 28 napos kor és az egy éves kor közötti halálozások száma 1000 élve szülöttre számítva. Ezen kívül szokás megkülönböztetni a prenatális, születés előtti halálozást: a magzati veszteséget (magzati halálozások, terhesség-megszakítások) az adott év 100 élve szülöttjére; valamint az anyai halálozást az adott év élve szülöttjére kiszámítva. 6
7 újszülöttek különösen a 2500 gramm alatti súlyúak háromnegyedét a neonatális időszakban, a születést követő 0-6 nap közötti életszakaszban veszítjük el (Szauer, E. 2000). Az életesélyek megyei különbségei Az elmúlt tíz év alatt a születéskor várható átlagos élettartam alapján a megyék egymáshoz viszonyított helyzete nem vagy csak alig változott, azaz a kilencvenes évek elején és most is ugyanazok a jobb és a rosszabb életesélyű megyék ben az országos átlag feletti megyék Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász- Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém, Zala, illetve Budapest; míg 1999-ben Baranya, Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Veszprém, Zala, illetve Budapest voltak. A kilencvenes években a mutató tíz éves átlaga alapján (7. ábra) az életesélyek térszerkezetében körvonalazódik egy kedvező (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém megyével Északnyugat-Magyarország) és egy kedvezőtlen (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével Északkelet-Magyarország) helyzetű térség. Ez utóbbi megyékben a születéskor várható átlagos élettartam az elmúlt tíz évben mindig az országos átlag (1. táblázat) alatt volt. Így a legjobb (Győr-Moson-Sopron) és a legrosszabb (Borsod- Abaúj-Zemplén) helyzetű megye lakosságának életesélyében 2,6 év a különbség úgy, hogy Győr-Moson-Sopron megyében másfél évvel jobbak voltak az életesélyek az országos átlagnál 1999-ben (1. táblázat). A születéskor várható átlagos élettartam nemek szerinti megoszlása szintén a területi különbségeket bizonyítja. Az életesélybeli különbség 1980-ban a férfiak mutatója alapján 3,1 év volt Győr-Moson-Sopron (67,5 év) és Bács-Kiskun (64,4 év) megye között, míg a nők alapján 2,4 év volt Vas (74,9 év) és Somogy (72,5 év) megye között ben a férfiak életesély-különbsége 3,4 évre emelkedett Győr-Moson-Sopron (66,8 év) és Szabolcs- Szatmár-Bereg (63,4 év) megye között. A nők esetében ez a különbség 2,5 év volt Győr- Moson-Sopron (75,0 év) és Komárom-Esztergom (72,5 év) megye között ben a férfiak születéskor várható átlagos élettartamában Győr-Moson-Sopron (68,2 év) és Szabolcs- Szatmár-Bereg (64,7 év) megye között 3,5 év volt a különbség, a nőknél pedig Győr-Moson- Sopron (76,3 év) és Somogy (73,8 év) megye között a különbség 2,5 év volt. A születéskor várható átlagos élettartam nemek szerinti megoszlása (8. és 9. ábra) szintén Északkelet- Magyarország kedvezőtlen helyzetét jelzi. 7. ábra A születéskor várható átlagos élettartam országos átlagától való eltérés,
8 1. táblázat A születéskor várható átlagos élettartam területi különbségei Megyék Budapest 69,9 70,1 69,9 69,9 70,4 70,7 71,1 71,3 71,6 71,6 Baranya 69,1 68,8 68,8 68,8 69,6 69,5 69,9 70,1 70,4 70,7 Bács-Kiskun 68,6 68,9 68,1 68,0 68,2 68,5 69,9 70,2 69,7 70,0 Békés 69,9 70,1 69,3 69,8 70,5 70,3 70,5 71,2 70,8 70,8 Borsod-Abaúj- Zemplén 67,9 67,9 67,8 67,3 67,7 68,6 69,3 69,1 69,6 69,6 Csongrád 69,5 69,5 69,4 69,7 70,5 70,3 70,3 70,9 70,6 70,8 Fejér 69,5 68,9 68,8 69,2 69,8 69,7 70,3 70,1 70,5 70,7 Győr-Moson- Sopron 70,8 70,6 70,3 70,7 70,5 70,0 71,6 72,1 71,7 72,1 Hajdú-Bihar 69,6 69,8 69,6 69,1 69,6 70,1 70,4 70,7 70,3 70,6 Heves 70,0 69,1 68,9 69,5 69,4 69,9 71,0 71,0 70,7 70,8 Jász-Nagykun- Szolnok 69,3 69,7 69,4 69,5 69,4 69,7 70,2 70,4 69,9 70,4 Komárom- Esztergom 68,3 68,5 68,1 68,5 68,8 68,9 69,3 70,0 70,3 70,2 Nógrád 69,2 69,5 68,9 67,9 68,7 69,1 69,8 69,9 70,3 70,2 Pest 68,5 68,5 68,2 68,6 68,9 69,2 69,5 70,2 69,9 70,2 Somogy 69,1 68,8 68,4 68,6 69,3 69,1 69,2 69,9 69,8 69,3 Szabolcs- Szatmár-Bereg 68,2 67,5 67,6 67,1 67,1 68,0 69,3 69,5 69,7 69,7 Tolna 69,4 69,4 68,8 68,9 69,5 69,9 70,0 70,4 71,0 70,1 Vas 69,9 70,7 69,9 69,9 70,8 70,7 70,9 71,5 70,8 70,5 Veszprém 70,2 70,0 70,0 70,3 69,9 70,6 70,9 71,4 71,0 71,4 Zala 70,1 69,9 69,9 68,9 69,2 70,3 70,7 70,9 70,7 70,7 Magyarország 69,3 69,3 69,1 69,1 69,4 69,8 70,3 70,8 70,5 70,6 8. ábra A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 1999-ben 8
9 9. ábra A nők születéskor várható átlagos élettartama 1999-ben A 45 éves korban még várható átlagos élettartam a középkorú népesség életesélyeit fejezi ki, mely hazai szempontból különösen a férfiak halandósági viszonyai miatt fontos információ-hordozó. A férfiak 45 éves korban még várható átlagos élettartama 1980 és 1990 között csökkent, 1990 és 1999 között gyakorlatilag nem változott és 1990 között a vizsgált mutató legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén (-2,1 év) és Nógrád (-2,0 év) megyében romlott, s alig változott a fővárosban (-0,2 év). Az 1990 és 1999 közötti változások kapcsán minden megyében javultak 45 éves korban az életesélyek, kivéve Somogy megyét, ahol 0,9 évvel romlott. A nők 45 éves korban még várható átlagos élettartam 1980 és 1990 között a férfiakéval ellentétben alig változott, 1990 és 1999 között pedig enyhén növekedett: 1999-ben a mutató legkedvezőbb értéke Győr-Moson-Sopron (33,1 év), Veszprém (32,8 év) és Heves (32,7 év) megyében volt, a legkedvezőtlenebb pedig Somogy (31,2 év) és Borsod- Abaúj-Zemplén (31,5 év) megyében és 1999 között a nők 45 éves korban még várható átlagos élettartam növekedése Komárom-Esztergom (1,5 év) és Baranya (1,3 év) megyében volt a legnagyobb. A 65 éves korban még várható átlagos élettartam az idősödő népesség még hátralevő életkilátásairól tájékoztat. A férfiak 65 éves korban még várható átlagos élettartama 1980 és 1999 között lényegében nem változott: 1999-ben a mutató alapján a 65 éves korú férfiak a leghosszabb várható átlagos élettartamra Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten (12,8 év), legrövidebbre Somogy és Nógrád (11,3 év) számíthattak. A nők 65 éves korban még várható átlagos élettartama 1980 és 1990 között alig változott, 1990 és 1999 között valamelyest emelkedett: 1999-ben a mutató értéke a legjobb a fővárosban (16,2 év), Győr- Moson-Sopron és Csongrád (16,1 év) megyében, a legrosszabb pedig Somogy (15,1 év), Nógrád (15,2 év) és Pest (15,3 év) megyében volt és 1999 között a nők 65 éves korban még várható átlagos élettartam növekedése Komárom-Esztergom (1,4 év), Fejér (1,2 év) és Baranya (1,1 év) volt a legnagyobb. A várható átlagos élettartam vizsgált mutatói alapján hazánk északnyugati része (Győr- Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megye) kedvező, az északkeleti rész (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) pedig kedvezőtlen helyzetű. Szintén jók az életesélyek a fővárosban, annak ellenére, hogy Pest és Nógrád megyében viszonylag kedvezőtlenül alakultak a mutatók az elmúlt húsz év során. Az ország nyugati felében Somogy megye helyzete nemcsak a Dunántúlon, hanem az országban is egyike a legrosszabbaknak. 9
10 Az egy éven belül meghalt csecsemők aránya igen érzékenyen fejezi ki egy adott terület társadalmi-gazdasági fejlettségét, a lakosság szociális viszonyait, a helyi egészségügyi ellátás színvonalát (Paksy, A. 2002), azért igen jellemző információ-hordozó az életesélyekről is. A csecsemőhalálozások hazánkban a XX. század folyamán folyamatosan és igen nagymértékben csökkentek, amely együtt járt a megyék közötti eltérések mérséklődésével is (10. ábra). A különbségek bizonyítására a Hoover-indexet alkalmaztam A Hoover-index 6 alapján a csecsemőhalálozások legnagyobb területi különbségei a nyolcvanas évek elején voltak (H=21,2%), azóta a felére csökkent a mutató értéke, annak ellenére, hogy a kilencvenes évek elején egy kisebb fokozódás volt tapasztalható a különbségekben a nyolcvanas évek második feléhez képest. A kilencvenes évek közepétől a csecsemőhalálozások területi különbségei stagnálnak, a Hoover-index értéke 10% körüli. A csecsemőhalálozások számának csökkenése és a területi különbségeinek mérséklődése elsősorban az egészségügyi ellátóhálózat javulásával magyarázható. Nemcsak országos szinten, hanem minden megyében folyamatosan csökkent a csecsemőhalálozások száma az elmúlt 22 évben (2. táblázat): Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyan a mutató közötti átlaga egy kisebb növekedést mutat átlagához képest. Azonban az élveszületések magasabb száma 1992-ig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és 1999-ig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében biztosítani tudta a természetes szaporodás pozitív egyenlegét az országon belül, elsősorban a cigány népesség országos átlaghoz képesti igen magas aránya miatt. Tehát a magasabb és kisebb mértékben növekedő élveszületési szám maga után vonta kissé magasabb csecsemőhalálozást is ebben a két megyében. 10. ábra A csecsemőhalálozás megyei egyenlőtlenségei a Hoover-index alapján évek % Tekintettel arra, hogy évenként is jelentős ingadozások vannak egy-egy megye csecsemőhalálozásában, ezért ennek kiegyenlítésére és átlagával dolgozom. A megyei csecsemőhalálozások tízéves átlagának ugyanezen időszakok országos átlagától való eltérései (11. és 12. ábra) a következő eredményekre vezettek: nőtt azon megyék száma, melyek a kilencvenes években a nyolcvanas évekhez képest az országos átlag alá kerültek a csecsemőhalálozási arányszám alapján. A legnagyobb mértékű javulás Pesten és Budapesten tapasztalható, a javulás tíz év alatt több mint 19 százalékpont volt. Fejér megyében azonban 6 (H= x i -f i /2), ahol x i = csecsemőhalálozási arány; f i = népesség arány. 10
11 2. táblázat A csecsemőhalálozás alakulása (ezrelék) a megyékben ötéves átlagokban, illetve években Budapest 23,1 18,1 13,1 9,2 10,0 8,8 6,7 Bács-Kiskun 20,5 17,5 14,5 10,1 9,3 6,6 6,5 Baranya 20,1 14,7 12,3 9,2 9,8 8,1 4,3 Békés 20,4 20,0 16,6 11,2 8,6 7,9 6,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 19,1 19,3 15,4 10,2 9,6 10,3 10,5 Csongrád 16,5 13,8 13,0 7,3 8,1 8,5 7,3 Fejér 19,0 15,8 13,7 11,5 8,9 5,9 6,5 Győr-Moson-Sopron 17,9 14,1 11,9 8,8 10,7 6,6 7,0 Hajdú-Bihar 17,9 17,3 13,3 8,8 8,5 4,1 5,2 Heves 22,7 16,2 13,3 10,0 6,2 7,6 8,9 Jász-Nagykun-Szolnok 19,8 16,3 12,9 10,4 8,7 7,7 7,0 Komárom-Esztergom 18,4 15,7 12,0 10,0 8,8 7,4 7,7 Nógrád 19,4 14,8 12,6 10,9 6,1 8,2 8,1 Pest 23,5 20,3 13,6 10,0 8,5 8,2 5,8 Somogy 23,3 18,8 15,4 12,4 8 12,9 6,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 22,1 22,8 16,2 11,7 11,7 11,0 9,2 Tolna 22,1 17,2 12,8 8,7 11,8 7,2 9,4 Vas 17,2 16,8 12,0 8,3 7,6 6,5 9,9 Veszprém 18,8 15,9 13,2 8,7 7,8 5,7 4,7 Zala 21,2 13,9 10,9 9,2 11,2 9,3 9,4 Magyarország 20,1 17,0 13,4 9,7 9,2 8,1 7,2 Forrás: Demográfiai évkönyvek romlás következett be: a megye a nyolcvanas években több mint öt százalékponttal az országos átlag alatt volt, azonban a kilencvenes években körülbelül ugyanennyi százalékponttal az országos átlag fölé került. A nyolcvanas években a vizsgált mutató alapján legkedvezőbb Csongrád, legkedvezőtlenebb helyzetű pedig Szabolcs- Szatmár-Bereg megye volt; míg a kilencvenes évek legkedvezőbb helyzetű megyéje Vas, legkedvezőtlenebbje pedig ismételten Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt. A csecsemőhalálozási arányszám évi adatai alapján a legrosszabb helyzetű megyék Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint a Dunántúlról Vas, Zala és Tolna megyék (13. ábra). A legjobb helyzetű Hajdú-Bihar, Pest, Veszprém és Baranya megye. A csecsemőhalálozások területi különbségei kapcsán Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tartós kedvezőtlen helyzete regisztrálható. Míg az előbbi megyében 2000-től romlott a mutató értéke, addig az utóbbiban javulás (2001-ben 11,0 ; 2002-ben 9,2 ) történt. 11
12 11. ábra A csecsemőhalálozási arányszám megyénkénti átlaga és az országos átlagtól való eltérése között Csongrád Győr-Moson-Sopron Vas Nógrád Komárom-Esztergom Veszprém Fejér Baranya Zala Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Tolna Békés Budapest Somogy Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország=100% 12. ábra A csecsemőhalálozási arányszám megyénkénti átlaga és az országos átlagtól való eltérése között Vas Zala Csongrád Győr-Moson-Sopron Baranya Komárom-Esztergom Tolna Budapest Hajdú-Bihar Veszprém Heves Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Pest Bács-Kiskun Fejér Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország=100% 12
13 13. ábra A csecsemőhalálozási arányszám 2002-ben Konklúzió Magyarországon az közötti időszakban halálozási mutatóink javuló tendenciája az európai országok körében kedvező helyzetet biztosított hazánknak: a várható átlagos élettartamok növekedését ebben az időszakban a megelőző és gyógyító tevékenység fejlődése okozta, miközben az észak- és nyugat-európai országokban ez a fejlődés korábban zajlott le, s erre az időszakra már nem voltak olyan tartalékok, amelyek további látványos fejlődést okoztak volna (Józan, P. 1994b). Ennek eredményeképpen lemaradásunk a legkedvezőbb mortalitású európai országoktól fokozatosan csökkent. Az 1965 utáni időszakban a mortalitási viszonyok, s így az egészségi állapot romlása azonban olyan mértékű volt hazánkban, hogy néhány évtized alatt a legkedvezőtlenebb helyzetű országok közé kerültünk. Halálozási viszonyaink romló tendenciája alapvetően befolyásolták életkilátásainkat: az életesélyek rosszabbodása és területi differenciálódása szintén a hatvanas évek közepe óta tart. A területi különbségek növekedése elsősorban a rendszerváltozás átmeneti folyamataival erősödött, s elsősorban az eleve rossz egészségi állapotú megyéket (térségeket) érintette. Ez a hatás olyan mértékű volt a kilencvenes évek elején, hogy az akkor s természetesen a kilencvenes évek előtt is már rossz életesélyű megyék helyzete romlott tovább. A kilencvenes évek közepén az egészségi állapot romlásában bekövetkezett mérséklődés az ország jobb helyzetű térségeiben (leginkább Északnyugat-Magyarországon) az életkilátások kedvezőre fordulását eredményezte. Az életesélyek javulása azonban a legrosszabb helyzetű térségekben (leginkább Északkelet-Magyarországon) azonban még nem tapasztalható. Irodalom Balázs, J. Horváth, R. (1993): Bevezetés a demográfiába. - József Attila Tudományegyetem, Állami- és Jogtudományi Kar, Szeged Demográfiai évkönyv Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Józan, P. (1989): A halálozási viszonyok néhány jellegzetessége Magyarországon. - Info Társadalomtudomány pp Józan, P. (1991): A halandóság néhány jellegzetessége Magyarországon az 1980-as években. - -Info Társadalomtudomány o. 13
14 Józan, P. (1994a): Epidemiológiai válság Magyarországon a kilencvenes években I. - Statisztikai Szemle 1-2. pp Józan, P. (1994b): Epidemiológiai válság Magyarországon a kilencvenes években II. - Statisztikai Szemle 3-4. pp Józan, P. (1999): A halálozási viszonyok alakulása Magyarországon in: Fokasz, N. Örkény, A. (szerk.): Magyarország társadalomtörténete Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, pp Józan, P. (2002): A halandóság alapirányzata a 20. században, és az ezredforduló halálozási viszonyai Magyarországon. - Magyar Tudomány 4. pp Józan, P. (2003): Az ezredforduló népesedési viszonyai Magyarországon. - in: Ádány, R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, pp Klinger, A. (1985): Magyarország népesedése az elmúlt negyven évben. - Statisztikai Szemle 4-5. pp Paksy, A. (2002): A népesség egészségi állapota. - in: Életminőség és egészség. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, pp Szauer, E. (2000): A csecsemőhalandóság és a terhesgondozás területi alakulása a kilencvenes években. - Demográfia 4. pp Vukovich, G. (2002): Főbb népesedési folyamatok. - in: Kolosi, T. Tóth, I. Gy. Vukovich, Gy. (szerk.): Társadalmi riport. Társadalomkutatási Intézet Rt., Budapest, pp Whitelegg, J. (1982): Inequalities in health care: Problems of access and provision. - - Straw Barnes, Retford, Notts. 14
A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenAz almatermesztés időjárási
Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet
RészletesebbenDemográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenTermészetes népmozgalom
Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenRosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
Részletesebben2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és
Részletesebben2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt
Részletesebben2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
Részletesebben5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK
5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány
RészletesebbenVukovich György: Népesedési helyzet
(elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György (1994): Népesedési helyzet in: Társadalmi riport 1996, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. NÉPMOZGALOM január december
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPMOZGALOM 2004. január december BUDAPEST, 2005 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népesedés-, egészségügyi és szociális statisztikai főosztályán Főosztályvezető: Gárdos
RészletesebbenÁtadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése
A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került
RészletesebbenMérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 7. hét Mérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenElérte hazánkat az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenMegkezdődött hazánkban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenKoraszülöttek és kis súlyú újszülöttek Magyarországon
Koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek Magyarországon 2 Koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek Magyarországon Tartalom Bevezetés...3 A kis súlyú születések és a koraszülöttek aránya...4 Koraszülöttek és
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS
BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
Részletesebben1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
RészletesebbenLevonulóban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 9. hét Levonulóban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseinek
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737
RészletesebbenBajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben
Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bajka Gábor (1992): A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 08. hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január
Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Megnevezés 2006 január Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli és nyilvántartott
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján
RészletesebbenAz egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz
Részletesebben2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR
215/ STATISZTIKAI TÜKÖR 215. december 22. A középkorú népesség halandósága az epidemiológiai krízist követő két évtizedben Tartalom Bevezetés...1 A középkorúak általános mortalitása és a nemek közötti
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 6. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma 2017. február 612. között a figyelőszolgálatban
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 8. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban résztvevő
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 8. hét Az elmúlt héten tetőzött az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok 2015.
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenA késői gyermekvállalás problémái
A késői gyermekvállalás problémái Klinger András Magyarország hosszú időn keresztül azok közé az országok közé tartozott, ahol az anyák viszonylag fiatal korukban szülték meg első és amennyiben vállaltak
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 04. hét Terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok
RészletesebbenVezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről
Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) 2010. évi adataiból készült jelentésről Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya Magyarországon
RészletesebbenTERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás
RészletesebbenA 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon
A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik
Részletesebben2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenAz egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA
BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
RészletesebbenAz egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben
1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 9. Csökken az influenzaszerű megbetegedések száma A 9. naptári en folytatódott az influenzaszerű
RészletesebbenAz egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon
A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon Uzzoli Annamária Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola vezető:
RészletesebbenNépmozgalom, 2007. január december
28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Járványosan terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 03. hét Járványosan terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN
RészletesebbenA hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1
A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 Uzzoli Annamária Ph.D. 2 1. Bevezetés Az egészségi állapot jelenlegi hazai helyzete elsősorban a XX. század második felében bekövetkező társadalmi-gazdasági
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE
8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
Részletesebben2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete
2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 38,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 7. Csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma Az év első 6 hetében tapasztalt emelkedés után
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. júliusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
Részletesebben1. táblázat. Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek Magyarország, Betegség
1. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek Magyarország, 2013-2017 Betegség 2013 2014 2015 2016 2017 Syphilis 629 623 617 714 731 Gonorrhoea 1 526 1 620 1 246 1 176 1 030 Lymphogranuloma
RészletesebbenA Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
RészletesebbenErősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 2. Erősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal A 2011. év első hetében tapasztalt emelkedés
RészletesebbenNépmozgalom, 2009. január december
21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás
RészletesebbenBejelentett, szexuális úton terjedő fertőző megbetegedések száma Magyarország, Betegség
1. táblázat Bejelentett, szexuális úton terjedő fertőző megbetegedések száma Magyarország, 2012-2016 Betegség 2012 2013 2014 2015 2016 Syphilis 621 629 623 617 714 Gonorrhoea 1 487 1 526 1 620 1 246 1
RészletesebbenBejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek Magyarország, Betegség Syphilis
1. táblázat Bejelentett szexuális úton terjedő fertőző betegségek Magyarország, 2014-2018 Betegség 2014 2015 2016 2017 2018 Syphilis 623 617 714 731 680 Gonorrhoea 1 620 1 246 1 176 1 030 1 249 Lymphogranuloma
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI,
Központi Statisztikai Hivatal A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 1980 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-185-8 (nyomdai) ISBN 978-963-235-184-1 (internet)
RészletesebbenIskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév
Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények
RészletesebbenMATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A
MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 4. évfolyam eszközök tanítók részére 1. félév 1. modul 7. melléklet 4. évfolyam tanítói karton 145 307 451 495 505 541 370 450 500 504 550 703 2. modul 2. melléklet
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenA kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben
Területi változatosság és hálózatok Szeged, 2016.szeptember 28. A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Dövényi Zoltán Németh Ádám Pécsi Tudományegyetem Földrajzi
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenDemográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenAz egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban *
UZZOLI ANNAMÁRIA Az egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban * Népegészségügyi és demográfiai viszonyai alapján hazánk igen hátrányos helyzetű ország Európában. Az életkilátások
RészletesebbenAz ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 4. Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki A figyelőszolgálatra kijelölt
RészletesebbenFelügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. júl. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben
Részletesebben2.1.1 Demográfiai folyamatok
2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenMINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum
Részletesebben