Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Átírás

1 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit jellemező természetes szaporodás megállt, s megkezdődött a népesség csökkenése. Az 1990-es években ez a kedvezőtlen folyamat elmélyült, a fogyás üteme gyorsulni kezdett. Ebben nemcsak a születésszám visszaesése, hanem a halálozások emelkedése is közrejátszott től Magyarországon többen haltak meg, mint ahányan születetek. A természetes fogyás Borsod-Abaúj-Zemplénben 1992-től jellemző. Borsod-Abaúj-Zemplén az ország második legnépesebb megyéje, népességét az 1980-as évek elejéig erőteljes növekedés, ezt követően fogyás jellemezte. A lakónépessége január 1-jén 682,4 ezer fő volt, 9,4%-kal kevesebb, mint az ezredfordulón (ez idő alatt országosan 2,9% volt a mérséklődés). A népességcsökkenés oka az alacsony születésszám, a magas halandóság és a vándorlási veszteség év elején a megye népességének 24%-a Miskolcon, 34%-a a többi városban, 42%-a községben élt. A megyében a férfiak lélekszáma elsősorban magasabb halandóságuk miatt nagyobb arányban csökkent, mint a nőké. Ennek következtében módosult a lakosság nemek szerinti összetétele is: míg 2001 év elején ezer férfire 1095 nő jutott, addig 2013-ban Nőtt a népesség átlagéletkora, a férfiaknál 35,9-ről 38,3 évre, a nőknél 40-ről 43 évre. 1. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége nemenként január 1-jén Megnevezés Férfiak Nők Összesen A férfiak aránya, % 47,7 47,6 A nők aránya, % 52,3 52,4 Ezer férfira jutó nők száma Változott a népesség korösszetétele is. A megyében a gyermekkorúak aránya magasabb, a felnőtt és időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál. A népesség öregedését jelzi, hogy 2001 elejéhez képest a gyermekkorúak hányada csökkent, a felnőtt és az időskorúaké pedig nőtt. A népesség elöregedési folyamata felgyorsult. Az öregedési index értéke száz gyermekkorúra (0 14 éves) jutó öregkorúak (65 éves és idősebb) száma Borsod-Abaúj-Zemplénben (104,0) és a megyék többségében 100 fölötti, országosan 118,9. 2. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye korösszetétele, eltartottsági rátája, öregedési indexe, január 1. Év Korösszetétel, % Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája Öregedési index ,9 66,7 14,4 28,4 21,6 50,0 76, ,9 67,7 16,5 23,4 24,4 47,8 104,0 1

2 Az eltartási ráta, azaz a felnőtt korúakra jutó gyermek és időskorúak száma összességében kisebb, mint az ezredfordulón, ezen belül a gyermekkorúaké mérséklődött, az időskorúaké pedig emelkedett. A férfiak és a nők számát korcsoportonként vizsgálva 45 év alatt férfitöbblet, az ennél idősebbeknél nőtöbblet jellemző, ami az életkor előrehaladtával egyre markánsabb. A éves korcsoportban kétszer annyi nő van, mint férfi, 90 év fölött már 3,4-szerese a nők száma a férfiakénak. 1. ábra A népesség nem és életkor szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január 1-jén Férfi 85-x Nő A lakosság családi állapot szerinti összetétele lényegesen megváltozott az ezredfordulóhoz képest mind a férfiaknál, mind a nőknél: a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya emelkedett, a házasoké csökkent, az özvegyeké változatlan maradt. A 15 éves és idősebb népesség egyharmada nőtlen, hajadon, 43%-a házas, 13%-a özvegy és 11%-a elvált családi állapotú volt január 1-jén. Az élveszületések és a termékenység jellemzői Az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplénben is megfigyelhető. A II. világháborút követően 1954-ben született a legtöbb, gyermek a megyében. Az ezt követő időszakban egészen 1965-ig folyamatosan mérséklődött, ekkor gyermek látta meg a napvilágot. Ezt a visszaesést még szerény mértékű növekedés követte egészen az 1970-es évek közepéig, azóta szinte folyamatos csökkenésnek lehetünk tanúi ban előzetes adatok alapján 6650 gyermek jött világra, kevesebb mint fele az évinek. 2

3 Az élveszületések alakulása A születések száma Az ezer lakosra jutó születések száma Év Borsod-Abaúj- megye az országos Borsod-Abaújországosan országosan Zemplénben %-ában Zemplénben ,3 14,7 18, ,1 13,1 15, ,0 13,1 15, ,9 13,6 16, ,9 14,6 17, ,6 15,1 17, ,3 15,0 16, ,5 14,7 16, ,0 15,0 15, ,7 17,8 18, ,6 18,4 18, ,6 17,5 17, ,7 16,7 17, ,9 15,8 16, ,1 15,0 16, ,2 13,9 15, ,1 13,4 14, ,2 12,5 13, ,2 11,9 12, ,4 11,8 13, ,3 12,3 13, ,4 12,2 13, ,4 12,0 13, ,4 11,9 13, ,5 11,9 13, ,4 12,1 13, ,3 12,3 14, ,3 11,7 13, ,1 11,3 12, ,7 11,2 13, ,4 10,8 12, ,5 10,2 11, ,8 9,8 11, ,6 9,5 11, ,6 9,2 10, ,4 9,6 10, ,2 9,5 10, ,0 9,5 10, ,9 9,3 10, ,8 9,4 10, ,6 9,7 10, ,8 9,9 10, ,5 9,7 10, ,5 9,9 10, ,4 9,6 10, ,4 9,0 9, ,4 8,8 9, ,4 9,1 9, ,5 9,0 9,8 + Előzetes adat 3. tábla Borsod-Abaúj-Zemplénben a nyers élveszületési arányszám ezer lakosra jutó élveszületések száma 1957-ig 20 ezrelék felett volt, az 1965-ös mélypont idejére 15,6 ezrelékre süllyedt. A hetvenes évek közepén a demográfiai hullám csúcsán az ötvenes években született nagy létszámú generáció szülőképes korba lépett, ennek hatására a mutató 18,7 ezrelékre javult. Ez a kedvező születési arány azonban nem maradt tartós. Az 1980-as évek középén lépett szülőképes korba ugyanis az 1960-as évek első felében született alacsony létszámú korosztály, így változatlan termékenység esetén is kevesebb gyermek születése volt várható, mint egy évtizeddel korábban. 3

4 Az 1990-es évek második felében léptek szülőképes koruk legtermékenyebb időszakába egy nagy létszámú korosztály a hetvenes évek gyermekei, emiatt számítani lehetett az előző évekhez képest a nagyobb születésszámra. Ezek a várakozások azonban nem teljesültek. A születési arányszám 1995 és 2013 között 12,4 ezrelékről 9,8 ezrelékre apadt. A teljes termékenységi arányszám azt mutatja meg, hogy hány gyermeke születne egy nőnek akkor, ha az adott év korszerinti termékenységi viszonyai tartósan megmaradnának. Hazánkban a évi termékenységi szint mellett egy nő élete folyamán 1,34 gyermeket hozna világra, ami messze elmarad a népesség reprodukálásához szükséges 2 körüli mutatótól. A teljes termékenységi arányszám alakulása Év Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország ,40 2, ,11 1, ,26 1, ,54 2, ,06 1, ,03 1, ,12 1, ,15 1, ,06 1, ,93 1, ,01 1, ,85 1, ,75 1, ,73 1, ,65 1, ,61 1, ,63 1, ,53 1, ,50 1, ,47 1, ,46 1, ,49 1, ,58 1, ,51 1, ,57 1, ,55 1, ,48 1, ,47 1, ,53 1,34 4. tábla A megyében a teljes termékenységi arányszám az elmúlt évtizedek csökkenő tendenciája mellett is magasabb volt az országos átlagnál, 2012-ben 1,53. A évi adatok alapján a szülőképes korú (15 49 éves) nők termékenysége Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb a megyék között, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg követte. 5. tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma Borsod-Abaúj-Zemplénben, családi állapot szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen február október A évi népszámlálás adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben száz 15 éves és idősebb nőre 166 élveszületett gyermek jutott, 6-tal kevesebb, mint 10 évvel korábban. Változás történt az anyák családi állapotában is, a hajadon, elvált és házas családi állapotú nőknél magasabb, az özvegyeknél alacsonyabb volt a termékenység szintje. 4

5 A szülő nők életkora A családalapítási szokásokat hosszú időszakon keresztül a fiatalkori házasságkötés és a fiatalon vállalt anyaság jellemezte. Ritkán fordult elő akaratlagos gyermektelenség. Az utóbbi évtizedekben ezen a téren alapvető változások történtek. Növekedett a nők iskolázottsága, egyre jobban kitolódott a szülési kor, a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos felfogás megváltozott. Mindez a termékenység csökkenéséhez vezetett. Az 1980-as évek elejéig hazánkban elsősorban a 30 év feletti nők termékenysége csökkent. A éveseknél nőtt, a éveseknél és a éves korosztálynál érdemben nem változott a szülési gyakoriság (ezer nőre jutó élveszületések száma). Ez a tendencia érvényesült a megyében is. A legtöbb szülő nő az anyák négytizede továbbra is éves volt. A 30 év felettiek szülési hajlandósága visszaesett. Az 1980-as évek elejétől megváltozott a helyzet. Csökkenni kezdett a 20 évesnél fiatalabbak gyermekvállalási hajlandósága. Az előző évtizedekben legnagyobb termékenységű korosztály, a évesek szülési gyakorisága 1990-ig közel változatlan maradt, ezt követően jelentősen mérséklődött, részarányuk a szülő nők között 2012-re 23%-ra csökkent. A szülő nők legnagyobb része 25 25%-a már a 25 29, illetve éves korosztályból került ki. A szülési kor folyamatos kitolódását mutatja, hogy 2012-ben a szülő nők 39%-a 29 évesnél idősebb volt. 6. tábla Az élveszületések megoszlása a szülő nők életkora szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (százalék) Év éves összesen Borsod-Abaúj-Zemplén ,2 16,2 38,9 25,5 12,9 5,3 1,3 100, ,3 16,4 41,8 24,9 11,6 3,9 1,2 100, ,4 17,2 42,5 27,4 8,8 3,0 0,8 100, ,3 16,9 38,2 28,6 12,2 3,2 0,7 100, ,3 15,5 38,9 27,6 12,2 4,7 0,8 100, ,3 15,3 35,9 29,4 12,9 5,2 1,1 100, ,2 12,3 31,1 33,0 16,1 6,0 1,4 100, ,4 13,5 22,7 33,4 20,8 7,5 1,7 100, ,3 13,8 21,6 26,8 24,8 10,8 1,9 100, ,2 14,1 22,0 25,0 24,8 11,5 2,3 100, ,3 13,5 22,6 25,0 24,9 11,4 2,3 100,0 Magyarország ,1 14,9 41,1 26,7 11,8 4,4 1,1 100, ,1 14,4 42,6 26,9 11,7 3,6 0,8 100, ,2 14,3 41,1 29,9 10,5 3,3 0,7 100, ,2 13,6 36,6 30,4 14,6 4,0 0,7 100, ,2 12,1 39,4 27,9 13,9 5,6 0,9 100, ,2 11,4 35,6 32,5 13,4 5,6 1,4 100, ,1 7,9 29,0 36,6 19,0 6,1 1,4 100, ,1 6,3 17,2 37,2 28,0 9,6 1,6 100, ,1 5,8 14,0 27,8 34,9 14,9 2,6 100, ,1 5,8 13,9 26,5 34,2 16,7 2,9 100, ,1 6,0 14,1 25,9 32,9 17,9 3,0 100,0 Figyelmet érdemel, hogy a megyében a szülő nők között az országosnál magasabb a 25 év alattiak, és alacsonyabb az ennél idősebbek aránya. A korosztályos termékenységi arányszámok idősorai tükrözik a szülési gyakoriság változását. Borsod-Abaúj-Zemplénben 1980 és 2012 között a 20 év alatti nők termékenysége majdnem a felére, a éveseké ennél nagyobb arányban, 39%-ra csökkent. Annak ellenére, hogy az utóbbi években a éveseknél a legmagasabb a szülések gyakorisága 2012-ben 83 ezrelék, termékenységük fokozatosan mérséklődött (országosan a éves korcsoportba tartozó nők között legmagasabb a szülésgyakoriság). Az előbbiekkel ellentétben a évesek 5

6 termékenysége 1980-hoz képest több mint kilenctizeddel, a éveseké 2,3-szeresére emelkedett. Mindez nem tudja kiegyenlíteni a fiatalabb generációk termékenységének csökkenését. Országosan a termékenység a fiatalabb nőknél alacsonyabb, mint a megyében: 2012-ben a éveseknél fele, a éves korosztályban 62%-a volt a megyeinek. A 30 évnél idősebb korosztályokban már fordított a helyzet, országosan magasabb a termékenység szintje. A szülőképes korosztály egészét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplénben magasabb a szülések gyakorisága: 2012-ben ezer éves nőre 42,5 élveszületés jutott, míg országosan 38,7. 7. tábla Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés Év Ezer éves nőre jutó élveszületés Borsod-Abaúj-Zemplén 1960* 66,6 180,5 124,1 66,7 32,9 4,8 73, ,7 170,9 112,1 56,6 23,3 4,2 63,3 1970* 61,5 185,3 117,4 58,6 23,7 3,0 64, ,3 203,0 136,5 63,1 20,7 3,1 74, ,0 173,2 104,8 39,7 13,7 1,7 61, ,8 174,4 106,1 42,2 13,0 1,4 56, ,6 173,8 125,6 46,6 16,8 1,8 57, ,7 176,9 126,0 51,1 17,2 2,0 58, ,2 125,8 118,7 53,7 18,0 2,0 51, ,3 92,4 106,8 58,8 22,2 2,1 46, ,4 68,6 96,2 64,2 23,3 2,5 42, ,4 62,6 82,7 72,4 31,9 2,8 42, ,7 63,6 75,6 73,9 32,9 3,4 41, ,7 67,6 83,3 75,8 31,0 3,4 42,5 Magyarország ,5 159,2 105,6 52,9 25,0 3,6 58, ,9 147,9 100,6 47,8 18,2 3,0 53, ,0 159,3 110,3 51,4 18,4 2,2 56, ,1 183,5 133,8 62,0 20,2 2,2 72, ,0 158,6 100,0 40,9 13,7 1,5 57, ,5 152,5 102,9 43,0 13,6 1,4 50, ,5 147,2 115,4 46,6 16,4 1,6 49, ,4 103,9 108,6 49,8 16,9 1,9 43, ,4 69,6 93,1 55,3 19,8 1,7 38, ,0 50,0 89,2 72,1 27,3 2,3 39, ,9 40,1 73,9 77,0 35,4 3,6 37, ,0 39,0 69,9 76,3 37,1 3,9 37, ,2 41,9 77,9 81,5 39,3 4,1 38,7 * A népszámlálás korcsoportos adataival számolva. 6

7 Az élveszületési sorrend Az év folyamán született gyermekek sorrend szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a gyermekek milyen hányada született első, második, harmadik, stb. gyermekként. Ennek értéke azt fejezi ki, hogy átlagosan hányadik gyermeküket hozzák világra az anyák. Az első és másodszülöttek dominanciája hosszú ideje jellemzi a magyar termékenységi viszonyokat. A gyermekek legnagyobb hányada első vagy másodszülöttként látja meg a napvilágot, az élveszületési átlag azonban már a hetvenes években kettő alá süllyedt (országosan 2012-ben 1,91 volt). Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évektől új jelenség figyelhető meg: a termékenység mérséklődésével a születési sorrend átlaga emelkedni kezdett. A fiatalok termékenységének visszaesése következtében csökkent az első és a másodszülöttek aránya, ezzel nagyobb súlyt adva a magasabb sorszámú születéseknek, megemelve a születési sorrend átlagát. Az élveszületési sorrend átlaga a évi 2,01-ről 2012-re 2,22-re nőtt. Az első- és másodszülöttek aránya Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál alacsonyabb, míg a nagyobb születési sorszámú gyermekeké magasabb. A szülő nők családi állapota Az 1970-es években még általános gyakorlat volt, hogy az anyák döntő többsége fiatal korban történt házasságkötés után, éves korában hozta világra első gyermekét. A házasságon kívüli gyermekvállalás ritkán fordult elő. Az utóbbi időszak változásai közé tartozik a házasságon kívüli születések arányának emelkedése. A születésszám jelentős csökkenése ellenére nőtt a házasságon kívüli születések száma. Hazánkban 2012-ben már a gyermekek 44,5%-a házasságon kívül született ben Borsod-Abaúj-Zemplénben a gyermekek 58%-a házasságon kívül született. Legszembetűnőbb a hajadonok gyermekvállalásának növekedése, míg 1990-ben a gyermekek 11%-át hajadonok hozták világra, addig 2012-ben 53%-át. 8. tábla A szülő nők megoszlása családi állapot szerint (százalék) Év Hajadon Házas Özvegy Elvált* Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén ,3 92,8 0,2 0,7 100, ,4 91,3 0,2 1,2 100, ,9 86,6 0,5 2,0 100, ,0 69,3 0,7 3,9 100, ,8 48,2 0,4 4,5 100, ,8 44,9 0,5 4,8 100, ,9 42,2 0,4 4,5 100,0 Magyarország ,5 94,6 0,2 0,7 100, ,4 92,9 0,3 1,5 100, ,7 86,9 0,4 3,0 100, ,5 71,0 0,4 4,2 100, ,7 59,2 0,3 4,8 100, ,3 57,7 0,3 4,6 100, ,6 55,5 0,3 4,7 100,0 * Az ismeretlenek adataival együtt. 7

8 A szülő nők iskolai végzettsége Az utóbbi évtizedekben Magyarországon a lakosság iskolázottsági szintje számottevően javult. Általános jelenség, hogy az iskolázottság növekedése a termékenység csökkenésének irányába hat. A tanulási időszak meghosszabbodása miatt a fiatalok később önállósulnak, a házasság és a családalapítás ideje kitolódik. Az objektív feltételek változása mellett a társadalmi normák és elvárások is átalakultak, ami kihat az életmódra. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az első gyermek születésének időpontja a korábbi évek gyakorlatához képest későbbre tolódik, így a nagyobb születésszámú gyermek világrajövetelének esélye csökken. Különböző ismérvek alapján vizsgálva a születések számát, az országos és megyei adatokat összevetve a legszembetűnőbb különbségeket az iskolázottság tekintetében tapasztalhatjuk. A szülő nők között az országosnál kisebb a megyében a magasabban iskolázottak aránya. Míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 2012-ben a szülő nők 21%-a volt felsőfokú végzettségű, addig országosan 34%-a. A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkezők hányada 24% a megyébe, országosan 31%. A nyolc osztálynál kevesebbet végzett szülő anyák aránya 8,3%, közel négyszerese az országosnak. Hasonló a helyzet a nyolc általánost végzetteknél: a megyében (34%) hányaduk 1,8-szerese a hazai átlagnak. (Meg kell jegyezni, hogy a évi népszámlálás adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben összességében a nők iskolázottsági szintje is alacsonyabb az országosnál.) Év Kevesebb mint 8 általános iskola A szülő nők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általános iskola Szakmunkás, ill. szakiskola Gimnázium, ill. szakközépiskolai érettségi Borsod-Abaúj-Zemplén Felsőfokú végzettség Ismeretlen 9. tábla (százalék) Összesen ,8 48,5 6,1 19,3 3,3 0,0 100, ,9 45,8 9,5 24,4 4,3 100, ,1 36,2 14,4 29,7 6,5 0,0 100, ,8 31,3 19,7 30,2 8,0 100, ,2 29,5 22,5 28,9 9,0 100, ,9 31,4 23,0 25,2 8,4 0,0 100, ,0 32,7 21,5 24,0 9,7 0,0 100, ,9 31,4 13,6 25,5 20,2 0,4 100, ,0 32,6 13,0 25,4 20,5 0,5 100, ,3 33,9 12,3 24,2 20,6 0,7 100,0 Magyarország ,0 50,3 7,4 21,5 4,7 0,0 100, ,7 47,5 11,4 25,9 5,6 0,0 100, ,0 38,6 15,3 30,2 9,0 0,0 100, ,8 31,3 19,9 31,7 11,3 0,0 100, ,8 28,9 22,4 31,8 12,1 0,0 100, ,9 27,0 25,2 30,7 12,1 0,1 100, ,6 23,9 24,6 31,6 15,1 0,2 100, ,4 17,4 14,2 31,8 33,5 0,8 100, ,3 17,8 13,6 31,3 33,8 1,1 100, ,2 18,5 13,2 31,3 33,8 0,9 100,0 A szülő nők gazdasági aktivitása Az elmúlt évtizedekben átalakult a gazdaság és ezzel együtt a foglalkoztatás szerkezete. Jelenleg a magyar társadalmat nemzetközi összehasonlításban alacsony foglalkoztatottsági szint jellemzi. 8

9 Borsod-Abaúj-Zemplénben a foglalkoztatott anyák aránya 2012-ban 41% volt, 25 százalékponttal alacsonyabb, mint országosan. A megyében az országos átlaghoz képest magasabb a munkanélküli, az inaktív, valamint az eltartott szülő nők aránya. Terhességmegszakítások Magyarországon a terhességmegszakítások száma 2001 és 2012 között szinte folyamatosan visszaesett. Borsod-Abaúj-Zemplénben ingadozásokkal tarkítva csökkenő tendenciát mutat, 2001 óta minden évben 5 ezer alatt alakult. A megyében 2001 és 2012 között számuk 2003-ban volt a legmagasabb, 4806 és 2011-ben a legalacsonyabb, A száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások száma 50 feletti 2010-ig, 2011-ben és 2012-ben már 50 alatti volt ben a megyében 3100 művi vetélést hajtottak végre, amelyek 22%-a a éves, 21%-a a éves, valamint 20%-a a éves nőknél történt. Halálozás Korunkban az életmód, az egészségügyi ellátás minősége és a környezeti ártalmak határozzák meg döntően a halandóság szintjét. Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások száma az 1980-as évektől tartósan 10 ezer felett alakult (1993-ban és 1994-ben meghaladta a 11 ezret), majd 2008-tól 10 ezer alatti volt, igaz a népesség száma is folyamatosan csökkent. 10. tábla A halálozások száma, halálozások ezer lakosra jutó száma Halálozások száma Borsod-Abaúj- Halálozások ezer lakosra jutó száma Év Borsod-Abaúj- Zemplén az Borsod-Abaúj- Ország Zemplén ország %-ában Zemplén Ország ,6 9,4 10, ,4 10,0 11, ,7 12,1 13, ,2 13,8 14, ,4 13,0 13, ,5 13,3 13, ,5 13,8 13, ,7 14,0 13, ,6 14,2 13, ,6 13,8 13, ,6 14,1 13, ,5 13,7 13, ,4 13,9 13, ,6 14,3 13, ,4 14,0 12, ,4 14,0 13, ,6 14,3 12,8 + Előzetes adat A kilencvenes évek első felében Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások ezer lakosra jutó száma több éven keresztül 14 ezreléknél magasabban alakult. A mélypontot jelentő 1993-as évben 14,9; 1994-ben 14,5 volt a nyers halálozási arányszám, majd 1995-től kezdve a mutató értéke 14 ezrelék alatt maradt. A legkedvezőbb (13 ezrelék) 2001-ben volt a halandóság mértéke, majd ezt követően újra emelkedésnek indult, 2013-ban előzetes adatok alapján 14,3 ezrelék. Az elmúlt évtizedekben országosan a halálozási arányszám alacsonyabb volt, mint a megyében. A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedett. Borsod-Abaúj-Zemplénben egy 2012-ben született kislány várhatóan 76,76 év, fiú társa 68,95 év átlagos élettartamra számíthat. A javuló adatok ellenére is a megyék között mindkét nem esetében a legkedvezőtlenebb ez a mutató. 9

10 Születéskor várható átlagos élettartam, ábra Év 76,10 76,46 76,76 78,38 63,38 65,13 66,59 68,15 68,95 71,45 72,72 73, férfi nő Borsod-Abaúj-Zemplén Ország összesen Csecsemőkorban napjainkban lényegesen kevesebben halnak meg, mint a korábbi évtizedekben. Az ezredfordulót követő években a csecsemőhalálozások száma Borsod-Abaúj- Zemplénben között változott. Előzetes adatok alapján 2013-ban 72 egy éven aluli gyermek halt meg ben Magyarországon a halálozások 50%-át a keringési rendszer, 26%-át a daganatok, 5,3%-át az emésztőrendszer, 5,2%-át a légzőrendszer, valamint 5%-át külső okok okozták. Borsod-Abaúj-Zemplénben az országossal egyező a keringési rendszer következtében meghaltak aránya, alacsonyabb a daganatok, magasabb az emésztő- és a légzőrendszer ben, valamint külső okok miatt meghaltak hányada. Területi egység Fertőző és élősdiek okozta betegségek A meghaltak aránya haláloki főcsoport szerint, 2012 Daganatok A keringési rendszer A légzőrendszer Az emésztőrendszer A morbiditás és mortalitás külső okai 11. tábla (százalék) Összesen Egyéb halálokok Borsod-Abaúj- Zemplén 0,6 23,6 49,6 7,1 5,7 5,4 8,0 100,0 Ország 0,7 26,1 49,6 5,2 5,3 5,0 8,0 100,0 A megyében a nőknél jóval több a keringési rendszer nek következtében meghaltak részaránya, viszont a kiemelt leggyakoribb haláloki főcsoportnál a férfiak vezetnek. (3. ábra) 10

11 A halálozások megoszlása a leggyakoribb haláloki főcsoportok szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben, ábra Emésztőrendszer 6,7% A többi együtt 14,4% Férfi Keringési rendszer 44,0% Emésztőrendszer 4,6% A többi együtt 13,6% Nő Légzőrendszer 7,6% Légzőrendszer 6,6% Daganatok 27,3% Daganatok 20,0% Keringési rendszer 55,2% Házasságkötés A házasságkötés 1 a családalapítás legáltalánosabb formája és közvetve hatással van a születések alakulására is. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2001 és 2012 között ingadozásokkal tarkítva csökkent a házasságkötések száma ben 2186 (férfi és nő alkotta) pár mondta ki a boldogító igent az anyakönyvvezető előtt, 28%-kal kevesebb, mint tizenegy évvel korábban. (Országosan a házasságkötések tendenciája a megyéhez hasonlóan alakult.) A megyében a vizsgált időintervallumban három évben nőtt a házasságkötések száma az azt megelőző évhez képest: először 2002-ben (4,4%-kal), majd 2005-ben (2,9%-kal) és 2012-ben (4,7%-kal) től 2012-ig a legtöbb, 3164 pár 2002-ben járult az anyakönyvvezető elé, a legkevesebb, 2087 pár 2011-ben. Ezer lakosra 2001-ben 4 házasságkötés jutott, ami a házasságkötések számának a népességnél nagyobb arányú csökkenése következtében 2012-ben 3 ezrelékre esett vissza. 4. ábra A házasságkötések és a válások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplénben Házasságkötés Válás Előzetes adat július 1-jén lépett hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló évi XXIX. törvény, amely szabályozza az azonos nemű személyek közötti kapcsolat létesítését, megszűnését. 11

12 2001-ben Borsod-Abaúj-Zemplénben a legnagyobb arányban (39%) és számban (1176) is a éves korcsoportba tartozó nők kötöttek házasságot, ez 2012-ben eltolódott a éves korcsoport felé (36%). A férfiaknál 2001-ben a éves korcsoportba tartozók kötöttek házasságok leginkább, 36%-ban, ez 2012-ben eltolódott a éves korcsoport irányába (45%). Válás A megyében 2012-ben 1512 házaspár vált el, a évinél 9,3%-kal kevesebb és 2012 között a legtöbb válás 2007-ben (1933 eset), a legkevesebb 2012-ben (1512 eset) volt. (A megyei adatokhoz hasonlóan alakultak az országosak is.) A válásoknak az utóbbi néhány évre jellemző csökkenő iránya kedvező jelenség, bár ennél a megállapításnál figyelembe kell venni, hogy azok határozottan kevesebb házasságban élő párra vonatkoznak. Nincs jelentős eltérés a férfi és a nő leggyakoribb válási életkora között, mindkét nem többsége a éves korcsoportba tartozott, amikor felbontották a házasságot. Ez a vizsgált évek mindegyikére elmondható. Mind a megyében, mind országosan az ezer lakosra jutó válások száma 2 körüli volt 2001-ben és 2012-ben is. Borsod-Abaúj-Zemplénben ezer házasságkötésre 2001-ben 550 válás jutott, 2012-ben 692. Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén népességét a természetes fogyás mellett jelentős vándorlási veszteség is csökkenti, azaz többen költöznek el a megyéből, mint ahányan idejönnek. Ez a tendencia már évtizedek óta megfigyelhető. A legnagyobb elvándorlási hullám között zajlott le, amikor a vándorlási veszteség elérte az 56 ezer főt. A kilencvenes években kisebb mértékű volt az elvándorlásból adódó népességcsökkenés. A megyében 2012-ben 3414 fős országosan a legnagyobb belföldi vándorlási különbözetet regisztráltak, amelynek mértéke 34%-kal meghaladta a évit. A vizsgált időszakban minden évben 2000 főt meghaladó negatív vándorlási egyenleg volt jellemző, aminek következtében az ezredforduló óta összességében 52,4 ezer fővel fogyott a megye lakossága. 5. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye belföldi vándorlási különbözete Fő év év év év év év év év év év év év év+ + Előzetes adat 12

13 A 2001 és 2012 közötti időszakban a belföldi lakóhely-változások következtében ezer lakosra évente átlagosan 6,1 fős belföldi vándorlási veszteség keletkezett a megyében ben ezer lakosra 5 fős vándorlási veszteséget tartottak nyilván. Az elvándorlók számának 2007-től javuló tendenciája 2013-ban (az előzetes adatok alapján) megtörni látszik. Borsod-Abaúj-Zemplénből másik megyébe, illetve Budapestre 13,7 ezer fő vándorolt el 2012-ben, 35%-uk a fővárosba, 12%-uk Pest, 9,2%-uk Heves megyébe. Megyén belül 22,2 ezren vándoroltak, leginkább községekből városokba. Borsod-Abaúj-Zemplénbe másik megyéből, illetve Budapestről irányuló belföldi vándorlás következtében 10,3 ezren érkeztek, 31%-uk a fővárosból, egyaránt 12%-uk Heves megyéből és Szabolcs-Szatmár-Beregből. 12. tábla Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében életkor szerint, 2012 Korcsoport, év Állandó Ideiglenes 2 oda- el- oda- el- vándorlás Vándorlási különbözet X Összesen Borsod-Abaúj-Zemplénben 2012-ben minden vizsgált korcsoportban negatív a vándorlási egyenleg. Különösen a fiatalabb korosztályokban több az elköltözők száma, mint az ideköltözőké. 2 A vonatkozó évi LXVI. törvény szerint az ideiglenes vándorlások számába azok is beleértendők, akik bizonyos időtartam után nem hosszabbítják meg tartózkodási helyüket és emiatt azt automatikusan törlik. Ez az időtartam 2006-ban kettőről öt évre módosult. 13