Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: Soroksár-Vecsés, Vecsés-Üllő 120 kv-os távvezeték nyomvonalkijelölési

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: Soroksár-Vecsés, Vecsés-Üllő 120 kv-os távvezeték nyomvonalkijelölési és vezetékjog engedélyezési eljárás tárgyában előzetes vizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján. Előadó: Dr. Dancza István Hiv. szám: Melléklet: H A T Á R O Z A T Az ÉMÁSZ Hálózati Kft. (1132 Budapest Váci út ; továbbiakban: Környezethasználó) kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálat után megállapítom, hogy a Soroksár-Vecsés, Vecsés-Üllő 120 kv-os távvezeték létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg. I. A TEVÉKENYSÉGET JELLEMZŐ ADATOK Tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: A tervezett felhasítás a meglévő Soroksár-Üllő 120 kv-os távvezeték sz. oszlopközében, Felsőpakony közigazgatási területén felállítandó 37/1. oszloptól északi irányba indul, a meglévő 120 kv-os távvezeték nyomvonalára merőlegesen. 88,6 méter megtétele után éri el a 2. oszlopot, mely a 093/7 hrsz.-ú ingatlan északi határa mellett található. Itt a nyomvonal egy 141º-os töréssel, az ingatlan telekhatárával párhuzamosan L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 fordul és 292,55 méter hosszan halad a 3. oszlopig, mely még ezen az ingatlanon belül kerül elhelyezésre. Ezen oszlopnál a nyomvonal egy újabb, kb. 170º-os töréssel a Felsőpakony-Vecsés településhatárral párhuzamosan fordul, így a vezeték biztonsági övezete az itt található kisebb parcellák északkeleti szélét érinti. A 4. oszlopot 295,14 méter megtétele után éri el a nyomvonal, mely a 093/4 hrsz.-ú ingatlan északi határa mellett helyezkedik el. Ezen a ponton a nyomvonal visszatér az eredetileg szétküldött nyomvonalba. A 4. oszlopnál egy kb. 168º-os törés után egy 934,14 méter hosszú egyenes szakasz Vecsés és Gyál közigazgatási határa mellett párhuzamosan, a gyáli oldalon következik a 8. oszlopig. A nyomvonal 4-5. oszlopközben átlép Gyál közigazgatási területére, illetve az oszlopközben földutat, a Gyáli-csatornát, valamint a csatorna egyik vízgyűjtője mellett kijelölt ökológiai folyosót keresztezi. Az 5-8. oszlopközben jelenleg mezőgazdasági besorolású területen halad a nyomvonal. A 8. oszlopnál a nyomvonal egy 169º-os töréssel ismét Vecsés és Gyál közigazgatási határát követi. A 8-9. oszlopközben rögtön keresztezi az M0 autópályát, annak km szelvényében. Továbbhaladva még ezen oszlopközben több nagynyomású gázvezetéket, termékvezetéket, a Barátság I. és II. kőolaj vezetéket és távközlő vezetékeket keresztezve éri el a 9. oszlopot, majd innen jut el a 10. sarokfeszítőig. A 8. és 10. oszlopok közötti nyomvonal ezen a szakaszon szintén eltér az eredeti nyomvonalvezetéstől. A 10. oszlopon a nyomvonal északi irányba, egy kerozinszállító termékvezeték nyomvonalával párhuzamosan halad tovább, és a oszlopközben átlépve Vecsés közigazgatási területére hírközlő vezetéket, földutat, majd hírközlő és gázvezetéket keresztez. Az ezek után lévő erdőterületen áthaladva a Gyáli(1)- csatornát, az annak két partján kijelölt ökológiai folyosót, illetve földutakat keresztez, majd eléri a 11. oszlopot. A nyomvonal a 11. oszloptól változatlan irányban, mezőgazdasági területeken halad tovább, majd a oszlopközben szilárd burkolatú utat keresztezve éri el a 13. oszlopot. A 10. és 13. oszlopok közötti nyomvonal hossza kb. 724 m. A 13. oszlopon a nyomvonal északi irányba törik, majd a Gyáli-patak medrével párhuzamosan továbbhaladva éri el a 16. oszlopot. Innen a nyomvonal egyenesen továbblépve 20 kv-os vezetéket, telefonkábelt, a Gyál és Vecsés közötti jelű szilárd burkolatú utat, majd ismét 20 kv-os vezetéket keresztezve éri el a 17. oszlopot. A 17. oszlopon áthaladva és a 20 kv-os vezetéket keresztezve a szabadvezeték eléri a 18. oszlopot. A 13. és 18. oszlopok közötti nyomvonal hossza kb m. A 18. oszloptól a nyomvonal kismértékben északnyugati irányban halad tovább, mezőgazdasági területeken keresztül érve el a 20. oszlopot. A nyomvonal innen a gyümölcsös területének legszélén, a gyümölcsös kerítésével párhuzamosan halad tovább a 22. oszlopig. A gyümölcsös területéről kilépve a nyomvonal hírközlő kábel és kerozinvezeték keresztezésével legelőn haladva éri el a 23. pódiumot is tartó 24. oszlopot. A 18. és 24. oszlopok közötti nyomvonal hossza kb m. A légvezeték és földkábelek csatlakozását a 24. oszlopon elhelyezésre kerülő kábelvégelzáróés túlfeszültség-levezető tartó vasszerkezeten (továbbiakban pódium) kell kialakítani. A földkábelek nyomvonalai északnyugati fekvésűek. A rendszerenkénti üzemviteli tartalékok (kb m) a végoszloptól kb. 5 méter távolságban kerülnek kialakításra, majd a nyomvonalak a jelű úttal párhuzamosan az út két oldalán, illetőleg az útpadkában, a biztonsági övezet határán folytatódnak (telekhatártól 1,6 m távolságban) a földrészhatárhoz illesztve. A nyomvonalak teljes terjedelmükben Vecsés külterületén haladnak. 2

3 II. FIGYELEMBE VEENDŐ SZEMPONTOK AZ ENGEDÉLYES TERVEK KÉSZÍTÉSEKOR: Táj- és természetvédelmi szempontból: - A tárgyban nevezett szabadvezeték hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló esetleg fészkelő madarakat sérülés és/vagy áramütés ne érje. - Az alkalmazott leesésgátlókat szigetelni kell. - A tervezett oszloptranszformátoron és oszlopkapcsolón minden vezetékátkötést burkolni kell. Az OTR állomás készülékei a szabadvezeték csatlakozási oldalán kell, hogy legyenek, alulról kapcsolódva a szabadvezetékhez. A szigetelőláncok hossza legalább 60 cm kell, hogy legyen. - A nem szigetelhető oszlopkapcsolók felett madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. - A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt. III. AZ ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ ALAPJÁN ELŐRE LÁTHATÓ FELTÉTELEK: Hulladékgazdálkodási szempontból: - A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. - A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. - A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő. - Transzformátor telepítése és üzemeltetése során a poliklórozott bifenilek, a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet előírásait be kell tartani. IV. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK: Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: - A szakhatóság kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, amelyet a Környezethasználó lerótt. Jelen döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési 3

4 eljárás díja Ft, amit a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Környezethasználó megbízásából a LINE-TERV Mérnöki Iroda Bt. (1143 Budapest, Utász u. 9.; a továbbiakban: Tervező) előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Soroksár-Vecsés, Vecsés-Üllő 120 kv-os távvezeték létesítésének előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: Rendelet] 3. számú mellékletének 75. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Rendelet 3. (3) és (4) bekezdése értelmében - az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat - közhírré tétel céljából - megküldte a tervezett tevékenység telepítési helye szerinti Gyál és Vecsés Városok, valamint Felsőpakony Község Önkormányzata Jegyzőjének. A Felügyelőség figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságot. A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt kikötésekkel hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörébe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapította továbbá, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel, a 120 kv-os hálózat és az OTR állomás létesítése közegészségügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartotta szükségesnek. 4

5 Szakhatósági állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörében, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében meghatározott illetékessége alapján alakította ki. Gyál és Vecsés Városok, valamint Felsőpakony Község Önkormányzata Jegyzője tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a vonatkozó iratokba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőséghez a Rendelet 3. (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi szempontból: A vízfolyások légvezetékkel történő keresztezéseinél a vízfolyások kezelőivel egyeztetni kell, a tervezett munkákhoz meg kell kérni a hozzájárulásukat. Továbbá a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29) Korm. rendelet 1. mellékletének 6. pontjában (Víz és vízilétesítmény keresztezése és megközelítése erősáramú kábellel és légvezetékkel) foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Levegő- és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. 5

6 A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a Környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A távvezeték nyomvonala országos jelentőségű védett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000) nem érint, azonban az országos ökológiai hálózat övezetét érinti. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben szerepel az országos ökológiai hálózat övezete, mely a természetvédelmi szempontból jelentős területeket köti össze annak biztosítása végett, hogy a természetközeli állapotokat tükröző területek között a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosítsa. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 5. (2) bekezdés kimondja a természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A Tvt. 17. (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. (5) bekezdése szerint ( elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik ), az előzetes dokumentációban, valamint a természetvédelmi előírásban foglaltaknak 6

7 megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. (2) bekezdése és a Rendelet 5. (2) bekezdés dc) pontja értelmében - a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdéseire figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamos energia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes Területi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága rendelkezik hatáskörrel. A termőföld más célú hasznosítására irányuló engedélyezi eljárás lefolytatására az illetékes körzeti földhivatal, az erdőterület rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételi engedélyezési eljárás lefolytatására az illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága rendelkezik hatáskörrel. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A tevékenység során bekövetkező rendkívüli eseményről telefonon azonnal, írásban 24 órán belül a Felügyelőséget értesíteni kell. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, az erről szóló részletes leírással meg kell keresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. * A határozatot a Felügyelőség a Ktv. 71. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 2. szerint jelen határozat környezetvédelmi hatósági nyilvántartásba vételéről intézkedem. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. 7

8 Az igazgatási és szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. melléklet I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra, melyet a Környezethasználó megfizetett. A fellebbezési eljárás díjának mértékét Díjr. 2. (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen döntés fellebbezés hiányában, külön értesítés nélkül a fellebbezési határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, május 5. Dolla Eszter igazgató megbízásából: Varga István s. k. irodavezető 8