KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: Előadó: Radványi Miklós Szabariné Madar Orsolya Ferencz Zsuzsanna Katkó Lajos Schwenk Zsuzsanna Kalinák Tünde dr. Hoblyák Júlia Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! SALKER Salakfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. egységes környezethasználati engedélye Mellékletek: Te melléklet: technológiai leírás L melléklet: A telephelyen található légszennyező források H melléklet: A Környezethasználó által kezelhető hulladékok listája A melléklet: Adatszolgáltatás H A T Á R O Z A T A SALKER Salakfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. (3032 Apc, Vasút út 1., Cg ; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, az Apc 064/7 és 0130/1 hrsz. alatti alumínium kohósalak lerakó telep és feldolgozó üzemre vonatkozó, KTVF: /2007. számon kiegészített és módosított, KTVF: /2008., KTVF: /2008., KTVF: /2009. és KTVF: /2009. számokon módosított KTVF: /2005. számú egységes környezethasználati engedélyt a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján módosítom és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint. Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: /2005. számon kiadott, és KTVF: /2007. számon kiegészített és módosított, KTVF: /2008., KTVF: /2008., KTVF: /2009. és KTVF: /2009. számokon módosított egységes környezethasználati engedély hatályát veszti. I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A telephely adatai: Cím: 3032 Apc, Vasút u. 1. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 Helyrajzi szám: Apc, 064/7 hrsz. (feldolgozó üzem), Apc, 0130/1 hrsz. (veszélyeshulladék-lerakótelep) Környezetvédelmi Területi Jel: (feldolgozó üzem), (veszélyeshulladék-lerakótelep) KTJ létesítmény: (feldolgozó üzem) (veszélyeshulladék-lerakótelep) Súlyponti EOV koordináták: X: Y: (feldolgozó üzem) X: Y: (veszélyeshulladék-lerakótelep) Az Apc, 064/7 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa: Qualital Alumíniumipari Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Az Apc, 0130/1 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa: SALKER Salakfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. 2. A Környezethasználó adatai: Neve: SALKER Salakfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. Székhelye: 3032 Apc, Vasút u. 1. Cégjegyzékszáma: Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Statisztikai számjele: Az engedélyezett tevékenység: A Környezethasználó a telephelyén egy feldolgozó üzemet (Apc 064/7 hrsz.) és egy veszélyeshulladék-lerakótelepet (Apc 0130/1 hrsz.) üzemeltet. A fő tevékenysége az alumínium salak feldolgozás a feldolgozó üzemben és az annak következtében keletkező salakhulladék lerakással történő ártalmatlanítása. Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 2. számú mellékletének 5.1. pontja szerint: Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az égetést) végző telephelyek 10 tonna/nap kapacitáson felül Az előkezelési, hasznosítási tevékenység besorolása a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 4. számú melléklete szerint: R 12 - Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében; R 4 - Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása. Az ártalmatlanítási tevékenység besorolása a Hgt. 3. számú melléklete szerint: D5 Lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban stb.). A hulladéklerakó kategóriája a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet] 4. (1) bekezdésének c) pontja alapján: veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (C kategória). 4. A hulladéklerakó műszaki jellemzői: A hulladéklerakó medencék mérete: I., II., III. számú medencék térfogata m 3 IV. számú medence térfogata m 3 V. számú medence térfogata m 3 2

3 VI. számú medence térfogata m 3 A VII. számú tervezett medence térfogata m 3 (várható építés ben). A VIII. számú tervezett medence térfogata m 3 (várható építés ben) április 1-ig lerakott mennyiség: tonna. A medencék műszaki védelme: A medencék aljzatszigetelése: I. számú medence (lezárt) 30 cm felületi szivárgó réteg (k> 10-4 m/s) 500 g/m 2 geotextília HDPE 2,5 mm műanyaglemez 3x20 cm épített természetes anyagú szigetelő réteg (k= 10-9 m/s) II. és III. számú medence (lezárt) 30 cm felületi szivárgó réteg (k> 10-4 m/s) 500g/m 2 geotextília HDPE 2,5 mm műanyaglemez 30 cm felületi szivárgó réteg (k> 10-4 m/s) 500 g/m 2 geotextília HDPE 2,5 mm műanyaglemez 3x20 cm épített természetes anyagú szigetelő réteg (k= 10-9 m/s) IV. számú medence (lezárás 2012-ben) 30 cm felületi szivárgó réteg (k> 10-4 m/s) 500g/m 2 geotextília HDPE 2,5 mm műanyaglemez geofizikai monitoring rendszer (IV. medencétől kezdve) 30 cm felületi szivárgó réteg (k> 10-4 m/s) 500 g/m 2 geotextília HDPE 2,5 mm műanyaglemez 3x20 cm épített természetes anyagú szigetelő réteg (k= 10-9 m/s) V. (töltés alatt) és VI. számú medence (építés alatt): 200 g/m 2 geotextília 50 cm felületi szivárgó réteg (k> 10-3 m/s) g/m 2 geotextília HDPE 2,5 mm műanyaglemez g/m 2 geotextília geofizikai monitoring rendszer 30 cm felületi szivárgó réteg (k> 10-3 m/s) g/m 2 geotextília HDPE 2,5 mm műanyaglemez 3x20 cm épített természetes anyagú szigetelő réteg (k= 10-9 m/s) Az I-IV. medencék vasbeton oldalfalának szigetelése 2 mm vastag CARBOFOL CHD fóliával készül, ahogyan a párologtató medence szigetelése is. Az V. és VI. számú medence vasbeton oldalfalának szigetelése 2 mm vastag HDPE műanyaglemezből készül. 3

4 VII. és VIII. számú medence (tervezett) aljzatszigetelése: 1 réteg 200 g/m 2 geotextília 30 cm szivárgó réteg, dréncsővel (k 10-3 m/s) 1 réteg 1000 g/m 2 geotextília 1 réteg 2,5 mm HDPE fóliaszigetelés 1 réteg 1000 g/m 2 geotextília Geofizikai monitoring rendszer 30 cm szivárgó réteg dréncsővel (k 10-3 m/s) 1 réteg 1000 g/m 2 geotextília 1 réteg 2,5 mm HDPE fóliaszigetelés 3x20 cm épített természetes anyagú szigetelő réteg (k 10-9 m/s) VII. és VIII. számú medence (tervezett) oldalszigetelése: 1 réteg 2,0 mm HDPE fóliaszigetelés Geofizikai monitoring rendszer cm vastag vízzáró beton 50 cm vastag geológiai szigetelőréteg, agyagréteg (k 10-9 m/s) Homokoskavics háttöltés A medencék kialakításának tervezett üteme: VII. számú medence építése évben VIII. számú medence építése évben A medencék rekultivációs rétegrendje: I. számú medence (lezárt) 50 cm humuszos termőtalaj, füvesített felszínnel 1 réteg geotextília elválasztóréteg (300 g/m 2 ) 30 cm vízgyűjtő szivárgó (k> 10-4 m/s) 1 réteg geotextília védőréteg (600 g/m 2 ) 1,2 mm vastag EPDM szigetelő fólia 2 x 25 cm agyag szigetelés (k < 5 x10-8 m/s) 1 réteg geotextília elválasztó réteg (300 g/m 2 ) 30 cm kavics gázkiegyenlítő-vezető réteg kiegyenlítő réteg II. és III. számú medence (lezárt) 30 cm humuszos termőtalaj, füvesített felszínnel 50 cm agyagos altalaj 20 cm gyökérzáró réteg (építési törmelék) 50 cm vízgyűjtő szivárgó (k> 10-4 m/s) 1 réteg geotextília védőréteg (300 g/m 2 ) 1,25 mm vastag EPDM szigetelő fólia 2 x 25 cm agyag szigetelés (k < 5 x10-9 m/s) 1 réteg geotextília elválasztó réteg (200 g/m 2 ) 30 cm kavics gázkiegyenlítő-vezető réteg kiegyenlítő réteg IV., V. és VI. számú medence (tervezett) 30 cm humuszos termőtalaj, füvesített felszínnel 50 cm agyagos altalaj 20 cm gyökérzáró réteg (építési törmelék) 50 cm vízgyűjtő szivárgó (k> 10-4 m/s) 4

5 1 réteg geotextília védőréteg (300 g/m 2 ) 1,25 mm vastag EPDM szigetelő fólia 2 x 25 cm agyag szigetelés (k < 5 x10-9 m/s) 1 réteg geotextília elválasztó réteg (200 g/m 2 ) 30 cm kavics gázkiegyenlítő-vezető réteg kiegyenlítő réteg VII. és VIII. számú medence (tervezett): 30 cm humuszos termőtalaj, füvesített felszínnel 50 cm agyagos altalaj 20 cm gyökérzáró réteg (építési törmelék) 50 cm vízgyűjtő szivárgó (k> 10-4 m/s) 1 réteg geotextília védőréteg (300 g/m 2 ) 1,25 mm vastag EPDM szigetelő fólia 2 x 25 cm agyag szigetelés (k < 5 x10-9 m/s) 1 réteg geotextília elválasztó réteg (200 g/m 2 ) 30 cm kavics gázkiegyenlítő-vezető réteg kiegyenlítő réteg Az I., II. és III. számú medencék rekultivált felületén egyenletesen elosztottan db gázkivezető csővel vezetik el a keletkező ammóniát. A későbbiekben lezárásra kerülő medencék esetében a keletkező ammóniagáz elvezetését szintén gázkutakkal vezetik majd el. A rekultiváció tervezett ütemezése: I-III. számú medence rekultivációja elkészült. IV. számú medence tervezett rekultivációja V. számú medence tervezett rekultivációja VI-VII-VIII. számú medencék tervezett rekultivációja Utómonitoring: II. A TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁR O ZÁSA Megállapításra került, hogy a tervezett tevékenységből országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. Levegővédelmi szempontból: A légszennyező pontforrásokon (P1, P2) kibocsátott szennyezőanyagok terjedésvizsgálata alapján a pontforrások együttes hatásterülete a P1 pontforrás köré írható 48 méter sugarú kör. A hulladéklerakó, mint légszennyező forrás meghatározott hatásterülete egy, a vizsgált medencéi (I-V.) együttes területének középpontja köré írható 280 méter sugarú kör, ezért a tevékenység hatásterülete is ugyanennyi. Zajvédelmi szempontból: A hulladéklerakón folytatott tevékenység hatásterülete D-i irányban a telekhatártól számított 190 méter, K-i irányban 180 méter, É-i irányban 250 méter, Ny-i irányban 60 méter. Vízvédelmi szempontból: A hulladéklerakó a Szuha-pataktól méterre, a Zagyva-folyótól 2 km távolságra található. A lerakó környezetében kijelölt hidrogeológiai védőterület vagy egyedi telepítésű, illetve telepszerűen kialakított vízbeszerző hely nincs. 5

6 III. AZ ÜZEMELTETETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE ÉS A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA Az üzemeltetett technológia ismertetését jelen határozat Te melléklete tartalmazza. IV. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások: 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi Minden olyan módosítás, amely a Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások: 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, 6

7 a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 3. Vízvédelmi előírások: 3.1. A talajvíz helyzetének és a lerakó talajvízre gyakorolt hatásának nyomon követésére a lerakó területén kialakított, 4 db monitoring kútból álló monitoring rendszert a továbbiakban is üzemeltetni kell A V1 és V3 jelű monitoring kutakra vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáció Felügyelőségre történő benyújtásával. Határidő: május A monitoring rendszert az alábbiak szerint kell üzemeltetni: - A vizsgálatokat féléves gyakorisággal kell elvégezni. A vizsgálandó komponensek: általános vízkémiai paraméterek, toxikus fémek. A vízmintavételek alkalmával (szivattyúzás előtt) meg kell mérni a kutakban a vízszintet. - A minőségvizsgálatokat és mintavételezéseket csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A mintavételi- és laboratóriumi jegyzőkönyveket a vizsgálati eredményekhez mellékelni kell. - A mintavételezésnél és a minőségvizsgálatoknál, azok értékelésénél a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: favr.) előírásai és az ott megadott szabványok alkalmazandók. - A vizsgálatok során alkalmazandó kimutatási határértéknek a favr.-ben meghatározott (B) értéknél kisebbet kell alkalmazni. - A vízszint és vízminőségi adatokat évenként kiértékelve meg kell küldeni a Felügyelőség részére. A tárgyévre vonatkozó vizsgálati eredményeket és azok értékelését a tárgyévet követő év március 31-ig kell benyújtani Csurgalékvizet szikkasztani tilos. A területen csak tiszta csapadékvíz szikkasztható el, továbbá figyelembe kell venni, hogy a szikkasztás ne okozzon hosszútávon se környezetszennyezést A csapadék és csurgalékvíz gyűjtőmedencék esetleges leürítése esetén (melyet normál üzemelés mellett nem terveznek) az elhelyezés lehetőségéről a Felügyelőség a tárolt vizek minőségének vizsgálati eredményének függvényében dönt. Ilyen esetben a várható leürítés tervezett időpontja előtt legalább 4 héttel el kell végezni a vizsgálatot. Az eredményeket - a javasolt elhelyező hely megjelölésével - meg kell küldeni Felügyelőségünknek az elhelyező terület jóváhagyása céljából. A medencék vizét a következő komponensekre kell megvizsgálni: ph, vezetőképesség, KOI k, SZOE, toxicitás, továbbá a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében a Veszélyes és mérgező anyagok csoportban felsorolt komponensekre. 7

8 3.6. Bármilyen, a környezetet érintő rendkívüli eseményt jelenteni kell a Felügyelőségnek és szennyezés észlelése esetén, annak megszüntetéséről a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: favr.) alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell a Környezethasználónak. 4. Levegővédelmi előírások: 4.1 A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni, a műszaki előírások és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni. 4.2 Az L mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeket a tevékenység végzése során folyamatosan be kell tartani. 4.3 A megállapított kibocsátási határértékek betartásának méréssel történő ellenőrzését a P1 és a P2 pontforrásokra 5 évente kell elvégezni. 4.4 A P1 és a P2 pontforrásokra vonatkozó következő emisszió mérésekről készült vizsgálati jegyzőkönyv benyújtási határideje: október A P2 jelű pontforrásra vonatkozóan az időszakos mérési kötelezettség alól 5 évre felmentést adok. 4.6 A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatási kötelezettségnek (légszennyezés mértéke éves jelentés, adatlap adatainak változása esetén pedig LAL V adatszolgáltatás) eleget kell tenni. 4.7 A szálló por koncentrációjának ellenőrzését a NATURAQUA Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. által március 31-én készített levegőtisztaságvédelmi monitorozási terv alapján kell elvégezni éves gyakorisággal. A mérési jegyzőkönyveket a tárgyévet követően az éves értékelő jelentéssel együtt kell a Felügyelőségre megküldeni. 4.8 A rendkívüli, váratlan levegőszennyezés elkerülése érdekében a technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell. 4.9 A diffúz kiporzás elkerülése érdekében a telephely területének rendszeres takarítását (időjárástól függően mosással, locsolással) el kell végezni. 5. Zajvédelmi előírások 5.1. A szabadtéri tevékenységet korszerű, alacsony zajszintű berendezésekkel kell továbbra is végezni A jelenlegi zajkibocsátás megőrzése érdekében a gépek, berendezések jó műszaki állapotáról folyamatos ellenőrzéssel, rendszeres karbantartással kell gondoskodni Amennyiben a telephelyen belül új technológia bevezetésére, korszerűsítésére, vagy berendezések és részegységek cseréjére és felújítására kerül sor, akkor a tevékenységet akusztikai tervezés mellett, a létesítmény zajkibocsátásának csökkentését eredményező módon kell végezni. 8

9 6. Hulladékokkal kapcsolatos előírások: 6.1. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével kell végezni A Környezethasználó telephelyén a H mellékletben foglalt hulladékok kezelhetők A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 18. és 3. számú melléklete alapján, a rekultiváció során elvégzett munkálatokról, valamint a lerakó működtetése és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, vizsgálati eredményekről évente összefoglaló jelentést kell készíteni és a Felügyelőségre minden év április 30-ig be kell nyújtani. Az első jelentés benyújtási határideje: április A hulladéklerakó bővítéseként épülő VII. és VIII. számú medence kialakítása során a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében előírtakat kell figyelembe venni A VII. és VIII. számú medence kialakítása után a Felügyelőség helyszíni szemlét tart. A VII. és VIII. számú medence kialakítását követően töltésük akkor kezdhető meg, ha a Felügyelőség által tartott helyszíni szemle megfelelő eredménnyel zárult és a jogszabályok szerinti működés biztosított A hulladéklerakó medencék végleges rekultivációs rétegrendjének kialakítása során a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. számú mellékletének pontjában előírtakat kell figyelembe venni A rekultivációs munkálatokat, annak megkezdése előtt 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a Felügyelőség A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésénél, illetve ártalmatlanításánál a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: 98/2001. Korm. rendelet) előírásait be kell tartani A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18) Korm. rendelet 10. előírásai szerint a veszélyes hulladék kezelésre történő átvételének esetében a Környezethasználó negyedévente egy alkalommal, a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig, illetve a nem veszélyes hulladékok kezelésre történő átvétele esetében évente köteles adatot szolgáltatni. 7. Természetvédelem: 7.1. A telephellyel határos Szuha-patak ökológiai állapotának rontása, veszélyeztetése tilos. 8. A monitoringra és adatszolgáltatásra vonatkozó általános előírások: 8.1. A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melynek tartalmi követelményeit az A melléklet tartalmazza A monitoring rendszerben a minták vételezése, kiértékelése és a vizsgálatok pontosságának meghatározása csak a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon alapulhat, az ennek való megfelelést igazolni kell. 9

10 8.3. A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz A Környezethasználó köteles jelentést készítni a monitoringköteles adatokkal kapcsolatban, valamint a folyamatjelzők minden rendkívüli, kiugró adatáról valamint minden ezen adatokon alapuló elemzésről. 9. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások: 9.1. A Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Felügyelőség ügyeleti szolgálatát (tel: 30/ ), amennyiben: - bármely szennyező anyag jelen engedélyben meghatározott határértékeket túllépő kibocsátását észleli, - bármely szennyező anyag olyan kibocsátását észleli, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - bármely technológia, vagy berendezés működési zavarát, meghibásodását észleli, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat; - olyan baleset történik, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat napon belül a fenti bejelentéseket írásos formában is be kell nyújtani a Felügyelőségre, melyben ismertetni kell a megtett intézkedéseket és azok eredményességét A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy A tevékenység során bekövetkező havária esetén a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell a kárelhárítási tevékenység azonnali megkezdése mellett A rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotokat üzemnaplóban kell dokumentálni és a hatósági ellenőrzés alkalmával bemutatni A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban a rendkívüli eseményektől eltekintve előre értesíteni az alábbi esetekben: - a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; - a létesítmény teljes vagy részleges leállása, mely valószínűleg meghaladja az egy éves időtartamot; - a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 10. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 10

11 11. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényben, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; - a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; az elszennyeződött berendezések kezelésével; az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; - az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. V. SZAKHATÓSÁGOK ELŐÍRÁSAI Az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései: A létesítmény határérték feletti koncentrációban légszennyező anyagokkal a környezetét ne terhelje. A védőfásítást, allergiát nem okozó fajtákkal az új tárolómedencék körül is folytatni szükséges, illetve a megtelt medencéket földdel megfelelően le kell fedni. VI. E GYÉB ELŐÍRÁSOK Jelen engedély a jogerőre emelkedését követően január 31-ig érvényes. Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: /2005. számon kiadott, és KTVF: /2007. számon kiegészített és módosított, KTVF: /2008., KTVF: /2008., KTVF: /2009. és KTVF: /2009. számokon módosított egységes környezethasználati engedély, mint szerkezetileg önálló határozat hatályát veszti. 11

12 Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni és a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőséghez benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: ezt hatályos jogszabály előírja a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges; a Környezethasználó tevékenységében a Korm. rendelet 2. (3) d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani; az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja; a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására a Korm. rendelet. 20. (12) bekezdése, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) a megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ugyanakkor a Ket. vonatkozó előírásai a módosítást nem zárják ki. VII. J OG KÖV E T KE ZM É N Y E K 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet a Korm. rendelet 26. -a alapján - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 12

13 3. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, azaz hétszáz-ötvenezer forint, melyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, amelyet a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Környezethasználó az Apc 064/7 és 0130/1 hrsz. alatti - alumínium kohósalak lerakó telepen és feldolgozó üzemen folytatott tevékenysége a Korm. rendelet 2. számú mellékletének 5.1. pontja szerint [ Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az égetést) végző telephelyek 10 tonna/nap kapacitáson felül ] egységes környezethasználati engedély köteles, melyre a Felügyelőség által kiadott KTVF: /2007., KTVF: /2008., KTVF: /2008., KTVF: /2009. és KTVF: /2009. számokon módosított KTVF: /2005. számú egységes környezethasználati engedéllyel (a továbbiakban: Engedély) rendelkezik. A Környezethasználónak a Korm. rendelet 20. (8) bekezdése értelmében az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálnia. A Környezethasználó ennek eleget téve benyújtotta a Felügyelőségre a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt. A Felügyelőség a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a létesítmény helye szerinti Apc Község Önkormányzat Jegyzőjének és az érintett Jobbágyi Község Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Jobbágyi Község Önkormányzat Jegyzője 637/2/2010. számon, Apc Község Önkormányzat Jegyzője február 16-án érkeztetett levelében tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel megtörténtéről. Az eljárással kapcsoltban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. 13

14 A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32./A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában az egységes környezethasználati engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt kikötésén túl az alábbi kikötésekkel járult hozzá: Az üzemi létesítményből származó zajterhelés mértéke a zajtól védendő lakóterületen ne haladja meg nappal az 50 db, éjjel a 40 db határértéket. A lerakott hulladék felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának ellenőrzésére tovább kell üzemeltetni, illetve bővíteni a monitoring rendszert. Az üzemeltetés közben keletkező települési hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról, a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, ártalmatlanításáról folyamatosan gondoskodni kell. A Felügyelőség ezen kikötéseket saját előírásainak megadásakor figyelembe vette, ezért a határozat rendelkező részében külön, a szakhatósági előírások között nem szerepeltette. Az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete /2010. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A tárgyi dokumentáció szerint a SALKER Salakfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. tulajdonában lévő alumínium kohósalak lerakó a Heves-megyei Apc községtől északnyugatra, a Nógrád-megyei Jobbágyi Községgel határos 0130/1 helyrajzi számú ingatlanon a 21. számú főúttól kb méterre nyugatra található. A jelzett főutat a lerakóval 700 méter hosszú, szilárd burkolatú bekötőút köti össze. A lerakó bejárati kapuja mögött lévő hídmérlegen történik a beszállított hulladék mennyiségmérése és átvétele. A Big-Bag -be (lágyfalú konténer) csomagolt salakanyagot a szállítójárművekről daruval emelik be a szigeteléssel ellátott lerakótér kijelölt pontjára. A talajvíz minőségi állapotának folyamatos nyomon követésére figyelő kutakból álló monitoring rendszer létesült. ( ) Fentiekre tekintettel szakhatósági hozzájárulásomat a rendelkező részben foglalt feltételekkel közegészségügyi szempontból megadtam. Jobbágyi Önkormányzat Jegyzője 637/1/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában, a felülvizsgálati dokumentáció alapján kikötés nélkül hozzájárult a tevékenység végzéséhez és az egységes környezethasználati engedély kiadásához, az alábbi indoklással: A tárgyi ügyben benyújtott dokumentáció nem ellentétes Jobbágyi Község Önkormányzatának a helyi környezet védelméről szóló 4/2004. (III. 29.) rendeletével, illetve Jobbágyi Község összevont rendezési tervének felülvizsgálatáról szóló 12/2004. (IX. 1.) rendeletével, ezért a szakhatósági hozzájárulást megadtam. Apc Község Önkormányzat Jegyzője /2011. számú szakhatósági állásfoglalásába az alábbiakat foglalta: Hozzájáruló szakhatósági állásfoglalásunkat megadjuk, abban az esetben ha a 7. pontban (Msz. 9/2010. és Msz: 9/2010/2. számú dokumentációk 7. fejezete) leírt javasolt intézkedéseket maradéktalanul betartják. A Felügyelőség ezen kikötést külön nem szerepeltette jelen határozat rendelkező részében, mivel az abban foglaltakat így a Msz. 9/2010. és Msz: 9/2010/2. számú dokumentációk 7. fejezetében található javaslatokat - az eljárás során vizsgálta és saját előírásainak megtétele során figyelembe vette. Az eljárás során a Felügyelőség megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció hulladékgazdálkodási szempontból hiányos, ezért KTVF: /2010. számon tényállás tisztázására szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó a felszólításnak eleget tett. 14

15 A benyújtott teljes körű felülvizsgálati dokumentáció és annak kiegészítése alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Vízvédelmi szempontból: A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Apc érzékeny besorolású. A favr. 8. -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Ennek megfelelően a területen monitoring rendszer üzemeltetése indokolt. Az M1 és M5 (a vízjogi üzemeltetési engedély szerint K-35 és K-36) jelű monitoring kutak KTVF: 1956/2007. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. Levegővédelmi szempontból: A feldolgozó üzemcsarnokban telepítésre került 1 db t/év, 1 db t/év és 1 db t/év névleges kapacitású alumíniumsalak feldolgozó berendezés. A Környezethasználó üzemében alumínium olvasztási salak mechanikai dúsítását végzik. A három berendezésből két pontforráson (P1 és P2) távozik a zsákos leválasztón keresztül elszívott por. A P1 pontforráshoz tartozik az I. és III. sz. salakfeldolgozó, míg a P2 pontforráshoz a II. sz. feldolgozó berendezés. A benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban bemutatásra került, hogy a pontforrások légszennyezőanyag kibocsátása a megengedett határérték alatt van, továbbá a tevékenységből eredő diffúz kiporzás sem okoz határérték feletti légszennyezettséget a telephely területén. A dokumentáció a P1 pontforrás köré írható 48 méter sugarú körön belül állapította meg a pontforrások együttes hatásterületét. A lerakó hatásterületét pedig a vizsgált medencéi (I-V.) együttes területének középpontja köré írható 280 méter sugarú körön belül állapította meg. A technológiához kapcsolódó közúti szállítás (üzem területére az alapanyag beszállítás, valamint a lerakóra történő kiszállítás) nem módosítja érezhetően a 21. sz. főút forgalmából kialakuló légszennyezettségi állapotot, hatása nem kimutatható. A Felügyelőség előírásait a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása kivételével, a levegő védelméről szóló, 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak alapján adta meg. A légszennyező anyag kibocsátási határérték a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 6. számú mellékletében foglaltak alapján került megállapításra. A pontforrásokra vonatkozó mérési gyakoriságot a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: 6/2011. VM rendelet) 14. számú melléklete alapján határoztam meg. A Környezethasználó az eljárás során a P2 jelű pontforrásának mérési kötelezettsége alóli felmentését kérte a 6/2011. VM rendelet 15. (2) bekezdése alapján. A benyújtott dokumentációban igazolta, hogy a P1 és a P2 jelű pontforrások hasonló műszaki, illetve üzemelési paraméterekkel működnek, továbbá hogy a P1 pontforrás mérésével a P2 pontforrás légszennyező anyag kibocsátása meghatározható. A kérelem, valamint a P1 jelű pontforrás október 15-én történt időszakos méréséről készült jegyzőkönyvében (Jkv. jele: L/2009-KvLab) foglaltak alapján a P2 jelű pontforrást légszennyező kibocsátásának mérési kötelezettsége alól a Felügyelőség felmentette. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelőség a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 16. -ban foglaltak szerint írta elő. 15

16 A rendelkező rész, levegővédelmi előírások 4.7. pontjában előírt immissziós méréseket a tevékenység szálló por koncentrációjának ellenőrzése és aktualizálása érdekében kell elvégezni a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdése alapján. A rendelkező rész, levegővédelmi előírások 4.8. és 4.9. pontjában foglaltakat a telephellyel átellenben lévő vasútállomás területéről többszöri alkalommal érkezett panaszok elkerülése érdekében írta elő a Felügyelőség. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A feldolgozó üzem Apc község külterületén a település lakott területeitől nyugatra, a QUALITAL Kft. tulajdomában lévő ipartelepen található. A SALKER Kft. által bérelt üzemépülettől nyugati irányban a szintén alumínium feldolgozással foglalkozó ALU-BLOCK Kft. üzemépülete és területe található, melyen túl a Vasút utcai telekhatárig terjedő területet a QUALITAL Kft. tulajdonában lévő üzemi épületek, területek foglalják el. A Vasút utcán túl a Hatvan-Salgótarján vasútvonal és vasútállomás területe helyezkedik el. A vasútvonaltól nyugatra Ma jelű általános mezőgazdasági terület,eg jelű gazdasági célú erdőterület, Gksz jelű kereskedelmi-szolgáltató terület építési övezetbe sorolt területek vannak. A salakfeldolgozó üzem területe déli irányban Apc és Zagyvaszántó községek közigazgatási határa mentén lévő, Zagyvaszántó gksz jelű területével határos, amelyen túl a Rákóczi utca mentén Lf-1 jelű lakóterület kezdődik. Az üzem, illetve iparterület keleti telekhatára mentén a Szuha patak húzódik. A patakon túli területek településrendezési terv szerinti besorolása EG és Ma övezetek. Északi irányban más vállalkozások üzemépületei és területei találhatók. Az üzemi épületeken túl, ÉNy-ra a Vasút utca telekhatárához közel egy irodaépület található. A Vasút utca menti Gksz övezetű területen lakóépületek vannak. A legközelebbi zaj ellen védendő létesítmények, épületek, területek: D-i irányban m-re Zagyvaszántó község lakóterületei, K-i irányban m-re Apc község lakóterületei, ÉNy-i irányban kb m-re a QUALITAL Kft. irodaháza, ÉNy-i irányban kb m-re Apc, Gyár utca menti lakóterülete. A telephely környezeti zajkibocsátását a feldolgozó üzemcsarnokban és a szabadban működő technológiai és kiszolgáló berendezések, a szabadban folytatott tevékenységek (alapanyag szállítás, rakodás, deponálás, alapanyag előkészítés) és a telephelyen közlekedő járművek határozzák meg. A feldolgozó üzemben három műszakos munkarendben dolgoznak. Alapanyag beszállítás csak nappali időszakban történik. A telephelyre naponta átlagosan 8-10 jármű érkezik és távozik. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási forgalom a jelenlegi közlekedési eredetű zajterhelést 0,1-0,9 db-lel emeli meg. Ez a növekedés az érintett lakóépületek zajterhelésében észrevehető változást nem jelent. A feldolgozó üzemben a jelentős zajkibocsátású berendezéseket (malmokat) zajcsökkentő építményben helyezték el. A szabadtéri tevékenységet korszerű berendezésekkel végzik, melyek műszaki állapotáról rendszeres karbantartással folyamatosan gondoskodnak, szervezési intézkedésekkel a munkafolyamatok hatását korlátozzák. A zajszintmérések és számítások alapján a feldolgozó üzemből származó zaj a környező települések zajtól védendő területein nem észlelhető, a jelentős távolságok miatti zajszintcsökkenés eredményeként az üzem zaja a környezeti háttérzajtól függetlenül nem határozható meg. Az üzemben folytatott tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterületének határa: A telephelytől Ny-i irányban 550 m-re, D-i irányban az Lf övezetű lakóterület irányába 250 m-re, K-i irányban az Lf övezetű lakóterület irányába 680 m-re, É-i irányba a Gksz övezetű lakóterület irányába 380 m-re húzódik. 16

17 Ezen távolságokon belül zajtól védendő terület, épület nem helyezkedik el, ezért a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése alapján zajkibocsátási határérték megállapítása nem indokolt. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Környezethasználó a benyújtott dokumentációban kérte az Engedélyben szereplő kezelhető hulladékok mennyiségének összesített formában történő megadását, mivel korábban azok az egyes hulladék fajták mellett szerepeltek. A veszélyes és a nem veszélyes hulladékok kezelhető összmennyisége nem változott, csak átcsoportosítás történt. A lerakásra kerülő hulladékok mennyisége változatlan. A benyújtott dokumentáció, a hulladékgazdálkodási szempontú kiegészítéssel megfelel a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 7. -ában előírtaknak. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy az VII. és VIII. számú medence oldal- és aljzatszigetelése megfelel a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben előírtaknak. A tervezett bővítés nem jelent nagyobb terhelést a környezeti elemekre nézve, ezért a benyújtott tervdokumentációt a Felügyelőség a határozat rendelkező részében foglaltak szerint elfogadta. A hulladéklerakó medencék végleges rekultivációs rétegrendjének kialakítása megfelel a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében előírtaknak. A Környezethasználó telephelyén kezelhető hulladékok köre a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete alapján került megállapításra. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a Hgt., a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, a 98/2001. Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18) Korm. rendelet és a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján adta meg. Táj- és természetvédelmi szempontból: Tárgyi ingatlan országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet nem érint, de a telephellyel határos Szuha-patak része az országos ökológiai hálózat övezetének. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben szerepel az országos ökológiai hálózat övezete, mely a természetvédelmi szempontból jelentős területeket köti össze annak biztosítása végett, hogy a természetközeli állapotokat tükröző területek között a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosítsa. A rendelkező részben foglalt előírások betartásával táj- és természetvédelmi érdekek nem sérülnek. * A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló felülvizsgálati dokumentációt, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat, illetve a Felügyelőség szakosztályai által adott véleményeket. Összességében megállapítható, hogy a telep üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek állapotát károsan befolyásolja. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, és a megteendő intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelőség. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A Felügyelőség a fentiek és a Kvt. 66. (1) bekezdésének b) pontja, a Korm. rendelet 20. (8) és (10) bekezdése alapján, valamint a Ket. 71. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. 17

18 A Felügyelőség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvt., a Korm. rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi, levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok előírásait. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvt., valamint a Korm. rendelet értelmében írta elő. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvt. 96./B (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a Korm. rendelet 23. -a, a bejelentési kötelezettségről a Kvt a alapján rendelkezett a Felügyelőség. Az engedély érvényességi idejének megállapítása a Korm. rendelet 20. (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Felügyelőség jelen engedély VII. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KR.) 1. számú melléklet III. fejezetének pontja alapján került megállapításra. Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot, mint hirdetményt a Felügyelőség a Kvt. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá a Korm. rendelet 20 (8) bekezdése alapján, közhírré tétel céljából megküldi az eljárásban részt vett Apc Község és Jobbágyi Község Önkormányzat Jegyzőinek, akik tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel megtörténtéről. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a KR. 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. 18

19 Jelen döntés fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon jogerőre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, február 28. Dolla Eszter s. k. igazgató Kapják: ügyintézői utasítás szerint. 19

20 Te melléklet a KTVF: /2011. számú határozathoz A gyártástechnológia ismertetése és a tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika A létesítményben folytatott tevékenység leírása: A Környezethasználó alumínium további kinyerésére alkalmas kohósalakot dolgoz fel, kinyerve belőle a fémalumíniumot. Az üzemben alumínium olvasztási salak mechanikai dúsítását végzik A feldolgozó üzemcsarnokban telepítésre került 1 db t/év, 1 db t/év és 1 db t/év névleges kapacitású - I., II. és III. számú - alumíniumsalak feldolgozó berendezés A három berendezésből két pontforráson (P1 és P2) távozik a zsákos leválasztón keresztül elszívott por. A P1 pontforráshoz tartozik az I. és III. sz. salakfeldolgozó, míg a P2 pontforráshoz a II. sz. feldolgozó berendezés. A nem hasznosítható hulladékot lerakással ártalmatlanítják az Apc 0130/1 hrsz-ú területen. Az Apc, Vasút út 1. sz. alatti telephelyen a határozat H/a. és H/b. mellékletében szereplő veszélyes és nem veszélyes hulladékok: R 12 kód (átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében) szerinti előkezelését; R 4 kód (fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása) szerinti hasznosítását végzik. Az Apc, 0130/1 hrsz. alatti, a Környezethasználó tulajdonában lévő hulladéklerakón a H/c. mellékletben felsorolt veszélyes és nem veszélyes hulladékok: D5 kód szerinti ártalmatlanítása (lerakás műszaki védelemmel ellátott veszélyes hulladéklerakó telepen) történik. A telephelyre beszállított hulladékok kezelése az alábbiak szerint történik: Előkezelés (válogatás és darabolás); Hasznosítás (Al tartalmú salak őrlésével, koptatásával további feldolgozásra alkalmas granulátum előállítása); Az előkezelés és hasznosítás során keletkező hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása. Előkezelés: Az anyag típusától (darabosságától) függően a fémcsöpedékeket amelyek készterméknek minősülnek kézzel kiválogatják. A darabos (60 mm-nél nagyobb szemcseméretű) hulladékokat pofástörő berendezésen tovább aprítják a kívánt szemcseméret eléréséig. Aprítás, fémvisszanyerés: A salakot rudas malomban kíméletes őrlésnek vetik alá, amelyeknek során a rideg, oxidos részek porrá zúzódnak, az értékes fémrészecskék viszont csupán képlékeny alakváltozást szenvednek, ellaposodnak, de térfogatuk nem csökken. Az őrlést követően, szemcsenagyság szerint osztályozva az alábbi anyagok keletkeznek: - a 0,8 mm alatti por frakció, jellemzően fémben szegény ( Al < 10%), - az e fölötti jellemzően fémben dús. 20