ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV KÉZDI-VÁSÁRHELYI IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA 2015 / 2016.tanév

Átírás

1 ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV KÉZDI-VÁSÁRHELYI IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA 2015 / 2016.tanév Szomor, november 4. Készítette: Mihalovics Péterné

2 I. Az önértékelés és jelentősége Az önértékelés törvényi háttere: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára Az önértékelésről: A magyar köznevelési rendszer minőségének javítása érdekében az oktatásirányítás új szerkezetű intézményhálózatot, irányítási és ellenőrzési modellt vezetett be. Az értékelés területei, szempontjai, valamint az értékelés alapját képező pedagógusra, vezetőre és intézményre vonatkozó általános elvárások az önértékelésben is ugyanazok, mint a tanfelügyeleti ellenőrzés esetén. Fő céljai az intézmény pedagógiai, szakmai munkájának fejlesztése, a fejlesztendő területek meghatározása, a pedagógusok támogatása a minősítési eljárást megelőzően. Az értékelés alapját az általános pedagógiai-szakmai elvárások alkotják. Az önértékelés az intézmény partnereinek (pl.: szülők, pedagógusok) bevonásával történik. II. Az önértékelési csoport Az önértékelési csoport én alakult meg. A tagok kiválasztásának szempontjai: - Jártasság a minőségbiztosításban - Szakmai hitelesség - Jó szervezőkészség - Jogszabályismeret - Személyiségbeli alkalmasság A tagok munkaköre és megbízatásaik: Orosz Attila: földrajz-testnevelő tanár (szakvizsgázott) a csoport irányítása, dokumentumelemzés intézményi, vezetői, óralátogatás Szlenicskó Mónika: dokumentumelemzés pedagógus, óralátogatás Schuszter Mariann: interjúk, kérdőívek, informatikai rendszer kezelése III. Az e tanévi önértékelésben részt vevő pedagógusok és vezetők névsora Bilcsik Judit matematika szakos tanár Dévényiné Csákvári Adrienne nemzetiségi német tanító, technika tanár Dudaskó Zoltánné tanító Kerényi Józsefné nemzetiségi német tanító Orosz Attila földrajz-testnevelés szakos tanár (2016-ban minősítés) Schuszter Mariann nemzetiségi német tanár Mihalovics Péterné intézményvezető, gyógypedagógus (2.év) IV. Az intézményi önértékelés megvalósításának ütemezése 1. Pedagógus önértékelések A pedagógusok önértékelés a pedagógusra vonatkozó elvárások alapján történik. Az intézmény pedagógusainak önértékelési ütemezése az I. sz. mellékletben található. 2

3 Területei: 1. terület: Pedagógiai módszertani felkészültség. 2. terület: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók. 3. terület: A tanulás támogatása. 4. terület: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség. 5. terület: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység. 6. terület: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése. 7. terület: Kommunikáció és szakmai együttműködés, probléma- megoldás. 8. terület: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. 2. Vezetői önértékelés A vezető önértékelése az éves önértékelési terv szerint, a vezetői megbízás második és negyedik évében, a vezetőre vonatkozó intézményi elvárások alapján történik. Területei: 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az elvárásokat a vezető, az önértékelési csoport és a szakalkalmazotti közösség közösen dolgozza ki az önértékelési kézikönyvben megadott általános elvárások értelmezésével, majd az értékelésben közreműködő kollégák által szintén az önértékelési kézikönyvben szereplő eszközrendszer segítségével gyűjtött tapasztalatok, tények, adatok alapján a vezető maga vizsgálja az egyes elvárások teljesülését. Az elvárások teljesülése alapján a vezető határozza meg önmaga kiemelkedő és fejleszthető területeit az egyes értékelési területeken belül. A vezető önértékelésének eredményét az informatikai rendszerben kell rögzíteni, amely azt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. Az eredményt a vezető megosztja a fenntartóval, akinek lehetősége van a vezetői önértékelés eredményéhez megjegyzéseket fűzni a vezetői önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében. A vezető az önértékelés eredménye alapján egyéni önfejlesztési tervet készít, melyet az informatikai rendszerben rögzít. 3. Intézményi önértékelésre a teljes körű intézményi önértékelés idején, 5 évenként kerül sor. Célja: - Segítséget adni a tagintézmény szakmai munkájának fejlesztéséhez -Az intézményi elvárások tagintézményi teljesülésének vizsgálata Területei: 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. Eredmények 3

4 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Módszerek, eszközök: Dokumentumelemzés: intézményi munkaterv SZMSZ, egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók, intézményi továbbképzési program - beiskolázási terv, intézményi mérési eredmények adatai és elemzésük, a pedagógus önértékelés és a vezetői önértékelés eredményeinek összegzése Megfigyelés: az infrastruktúra (az adottságok) számbavétele. Elégedettségmérés: Az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és a pedagógusok körében használt központi kérdőívvel vizsgálja a partnerek elégedettségét. Interjúk: egyéni interjú készül a vezetővel, valamint csoportos interjú az intézmény pedagógusainak, illetve a szülők képviselőinek részvételével. Az intézményi önértékelés folyamata A teljes körű intézményi önértékelés az éves önértékelési terv szerint történik, az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi lépések mentén összegezhető: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket. 3. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket és az intézmény alaptevékenységét meghatározó, a fejezetben felsorolt dokumentumokat, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén az informatikai rendszerben rögzítik a tapasztalataikat. 4. A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik az informatikai felületen. 5. A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat. 6. A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). Az értékelés az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára 4

5 7. A vezető a nevelőtestület bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az intézkedési tervet értékelési területenként, az általános elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni, a tervet a rendszer elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. 8. Az intézkedési terv megvalósításának támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet a tervhez, amit a vezető juttat el részére. 4. Az intézményi önértékelés aktuális (évente) vizsgálandó területei intézményünkben 4/1. Pedagógiai folyamatok a. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. b. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. c. A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. d. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. 4/2. Személyiségfejlesztés a. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. b. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. 4/3. Eredmények a. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei tanév végi eredmények tantárgyra, 2 évre vonatkozóan versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint továbbtanulási mutatók vizsgaeredmények elismerések lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) neveltségi mutatók 4/4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció a) A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. b) Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. 4/5. Az intézmény külső kapcsolatai a) Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). 5

6 b) A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. 4/6. A pedagógiai munka feltételei a) Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. b) Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő- oktató munka humánerőforrás-szükségletéről. c) A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. 5. Partnerek bevonása az intézményi önértékelésbe Az intézmény önértékelése a szülők, kollégák bevonásával történik. Az intézményi önértékelés során egyéni interjú készül a vezetővel, valamint csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével. 6. Az intézményi önértékelésünk fejlesztési fázisa A fejleszthető területekhez fejlesztési célok meghatározása A fejlesztések megtervezése pedagógus, vezető és tagintézményi szinten A fejlesztési célok meghatározása, a fejlesztések megtervezése, a következő tanév feladata lesz. 7. Intézményi önértékelési rendszerünk felülvizsgálata a tanév végén Az önértékelési rendszer felülvizsgálata minden tanévben augusztus 15-ig megtörténik. 8. Záradék Az éves intézményi önértékelési tervet a nevelőtestület november...-án...számú határozatával elfogadta. 6