NYELVHELYESSÉGI GYAKORLATOK

Átírás

1 Zimányi Árpád NYELVHELYESSÉGI GYAKORLATOK IX. RÉSZ A NÉVSZÓK TOLDALÉKOLÁSA

2 Részletek a szerző Nyelvhelyességi gyakorlókönyv című munkájából (EKFT Líceum Kiadó, Eger, 1999) A szerző engedélyével TARTALOM A NÉVSZÓK TOLDALÉKOLÁSA (folytatás) 4. A tárgy ragja / 4 5. Egyes szám többes szám / 5 Több birtokos egy birtok / 6 7. Fokozni tudni kell! / 7 8. A fosztóképzővel gördülékenyebb! / 9 Az előző részek tartalma (lásd a 2009-es és a 2010-es Tartalomjegyzéket) A helyes kiejtés 1. A magánhangzók időtartama 2. Szabályos időtartam-változások 3. A mássalhangzók időtartamának megkülönböztetése 4. A h hang kiejtése 5. Illeszkedés a vegyes hangrendű szavakban 6. Férfinak vagy férfinek? 7. A jóhangzás elve 8. Régies betűk családneveinkben 9. Idegen szavak kiejtése Szavak és szólások helyes használata 1. Hasonló alakú szavak 2. Hibakeresés 3. Idegen szavak 4. Igaz vagy nem igaz? 5. A divatszók 6. Divatszóvadászat a) Döntő b) Konkrét 7. Nagy kihívás ez a feladat! 8. Ne legyünk mindig nyitottak! 9. Nem kell mindent biztosítani! 10. A szól ige jelentésváltozata 11. Szókincsünk gazdagsága a rokon értelmű szavak 12. Mondja másképpen! 13. A szavak stílusértéke 14. Stílustörés a mondatokban

3 15. A szólások 16. A szóláskeveredés 17. Csak pontosan! A szószaporítás esetei 1. A szófölösleg 2. Még mindig fölösleg! 3. A terpeszkedő kifejezések 4. Kerüljük a kerül-t! 5. Önálló gyűjtés 6. Nézzen utána 7. Mivel lehet rendelkezni? 8. Szövegjavítás Az igék és igekötők 1. Felszólító mód kijelentő helyett 2. Mégis kell a felszólító mód! 3. A felszólítás egyéb eszközei 4. Mondanák vagy mondanék? 5. Ikes iktelen 6. Választékos felszólítás 7. Vegyes feladatok az igeragozás köréből 8. Fölösleges igekötők 9. Fölösleges igekötők idegen szavakban 10. Az igekötők hiánya 11. Igekötős feladatok 12. El nem váló igekötők 13. A -ható, -hető képzős igenevek tagadása 14. Vegyes feladatok az igekötők köréből A névszók toldalékolása 1. A határozóragok 2. Településnevek helyhatározóragjai 3. Többvonzatú határozók

4 A névszók toldalékolása 4. A tárgy ragja a) Melyik a helyes? Karikázza be a helyes formát! Leejtettem a Visszahoztam a tollam. tollamat. könyvedet. könyved. Nem látom tisztán az arcod arcodat ilyen messziről. Engem Engemet választottak meg felelősnek. A barátom holnap megkeres tégedet. téged. Alig ismertem meg magam magamat ezen a régi fényképen. b) Melyik a helytelen? Húzza át azt a formát, amelyet a köznyelvben nem szoktak használni! Már a múltkor is meg szerettem volna mutatni neked ezt eztet a rajzot. őtet, 4

5 Láttad már őt, ő az új osztálytársunk. Két doboz kefírt kefírtet vettem a boltban. Te is szereted a banánt? banántot? A parkból sok tulipántot tulipánt loptak el. 5. Egyes szám többes szám A páros testrészek nevének használata a) Egészítse ki a következő szólásokat, és figyelje meg, hogy a páros testrészek nevét milyen számban szoktuk használni! Hegyezem a..., mégsem hallok semmit. Nagyon meresztgeti a..., hogy jobban lásson. Azonnal... szúrt neki, hogy valami nincs rendben. A... botját sem mozdítja. Kicsúszik a... alól a talaj. Majd kiugrik a... az éhségtől. Eleresztette a... mellett, amit mondtam neki. A páros testrészek nevét a szólásokban is az állandósult szókapcsolatokban... számban használjuk. b) Hogyan használjuk egyéb beszédhelyzetekben a páros testrészek és a hozzájuk tartozó ruhadarabok nevét? A megadott szavakból, a szükséges toldalékok segítségével szerkesszen mondatokat, és figyelje meg az egyes és a többes szám használatát! 5

6 láb, a, fáj, nagyon, óta, reggel hideg, föl, kesztyű, a, a, venni, kellett neked, kar, hosszú, a ünnep, tisztelet, az, cipő, vettem, sötét c) Egyik vagy mindkettő Hogyan fejezzük ki, ha a kijelentés a páros testrész vagy ruhadarab közül csupán az egyikre vonatkozik, nem pedig mindkettőre? fáj a fülem (mindkettő)... (csak a bal)... leforrázta a kezét (mindkettőt)... (az egyiket)... kesztyűt húzott (mindkét kezére)... (csak a jobb kezére) Több birtokos egy birtok Viszem a könyvemet. Viszem a könyveimet. Hány könyvet?... könyvet viszek.... könyvet viszek. 6

7 Viszik a könyvüket. Viszik a könyveiket. Mindenki csak... könyvet visz. Mindenki... könyvet visz. Helytelen egyeztetés akkor szokott előfordulni, amikor több birtokosnak külön-külön egy birtoka van: Kérjük, hogy a nézők kabátjaikat adják le a ruhatárban. Ez a mondat azt sugallja, mintha minden néző több kabátot vitt volna magával például a színházba vagy a hangversenyre. Erről azonban szó sincs, tehát a birtokszó ilyenkor egyes számban marad! Kérjük, hogy a nézők kabátjukat adják le a ruhatárban. Javítsa ki a következő mondatokat! Kérjük vendégeinket, hogy foglalják el helyeiket. Munkatársaink feleségeikkel együtt voltak hivatalosak az ünnepségre. Az osztályok rajztanáraik vezetésével megnézték a kiállítást. Akik a mai órán feleltek, hozzák ki ellenőrzőiket! A tanulóknak szeptemberben be kell adniuk diákigazolványaikat, hogy érvényesítsék az új tanévre. a) A középfok jele 7. Fokozni tudni kell! Három latin eredetű melléknév már eleve felsőfokot jelöl, ezért fölösleges, sőt hibás ellátnunk őket magyar fokjellel: 7

8 Hibás a legminimálisabb a legmaximálisabb a legoptimálisabb Helyes minimális, a legkisebb maximális, a legnagyobb optimális, a legjobb, a legkedvezőbb stb. A félreértések és a hibák elkerülésére használjuk a mindenki számára érthető magyar megfelelőket: minimális előny... a legoptimálisabb körülmények... maximális erőbedobás... a legminimálisabb követelmények... a legmaximálisabb támogatás... b) Vegyes fokozás Fokozni nemcsak a középfok és a felsőfok jelével lehet, hanem körülírással is. Az utóbbi esetben az inkább, leginkább, valamint a jobban, legjobban alakokat szokás használni. Ez az eljárás főleg az igének vagy az igenévnek a fokozására szolgál: megfelel inkább megfelel, a leginkább megfelel jobban megfelel, a legjobban megfelel megfelelő inkább megfelelő, a leginkább megfelelő jobban megfelelő, a legjobban megfelelő Főleg a melléknévi igenevek esetében fordul elő, hogy az utóbbi, körülírásos fokozással együtt fölöslegesen hozzáillesztik a középfok jelét az igenévhez: inkább megfelelőbb, a leginkább megfelelőbb. Ez a keverék forma hibás, tehát kerülendő. Javítsa ki kétféleképpen a következő mondatok helytelen fokozását! Vállalkozásunk sikerei mindinkább számottevőbbek. 8

9 Új üzletünk egyre inkább eredményesebben működik. Még nem sikerült eldöntenem, hogy melyik kabát lesz a leginkább a megfelelőbb. Csak a jobban megalapozottabb és a sokkal átgondoltabb válaszokat fogadom el. Ritka kivételként az is előfordul, hogy egy összetett szó elő- és utótagját egyaránt fokozzák: Helyesen Többszínűbb lett a kép. Többszínű lett a kép. Sokszínű lett a kép. 8. A fosztóképzővel gördülékenyebb! A -tlan, -tlen, -talan, -telen képző használata Bizonyos mellékneveket, igeneveket gyakran kapcsolnak össze tagadószóval ahelyett, hogy a gördülékenyebb fogalmazást lehetővé tevő és egyszerűbb fosztóképzős alakokat használnánk. Különösen akkor előnyös a fosztóképzős forma alkalmazása, amikor a melléknév vagy az igenév valamilyen névszó jelzőjeként áll a mondatban: Ajánlatosabb tehát így: Nem indokolt eljárás az, hogy Indokolatlan eljárás az, hogy Ennek mintájára alakítsa át a következő mondatokat! 9

10 Kerüljük a nem célszerű döntéseket! Ez az intézkedés nem kiszámítható következményekkel járhat. A kirándulást elhalasztjuk a nem kedvező időjárás miatt. A nem elfogadható dolgozatokat meg kell ismételni. Ne hagyjatok ki nem javított hibákat a dolgozatban! Nem ajánlatos a ki nem világított utcán egyedül sétálni. 10