Vezetői számvitel I. konzultáció

Átírás

1 Vezetői számvitel I. konzultáció Témák: Vállalkozások demográfiája, számviteli rendszerek A számviteli törvény, számviteli alapfogalmak A számviteli beszámoló fajtái és jellemzői Változások rövid távon A pénzügyi és vezetői számvitel fogalma, feladatai Eltérések a két alrendszer között

2 Vállalkozások demográfiája

5

6 A számviteli törvény évi C. törvény a számvitelről

7 A számviteli törvény célja A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre.

8 A számviteli törvény célja E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.

9 A törvény hatálya Kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére. a közkereseti társaságra, betéti társaságra és egyéni cégre, amely az üzleti évben nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.

10 Gazdálkodó a vállalkozó, Alapfogalmak az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény

11 Vállalkozó Alapfogalmak minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is

12 Beszámolási kötelezettség A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles magyar nyelven készíteni.

13 Beszámolási kötelezettség Az államháztartás szervezetei beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat - e törvény alapján és az államháztartásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel kormányrendelet szabályozza.

14 Beszámolási kötelezettség A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító könyvvezetésének és éves beszámolókészítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza. Az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.

15 A beszámoló formája A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. A beszámoló lehet: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló.

16 Éves beszámoló és egyszerűsített beszámoló Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó. Egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha azt e törvény vagy az okban hivatkozott kormányrendelet lehetővé teszi.

17 Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Nem alkalmazhatja a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték

18 Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámolóját saját választása alapján Kormányrendeletben (398/2012 (XII. 20.) Kormányrendelet) foglaltaknak megfelelően is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó január 1-től

19 Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

20 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról mikrovállalkozás: 2 M EUR kb. 600 millió Ft (300 Ft/EUR)

21 Változások január 1-től Forrás:

22 Változások január 1-től Osztalékfizetés: megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája a beszámolóban az osztalék forrása 2016-tól az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz a 2017-es üzleti évben a 2016-os adózott eredmény és a szabad eredménytartalék összege lehet a kivehető osztalék maximális értéke negatív eredménytartalék esetén nem lesz lehetőség az osztalékfizetésre, még akkor sem, ha a pozitív adózott eredmény összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét

23 Változások január 1-től Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének adattartalma csökken, a törvény pontosan meghatározza a minimális információtartalmát. Kevesebb, de kötött adminisztrációs kötelezettségre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek ezt a beszámolóformát választják.

24 Változások január 1-től A megemelkedett értékhatár alapján készülő éves beszámolók és konszolidált éves beszámolók kiegészítő mellékletének és az üzleti jelentésnek az adattartalma kibővül. Ez többletadminisztrációt okoz a nagyobb vállalkozásoknak, azonban több információhoz juthatnak majd a piaci szereplők és befektetők.

25 Változások január 1-től Megszűnik az eredmény-kimutatás kétoldalas formátuma. Megszűnnek a rendkívüli tétel kategóriák a beszámolóban. Azokat az eseményeket, amelyek eddig a rendkívüli bevétel és rendkívüli kiadás kategóriákban kellett elszámolni, mostantól vagy egyéb bevétel-egyéb ráfordítások között vagy pedig a pénzügyi bevételek-pénzügyi ráfordítások között kell.

26 Változások január 1-től Fogalmi változtatások miatt új mérleg- és eredménykimutatás-sorok kerülnek a beszámolókba. Például megjelenik a jelentős tulajdoni részesedés fogalma, de a más vállalkozásokba való befektetéseket is új soron kell majd megjeleníteni. A mélyebb tagolás az éves, illetve a konszolidált beszámoló szintjén főként a nagyvállalatokat érinti majd.

27 Változások január 1-től A 2015-ös évet még a régi szabályok szerint kell zárni, azonban az adatokat a 2016-os üzleti évről szóló beszámolóban is fel kell majd tüntetni. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2015-ös adatokat át kell majd forgatni, annak érdekében, hogy a 2016-os adatokkal összevethetőek legyenek.

28 További, rövid távú változások január 1-jétől átállhatnak az IFRS-re azok a vállalkozások, amelyeknek a legfelsőbb anyavállalata az IFRS-ek szerint készíti el konszolidált beszámolóját, illetve amelyek értékpapírjaikat az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák, kivéve azokat az intézményeket, amelyeknek a tevékenysége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelete alá tartozik. Utóbbiak részére január 1-jétől kötelező az IFRS-ek használata.

29 További, rövid távú változások január 1-jétől bizonyos korlátozott kivételekkel a hitelintézetek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások számára is kötelező lesz az IFRS-ek alkalmazása az egyedi pénzügyi beszámolók elkészítése során.

30 További, rövid távú változások január 1-jétől választható továbbá a rendszer a biztosítók számára továbbá az MNB felügyelete alá tartozó bizonyos intézmények (például pénzügyi vállalkozások, alapkezelők, alapok, pénzügyi közvetítők stb.) számára, a pénztárak kivételével január 1-jétől választhatják az IFRS-eket az előzőekben nem említett könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok.

31 További, rövid távú változások január 1-jétől kötelező jelleggel át kell térniük az IFRS szerinti egyedi beszámolók készítésére a szövetkezeti hitelintézeteknek, az ezen intézmények integrációjában részt vevő egyéb hitelintézeteknek, valamint az egyes kisebb méretű hitelintézeteknek is.

32 A változások előnye Azok a cégek, amelyek jelenleg mindkét nyilvántartást vezetik mert a magyar számviteli előírások szerinti beszámolás kötelező, az IFRS-ek szerinti viszont az anyacég vagy a partnerek elvárása, megszabadulhatnak a magyar szabályok alkalmazásától, ami jelentős adminisztratív terhet vesz le a vállukról.

33 Célszerű az IFRS: A változások előnye akik nemzetközi piacokra akarnak lépni, a külföldi partnerek és hitelezők könnyebben össze tudják hasonlítani a piaci szereplők nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készült beszámolóit. azoknak a cégeknek, amelyek csak a magyar piacra dolgoznak, hiszen az IFRS-ek alkalmazásával lehetőségük nyílik más, esetleg külföldi befektetők bevonására, illetve a tőzsdére történő belépésre

34 A vezetői számvitel A számvitel gyakorlati tevékenység, mely során információszolgáltatásra kerül sor. A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külső felhasználókkal való kommunikációját. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek (financial accounting) nevezzük. Amennyiben a belső felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetői számvitelről (management accounting) beszélünk.

35 A vezetői számvitel Gyakran nevezik a pénzügyi számvitelt külső számvitelnek (external accounting), a vezetői számvitelt pedig belső számvitelnek (internal accounting). A számvitel két ágának megkülönböztetése alapvetően elméleti jellegű, mert a pénzügyi számvitel is szolgáltat olyan információkat, amelyeket a vállalkozás vezetői is hasznosítanak.

36 Forrás: Sztanó-Veress (2013)

37 Forrás: Sztanó-Veress (2013)

38 A vezetői számvitel szerepe, feladatai A vezetői számvitel a különböző vezetői funkciókhoz szolgáltat információkat. A legfontosabb funkciók a következők: tervezés, döntéshozatal ellenőrzés

39 A vezetői számvitel szerepe, feladatai A vezetői számvitelnek fontos szerepe van: a vezetők számviteli információkkal való ellátásában, mely részben a tervkészítésnél, másrészt a döntéshozatalnál nélkülözhetetlen, az eredmény megállapításában, ugyanis a döntések hatékonysága csak így mérhető és ítélhető meg, a felmerülő problémák megoldásában, melyek leginkább akkor jelentkeznek, ha az eredmények nem az elvártak szerint alakulnak.

40 Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom, források: Sztanó-Veress (2013): Vezetői számvitel (BGF, Bácsfalvi et al.: Controlling a gyakorlatban (KFDT) Halmos-Körmendi: Controlling (PSZF) évi C. törvény a számvitelről