A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014

Átírás

1 Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14

2 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Az Európai Unió irányelve a számvitelről. Az IFRS-ek hazai alkalmazásának lehetőségei az egyedi beszámolók készítésekor Az Európai Unió irányelve a számvitelről A 2013/34/EU irányelv hatálya Az irányelv sarokkövei A vállalkozások és csoportok kategóriái A pénzügyi beszámolás általános elvei A mérleg és az eredménykimutatás, a pénzügyi kimutatáshoz fűzött kiegészítések A vezetés beszámolója, a vállalatirányítási nyilatkozat A közzététel és könyvvizsgálat A mikrovállalkozásokat érintő mentességek Az IFRS-ek hazai alkalmazásának lehetőségei az egyedi beszámolók készítésekor Az IFRS hazai alkalmazása Az IFRS helye a számvitelben Az IFRS fogalma, kidolgozásuk folyamata, a standardok felépítése Az IFRS alkalmazása és befogadása Európában A hatályos IFRS-ek A pénzügyi beszámolás keretelvei Az IFRS és a magyar számviteli törvény alapelveinek összevetése Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások részei Az IFRS hazai alkalmazásának lehetőségei és annak feltételrendszere A számviteli törvény évi változásai és alkalmazása a gyakorlatban A számviteli törvény évközi változásai A bekerülési érték, az árbevétel, a költség, ráfordítás módosításának lehetősége A könyvviteli szolgáltatást végző személy törlése adatváltozás bejelentésének elmulasztása miatt Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi CC. törvény számvitelre vonatkozó módosításai Az üzleti év fogalmának értelmezése A beszámolókészítés pénznemének bővítése, könyvvezetés és beszámolókészítés USA dollárban Az évközi tőkehelyzet megítélésének dokumentuma, a saját tőke értékének megállapítása Az eredménytartalék felhasználása, a megszűnő részesedés elszámolása A kiadott osztalék elszámolása, az osztalék nem pénzbeli teljesítése A választott árfolyam alkalmazása Az árfolyamveszteség megosztása A konszolidálási kötelezettség változása

3 Tartalomjegyzék Behajtási költségátalány A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Könyvvizsgálati kötelezettség (köztartozással rendelkező cégek könyvvizsgálata) Országos Számviteli Bizottság létrehozása Pontosítások, átmeneti szabályok, hatálybalépés A pénztárgépek beszerzéséhez nyújtott támogatások, az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépek beszerzéséhez kapott támogatások elszámolása A számviteli elszámolás jellemzői A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos aktuális könyvelői feladatok Az értelmező rendelkezések változásai Tényleges tulajdonos és ügyfél fogalma Ügyfél-átvilágítási kötelezettség Ügyfél-átvilágítási intézkedések Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítása A tényleges tulajdonos azonosítása, az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró természetes személy átvilágítása A bejelentési kötelezettség teljesítése, a bejelentés belső eljárási rendje Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése Kockázatérzékenységi alapon megerősített eljárás jellemzői Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések A kijelölt személy és kötelezettsége A könyvviteli szolgáltatás során a pénzmosásra utaló adatok, tények vagy körülmények valószínűsíthető főbb esetei Felhasznált forrásmunkák A saját tőke és a sajátos értékpapírügyletek elszámolása A saját tőkével kapcsolatos számviteli elszámolások Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek, csoportosítások, alapértelmezések Mérlegtételek, fogalmak Saját tőkével kapcsolatos szükséges alapfogalmak, kategóriák Számviteli kezelés A saját tőke védelmével kapcsolatos törvényi előírások Saját tőke védelmét biztosító kiemelt paragrafusok a számviteli törvény alapján Saját tőke védelmét biztosító kiemelt paragrafusok a Polgári Törvénykönyv alapján A saját tőke biztosításának lehetőségei A pótbefizetés Jegyzett tőke Gazdasági társaság alapítása

4 Tartalomjegyzék A jegyzett tőke felemelése A jegyzett tőke leszállítása Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék értékhelyesbítésből Mérleg szerinti eredmény Saját tőke analitikus nyilvántartása A saját tőke megjelenése a beszámoló Kiegészítő mellékletében A sajátos értékpapírügyletek számviteli elszámolása Bevezetés az értékpapírügyletek csoportosítása Azonnali (prompt) ügylet Határidős ügyletek Opciós ügyletek Penziós ügylet Swap ügylet Repó- és fordított repóügylet Sajátos értékpapírügyletek megjelenése az eredménykimutatásban A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ VÁLTOZÁSAI A személyi jövedelemadó évi évközi változásai és a évtől hatályos változások A évi évközi változások A évtől érvényes változások A családi járulékkedvezmény bevezetése és az ahhoz kapcsolódó változások Egyéb változások a családi kedvezmény szabályaiban A külföldi előadóművészek, színészek egyszerűsített adózása Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok Az előző évi bér részét képező jövedelem Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések alapján Adó feletti rendelkezési jog a magánszemély által nyugdíjbiztosításra befizetett biztosítási díjak után A rendelkező nyilatkozatok alapján érvényesített kedvezmény korlátozása A biztosítások adókötelezettségét érintő változások, pontosítások A kamatjövedelem kedvezményes adózására vonatkozó szabályok, valamint a nem pénzben juttatott kamatjövedelem kiegyenlítő szorzója A tartós befektetési szerződésekre vonatkozó szabályok módosítása A munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében kedvezményesen juttatott értékpapírra vonatkozó szabályok

5 Tartalomjegyzék Az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adókötelezettségének változása Az egyéni vállalkozókra vonatkozó irányadó változások A hiteladósok helyzetét javító intézkedések Adómentességek változásai Egyéb változások a személyi jövedelemadó törvényben A társasági adó változásai Fogalmak változásai Adóalapot módosító tételek K+F adóalap-kedvezmény Kis-és középvállalkozások adóalap-kedvezménye Nem jelentős összegű hiba Szabályozott ingatlanbefektetési társaság Az adóalap megállapításának különös szabályai Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősülő alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület társasági adóalapja Közhasznú nonprofit gazdasági társaság közhasznú jogállásának megszűnése Elhatárolt veszteség A kis- és középvállalkozások adókedvezménye Látványcsapatsportok támogatásának adókedvezménye Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatásának adókedvezménye Kapcsolt vállalkozások adózási szabályainak változása Fejlesztési tartalék Elismert költségek Nem elismert költségek Adóelőleg bevallása a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságának megszűnése esetén Az általános forgalmi adó szabályainak változása Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja Az adóalap utólagos csökkentése Termékexport kiviteli igazolásának határideje Korrekciós szabályok változása Fizetendő és levonható áfa utólagos korrekciójának elszámolása Nyugta adattartalma, elektronikus nyugtakibocsátás lehetősége Építési hatósági tudomásulvételi eljárások Számlakibocsátásra irányadó szabályok, valamint az egyszerűsített számla adattartalmának változása Az élő- és félsertés áfakulcsának csökkentése A évi év közben elfogadott módosítások Építőipari tevékenységet érintő változások Adómentes személygépkocsi-értékesítés Az adóhatóság által vezetett közhiteles nyilvántartások A felnőttképzési törvény alapján szervezett képzés adómentessége

6 Tartalomjegyzék 4. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, KISVÁLLALATI ADÓ, AZ EVA, AZ EKHO, A HELYI ADÓK, VALAMINT A GÉPJÁRMŰADÓ SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA. MÓDOSÍTÁSOK AZ ADÓZÁS RENDJÉBEN Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) Tevékenységi körök változása A főállású kisadózó fogalma Magasabb összegű tételes adó Adóalanyiság az előtársasági időszak alatt A biztosítás szünetelése Adatszolgáltatás, nyilvántartás-vezetés Az adókötelezettség megállapítását érintő módosítások Az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó szabályok módosítása Kisvállalati adó (kiva) változásai Évközi bejelentkezés a kisvállalati adó hatálya alá Kedvezményezett foglalkoztatott A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása Bevallásra vonatkozó szabályok változása Egyszerűsített vállalkozói adó (eva) változásai Az adóalanyiság megszűnésének esetei Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépéséhez kapcsolódó módosítások Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) változása A helyi adókról szóló törvény (Htv.) változásai A évi évközi módosítások A Htv január 1-jétől hatályos változásai Változás a fővárosi adóztatási jogkör szabályaiban Az építményadó és a telekadó változásai A helyi iparűzési adóval kapcsolatos változások Adóbevallás, bejelentkezés, változásbejelentés szabályai A gépjárműadóról szóló törvény (Gjt.) változásai A gépjárműadóval kapcsolatos módosítások A cégautóadóval kapcsolatos módosítások Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) változásai A közigazgatási eljárás szabályaival összefüggő módosítások Speciális képviseleti jog az adó-visszatérítésre vonatkozó eljárásban Egyes adókötelezettségekkel kapcsolatos változások A felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárást megelőzően elkövetett jogsértés miatti mulasztási bírság A központosított illetményszámfejtés szabályai Egészségügyi szolgáltatási járulék törlése Bejelentési kötelezettség alóli mentesülés Túlfizetés kiutalása Adószám-felfüggesztés Adóregisztrációs eljárás

7 Tartalomjegyzék Adónyilatkozat A bevallást helyettesítő nyilatkozat Kijavítási kérelem A Magyar Állam öröklése A kiutalási határidő számítása A bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány megfizetése A túlfizetés fogalma Az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (EFER) kapcsolódó felosztási rendelkezés Csoportos áfa-alany tagjai között a túlfizetés átvezetése Egyéb módosítások az adókötelezettségre vonatkozó szabályokban Adatszolgáltatásra, adótitokra vonatkozó szabályok módosítása Speciális adatszolgáltatás Közjegyző tájékoztatása A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) adatszolgáltatása az adóhatósághoz Az ellenőrzés és a hatósági eljárás szabályainak változása Felszámolás alatt álló adózók ellenőrzésének határideje Megbízólevél elektronikus úton történő kézbesítése Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a kézbesítési időpontja, irat címzése meghatalmazottnak Változás az adóhatóság által végzett mintavételek esetében Együttműködési kötelezettség ellenőrzés során Iratanyag bevonása Felügyeleti intézkedés Mögöttes felelősség szabályainak változása Feltételes adómegállapítás szabályainak módosítása A végrehajtási eljárás szabályainak módosulása A végrehajtható okiratok A vámhatóság végrehajtási joga Helyszíni eljárás időpontja A végrehajtás kiterjesztése Az érvényes licit szabályainak változása Ingó árverése Nem elektronikus ingatlan-végrehajtás Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban A végrehajtás szünetelése Az elévülés szabályainak változása Hatósági átutalás esetén kamatmentesség A szankciórendszer szabályainak változása A feltöltési kötelezettség módosítása Pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos szabályok változása Egyéb módosítások Közhiteles hatósági nyilvántartás Elektronikus kapcsolattartás az állami adóhatóság és a pénzügyi intézmények között Távszerencsejáték-szervezés A év közben hatályba lépő módosítások

8 4. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, KISVÁLLALATI ADÓ, AZ EVA, AZ EKHO, A HELYI ADÓK, VALAMINT A GÉPJÁRMŰADÓ SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA. MÓDOSÍTÁSOK AZ ADÓZÁS RENDJÉBEN 4.1. Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) Tevékenységi körök változása április 21-étől szűkült azon tevékenységek köre, amelyek végzése estén nem választható a kata szerinti adózás. A törvény ide vonatkozó rendelkezése értelmében nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. A jelzett időponttól a biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet folytató, valamint a Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységek besorolású tevékenységet folytató vállalkozók is választhatják a katát. (Mint ismeretes, a módosítás előtt erre a tevékenységre nem vonatkozott a kata szerinti adózás választásának lehetősége.) [Ka tv. 4. (4) bek.] A főállású kisadózó fogalma január 1-jétől megváltozott a főállású kisadózó fogalma. A törvény rendelkezése értelmében a jelzett időponttól nem minősül főállású kisadózónak az a személy sem, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartam eléri a 36 órát, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ide értve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. A kata szabályai szerint tehát a felsorolt személyek után évtől csak havi 25 ezer forint adót kell fizetnie a kisadózó vállalkozásnak, amennyiben kisadózónak minősül. A kisadózó fogalmára vonatkozó szabályok egyebekben változatlanok. [Ka tv pont] 230

9 4. Kisadózó vállalkozások tételes adója, kisvállalati adó, az eva, az ekho, a helyi adók, valamint a gépjárműadó szabályainak Magasabb összegű tételes adó A törvénymódosítás értelmében január 1-jétől a kisadózó vállalkozás saját döntése alapján a főállásúnak minősülő kisadózó után magasabb összegű tételes adót (kata plusz) is fizethet. A magasabb összegű adó megfizetése esetén a magánszemély magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhet jogosultságot, vagyis a kata plusz megfizetésével magasabb lesz az ellátási alap. A módosítás értelmében a magasabb összegű tételes adó mértéke Ft, amelynek megfizetésével a társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátások alapja Ft, az eddigi Ft helyett. A magasabb összegű tételes adó választásáról a vállalkozás az adózási mód választásakor, de bármikor később is nyilatkozhat. A magasabb összegű tételes adót első ízben a választás bejelentésének hónapjára kell megfizetni. A kata pluszt mindaddig meg kell fizetni, amíg a vállalkozás vissza nem vonja a választásra vonatkozó bejelentést, a magánszemély főállású kisadózói státusa meg nem szűnik, vagy a vállalkozás adóalanyisága meg nem szűnik. A főállású kisadózóra vonatkozó ún. normál adómérték változatlanul havi Ft, és az ellátási alap ebben az esetben továbbra is Ft. [Ka tv. 10. (1) bek.] Adóalanyiság az előtársasági időszak alatt A hatályos törvény értelmében a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy ha az korábbi időpont a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával de legkorábban január 1-jén jön létre. A kezdő vállalkozásnak (betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég) január 1-jétől nem kell az előtársaságra vonatkozó szabályokat alkalmaznia. Az előtársasági időszakban azaz a létesítő okirat aláírásának és a cégbejegyzés megtörténtének időpontja között felmerülő adó- és nyilvántartási kötelezettségét is a kisadózó vállalkozásokra irányadó szabályok szerint kell teljesíteni a vállalkozásnak. A szabályok értelmében tehát a kisadózó vállalkozás az előtársasági időszakban sem alanya a számviteli törvénynek, vagyis nem köteles az előtársasági időszakról külön beszámolót és társasági adóbevallást készíteni. A módosítás a cégbíróság előtt folyamatban levő ügyekre is vonatkozik. [Ka tv. 4. (2) bek., 32. (2) bek.] A biztosítás szünetelése Új előírás január 1-jétől, mely szerint szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után nem kell megfizetni a tételes adót. 231

10 A számvitel és adózás időszerű kérdései 2014 Az adófizetés alól mentesítő helyzetek rendezik ugyanakkor a kisadózó magánszemély társadalombiztosítási jogállását. [Ka tv. 10. (1a) bek.] Adatszolgáltatás, nyilvántartás-vezetés A kisadózó vállalkozásnak akkor is adatot kell szolgáltatnia (nyilatkozatban vagy bevallásban), ha adóalanynak nem minősülő bármely más személytől (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) szerez 1 millió forintot meghaladóan bevételt. Az adatszolgáltatás kiterjed az említett személy nevére és címére, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegre, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát, hanem nyugtát állított ki. [Ka tv. 11. (5) bek.] Az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja január 1-től az a rendelkezés, amely szerint a kisadózó vállalkozásnak nem kell külön bevételi nyilvántartást vezetnie, ha a nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi, feltéve, hogy az iratokból a bevétel megszerzésének időpontja is megállapítható. [Ka tv. 12. (3a) bek.] január 1-jétől módosult, vagyis egyszerűbbé vált az üzleti partnereket terhelő adatszolgáltatás tartalma is. A törvénymódosítás értelmében nem kell különválasztani a kisadózó vállalkozás üzleti partnerének a termékértékesítésből és szolgáltatás nyújtásából származó bevételt a kisadózónak teljesített kifizetéseiről szóló adatszolgáltatásban, ezért nem kell feltüntetni a szolgáltatások TESZOR számát sem. A módosítás szerint az adatszolgáltatást külön nyomtatványon (nem a bevallás részeként) kell teljesíteni. A rendelkezést már a évről szóló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során is alkalmazni kell. [Ka tv. 32. (3) bek.] Az adókötelezettség megállapítását érintő módosítások A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja tv.-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét. E bevételt a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz. A törvénymódosítás értelmében január 1-jétől, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, akkor a bevételét

11 4. Kisadózó vállalkozások tételes adója, kisvállalati adó, az eva, az ekho, a helyi adók, valamint a gépjárműadó szabályainak növeli az az összeg, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében készletértékként megállapított. [Ka tv. 25. (2a) bek.] Ugyancsak a január 1-jétől hatályos törvénymódosítás szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjának nem része az eredménytartalék, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék, amely akkor keletkezett, amikor a vállalkozás korábban kettős könyvvezetést választ, az egyszerűsített vállalkozói adó (Eva) hatálya alá tartozó adóalany volt. A módosításra azért került sor, mert a kata szabályaira áttérő kettős könyvvitelt vezető betéti társaság és közkereseti társaság az áttéréskor az az eredménytartalék, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék után az osztalék utáni kiváltó adót fizet. A rendelkezés a kétszeres adózást hivatott elkerülni, amely már a évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell. [Ka tv. 26. (2) bek., 32. (3) bek.] Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében január 1-jétől nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának kell beszámítani, azaz amely után a vállalkozások az Eva szabályai szerint már teljesítették adókötelezettségüket. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik. Ezt a szabály a évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell. [Ka tv. 28/A., 32. (3) bek.] Az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó szabályok módosítása A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre. Az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó szabályok tehát oly módon kerültek pontosításra január 1-jétől, hogy a másik tag bejelentésének a kilépést követő napig meg kell történnie ahhoz, hogy az adóalanyiság ne szűnjék meg. [Ka tv. 5. (1) bek. f) pont] A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; A törvénymódosítás pontosítása szerint a végrehajtható adótartozás (az adóhatóság gyakorlatának megfelelően) nettó módon történő számítására irányul. Ez azt jelenti, hogy 233

12 A számvitel és adózás időszerű kérdései 2014 a végrehajtható adótartozást az adószámlák együttes egyenlege alapján kell megállapítani, vagyis a tartozásokat, túlfizetéseket összevontan kell számításba venni. [Ka tv. 5. (1) bek. j) pont] 4.2. Kisvállalati adó (kiva) változásai Évközi bejelentkezés a kisvállalati adó hatálya alá A április 21-én hatályba lépett módosítás szerint a kisvállalati adózás választására egész évben lehetőség nyílik. Az adóalanyiság a választás adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre, amely naptól kezdve önálló üzleti év kezdődik. A bejelentést továbbra is erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton kell megtenni. A kisvállalati adózás iránti bejelentés visszavonására is van lehetőség, a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül. A bejelentés visszavonása esetén az adóalanyiság természetesen nem jön létre. [Ka tv. 19. (1) és (3) bek.] A törvénymódosítás pontosította április 21-étől a kiva hatálya alá történő évközi bejelentkezés esetére vonatkozó feltételeket. A kisvállalati adót akkor választhatja az adózó, ha az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét. A bejelentkezés további feltételei nem változtak. [Ka tv. 16. (2) bek. e) pont] Kedvezményezett foglalkoztatott április 21-étől bővült a kedvezményezett foglalkoztatott fogalma a kisvállalati adóban. A módosítás értelmében kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül az olyan 25 évesnél fiatalabb, aki 180 napnál több biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonynyal rendelkezik, vagy 55 évesnél idősebb munkavállaló is, továbbá a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló is. Nem változott a korábban érvényes szabály, vagyis továbbra is kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül a legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező, a 25 évesnél fiatalabb, pályakezdő munkavállaló, a tartósan állást kereső személy, a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállaló.

13 4. Kisadózó vállalkozások tételes adója, kisvállalati adó, az eva, az ekho, a helyi adók, valamint a gépjárműadó szabályainak A kedvezményezett foglalkoztatottak körének kiterjesztésével bővült a foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmények köre is. (Például a kisvállalati adó alapjának megállapításakor a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkabére, de legfeljebb havi 50 ezer forint is csökkenti a járulékalapot képező jövedelmet.) [Ka tv pont, 20. (3) bek.] A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása Az adóalap megállapításának főszabálya változatlan, vagyis a kiva alapja a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege április 21-étől pontosításra került a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározásának módja. A változással érintett rendelkezések a következőképpen kerültek megfogalmazásra: A kisvállalati adó alanya az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) Tao. tv /a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. Amennyiben az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett, kifizetett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) 10 éven belül kivezetésre kerül, a pénzforgalmi szemléletű eredmény a könyvekből történő kivezetés adóévében csökkenthető a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya e bekezdés alapján a pénzforgalmi szemléletű eredményt még nem csökkentette. Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóéve zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt. A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során növelő tételként kell figyelembe venni: o a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összegét, o a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt teljesített, időbelileg elhatárolt pénzeszköz kifizetést, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, o a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt beszerzett, kifizetett év végén kimutatott készlet értékét. A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni: o a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összegét, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, 235

14 A számvitel és adózás időszerű kérdései 2014 o a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét. A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiság időszakát megelőző időszakra vonatkozó és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó. [Ka tv. 20. (16)-(20) bek.] január 1-jétől hatályos az a módosítás, amely szerint csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt a kisvállalati adózás alapján megfizetett adó visszatérítése. A kisvállalati adó tárgyévi adóalapjának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített pótbefizetést. Ezt a rendelkezést a 2013-as adóévre is alkalmazni kell. [Ka tv. 20. (4) bek., 20. (13)bek. c) pont, 32. (3) bek.] Bevallásra vonatkozó szabályok változása A április 21-étől hatályos módosítás egyértelművé teszi, hogy a kisvállalati adózást választó társasági adóalanyoknak nem kell soron kívüli bevallást benyújtaniuk, hanem az általános szabályok szerint a társasági adóalanyiságuk megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a bevallást benyújtani. Ez a rendelkezés azokra az adózókra vonatkozik, amelyeknek a kisvállalati adóalanyiságuk január 1-jén vagy azt követően jön létre. [Ka tv. 27., 28. (10). bek., 31. ] 4.3. Egyszerűsített vállalkozói adó (eva) változásai Az adóalanyiság megszűnésének esetei január 1-jétől bővültek az adóalanyiság esetei az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény módosítása alapján. Az új rendelkezés értelmében a társasági adózás és a kisvállalati adózás kényszertörlési eljárásra vonatkozó szabályaihoz hasonlóan az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság is megszűnik a kényszertörlési eljárás következtében. A módosítás indoka, hogy a kényszertörlési eljárás alatt már nem kerül sor gazdasági tevékenység végzésére. Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal szűnik meg. [Eva tv. 3. (1) bek. g) pont] január 1-jétől hatályos törvénymódosítás egyértelművé tette, hogy megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság a kisvállalati adóalanyiság létrejötte követ- 236

15 4. Kisadózó vállalkozások tételes adója, kisvállalati adó, az eva, az ekho, a helyi adók, valamint a gépjárműadó szabályainak keztében. A kisvállalati adóalanyiság az állami adóhatósághoz történő bejelentést követő hónap első napjával jön létre. [Eva tv. 3. (1) bek. k) pont] Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépéséhez kapcsolódó módosítások A március 15-étől hatályos új Polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény szerint valamennyi gazdasági társaság jogi személynek minősül. A módosítás nem érinti az egyszerűsített vállalkozói adóalanyok körét, vagyis a betéti társaság és a közkereseti társaság továbbra is az egyszerűsített vállalkozói adó alanya marad. Ugyanakkor a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok megszűnnek, az Eva tv.-ben is szükségtelenné válnak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra vonatkozó utalások. A módosítás ebből következően az Eva tv. mindazon szakaszait érinti, amelyben a jogi személyiség nélküli társaságokra történő utalás történik. Az új Ptk. hatálybalépésével módosul a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás is. Ennek következtében szükség volt az Eva tv. módosítására is, amely szerint az adóalanyiság feltételeit teljesítő jogi személy és az egyéni cég akkor is az egyszerűsített vállalkozói adó alanya lehet, ha szövetkezeti részesedéssel rendelkezik. [Eva tv. 2. (7) bek. b) pont] Ugyancsak az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódó módosítás értelmében a személyiségi jog megsértésének szankciója nem vagyoni kártérítés helyett sérelemdíj lesz. Az új rendelkezésre tekintettel az egyszerűsített vállalkozói adó alapját csökkenti a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott sérelemdíj összege. [Eva tv. 5. (5) bek.] 4.4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) változása A évi szabályok alapján a sportszövetségek esetében kizárólag azon személyek (hivatásos sportoló, sportmunkatárs, sportszakember) választhatták az ekho szerinti közteherviselést, akik országos sportági szakszövetséggel vagy sportági szövetséggel állnak jogviszonyban és közvetlenül, vagy közvetve sporttevékenységgel kapcsolatos feladatot látnak el. Tekintettel arra, hogy egyéb sportszövetségek is széles körű tevékenységet fejtenek ki a társadalmilag kiemelt sportcélok elérése érdekében, indokolt, hogy a közteherviselésben is azonos módon vegyenek részt. Mindezeket mérlegelve január 1-jétől hatályos törvény szerint lehetőség van arra, hogy az országos sportági szakszövetséggel, sportági szövetséggel jogviszonyban 237

16 A számvitel és adózás időszerű kérdései 2014 álló hivatásos sportolón, sportmunkatárson, sportszakemberen kívül az ekho szerinti adózást választhatja valamennyi, sportszövetségnek minősülő szervezettel jogviszonyban álló magánszemély is. A szabály alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lásson el és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősüljön. Természetesen abban az esetben, ha a sporttevékenység képesítéshez, szakképzettséghez kötött, a sportszakembernek rendelkeznie kell a képesítések jegyzékében meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. [Ekho tv. 3. (3) bek. c) pont] 4.5. A helyi adókról szóló törvény (Htv.) változásai A évi évközi módosítások július 1-jétől bevezetésre került az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíj (e-útdíj). Ehhez kapcsolódóan július 1-jei hatállyal módosult a helyi iparűzési adó is. A rendelkezés értelmében a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5%-a. Az útdíj 7,5%-ának fizetendő adóból történő levonására azok az adóalanyok jogosultak, amelyek 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművel rendelkeznek. Az útdíj előzőek szerint meghatározott része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le. Az új előírásból az is következik, hogy külföldi közúthálózat igénybevételéért fizetett útdíj, illetőleg a 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó gépjárművek után a hazai autópályákért fizetett átalánydíj (autópálya díj) nem csökkenti a helyi iparűzési adó összegét. [Htv. 40. (1) bek. b) pont] Tekintettel arra, hogy az előzőekben ismertetett szabály bevezetésére július 1-jével került sor, így a törvény első ízben a évben kezdődött adóévi adómegállapításban és adóbevallásban biztosítja a megfizetett útdíj 7,5%-ának helyi iparűzési adóból történő levonását. A törvény arról is rendelkezett, hogy a 2013-ban kezdődött előlegfizetési időszakban milyen módon mérsékelhette fizetendő helyi iparűzési adóját az adóalany a megfizetett útdíj után. (Ennek részletezésétől ehelyütt eltekintünk.) (Art. 42. ) 238

17 A számvitel és adózás időszerű kérdései 2014 Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vevője, tartós bérletbe vevője számolja el, és a tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik, a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént. Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt, tartós bérletbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt, tartós bérletbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő, illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. [Gjt. 17/A. (1) (2) bek., 17/B. (1) bek., 17/C. (1) (3) bek., és (5) bek.] A cégautóadóra vonatkozó július 1-től hatályos új rendelkezéseket azokra a tartós bérletbe adott személygépkocsikra kell alkalmazni, amelyek esetében a bérleti szerződés június 30-át követően lépett hatályba. A nevezett időpontot megelőzően hatályba lépett szerződések esetében azonban a Ptk. lehetővé teszi, hogy a bérbeadó és a bérbevevő a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntesse, és a módosult cégautószabályoknak megfelelően új június 30-át követően hatályba lépő szerződést kössenek. (Gjt. 19/B. ) 4.7. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) változásai A közigazgatási eljárás szabályaival összefüggő módosítások Több ponton módosult az adózás rendjéről szóló törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben (Ket.) bekövetkezett változások miatt. A január 1-jétől hatályba lépő módosítás alapján a jogalkotó megszünteti a végrehajtási eljárások esetében a kivételt, amely szerint adóügyekben nem kell al- 246

18 4. Kisadózó vállalkozások tételes adója, kisvállalati adó, az eva, az ekho, a helyi adók, valamint a gépjárműadó szabályainak kalmazni a Ket. rendelkezéseit a végrehajtási eljárásra, a határozat jogerőre emelkedésére vonatkozó szabályok kivételével. A Ket február 1-jével megvalósult módosítása szerint a hatósági ellenőrzés hivatalból, vagy az ügyfél kérelmére indul. Természetesen az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti. A Ket. rendelkezései szerint tehát főszabállyá vált az ügyfél által kérhető hatósági ellenőrzés lehetősége. Ugyanakkor az ágazati törvények, kormányrendeletek lehetőséget biztosítanak arra, hogy kizárják a kérhető ellenőrzés lehetőségét, illetve olyan korlátozó feltételeket szabjanak ki, amelyek alapján a hatóságnak nem kell teljesítenie az ellenőrzési kérelmet. Az Art január 1-jével hatályba lépő rendelkezése szerint az adózás során az adózók nem élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy adóellenőrzést kezdeményezzenek saját ügyeik esetében. Az új szabályok értelmében adóügyekben egyáltalán nem alkalmazhatók a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályai. A január 1-jével hatályba lépő módosítások a következő módon kerültek megfogalmazásra az Art.-ban: Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására vonatkozó szabályait. Adóügyben az elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályait az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. [Art. 5. (2) bek. a) pont, 5. (3) bek.] Speciális képviseleti jog az adó-visszatérítésre vonatkozó eljárásban A hatályos szabályok lehetővé teszik, hogy a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységgel összefüggésben belföldön letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. Ez a lehetőség január 1-jével kibővült, amely szerint az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adó-visszatérítési jog érvényesítésére irányuló eljárásban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt. Az új rendelkezés jelentősen megkönnyíti az adminisztrációs eljárást a belföldön nem letelepedett adóalanyok számára. [Art. 7. (3) bek.] 247

19 A számvitel és adózás időszerű kérdései Egyes adókötelezettségekkel kapcsolatos változások A felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárást megelőzően elkövetett jogsértés miatti mulasztási bírság Az adózó adókötelezettségeit főszabály szerint felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A korábban hatályos szabályozás szerint a volt vezető tisztségviselő, illetve volt végelszámoló a felszámolás, a végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően elkövetett jogsértés miatt nem volt szankcionálható. Ezt a rendelkezést korrigálja a január 1-jétől hatályba lépő módosítás a következők szerint: A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani. Akkor kerülhet sor a mulasztási bírság alóli mentesítésre, ha az érintett személy bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani. [Art. 14. (4) bek.] A központosított illetményszámfejtés szabályai A hatályos szabályozás szerint a munkáltató és a kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést főszabály szerint a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás el- 248