1. Nézd meg a képet! Írd le, mi mindent látsz rajta! földrész, óceán, bolygó, műhold, nap, meteor. Engedélyezés alatt!

Átírás

1

2

3 1. Nézd meg a képet! Írd le, mi mindent látsz rajta! földrész, óceán, bolygó, műhold, nap, meteor 3

4 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki három szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Gyűjts főneveket a következő szempontok szerint! Jármű: Élelmiszer: A főnév s betűvel kezdődjön: Három szótagú főnév legyen: Hosszú magánhangzóra végződjön: 4

5 1. Olvasd el! A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok megnevezésére szolgál. 2. Csoportosítsd az alábbi főneveket! szekrény, öröm, kutya, ajtó, telefon, bánat, egér, kerék, kalapács, rágógumi, busz, törölköző, fóka, iskolás, hazaszeretet, krokodil, fazék, szomjúság, labda, cápa Élőlényt jelent: Élettelen dolgot jelent: Gondolati dolgot jelent: 3. Írd le a következő szavakat elválasztás nélkül! tek-nő: ol-ló: e-gér: aj-tó: zsi-ráf: fé-le-lem: szor-ga-lom: szom-jú-ság: 5

6 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Nézd meg a képet, és írj főneveket! 6

7 5. Töltsd ki a táblázatot! Mi? Mivel? golyó fésű kifli fogó kefe gereblye kapa kanna labda cseresznye mese füzet motor nap banán telefon szőnyeg ablak víz kép hab szék kád 7

8 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Olvasd el! Az élőlényeknek, élettelen dolgoknak lehet saját, tulajdon nevük. Ez a tulajdonnév. Többek között a személyeknek, állatoknak, földrajzi helyeknek, intézményeknek lehet saját, tulajdon nevük. Ez a személynév, az állatnév, a földrajzi név, az intézménynév. A tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írjuk. 8

9 1. Gyűjts földrajzi neveket! Használj földrajzi atlaszt, térképet a gyűjtőmunkához! Ügyelj a pontosságra! Ország neve: Város neve: Folyó, tó neve: Hegy neve: 2. Állítsd betűrendbe az alábbi főneveket! kacsa, hóember, iskola, dió, vonalzó, majom, ebéd hálószoba, szomorúság, törölköző, fenyőfa, vakáció szem, hó, cár, tűz, jég, dal, fék, víz, fa, kád, zsineg golyó, mazsola, alma, szünet, cápa, kapa, bárány a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs 9

10 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Adj nevet a képen látható személyeknek! 10

11 1. Írd le az adataidat! Ügyelj a pontosságra! Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Apja neve: Lakcím: Iskola neve, címe: 2. A fenti adatokban karikázd be a személyneveket! 3. Olvasd el! Sok magyar nevet hagyományosan, a régi helyesírás szerint írunk. A hagyományos írásmódúakhoz tartoznak az ly-os szavak is. 4. Olvasd el a következő tulajdonneveket! Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Ady Endre, Egressy Béni, Eötvös Loránd, Rákóczi Ferenc, Munkácsy Mihály, Weöres Sándor 5. Másold le a 4. feladatban található személyneveket! Ügyelj a pontosságra! 6. Olvasd el a leírtakat! Radírozd ki a hibákat, és írd le hi bát lanul! 11

12 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Írj kérdő mondatokat! Mikor lesz? Hova megy? Miből áll? Kinek a biciklije? Hol van? Kié a? Ki az a? Min van rajta? Mit csinál? Mivel lehet? 12

13 1. Mi történik most az osztályotokban? Ki mit csinál? Mondd el! Öt mondatot írj is le! 2. Olvasd el! Ha a cselekvés, történés most zajlik, most történik, most megy végbe, akkor jelen időről beszélünk. A mondatban található ige jelen időben van. Például: Kati gyümölcsöt eszik. Zoli virágot locsol. Mikor? Mikor? Most. Most. 3. Állítsd betűrendbe az alábbi jelen idejű igéket! ápol, eszik, üdül, úszik, őröl, iszik tagad, dobál, hasal, liheg, vasal, cibál, zötyög, segít csomagol, kalapál, hajózik, paníroz, sugároz, szabadul, búcsúzik, gyakorol, muzsikál a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs 13

14 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Nézd meg a képet! Ki mit csinál? Írd le! 14

15 1. Mit csináltál tegnap? Írj róla legalább öt mondatot! 2. Olvasd el! Ha a cselekvés, történés már lezajlott, megtörtént, végbement, akkor múlt időről beszélünk. A mondatban található ige múlt időben van. Például: Zsófi süteményt sütött. Tibor autót rajzolt. Mikor? Mikor? Tegnap. Valamikor a múlt héten. 3. Állítsd betűrendbe az alábbi múlt idejű igéket! örült, üdült, árult, okolt, inalt, utalt táncolt, használt, piszkolt, sorsolt, viccelt, gyomlált közeledett, csalogatott, hajózott, fényesített, segített, pályázott, magyarázott, levelezett a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs 15

16 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Mit fogsz csinálni holnap? Írj legalább öt mondatot! 16

17 1. Olvasd el! Ha a cselekvés, történés ezután lesz, valamikor később történik, jövő időről beszélünk. Például: Laliék kabátot fognak vásárolni. Mikor? Hamarosan. Piriék a Balatonnál fognak nyaralni. Mikor? Majd augusztusban. 2. Fejezd be a mondatokat írásban! Holnap reggel A jövő héten Vasárnap majd Talán jövőre Holnapután este 3. Olvasd el! A jövő időt kifejezhetjük a fog szócskával és a -ni toldalékkal. Például: el fog utazni, meg fog sülni, ide fog érni. Kifejezhetjük úgy is, hogy a jövőre utaló szavakat használjuk. Például: majd elutazik, nemsokára megsül, holnap ideér. 4. Nézd meg a rajzokat! Írd le, mit fog csinálni Erzsi holnap! 17

18 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Írd a melléknevek mellé az ellentétes jelentésű párjukat! kicsi okos bátor kemény lusta szép fáradt világos szomorú keskeny rendes kövér szorgalmas hangos fiatal meleg 18

19 5. Olvasd el! A főnév mellett annak kiegészítő tulajdonságát jelentő, mellékes szó, név a melléknév. 6. Nézd meg a képet, és gyűjts mellékneveket! Milyen? Milyennek látom (külső tulajdonságok)? Milyen? Milyennek gondolom (belső tulajdonságok)? 7. Gyűjts mellékneveket! Milyen az iskolatáskád? Milyen az osztályterem? 19

20 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Gyűjts rokon értelmű mellékneveket! (Használd a Magyar szókincstár című kötetet!) kicsi, szép, okos, fiatal, 20

21 5. Állítsd betűrendbe az alábbi mellékneveket! különös, dühös, ravasz, erős, olcsó, bőkezű álmodozó, jóságos, tökéletes, unalmas, konok, szívós rokonszenves, egyenletes, goromba, tudatlan, sötét nagy, kicsi, jó, rossz, szép, nyers, vén, friss 6. Olvasd el a Szenecske kiskutyája című olvasmányt (olvasókönyv oldal)! Milyennek képzeled Szenecskét és a nagymamát? Írd le! Szenecske tulajdonságai: Szenecske viselkedése: A nagymama tulajdonságai: A nagymama viselkedése: a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs 21

22 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Csoportosítsd a következő személyneveket! Ádám, Orsolya, Melinda, Tamás, Dénes, Laura, Viola, Mátyás, Lilla, Borbála, Ferenc, Kálmán, Anna, Csilla, István, Vince, György, Hanna, Eszter, Katalin, István, Szabolcs, Kelemen Lánynév: Fiúnév: 22

23 1. Olvasd el! Az élőlényeknek, élettelen dolgoknak lehet saját, tulajdon nevük. Ez a tulajdonnév. Többek között a személyeknek, állatoknak, földrajzi helyeknek, intézményeknek is lehet saját, tulajdon nevük. Vagyis van többek között személynév, állatnév, földrajzi név, intézménynév. A tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írjuk. 2. Olvasd el a következő tulajdonneveket! Személynév: József Attila, Ady Endre, Kodály Zoltán, Petőfi Sándor, Fekete István, Wass Albert Állatnév: Cirmos, Bodri, Fürge, Fogdmeg, Bajszos, Tarajos, Balu Földrajzi név: Magyarország, Budapest, Győr, Kárpátok, Maros Intézménynév: Magyar Állami Operaház, Nemzeti Múzeum 3. Írd át a nagy kezdőbetűket a 2. feladatban felsorolt tulajdonnevekben! 4. Írd le az adataidat! Név: Születési hely: Iskola neve: 5. A 4. feladatban karikázd be pirossal a személynevet, zölddel a földrajzi nevet, barnával az intézménynevet! Írd át kékkel a nagy kezdőbetűket! 6. Rajzold le az iskoládat! 23

24 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki öt szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Gyűjts főneveket az iskolával, osztállyal, a tanulással kap cso lat ban! Írd le őket csoportosítva! Élőlényt jelöl: Élettelen dolgot jelöl: Gondolati dolgot jelöl: 24

25 1. Olvasd el! Én nem szeretem a szalámit. Egyél a szalámihoz paprikát is! A szalámira tedd a tojáskarikát! A szalámitól megfájdul a gyomrom. Ebben a szalámiban tartósítószer is van. Ezen a szalámin rajta van a bőre. Többféle húst tesznek a szalámiba. Én ebből a szalámiból is készítek szendvicset. Szalámival is kínáld meg a vendégeket! Erről a szalámiról nem tudok semmit. Ez a másik csoport szalámija, ne nyúlj hozzá! Told a kocsit a szalámiig, és ott várj meg! 2. Az 1. feladat mondataiból gyűjtsd ki a szalámi szó toldalékos alak jait! 3. Olvasd el! Mondatalkotás során a mondatban előforduló szavakhoz tol da lé kok kapcsolódhatnak. A toldalékokat egybeírjuk a szavakkal, velük egy szót alkotnak. 4. A 2. feladatban karikázd be zölddel a toldalékokat! 5. Mit szeretnél kapni a születésnapodra? Írd le! 25

26 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Egészítsd ki a mondatokat! A fa alatt az árnyékban pihen a. A ház fölött repül egy. A tányér mellett van a. A könyvek között nem találom a. A bokor mögött bújt meg a. A tábla előtt van a. Elvettem a kistestvérem elől a. Hozd ide a szék alól a! A ház mögül előkerült a. A tányér mellől hiányzik a. 26

27 1. Válaszolj a kérdésekre a megadott névutók felhasználásával! alól, fölül, elől, mellől, mögül, közül Honnan bújt elő a macska? Honnan került elő a füzet? Honnan vetted elő a radírt? Honnan bukkant elő a repülő? Honnan küldték el a nézőket? Honnan kellett elmennünk? 2. Válaszolj a kérdésekre a megadott névutók felhasználásával! alá, közé, fölé, elé, mellé, mögé Hova tegyem a táskámat? Hova vigyem a széket? Hova rajzoljam a lepkét? Hova állítsam a gyerekeket? Hova tegyük a lisztet? Hova ültessem a szilvafát? 3. Válaszolj a kérdésekre a megadott névutók felhasználásával! alatt, fölött, között, előtt, mellett, mögött Hol van a telefon? Hol van a táska? Hol van az űrhajó? Hol vannak a méhecskék? Hol van a tanári asztal? Hol van a tévé? 27

28 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki három szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Gyűjts szavakat, amelyek a mondatokban a jövő időre utalnak! 5. Írd le a következő szavakat elválasztás nélkül! ko-szo-rú: kar-fi-ol: u-nal-mas: csám-csog: strá-zsál: kéz-be-sít: gal-lér: bog-rács: haj-sü-tő: csip-ked: kop-pan: kor-nyi-kál: hó-ri-hor-gas: job-bágy: 28

29 1. Mi mindent csinálunk akkor, amikor főzünk? Gyűjts igéket! 2. Mi mindent csinálunk akkor, amikor utazunk? Gyűjts igéket! 3. Mi mindent csinálunk az iskolában? Gyűjts igéket! 4. Mi mindent csinálunk a strandon? Gyűjts igéket! 5. Nézd meg a rajzot! Mesélj róla! Színezd is ki! 29

30 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Állítsd betűrendbe az alábbi igéket! néz, fél, varr, kap, húz, ráz, tol, dől, csuk, nyit eszik, ázik, ijed, őröl, okol, örül, íjaz, üget, óv a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs 30

31 1. Olvasd el! Ha a cselekvés, történés most történik, most megy végbe, akkor jelen időről, ha a cselekvés, történés már lezajlott, régen történt, akkor múlt időről beszélünk. Ha a cselekvés, történés ezután lesz, ezután történik, akkor jövő időről beszélünk. A múlt időt úgy je löl jük, hogy az ige végére magánhangzó után -tt, mássalhangzó után -t kerül. Például: ült, olvasott, állt, hozott. 2. Töltsd ki a táblázatot! Most Tegnap kapar, fog, hoz, rág, néz, töröl, visel, mosogat, ágyaz, sír, remeg, morzsol, szipog, vasal, zokog, épít, világít, mászik, sétál, szédül, bámul, fogy, pakol, dörmög 3. Olvasd el újra a beírt szavakat! Radírozd ki a hibákat, és írd le hibátlanul! 31

32 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki öt szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Hogyan telt a tavalyi téli szünet? Mit csináltál? Hol jártatok? Írj róla! Ügyelj az igék múlt idejének jelölésére! 32

33 1. Fejezd be a mondatokat! Ügyelj a pontosságra! Add rá Add oda Add vissza Add fel Add be Add meg Add el Add össze Add le Add át Add ki 2. Pótold a hiányzó betűket (ly, gy)! moso ma fo szé skatu og, aráz, ukaszt, akorol, ik, ell, áz, pó akadá bo nyava fa áz, urmázik, orsul, oz, ong, og, izik, ke elmez, hü éskedik, korcso ázik 33 bé ra pá go he fo, egez, og, ázik, omlál, ózik, ez,

34 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki öt szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Milyen lehet? Gyűjts mellékneveket! Oroszlán: Ünnep: Kisbaba: Tél: 34

35 5. Olvasd el! A főnév mellett annak kiegészítő tulajdonságát jelentő, mellékes szó, név a melléknév. A mellékneveket összehasonlíthatjuk, és egy részüket fokozhatjuk. Például: három ember közül lehet az egyik okos, a másik okosabb, a harmadik legokosabb. Vagy három katona közül lehet az egyik bátor, a másik bátrabb, a harmadik a legbátrabb. 6. Hasonlíts össze! Írd le a mondatokat! Három dolog közül melyik lehet a színes, a színesebb, a leg szí ne sebb? Három növény közül melyik a magas, a magasabb, a leg ma ga sabb? Három ruhanemű közül melyik a kényelmes, a ké nyel me sebb, a legkényelmesebb? Három bútor közül melyik a drága, a drágább, a legdrágább? Három állat közül melyik a gyors, a gyorsabb, a leggyorsabb? 7. Olvasd el újra a beírt szavakat! Radírozd ki a hibákat, és írd le hibátlanul! 35

36 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Alkoss jelzős szerkezeteket a megadott minta szerint! lassú éles puha világos hegyes tágas haragos szelíd kedves törékeny gyors mérges tiszta finom sós derűs 36

37 1. Írd le számjegyekkel! hatvanhárom =, kilenc =, huszonkilenc =, száztizenöt =, ezernyolcszázkilencvenhat =, nyolcszázhatvankilenc =, nyolcvannyolc =, 2. Írd le betűkkel! három =, hatvankettő =, ezerötszázkilencvenkilenc = 1111 =, 971 =, 1526 =, 10 =, 0 =, 4 = 3. Írj mondatokat a következő jelzős szerkezetekkel! tengernyi kincs, hat fenyőfa, hét törpe, kevés ennivaló, csipetnyi só, fél kifli, három királylány 4. Olvasd el! A mennyiséget jelentő melléknevekkel a dolgok, személyek, fo gal mak mennyiségét, számát nevezhetjük meg. A mennyiséget jelentő mel lékneveket szokták számneveknek is hívni. 37

38 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Írd le a szavakat szótagolás nélkül! ét-te-rem: vil-la-mos: pil-la-nat: cim-ba-lom: szuny-nyad: tüsz-szent: pety-tyez: viny-nyog: rosz-szall: ál-lo-más: dur-ran: hul-la-dék: mik-ro-fon: megy-gyes: recs-csen: löty-tyen: pogy-gyász: bosz-szús: 38

39 1. Fejezd be a mondatokat! Ügyelj a pontosságra! Az alma A teherautóra Az iskola Egy kacsa Az asztalon Egy mackó A villamos A szünetben 2. Olvasd el! A főnév előtt álló a, az, egy szócska a névelő. 3. Karikázd be zölddel a névelőket az 1. feladat mondataiban! 4. Írj névelőt a főnév elé! Miért voltál legutóbb mérges? Milyen süteményt szeretsz? 39 trombita, kifli, autóbusz, év, eper, pohár, vetítővászon, dugó, kukorica, buborék, lámpa, telefon, éjszaka, ablak, ágy 5. Válaszolj a kérdésekre! Mikor értél ma reggel az iskolába? Hol voltál kirándulni legutóbb?

40 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki hat szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Olvasd el! Az élőlényeknek, élettelen dolgoknak lehet saját, tulajdon nevük. Ez a tulajdonnév. A személynév, az állatnév, a földrajzi név, az intézménynév, a művek címe is tulajdonnév. A termékeknek, gyárt má nyoknak is lehet saját nevük. Ez a márkanév. Például: Pick, Philips, Adidas. A tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írjuk. 40

41 1. Írj tulajdonneveket! Ügyelj a pontosságra! Személynév: Állatnév: Földrajzi név: Intézménynév: Mű címe: Márkanév: 3. Írd át a nagy kezdőbetűket az 1. feladatban felsorolt tulajdonnevekben! 4. Az egyik márkanévhez készíts rajzot! 41

42 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Válaszolj a kérdésekre, és egészítsd ki a mondatokat! A tanulók (Mivel?) A meggyet (Hol?) A tea (Miben?) 42 írnak. A focisták sokszor mennek a (Hova?). Nagymama sok finom (Mit?) A strandon a (Hol?) Az iskolában általában (Mikor?) Laci (Mivel?) szokott sütni. vettem üdítőt. van ebéd. jött moziba. szokták megvenni. van a hátizsákban.

43 1. Gyűjts intézményneveket! Múzeum neve: Iskola neve: Színház neve: Kórház neve: Könyvkiadó neve: 2. Ki segített a gyűjtőmunkában? Honnan gyűjtötted az adatokat? 3. Pótold a hiányzó betűket (ly, sz)! zsámo, omorú, mu a, ke iget, tyű, em, kese ű, fo ko osó, alámi, orú, csere nyava a, mi me en, elő, nye, tava, má cso ti ta, pocso a, halá, gó a, tartá, dere e, ma at 43 ik, og,

44 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Olvasd el! Rajzolj a házra ablakokat is! A zöld háztól már látni fogod az iskolát. Mi ebben a házban lakunk. Raj zoltam egy emeletes házat. Ezen a házon nagyon szép tető van. Egy ilyen nagy házba sok bútor kell! Erről a házról sok érdekeset meséltek. Mindenki kijött a házból. A szomszédék háza tágasabb. Szaladj el addig a házig! Sok munka van egy kertes házzal. Gyere ide a házhoz! Gyorsan épülnek az új házak. A sok-sok építőanyagból lassan elkészült a ház. 44

45 1. A 4. feladat mondataiból gyűjtsd össze a ház szó toldalékos alakjait! 2. Olvasd el! Mondatalkotás során a mondatban előforduló szavakhoz toldalékok kapcsolódhatnak. A toldalékokat egybeírjuk a szavakkal, velük egy szót alkotnak. Van olyan toldalék, amely elé előhangzót mondunk és írunk, például: házat. Az előhangzó megkönnyíti a szavak ki ej té sét. Van olyan toldalék, amelynek első hangja megváltozik, olyan lesz, mint a szótő utolsó hangja. Például: házval = házzal, házvá = házzá. 3. Olvasd el a regényrészletet! A pirossal jelölt szavakat írd le a megadott minta szerint! Vicuskának egy pillanatra elgörbült a szája, de mindjárt vissza is igazította, és felült. Bámulva nézett Gergőre, mint a kismacska, mikor idegent lát. Majd az ölében heverő bábura fordult a tekintete, fölvette, és azt nézte kismacskás nézéssel. Gyerünk mondotta Gergő. Lemászott a kocsi külső oldalán, és leemelte a kislányt is. Szótő Toldalék 45

46 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Válaszolj a kérdésekre! Honnan jött a mentő? Honnan került elő a tornazsák? Honnan hívott fel anyukád? Honnan repült ide a galamb? Honnan vetted le a könyvet? Hova kell tenni a táskát? Hova rajzoljam a cicát? Hova tegyem a széket? Hova megyünk délután? Hova tetted a radírt? 46

47 5. Olvasd el! A főnév után, utólag kapcsolódhatnak szavak, ezek a névutók. Gyakori névutók: alá alól alatt, elé elől előtt, mögé mö gül mö gött, fölé fölül fölött, közé közül között, mellé mellől mellett, miatt, nélkül, szemben stb. A névutót mindig különírjuk a főnévtől. 6. Fejezd be a mondatokat! A fa alá A fa alól A fa alatt A szék elé A szék elől A szék előtt A hátam mögé A hátam mögül A hátam mögött Az asztal fölé Az asztal fölül Az asztal fölött A homok közé A homok közül A homok között A hajó mellé A hajó mellől A hajó mellett Az eső miatt Tojás nélkül 47

48 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Olvasd el! A mennyiséget jelentő melléknevekkel a dolgok, személyek, fo gal mak mennyiségét, számát nevezhetjük meg. A mennyiséget jelentő mel lékne ve ket szokták számneveknek is hívni. Van, amikor pon to san, határozottan tudjuk valaminek a mennyiségét, számát. Pél dául: három kifli, nyolc telefon, kétszáz ház. 5. Színezd ki a rajzokat! 48

49 6. Írd le számjegyekkel! hetvenhárom =, huszonegy =, négyszáztizenöt =, kilencven =, kilencszázkilenc =, hétszáz =, ezerkilencszázkilencvenkilenc =, hatvan =, nyolcszázkilencvenhét =, ötszázötvenöt =, kétszázhatvannyolc =, tizenhárom = 7. Írd le betűkkel! 1991 =, 481 =, 1716 =, 1552 =, 100 =, 10 =, 4 = 8. Mi lehet ennyi? Írd a mennyiséget jelentő melléknév után! kevés fél több ezer csipetnyi tengernyi több tucat 9. Olvasd el! 49 rengeteg sok néhány egy kevéske pár száz maroknyi Van, amikor nem tudjuk pontosan a mennyiséget, csak körülbelül, határozatlanul tudjuk megadni.

50 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Fejezd be a mondatokat! Eladom a Most kapom meg a Ki fogom dobni a Rávágott a Vissza is hozta a Kérj el egy Mondd fel a Oda szeretném hívni a Le is kopott a 50

51 1. Írd le az igéket szótagolás nélkül! pré-di-kál: druk-kol: hul-lám-zik: le-gyen-gül: ódz-ko-dik: fü-tyül-get: kap-csol: pró-bál: recs-csen: il-la-to-sít: for-ráz: kal-ló-dik: prüsz-köl: blöf-föl: fu-kar-ko-dik: spó-rol: do-rom-bol: fröcs-csen: ta-nul-ja: gra-tu-lál: 2. Olvasd el a következő rokon értelmű igéket! Mindegyikkel mondj mondatot! Egyet írj is le! megy, lépked, mendegél, bandukol, sétál, andalog, kutyagol gondolkodik, töpreng, elmélkedik, tűnődik, fontolgat, spekulál tántorog, botladozik, imbolyog, szédeleg, botorkál, támolyog lakik, él, megszáll, tartózkodik, tanyázik, időzik, honol, fészkel dicsekszik, kérkedik, felvág, henceg, flancol, kevélykedik elad, értékesít, árul, kiárusít, elidegenít, elkótyavetyél 51

52 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki hat szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 5. Színezd ki a rajzokat! 52

53 1. Mondj a következő igékkel egy-egy mondatot! Hármat írj le! Figyelj! Mindegyik igében ly van. Ügyelj a pontosságra! süllyed, mélyed, bolygat, lyukaszt, mosolyog, nyavalyog, bélyegez, gabalyodik, hógolyózik, lyukad, kóvályog, sompolyog, gömbölyödik, viszolyog, pályázik, helyez, folyik, sza bá lyoz 3. Írd át pirossal az 1. feladat szavaiban az ly-t! 4. Állítsd betűrendbe az alábbi igéket! ment, fest, bont, csalt, hord, küld, dönt, áld, mond, gyárt, ejt sarkantyúzták, szolgáltatnak, kergették, felbontották lép, kap, néz, hoz, mos, tár, gyűr, fáj, ráz, száll, vált kopik, néz, szorul, mászik, talál, ordít, borul, dörög, árad a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs 53

54 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Gyűjts igéket! Három szótagú: Egy szótagú: Zs betűvel kezdődjön az ige: Legyen benne két mássalhangzó egymás után: 54

55 1. Nézd meg a képet! Írj mondatokat róla! Ügyelj a pontosságra! 55

56 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki öt szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Írj mondatot a megadott jelzős szerkezetekkel! A balatoni nyaralás jó volt, A budapesti közlekedés A bakonyi erdők A dunai hajók A kecskeméti kirándulás Az olaszországi ismerősöm A bécsi cukrászda 56

57 5. Olvasd el! A főnév mellett annak kiegészítő tulajdonságát jelentő, mellékes szó, név a melléknév. Melléknevek képződhetnek más szófajból is. Például: a Budapest szó tulajdonnév, a budapesti szó melléknév. A tulajdonnévből keletkezett mellékneveket kis kezdőbetűvel írjuk. 6. Írd át zölddel a 4. feladat jelzős szerkezeteiben a tulajdonnévből képzett mel lék ne vek k is kezdőbet űit! 7. Képezz mellékneveket a megadott tulajdonnevekből! Hévíz + i = Pécs + i = Párizs + i = Prága + i = Kína + i = Mecsek + i = Dunántúl + i = Siófok + i = Szeged + i = Balaton + i = Komárom + i = Kolozsvár + i = Amerika + i = Miskolc + i = Tisza + i = Győr + i = 8. Olvasd el újra a leírt mellékneveket! Radírozd ki a hibákat, és írd le a szöveget hibátlanul! 9. Írd át a melléknevek kis kezdőbetűjét zöld del! Írj négy mel lék név vel egy-egy mondatot! 57

58 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Olvasd el a következő rokon értelmű mellékneveket! Mindegyikkel mondj mondatot! Egyet írj is le! rendetlen, kusza, zavaros, összevissza, trehány, hanyag okos, eszes, értelmes, jófejű, zseniális, bölcs, elmés szép, tetszetős, szemrevaló, mutatós, csinos, gyönyörű jó, megfelelő, használható, alkalmas, helyénvaló 58

59 5. Írd le a mellékneveket szótagolás nélkül! e-gész-sé-ges: hor-padt: lus-ta: meg-bíz-ha-tó: sér-tő-dött: uj-jon-gó: sem-mi-re-kel-lő: döb-be-ne-tes: 59 e-dzett: tel-jes: ék-te-len: ön-fe-ledt: sok-szí-nű: tisz-tes-sé-ges: kap-zsi: szív-te-len: 6. Mondj a következő melléknevekkel egy-egy mondatot! Nyolcat írj le! Figyelj! Mindegyikben ly van! Ügyelj a pontosságra! gömbölyű, dölyfös, sekély, selymes, mosolygós, lyukas, súlyos, komoly, mély, pelyhes, csuklyás, homályos, ragályos, terebélyes, veszélyes, pikkelyes, helyes, csekély, esélyes 7. Olvasd el újra a leírt mondatokat! Radírozd ki a hibákat, és írd le a szöveget hibátlanul!

60 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Másold le a következő személyneveket! Ügyelj a pontosságra! Széchenyi István, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Weöres Sándor, Eötvös Loránd, Kölcsey Ferenc, Batthyány Lajos 60

61 1. Írd be az adataidat! Ügyelj a pontosságra! Vezetéknév: Keresztnév: Becenév (ha van): Születési hely: Születési idő: Anyja neve: Apa (gondviselő) neve: Lakcím: ország: A város vagy a falu neve: Az utca neve, házszám: Iskolád neve: Iskolád címe: 2. Gyűjts földrajzi neveket! Használj földrajzi atlaszt, térképet a gyűjtőmunkához! Ügyelj a pontosságra! Ország neve: Város neve: Folyó, tó neve: Hegy neve: 61

62 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Olvasd el! Ő az osztálytársam. A neve László, de mindenki csak Lacinak szó lít ja őt. Kedves és udvarias. A barátai nagyon sze ret nek együtt lenni vele. Mindig van nála focilabda, és hacsak le het, fociznak. A pontosság azonban nem jellemző rá, gyakran szokott késni. Van úgy, hogy a barátai elszaladnak érte. Neki ez a figyel mes ség biztosan jólesik. Nagyon szereti a történelmet és a fi zi kát. Ezekből a tantárgyakból a többiek sok segítséget kapnak tő le. Gyakran fordulnak hozzá kérdéseikkel. Övé a harmadik pad. Mel let te Tibi ül, akivel már régóta ismerik egymást. Együtt jártak óvo dá ba is. 62

63 5. Keresd meg a 4. feladatban a következő személyes névmásokat, és karikázd be őket barnával! övé, neki, mellette, nála, érte, ő, vele, őt, tőle 6. Olvasd el! A személynév helyett más szavakat is használhatunk. Ezek a sze mélyes névmások (én, te, ő, mi, ti, ők). A magyar nyelvben a sze mélyes névmásokat általában nem mondjuk ki, ugyanis az ige ra go zás ból pontosan megtudhatjuk, ki végzi a cselekményt, kiről van szó. Az egyértelmű közlés, a pontosabbá tétel miatt a személyes névmások ragozott alakjait gyakrabban hasz nál juk. Ezek válto zato sabbá tehetik közléseinket. Például: nekem, enyém, tőlem, értem. 7. Írj magadról nyolc mondatot! Használd a megadott személyes név má sokat! én, engem, nekem, értem, bennem, nálam, tőlem, velem 8. Írd le a névmásokat elválasztás nélkül! be-lő-le: hoz-zá: nek-tek: ő-ne-kik: 63 tő-led: mi-hoz-zánk: ö-vé: ti-é-tek:

64 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki három szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Olvasd el! Az összetett szó két vagy több önálló jelentésű alkotórészből, szó ból áll. Például: tenger + part = tengerpart, szem + üveg = szem üveg. 5. Írd le a következő összetett szavakat elválasztás nélkül! fény-ké-pe-ző-gép: tan-gó-har-mo-ni-ka: tan-szék-ve-ze-tő: asz-tal-te-rí-tő: bál-te-rem: ké-pes-lap: pénz-tár: tan-rend: 64

65 1. Alkoss összetett szavakat! Írd le őket! hűtő kötő szita autó verseny tyúk dugó szőlő rágó tavi iskola háló állat jegy autó cipő kézi lég világ szekrény húzó karó ól táska szoba gumi rózsa gyűrű szerelő fűző orvos bajnokság túra labda gyalog gömb 2. Mondj mondatot mindegyik összetett szóval! 65

66 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki három szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Írd le szótagolva a következő főneveket! búcsúfia: tanár: - lexikon: - - edző: - dzsúdó: - taxi: - madzag: - zsindely: - dodzsem: - xilofon: - - udvarmester: Olvasd el újra a szavakat! Radírozd ki a hibákat, és írd le hibátlanul a szöveget! 66

67 1. Olvasd el! Mondatalkotás során a mondatban előforduló szavakhoz toldalékok kapcsolódhatnak. A toldalékokat egybeírjuk a szavakkal, velük egy szót alkotnak. Van olyan toldalék, amely elé előhangzót mondunk és írunk, és van olyan toldalék, amelynek az első hangja megváltozik, hasonul. Olyan lesz, mint a szótő utolsó hangja. Például: kés vel = késsel, asztalvá = asztallá. 2. A következő toldalékokat illeszd különböző főnevekhez! Az így keletkezett toldalékos főnevek közül héttel írj egy-egy mondatot! -hez, -t, -ben, -ig, -hoz, -ra, -ban, -re, -en, -k, -ból, -ön, -ből, -nál, -ről, -vá, -nél, -on, -tól, -val, -höz, -vel, -vé, -től 3. Olvasd el újra! Radírozd ki a hibákat, és írd le hi bát lanul! 67

68 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki három szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Olvasd el! Gondolatainkat általában mondatokkal fejezzük ki. Véleményünket, megállapításainkat kijelentő mondatokkal közöljük. A kijelentő mondat végére pontot teszünk. (Például: Hat óra után értem haza.) Ha szeretnénk megtudni valamit, akkor kérdő mondatokat alkothatunk. A kérdő mondat végére kérdőjel kerül. (Például: Honnan tudod?) Érzéseinket felkiáltó mondatokban fogalmazhatjuk meg. A felkiáltó mondatokat felkiáltójellel zárjuk. (Például: Jaj, de szép ez a virág!) Kéréseinket, utasításainkat felszólító mondatok segítségével kö zölhet jük. A felszólító mondatok végére fel kiál tó je let teszünk. (Például: Állj el az útból!) Vágyainkat, kívánságainkat óhajtó mondatokkal is közölhetjük. Ezek végére felkiáltójel kerül. (Például: Bárcsak kap nék egy biciklit!) 68

69 1. Olvasd el a mondatokat, és írd utánuk, melyik mondatfajtáról van szó! Ne állj elém! Jaj, de megnőttél! Ma sem kaptam levelet. Bárcsak szünet lenne már! Téged hogy is hívnak? Olyan jó lenne, ha felhívna anyukám! A mi lakásunk elég nagy. Tedd le a ceruzát! Hány órakor jössz haza? De szép ez az aranyhal! Három kiflit vettem. Hű, de megijedtem! Miért lettél mérges? Ne kapkodj! De finom ez a sütemény! Honnan vetted azt a labdát? De jó volt ez a meccs! 2. Nézd meg a képet! Írj a füzetedbe négy-négy kijelentő, kérdő és felszólító mondatot! Ügyelj a mondatvégi írásjelekre! 69

70 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Nézd meg a képet! Mondj róla mondatokat! Mindegyik mondatfajta legalább kétszer szerepeljen! 70

71 1. Fejezd be a mondatokat! Figyelj a mondatvégi írásjelekre! Edd Add Idd Küldd Hidd Fogadd Védd Mondd Tudd Vidd Hordd Toldd Kezdd Vedd Tedd 2. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő igékkel! Figyelj a mon dat vé gi írásjelekre! Mikor Ne Bárcsak a telefont! hozzánk? két kenyeret. az ablak elé! egy süteményt! a levelet! 71

72 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Gyűjts igéket! Három szótagú: Két szótagú: Sz betűvel kezdődjön az ige: Legyen benne két mássalhangzó egymás mellett: 72

73 1. Olvasd el! Az igékhez kapcsolódó, kötődő szócskák az igekötők. Módosíthatják, megváltoztathatják az igék jelentését. Gyakori igekötők: be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza. Ha az igekötő az ige után áll, akkor a két szót különírjuk. Például: áll ide, néz vissza, hoz be, szól rá, vesz meg. 2. Egészítsd ki a mondatokat a megadott igekötős igékkel! vedd fel, Hozd ide, Mosd meg, Kapcsold fel, Másold le Légy szíves, mert le kell törölnöm a táblát! 73 a füzetedet, szeretném megnézni! a radíromat, odagurult hozzád! gyorsan a vázlatot,, csupa festék lett! a villanyt, nagyon besötétedett. 3. Egészítsd ki a mondatokat a megadott igekötőkkel! Ügyelj a pontosságra! át, le, fel, be, el, ki, meg, ide, szét, rá, oda, vissza Mosd Add Kapáld Ne szórd Varrd Vidd Gyere Ne engedd az autót, mert nagyon koszos! az üzenetet, légy szíves! a virágoskertet, nagyon sok benne a gaz! a játékokat, nehéz lesz összeszedni! a gombot a kabátra, mert leszakadt! a könyvet a könyvtárba! mellém, ott útban vagy! Gyere Tedd Tomika kezét, sok itt az autó! az udvarra, neked is kell egy kis friss levegő! a mérlegre a húst, szeretném megmérni!

74 1. Ügyelj a pontosságra! 3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatot! Ügyelj a pontosságra! 4. Olvasd el a következő rokon értelmű mellékneveket! Mikor hasz náljuk őket? Milyen helyzethez illenek inkább? Mondj példákat! Egyet írj le! rendes, megbízható, lelkiismeretes, takaros, gondozott gyors, fürge, élénk, serény, friss, sebes, tempós, lendületes kedves, barátságos, szíves, megnyerő, elragadó mély, feneketlen, végtelen, mélységes 74

75 Tartalom Főnév gyakorlása Szó és kép egyeztetése, szavak írása Diktálás, szógyűjtés Köznevek csoportosítása, szótagolás Diktálás, szógyűjtés A -val, -vel toldalék gyakorlása Diktálás, tulajdonnevek értelmezése Földrajzi nevek gyűjtése, betűrend gyakorlása Diktálás, személynevek írása Személyes adatok írása, hagyományos írásmód Ige gyakorlása Diktálás, kérdő mondatok kiegészítése Jelen idő értelmezése, betűrend gyakorlása Diktálás, mondatalkotás kép alapján Mondatalkotás, múlt idő értelmezése, betűrend gyakorlása Diktálás, mondatalkotás Jövő idő értelmezése, mondatbefejezés, mondatalkotás Melléknév gyakorlása Diktálás, ellentétes jelentésű melléknevek írása Melléknév értelmezése, melléknevek gyűjtése Diktálás, rokon értelmű melléknevek gyűjtése Betűrend gyakorlása, viselkedés, tulajdonság írása Főnév gyakorlása Diktálás, személynevek csoportosítása Tulajdonnevek értelmezése személyes adatok írása, rajz Diktálás, köznevek gyűjtése Toldalékok értelmezése, felismerése Diktálás, mondatkiegészítés Kérdő mondatra válasz írása Diktálás, szótagolás Ige gyakorlása Szógyűjtés, képről mondatalkotás Diktálás, betűrend gyakorlása Igeidők értelmezése, múlt idejű igék írása Diktálás, múlt idejű mondatok írása Mondatbefejezés, szókiegészítés Melléknév, számnév gyakorlása Diktálás, melléknevek gyűjtése Melléknév értelmezése, mondatalkotás Diktálás, jelzős szerkezet alkotása Számnevek írása, számnév értelmezése Diktálás, szótagolás

76 Főnév gyakorlása Mondatbefejezés, névelő értelmezése Diktálás, tulajdonnév ismétlése Tulajdonnevek gyűjtése, csoportosítása Diktálás, mondatkiegészítés Tulajdonnevek gyűjtése, szókiegészítés Diktálás, mondatolvasás Toldalékok felismerése, szótő-toldalék Diktálás, kérdő mondatra válasz írása Névutók értelmezése, mondatbefejezés Számnév gyakorlása Diktálás, számnév értelmezése Számnevek írása, számnév fajtái Ige gyakorlása Diktálás, mondatbefejezés Szótagolás, rokon értelmű igék olvasása, mondatalkotás Diktálás, rajz színezése Ly-os igék olvasása, mondatírás, betűrend gyakorlása Diktálás, szógyűjtés Mondatok írása kép alapján Diktálás, mondatbefejezés Melléknév, számnév gyakorlása Melléknév értelmezése, képzése Diktálás, rokon értelmű melléknevek értelmezése Szótagolás, ly-os melléknevek olvasása, mondatalkotás Főnév gyakorlása Diktálás, hagyományos írásmód Személyes adatok írása, földrajzi nevek gyűjtése Diktálás, szöveg olvasása Személyes névmás értelmezése, mondatalkotás Diktálás, összetett szavak, szótagolás Összetett szavak alkotása Diktálás, szótagolás Toldalékok értelmezése, mondatalkotás Gyakorlás Diktálás, mondatfajták ismétlése Mondatfajták felismerése, mondatírás Diktálás, mondatírás Mondatbefejezés Diktálás, szógyűjtés Igekötők értelmezése, mondatbefejezés Diktálás, rokon értelmű melléknevek értelmezése