Hegyvidéki túrautak elemzése GIS rendszerek segítségével
|
|
- Diána Fazekasné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hegyvidéki túrautak elemzése GIS rendszerek segítségével Dombay István, Magyari-Sáska Zsolt 1. A túrautakról általánosságban Jelentőségük Jelenlegi túraútvonalaink szinte kizárólag az elmúlt század 20-as, 30-as éveinek eredménye. Ezeket időről-időre újrajelzik a lelkes természetszerető és védő szervezetek, egyesületek. Bár a jelenlegi turizmusformák változatosabbak mint a múlt század eleiek, és sok esetben a turizmus anyagi vonzatára kerül a hangsúly, a túra utak napjainkban is két igen fontos dolgot hivatottak szolgálni: az ismeretszerzést és a természet szépségének felfedezését. Napjainkban nem mellékes az igényelt testmozgás sem, ez által a túraútvonalak jelentőséget szereztek az egészséges életvitel kialakításában és megtartásában is. A jelen kor turistái már mást várnak el egy túraút esetében is, mint a múlt század elején. Ez a különbség elsősorban az információk mennyiségére és minőségére vonatkozik, még akkor is ha a tulajdonképpeni információkat sok esetben nem képesek megfelelő módon értelmezni. Ugyanakkor a turisztikai irodáknak, vagy túrákat szervező személyeknek nagy segítséget jelenthetnek mindazok az adatok amelyek elérhetőek és előre felmérhetőek egy túraútvonal esetében. Jellemzőik A túraútak leírásai általában két nagy kategóriájú adatot tartalmaznak. Ezek közül az egyik tárgyilagos, szűkszavú, elsődleges adatot közlő kategória. Ezen adatok közt találhatók meg a használt jelzés, ennek minősége, a bejáráshoz szükséges becsült időtartam, a maximális szintkülönbség, az esetleges időszakos használhatóság, stb. A másik kategória gyakorlatilag egy leírás, amely végigvezeti a turistát, mintegy virtuális vezetőszalag módján, megemlítve úgy az adott útszakasz pillanatnyi jellemzőit, mint támpontokat adva és mutatva, megjegyezve fontos információkat, úgy a látvány, mint a növényzet, az állatvilág, a geológia, de ugyanakkor a menedék, a veszélyforrások és vízellátás szempontjából is. A két kategória elkülönítése kutatásunk szempontjából azért is fontos, mert számítógépes adattárolás esetében az alanyi adatok és a leíró adatok tárolásában, bemutatásában, de leginkább keresésében lényeges különbségek mutatkoznak. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy a túraútak leírásaiban is gyakran jelentkeznek olyan adatok amelyek helyhez, tehát térképen ponttal jelölhető információhoz kötődnek. Kutatásainkban az alábbi jellemző kategóriákat használjuk, melyek a hagyományos útvonalleírások feldolgozása alapján azonosíthatók: - név, a turistaútvonal neve - jelzés, az útvonal jelzése - idő, a bejáráshoz szükséges becsült időtartam - maximális szintkülönbség - információs pontok, azon pontok földrajzi helyzete amelyek valamilyen típusú információt hordoznak. Ezek a következő alkategóriákra bonthatók: o kilátópont o egészségügyi pont o menedék o forrás 1
2 o megfigyelőpont - a túraútvonal leíró szövege Ezen adatok melyek elsősorban szám illetve szöveg alapúak - kiegészíthetők képekkel, grafikus jelzésekkel, növény- és állat-leírásokkal, stb. Egy térinformatikai rendszer használata során az alapadatok alapján (magasságmodell, túrútvonal nyomvonala) lehetőséget kaphatunk új adatok származtatására is (pl. az útvonal maximális emelkedése/lejtése). Ugyanakkor egy környék túraútvonalaink elemzésében lényeges szempont lehet, annak vizsgálata, hogy bizonyos megfigyelések, mely utak mentén végezhetők el, ezek általában kiegészítőleg jelentkeznek a hely felfedezése és megismerése szempontjából. 2. A térinformatikai rendszerek felhasználása a túrautak elemzésében Kutatásunk célja a turistaútvonalak elemzése, és nem egy térinformatikai adatbázis létrehozása egy adott régió számára. Sokkal inkább azt szeretnénk, hogy a későbbiekben bemutatott rendszer illetve ennek tökéletesítése által kapott információk alapján lehetőséget biztosítsunk a túraútvonalak leírásainak kiegészítésére. Elvi lehetőségek Egy térinformatikai rendszer segítségével a következő új jellemzők meghatározására nyílik lehetőség: - adott pontokból való beláthatóság - adott pontok megfigyelhetőségi helyei - a túraútvonal napos illetve árnyékos arányának meghatározása - kapaszkodók mértékének meghatározása - a turista részéről szükséges energia-befektetés az adott útvonal végigjárására - a túraútvonal hosszanti szelvénye Ugyanakkor egy térinformatikai rendszer segítségével összehasonlíthatóak az itt nyert és a leírásokban szereplő adatok, úgy mint: - maximális szintkülönbség - bejáráshoz becsült idő - távolságok Gyakorlati megvalósítások Alapadatok A terepelemzésekhez szükséges alapadat legfontosabbika a digitális terepmodell. Ez néhány esetben rendelkezésünkre állhat radarfelvételek, vagy digitális ortofotók alapján. Sok esetben azonban topográfiai térképek szintvonalai, vagy mért magassági pontok alapján történik a magasságmodell elkészítése. A turistaútvonalak vektorizálás vagy GPS mérések alapján kerülhetnek az előbbiekben meghatározott magasságmodellre. Az elemzéshez szükséges még a régió növényzetborítottsága, különös figyelmet fordítva az erdős részekre, illetve a fák magasságára, amelyek a beláthatóság vizsgálatakor mintegy megemelik a terepet. Szintén lényeges alapadat lehet, a turista tömege és mozgási sebessége az adott túraútvonal mentén, abban az esetben ha kalóriaelégetést szeretnénk meghatározni. 2
3 Létező térinformatikai rendszerek lehetőségei A jelenlegi térinformatikai rendszerek nem végfelhasználóknak, hanem elsősorban szakembereknek készülnek. Ezáltal hátrányuk az, hogy csak megfelelő felkészítés után képes egy végfelhasználó (pl. turisztikai irodai alkalmazott) arra, hogy elemzések sorozata után vonjon le végkövetkeztetést, vagy határozzon meg adatokat. A legtöbb térinformatikai rendszer lehetőséget biztosít szelvények elkészítésére, lejtő és kitettségi térképek meghatározására, egy pontból történő beláthatóság vizsgálatára, stb., de egy turista vagy irodai alkalmazott számár már nehézséget jelent olyan kérdések megválaszolása - egy térinformatikai rendszer alapján -, mint: Jelentős objektumok, honnan figyelhetők meg?, Hány százalékos emelkedőre számíthat adott útszakaszon?, Mekkora kalóriamennyiséget éget el a turista adott útszakaszon?, stb. A kulcselem amivel nem rendelkeznek a jelenlegi térinformatikai rendszerek, az egy felépített algoritmus alapján történő vezérelhetőség. Ez azt jelentené, hogy egy előre megbeszélt műveletsorozat alapján elkészített algoritmus szolgáltatná a keretet az elemzések elvégzéséhez, és az algoritmus keretei közt a felhasználó teljes szabadsággal rendelkezik, nem szükséges parancsokat és lépések sorrendjét megjegyezni. Hasonló lehetőségek léteznek napjainkban is, de ezek még mindig megmaradnak azon a szinten, amelyhez szakember szükséges, mert, bár algoritmusok (több vagy kevesebb korlátozással) felépíthetők, az igazi szabadságot a felhasználó számára egy megfelelő, barátságos felhasználófelület jelentené, amely mind a mai napig nem létezik egyetlen térinformatikai rendszerben sem. Saját rendszerek lehetőségei A saját térinformatikai rendszerek felépítésére két mód nyílik: az alapoktól való fejlesztés, illetve a létező modulokból történő felépítés. Az első változat a programozás szinte egyetlen válfajában sem használt, hiszen nem gazdaságos. A második módszer pedig akkor jelent igazi segítséget, ha valóban alapkövekből lehet felépíteni a programot. A térinformatikai rendszerek szinte mindenike ajánl valamilyen lehetőséget saját elemző algoritmusok megalkotására, azonban ezek kizárólag makrókra, szkript nyelvekre vagy grafikus modellekre alapszanak, mellőzve vagy korlátozottan tartalmazva úgy a vezérelhetőséget (döntéshozás, ismétlés), mint a felhasználói felületet. Létezik azonban néhány módszer amely segítségével egy általános jellegű programozási környezetbe integrálhatóak létező térinformatikai funkciók. Ebben az esetben a létező térinformatikai parancsok alapján előre elképzelt algoritmusok ötvözhetőek barátságos felhasználó felülettel, lehetőséget biztosítva adott elemzéskategóriák egyszerű, ismételhető, paraméterezhető elvégzésére. 3
4 3. A Gyilkos-tó környéki túrautak elemzése A Gyilkos-tó elhelyezkedése, értékei és túraútvonalai A Gyilkos-tó a Keleti-Kárpátokban, a Hagymás-hegység középső övezetében terül el. Annak ellenére, hogy a Gyilkos-tó aránylag fiatal képződmény, kialakulásának módja és ideje vitatott. Valószínűleg a 1837-es rendkívüli heves vihar és felhőszakadás okozta földcsuszamlás által, természetes völgyelzáródás útján keletkezett. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs viszi be a köztudatba, 1864-ben az Erdélyi Múzeum- Egyesület III. Közgyűlésén tartott előadásán. Valószínűleg a Gyilkos-hegyről kapta az elnevezést, amely jóval régebbi a tó keletkezésénél. A Hagymás-hegység mai arculatát kialakító földtörténeti események különleges, formaszépségekben egyedülállóan gazdag tájat hoztak létre: szurdokvölgyek, meredek sziklafalak, kőfolyások, poljék, uvalok, dolinák, sziklapiramisok, aktív zsombolyok, kövületekben gazdag területek. A tájegység barlangjainak csoportosítása: - Likas zsomboly: a Likas-havas (1675 m) tetején nyílik. A feneketlennek hitt vulkáni kürtőnek is nevezett függőleges aknabarlang mészkőben képződött, mélysége 51 m. A 8 m átmérőjű bejárattól az akna függőleges 37,5 m-ig, ahol állandó hó és jégkupac található. - A Vithavas tektonikus (1609) barlangja: a mészkőhegység keleti oldalán három tektonikus vagy repedés-zsomboly van, mélységük több tíz m. - A Békás-szoros barlangjai: több mint félszáz (51) barlang található itt, a leghosszabb a Mária-forrással szemben lévő Bardóc-sziklában nyílik. A szoros legjelentősebb barlangja a Hóvirág-barlang. A 28 m hosszú és 26 m széles teremből álló barlangot 1973-ban fedezték fel. Alját cseppkőmedencék borították, sztalagtitek, sztalagmitek és megszámlálhatatlan cseppkőoszlopok szinte egymás mellett álltak. Mire a barlangot védetté nyilvánították és lezárták, a barlangrombolók csaknem teljes egészében tönkretették. A Gyilkos-tó környéke a legutóbbi jégkorszak idején a vándorló fajok gyűjtőterülete volt, majd az éghajlat enyhülésével a fajok megtartási fészkévé vált. A védett növény- és állatfajok jegyzéke Növények: kisasszonypapucs, henyeboroszlán, sárgatámics, havasi gyopár, biborka, tiszafa, zergeboglár, kakukkfű, Zawadzki-mécsvirág, pozsaritai hölgymái, Römer-csűdfű, békási csűdfű, fehérmolyhú kankalin. Állatok: zerge, hiúz, barnamedve, mogyoróspelle, menyét. Madarak: hajnalmadár, holló, fekete harkály. A turistautak jegyzéke több forrás alapján Az páros sorok adatai sorrendben a következők: jelzés, menetidő, hossz, maximális szintkülönbség, megjegyzés táblázat. A Gyilkos-tó környéki turistutak számszerű jellemzése, könyvészet alapján Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Kőerkély (1007) - Márton Ferenc útja - Pisztrángtenyészet (993) - Csónakkikötő (983) - Gyilkostó központja (967) (körút) piros kereszt 1 óra 3,5 km 40 m könnyű sétaút Gyilkos üdülőtelep központja (967) - Békás-szoros - Magyarok hídja (760) - Kis-Békásszoros - Szurdok útja - Vereskő-nyereg (1011) - Gyilkostó (967) (körút) sárga sáv 3-4 óra 10 km 44 m minden évszakban járható 4
5 Kupás-patak torkolata (944) - Kupás völgye - Kicsi-Kupás torkolata (erdészlak) (962) - Lapos útja (1435) 3 a téli időszak kivételével egész évben kék pont 2 óra 7 km 491 m járható személygépkocsival is Kupás-patak torkolata (944) - Kupás alja (1080) - Békás-szoros (km 29) (850) 4 piros kereszt, 1 óra 3 km 136 m könnyű sétaút piros pont Gyilkostó központja (967) - Vereskő-nyereg (1011) - Mészégetők útja - Cifra-nyereg 5 (1002) - Békás-szoros (850) sárga háromszög 1 óra 3,5 km 44 m könnyű sétaút. Gyilkostó (csónakkikötő) (983) - Veresgyík nyaka (1242) - Veresbükk alatt (1390) - Száraz-tók pusztája (1530) - Kerek-hegy csúcsa alatt (1580) - Fehérmező turisztikai 6 gócpontja (1460) kék pont 4 1/2 óra 10 km 597 m télen nehezen járható Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Juhpatak völgye - Hagymáspatak torkolata 7 (1130) - Patkókő alatt (1450) - Fehérmező turisztikai gócpontja (1460) kék sáv 2 1/2 óra 8 km 493 m minden évszakban járható Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Kőerkély (1007) - Cohárd - patak völgye - Likas 8 vesze - Likas-kő (1675) - Likas-zsomboly (1650) kék kereszt 4 óra 6 km 708 m télen nehezen járható Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Vereskő-nyereg alatt - Gyilkos pusztája - 9 Gyilkos kilátó (1378) piros háromszög 2 óra 4 km 411 m minden évszakban járható. Juh-patak völgye (1012) - Veresgyík nyaka (1242) - Kerek-út-patak völgye (Váluspuszta) - Felső-szoros felett (960) - Kisbékás szórványtelep (885) 10 piros pont 2 óra 4,3 km 230 m Gyilkostó (csónakkikötő) (983) - Gyilkos-tisztás (1210) - Gyilkos-kő (kilátó) (1378) 11 kék pont 2 óra 3,5 km 395 m minden évszakban járható Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Bucur-villa (990) - Cohárd menedékház (1091) - 12 Cohárd-nyereg (1202) - Kis-Cohárd-tető (1345) kék háromszög 1 1/4 óra 3 km 378 m minden évszakban járható Kutatásunk során a térképi adatok és az elemzőrendszer segítségével összehasonlítást végeztünk a táblázat egyes adatai és a kapott eredmények közt. Az elkészített elemző rendszer és a feldolgozás eredményei Az elemző rendszer megvalósításához a következő szoftvercsomagokat használtuk: - Borland Delphi 7, az általános jellegű programozási környezet, amelyben a végső termék elkészült - IDRISI Kilimadjaro Edition, modularitása révén kiválóan integrálható programozási felületekbe, így Delphi-be is - inovagis, szabad felhasználású GIS függvénykönyvtár, amely integrálható programozási környezetekbe is, és lehetőséget ad több különböző adatállomány kezelésére (IDRISI img, rst, sm0, stb., ArcView shp), azonban nem tartalmaz térinformatikai elemzésekhez szükséges parancsokat 5
6 inovagis Borland Delphi megjelenít IDRISI alkalmazás logika térelemzés 1. ábra. Az alkalmazás funkcionális komponensei Az elkészített alkalmazás nem rendszerfüggetlen, működéséhez elengedhetetlenül szükséges az IDRISI és inovagis programok jelenléte a kliens számítógépen. A kezelőfelület a következő állítható paraméterekkel dolgozik: - turistaút - személy tömege - látási viszonyok (köd jelenléte és sűrűsége, magas növényzet jelenléte) Egy turistaút esetében az alkalmazás által automatikusan szolgáltatott értékek: - az út hossza, figyelembe véve az terep egyenlőtlenségét (*) - a minimális és maximális magasság, valamint a maximális szintkülönbség - lejtőkategóriák szerinti emelkedők és ereszkedők hossza (*) - a bejáráshoz szükséges becsült idő, figyelembe véve a terep egyenlőtlensége okozta emelkedőket és ereszkedőket (*) - egy adott tömegű személy kalóriaelégetését az adott turistaút végigjárása során (*) A rendszer által külön kérésre szolgáltatott értékek: - a turistaút szelvényének bármely pontja beazonosítható a magasság modellen (*) - adott pont honnan látható - egy adott pontból mely helyek figyelhetők meg A felsorolt lehetőségek némelyike meghatározható egy hagyományos térinformatikai rendszer segítségével, némelyike pedig nem. Ez utóbbi kategóriát ez előbbi felsorolások végén lévő csillag jelzi. 6
7 2. ábra. Az alkalmazás kezelőfelülete Az alkalmazás elkészítése után, kutatásunk elsősorban arra irányult, hogy elkészítsük a különböző turistautak statisztikai értékelését, ugyanakkor összehasonlítsuk a létező és a számított adatokat. Ezekhez az összehasonlításokhoz 6 túra utat választottunk (1,4,5,9,11,12). Számolásainkban a következő fogalmakat és állandókat használtuk: - sétasebesség: 4km/h sík terepen - ekvivalens idő, az az idő amelyre szükség van 4 km út megtételéhez figyelembe véve a terep emelkedését és lejtését. Terepi kísérleteket végezve azt tapasztaltuk, hogy a lejtő mértékének lineáris növekedésével négyzetesen növekedik a felfele haladás megtételéhez szükséges idő, míg a lefele haladás ideje kb 5-6 o- ig nem változik jelentősen, és csak ezután jelentkezik a négyzetes lassulás - fák magassága: átlagosan 25m - energiaelégetés Megjegyzendő, hogy méréseink nem veszik figyelembe a pihenőket, szemlélődéseket és a kitartó gyaloglás okozta fáradságot sem, hiszen a vizsgált túra utak mind 4 km alatti hosszal rendelkeznek. Eredményeink az alábbi táblázatban vannak összefoglalva (az útvonal azonosító megegyezik az 1-es táblázat azonosítóival). 7
8 2. táblázat. A Gyilkos-tó környéki turistautak számszerű jellemzése, saját fejlesztésű térinformatikai rendszer alapján L 3.946/ / / / / /3.000 minh maxh dh 22.0/ / / / / /378.0 T 1:03/1:00 0:47/1:00 1:19/1:00 1:00/2:00 0:52/2:00 0:49/1:15 E Lu Ld A táblázat jellemzőinek magyarázata: L hossz [km] minh minimális tengerszint feletti magasság [m] maxh maximális tengerszint feletti magasság [m] dh maximális szintkülönbség [m] T bejáráshoz szükséges becsült idő [h:m] E kalóriaszükséglet a bejáráshoz [kal], 70 kg-os személyre számítva Lu meredek (20 fok fölötti) emelkedők hossza [m] Ld meredek (20 fok fölötti) ereszkedők hossza [m] Zárójelben a könyvészeti adatok adatai láthatók, összehasonításképpen 4. Következtetések Az elemzés során kapott eredmények akár meghökkentőnek is mondhatók, egyes esetekben annyira különbözők voltak a könyvészeti adatokhoz mérten. Első lépésben a térkép méretarányát vizsgáltuk meg és ezt helyesnek találtuk. Maximális hibahatárunk 10 m-es terepi távolság volt, ennek oka a topográfiai alaptérképek nyúlása illetve a szkennelés által fellépő torzulások lehettek. Következő lépésben a túraútvonalak helyes berajzolását próbáltuk vizsgálni, viszonylag kevés eredménnyel, hiszen GPS-es méréseket lehetetlen volt végezni a sűrű tűlevelű erdők közt. Észleltük azonban, hogy legjobb megközelítést az 1-es számú túristaút esetében értük el, ez az egyetlen amelynek terepi helyszínelése GPS segítségével és megvalósítható volt. Megpróbáltunk utána kutatni annak, hogy a könyvészeti adatok mennyire lehetnek helyesek, és elég hamar arra következtetésre jutottunk, hogy egyes feltüntetett adatok valóban kétségesek, hiszen több hibát véltünk felfedezni bennük. Megjegyzendő az is, hogy több forrásból dolgozva, ugyanazokat a hibákkal találkoztunk: - legalacsonyabb és legmagasabb támpontok magassági adatainak különbsége nagyobb mint a legnagyobb szintkülönbség (pl. 2-es, 4-es, 5-ös utak) - szintkülönbség alapján különböző nehézségű, de azonos hosszal feltüntetett utak, azonos bejárási idővel vannak jellemezve (pl. 9-es és 10-es utak) - megtörtént az is, hogy ugyanazon túristaút esetében a leírás és a térkép alapján különböző kiindulópontok voltak megjegyezve Végső következtetésünk az, hogy a túristautak nagy többsége legalábbis a vizsgált területen becsült adatok, és nem mérések alapján kerül fel a térképre, legtöbb esetben néhány támpont felhasználásával. Javítani ezen a helyzeten viszont nagyon nehezen lehet, 8
9 hiszen sem klasszikus sem pedig modern mérési eszközök nem léteznek nehezebben megközelíthető, erdős területeken keresztül vezető túra utak helyes topográfiai felmérésére. Azt gondoljuk azonban, hogy más környezetben, amennyiben sikerül a túristaút pontos nyomvonalát rögzíteni, rendszerük alapján hasznos adatok birtokába kerülhetnek, úgy turisták, mint elsősorban a túraszervezők, hiszen újabb adatsorral bővíthetik kínálatukat. Irodalomjegyzék Dombay I. (1998) Helyi jelentőségű gyógyturisztikai települések Hargita megyében, Uni. Ecologica Dimitrie Cantemir, Marosvásárhely Dombay I, Magyari-Sáska Zs & all (2002) A Gyilkos-tó turisztikai település idegenforgalmának fellendítése. Román Turisztikai Minisztérium Kutató Központjának rendelésére, Bukarest Dombay I, Magyari-Sáska Zs (2004), A fenntartható turisztikai tevékenység menedzsmentje a Gyilkos-tó hegyi turisztikai településen a Békási-szoros Nagyhagymás nemzeti park keretén belül, II Magyar Földrajzi konferencia kiadványkötete, Szeged László P, Dombay I (2003), Vadvizektől-Sasbércekig, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Magyari-Sáska Zs, Haidu I (2006), Térmodellezési lehetőségek programozott környzeteben, XIII. Térinformatikai Konferencia, Jászvásár *** (2003), IDRISI Applications Programming Interface, User s Guide, Clark Labs 9
A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése
Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától
RészletesebbenTájfutó elméleti ismeretek 2 Kis gödör
Ellenőrző kérdések. Mit jelöl a térképen? Kis sziklatömb Tájfutó elméleti ismeretek Kis gödör 4. foglalkozás Kis domb Ellenőrző kérdések. Milyen tereptárgy volt a 6-os pont? Domb Gödör Szárazárok Ellenőrző
RészletesebbenG yakorlati tapasztalatok
G yakorlati tapasztalatok VERSENYKÉPESSÉG ÉS VERSENYESÉLYEK A GYÖNGYTYÚKTENYÉSZTÉSBEN BESZÉLGETÉS LÖRIK LAMBERT TENYÉSZTŐVEL ÉS INTEGRÁTORRAL Bármely termék vagy szolgáltatás versenyképességét egy adott
RészletesebbenTérinformatikai adatkonverzió a Csörsz-árok példáján
Térinformatikai adatkonverzió a Csörsz-árok példáján Csabainé Prunner Andrea, Harkányiné Székely Zsuzsanna, Füleky György, Bagi Katalin 1. A kutatási terület bemutatása A Csörsz-árok vagy más néven Ördög-árok
RészletesebbenAZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN
AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza
RészletesebbenSÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.
SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenSzeged kerékpárforgalmi hálózati terve
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:
RészletesebbenBudapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
Részletesebbenfile://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml
1. oldal, összesen: 16 Tanulási célok: A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: saját szavaival meghatározni a menetrend fogalmát; saját szavaival meghatározni a menetrend tartalmának kötelező részeit;
RészletesebbenDigitális barlangi kataszter létrehozása - Mihály- és Pobráz- domb
XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010. május 14 16 Digitális barlangi kataszter létrehozása - Mihály- és Pobráz- domb. Szerzők: Pálfi Gizella, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 008 100 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000008100T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 100 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 846052 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenBethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:
Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az
RészletesebbenMUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények
Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem
RészletesebbenSÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING
Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés 2007 Feladatok és jellemzőik. matematika 10. évfolyam
2007 Országos kompetenciamérés 2007 Feladatok és jellemzőik matematika 10. évfolyam Oktatási Hivatal Budapest, 2008 10. ÉVFOLYAM A KOMPETENCIAMÉRÉSEKRŐL 2007 májusában immár ötödik alkalommal került
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenVermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenZalaapáti kerékpárút - szerződés módosítás
Zalaapáti kerékpárút - szerződés módosítás Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/36 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Kivitelezés Hirdetmény típusa: Tájékoztató a szerződés módosításáról/ké/2013.07.01 KÉ
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenVelencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.
Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenAz enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése
E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenMEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL
MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL Dr. Winkler Gusztáv, Dr. Juhász Attila A következőkben leírt
RészletesebbenA SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS
1 A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS Dr. Tóth László egyetemi tanár Schrempf Norbert PhD Tóth Gábor PhD Szent István Egyetem Eloszó Az elozoekben megjelent cikkben szóltunk a
RészletesebbenA vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés
A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
RészletesebbenVEGETÁCIÓTÜZEK FELDERÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉPEK ALKALMAZÁSÁVAL A FELDERÍTÉS PROBLÉMÁJA ÉS A LEHETSÉGES MEGOLDÁS
Restás Ágoston VEGETÁCIÓTÜZEK FELDERÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉPEK ALKALMAZÁSÁVAL Magyarország területének viszonylag kis részét borítja erdőség. Megóvásuk az egész ország érdeke. Nemzeti
RészletesebbenBemutatkozik a Képzési Igazgatóság
elemzés XI. évf.. szám Dr. Tóth Tibor Spiesz Tamás Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság AKépzési Igazgatóság a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézeten belül. szeptember jén alakult meg. Szervezeti egységei
Részletesebbenpolgármester városi főépítész
Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Lautner Emőke városi főépítész Tájékoztató a Kazincbarcika Városi Köztemető fejlesztési tanulmánytervének döntés előkészítő koncepciótervének tervezetéről
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
RészletesebbenVidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
RészletesebbenA patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén
Tájökológiai Lapok 9 (2): 375 403. (2011) 375 A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén Baranyai-Nagy Anikó 1, Baranyai Zsolt 2 1 Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi
RészletesebbenJelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról
GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenSebesség A mozgás gyorsaságát sebességgel jellemezzük. Annak a testnek nagyobb a sebessége, amelyik ugyanannyi idő alatt több utat tesz meg, vagy
Haladó mozgások Alapfogalmak: Pálya: Az a vonal, amelyen a tárgy, test a mozgás során végighalad. Megtett út : A pályának az a szakasza, amelyet a mozgó tárgy, test megtesz. Elmozdulás: A kezdőpont és
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenBIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE
BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100
Részletesebben1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -
M H T Borsodi Csoport Hidrogeológiai Szakosztálya M K B T Észak magyarországi Területi Osztálya, Miskolc, Szemere u. 40 J E L E N T É S A Z " A Q U A E X P E D I C I Ó " 1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V
RészletesebbenFAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem
RészletesebbenNádasy László. A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán
Nádasy László A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán Összefoglalás Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék laszlo.nadasy@uni-corvinus.hu A Bodrog
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
VISEGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Visegrád Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 185/2004. (VI.30.) sz. határozatához M-TEAMPANNON KFT. 2004. JÚNIUS VISEGRÁD
RészletesebbenKÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ
Szúnyogirtás 2016. Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/49 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 7 1. GONDOLKOZZ ÉS SZÁMOLJ!... 9 2. HOZZÁRENDELÉS, FÜGGVÉNY... 69
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ............................................................ 7 1. GONDOLKOZZ ÉS SZÁMOLJ!............................. 9 Mit tanultunk a számokról?............................................
Részletesebben25.Útvonal: Csobot-bükk-tisztás (1170 m) - Rakottyás-völgy - Leonte-domb - Bélbor község (880 m)
Bélbor útvonalai 24.Útvonal: Bükk-havas (1309 m) - Csobot-bükk-csúcs (1254 m) - a Rakottyás telep alatti út (900 m) - Obcsina-csúcs (1387 m) - Malom-bérc (1380 m) - Köves-mező (1380 m) - Kistoplica-mező
RészletesebbenGondolatok a légköri energiák repülésben való jobb hasznosításáról
Gondolatok a légköri energiák repülésben való jobb hasznosításáról Hegedűs László (Bagoly) világrekordjai és az azokról tartott nagyon szemléletes előadásai késztettek arra, hogy ezen repüléseket más szemszögből
RészletesebbenA Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében
A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a
RészletesebbenA Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal részére nyelvi képzések lefolytatása és záróvizsgáztatás lebonyolítása a 2014/15-ös években
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal részére nyelvi képzések lefolytatása és záróvizsgáztatás lebonyolítása a 2014/15ös években Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/1 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Részletesebben"Szerencs Város Önkormányzata középületének energetikai korszerűsítése - építési projektelem kivitelezése - vállalkozási szerződés módosítása
"Szerencs Város Önkormányzata középületének energetikai korszerűsítése - építési projektelem kivitelezése - vállalkozási szerződés módosítása Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/14 Beszerzés tárgya: Építési
RészletesebbenA Sósmocsár és környezetének környezetföldtani vizsgálata. Pethes Katalin Környezettudomány szak- 2010 Témavezető: Szurkos Gábor MÁFI
A Sósmocsár és környezetének környezetföldtani vizsgálata Pethes Katalin Környezettudomány szak- 2010 Témavezető: Szurkos Gábor MÁFI Bevezetés A szakdolgozat témája:soroksár és Pesterzsébet határán elhelyezkedő
RészletesebbenA domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján
Hegedûs András i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 3515 -Egyetemváros, +46/565-111/2314 ecoeged@uni-miskolc.hu Bevezetés Az újabb térinformatikai szoftverek egyre több lehetõséget kínálnak
Részletesebben253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. az országos településrendezési és építési követelményekről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenLászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenV.2. GRAFIKONOK. A feladatsor jellemzői
V.2. GRAFIKONOK Tárgy, téma Grafikonok, diagramok. Előzmények A feladatsor jellemzői Egyenes vonalú egyenletes mozgás, sebesség út idő összefüggésének ismerete. Átlagsebesség. Cél Különböző grafikonok,
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított
Részletesebben1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések
Kivonat a 2011. április 29-én készült Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányból 1. VÁLTOZATELEMZÉS 1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések A változatelemzés keretében összesen három
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenDoktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása
Doktori munka Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK Alkotás leírása Budapest, 1990. 2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A doktori munka célja az egyéni eredmény bemutatása. Feltétlenül hangsúlyoznom
RészletesebbenHITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS GÉPJÁRMŰ MENETÍRÓK HE 23-2000
HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 23-2000 Az adatbázisban lévő elektronikus változat az érvényes! A nyomtatott forma kizárólag tájékoztató anyag! TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA... 4 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK...
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
Részletesebben8. melléklet a 92/2011. (XII.30.) NFM rendelethez A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI
8. melléklet a 92/2011. (XII.30.) NFM rendelethez A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Terény
RészletesebbenMegfigyelések és mérések a földtanban
Megfigyelések és mérések a földtanban Sztanó Orsolya & gyakorlaton: Palotai Márton & Sóron András Általános és Történeti Földtani Tanszék CÉL: a geológiai munka alapját jelentő, terepi megfigyelések módjának,
RészletesebbenJellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben
Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység
RészletesebbenRégészeti térinformatika - szerződésmódosítás
Régészeti térinformatika - szerződésmódosítás Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/26 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Tájékoztató a szerződés módosításáról/ké/2011.12.30 KÉ Eljárás
RészletesebbenMAGYARKÚTI GYEREKTÁBOR. vacesvideke@gmail.com izalapito@gmail.com Kosztyán Attila 06 30 331 19 71 Kosztyán Enikő 06 30 337 03 16. 1.
MAGYARKÚTI GYEREKTÁBOR www.vacesvideke.hu www.izalapito.hu vacesvideke@gmail.com izalapito@gmail.com Kosztyán Attila 06 30 331 19 71 Kosztyán Enikő 06 30 337 03 16 1. oldal A Magyarkúti gyermektábor Magyarkúton
Részletesebben6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
RészletesebbenREGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT
0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
RészletesebbenA kereslet elırejelzésének módszerei ÚTMUTATÓ 1
A kereslet elırejelzésének módszerei ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti Corvinus Egyetem, Logisztika
RészletesebbenDöröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ. 2008. május
Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYVA Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
RészletesebbenPORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
RészletesebbenA VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG
A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló
RészletesebbenÜZEMMÓD A KIJELZŐ MEGVILÁGÍTÁSÁNAK MŰKÖDTETÉSE. Outbreaker Plus Megrend. szám: 84 00 90
Conrad Vevőszolgálat, 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: 319 0250 Outbreaker Plus Megrend. szám: 84 00 90 1. fejezet: Bevezetés A jelen Outbreaker sorozathoz három típus tartozik: OUTBREAKER SMART OUTBREAKER
RészletesebbenPILISI-VISEGRÁDI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE
NÉBIH Tervszám:KT-3/2012 Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztály 1023 Budapest, Frankel Leó utca 42-44. PILISI-VISEGRÁDI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 2012 Tervező:
RészletesebbenRÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER
Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére
SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2012. december 11. Dr. Pavlek Tünde jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület
RészletesebbenTérképészeti Ismeretek gyakorlat 2.
Térképészeti Ismeretek gyakorlat 2. Síkrajz jelkulcsos ábrázolásának jellemzői (folyatás) http://www.uni-miskolc.hu/~gbmweb Középületeket 0,3 mm vastag vonallal rajzoljuk és magyarázó feliratot alkalmazunk!
RészletesebbenTérképészeti Ismeretek gyakorlat 2013.02.26-27.
Térképészeti Ismeretek gyakorlat 2013.02.26-27. Síkrajz jelkulcsos ábrázolásának jellemzői folyatás http://www.uni-miskolc.hu/~gbmweb Középületeket 0,3 mm vastag vonallal rajzoljuk és magyarázó feliratot
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
Részletesebbenés lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1
A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz
RészletesebbenTársadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete
MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat
RészletesebbenKÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM
KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költséghatékonysági elemzés célja, hogy igazolja a projekttel vagy programmal kapcsolatosan az alábbiakat: - Konzisztencia
RészletesebbenAjánlattételi felhívás
Ajánlattételi felhívás Az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) 122/A szerinti hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást kíván indítani. 1.) Az ajánlatkérő
RészletesebbenLADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL
LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást
RészletesebbenKö rnyezete rte kele s Te telsör
Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris
RészletesebbenSAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL
2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében
RészletesebbenA víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK
VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz
RészletesebbenFelszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban. - Dolgozat -
Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban - Dolgozat - Sindler Csaba Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Pécs 2014. május 1. Bevezetés Az Európai Unió Magyarország-Horvátország
RészletesebbenKARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
RészletesebbenZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz
RészletesebbenKÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenKözzététel dátuma: 2016.04.29. Iktatószám: 4838/2016 CPV Kód: 80420000-4;80521000-2;72242000-3;79996000-2
Vállalkozási keretszerződés gender szakértői feladatok ellátására, valamint üzleti tervezői szakértői szolgáltatások nyújtására - tájékoztató a szerződés módosításáról Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/49
RészletesebbenA magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei
Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának
RészletesebbenGeológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 369 373 Geológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben OSVÁTH RITA & BUDAY TAMÁS ABSTRACT: Because protection of geological values is
RészletesebbenREPÜLŐTÉRI VADVESZÉLY ELEMZÉSE 1. BEVEZETÉS
Pokorádi László REPÜLŐTÉRI VADVESZÉLY ELEMZÉSE 1. BEVEZETÉS A repülőgép vadállat ütközések története lényegében egyidős a motoros repülés történetével. 195. szeptember 7-én jegyezte fel Oliver Wright az
Részletesebben