ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

Átírás

1 ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított tervezet alapján Témafelelős: Dr. Hrubi László tudományos munkatárs Pécs - Zalakaros, 2009.

2 Tartalom 1. Városi szintű helyzetértékelés (5) 1.1. Településhálózati pozíció és szerepkör (5) 1.2. Városszerkezet (10) 1.3. Gazdaság (15) Turizmus (28) 1.4. Társadalom (40) 1.5. Települési környezet és közszolgáltatások (51) 1.6. Helyzetértékelés összegzése (SWOT) (56) 2. Városrészek, szegregáció (58) 2.1. Városrészek elemzése (58) 2.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése (59) 3. Stratégia (59) 3.1. A város jövőképe (59) 3.2. A város fejlesztési céljai (62) A fürdő fejlesztése (62) Szálláskapacitás fejlesztés (62) A városi környezet fejlesztése (63) a) A régi településközpont funkcióbővítő felújítása (63) b) Az fürdővárosi (új) központi tér újjáépítése (63) c) A város déli kiterjesztése (63) Alternatív energiahasznositás (64) A közvetlen élelmiszer felhozatali rendszer kialakítása (64) Humánerőforrás fejlesztés (65) 3.3. Akcióterületek (66) 3.4. Fenntarthatóság (68) 3.5. A stratégia külső és belső összefüggései, kockázatok (68) 4. A megvalósítás eszközei (70) 4.1. Nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek (70) 4.2. Szervezeti elvárások (70) 4.3. Településközi koordináció (71) 4.4. Ingatlangazdálkodási koncepció (71) 4.5. Partnerség (71)

3 Zalakaros különleges fejlődési pályát befutott magyar kisváros. Meghatározó fejlődési adottságát, a 96 o C hőmérsékletű, ásványi anyagokban dús vizet 1962-ben fedezték fel ben kezdődött a fürdő építése, 1965-ben nyílt meg. Később itt létesült Magyarország első fedett élményfürdője. Különböző rétegekből termál- és gyógyvíz egyaránt rendelkezésre áll. A 60-as évek 700 fős faluja a termálfürdő-fejlesztés következtében 1984-re már nagyközségi, 1997-ben pedig városi rangot kapott. Az országos egészségturizmus fejlesztési stratégia besorolása szerint Zalakaros a 17 nemzetközi rangú fürdőhely egyike hazánkban. E kategóriába az új kisvároson kívül a történelmi fürdőhelyek és Budapest fürdői tartoznak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján ban (és korábban is) az ország 10 legjobban látogatott városa közé tartozott. Fizetővendéglátásban a vendégfogadók száma és vendégéjszakák alapján Zamárdi és Balatonboglár után az országban a harmadik, a fürdővárások között pedig az első helyen áll. Itt alakították ki az ország első fedett élményfürdőjét ben Magyarország legvirágosabb városa, 2003-ban Európa virágos városa címet kapta. A város fürdője évente 700 ezer körüli látogatót, gyógyulást vagy élményt kereső vendéget fogad, a vendégéjszakák száma a kereskedelmi és magánszállás-helyeken félmillió körül jár évente. 1. Városi szintű helyzetértékelés Településhálózati pozíció és térségi szerepkör A 90-es évek elejétől felerősödő globalizációs folyamatok Európában jelentős hatást gyakoroltak a településhálózat tagozódására, fejlődésére és az együttműködés lehetőségeire. A legáltalánosabb hatás a városok azon belül is a nagyobb városok szerepének 1 A helyzetértékelésben végig a Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadásának ajánlásait kívántuk követni. Ettől eltérést csak a megbízható adatok hiánya, vagy csak részleges, más időpontra, esetleg csak a népszámlálási évre vonatkozó megléte esetében voltunk kénytelenek tenni. Az elemzés legutolsó éve általában 2007 volt, az adatgyűjtéskor nem előzetes statisztikai közlés erre állt rendelkezésre. Hozzá kell tenni, hogy 2007 volt az utolsó olyan év, amikor a magyar gazdaság növekedésének stagnálása, a költségvetési egyensúly explicit megbomlása még érdemi hatást nem gyakorolt ban ezek a hatások már más értékelések tanúsága szerint is megjelentek, a 2008-as év második felétől azután már a pénzügyi, majd gazdasági világválság is hatott. A piac- és keresletérzékeny turizmusban ez általában igen gyors változásokat okoz, főleg, ha az külföldi piacokhoz is kötődik. A 2007-es év kényszerű kiválasztása ily módon a hosszabb táv, a válság utáni állapot stratégiája szempontjából talán még kedvező is lehet. A továbbiakban az értelemszerű helyeken az egyszerűbb követhetőség okán nem utalunk az adathiányra vagy más év választására, csak akkor, ha az feltétlenül szükséges az értelmezéshez. 5

4 (újra) felerősödése és tényleges teljesítőképességük szerinti differenciálódása, a policentrikus városhálózat-fejlődés. Erősen leegyszerűsítve, nem a központ és térsége viszony bizonyos állandóságát feltételezve célozza meg a fejlesztési politika az azonos hierarchikus szintű központok potenciáljának és teljesítményének közelítését, hanem a központok teljesítménye és specializációja, illetőleg ennek alapján a központok közötti (a hatékonyságot javító) funkciómegosztás révén hagyja újjászerveződni a központok térségeit, a funkcionális városi övezeteket. A rendszer mögött egyfelől az infokommunikációs technológia, másfelől az adott térségi pontokból a különböző központok közel azonos idejű és költségű közlekedési elérhetősége áll. A rendező elv nyilvánvaló: magasabb színvonalú szolgáltatást legfeljebb azonos ráfordítással. Gyakorlatilag minden európai országban ugyanis alapkérdéssé vált a gazdasági értelemben vett fenntarthatóság, oly módon is, hogy a közösségi szféra fenntartásához szükséges minden szintű jövedelem-újraelosztás (elvonás közpénzzé) mérséklése önmagában a nemzetközi gazdasági versenyképesség forrásává válhat (olcsóbbá teszi a gazdasági növekedés tényezőit). A funkcionális központok sorában újra megjelentek a speciális szerepkörű, nem komplex funkciójú városok (például az üdülőhelyek, egyetemi-kutatási központok, az úgynevezett szilícium-völgyek, a bolygóvárosok, bolygótelepülések, amelyek gyakorlatilag csak lakóhelyek, de ebbeli minőségük jobb, mint a központjukban, és ily módon önálló településfejlesztési tényezővé válhatnak), valamint a sajátos térségek is (a nagyvárosi agglomerációk, a konurbációs gyűrűk, a hálózatok stb.). A magyar urbanizációnak az ipari forradalom óta tapasztalható fáziskésése gyakorlatilag az ezredforduló utáni első évtized végére tette lehetővé az óvatos közelítés szándékolt és tudatos megvalósítását az Országos Településhálózati Koncepció megalkotásával (a folyamat a megalapozó szakasz zárásánál, az egyeztetéseknél tart). A ma hatályos Országos Területfejlesztési Koncepció ugyanis nem tartalmaz explicit fejlesztési, politikai feladatokat magára a településhálózatra vonatkozóan. A feladat nagyságát, hosszabb időszükségletét jó néhány adottság, körülmény alapozza meg: Magyarországon Budapestet kivéve minden területi fejlesztési egység és városszint kisebb a szükségesnél és a nyugat-európainál (teljesen hiányzik például a félmillió fő körüli úgynevezett nemzetközi jelentőségű regionális funkcionális városok szintje, és a tényleges regionális centrumok európai összevetésben inkább csak he- 6

5 lyi jelentőségű regionális központok, az ehhez igazodó területfejlesztési régiók is kicsik), a magyar történelmi kis- és középvárosi központok egy jelentős része gazdaságifoglalkoztatási tekintetben kiürült a piacgazdaságra való áttéréssel, központ szerepük leginkább a közösségi funkciók intézményeire épül (az önkormányzat vagy a költségvetés a legnagyobb foglalkoztató), a közlekedési infrastruktúra fejletlensége miatt sok városhiányos térség maradt a területi szerkezetben, ami egy eléggé elszabadult várossá nyilvánítási boom -ba torkollt (a rendszerváltás óta a magyar városok száma több mint megháromszorozódott), és már a részleges mikrotérségi központi szerepkör is elég volt a várossá váláshoz, a várossá válással szinte automatikusan együtt járt a területi egységek megyei szinten belüli aprózódása. Zalakaros nem tartozik ebbe a sorba, a várossá nyilvánítása a speciális üdülőhelyi funkciónak és az ennek révén létrejött települési környezetnek szólt. A nagykanizsaiból kivált és létrejött zalakarosi kistérség a dokumentumok alapján mértéktartó együttműködési területi egységnek minősíthető. Zalakaroson a hagyományos városi középfokú funkció (például középfokú oktatás, egészségügyi intézmény stb.) intézményei közül a legtöbb nincs jelen, ezért ezeken a területeken a megyei jogú város Nagykanizsa szerepe fennmaradt. A szokásos vonzási index számítások azt mutatják, hogy Zalakaros és térsége stabil módon része Nagykanizsa vonzászónájának, amellett, hogy Zalakarosra jelentős számú kanizsai lakos ingázik dolgozni (miként kisebb számban, de a Zalakarosról eljáró dolgozók fele Nagykanizsán alkalmazott), továbbá, hogy a zalakarosi kistérségi együttműködés a közösségi szolgáltatások lehetséges körénél már ma is valós egység, a fejlesztési célú entitás azonban erősítendő. Zalakaros szerepkörét illetően a magyar városhálózatban sajátos üdülőhelyi funkciójú kisváros, a népességszámához igazodó nagyságú mikrotérséggel, amelyet elsőrenden a foglalkoztatáson túl az önkormányzati feladatok megoldásának racionális szervezése jellemez, kihasználható és erősíthető fejlesztési együttműködéssel. A komplex funkcióhoz elvileg szükséges középfokú intézmények többségének zalakarosi létesítésére sem szükség, sem pedig lehetőség nincs. 7

6 A város és a kistérség fejlődése a speciális funkció alapján is biztosított. A fürdővárosi jelleg érvényesítése a városi miliőben ráadásul olyan mérvű fejlesztési feladatokat is jelent, amelyek a saját források szinte egészét leköthetik. Az óvatos feladatvállalást és fejlesztés tervezést az is indokolttá teszi, hogy egyfelől a turizmus piacán, a versenyben esetleg jelentős változások történhetnek, másfelől és főleg a magyar önkormányzati költségvetési rendszer egyre nehezebb államháztartási finanszírozási helyzetet idéz elő. A változtatások pedig a normatív támogatás mellett az iparűzési és idegenforgalmi adók mai rendszerét is érinthetik, ami a kisváros nagyméretű fejlesztési szükséglet érzékeny zalakarosi egyensúlyát felboríthatja. Magyarországon a településhálózat fejlesztésének filozófiája átalakulóban van, a napirenden lévő Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció a hatályos Országos Területfejlesztési Koncepció társaként vagy annak részeként az eddigiek alapján a policentrikus városhálózat-fejlesztésre, illetőleg a tagolt funkcionális városias övezetek rendszerére épül. Az önkormányzati rendszer stabilizálódásáig (a kilencvenes évek közepéig) az alapkonstrukció az volt, hogy a településhálózat tagolódásában a központ városoknak többé-kevésbé komplex városi funkciókkal kell rendelkezniük, a térségük ellátására is alkalmas intézményi kapacitásokkal. Az új gazdasági-társadalmi fejlődési irányzat előtérbe hozta a városok (központok) szerepét, még akkor is, ha a városok mindegyike nem is képes komplex térségi ellátásra, csak részlegesen, illetőleg speciális funkciókkal. Az ezredfordulót követően ez állt össze a korábbi komplex városkörzetek helyébe lépve az úgynevezett funkcionális városias övezetek fejlesztési ajánlásában az Európai Unión belül. Bár a feltáró vizsgálatok azt mutatták, hogy a városok nálunk a központok minden szintjén (a regionálistól a mikrotérségi központokig) kisebb népességűek, mint az általában jóval koncentráltabb helyi önkormányzatokkal rendelkező többi EU-s országban, a várossá fejlesztés és nyilvánítás mégis lényegében áttért erre, jóllehet, nemzeti fejlesztési stratégia nélkül. A városok száma 1990 óta megháromszorozódott, a jobbik esetekben sajátos funkciók alapján. Zalakaros a tipikus jó példa erre a filozófiára. Egy nagyobb város vonzáskörzetében létrejöhet és fejlődhet olyan sajátos funkciójú város, amely a nagyobb várossal funkcionálisan megosztva a saját kisebb térsége központja lehet. Zalakaros jelentős kapacitású fürdőhely, erős gazdasági-foglalkoztatási funkcióval (amely még Nagykanizsára is kiterjed), a középfokú városi intézmények legtöbbje u- 8

7 gyanakkor nincs helyben, ezek tekintetében a zalakarosi kistérség és maga a város is továbbra is többnyire Nagykanizsához tartozik. Kisváros, az egyik legkisebb magyar városi népességgel. Ez az új modellben tartósan fenntartható pozíció és fejlődési pálya. Alapja, hogy csak olyan térségi szerepkörre kell vállalkoznia, amely az adott városban racionálisan és hatékonyan (gazdaságosan) megoldható. Minden más funkciót illetően ott van a közeli nagyobb (vagy más funkcióban erősebb) város. Zalakaros 18 környező településsel statisztikai kistérséget alkot, a térségi alakulat jellegét tekintve mikrotérség, önkormányzati feladatok társult betöltésére, valamint Zalakaros gazdasági-foglalkoztatási funkciójának erejére támaszkodóan. A városon kívüli 18 település Zalához hasonlóan zömmel aprófalvas, rurális terület, fontos számukra Zalakaros foglalkoztatási szerepe, továbbá a várossal határos részeken az üdülőváros gazdasági-piaci hatása is megjelenik a magánszállásokon, vendéglátóhelyeken keresztül e- gészen a települési környezet fejlettségéig, rendezettségéig. A hatályos városfejlesztési koncepció az időtávjában ( ig) semmi olyan fejleményt nem valószínűsített, amely a kistérségi funkciók kényszerű kiterjesztésére késztethetné a várost. Csak olyan térségi funkciók betöltésére vállalkozhat, amelyek ésszerűen működtethetők, és nem rónak túlzott terhet a városra. Ezek többnyire önálló vagy társulásos alapú települési alapfokú funkciók, és többnyire mindegyik megfelelő kapacitásokkal ma is megvan, a megfelelő színvonalú fenntartásuk, esetleg kisebb bővítésük lehet feladat. Az üdülővárosi funkció kapacitásának elsősorban minőségi fejlesztése ellenben a város méretéhez képest hatalmas terhet rak a város önkormányzatára és közösségére az elkövetkező évben (is). Zalakaros kistérségi, illetőleg gazdasági-foglalkoztatási funkciója alapján annál nagyobb, zömmel Zala megyén belül maradó (vállalkozás vonzási, foglalkoztatási stb. téren megjelenő) térségi hatása mellett funkcionálisan a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik, a módosított ún. Balaton-törvény, illetőleg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve és a Balatoni Területrendezési Szabályzat a megfelelő szakaszokban Zalakarosra is vonatkozik. A funkcionális kötődés kölcsönös turisztikai kínálati csomagokat jelenthet (például a Kis-Balaton vagy a balatoni vendégek programjait illetően), a Balatoni Területrendezési Szabályzat pedig rögzíti a városrendezés főbb kerete- 9

8 it, a településszerkezeti terv mozgásterét, és jelentős hatással van mind a hosszú, mind pedig a középtávú városfejlesztés stratégiájára. Összefoglalóan, Zalakaros elsősorban a sajátos adottságára támaszkodó speciális funkció fejlődése alapján lett város, és döntően erre épülve jött létre kistérsége és térségi szerepköre a kistérségére, kölcsönös funkciómegosztási alapon Nagykanizsára és vonzáskörzetére, valamint Zala megye más részeire. A piacvezető magyar termál- és gyógyfürdők sorába tartozóan vendégvonzó hatása kiterjed elsősorban a Dunántúlra, Budapestre (érdekességként, 2004-ben Zalakaros és Budapest önkormányzata együttműködési megállapodást kötött kulturális, gazdasági, turisztikai stb. célokkal), valamint a határon túlra is, korábban és jellemzően Németországra és Ausztriára, újabban például Szlovákiára, Horvátországra. Funkcionálisan része a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek, azzal egységes fejlesztési és rendezési elvek keretei között fejlődhet. Ahogy Zalakaros az egyik legkisebb népességszámú magyar város, úgy a kistérsége is az, és már csak ez a tény is alátámasztja azt, hogy a policentrikus városhálózat-fejlődés, illetőleg ezzel a funkcionális városias övezetek rendszere kifejezetten kedvező településhálózat-fejlesztési keretet jelenthet a város és térsége fejlődésére a formálódó Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepcióban testet öltve Városszerkezet Zalakaros város a mai napig az észak-déli irányú jelű összekötő út mentén fejlődött, s ma már mintegy négy km hosszúságban találhatók az út mindkét oldalán a legkülönfélébb települési funkciók. A települési tengely északi felén elsődlegesen lakóterületek találhatók, déli felén az új városközpont, a termálfürdő és az üdülőterületek alakultak ki. A várostengelyt mind az átmenő, mind a célforgalom egyre jelentősebb mértékben terheli, akadályozva ezzel a környező terület-felhasználások normális működését, korlátozva a gyalogos és kerékpáros forgalom akadálymentes kialakítását. A közigazgatási terület három észak-déli irányú sávja a fejlesztés szempontjából is külön-külön problémákat vet fel, így rendezésüknek is sajátosságaik figyelembe vételével kell megtörténnie (erre az akcióterületek fejezetben térünk ki). 10

9 A közigazgatási területen, valamint a belterületen észak-déli irányban halad át a számú közút, amely a 7. számú és a 75. számú főközlekedési utakat köti össze. Az úttól nyugatra eső terület dombos, a keletre eső terület alacsony síkfelület. Ennek megfelelően a nyugati oldalon erdők, szőlőskertek, a keleti oldalon legelők, szántók találhatók. A belterület a két domborzati egység találkozásánál, a közút mindkét oldalán foglal helyet. A közigazgatási területet északon az Orosztonyi patak érinti, délen nyugatról keleti irányban a Banya-völgyi patak folyik. Mindkét patak befogadója a Kis-Balaton. A nyugati területsáv (domboldal) elsődlegesen a szőlőhegyi területeket foglalja magában. Zalakaros szőlőskertjei egyrészt északnyugaton, közvetlenül a belterülettel határosan, másrészt délnyugaton, a gyümölcsöskerthez csatlakozóan helyezkednek el. Az északi terület egy része már belterületbe került, mivel a mezőgazdasági hasznosítás helyett túlnyomórészt üdülési célú épületeket építettek. Ugyanez a folyamat játszódik le a délnyugati terület városhoz közelebbi részén is. A telkek viszonylag elaprózódtak, a beépítés sűrű, a hasznosítás már nem csak mezőgazdasági jellegű. A szőlőhegyi területek művelése, annak jellege, illetve aktivitása erősen függ a földrészletek helyétől. Az északi szőlőhegy belterülethez közelebbi felét megfelelően művelik, észak felé haladva egyre több elhanyagolt vagy nem kellően művelt telket lehet találni. A déli szőlőhegy művelési foka igen változatos képet mutat: a Behiáki útról, illetve Kanicai útról megközelíthető terület jól karbantartott, mezőgazdasági hasznosítása csak másodlagos, főként hétvégi telekként funkcionál. A déli szőlőhegyen jelentős mennyiségű erdőterület (Kanica erdő) található, a domborzat miatt többnyire nehezen művelhető, vagy erózióveszélyes részeken. A Kanica erdő a benne található védett növények ciklámen, lónyelvű csodabogyó miatt természetvédelmi szempontból védett terület. A keleti területsáv elsődlegesen a növénytermesztés, szántóföldi művelés és gyepek területeit foglalja magában. A termőterületek mezőgazdasági célú hasznosítása a jövőben is alapvető szempont lesz, a művelési ágak kérdésében, azok jelenlegi arányának megváltoztatásában azonban az új földtulajdonosoknak, a mindenkori piaci viszonyoknak, a termelést segítő vagy gátló pénzügyi szabályozási rendszereknek meghatározó szerepük lesz. A település tájszerkezetében a mezőgazdasági területek távlatban is meghatározók maradhatnak, bár 11

10 az úgynevezett Balaton-törvény a külterület északkeleti részén nagyarányú erdőtelepítést javasol (körülbelül 300 ha területen). Zalakaros a Kis-Balaton délnyugati térségének egyik kedves, dinamikusan fejlődő települése. Az 1980-as évekig fős település mind nagyságrendi, mind minőségi fejlődése párhuzamos a termálfürdő fejlesztésével. A város belterülete két, egymástól jól elkülönülő részre tagolódik. A hagyományos település az ősközség a Fő utca Zalakomári út térségében alakult ki, e helyen települtek a lakóterülethez kapcsolódó alapfokú intézmények. Az üdülőterületi rész ettől délre, a termálfürdő környezetében alakult, fejlődött, és elsődlegesen az üdülési és az ahhoz kapcsolódó funkciók számára biztosít területet. Itt alakult ki az új városközpont, főként igazgatási és szolgáltatási-ellátási funkciókkal. Míg az utóbbi közel harminc évben elsősorban az üdülőterület és térsége eredményezett új települési karaktert, mára jelentős a lakóterületi fejlesztés is, ami részben a meglévő területek rehabilitációjával, részben új területek kialakításával történik. Zalakaros város 2002-es településrendezési terve az elmúlt hét év során többször módosult, az eredeti koncepcióban megfogalmazott célok, szándékok azonban változatlanok maradtak. Szabályozási tervek, tanulmányok, országos tervpályázatok készültek, amelyek során különösen a történeti és új városközpontban pontosítódtak konkrét igények, illetve hosszabb távú fejlesztési szándékok. Több jelentős volumenű beruházás csak a saját telken eredményezett új értéket, az új városközpont, a Termál út (Fő utca) városiasodását, nyüzsgő promenád kialakulását nem segítette elő. Új lehetőséget biztosított Zalakaros számára a évi LVII. törvény (Balatontörvény), amely véglegesítette a 7522-es számú út nyomvonalát, pontosította többek között az ökológiai hálózatot, a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetet, a kiváló termőhelyi adottságú szántó- és erdőterületet, bővítette a központi belterülettől keletre kijelölt gazdasági területet, a meglevő megnövelése mellett új turisztikai fejlesztési területet jelölt ki a volt almáskert helyén, a város déli részén. 12

11 Az észak-déli települési tengely mentén kialakult terület-felhasználások tényként kezelendők, az itt megvalósult funkciók, magán és közösségi létesítmények értéke ma már sok milliárd forintra becsülhető. A városfejlesztés egyik kulcskérdése 2009-ben is a jelű összekötő út új nyomvonalra helyezése, ami által az átmenő forgalom jelentős mértékben csökkenhet. Az elkerülő útra elkészült az építési engedélyezési terv, amely a 2000-es BTSZ-ben javasolt nyomvonaltól eltérően az út nyomvonalát keletebbre, természetes nyomvonalakhoz (vízfolyás) igazodva javasolta. Az új nyomvonalról csak két helyen javasol a Fő utcával kapcsolatot (északon a Zrínyi utcában Zalakomár felől, délen Behiák puszta északi határán). Az elkerülő út besorolása korlátozza a csomópontok kialakíthatóságának számát és az azok közötti távolságot, a jelenleg tervezett két csomópont azonban csak bonyolult módon teszi lehetővé a termálfürdő elérését, amely ugyanakkor a legnagyobb parkolási igénnyel fellépő létesítmény. A közlekedési és ökológiai problémákat is megoldó nyomvonal megtalálása alapvető koncepcionális kérdés. A városközpont közlekedési szerkezete átalakításának súlyponti kérdése a cca. 800 m hosszúságú Termál útnak a forgalomcsillapítása, ezzel párhuzamosan a termálfürdő parkolási problémáinak megoldása. Egy új közlekedési szerkezet biztosíthatja a Termál út forgalomcsillapítását, a jelenlegi útburkolat geometriájának átalakításával parkolóhelyek, sétányok, kerékpárút, fasorok létesítését, a Termál út mentén elhelyezkedő ingatlanokon új építészeti együttesek megvalósulását, amelyek városépítészeti kialakításánál az évezredek óta ismert és kedvelt utca és tér szerkezetek követendőnek tarthatók, az új térfalakon új funkciók elhelyezését, amelyek sokszínűségükkel lehetnek vonzók az ide látogatók számára, a Termál út és térbővületeinek kialakítását, amelyek a találkozások, séták, a közösségi élet színterei lehetnek, az új városközpont jelenlegi nagy parkolójának többfunkciós intézmény együttessé alakítását (terepszint alatti parkolás elképzelhető). A megújuló városközpontnak exponált térsége lehet részben vagy teljesen más funkcióval 13

12 a jelenlegi autóbusz-pályaudvar és közvetlen térsége, a jelenlegi sportpálya területe, amelyen újabb városi funkciók is megvalósulhatnak. A termálfürdőtől keletre található természeti területek védelme természetesen a fejlesztések során ugyancsak fontos szempontként veendő figyelembe. A városfejlesztési koncepció által hosszú távra tervezett mintegy 3000 fős lakónépesség, a körülbelül fős üdülőnépesség, a termálfürdő ezres vendégserege számára azonban a rekreáció lehetőségének biztosítása, az új, minőségi követelményeknek való megfelelés a város jövőbeni elismertségének záloga. Zalakaros beépítésre szánt területei között különös fontossággal bírnak a lakó- és üdülőterületek, amelyek esetében mind a folyamatos rehabilitációnak, mind új jelenleg még be nem épített területek kijelölésének fontos szerepe van. Célként fogalmazható meg elsősorban a lakóterületek vonatkozásában a jelenlegi települési (egy-két szintes kertes beépítési mód) karakter megőrzése. Mindkét területfelhasználásban elkerülendő a túlzott besűrűsödés, igényesen kialakított zöldfelületekre mind a közterületeken, mind a magántelkeken szükség van. Zalakaros sajátossága a kétközpontúság. Míg az egykori faluközpontban a meglévő intézmények korszerűsítése, a hiányzó funkciók pótlása a feladat, az új városközpontban az ingergazdag, sokféle pihenési, szórakozási funkció mellett a térségi igényeket is kielégítő, városépítészetileg is igényes utca- és térszerkezet, valamint beépítési mód eredményezhet új minőséget. A különleges területfelhasználásba sorolandó létesítmények közül kiemelkedő a strand- és termálfürdő (egységei a gyógyfürdő és a strandfürdő). Egy jól funkcionáló üdülőváros nem nélkülözheti a többcélú sportterületet, valamint a zajosabb szórakoztató intézményeket. E célra elsősorban a Balaton-törvény által biztosított, a város déli részén található térség használható fel. A mai településszerkezet nehezen viseli már el különösen nyári időszakban a településre ható nyomást, fejlesztése, minőségi javítása a közeljövő feladata kell legyen. A szerkezeti terv készítése során az évszázados települési hagyományok, a kialakult településszerkezet megőrzését alapul véve az egyes területfelhasználási elemeknek mind a minőségi, mind a mennyiségi fejlesztésére sort kell keríteni. A fejlesztések során a városi polgárok és a városba látogató vendégek komfortérzetének javítására, a város né- 14

13 pességmegtartó képességének, a térségi központi és turisztikai szerepkörének erősítésére, új munkahelyi területek kijelölésére kell a hangsúlyt helyezni. A településszerkezeti tervnek megfelelően a városszerkezet alakításánál szükségesnek tarható a közlekedési hálózat funkcionális átalakítása, a vonzó kisvárosi, üdülőhelyi minőségi infrastruktúra megteremtése, az igényes városépítészeti, építészeti együttesek kialakítása, mert az igényes, hosszabb időtartamú üdülés, valamint a közösségi funkciók fontos feltételei ma még csak részben vagy nem megfelelő színvonalon vannak meg a városban. Összefoglalóan, a városszerkezet ma már sok milliárdos nagyságrendű vagyonokban rögzült adottság. A város kétközpontú, a régi falu központja ma a városi-térségi funkcióknak ad helyet, az új, a fürdővárosi pedig a turisztikai és az ehhez kapcsolódó szolgáltatási-kereskedelmi és ellátási funkcióknak. Keleti vagy nyugati irányban a város terjeszkedése természeti vagy természetvédelmi okok miatt minimális, erre a város déli részén, a várost átszelő közút két oldalán jelöl ki területeket a Balatoni Területrendezési Szabályzat. Ezáltal a város tovább hosszabbodik, a lakosság és az üdülő vendégek (különösképpen a tartósabban itt tartózkodó vendégek) belső mozgása egyre nehezebben illeszthető össze a város átszelő közút tranzit- és célforgalmával. A városszerkezet alapvető fejlesztési útja és esélye a (állami kezelésű) közút új, elkerülő nyomvonalra helyezése, ami ideiglenes megoldások nélkül lehetőséget ad a városi, azon belül is az új, fürdővárosi belterület központi helyeinek funkcióbővítő rekonstrukciójára, a minőségi és tartósabb idejű üdülés fejlettebb tereinek kialakítására Gazdaság A vállalkozói aktivitás kiemelkedően magas Zalakaroson: az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma több mint két és félszer magasabb, mint az országos átlag (1. táblázat). A vállalkozások döntő többsége egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozások aránya az összes regisztrált vállalkozáson belül Zala megyében 68,4%, a Nyugat-Dunántúlon 65,7%, országosan 56,9%, Zalakaroson ugyanakkor 83,1%. A kiemelkedő vállalkozási aktivitás miatt az alacsonyabb arányszám ellenére az ezer lakosra jutó regisztrált társas 15

14 vállalkozások száma Zalakaroson 56, amely kissé meghaladja az országos adatot (53), ugyanakkor jóval magasabb, mint a régióban (41) vagy a megyében (40). 1. táblázat A vállalkozások sűrűsége, 2007 Megnevezés Zalakaros Zala megye Nyugat- Dunántúl Ország Regisztrált vállalkozások száma Ebből: társas vállalkozás Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás Külföldi érdekeltségű vállalkozás* n.a *2006. évi adatok Forrás: KSH A társas vállalkozások legnagyobb részét kft. és bt. formában alapították, és működik két szövetkezet, a Napfény Üdülőépítő és Fenntartó Szövetkezet, valamint az Agricola Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet. A két legnagyobb vállalkozás, a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt., valamint a Gránit Gyógyfürdő Zrt. részvénytársasági formában működik (2. táblázat). 2. táblázat A regisztrált társas vállalkozások megoszlása Zalakaroson a jogi forma szerint (db) Forrás: KSH Az egyéni vállalkozók legtöbbje mellékfoglalkozásként végzi a tevékenységét, de magas a főfoglalkozásúak aránya is, és egyötöd körüli a nyugdíjas egyéni vállalkozók aránya. 3. táblázat A regisztrált egyéni vállalkozások megoszlása Zalakaroson a foglalkozás típusa szerint (db) Év kft. bt. rt. szövetkezet szövetkezet mezőgazd. kkt. egyéb összesen Év főfoglalkozású mellékfoglalkozású nyugdíjas összesen Forrás: KSH 16

15 A zalakarosi székhelyű regisztrált vállalkozások száma 2005-ig folyamatosan emelkedett, majd az utóbbi években kissé csökkent, az átlagos növekedési ütem évente 1,7% volt. A társas vállalkozások száma szinte végig növekedett, 2000 és 2007 között átlagosan évente 6%-kal, az egyéni vállalkozások száma ebben az időszakban ugyanakkor átlagosan csak évi 0,9%-os ütemet mutatott (1 2. ábra). 1. ábra A regisztrált vállalkozások számának alakulása Zalakaroson 2000 és 2007 között (db) társas vállalkozás egyéni vállalkozás Forrás: KSH 2. ábra A regisztrált társas vállalkozások arányának alakulása 2000 és 2009 között (%) Zala megye Magyaro. Zalakaros Forrás: KSH 17

16 A zalakarosi regisztrált vállalkozásoknak több mint a fele nem működő vállalkozás, azaz az előző évben nem keletkezett bevétele vagy nem volt foglalkoztatottja. Az adatokból látható, hogy jelentős mértékben közeledik egymáshoz a társas és az egyéni vállalkozások aránya, ha a regisztrált vállalkozásokon belül a működő vállalkozásokat vizsgáljuk. Ez annak tudható be, hogy a regisztrált társas vállalkozások többsége (kb %-a) működő vállalkozás, de a regisztrált egyéni vállalkozások közül csupán 20 40% közötti a működők aránya (4. táblázat). 4. táblázat A működő vállalkozások megoszlása Zalakaroson a szervezeti forma alapján (db) Év Működő vállalkozás Ebből: társas Ebből: egyéni Ezer lakosra jutó működő vállalkozás Megjegyzés: A KSH módszertanváltása miatt az adatok időben csak korlátozottan összehasonlíthatóak. Forrás: KSH A Zalakaroson felvett adatok országos és megyei összehasonlításban alacsonyak, ugyanis más térségekben átlagosan százalék körüli a működő vállalkozások aránya (3. ábra). 3. ábra A működő vállalkozások arányának alakulása 2000 és 2007 között (%) Megjegyzés: a KSH módszertanváltása miatt az adatok időben csak korlátozottan összehasonlíthatóak. Forrás: KSH Zalakaros Zala megye Magyaro. 18

17 A vállalkozásintenzitás, tehát az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Zalakaroson folyamatosan jóval a megyei és az országos szint fölött van, de az utóbbi néhány évben csekély közeledés figyelhető meg (4. ábra). 4. ábra Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számának alakulása 2000 és 2008 között (db) Zalakaros Zala megye Magyaro. Forrás: KSH Hasonló a kép, ha a működő vállalkozások tekintetében vizsgáljuk a vállalkozásintenzitást. Míg az országos adat 60 és 70 között mozgott 2000 és 2007 között, addig az ezer főre jutó zalakarosi vállalkozások száma 100 fölötti volt (5. ábra). 5. ábra Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások számának alakulása 2000 és 2008 között (db) Zalakaros Zala megye Magyaro. Megjegyzés: a KSH módszertanváltása miatt az adatok időben csak korlátozottan összehasonlíthatóak. Forrás: KSH 19

18 Zalakaroson a működő vállalkozásoknak durván a 90%-a mikrovállalkozás, mert kevesebb, mint 10 főt foglalkoztat, és a legnagyobbak között összesen négy vállalkozás van, de ezek sem rendelkeznek 250 főnél több munkavállalóval (5 6. táblázat). 5. táblázat A vállalkozások létszám szerinti megoszlása Zalakaroson (db) Év 0 fő* 1-9 fő fő fő fő összesen regisztrálrálrálrálrálrált működő regiszt- működő regiszt- működő regiszt- működő regiszt- működő regiszt- működő 2005 n.a. 4 n.a. 152 n.a. 3 n.a. 5 n.a n.a. 340 n.a. 3 n.a. 3 n.a. 4 n.a. 592 n.a. * 0 vagy ismeretlen Forrás: KSH 6. táblázat A társas vállalkozások létszám szerinti megoszlása Zalakaroson (db) Év 0 fő* 1-9 fő fő fő fő összesen regisztrálrálrálrálrálrált működő regiszt- működő regiszt- működő regiszt- működő regiszt- működő regiszt- működő 2005 n.a. 4 n.a. 54 n.a. 1 n.a. 4 n.a n.a. 55 n.a. 1 n.a. 3 n.a. 4 n.a. 100 n.a. * 0 vagy ismeretlen Forrás: KSH Az árbevétel alapján képzett méretkategóriák hasonló képet mutatnak a zalakarosi cégek megoszlásáról. A vállalkozásoknak a háromnegyede a legalacsonyabb árbevételkategóriába került, kb. 8%-a 21 és 50 millió Ft közötti árbevételt ért el, kb. 10%-ának az árbevétele 51 és 300 millió Ft között volt, a legnagyobb árbevételt két cég, a Gránit Gyógyfürdő Zrt. és a Szabadics Mélyépítő Zrt. számolta el (6. ábra). A regisztrált vállalkozásoknak kb. a 63%-a a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban van, de a működő vállalkozásoknak csak közel egynegyede tartozik ide. Más ágazatokhoz képest magas az ingatlanügyleteket, gazdasági szolgáltatásokat végzők aránya (kb. 13%) és a kereskedelmi vállalkozások aránya (kb. 8%). Ezeket az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásokat végzők követik (kb. 4,5%), de említést érdemel még az építőiparban regisztrált vállalkozások aránya is (kb. 3%)(7. táblázat). 20

19 6. ábra A társas vállalkozások árbevétel szerinti megoszlása Zalakaroson, 2005 (db) 80 db ismeretlen millió Ft Forrás: KSH 7. táblázat A vállalkozások ágazat szerinti megoszlása Zalakaroson (db) Ágazat regisztrált működő regisztrált működő regisztrált működő mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás n.a. ipar n.a. kereskedelem, javítás n.a. szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás n.a. szállítás, raktározás, posta, távközlés n.a. egyéb szolgáltatások és egyéb tevék n.a. Összesen n.a. Forrás: KSH A működő vállalkozások körében hasonló a megoszlás. Az említetteknek megfelelően kb. 23% működik a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban, a vállalkozások egyötöde kereskedelmi tevékenységet végez, hatoda ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozik, 10% fölötti az egyéb közösségi, személyi szolgáltatást végzők aránya és 9% körüli az építőipari vállalkozások aránya (8. táblázat). A működő egyéni vállalkozások aránya különösen a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, az építőipar, a kereskedelem, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatokban magas. A mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás és az oktatás ágazatokban kizárólag 21

20 társas vállalkozások működtek a 2000-es évek közepén, és az ingatlanügyekkel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások között is több a társas vállalkozás, mint az egyéni. 8. táblázat A működő vállalkozások ágazat és szervezeti forma szerinti megoszlása Zalakaroson (db) Ágazat egyéni társas egyéni társas mezőgazdaság., vad-, erdő-, halgazdálk ipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés egyéb szolgáltatások és egyéb tevék Összesen Forrás: KSH Zalakaroson 100 körüli számú kereskedelmi egység található, kb %-ukat egyéni vállalkozások üzemeltetik. Az utóbbi években folyamatosan csökkenő tendenciát láthatunk a kereskedelmi egységek számának alakulásában, ami azonban kevésbé érinti az egyéni vállalkozások által működtetett üzleteket. 7. ábra A kereskedelmi egységek száma Zalakaroson (gyógyszertárak nélkül), db kereskedelmi egységek ebből egyéni vállalkozás Forrás: KSH 22

21 A legtöbb kereskedelmi egység élelmiszer jellegű üzlet, ruházati szaküzlet és egyéb iparcikk-szaküzlet. A korábbi stabil periódust követően az időszak utolsó két évében nagyobb visszaesés volt tapasztalható az élelmiszer jellegű üzletek és az egyéb iparcikkszaküzletek számában, a ruházati szaküzletek száma ugyanakkor növekedett (9. táblázat). 9. táblázat Egyes kiemelt kereskedelmi egységek száma Zalakaroson (db) Megnevezés Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett Nagykereskedelmi raktárak száma n.a. n.a ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett n.a. n.a Gépjárműüzemanyag-töltő állomások száma ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett Ruházati szaküzletek száma ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett Egyéb iparcikk-szaküzletek száma ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett Forrás: KSH A vendéglátóhelyek száma 2000 és 2007 között 35%-kal növekedett, ezen belül azonban csak az éttermek és a cukrászdák száma nőtt, a bárok, borozók száma stabil volt, majd csökkenésnek indult az időszakban. Az egyéni vállalkozások által üzemeltetett vendéglátóhelyek aránya fokozatosan csökkent: 2000-ben még közel háromnegyed volt, 2007-ben már csak 50%. A bárok, borozók esetében ez az arány 80% körül stabilizálódott, de az éttermek esetében 72%-ról 44%-ra csökkent (10. táblázat). 10. táblázat A vendéglátóhelyek száma Zalakaroson (db) Megnevezés Éttermek, cukrászdák száma ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett Bárok, borozók száma ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett Vendéglátóhelyek száma összesen ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett Forrás: KSH A szállodák száma fokozatosan növekedett, és az időszak során egyes szállodákat átsoroltak a gyógyszállodák kategóriájába. A panziók száma fokozatosan csökkent, a 23

22 2009-es adatok alapján hét apartmanház van Zalakaroson. Turistaszállás és ifjúsági szállók valamint a falusi vendéglátás hiányoznak Zalakaros szálláshely-kínálatából, viszont van egy 700 férőhelyes kempingje. A fizetővendéglátók köre 2006-ig folyamatosan, közel évi 2%-os ütemben emelkedett, 2007-ben azonban majdnem 100-zal csökkent a számuk (11. táblázat). 11. táblázat Szálláshelyek Zalakaroson (db) szállodák száma panziók száma turistaszállások száma kempingek száma nyaralóházak/üdülőházak száma ifjúsági szállók száma gyógyszállodák száma n.a fizetővendéglátás vendéglátóinak száma falusi szállásadás vendéglátóinak száma Forrás: KSH A szállásférőhelyek száma kb. 30%-kal növekedett összességében Zalakaroson 2000 és 2007 között. A szállodák férőhelyeinek száma 77%-kal bővült és rendkívül dinamikusan nőtt a gyógyszállók férőhelyeinek száma (18-szorosra). A panziók férőhelyeinek száma majdnem 40%-kal visszaesett, és a fizetővendéglátás férőhelyeinek száma a kezdeti növekedés után visszaesett a 2000-es szintre (12. táblázat). 12. táblázat Szálláshelyek férőhelyeinek száma Zalakaroson (db) Férőhelyek száma szállodák panziók turistaszállások kempingek nyaralóházak/üdülőházak gyógyszállodák n.a falusi szállásadás magán fizetővendéglátás Forrás: KSH Zalakaroson a gazdaság gyakorlatilag a turizmust jelenti, a vállalkozások túlnyomó többsége erre épül ben a statisztika által regisztrált 592 vállalkozáson belül mind- 24

23 össze 38 sorolódott a mező-, erdő-, vad- és halgazdaság, illetőleg az ipar ágakba, és valószínű, hogy a 25 ipari vállalkozás közül jó néhány is közvetlen kapcsolatban áll a turizmussal. A helyi vállalkozások tőkeereje csupán egynéhány kivételtől eltekintve nem túl jelentős. A zalakarosi székhelyű vállalkozások mintegy 90%-a mikrovállalkozás (kevesebb, mint 10 főt foglalkoztat), a regisztrált vállalkozások majd fele statisztikai értelemben nem működő vállalkozás, és a működő társas vállalkozások mintegy kétharmadának az éves árbevétele nem éri el a 20 millió Ft-ot. Főként az utóbbi időszak fejleménye, hogy elsősorban a szállásadásban és a vendéglátásban növekszik a nagyobb szervezetek súlya, és ez valamelyest kiegyensúlyozottabbá teheti az összességében kicsi vállalkozásokra épülő gazdasági szervezetet, egyszersmind tovább erősítve a turizmus uralta ágazati jelleget. A város költségvetésében több mint 10%-ot jelentő helyi iparűzési adó befizetési koncentrációja jól tükrözi az elmondottakat: 2008-ban a majd 130 millió Ft adóbevételből a hat legnagyobb adózó befizetése durván 99 millió Ft volt (a pontos adatok alapján 76,4%), és a hat legnagyobb befizető sorában a Gránit Gyógyfürdő Zrt-n kívül négy szálloda, valamint a Szabadics Zrt. található, és ez utóbbi is erősen kötődik a turizmushoz, bár másirányú tevékenysége is van a csoportnak. Összegezően, a város fenntarthatóságát biztosító gazdasági bázist lényegében három, egymástól a működés és főleg a fejlődés tekintetében elkülöníthető rész alkotja: 1) a szűkebben vett termelési-piaci gazdasági bázis, amely a helyi funkción túlmutató piaci gazdaságba való bekapcsolódást hordozza, és amelynél a város külső (külföldi) tőkevonzó képessége, telephely-értéke a meghatározó, versenyben az összes többi lehetséges telephellyel, várossal, 2) a helyi piaci alapú szolgáltatási-kereskedelmi gazdasági bázis, amely helyi, térségi, valamint külső (külföldi) befektetések révén egyaránt működhet és fejlődhet, ha megfelelő keresleti alapja van, 3) a közösségi szolgáltatási-ellátási gazdasági bázis, amely a miatt gazdasági természetű, hogy a működtetése az általában tapasztalható non-profit alapon is a racionalitás és a hatékonyság (teljesítmény és költség optimális viszonya) elve szerint tartható fenn (és ha gyengébb az igénybevétel, a működése drágább lesz, és e- lőbb-utóbb ellehetetlenül a működése). 25

24 A város gazdasági területi szerkezeti pozíciója valójában a turizmus és a szűkebben vett termelési-piaci bázis fejlődőképességének a függvénye, egyszersmind e pozíció egyben a növekedés-fejlődés jövőjének alapja is. A helyi szolgáltatási-kereskedelmi gazdaság megfelelő kereslet esetében helyi vállalkozások és külső befektetők révén szinte automatikusan fejlődhet, a közösségi szolgáltatás és ellátás pedig döntően közfinanszírozású. A tágabban értelmezett turizmuson túl általában a (feldolgozóipari) vállalkozások megtelepedésére Zalakarosnak különös telephely-értéke, tőkevonzó képessége nincs. Az ezredforduló óta a kis- és középvállalkozások keletkezése döntően a korábban már kialakult területi csomópontokon megy végbe, koncentrált marad, nem megy új térségekbe. A helyi kis- és középvállalkozások a helyi tőke alapján fejlődnek ki, nincs különösebb területi mozgás, illetőleg az egyetlen irányzat a nagyobb városok egyre erősödő súlya ebben a folyamatban, csakúgy, mint a külső tőke vonzásképességében. Zalakaroson és térségében a helyi tőkék döntően a turizmusban kötődnek le. Hozzá kell tenni, hogy a jellemző vállalkozási formák (egyéni vállalkozás, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás) arra utalnak, hogy inkább a meglévő vállalkozások fejlesztésére elégségesek ezek a tőkék, a gazdasági értelemben vett diverzifikációra kevésbé. Ezen felül a feldolgozóipari tevékenységeknek nincs különösebb hagyománya a térségben, a rendelkezésre álló szabad munkaerő olyan struktúrájú, hogy az inkább csak az európai fürdővároshoz nem illeszkedő gazdasági ágazatokban jelenthetne forrást. Csak közművesített területet, esetleg pénzügyi kedvezményeket is kínálva kicsi az esély a turizmuson kívüli gazdasági bázis megerősítésére. Mutatkoznak ugyanakkor o- lyan lehetőségek, amelyek projektekbe, esetenként pilóta projektekbe szervezve már pályázatképesek lehetnek, és így a külső tőke számára is vonzóvá tehetők. Ilyenek lehetnek a hévíz szélesebb körű hasznosítása, illetőleg a kistérség bevonásával a turizmus ellátás szervezett rendszereinek építése. A helyi piaci alapú szolgáltatási-kereskedelmi gazdasági bázis gyakorlatilag a 80- as évek második felében indult úgynevezett spontán privatizáció óta állandósult tapasztalat alapján összeállhat és a kereslet alakulását követve fejlődhet kizárólag helyi befektetések, vállalkozások révén is: ebben a tekintetben kevés települést kivéve e- gyetlen település, és főleg város sem szorul külső tőkevonzásra. Sőt, a szolgáltatásokban és a (kis)kereskedelemben a lakosság jövedelmi viszonyai (más népességi és von- 26

25 záskörzeti jellemzőkkel) automatikusan teremtenek üzleti lehetőséget a nemzetközi, és az ezek reakciójaként létrejött hazai hálózatok számára, az üzletnyitásra, illetőleg meglevő üzletek (franchise vagy hasonló elvű közös üzletpolitikai) rendszerbe vonására, még akkor is, ha az a város keresletének újraelosztásán keresztül lehet életképes. Paradox módon a városirányítás az ilyen helyzeteknél sajátos kettősséggel találja szemben magát az érdekeltségét illetően: a közösségi adók és a javuló népességi ellátás kétségtelenül követendő érdek, ugyanakkor szinte általános problémaként jelenik meg a helyi vállalkozó külső vállalkozó érdekkülönbség. A hazai kis- és középvállalkozások történeti öröksége az alacsony tőkeszint (amely aztán behatárolja a hitelképességet és -poziciót is), ezen belül is kritikus a forgótőke hiány, ami sérülékennyé teszi a versenyképességet. A nagy hálózatok kereskedelmi tevékenységi kondíciói a méretgazdaságosság révén általában is kedvezőbbek, a kis- és középvállalkozási konkurenseivel szemben pedig nincsenek tőkésítettségi, forgóalapi vagy hitelezési problémái. Szinte általános a tapasztalat, hogy a hálózatok megtelepedése még akkor is csapást mér a településen működő vállalkozásokra, ha ez a beruházás a város szélén történik. A korábban meglevő kisebb üzletek bevétele visszaeshet, fenntartási problémái adódhatnak. A városirányításnak már ez is gondot jelenthetne, de általában erre nemigen szoktak reagálni. Viszont, a kisebb üzletek összessége adja általában a városközpont egyik funkcionális talpazatát, a város népességének egyik fontos közös terét. Ha ezek elszegényülnek az elvonzott kereslet miatt, a városközpont funkció is üresedik, a városszerkezet módosulhat, és ez már közvetlen önkormányzati reakciót igényel. Nincs recept a megelőző vagy korrekciós politikára, a jelenség azonban a fővárostól kezdve minden városszint esetében mutatkozik. Valószínű, hogy e hálózatok Zalakaroson történő megjelenése is okozhat konfliktusokat és igényelhet beavatkozásokat. A harmadik nagy rész, a közösségi szolgáltatási-ellátási bázis a magyar gyakorlatban a magánszférával való együttműködés, illetőleg a kiszervezés, az outsourcing vegyes tapasztalatai miatt döntően közösségi beruházási és működtetési terület maradt, ahol az önkormányzat a mindenes. Mind a fejlesztés, mind a fenntartás (és az ár, illetőleg használati díj) a város kondícióitól és természetesen az igénybevételtől, a kereslettől függ. A minőségi közösségi szolgáltatási fejlesztés akár üzlet is lehet, bár az eddigi tapasztalatok inkább ennek ellenkezőjét mutatják: az ambíciók felülmúlják a realitást. 27

26 A gazdasági bázis megerősítése, kiszélesítése kapcsán az alábbi helyzeti tényezők emelendők ki: a) A városnak szilárd és perspektivikusan is fejlődő gazdasági-foglalkoztatási funkciót ad a hévíz hasznosítás, akár csak a turizmus, akár komplexebb gazdasági hasznosítás esetében más ágazatok révén is, és ez a város fejlettségét és fejlődését is előmozdítja, nincs fejlesztési kényszerhelyzet. b) A nemzetgazdaság egésze szempontjából értékelendő szűkebben vett termelésipiaci gazdasági bázis esetében a városnak a látszólag megjelenő kedvező földrajzielérhetőségi pozíciója ellenére nincs karakterisztikus telephelyi, tőkevonzási előnye versenytársaival szemben, sőt a kulturált fürdőváros jelleg támasztotta vállalkozásokkal szembeni igényesség valamelyest még korlátokat is állít. c) A helyi piaci alapú szolgáltatási-kereskedelmi gazdasági bázis fejlődése tekintetében a város a kedvező jövedelmi és fejlettségi kondíciói miatt vonzó település, bár a szezonalitás némileg rontja ezt a pozíciót. Nem csak az ösztönzés, hanem a helyi vállalkozások külső betelepülők közötti egyensúly fenntartása és a felbomlás esetleges városszerkezeti következményeinek menedzselése lehet hosszú távon az igazi városvezetési funkció. d) A közösségi szolgáltatási-ellátási bázis fejlesztése tekintetében is a városnak a sajátos városi funkcióhoz, a turizmus központ jelleg erősítéséhez kell kötődnie, a fürdőváros jelleg gazdagítása lehet a fő célja. Feltétlenül indokolt azonban az óvatos üzleti tervezés típusú megalapozás, nemcsak azért, mert az elérhető külső támogatások ezt igénylik, hanem mert a fenntarthatóság is szigorú számvetést tesz szükségessé a kisvárosi nagyság és az ugyancsak alacsony kistérségi népesség miatt is Turizmus A turizmus Zalakaroson szinte mindent meghatározó gazdasági entitás, a legfontosabb vonatkozásaival a gazdaságon belül külön is célszerű foglalkozni. A zalakarosi fürdő és turizmus kínálat 1965-ös indulásától kezdve mintegy három évtizedes extenzív fejlődés után csak a kilencvenes évek végén indult el a minőségi turizmus fejlesztés irányába. A fürdőben a hagyományos gyógyászat és strand mellett 28