Magyarországi vadak etológiája

Átírás

1 Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz

2 Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú bűzmirigyekkel, vakbél nélkül. Menyétalakúak, borzalakúak, vidraalakúak, méhészborok, bűzborzok Legnagyobb testű fajuk a rozsomák

3 Magyarország őshonos menyétféléi (a vidraszerűek nélkül) Borz (Meles meles) Menyét (Mustela nivalis) Hermelin (Mustela erminea) Nyest (Martes foina) Nyuszt (Martes martes) Görény Mezei (Mustela putorius) Molnár (M. eversmanni) Nyérc (M. lutreola)

4 Menyétféléink és az ember Gazdasági hasznuk mint prémállatoké, jelentős Hermelinpalást (!), nyérc ( nercbunda ), borz (borotvaecset), coboly (nálunk nem él) Kártételüket rendszerint eltúlozzák Borz mint mezőgazdasági kártevő, valamint a tuberkulózis terjesztője szarvasmarhára Ökológiai szempontból a kisragadozók szerepe felértékelődhet a nagyragadozók megritkulásával Meggondolatlan betelepítésük rendkívül káros lehet (Új-Zéland, kiwik ) Egyes fajaik opportunista módon tért hódítanak az ember mellett (nyest)

5 A borz Igen könnyű felismerni, nagytermetű, csíkos fejű (figyelmeztető színezet?) Rejtett életmódú, ritkán látható Vadászható: aug.1. febr.15. Természetes ellensége az emberen kívül nemigen van Erős és elszánt harcos Nagyobb ellenfeleitől vára védi meg

6 A borz elterjedése Egész Európában megtalálható, valamint Japánt is beleértve Ázsia nagy részén is előfordul. Amerikából hiányzik. Megmaradása az erdős területek fennmaradásától, valamint az ember beavatkozásától függ.

7 A borz életmódja Lehetnek magányosak, de leginkább ún. klánokban élnek (max egyed) Legészakibb előfordulási területeiken téli álmot alszanak Erősen territoriálisak, hevesen harcolnak a betolakodóval, egymást és a határt bűzmirigyükkel jelölik meg Kiterjedt borzvárat ásnak, ezt a leszármazottak esetenként több száz évig is használják, bővítik. Területükön kitartanak, akkor is, ha az emberi település már a közelükbe ért Élettartamuk max 6-8 év. A legtöbb fiatal nem éri meg az egyéves kort

8 A borz életmódja - 2 Gyakorlatilag mindenevő és igen falánk, különösen a tél közeledtével Territóriumukon egyéb funkcionális részek: napozó, játszóhelyek, borzlatrinák A klánokat rokonok alkotják. A fiatal hímeknek rendszerint el kell hagyniuk a születési territóriumot, majd csatlakozni egy másik klánhoz

9 A borz táplálkozása A borz nem túl tehetséges ragadozó Fő eledele a giliszta Tápláló, bőséges, éjjel a talajfelszínről összeszedhető A borz kedveli azokat az élőhelyeket, ahol sok a giliszta (lomberdő, legelő, kertek) Emellett mindenféle ízeltlábú és lárva Nyúlfiókákat is kiás, ahol a talaj homokos (ásni könnyű, és nincs giliszta) A borznak jó a memóriája, megjegyzi a nyúlkolóniák helyét Gabonában időnként kárt tesz Gyümölcsöt, makkot is fogyaszt, főleg ősszel Télen jelentős táplálékot jelenthetnek a dögök

10 A borz szaporodása Februárban ellik, 1-5 kölyköt A kicsik bár szőrösek, de teljesen magatehetetlenek. A csíkok pár nap múlva már láthatók A várat csak 9-10 hetesen hagyják el először Ősszel válnak önállóvá A párzás igen hamar, téltől késő nyárig történik, majd a blasztociszták sztázisba kerülnek, és csak hónapokkal később kezdenek fejlődni

11 A borz mint közegészségügyi veszély A borz hordozza a TB baktériumot, átadja azt a teheneknek Kiterjedt borz-irtás Írországban és Nagy-Britanniában Erős tiltakozás, mert Épp ellenkező hatás (bevándorlás a kiirtottak helyére) Jobb lenne a tehén-egészségügyet szigorúbban venni Kell a borz

12 A menyét A legkisebb ragadozónk A hím mintegy kétszer nehezebb a nősténynél Védett, de baromfi és fácánszaporító telepek közelében ritkítható A hermelinnel összetéveszthető Ellensége: mindenfajta ragadozó, főként madarak, róka és hermelin Menyétfutás

13 Egész Európában megtalálható, Írországból és Izlandról, valamint a havasokról hiányzik. Ázsiában is mindenhol előfordul, kivéve a Himalájától délre eső meleg éghajlatú területeket Észak-Amerikában is él Főként az ember által művelt területeken él nagyobb számban A menyét elterjedése

14 A menyét elkülönítése a hermelintől A menyét kisebb, és farka is rövidebb Farka vége nem egyöntetűen fekete Oldalán a fehér és barna rész hullámos vonalban találkozik, néha a hasán is vannak barna foltok Csak elterjedési területének északi határán vált télre fehér bundát Bundája vékonyabb, sokkal inkább pocokkal táplálkozik (be tud menni a járatokba)

15 A menyét táplálkozása Rendkívül sok energiát igényel, nappal és éjjel is portyázik Kedvezőtlen felszín/tömeg arány, vékony bunda Így biztosítható viszont az a karcsúság, amellyel be tudja venni a pocokjáratokat Étrendje főképpen pocokra épül, különösen ott, ahol nincs üregi nyúl. Madarakat is zsákmányol, illetve kis gyümölcsöt is eszik A nyúllal nehezen boldogul Nem alszik téli álmot, tehát télen is vadásznia kell

16 A menyét életmódja Territoriális állat. A territórium méretét a táplálékellátottság befolyásolja. Pocokbőség idején ez kb. 5 ha, egyébként ennek a háromszorosa is lehet A hím és a nőstény külön területet tart, a hímé nagyobb Kedvező időjárás és pocokgradáció idején évente két, akár három almot is nevelhet. Normál esetben egyszer ellik (április), az alomban 4-6 kölyök van Párzása tavasszal-nyáron történik, majd a megtermékenyített petesejtek sztázisba kerülnek A nőstények általában 2 szaporodási szezonig élnek, a hímek még addig sem

17 Menyétnél valamivel nagyobb, de ahhoz erősen hasonlító kisragadozó Az emberi településeket jobban kerüli, mint a menyét Inkább a dombosabb, hegyesebb területeken fordul elő Régóta kedvelt az emberek körében szőrméje és természetes bája miatt (címerállat sokfelé) A hermelin

18 A legdélibb területeket leszámítva, egész Európában elterjedt A tundraövben cirkumpoláris előfordulású Észak-Amerikában a nagy síkságot leszámítva szinte mindenhol megtalálható A hermelin elterjedése

19 A hermelin életmódja Főként éjjel vadászik, napközben csak háborítatlan területen mutatkozik, pl. napozáskor Szigorúan territoriális állat Rendkívül széles a táplálékspektruma, kisrágcsálóktól kezdve a mezei nyúlig szinte bármit megtámad Növényi eredetű eledelt is fogyaszt Téli álmot nem alszik Rendszerint vakondjáratokat bővít ki saját várául

20 A hermelin szaporodása Április-májusban ellenek. A megtermékenyített petesejtek itt is hosszú ideig sztázisban maradnak. Egy alomban 3-8 kölyök születhet. Nyolchetes koruk után már vadászni tanítja őket az anyjuk A fiatal nőstények sokszor anyjuk territóriumán maradnak, és már első életévükben szaporodóképesek A fiatal hímek elvándorolnak, és csak 1-2 éves korukban szaporodnak először

21 A nyest A legnagyobb menyétalakú ragadozónk Rendkívül opportunista, már-már városi állat Védett volt, de szaporodása miatt már ismét vadászható Leginkább a nyusztra hasonlít, de attól megkülönbözteti fehér torokfoltja

22 A nyest elterjedése Közép- és Délkelet- Európában mindenütt közönséges. Ázsiában Észak-Kínáig fordul elő, a középső sávban A Brit szigetekről és Skandináviából hiányzik Amerikában egy-két helyre betelepítették

23 A nyest életmódja, táplálkozása Eredetileg erdei állat, mely kedvelte a hegyes, sziklásabb környezetet is Fáramászásban elmarad a nyuszt mögött A XX. század folyamán fokozatosan kultúrakövető fajjá vált. Budapesten is gyakori Beköltözik a házakba, melléképületekbe. Megrágja az autókat, zsákmányol a háziállatokból. Ugyanakkor pusztítja a rágcsálókat, galambokat. Egyik fő eledele a tojás, illetve a madárfióka Mint a menyétnél, nála is előfordul a sportból ölés

24 A nyest életmódja, szaporodása Jórészt éjjeli állat, nappal nem vadászik Ivarzását pacsmagolásnak hívják. Nyár végén párzik, következő tavasszal ellik, 3-6 kölyköt. Három hónapos korban válik önállóvá, de csak 2 éves kora után kezd szaporodni. Akár évig is élhet Bár vadászható, további szaporodása várható, mivel a városokban csak csapdázni lehetne, de ehhez nincs szakértelem.

25 A nyuszt Kevéssé ismert, a nyestre igencsak hasonlító ragadozó Annál sokkal rejtettebb életmódú, az embert eléggé kerülő Védett Hazánkban egyre jobban terjed, remekül alkalmazkodik

26 A nyuszt elterjedése Eurázsiai elterjedésű faj, Nyugat-Európa erdeiben is előfordul A Brit szigetekről és Dél-Európából hiányzik, szintúgy Amerikából

27 Legjellegzetesebb vadászmódszere a fákon történő zsákmányolás Mókust űz, fészkeket rabol ki, madarakat ejt el A földön is vadászik, nagy termete miatt akár mezei nyulakra, őzgidákra is Gyümölcsöt, csonthéjasokat is fogyaszt Éjjel és nappal is megfigyelhető zsákmányszerzés közben A nyuszt táplálkozása

28 A nyuszt életmódja, szaporodása Főként öregebb erdőkben él Szinte kizárólag a fákon közlekedik Hosszú, bozontos farka segíti a légies közlekedésben Odvakban, mesterséges madárodúban, elfoglalt fészkekben lakik Városi parkokba is bemerészkedik Nyár végén párzik, tavasszal ellik 3 kölyköt Csak utódneveléskor társas, különben magányos állat

29 A mezei és a molnár görény Az egyetlen menyétféle, amelyből háziállat lett (vadászgörény) Védett Új-Zélandon súlyosan büntetik tenyésztését és behozatalát

30 A közönséges, vagy mezei görény Észak-Afrikától kezdve az Urálon túlig mindenütt megtalálható A fehér, vagy molnár görény, habár egyre terjeszkedik nyugat felé, elsősorban a szárazabb síkságok lakója. Magyarországon főként az Alföldön fordul elő nagyobb állománya Büdös mint a görény egész Európában ismert mondás! A görények elterjedése

31 A nyest mellett a másik menyétféle, amely gyakori vendég az ember lakhelyén. Egyrészt az egerek, másrészt a baromfi vonzza. Természetes élőhelyén kedveli a lomb- és vegyes erdőket, ligeteket. Az Alföldön is a facsoportokhoz köthető az előfordulása. Szeret a víz, a nádasok közelében tanyázni, vadászni Főként éjjeli vadász, csak egérgradáció esetén jelenik meg nappal is A háziszárnyasokban és a fácánosokban végzett pusztítása miatt vadászható Rendkívül változatos kinézetű, előfordulnak szinte teljesen fekete példányok is A (mezei) görény életmódja

32 A molnár görény életmódja A nyíltabb területeket részesíti előnyben, ahol kibővített pocok- és hörcsögvárakat használ lakó- és szaporodóhelyül. Az ember lakhelyét nem közelíti meg, a zavarásmentes területeket szereti. Tápláléka főleg pusztai, szántóföldi kisemlősökből áll, a haszonállatokban kárt nem tesz. Védett.

33 A görény szaporodása Évente csak egyszer párosodik, de a párzási szezon márciustól júliusig is eltart (molnár görénynél tél végén kezdődik, tavasszal végződik) Kölykeit (3-7) augusztusban elli, de mivel nagyon sok tejet termel a nőstény, azok gyorsan felnőnek és önállóvá válnak Következő évben már ivarérettek

34 1867-ben hozták be a szigetre, a nyulak ellen Mára (a nyesttel és a menyéttel együtt) elsőszámú közellenséggé lépett elő Megeszi a helyi állatokat, és influenzát terjeszt A tenyésztési és árusítási tilalom (akár 5 év dutyi és 100 ezer ÚZ-i Font) nem vonatkozik a szőrmefarmokra (?) A görény Új- Zélandon

35 Beltenyésztett görénypopulációk (Lodé et al. 203) Franciaországi görényállomány vizsgálata kimutatta, hogy nagyon magas a beltenyésztettség Ennek okai lehetnek: Kevés már a görény Nagymérvű territorialitás Féltékenység Csekély elvándorlás

36 A nyérc Magyarország ritka kisragadozója A vidra mellett a másik, félig-meddig vízi ragadozónk Világszerte tenyésztik a szűcsipar számára, különösen kanadai alfaját A mi éghajlatunk ez utóbbi nevelésére nem alkalmas (meleg) Védett állat

37 A nyérc elterjedése Európában sehol sem gyakori Magyarországon csak szórványosan fordul elő Legsűrűbb állományait a Dunadelta vidékéről, Romániából, Moldáviából ismerjük

38 Vízhez és általában erdőségekhez kötött Barlangját a vízpartra, gyökerek, nádtorzsák alá építi a víz alatt is van kijárata Faodvakat is elfoglal Kitűnően úszik, soká bírja a víz alatt is Az emberi zavarást nem tűri, háborítatlan vidékeket részesít előnyben Kora tavasszal párzik, nyáron ellik A nyérc életmódja

39 A nyérc táplálkozása Hasonlít a vidráéhoz, ám annál kevesebb halat és több kétéltűt, hüllőt, madarat, illetve emlőst fogyaszt Prédáját általában nem üldözi (a halakat sem), hanem lesből csap le rájuk