Internet: I. évf. 3. sz., szeptember

Átírás

1 ÉRTESÍTŐ Internet: I. évf. 3. sz., szeptember DEKA Tartalom Ágost: Válságokról 1 Jövő a Szent Korona jegyében 2 A nemzet népjóléti helyzete 3 A népjóléti szekció ajánlása 6 A szerkesztő bemutatkozása 7 Felhívás 8 Válságokról Életünk a válságok sorozata. Az emberi élet problémája a helyes magatartás és megoldások megtalálásának lehetőségei közötti választás. Az ember többnyire nem a tudása, ismerete alapján, hanem hite szerint választ a válságokban. A hit ott kezdődik, ahol az emberi tudás és lehetőség határaihoz érünk. A kétségekkel küszködő embernek választani kell a válságos helyzetben tudása, hite szerint. A tudás, az ismeret elsajátítható mindenkinek a hit (a válságokból való kijutásban) Isten adománya, az ember kapott, megszerzett erkölcse szerint. A válságok mindig kényszerhelyzetet teremtenek. A tudás véges, sok esetben reménytelen helyzetre utal. A hit szerint nincs reménytelen helyzet, lehet sok mindenben hinni. A szülőkben, barátban (ha tehetségük vagy akaratuk van rá). Szervezetekben, pártokban ismereteink, tudásunk vagy véleményünk szerint. A Világszövetségben (ami már egyszer, kb ben megszűnt) vagy az EU-ban (ami lehet, hogy megszűnőben van), vagy Istenben. Lehet választani! A barátok segítőkészsége megváltozhat, a világszervezetek tapasztalataink szerint erkölcsben nem, de gazdasági kérdésekben tudnának, ha akarnak segíteni. Az emberek többsége szerint Isten tud és akar segíteni, de nem feltétlenül a mi elképzeléseink szerint. A segítség nem követelhető ki, csak adható, illetve kapható. Az evangélium tanításából tudjuk, hogy az Istenhit milyen erős lehet: Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, csak egy szóval mond, és meggyógyul az én szolgám. Valamiben hinni kell válságok esetén! Hit nélkül nem lehet élni. Még a hitetlennek is kell hinni valamiben! A halál vállalásához is hitre van szükségünk.

2 A válságok megkeserítik az emberek életét A válságok alatt többnyire valami rosszak közötti választást értünk. A jó események közötti választást nem mondjuk válságnak. A válságok kétesélyesek. Lehetnek előnyösek és hátrányosak az egyén, a közösség számára. A válságok jellemzője, hogy jövőbeli életünket lényegesen befolyásolja. Ha válságok között a rosszabbat választjuk, akkor azt mondjuk: rossz lóra tettünk. Ha a jobbat választjuk, akkor azt sikernek tartjuk. Ma is válságban van Magyarország! (A rossz lehetőségek között kell választani.) Tekintsünk el attól, hogy ki vagy kik okozták a válságba kerülésünket. Jelenleg a gazdasági válságból való kilábolás a kérdés. Mit tegyünk, illetve tehetünk a válságból való kikerülés érdekében? Azt el kell fogadnunk, hogy eddigi vezetőink a válságból való kilábolást külföldi államoktól kölcsönfelvétellel biztosították. Ezzel tulajdonképpen nem oldották meg a válságot, csak elódázták azt, és az eladósodottságunk egyre növekedett. Ma már ott tartunk, hogy nemzeti függetlenségünk is veszélybe került. Nem politikai függés (részben az is), mint inkább gazdasági függés (sokak szerint rabszolgasors) lesz részünk. Ugyan a választást lehet sokáig elodázni (ezt tették előző vezetőink is), de egyszer döntenünk kell! Hitünk szerint a számunkra jobb (előnyösebb, kedvezőbb feltételű megoldást) válasszuk! Ágost Jövő a Szent Korona jegyében Magyarok VIII. Világkongresszusa Budapest Népjóléti konferencia elnök: dr. Bajnok István; alelnök: Fetzer János Visszapillantás a szociális, népjóléti kérdésekre A Magyarok Világszövetsége által rendezett konferencia azért jött létre, hogy párbeszédet indítson a népjólétért, és a nemzet jövőjéért tenni akarókat, a magyarság élet fel té te lei nek javításán fáradozókat tájékoztassa. Ugyanis a szociális kérdésekkel való foglalkozás csak az újabb időben téma a konferenciákon. Ha történelmi visszatekintésben vizsgáljuk e témát, röviden, főbb vonásokban az alábbiakban vázolhatom fel azokat. 1. Az iskolában még azt tanultam, hogy a spártaiak a fizikailag fejletlen vagy hibás csecsemőket ledobták a Taigetosz csúcsáról. Akkor nem volt más szempont, mint csak az, hogy egészséges, életképes csecsemőt érdemes felnevelni. 2. Az ókorban sem volt szempont a népjólét, a szociális helyzet vizsgálata. A gazdag elnyomta a szegényt, az erős megölte az erőtlent, a rabszolgák kiszolgálták a gazdag erőseket. Alapvető szempont ekkor az erős ember, aki kihasználja a gyengébbet. 3. A Názáreti Jézus fellépése nyomán kezdték a szociális szempontokat is figyelembe venni. Később az egyház kezdett foglalkozni a betegekkel, a szegényekkel, az öregekkel. A keresztény tanítás szerint ugyanis Isten előtt minden ember egyenlő elv érvé- 2 DEKA ÉRTESÍTŐ

3 nyesült. Tulajdonképpen ettől az időtől beszélhetünk esélyegyenlőségről, amit ma a politikusok nagy hanggal hirdetnek, de kevésbé valósítanak meg. 4. A liberalizmus megjelenésével a kapitalizmus kialakulása, az ipar fejlődése kezdetekor a társadalmi különbségek felszínre vetették a szociális helyzettel való foglalkozást. Ekkor lépett fel Marx Károly, aki megoldásként a proletárdiktatúrát és az osztályharcot javasolta, ami azóta megbukott. 5. A szociális kérdések egyre szélesebb körű jelentkezése szükségessé tette, hogy az állam is foglalkozzék ezzel a kérdéssel. Bismarck volt, aki elsőként állami feladattá tette a betegbiztosítást, és bevezette a nyugdíjrendszert. Magyarul kivette az egyházak kezében levő szociális kérdések egy részét. Ma már Európában, de a legtöbb államban állami feladatnak tekintik a szociális kérdések megoldását. Sőt a nemzetközi szerződések tárgya is a szociális kérdésekre valamilyen megoldási javaslat tevése. Véleményem szerint ma a magyar népjólét javítása elképzelhetetlen a Szent Korona Eszménye nélkül. Időközben a szociális feladatok köre is bővült. Már a politika megkerülhetetlen feladata a szociális kérdésekkel való foglalkozás. A szociális témakörben csak egy példát szeretnék említeni. A gazdag államok hitel nyújtásával kívánnak a szegényebb, eladósodott államoknak segíteni. A jelenleg kialakult kapitalista szemlélet alapján hitelt csak bizonyos kamat ellenében nyújtanak. De nem minden segítség nevezhető szociális segítségnek. A kamat nélküli vagy 2-5% kamatra adott hitel nevezhető csak annak. A 25-30%-os kamattal nyújtott segítség egy megszorult államnak már nem segítség. Képletesen említve, ha egy fuldokló ember segítségért kiált és a mentőövet 25-30%-os kamattal (súllyal) terhelve dobják be neki az esetleg nem segítség. dr. Bajnok István A nemzet népjóléti helyzete Egy nemzet népjóléti helyzetét több tényező befolyásolja. A teljesség igénye nélkül vizsgáljunk meg néhány a tényezőt, amelyek befolyásolják az emberek szociális helyzetét. Mit tartanak az emberek fontosnak jólétük szempontjából. 1. Az élethez szükség van megfelelő mennyiségű és minőségi élelmiszerekre. Az élelmiszerek hiánya, nem megfelelő (mérgező) minősége betegségeket, sőt halált is okozhat. Általános vélemény, hogy a szegények éheznek, ruházatuk silány stb. Az utcán találkozhatunk kéregetőkkel, éhes vagyok, támogatást kérek táblákat tartókkal. Hazánkban ezek az emberek inkább pénzt kérnek támogatásként. Az élelmiszerhiány inkább az afrikai, ázsiai népeknél jellemző nagyobb katasztrófák (árvíz, belvíz, földcsuszamlás, mérgezés, sugárveszély stb.) esetén. 2. Az élethez szükséges élelmiszerek, anyagok megszerzését normális módon munkával ehhez kapcsolódó munkabérrel lehet biztosítani. A munkabér nagysága országonként különböző. Elvileg azonos munkáért azonos munkabér jár, de a munkások száma, képzettsége, a vállalkozók profitigénye szerint változik. Ismeretes az európai és más világrészek közötti munkabér értékének eltérése. A munkabérre egyéb költségek I. évf. 3. szám 3

4 is rakódnak, és a munkabérnek a munkás családjának eltartását is biztosítani kellene. A munkabér kérdésében a dolgozó és a munkaadó véleménye közötti vita megoldását magasabb szintű testülettől (kormánytól) várják. A munkabérharcok sokszor sztrájkba torkollnak. A bérharcok kapcsolódhatnak egyéb politikai témákhoz is, ezáltal forradalmak keletkezhetnek. 3. Az emberi jólétet a dolgozók kora is befolyásolja. Az orvostudomány tevékenysége nyomán a dolgozók egészségügyi állapota javult, egyre több dolgozó marad munkaképes éves korában is. A közgazdászok ezért javasolják a nyugdíjkorhatár emelését (60 évről 66 évre). Ugyanekkor egyre kevesebb gyermek születik, vagyis egyre kevesebb számú aktív munkaképes korúaknak kell eltartani az egyre több nyugdíjast. Az emberi életet pedig egész életünk folyamán biztosítani szükséges. A nyugdíjkorúak jólétének biztosításához tehát szükség van megfelelő nyugdíjrendszerre. A nyugdíjas dolgozók nyugdíját igazságosan kell meghatározni. Mihez viszonyítsák a nyugdíj összegét? A kapott munkabérek nagyságához, a munkában töltött időhöz, a végzett munka minősítéséhez (katonai, rendvédelmi szervezetek, orvosok, értelmiségiek, fizikai dolgozók, veszélyes munkakörben töltött időhöz stb.), a felnevelt gyermekek számához, politikai érdemekhez, a kapott kitüntetésekhez? A nyugdíj mértékét ma már a nemzet gazdasági ereje befolyásolja! 4. Magyarországon az egészségügy biztosítása is állami feladat. Ugyan még vannak országok, ahol nem kötelező a munkavállalók egészségügyi biztosítása, de a jóléthez ez feltétlenül szükséges. A kötelező egészségügyi biztosítás hiányát csak a nagy fizetésű dolgozók engedhetik meg maguknak. Meggondolandó, hogy a biztosítást bizonyos nagyságú fizetés után kell-e kötelezővé tenni. Az egészségügyi biztosítás nálunk bizonyos korhatárig a dolgozó családtagjaira is vonatkozik. Betegséghez, rokkantsághoz, veszélyeztetett munkakörökhöz is kapcsolódni kell a biztosításnak. Járványok esetén elengedhetetlen a biztosítás. Az egészségügyi ellátás nemzetenként változhat. Gazdag országban szélesebb körben adnak biztosítást, mint a szegényebben. Anyagiakban szegény országokban már a szükséges gyógyszerek, gyógykezelések anyagi támogatását is megvonhatják. Az egészségügyi rendszer biztosítása a jóléti állam fontos feladata. 5. Az emberi jóléthez hozzátartozik a megfelelő elhelyezés, a lakás biztosítása is. A lakást korábban munkásszállásokkal pótolták, de a jóléti társadalomban, ahol a családala pításnak fontos szerepet tulajdonítanak, ez a megoldás nem bizonyult tartósnak. A lakásra szüksége van a legkisebb társadalmi közösségnek, a családnak, léte elengedhetetlen része a jóléti államnak. A hajléktalanság a társadalmi rendszerek egyik kényes problémája. Kérdés, hogy a társadalom tagjai munkabérükből mikor tudnak megfelelő lakáshoz jutni. A lakásprobléma megoldása más kérdésekkel is összefügg. Befolyásolja a népességfogyást, a gyermekvállalási kedvet. Albérleti lakásba nehéz gyermeket vállalni! A lakásprobléma az egyik legnehezebben megoldható problémája a népjólétnek. Pár szóban vizsgáljuk meg, mely szervezetek tudják befolyásolni egy ország jóléti, szociális helyzetét? A dolgozok hogyan reagálnak az ország jóléti helyzetére? 1. Az emberek sokfélék: nemzetiségben, politikai véleményükben, érzelmeikben, műveltségben, erkölcsben, elvárásaikban stb. Egy vegyes műveltségű, tudatú erkölcsi halmazt nehéz egységes szempontok alapján meghatározni. A dolgozók elvárásai külön- 4 DEKA ÉRTESÍTŐ

5 bözőek. Talán egyetlen szempont, ami figyelembe vehető, az emberek érdeke. Minden ember érdeke, hogy megélhetését a jövőben is biztosítva lássa. Legyen munkája, lakása, ahol családjával élhet, orvosi ellátása betegség esetére, bizonyos mértékű szórakozási lehetősége stb. Ezenfelül további igények is jelentkezhetnek, amiért nyilvános fellépést, tüntetést is hajlandók vállalni. Esetleg visszahúzódik, hallgat, türelmetlen, várakozási állásponton van, változásra számít. A dolgozók többsége, akinek jóléti igénye teljesül, kisebb hiányt is elvisel, sőt kinyilvánítja jó véleményét a fennálló renddel. Kérdés, az alig tízmilliós magyar lakosságban melyik csoportban vannak többen. Ezt nehéz megállapítani. Minden esetre a média szerepe óriási ebből a szempontból! (Hogy mit híresztel, terjeszt, mit akar elfogadtatni az emberekkel, függetlenül attól, hogy igaz-e, vagy nem.) Végső következtetés: ebből a csoportból véleménynyilvánítást nehéz elvárni. 2. A másik csoport, akik tehetnének valamit az emberek, a dolgozók, a nemzet jóléte érdekében az igények kielégítésére, a pénzemberek, bankárok, hitelezők, vállalkozók csoportja. Azt tudni kell, hogy az ebbe a csoportba tartozó pénzemberek célja vagyonuk növelése. Erre alkalmazott módszerük a kamatszedés, a törvények ismerete, alkalmazása alapján tőkéjük növelése. A nemzet törvényei nem tökéletesek. Azokban már szerkesztésükkor vannak kiskapuk. Változtatni lehet a törvényeken, de visszamenő hatállyal nem. Példa erre a mai életünkben a devizahitelesek tragédiája. Ilyen esetben a két fél között csak megegyezéses alapon lehet megoldást találni. A bankok engedmények adásához bizonyos ellenszolgáltatást kérnek. Az ellenszolgáltatás nem növelheti a szociális helyzet rosszabbodását. Azt, hogy a pénzemberek önként csökkentsék jövedelmüket, nem lehet elvárni. Ehhez erkölcsi megértésre, önmérsékletre lenne szükség, hogy magas hasznukat esetleg 10%-ra csökkentsék. 3. Egy nemzet jóléti helyzetét befolyásolja a képviselő politikusok szándéka, akarata, tudása, vagyis a magyar kormánynak szinte minden népjóléti kérdésben döntő szerepe van. A kétharmados többséggel rendelkező kormány rendeletei, törvényei Magyarország területén kötelezően megvalósulnak. Gondoljunk az élelmiszerek árára, az importáruk forgalmazására, a külföldi vállalatoknak adott kedvezményekre, bérkérdésre, a nyugdíj, az egészségügy, lakásrendelkezések stb. módosítására. Sokan úgy vélik, hogy a nemzetközi szabványok, megállapodások megkötik a kormány kezét. Tudomásom szerint ezek csak ajánlások, és meg lehet találni a megfelelő és a magyar nép számára is a legmegfelelőbb és legjobb megoldást. Saját politikusainknak van a legtöbb és megkövetelhető intézkedési joga jóléti kérdésekben. Nem kétséges, hogy a mai élet Magyarországon nem a legjobb a világon, de azt sem, hogy a legrosszabb. Ügyes megoldások lehetségesek. Az általunk felvetünk jóléti problémákra a kormánytól várjuk az elfogadható megoldást. A jóléti problémák felvetésével az a célunk, hogy a kormánynak segítséget adjunk a szociális problémák jó megoldására. 4. Amint azt már jeleztük, a nemzet jóléti, szociális helyzetének javításában számolni kell a nemzetközi elkötelezettségekre, szövetségesekre. Magyarország korábban is elkötelezett állam volt, ma is sok nemzetközi kapcsolattal rendelkezik. A magyar kormány bejelentett célja, hogy az ország tragikusan rossz gazdasági helyzetén javítson. Ez nem lehetséges Münchhausen báró módjára (amikor saját hajába kapaszkodva húzza ki I. évf. 3. szám 5

6 magát a vízből). Szükség van a gazdagabb államok szociális segítségére. Az EU alapító atyái a szociális piacgazdaság kialakítását tűzték ki célul. Ez ma már a múlté, de nem szabad elfogadni a kapitalista, liberális piacgazdaság elveit sem. Mi szociális segélyre szorulunk! Nem kívánjuk magas kölcsönök vállalásával a hitelek további növelését! Gazdag államoknak hitelt alacsony kamatra adnak, mert biztosítva látják a visszafizetést. A szegényebb államok magasabb kamatra kapnak hitelt, mert bizonytalannak tartják a visszafizetést. Ez nem szociális segítség! Ha így működik az EU, akkor azt nem szabad elfogadni. dr. Bajnok István A népjóléti szekció ajánlásai Az előadások azt támasztották alá, hogy hazánkban elindult és erősödik az öngondoskodás folyamata, melynek az élén kezdeményezőként nem a jelenlegi pártpolitika áll, hanem a civil kezdemények sokasága. Ez azt is mutatja, hogy a magyar nép élni akar, s dolgozik azért, hogy saját kezébe vegye sorsának irányítását, s megteremtse annak lehetőségét, hogy ellentétben a mai gyakorlattal, ne csak egyesek éljenek jól, hanem valóban társadalmi jólét legyen, az emberhez méltóbb, kiegyensúlyozott élet megteremtésével, mellyel tartósan emelkedő pályára tudjuk helyezni a magyar nemzetet, s ezzel mintegy mintát is adjunk a világ népei számára. A magyar népjólét megvalósítása elképzelhetetlen az államrend Szent Korona Eszménye meghatározása nélkül. Ez biztosítja az emberek méltóságát és a főhatalomnak az emberi esendőségtől való mentességét. Ezért érvényre kell juttatni a gyakorlatban is az ősi alkotmányunkat. A konferencia elvárja, hogy az államhatalom egyértelműen a magyar nép mellé álljon, s ne az embertelen tőke kiszolgálója legyen. Elvárja, hogy az állam a magyar emberek által megtermelt javak szétosztásánál elsődlegesen a magyarság életfeltételeinek javítását vegye figyelembe. Ezért a civil szervezetek valódi karitatív munkáját támogassa, melyek nem tőkeigényes megoldásokat helyeznek előtérbe, hanem az emberek aktivitására építve sokkal hatékonyabban tudnak az embereknek segíteni a nehéz, válságos helyzetben. A konferencia javaslatai: Az állam haladéktalanul állítsa le a jogtalan kilakoltatásokat, és már most gondoskodjon arról a beálló hideg évszak előtt, hogy melegedőhelyeket hozzanak létre, amelyekkel megelőzhető, hogy újabb százak fagyjanak meg. Az áfát (27%-ról 9-12%-ra) csökkentsék az alapvető élelmiszerek, a mindennapos szükségleti cikkek, az életmentő gyógyszerek és egészségügyi segédeszközök, valamint a szükséges szolgáltatások (gáz-, víz-, csatornadíj, villamos áram) esetében. Az államvezetés maradéktalanul tegyen eleget az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából fakadó kötelezettségének. Fontosnak tartjuk az élethez, a munkához és lakáshoz való jogok törvénybe foglalását. 6 DEKA ÉRTESÍTŐ

7 Javasoljuk, hogy a kormány állítsa fel az Érdekegyeztető Bizottságot, de az ne csak a szakszervezetek, munkaadók és a kormány tagjaiból álljon, hanem bővítsék a szakterületek kamaráinak tagjaival is (orvos-, pedagógus-, mérnök- stb. kamarákkal). Javasoljuk az olyan nyugdíjrendszer bevezetését, amely támogatja az emberi méltóságot, a társadalmi felemelkedést és a népszaporulatot. A nyugdíjak megállapításában vegyék figyelembe a kitanított gyermekek számát, megfelelő nevelését, gondozását. A kormánynak olyan rendszert kell kidolgoznia, amely biztosítja a magzat felnevelését a családban, ezzel is csökkentve az abortuszok számát. A CO2-kibocsátás nélküli és radioaktív sugárveszélyt nem okozó, az emberi életet nem veszélyeztető megújuló energiaforrások elterjesztését javasoljuk. Tekintettel arra, hogy a vallásos családok átlagos gyermekszáma a statisztikai adatok szerint az országos átlag kétszerese, ezt az irányzatot rendeletekkel is elő kell segíteni. A magyar falut vissza kell állítani abba a helyzetbe, hogy a magyar népszaporulat forrása legyen. dr. Bajnok István, Fetzer János A szerkesztő bemutatkozása 1947-ben érettségiztem. Vonzódtam a mezőgazdasághoz, ezért 1947-ben az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karára jelentkeztem mezőgazdásznak februárjában eltávolítottak az egyetemről, mert az átnevelés céljából felajánlott Áchim András Népi Kollégiumba nem mentem be. Ezután több egyetemi szakra jelentkeztem, közben dolgoztam is, végül 1954-ben az ELTE Természettudományi Karán biológia-kémia szakon végeztem. Kőszegre akartak küldeni tanárnak, de nem fogadtam el. Megnősültem, hogy Budapesten maradhassak, és egy évfolyamtársam (Füzes József Zalán ferences) segítségével a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Technológiai Tanszékén kaptam állást mint segédkutató ban a főiskola oktatóival, diákjaival támogattuk a magyar függetlenségi törekvéseket, de amikor megtudtuk, hogy a nyugati hatalmak megegyeztek (Szuez ellenében) a Szovjetunióval, tudtuk, hogy a forradalom elveszett. Ezért nem tudtak büntetni bennünket ban elkészítettem egyetemi kisdoktori dolgozatom és 1965-ben a Mezőgazdaságtudományi kandidátusi dolgozatom. Címe: A gyümölcsök tárolhatósága összefüggésben az érési folyamattal és az agrotechnikával. 46 szakcikkem jelent meg addig különböző témákban, és egyetemi adjunktus lettem. Ugyanez évben a rám állított ügynök segítségével bizonyították a Regnum Marianum szervezettel való kapcsolatom. Deák József BM-alezredes felajánlotta, hogy semmi bajom nem lesz, ha ügynökséget vállalok, de nem fogadtam el javaslatát, ezért fegyelmivel eltávolítottak a főiskoláról. Továbbiakban sem az oktatási, sem a kutatási intézetekben nem engedtek dolgozni. Közben Környezetvédelmi Szakmérnök és Okleveles Szabadalmi Ügyvivő lettem, és ezeken a területeket végeztem szakmunkát, 1989-ben rehabilitáltak és c. egyetemi docens címet kaptam. Nyugdíjba mentem, de 1993-ban megszereztem az MTA kandidátusi minősítést és visszavettek az Élelmiszeripari Egyetemre címzetes docensnek ben végleg nyugdíjba mentem. I. évf. 3. szám 7

8 1990-ben beléptem a Kereszténydemokrata Néppártba (korábban nem voltam párttag), és 1994-ben országos választmányi tag és az országgyűlési választásokon képviselőjelölt voltam, de nem nyertem. Az önkormányzati választásokon Bp. XI. kerületében képviselő lettem ben Giczy György eltávolított a KDNP-ből. Nem mentem más pártba, megvártam, amíg 2002-ben újraalakult a KDNP, Varga László elnökkel az élen. Halála után, 2010-ben Semjén Zsolt a kettős párttagság ellenzése miatt el akart távolítani a KDNP-ből, de az OV nem hagyta jóvá a tervét. Meg kell említenem, hogy 1995-ben Dörnyei Béla kollégámmal megkezdtük az Értesítő lapot szerkeszteni mint a KDNP kerületi lapját. Közben kollégám elhunyt, egyedül kellett a lapot szerkesztenem ben dr. Mészáros József kerületi elnök megszüntette a lap anyagi támogatását és a pártjelvény használatát a lapon. A lapot átvette a Demokratikus Közéletért Alapítvány, és mint független, pártoktól, egyéb szervezetektől nem támogatott lap jelent meg től a korábban 300 példányú lap mára kb példányban kerül az olvasók kezébe. dr. Bajnok István Felhívás Szokás szerint minden évben márciusban és szeptemberben szoktunk a lapunk megjelenéséhez adományt gyűjteni. Most ismét Önökhöz fordulunk segítségül, hogy az Értesítő megjelenhessen. A lapot csak a támogatók segítségével tudjuk megjelentetni. Sajnálattal kell közölni, hogy segítségük nélkül a postai szolgáltatást (mint legnagyobb költségünket) meg kell szüntetni. Októbertől csak annak tudjuk a lapot küldeni, aki a postaköltséget megtéríti. Ezért kértük és kérjük lel rendelkező olvasóinkat címük közlésére. Kérjük olvasóinkat, ha egyetértenek véleményünkkel, adományaikat, bármely csekély összeggel, közvetlenül a címünkre, vagy a DEKA OTP bankszámlaszámunkra küldjék. Támogatását köszönjük. A szerkesztőség. TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP A Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEKA) közhasznú szervezet lapja. Felelős szerkesztő: dr. Baj nok Ist ván. Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: DEKA ÉRTESÍTŐ