SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Szentpétery Zsigmond Általános Iskola OM azonosító: Rohod, Jókai utca 6. Telefon:/fax: 44/ SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Rohod, november 25. Dobos Istvánné igazgató 0

2 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 3. o. 2. Az intézmény általános jellemzői a szakmai alapdokumentuma alapján 5. o. 3. Az intézmény szerkezeti felépítése, képviselete 7. o. 4. Az intézmény szakmai közösségei 17. o. 5. Az iskola működési rendje 24. o. 6. Az egyéb foglalkozások, célja, szervezeti formái, időkerete 29. o. 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 32. o. 8. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 34. o. 9. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje 39. o. 10. A nevelőtestület jogkörei, feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések 43. o. 11. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés 48. o. 12. A külső kapcsolatok rendszere 49. o. 13. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 51. o. 14. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje 52. o. 15. Intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje 54. o. 16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 58. o. 17. Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 62. o. 18. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítése, tárolt dokumentumok kezelési rendje 63. o. 19. Kommunikációs és információs rend 63. o. 20. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai 63. o. 21. A feladatellátás követelményei, az alkalmazott jogai, kötelezettségei, munkaszervezési kérdések 64. o. 22. A pedagógusok előmeneteli rendszere 68. o. 23. Intézményvezetői pályázattal kapcsolatos eljárásrend, szabályai 69. o. 24. Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése 71. o. 25. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét 72. o. 26. A tanuló felvétele és átvétele, a tanulók osztályba, csoportba való beosztása 74. o. 27. Mentesítés az értékelés alól 78. o. 28.Tanulmányok alatti vizsgák 78. o. 29. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok 80. o. 30. Magasabb évfolyamba lépés feltételei 82. o. 31. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 85. o. 32. Az iskolai fegyelmi büntetések formái 86. o. 33. A fegyelmi eljárás szabályai 90. o. 1

3 34. Tanuló kártérítési kötelezettsége 93. o. 35. Az intézmény működésének egyéb fő szabályai 93. o. Záró rendelkezések 98. o. Mellékletek 100. o. 2

4 1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről CXCV. törvény az államháztartásról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. törvény a munkavédelemről évi XCIII. törvény az illetékekről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról - 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 3

5 - 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról - 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról - 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról - 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról - 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről - 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról - 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról - 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról - 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról - 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről 4

6 évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről -17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2. Az intézmény általános jellemzői a szakmai alapdokumentuma alapján Megnevezése 1.1. Hivatalos neve: Szentpétery Zsigmond Általános Iskola 2. Feladat ellátási helyei 2.1. Székhelye: 4563 Rohod, Jókai utca Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1055 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1055 Budapest, Nádor utca Típusa: általános iskola 5. OM azonosító: Köznevelési és egyéb feladatai Baktalórántháza, Petőfi utca 4. szám Általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelésoktatás) integrációs felkészítés képesség-kibontakoztató felkészítés 5

7 egyéb köznevelési foglalkozás tanulószoba, egész napos iskola, napközi otthonos ellátás az iskola maximális létszáma: 168 fő iskolai könyvtár együttműködésben: a Rohodi Könyvtárral 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Rohod, Jókai utca Helyrajzi szám: Hasznos alapterület: nettó 1165 nm KIK jogköre: vagyonkezelői jog Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 9. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Kör: Szentpétery Zsigmond Általános Iskola Rohod Hosszú: Szentpétery Zsigmond Általános Iskola 4563 Rohod, Jókai utca 6. sz. Telefon/Fax: 44/ Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: Dobos Istvánné igazgató Oláh Katalin igazgatóhelyettes Szabó Jánosné iskolatitkár Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató, igazgatóhelyettes és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az intézmény önálló jogi személy képviseletét teljes hatáskörben az igazgató látja el. Az intézmény gazdálkodószervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 6

8 3. Az intézmény szerkezeti felépítése, képviselete Az intézmény szervezeti vázrajza. A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezetői szintek függelmi viszonyait. Fenntartó, SzMK, Intézményi Tanács, Dök. vez. Nemzetiségi Önk. Felvevő közép isk. képviselői IGAZGATÓ Igazgatóhelyettes Gyermekjóléti szolg., isk. e. ü. szolg. Óvoda,, Szaktanárok Pályaórientációt segítő munkacsoport Oszf. mkv. Oszt.fők IKCS K ö n y v t á r Iskolatitkár techn. dolg. Alsós mkv., Tanítók, napk. nev Óvodából iskolába való átmenetet segítő munkacsop. 7

9 Az intézményvezető közvetlen munkatársai: intézményvezető-helyettes, iskolatitkár Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre A 2007.évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként-javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult. Intézményünk közalkalmazottai közül a fentiek szerinti vagyonnyilatkozat-tételei kötelezettség terheli: - az intézmény igazgatóját, - az intézményvezető-helyettesét. Az intézmény vezetője Az intézményvezető a köznevelési törvény feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történik Az intézményvezetőt az oktatásért felelős miniszter pályázat útján határozott időre bízza meg öt évre. Az intézmény vezetői tevékenységét egy intézményvezető-helyettes közreműködésével látja el. Az intézményvezető jogállására a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések közül a magasabb vezető beosztás vonatkozik, az intézmény vezetésében fennálló felelősségét képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény állapítja meg. Intézményvezetői jogkör Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai felelősségi és hatásköre: - a köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, 8

10 - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, - jóváhagyja az intézmény Pedagógiai programját, képviseli az intézményt e jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére szóban vagy írásban átruházhatja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel: - a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, 9

11 - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az a Knt. 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. Az intézményvezetői hatáskör átruházása: Az intézményvezető egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: - a munka- és tűzvédelmi szervezet, illetőleg felelősök tevékenységének irányítását az igazgató-helyettesre illetve az intézményegységek vezetőire. Az intézményvezető-helyettes Az intézményvezető feladatait, az általános igazgató-helyettes közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre (5 évre) szól. Az igazgatóhelyettes jogköre és felelőssége Az igazgató-helyettes munkáját munkaköri leírás alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzi. Az intézményvezető-helyettes jogkörei: - kiterjed a pedagógiai és tanulmányi munkával kapcsolatos kérdésben, - az iskola órarendjének elkészítése, ellenőrzése, - a munkaközösségek munkájának ellenőrzése, segítése, - tanítási órák látogatása, - a pedagógusok munkájának segítése, 10

12 - naplók, szakköri naplók ellenőrzése, - tanügy-igazgatási dokumentumok ellenőrzése, - továbbképzési terv elkészítéséhez javaslatok adása, - ügyeleti rend elkészítése, - intézményi szinten koordinálja a gyermekvédelmi tevékenységet és a mentálhigiénés munkát, - munkából való távolmaradás jelentése, - többletfoglalkozási órák elszámolása. - az igazgató akadályoztatásakor annak megbízásából képviseli az iskolát, az intézmények, a hatóságok, a szülők előtt. - irányítja és ellenőrzi a közösségek oktató, nevelő munkáját. - gondoskodik a hiányzó nevelők helyettesítéséről, a túlórák és helyettesítések kimutatásáról. - segít a tantárgyfelosztás elkészítésében. - felel a statisztikák és órarend elkészítéséért. - vezetteti és ellenőrzi a szakleltárakat. - koordinálja és felügyeli a házi és központi méréseket. - korrepetálás, felzárkóztatás, javítóvizsgák megszervezése. - a működése körébe tartozó záróvizsgák előkészítése, lebonyolítása. - a túlórák elrendelése, elszámolása. - az intézet tanulóinak tankönyvellátása, a tankönyvterjesztés lebonyolítása. - koordinálja és felügyeli a művészetoktatást. - közvetlenül irányítja a takarító személyzetet. Az igazgató, helyettesének leadott feladatai - Az egy napon túl távol lévő igazgatót helyettesíti, minden ügyben, melyeket a Működési Szabályzatban az igazgató hatáskörébe utal. Az igazgató egy napon belüli távolléte esetén dönt a halasztást nem tűrő esetekben. Intézkedéseiről az igazgatót tájékoztatja. - A nevelő-oktató, szakmai munka irányításában az igazgatót segítve ellátja, az alsós munkaközösség, a napközi irányítását és felügyeletét. - Látogatja a tanórákat és a tanórán kívüli foglalkozásokat, tapasztalatait megbeszéli az érintett pedagógusokkal, ellenőrzi a felelősök munkáját, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását. 11

13 - Intézkedik a menzás és napközis felvételi ügyekben. - Elkészíti az iskola órarendjét, a nevelők - tanulók ügyeleti beosztását, végzi az ügyelet ellátásának ellenőrzését. - Gondoskodik a távollévő kollégák szakszerű helyettesítéséről. - Koordinálja a tankönyvellátást. - Megszervezi a tanulók osztályozó és javítóvizsgára történő felkészítését, gondoskodik a tankötelesek osztályozó és javító vizsgáinak szakszerű lebonyolításáról. - Szükség esetén kiadja az iskolalátogatási bizonyítványt, felügyeli tanügyi dokumentumok, nyilvántartások vezetését. Folyamatosan végzi az iskola ügyiratkezelését. - Elkészíti az éves statisztikai jelentéseket, gondoskodik a továbbtanulással kapcsolatos teendők ellátásáról. Az intézményvezető-helyettes munkáját: - munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi, feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörére. - munkaköri leírása az SZMSZ mellékletében található, felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. - beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény, tagintézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezető-helyettes hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörére, és tevékenységére. Tevékenységében személyes felelősséggel tartozik az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettsége az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseit, tapasztalatait, lényegi észrevételeit, az intézmény érdemi problémáit jelzi az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesz. Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettes kapcsolattartása folyamatos: a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő. 12

14 Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén, általános helyettese: az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén (összefüggően egy hónap) a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az intézményvezető kiadmányozza - a kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása fegyelmi büntetés kiszabása kivételével a jogi személyiségű szervezeti egység közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, - az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségeihez kapcsolódó kötelezettségvállalások, - a jogi személyiségű szervezeti egység napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, - a jogi személyiségű szervezeti egység szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központ szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn,közbenső intézkedéseket, - a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője jogosult. Az intézményvezető, intézményvezető-helyettes által aláírt levelek fejbélyegzője: Szentpétery Zsigmond Általános Iskola 4563 Rohod, Jókai utca 6. sz. Telefon/Fax: 44/ Aláírásuk mellett körbélyegzőt használnak. A vezetők kapcsolattartási rendje: Az intézményvezetője, a helyettese kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket.. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 13

15 A vezető helyettes helyettesítése: A vezető-helyettest távolléte esetén az igazgató helyettesíti, mindkét vezető távolléte esetén az iskolatitkár és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető látja el a helyettesítést. A helyettesítők teljes felelősséggel intézkednek minden halasztást nem tűrő ügyben. Az intézményvezető, illetve az intézményvezető-helyettes, helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Titkárság (iskolatitkár) Feladatai: Belső szabályzat alapján végzi az érkező iratok központi iktatását, a központi irattárazást, a központi postázást. Végzi a vezető és nevelőtestület összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat és a határidőket. Koordinálja az adminisztrációs feladatokat. Végzi a munkaügyi, humánpolitikai feladatokat. Oktatási mutatószám felmérésre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése A létszámadat szolgáltatása Szállítói számlák rögzítése Étkeztetéssel kapcsolatos adatok összesítése Beiratkozással kapcsolatos teendők KIR-ben szükséges adatközlés Tanuló nyilvántartás vezetése 14

16 Az intézmény vezetősége A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik, és értékelik a szervezeti egységeket. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól közvetlen vezetőjének számol be, a kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai: - az intézményvezető, - a vezető-helyettes, - a szakmai munkaközösségek vezetői (osztályfőnöki munkaközösség vezető, alsós mkv.) - a diákönkormányzat vezetője Az intézményvezető mellett a szakmai munkaközösségek vezetőinek testülete konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A szakmai, konzultatív testület rendszeresen megbeszélést tart Szervezeti felépítés, struktúra: Lehetséges szervezeti szintek (1) A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2) A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) 1. Legfelsőbb vezetői szint Intézményvezető Intézményvezető 2. Magasabb vezetői szint Intézményvezető-helyette Intézményvezető-helyettes 3. Középvezetői szint munkaközösség-vezetők munkaközösség-vezetők Működési rendszer: A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. 15

17 A szerven belül megtalálható: az alá- és fölérendeltség, illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A vezetőség kapcsolattartásának rendje: A vezetőség napi kapcsolatban van. Szükség szerint, de legalább kéthavonta tart vezetői értekezleteket. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. A vezetők benntartózkodásának rendje Az iskola nyitva tartása alatt reggel tól, du ig az intézmény vezetősége közül egy vezetőnek az épületben kell tartózkodnia. A benntartózkodás rendjét az intézmény vezetője, az érintettekkel történő egyeztetés után állapítja meg és az éves munkatervben rögzíti. Az intézményben zajló, a vezetők munkaidejének lejárta után szervezett vagy tartó foglalkozás rendjéért a szervezett foglalkozást vezető pedagógus felel. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben megállapított rend jelöli ki az ügyeletet ellátó személyt. 16

18 4. Az intézmény szakmai közösségei Közalkalmazottak Az alkalmazotti közösséget az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja, munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka törvénykönyve mellett a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazottak a nevelőmunkát végző pedagógusokból, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazottakból áll. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételei, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény: - átszervezésével (megszüntetésével), - feladatának megváltoztatásával, - nevének megállapításával, - az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 30 %-a a napirend megjelölésével kezdeményezheti. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 17

19 Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Szakmai munkaközösségek: Az azonos műveltségi területén tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség-vezető irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez. Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit. Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé. Összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját. Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről. 18

20 Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére. Írásban értékeli a munkaközösség munkáját saját működési területére vonatkozóan. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség (5 fő tanító) tagjai: az 1-4. osztályban tanítók. osztályfőnöki munkaközösség (7 fő tanár) tagjai: az osztályfőnökök (1-8. o.) A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek a pedagógusok munkájának segítése céljából az alábbi tevékenységeket végzik az adott szakterületen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése egységes követelményrendszer kialakítása - a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése - az osztályozó, javító vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése - javaslattétel az iskola igazgatója felé a munkaközösség-vezető személyére - segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez - helyi tantervek felülvizsgálata, módosítása - egymás óráinak látogatásával, szakmai elemzésével segítik egymás munkáját A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. 19

21 A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség-vezető megbízását ötévente a vezetői ciklushoz igazodva, a vezető felülvizsgálja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség kérésére, vagy az igazgató kezdeményezésére a megbízatás hamarabb visszavonható: - ha a munkaközösség vezető a feladatait nem teljesíti, - ha a tagok 50%-a kezdeményez visszahívást, - a munkaközösség átszervezése miatt. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Az iskolai munkaközösség-vezető feladatai: A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség-vezető további feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez - javítja, koordinálja az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai minőségét elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét - hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé - összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját - a félévi és tanévzáró értekezleten beszámolhat a nevelő-testületnek a munkaközösség tevékenységéről - javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre közalkalmazotti átsorolásra, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját. 20

22 A szakmai munkaközösség az iskola pedagógia programjára épülő és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy évre szóló munkaterv alapján tevékenykedik. A munkatervet a munkaközösség-vezető készíti el minden év augusztusában és a munkaközösség tagjai fogadják el. A munkaközösség-vezető részt vesz az intézmény pedagógiai értékelő munkájában. Munkaközösségébe tartozó kollégái óráit látogatja, arról feljegyzést készít, a látottakat az érintett pedagógussal közösen megbeszéli, értékeli. A munkaközösség vezető munkaközösségéhez tartozó kollégák: - jutalmazására - elmarasztalására tesz javaslatot. A munkaközösség vezetője évenként beszámolót készít a munkaközösség évi munkájáról az intézményvezetője számára. A beszámoló tartalmazza: - a munkaközösség éves szakmai munkájának összefoglalását szakmai és versenyeredményeket - javaslatokat a következő év munkájára - országos és egyéb mérések eredményeiből következő feladatokat - a szakmai munkaközösségek vezetői részt vesznek a kibővített iskolavezetőségi értekezleteken, javaslatot tehetnek az iskolai oktató-nevelő munkát érintő bármely kérdésben. Az intézmény szakmai munkaközösségei, feladata Alsó tagozatos munkaközösség: Szakterülete: A pedagógiai program alapján az alsó tagozatos, egész napos iskolai oktatás és nevelés feladatainak, követelményeinek megvalósítása, módszertani kérdések. A tanulók tudásszintjének évfolyamonkénti korrekt mérése és értékelése. Intézményi dokumentumok véleményezése. Pályakezdő pedagógusok segítése, támogatása. Egyéb vélemények Versenyek lebonyolítása, tanulmányi versenyeken való részvétel. 21

23 Osztályfőnöki munkaközösség: Szakterülete: Irányítja az osztályfőnökök tevékenységét, felelős azok szakmai munkájáért, a munka színvonaláért. Fejleszti, tökéletesíti a nevelési módszereket, eljárásokat. Szakterületének megfelelően részt vesz az iskola pedagógiai programjának, - a munkaközösséggel együtt - a helyi tantervének a kidolgozásában. Minden év június 15-ig értékeli a munkaközösség egész évi munkáját, Elkészíti a munkaközösség munkatervét. Alkotó módon közreműködik az iskolai működési szabályzat létrehozásában, elkészítésében. Javaslatot tesz az osztályfőnökök személyére, véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Törekszik az egységes követelményrendszer kialakítására, ennek alapján felméri és értékeli a tanulók neveltségi szintjét. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Iskolavezetéssel Az intézményvezető az osztályfőnöki munkaközösséggel való kapcsolattartásért felel Az intézményvezető-helyettes az alsós munkaközösséggel való kapcsolattartásért felel A felelős vezetők ennek megfelelően: Részt vesznek a munkaközösségek tanévi eleji munkaterv elfogadó értekezletén. Gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról: a munkavégzéshez szükséges információkat átadják a munkaközösség-vezetőknek, melyet a munkaközösség-vezetők továbbítanak a munkaközösség tagjainak. Beszerzik a szakmai munkaközösségek véleményét a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához. Jóváhagyják a munkaközösség-vezetők által ellenőrzött és aláírt tanmeneteket. (A munkaközösség- vezetők szakmailag csak a szakterületükhöz tartozó munkaközösségi tagok tanmeneteiért vállalnak felelősséget.) 22

24 A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: Év elején a munkatervek összeállításakor közös értekezletet tartanak, az éves feladatokat megosztják egymás között: - ünnepségek - faliújságok - rendezvények A reggeli megbeszéléseken való együttműködés. Az integrációs feladatokat a munkaközösségek közt is csoportosítják. Együtt dolgoznak a családvédelemben: családlátogatás, fegyelmi tárgyalás. A munkaközösségek az éves munkaterveiket szeptember végére elkészítik és az érintett vezetőnek leadják. A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek. A munkaközösség-vezetők álláspontjaik egyeztetése miatt félévente legalább egy megbeszélést tartanak. Gondoskodnak arról, hogy a több munkaközösségben érintett tag minden őt érintő munkaközösségi megbeszélésen jelen tudjon lenni. Gondoskodnak arról, hogy az egy osztályban oktatók a pedagógiai és szakmai céloknak megfelelően együttműködjenek (tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, versenyre felkészítés stb.) A tanévzáró értekezleten beszámolnak a munkaközösség elért eredményeiről, elvégzett munkájáról és a feladatok teljesítéséről. Felelősök Diák önkormányzati vezető A DÖK munkájának segítése, eljárás annak képviseletében. A DÖK munkaterv elkészítése. Közreműködés a Diákinformációs hálózat kiépítésében. A Diákközgyűlés megszervezésében segítségnyújtás. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus: Nyilvántartja s hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat, és eljár a velük kapcsolatos ügyekben. 23

25 Meg nem szüntethető veszélyeztetési tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén jelzéssel él. Segíti az osztályfőnökök munkáját. Meghatározó szerepet vállal az intézmény egészségnevelésében, ennek részeként a kábítószer fogyasztás megelőzésében. Munkavédelmi felelős (iskolai, óvodai) Feladata minden tanév kezdésekor: A munkavédelmi előírások ismertetése. Az esetleges dolgozói és tanulói balesetek ügyében intézkedés. A tűz- és balesetvédelmi előírások ismertetése. A tűzriadó terv elkészítése, kifüggesztése. Tűzriadó próba tartása évente egy alkalommal. 5. Az iskola működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 30 órától délután óráig szülői igény esetén óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Tanítás előtti gyülekezési idő: , hely: előtér, folyosók. Tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább: 15 perccel az órarend szerinti tanteremben kell lenniük. Az osztálytermekbe reggel 7 30 perctől lehet bemenni. Szülők várakozási helye tanítás előtt és a tanítást követően: a bejárat előtti terület. Az utolsó óra után a tantermek ajtaját zárni kell, ezért az utolsó órát tartó pedagógus a felelős. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartási időben az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 00 óra és óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza a második, hatodik szünet kivételével 10 perc. 24

26 A második, a tízórai szünet hossza 20 perc, a hatodik, ebédidő, pedig 30 perc. Az igazgató szükség esetén rövidített órát rendelhet el. A szünetek rendkívüli esetben rövidíthetőek csak. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettes tehet, szülők nyílt napon látogathatják az intézményben a tanítási órákat. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Egyéb foglalkozások ideje: A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és igény szerint vagy óráig tart. Tanulószoba: órától óráig tart. Az iskolában reggel fél nyolc órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni, a szükséges intézkedéseket megtenni. Az iskolában egyidejűleg négy fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területét az ügyeleti beosztás tartalmazza. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az adott nevelő adhat engedélyt. A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik fél nyolc óra és óra között. 25

27 Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, nevelők és a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói - házirendben megfogalmazott előírások betartásáért és betarttatásáért. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskolával jogviszonyban nem állók belépése, benntartózkodása Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az ügyeletes nevelők illetve a takarítók ellenőrzik és a keresett személyhez elkísérik. A szülők gyermekeiket csak az iskola kapujáig kísérhetik, az épületbe, tanterembe nem mehetnek be (kivétel: nyílt tanítási napok, szülőértekezletek, fogadóórák és egyéb olyan alkalmak, amelyre meghívást kaptak). Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. 26

28 Nem iskolai célra a helyiségek csak intézményvezetői és fenntartói engedéllyel térítés ellenében vehetők igénybe. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról az intézményvezető dönt. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell és az ablakok csukott állapotáról is meg kell győződni. Helyiséghasználatok Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. A tanítási órák közti szünetekben az osztály hetesei tartózkodhatnak bent a tanteremben. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a számítástechnika teremben, jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze és az intézményvezető hagyja jóvá. 27

29 A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje, - a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, - a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek használatához. A számítástechnika tanterem használatához igazgatói engedély szükséges. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha a közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt kérvényeznie kell. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és az iskolatitkár együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Karbantartás és kártérítés A karbantartó ellenőrzi a tantermek, szaktantermek, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az iskolatitkár tudomására hozni, s az irodában elhelyezett füzetbe bejegyezni. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartónak a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. 28

30 A kártérítés mértékét az igazgató határozza meg. Az osztályfőnök méri fel a kár értékét, és rendezi a kártérítést a szülővel, a gondviselővel. 6. Az egyéb foglalkozások, célja, szervezeti formái, időkerete Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az intézményben a tanulók számára az alábbi- az iskola által szervezett - egyéb foglalkozások működnek: - napközi otthon, - tanulószoba/önálló tanulás segítése egyéb tanórán kívüli foglalkozások: - szakkörök, - sportkör, - felzárkóztató foglalkozások, - tehetségfejlesztő foglalkozások, - művészeti képzés A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés májusban és a tanév elején történik és egy tanévre szól. A jelentkezés elfogadása után a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A szakkörökbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a gyermek ellenőrzőjébe, tájékoztató füzetébe jegyez be. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 29

31 A napközi otthon, tanulószoba/önálló tanulás segítése működésére vonatkozó általános szabályok: A napközis csoport 1-2. o., 3-4. o-ból szerveződik. a.) A napközibe, önálló tanulást segítő foglalkozásra azok a tanulók járnak, akik nem kaptak mentesítést a délutáni ig tartó bent tartózkodás alól, illetve azok, akiknek felvételét a szülő kérte. b.) A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. c.) A napközis, önálló tanulást segítő foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis, önálló tanulást segítő foglalkozást vezető nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. A felzárkóztató foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztató foglalkozást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az igazgató és az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban (hónapban) a tanulók számára tanulmányi kirándulást, túrákat, táborokat, színházlátogatásokat szervezhetnek amennyiben ehhez a szülők biztosítják az anyagi fedezetet vagy az egyéb (pályázatok, fenntartói támogatás) biztosítható. Az úszásoktatás megszervezése tantervi követelmény. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A tanulók intézményi, települési, járási és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A versenyeken való részvételhez fenntartói támogatást igénylünk. 30

32 Az iskola, az azt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat 2. sz. melléklet tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi, akivel az iskola együttműködik. Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének rendje Egy integrációs oktatási program során az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt fejlesztjük, annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd, valamint a társadalmi mobilitás valóságos keretet kapjon az oktatás-nevelés rendszerén belül. Az integrációs (együttnevelő) minőségi oktatást biztosító program jellemzői: Egyrészt: - olyan oktatásszervezési keret, amely lehetőséget biztosít minden gyermek számára képességei kibontakozásához, amelyben minden gyerek előzetes, otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja, - amelyben a gyerekek egymást segítő közösségei születnek (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt), - amelyben a szülőt, a családot, mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba, döntésekbe (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt), - amelyben tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet, - amelyben tudatosan teremtenek lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködésére (óvoda, általános iskola, középiskola, családsegítő szervezetek, kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek), - amelyben a tanuló követés az iskolai hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze. 31