1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

Átírás

1 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív medicina - AM ) magyarországi igénybevételének empirikus vizsgálata; pszichiátriai ill. mentális egészséggel összefüggő vonatkozásainak megismerése; az egészségügyi ellátásban betöltött szerepének mélyebb megértése. A munkatervben vázolt program az AM komplex vizsgálatának egyik szegmensét helyezte előtérbe. A komplexitás a természetgyógyászat témájában rendelkezésre álló adatbázisainkon alapul (95-ös és 99-es Baranya megyei populáció, természetgyógyászok, természetgyógyászhoz fordulók, orvosok ill. orvostanhallgatók, 99-es országos reprezentatív minta /OTKA F sz. téma/). A szóban forgó szegmensre vonatkozó kutatást pedig pszichiátriai betegek 304 fős mintáján végeztük, abból a célból, hogy a pszichiátriai, mentális egészségi problémák és az AM összekapcsolódási pontjait feltérképezzük. Ehhez kiegészítésül felhasználtuk a természetgyógyászhoz fordulók 472 fős mintáján (az Országos Játék Alap /95 sz. támogatásával) lebonyolított kutatás eredményeit, valamint az 1200 fős, országos, reprezentatív mintából (OTKA F029839) származó adatainkat. Főbb, megválaszolandó kérdések voltak: A pszichiátriai betegek körében milyen arányú a természetgyógyászat igénybevétele, ill. az igénybevételre vonatkozó nyitottság? A természetgyógyászhoz fordulók milyen arányban számolnak be pszichés problémákról? Hogyan vélekednek ugyanerről a természetgyógyászok? Összességében milyen súllyal van jelen a pszichoterápiás igény a természetgyógyászati szektorban? Kielégíti-e a természetgyógyászati ellátás a pszichoterápiás szükségleteket? Kompetens-e ebben? Hogyan függ össze pszichiátriai betegek körében az AM igénybevétele az öngyógyítással és az egészség-tudatossággal? Összefüggenek-e különféle pszichiátriai zavarok az AM igénybevételéhez kapcsolódó irracionális-misztikus hiedelmekkel (asztrológia, spiritizmus, reinkarnáció, UFO stb.)? A kapott eredmények milyen tennivalókat vetítenek előre a mentális egészségügyi ellátás és a természetgyógyászat területén?

2 2 2. A kutatás módszere A kutatás kérdőíves vizsgálatokra és mélyinterjúkra alapult. Adatforrások A kutatás során feldolgozásra került adatok három különböző forrásból származnak. I. minta* 1998-ban kérdőíves vizsgálatba az ország 6 különböző kórházának pszichiátriai osztályán a megelőző fél évben kezelt betegek közül véletlen mintavételi eljárással kiválasztott 304 fő került. Ebből a csoportból 10 fővel félig struktúrált mélyinterjú is készült. II. minta A fenti mintához rendelt kontroll csoport (N=790) random módon került leválogatásra egy, 1200 főre kiterjedő, Magyarország felnőtt lakosságát nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló, 1999-ben létrehozott adatbázisból, (OTKA F029839). A leválogatás eredményeként a II. minta a három legfontosabb szocio-demográfiai változó (nem, kor, iskolai végzettség) szerint összevethetővé vált az I. mintával. III. minta 1996-os kérdőíves vizsgálatunk (Országos Játék Alap /95) során orvostermészetgyógyászhoz ill. nem-orvos természetgyógyászhoz forduló személyeket (N=472) kérdeztünk meg önkitöltős kérdőívek alkalmazásával. A mintavétel során több - kiterjedt praxissal rendelkező alternatív módszerekkel dolgozó orvos és nemorvos gyógyítót vontunk be országszerte, akik egy adott időszakban hozzájuk forduló páciensek közül minden ötödiket megkérték a kérdőív kitöltésére. A tanulmányban elemzett három minta fontosabb szociodemográfiai jellemzői: I. minta* N=306 I. minta N=760 III. minta N=472 Nem férfi 39% 42% 29% nő 61% 58% 71% Kor % 30% 26% % 51% 50% % 19% 24% Iskolai végzettség 8 általános 20% 25% 12% Szakmunkásképző 31% 28% 14% Érettségi 30% 30% 41% Főiskola, egyetem 19% 17% 33% *Az F sz. (jelen záróbeszámoló tárgyát képező) OTKA támogatásból finanszírozott adatfelvétel.

3 3 A változók Az I. és II. mintában, melyek demográfiai dimenzióik alapján összevethetők, az alábbi változók alakulását vizsgáltuk: 1. Volt-e egészségével kapcsolatos okok miatt valaha is természetgyógyászati módszerekkel dolgozó orvosnál (orvos-természetgyógyásznál)? (Igen Nem) 2. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jövőben egészségével kapcsolatos okok miatt (újra) orvos-természetgyógyászt keressen fel? (Igen Nem) 3. Volt-e egészségével kapcsolatos okok miatt valaha is nem-orvos természetgyógyásznál vagy más, nem-orvos gyógyítónál? (Igen Nem) 4. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jövőben egészségével kapcsolatos okok miatt (újra) nem-orvos természetgyógyászt keressen fel? (Igen Nem) Az I. mintában az alábbi attitűd-állítások szerepeltek még: Mi a véleménye a gyógyítás azon formáiról, melyeket nem orvosok végeznek, vagy nem a hagyományos módon, a természetgyógyászatról vagy más, nem orvosi gyógymódokról? Egyetért az alábbi állításokkal? 5. A legtöbb ilyen gyógyító csak ahhoz ért, hogy a hiszékeny, beteg emberek zsebéből kihúzza a pénzt. (Igen Nem) 6. Ha a beteg hisz benne, ezek a gyógymódok akár a gyógyíthatatlannak tartott betegségeken is segíthetnek. (Igen Nem) Az I. mintában használt további változócsoportok (terjedelmi okok miatt csak összefoglalva, a kérdőívben szereplő kérdések mellőzésével): 1. egészségi állapot önértékelése 2. (alternatív) öngyógyítási szokások 3. egészségtudatosság (ezen belül ún. alternatív egészségtudatosság) 4. alternatív, irracionális-spirituális hiedelmek 5. aktuális pszichiátriai diagnózis (BNO-X. alapján csoportosítva) 6. demográfiai mutatók (nem, kor, iskolázottság, lakóhely, anyagi helyzet) A III. mintában a természetgyógyász felkeresésének okául szolgáló betegségek, panaszok ill. az igénybevett módszerek megoszlását vizsgáltuk. A kérdőívet kitöltés után a válaszadó borítékba zárva adta vissza, amelyre a kezelő feljegyezte az általa vélelmezett diagnózist és a kliensnek nyújtott szolgáltatást. Így két csatornán keresztül kaptunk információt a kezelés okául szolgáló betegségekre, panaszokra, illetve a kapott/alkalmazott gyógyító eljárásra vonatkozóan. Az egészségi panaszok meghatározásakor a kliensek és a természetgyógyászok által megnevezett kondíciókat több különböző kategóriába soroltuk, a fontosabbak: mozgásszervi és reumatikus panaszok, pszichés problémák, emésztőrendszeri betegségek betegségei, bármiféle daganat, bőr és allergiás betegségek, valamint egészségmegőrzés, kivizsgálás érdekében történő találkozás.

4 4 A kliens szerint kapott / a gyógyító szerint alkalmazott természetgyógyászati kezelési formák közül az alábbiakat emeltük ki az elemzés során: bioenergetika, homeopátia, mozgás- és mozgatásterápiák, növényterápiák, speciális pszichotechnikák. Az elemzés módszere A természetgyógyászathoz való viszonyt a fordulás, a jövőre vonatkozó nyitottság (és az I. mintában a természetgyógyászattal kapcsolatos attitűdök), illetve ezek kombinációiból kialakított új változók segítségével mértük. A kategoriális változók összevonásával kialakított, numerikusként kezelt, ordinális változók hátterét többlépcsős, lineáris regresszióanalízis segítségével elemeztük. A statisztikai munkához az SPSS 8.0 szoftvert használtuk. 3. A kutatás eredményei A természetgyógyászat igénybevétele és az azzal kapcsolatos nyitottság A természetgyógyászhoz fordulók (orvos: OTGY és nem-orvos: NOTGY bontásban) és a jövőbeni esetleges fordulásra nyitottságot mutatók százalékos arányai láthatók az alábbi táblázatban. Fontosabb függő változók I. minta II. minta Orvos-természetgyógyászt (OTGY) felkeresett 20,5% 15,3% Elképzelhetőnek tartja, hogy (újra) OTGY-t felkeressen 33,2% 40,8% Nem-orvos természetgyógyászt (NOTGY) felkeresett 18,5% 14,9% Elképzelhetőnek tartja, hogy (újra) NOTGY-t felkeressen 23,1% 28,3% Összes természetgyógyászhoz (TGY=OTGY+ NOTGY) forduló 30,3% 24,1% Ebből: minkét fajta TGY-hoz forduló 10,5% 6,1% Összes nyitottság valamilyen TGY-hoz fordulásra 37,0% 46,1% Ebből: mindkét fajta TGY-hoz fordulásra 19,2% 23,0% A táblázat adatai nyilvánvalóvá teszik, hogy azonos nemi, életkori és iskolázottsági összetétel mellett a pszichiátriai betegek mintájában: magasabb mind az orvos-természetgyógyászhoz, mind a nem-orvostermészetgyógyászhoz fordulók aránya (nemzetközi közleményekkel összhangban); alacsonyabb a jövőbeni fordulással kapcsolatosan nyitottságot mutatók aránya (mindkét típusú szolgáltatást illetően). Az arányok különbségét számos tényező magyarázhatja. A két minta sok olyan dimenzióban mutathat különbséget, melyek a természetgyógyászathoz való viszonyt befolyásolhatják, pl. a jövedelmi viszonyok, lakóhely, általános egészségi állapot stb.

5 5 Torzíthatja a kapott adatok hitelességét az is, hogy pszichiátriai betegség előfordulhat a kontroll csoportban is, és ennek a paraméternek a mérésére nem került sor a vizsgálat folyamán. Feltételezhető azonban, hogy az 1999-es év során hospitalizált pszichiátriai betegek aránya a kontroll mintában nem haladja meg a 2-3%-ot (ennyi volt az 1998-as év során Magyarországon pszichiátriai intézményben kezeltek aránya a teljes, felnőtt népességen belül). Ezek az adatok ilyenformán csak figyelemfelkeltőek, semmiképp sem bizonyító erejűek. Mindenesetre utalhatnak arra, hogy a pszichiátriai betegek valóban nagyobb arányban fordulnak természetgyógyászhoz, viszont kevésbé nyitottak. A pszichés panaszok és a természetgyógyászhoz fordulás szorosabb kapcsolatára a későbbiekben tárgyalt eredményeink további megerősítéssel szolgálnak. A természetgyógyászathoz való viszony háttértényezői az I. mintában Annak eldöntésére, hogy a természetgyógyászathoz való viszonyt az I. mintában az egyes független változók milyen súllyal alakítják, lineáris regresszió-elemzést végeztünk. A függő változók (fordulás + nyitottság + attitűdök) összevonásával olyan, ordinális változót képeztünk, amely 7 lehetséges értéket vehet fel a természetgyógyászattól való teljes elzárkózás és teljes nyitottság közt (nevezzük ezt a változót viszony -nak). A továbbiakban ennek a függő változónak a, különböző háttérváltozók 2 lépcsős bevitelével végzett, lineáris regresszió-analízisét vázoljuk. Terjedelmi okokból a modellben használt független változók képzésére és a fordulás nyitottság elkülönített elemzésének eredményeire nem térünk ki részletesen. A természetgyógyászathoz való viszony regressziós modelljei az I. mintában Modell B Beta Sig. R 2 1 Konstans 2,419,002,095 Nem -,041 -,012,850 Kor -,029 -,203,003 Iskolai végzettség,201,119,081 Lakóhely -,353 -,090,179 Anyagi helyzet,073,104,126 2 Konstans -,538,596 0,224 Nem -,131 -,039,530 Kor -,020 -,142,036 Iskolai végzettség,117,069,286 Lakóhely -,078 -,020,760 Anyagi helyzet,065,092,167 Egészségi állapot önértékelése,039,018,795 Alternatív öngyógyítás,110,196,011 Egészségtudatosság,051,083,337 Alternatív egészségtudatosság,019,038,664 Alternatív hiedelmek,071,188,008

6 6 Az I. mintán végzett regresszió-analízis eredményei: a nemi hovatartozás szerepe elhanyagolható; a kor előrehaladtával csökken a szimpátia a természetgyógyászat irányában; a magasabb iskolai végzettség (közel szignifikánsan) hozzájárul a pozitívabb viszonyhoz, de hatása az új változó bevonásával jelentősen csökken; a lakóhely (város vagy falu) és az anyagi helyzet nem játszik igazán lényeges szerepet; az egészségi állapot önértékelésének nincs jelentősége az egészségtudatosság gyakorlatilag nem játszik szerepet a viszony alakulásában; az alternatív öngyógyítási formák használata és az alternatív hiedelmek jelentős mértékben növelik a természetgyógyászathoz való pozitív viszonyt. Ezek az eredmények (ismerve a természetgyógyászathoz való viszonyt alakító háttértényezők súlyát Baranya megye felnőtt lakosságát leképező mintán végzett kutatásunk alapján /ld. OTKA F sz. téma záróbeszámolóját/) arra engednek következtetni, hogy a pszichiátriai betegek esetében a demográfiai háttér szerepe (az életkor kivételével) a vártnál kisebb; az egészségi állapot és az egészségtudatossági szint nem differenciál a természetgyógyászathoz való viszony kialakításában, mint az várható lenne; az öngyógyítás és a para -hiedelmek nagy súlyú jelenlétének köze lehet a pszichiátriai morbiditáshoz. A természetgyógyászhoz fordulást és az azzal kapcsolatos nyitottságot érdemes tehát az aktuális pszichiátriai betegség, állapot függvényében is vizsgálni. Az alábbi táblázat az egyes diagnosztikai kategóriákhoz tartozó, fordulásra és nyitottságra vonatkozó átlagértékeket mutatja (a változók lehetséges értékei: 0 1 2). A nagyobb számok a pozitív összefüggés felé mutatnak. jelen panaszok fordulás nyitottság sine morbo 0,333 0,666 alkalmazkodási zavarok, krízis 0,333 0,639 depressziós zavarok 0,425 0,456 szorongásos- és egyéb neurotikus zavarok 0,474 0,517 személyiségzavarok, szexuális zavarok 0,500 1,176 addikciók 0,151 0,393 pszichotikus zavarok 0,448 0,793 organikus- és egyéb zavarok 0,400 0,800 Összesen 0,391 0,581 Amint az látható, természetgyógyászhoz leginkább a személyiségzavarral, depressziós vagy szorongásos zavarral, legkevésbé addikciós problémákkal (zömében alkohol-dependencia) fordultak. A nyitottság tekintetében a személyiségzavarhoz tartozik kiugró érték, míg a szorongásos-depressziós kórképekhez tartozó nyitottsági arányok szinte a legalacsonyabbak.

7 7 Tovább árnyalja a képet, ha megvizsgáljuk, hogy a természetgyógyászathoz való viszonyt alakító, legfontosabb két tényező (öngyógyítás és hiedelmek) milyen megoszlást mutat a különböző betegségcsoportok szerint. A táblázatban átlagértékeket tüntetünk fel, melyek az öngyógyítás esetében 5-20-ig, a hiedelmek esetében 6-24-ig terjedő skálán vehettek fel értéket. A nagyobb számok a pozitív összefüggés felé mutatnak. jelen panaszok Alternatív öngyógyítás Alternatív hiedelmek sine morbo 11,666 13,000 alkalmazkodási zavarok, krízis 9,166 13,350 depressziós zavarok 8,477 12,000 szorongásos- és egyéb neurotikus zavarok 9,035 11,928 személyiségzavarok, szexuális zavarok 9,117 13,411 addikciók 7,848 10,848 pszichotikus zavarok 12,000 15,461 organikus- és egyéb zavarok 9,200 13,750 Összesen 9,085 12,569 Az alternatív öngyógyítás kiugróan magas a pszichotikus betegségek esetében ill. abban a csoportban, melynek tagjai aktuálisan nem szenvednek pszichiátriai zavarban, de megjelentek a szakrendelésen (hosszú távon gondozott betegek stb.) Hasonló módon, az alternatív hiedelemvilág is leginkább a pszichotikusokhoz áll közel, míg a szorongásos-depressziós zavaroknál aránya relatíve alacsony. Adataink értelmezéséhez támpontokat ad azoknak az interjúknak az anyaga, melyeket pszichiátriai betegekkel készítettünk, és amelyek tematikája a kutatásban megfogalmazott kérdéseket ölelte fel. Az alábbiakban összefoglaljuk a pszichiátriai betegek mintáján végzett, kvantitatív és kvalitatív vizsgálat legfontosabb konklúzióit. (Terjedelmi okokból az interjúk konkrét szövegrészeit természetesen mellőzzük. Helyenként hivatkozunk más kutatásaink eredményeire is, bővebb kifejtés nélkül.) A pszichiátriai betegek bizonyos módon reprezentálják a populáció mentális zavarokkal küzdő részét. Bár a konkrét kezelést igénylő állapotokkal kapcsolatban folytattuk vizsgálatunkat, a következtetések érvényesek lehetnek a lakosság kiterjedtebb, mentális problémákkal küzdő (de nem hospitalizált) részére is. A pszichiátriai betegek jelentős része fordul természetgyógyászhoz panaszaival. Kevésbé elégedettek viszont a kapott ellátással (az orvos-természetgyógyászt felkeresők 56%-a, a nem-orvos természetgyógyászhoz fordulók 42%-a nem kíván a jövőben újra hasonló szolgáltatást igénybe venni!), és összességében a nyitottságuk is alacsonyabbnak tűnik az átlagnál. A pszichiátriai betegek csoportjának statisztikai vizsgálata felveti annak a lehetőségét, hogy a természetgyógyászhoz fordulásnak itt inkább pszichoterápiás igény az oka, mintsem a preventív szemlélet vagy éppen a magasabb egészségtudatossági szint.

8 8 A természetgyógyászhoz fordulók közt jelentős arányban szerepelnek a neurotikusvagy személyiségzavar szintű problémákkal küzdők. Ők sokszor a nem kielégítő, stigmatizáló, gyógyszerszedésre kárhoztató egészségügyi ellátás alternatíváját keresik. Az interjúk és a nyitottságra vonatkozó statisztikai adatok alapján valószínűsíthető, hogy sokan csalódnak az alternatív ellátásban, nem azt kapják, amire számítottak, állapotuk nem javul tartósan. A szorongó vagy depressziós betegek alacsonyabb szintű nyitottságának a már megszerzett negatív tapasztalat mellet az újtól való félelem is oka lehet. Az alternatív öngyógyítás és az alternatív hiedelemvilág a pszichiátriai betegek csoportjában is nagy hatással van a természetgyógyászathoz való viszony alakulására. Az irracionális, misztikus hiedelmek aránya relatíve magas, és leginkább a pszichotikus zavarokhoz kapcsolódik. Ezen a ponton a természetgyógyászat, alternatív mozgalmak, New Age stb. hiedelemvilága és a pszichiátriai betegségek megjelenése között egyfajta híd látszik körvonalazódni. Kvalitatív vizsgálataink is utalnak arra, hogy a természetgyógyászattal való kapcsolatba kerülés bizonyos esetekben mentális zavarokat, pszichés dekompenzációt is előmozdíthat. Összességében valószínűsíthető tehát, hogy a neurotikus ill. személyiségzavaros betegeket inkább a pszichoterápiás igény, a pszichotikusokat a rokon hiedelemvilág vonzza a természetgyógyászat felé. A természetgyógyászhoz fordulók vizsgálata a mentális zavarok szempontjából A következőkben a természetgyógyászhoz fordulók egészségi panaszainak megoszlását vázoljuk, a III. mintán végzett kutatás eredményei alapján. Az egyes panaszok megoszlása arra utalt, hogy a mozgásszervi és a pszichés problémák aránya magasan megelőzi a többi kategóriát, míg ezek a 35-45%-os intervallumban mozognak, a gyakoriságban ezt követő betegségcsoport (emésztőrendszeri problémák) kevesebb, mint 10%-ban képviselteti magát. Panaszok arány a klienseknél arány a kezelőknél mozgásszervi 46% 39% mentális 35% 41% emésztés 10% 8% bőr-, allergiás 8% 7% daganat 7% 7% prevenció, kivizsgálás 5% 6% Fontos kérdés, hogy mennyiben tér el az adott, a konzultációt indokló, egészségi probléma azonosítása a kezelő ill. a kliens szemszögéből. Az eredményekből kitűnik, hogy a mozgásszervi zavarok megnevezésében 7%-os különbség jelentkezik, ennyivel magasabb arányban nevezték meg a kliensek ezt a panasz, míg a pszichés zavarokat a terapeuták találták gyakrabban jelenlévőnek, itt az eltérés 6%. Megjegyzendő továbbá, hogy ha csak a gyógyító szakember "diagnózisainak" gyakorisági sorrendjét nézzük,

9 9 első helyre kerülnek a lelki-érzelmi természetű panaszok, melyek meglétét átlagosan a konzultációk 41%-ában figyelték meg. A természetgyógyásznak a kliens egészségi problémájára adekvát módszer alkalmazásával kell válaszolnia. A felmérés során az alábbi módszerek alkalmazását találtuk gyakorinak (kliens és kezelője véleményét itt is elkülönítve mutatjuk be). Terápiák arány a klienseknél arány a kezelőknél mozgás- és mozgatásterápiák 40% 50% gyógynövény terápiák 16% 30% bioenergetika 27% 27% homeopátia 9% 16% speciális pszichotechnikák 6% 14% Az alkalmazott terápiák közül az első helyen van az ún. mozgás- és mozgatásterápiák csoportja, bár a kliens és a terapeuta minősítésében itt is 10% különbség észlelhető. Ezt követi a gyógynövényekkel történő gyógyítás, a bioenergiát alkalmazó eljárások (érdekes módon itt találtuk a legnagyobb egyetértést ), a homeopátia, és csak ezek után következik a pszichoterápiás célzatú, de szakmailag legritkább esetben elfogadható ún. pszichotechnikák köre. Ez utóbbit a gyógyítók az esetek 14%-ában vélik alkalmazni, a kliensek pedig 6%-ban vélik kapni. A kutatásaink során talált, Magyarországon legelterjedtebb alternatív pszichotechnikák közül néhányat a teljesség igénye nélkül az alábbi táblázatban sorolunk fel. Agykontroll Dianetika Tűzönjárás Sámánizmus Meditáció Zen Holotróp terápia Pszicho-sebészet Bach-féle virágterápia Kozmogenerátor-kúra Alvókúra Álom-terápiák Ortomolekuláris pszichiátria Transzcendentális meditáció Reinkarnációs terápia Spirituális gyógyítás Hitgyógyítás Primal therapy Rebirthing Csendterápia Rendterápia Színterápia Kristálygyógyítás Erhard szeminárium Darnel tréning Fényadás Asztrológiai gyógyítás stb. A természetgyógyászhoz fordulók populációjában végzett felméréseink eredményei: A természetgyógyászhoz fordulók jelentős része lelki panaszokkal küzd. A mentális panaszok magas aránya mellett a célzott, adekvát terápiás beavatkozások előfordulása relatíve alacsony. A kliensek és a kezelők nem feltétlenül vannak azonos véleményen a diagnózist és a terápiát illetően. Konklúziók: Jelentős pszichoterápiás igénnyel kell számolni az alternatív ellátó szektorban. A kínálat elmarad a kereslet mögött, vagy a kereslet inadekvát kínálattal találkozik. Nem valószínű, hogy a természetgyógyászati ellátás belátható időn belül képes lesz megfelelni a pszichoterápiás igényből fakadó elvárásoknak.

10 10 4. Összefoglalás Kutatásunk a természetgyógyászat magyarországi helyzetének egyik aspektusát: az alternatív medicina és a mentális pszichiátriai zavarok összefüggését kívánta megvilágítani. A felmérés időszerű, hiszen egyrészt, a természetgyógyászat társadalmi hordereje Magyarországon (is) növekvőben van, másreszt, relatíve kevés hazai kutatás foglalkozott eddig a témával. Pszichiátriai betegek több mint 300 fős mintáján vizsgáltuk a természetgyógyászathoz való viszony alakulásának hátterét, és a legfontosabb adatokat reprezentatív mintából válogatott kontroll csoporttal hasonlítottuk össze. Egy másik vizsgálatunk a természetgyógyászhoz fordulók közel 500 fős mintáján a mentális panaszok megjelenésének és az arra kínált terápiáknak az arányát térképezte fel. A kutatás legfontosabb konklúziói: A természetgyógyászat jelensége terjed, társadalmi és egészségügyi jelentősége növekvőben van, így érdemes több figyelmet szentelni a folyamatok mélyebb megértésére. A pszichiátriai betegek jelentős része fordul természetgyógyászhoz panaszaival. Kevésbé elégedettek viszont a kapott ellátással, és összességében a nyitottságuk is alacsonyabb az átlagnál. A pszichiátriai betegek természetgyógyászhoz fordulásának valószínűleg inkább pszichoterápiás igény az oka, mintsem a preventív szemlélet vagy a magasabb egészségtudatossági szint. A természetgyógyászhoz fordulók közt jelentős arányban szerepelnek a neurotikusvagy személyiségzavar szintű problémákkal küzdők. Ők sokszor a nem kielégítő, stigmatizáló, gyógyszerszedésre kárhoztató egészségügyi ellátás alternatíváját keresik. Sokan csalódnak az alternatív ellátásban, állapotuk nem javul tartósan. A szorongó vagy depressziós betegek alacsonyabb szintű nyitottságának a már megszerzett negatív tapasztalat mellet az újtól való félelem is oka lehet. Az alternatív öngyógyítás és az alternatív hiedelemvilág a pszichiátriai betegek csoportjában is összekapcsolódik a természetgyógyászathoz való pozitív viszonnyal. Az irracionális, misztikus hiedelmek aránya relatíve magas, és leginkább a pszichotikus zavarokhoz kapcsolódik. A természetgyógyászat, alternatív mozgalmak, New Age stb. hiedelemvilága és a pszichiátriai betegségek egymást erősítő kölcsönhatása elképzelhető. Mindezek alapján valószínűsíthető tehát, hogy a neurotikus ill. személyiségzavaros betegeket inkább a pszichoterápiás igény, a pszichotikusokat a rokon hiedelemvilág vonzza a természetgyógyászat felé. Az alternatív szektorban a pszichoterápiás kínálat elmarad a kereslet mögött, vagy a kereslet inadekvát, szakszerűtlen kínálattal találkozik. Kérdéses, hogy a természetgyógyászati ellátás belátható időn belül képes lesz-e megfelelni a pszichoterápiás igényből fakadó elvárásoknak.

11 11 Az eredmények bizonyos tennivalókat vetnek fel társadalmi szinten: Az alternatív módszerek jobb megismerése, hatékonyságuk komplex vizsgálata elengedhetetlen. A bizonyíthatóan jótékony hatású eljárások szerepet kaphatnak a mentálhigiénés ellátásban E módszerek oktatása és az ezeket alkalmazó szakemberek valamiféle regisztrációja szükséges és hasznos lenne. Másrészt, a haszontalannak bizonyuló módszerek egyszerű szankcionálására aligha vezet eredményre, ehelyett a hivatalos mentálhigiénés segítségnyújtás már meglévő formáinak támogatása, stigmatizáló jellegének csökkentése és a témát érintő felvilágosító munka kiterjesztése látszik szükségesnek. További vizsgálatoktól várható a fenti, valószínűségi kijelentések igazolása, és annak tisztázása, hogy a lelki-érzelmi természetű panaszokkal küzdő, de nem diagnosztizált populációra is érvényesek-e megállapításaink. A már kidolgozott eredmények szisztematikus publikálása is a közeljövő feladata.