Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 2013.

2 Tartalom Nincsenek tartalomjegyzék-bejegyzések. 1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja és hatálya A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI FELTÉTELEI A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A közoktatási intézmény neve, címe, jogállása, gazdálkodása Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE (FOLYAMATÁBRA) A SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE Az intézmény vezetősége MAGASABB VEZETŐ (IGAZGATÓ, IGAZGATÓHELYETTES) Az intézmény vezetője Általános intézményvezető-helyettes Szakmai intézményvezető-helyettes A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése Az iskolai belső ellenőrzés feladatai Az nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai oktató-nevelőmunka értékelésének szempontjai FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS /FEUVE/: Kockázatkezelés Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartási formájuk AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE Az alkalmazottak Az alkalmazotti közösségek jogai A nevelőtestület és a vezetők kapcsolattartásának rendje A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS A VEZETŐK KAPCSOLATTARÁSÁNAK RENDJE Véleménynyilvánítás, tájékoztatás DIÁKÖNKORMÁNYZAT A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat működési feltételei

3 5.4. SZÜLŐI SZERVEZET A Szülői Szervezet jogköre A kapcsolattartás formái AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő társintézményekkel Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek A NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A FELADATORIENTÁLT TEAMEK TEVÉKENYSÉGE (SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK) Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek A feladatorientált teamek vezetőinek munkaköri feladatai A feladatorientált teamek kapcsolattartási rendje A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI KÖTELESSÉGEI A TANÁRI MUNKA DÍJAZÁSA A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés iskolai szempontjai Az intézmény működési rendje A TANÉV HELYI RENDJE A TANÍTÁS HETI ÉS NAPI RENDJE A GYAKORLATI OKTATÁS RENDJE A NYITVA TARTÁS ÉS ÜGYELET RENDJE A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL AZ ÜGYELET SZABÁLYAI A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE A TANULÓK MUNKARENDJE A tanórán kívüli foglalkozások A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK FORMÁI A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS KULTURÁLIS ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEI ÜNNEPI VISELET

4 Iskolánk diákjainak kötelező ünnepi viselete Egyéb rendelkezések A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Kapcsolat az egészségügyi szolgáltatóval A baleset megelőzése céljából Baleset esetén A TESTNEVELÉS ÉS GYÓGYTESTNEVELÉS RENDJE A SZAKISKOLA FELVÉTELI RENDJE A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Tevékenységi területek A felderítés eszközei Konfliktuskezelés Eljárások Prevenció A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK BÉRBEADÁSI RENDJE AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI A KÖZZÉTÉTELI LISTA TARTALMA A közzétételi lista az alábbi elemeket tartalmazza: A közzétételi lista nyilvánosságrahozási rendje A közzétételi lista felülvizsgálati rendje Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén INTÉZMÉNYI FELADATOK FELADAT RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, PL. ÁRVÍZ, BELVÍZ, BOMBARIADÓ ESETÉN A tankönyvrendelés szabályai Az iskolai könyvtár működési rendje AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR FELADATA AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR NYITVATARTÁSI RENDJE Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETT A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL ESEDÉKESSÉGE A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI

5 14.5. A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL FORMAI KÖVETELMÉNYEI ANNAK MEGHATÁROZÁSÁT, HOGY HOL, MILYEN IDŐPONTBAN LEHET TÁJÉKOZTATÁST KÉRNI A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL Záró rendelkezések A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNY TOVÁBBI SZABÁLYZATAI A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

6 1. Általános rendelkezések Szervezeti és Működési Szabályzat A nyíregyházi nevelőtestülete az évi LXXIX. törvény 57. (1) b) pontjában biztosított jogkörében, figyelemmel ugyanezen törvény 40. (1) (2)-ben, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. -ban foglaltakra a Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestületi értekezleten az alábbi módon fogadta el. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja és hatálya 2.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI FELTÉTELEI évi LXXIX. tv. A közoktatásról; évi LXXVI. tv. A szakképzésről; évi XXXVII. tv. A tankönyvpiac rendjéről; évi XXXVIII. tv. Az államháztartásról; évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról; évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről; évi XLII. tv. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól; évi CXL. tv. A kulturális javak védelméről a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről; évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; évi III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról; évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; évi CXXV. tv. A kereset-kiegészítésről; 20/1997.(II.13.) Korm.r. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról; 217/1998. (XII.22.) Korm. r. Az államháztartás működési rendjéről; 138/1992.(X.8.) Korm.r. A közalkalmazottakról jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; 277/1997.(XII.22.)Korm.r. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről; 11/1994.(VI.8.) MKM r. A nevelési-oktatási intézmények működéséről; 30/1999.(II.15.) Korm. r. A diákigazolványról; 26/1997.(IX.3.) NM.r. Az iskola-egészségügyi ellátásról; 23/2004. (VIII.27.) OM.r. A tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; 9/1989.(IV.30.) MM.r. A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és 6

7 névhasználatáról; 34/2001.(IX.14.) OM-ISM.r. Az iskolai sporttevékenységről; 24/2000. (VIII.29.) OM r. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésről; 280/2001. (XII.26.) Korm. r. Az államháztartás rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) korm. r. módosításáról; 37/2003. (XII. 27.) OM r. Az Országos Képzési Jegyzékről; 3/2002. (II.15.) OM r. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről; 44/2007. (XII.29.) OKM r. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól; 193/2003. (XI.26.) Korm. r. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről; 20/2007. (V.21.) SZMM r. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről; 86/2011. (V.31.) számú közgy. határozat A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA Az SZMSZ és a függelékét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. 3. A közoktatási intézmény neve, címe, jogállása, gazdálkodása Az intézmény: Neve: OM azonosító: Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári út 12. Alapítás éve: Az irányító szerve, címe: A fenntartó szerve, címe: Működési köre: Intézmény típusa: Jogszabályban meghatározott közfeladat: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca Nyíregyháza Megyei Jogú Város és vonzáskörzete. A szakiskola Nyíregyháza város területén kötelező beiskolázásra kijelölt. Szakiskola és általános iskola A köznevelésről szóló évi CXC. törvény szerinti közoktatási feladatok: többcélú intézmény (szakiskola és általános iskola), középis- 7

8 kolai oktatás, szakképzés Típus szerinti besorolása: - tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv - közszolgáltató szerv fajtája: közoktatási feladatot ellátó közintézmény - feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő költségvetési szerv Az intézmény vezetőjének kinevezése: A köznevelésről szóló évi CXC. törvény 67. -a szerint, pályázat útján. Az intézmény foglalkoztatottjai jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik. (1992. évi XXXIII. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján) Az intézmény képviseletére jogosultak: Szakágazatszám: Az intézmény mindenkori vezetője Szakmai középfokú oktatás 8

9 2010. január 1-jétől érvényes szakfeladatok: Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskola alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, építészet, vendéglátásidegenforgalom szakmacsoport Hátrányos helyzetű, tanulási nehézséggel küzdő tanulók általános iskolai és szakiskolai oktatása Felzárkóztató oktatás szervezése Felzárkóztató bázisiskola Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10 évfolyam) Gazdasági-szolgáltatási szakterületen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport, műszaki szakterületen építészet szakmacsoport Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Gazdasági-szolgáltatási szakterületen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport, műszaki szakterületen építészet szakmacsoport, OKJ-s képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Gazdasági-szolgáltatási szakterületen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport, műszaki szakterületen építészet szakmacsoport, OKJ-s képzés Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőtt oktatás Iskolai, intézményi étkeztetés Iskolai diáksport tevékenység támogatás Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolás Kiegészítő tevékenység: Munkahelyi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Képzési profil szerinti szolgáltatás Tanfolyami szakmai oktatás szervezése, vizsgáztatás 9

10 OKJ képzések: Pincér; Szakács; Festő, mázoló és tapétázó; Kőműves; Bolti eladó; Élelmiszer és vegyiáru eladó; Ruházati eladó. Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény a Nyírvidék Térségi Integrált Szakképző Központ Kft. partnerintézménye. Az intézmény a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. partnerintézménye. Évfolyamok száma: Nappali tagozaton: - szakiskola 2+2; 1-3 évfolyam - felzárkóztató oktatás 1 évfolyam - általános iskola (5-8 évfolyam) 4 évfolyam Az iskolába felvehető maximális tanulói létszáma nappali tagozaton: 450 fő A feladat ellátását szolgáló vagyon: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a hatályos vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. Az intézmény gazdálkodását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Körbélyegző: 10

11 Az iskolai bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Hosszú bélyegző: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, osztályfőnökök, tanárok; Körbélyegző: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár. Az iskola képviselője a Kjt. szerint megbízott igazgató, aki képviseleti jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében írásban átruházhatja az igazgatóhelyettesre vagy az intézmény más alkalmazottjára. Az iskolai kiadványozás és kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg. 4. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 4.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE (FOLYAMATÁBRA) intézményvezető Általános intézményvezető-helyetteses Szakmai intézményvezető-helyettes Minőségfejlesztő munkacsoport Reál team Humán team Prevenciós team Szakmai team Gazdasági ügyintéző Közismereti tanárok Osztályfőnökök, szociálpedagógusok Szakoktatók Iskolatitkár Technikai dolgozók 11

12 4.2. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják Az intézmény vezetősége Vezetőség: igazgató; általános igazgatóhelyettes; gyakorlati oktatásvezető. Az iskola szakmai irányításában az alábbi tanácsadó testületek vesznek részt: prevenciós-osztályfőnöki team; reál - tantárgyi team; humán - tantárgyi team; szakmai team; minőségbiztosítási team MAGASABB VEZETŐ (IGAZGATÓ, IGAZGATÓHELYETTES) Magasabb vezető megbízásnak minősül (magasabb vezető a költségvetési szerv vezetője és helyettese): a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás; az intézményvezető-helyettesi megbízás. A magasabb vezetői munkakör betöltésére pályázatot kell kiírni. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a munkahely és a beosztás megjelölését; a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás időtartamát; a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját; a megbízás feltételeit; a vezetői megbízáshoz előírt feltételeket kiegészítő feltételeket (pl. tudományos tevékenység, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat); a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat; a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, a pályázat tartalmi követelményeire vonatkozó igényeket; a pályázat elbírálásának határidejét. A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához - a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva - legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidő). A nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) a Kt a (1) bekezdésének i) pontja alapján a véleményezési határidőn belül alakíthatja ki szakmai véleményét a vezetési programról. A pályázatot a véleményezési határidő lejártát követő harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni, illetve, ha a munkáltatói jogot a képviselő-testület (közgyűlés) gyakorolja, a pályázatokat a köz- 12

13 gyűlés, képviselő-testület részére a harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani. Ha az intézmény vezetőjének a magasabb vezetői megbízása az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérését megelőző két éven belül jár le, részére - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására. Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, vagy az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás bármilyen okból a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási intézmény megfelelő feltételekkel rendelkező közalkalmazottjának. Ilyen megbízás hiányában a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítés rend szerint kell ellátni. A magasabb vezető részére a vezetői tevékenység ellátásával összefüggésben prémiumfeladat tűzhető ki: mértéke: naptári évenként nem haladhatja meg: - magasabb vezető: tárgyévi illetmény 10 %; - vezető: tárgyévi illetmény 5 % Az intézmény vezetője Jogállása: magasabb vezető (megbízott vezető) pedagógus munkakör megtartása mellett; magasabb vezetői megbízás; felsőfokú iskolai végzettség; a megbízást írásba kell foglalni; határozatlan időre szól, de a jogszabály legfeljebb 10 évig terjedő határozott időre szóló megbízást is előírhat a munkáltató döntésétől függően; 21 nap alapszabadság, 25 nap pótszabadság; vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért jutalomban és keresetkiegészítésben nem részesíthető; nem a vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért jutalomban részesíthető; nem lehet megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt; a megbízott vezetőt minősíteni kell a megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal. Helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén annak kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköreit is gyakorolja. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes, folyamatos távollét. Mindkét vezető tartós távolléte esetén az igazgatót gazdasági ügyekben a gazdasági ügyintéző, más területeken pedig az igazgató által esetenként megbízott gyakorlati oktatásvezető helyettesíti a fentieknek megfelelően. 13

14 Ha a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, abban a rendkívüli helyzetben a Közalkalmazotti Tanács elnöke felel az intézmény biztonságos működéséért. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a Közoktatási Törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, az intézmény jogszerű működésének és gazdálkodásának biztosítása, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés biztosítása a szülői szervezettel, a szülők és a diákok képviselőjével és a diákmozgalommal, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanulóbaleset megelőzésének irányítása, a döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, a tankönyvrendelés szabályozása. Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője igazgatója a Közoktatási Törvénynek megfelelően felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: általános igazgatóhelyettes; gyakorlati oktatásvezető; az iskolatitkár; gazdasági ügyintéző. 14

15 Általános intézményvezető-helyettes Jogállása: magasabb vezető Szervezeti és Működési Szabályzat az igazgató irányításával vele egyetértésben tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli, segíti és irányítja a nevelést, az oktatást és a tanügyigazgatást; őszinte, naprakész tájékoztatással és aktív közreműködéssel segíti az igazgatót korszerű vezetési eljárásainak minél eredményesebb érvényesülésében, együttműködik vezetőtársaival, segíti az információáramlást ellenőrzi az alapdokumentumok előírásainak érvényesülését, gondoskodik a kapcsolattartásról, PR tevékenységről belső és külső szinten egyaránt, felelős a tanárok felkészültségéért, a tantárgyi programok teljesítéséért, a korszerű oktatási segédanyagok tervszerű használatáért, szervezi a versenyeket, irányítja a tankönyvek és a nyomtatványok megrendelését, statisztikával, tantárgyfelosztással, beiskolázással, az iskola képzési rendszerével kapcsolatos információt szolgáltat, ellenőrzi a szaktantermeket, a tanügy-igazgatási nyomtatványok kitöltését és a belső ellenőrzési szabályzatban rögzített teendőit végzi, ellenőrzi az alapdokumentumok előírásainak érvényesülését, felméréseket készíttet a diákok körében, és nevelési szint-elemzéseket, irányítja a teamek munkáját: vezeti a prevenciós teamet, azon belül a mulasztások, a nyomon követés, és a szabadidős tevékenységek felelőseit, példát mutat és közreműködik a pedagógiai program szellemének megfelelő, egységes nevelési követelmények és eljárások, a szeretetteljes, védettséget nyújtó tanár-diák viszony kialakításában, a nevelőtestületi értekezletekről, bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet készíttet, gondoskodik hagyományaink ápolásáról, új hagyományok teremtéséről. Az igazgatót, távollétében és akadályoztatása esetén, a helyettesítési és képviseleti rend szerint teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti. Munkáját a munkaköri leírás szerint végzi Szakmai intézményvezető-helyettes Jogállása: magasabb vezető az igazgató irányításával vele egyetértésben tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli, segíti és irányítja a szakképzést, őszinte, naprakész tájékoztatással és aktív közreműködéssel segíti az igazgatót korszerű vezetési eljárásainak minél eredményesebb érvényesülésében együttműködik vezetőtársaival, segíti az információáramlást közreműködik a külső gyakorlóhelyekkel kapcsolatos feladatok szervezésében, irányításában, ellenőrzésében, kezdeményezi és gondozza a szakképzési pályázatok írását, tudatos forrásbővítő tevékenységet végez, felelős a szakmai vizsgák szervezéséért és lebonyolításáért, a projektmódszerre épülő szakmai oktatás kialakításáért elkészíti a évfolyam óra- és terembeosztásait, irányítja a belső kabinetgyakorlatok szakmai eszközeinek beszerzését 15

16 segíti a nevelőtestületet az egyre nagyobb szakmai autonómia gyakorlásában, pedagógiai-módszertani gondjaik megoldásában, felelős a tanárok felkészültségéért, a tantárgyi- szakképzési programok teljesítéséért, a korszerű oktatási segédanyagok tervszerű használatáért. Munkáját a munkaköri leírás szerint végzi A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténjék, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, a hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik az éves munkatervek alapján. A bejelentett ellenőrzések mellett arra alkalomszerűen is sor kerülhet Az iskolai belső ellenőrzés feladatai biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt; szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez Az nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak Az ellenőrzést végzők: az intézmény vezetője; az igazgatóhelyettesek; a team-vezetők. Az ellenőrzés tartalma, formái, területei, módszerei: a pedagógiai program Ellenőrzési rendszer című fejezete szerint A pedagógiai oktató-nevelőmunka értékelésének szempontjai A pedagógiai program Iskolai mérés-értékelési rendszer fejezete szerint. 16

17 4.5. FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS /FEUVE/: A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A FEUVE az intézmény belső kontrollrendszerének része. Az intézmény belső szabályzatban rendelkezik a FEUVE működtetéséről Kockázatkezelés A szervezet vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A szervezet vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és a működtetéshez szükséges források biztosításáról. A belső ellenőrzés az eredményesség növelésével segíti a szervezet irányítási folyamatait. A belső ellenőrzés egy belső bizonyosságot adó, tanácsadó jellegű tevékenység. A belső ellenőrzés a felelős irányítás egyik legfontosabb elemeként működik. A belső ellenőrzés feladata, hogy a kockázatokat kezelni hivatott ellenőrzési rendszert értékelje. 5. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartási formájuk 5.1. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE Az alkalmazottak Az intézményben foglalkoztatott alkalmazottak munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve, a közalkalmazotti törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény tantestületét. A tantestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg A nevelőtestület és a vezetők kapcsolattartásának rendje A nevelőtestülettel kapcsolatos feladatokat, tudnivalókat a munkaterv mellékleteként a havi ütemtervben kell rögzíteni. Az iskolavezetés évente legalább két alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. 17

18 5.2. A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS A VEZETŐK KAPCSOLATTARÁSÁNAK RENDJE A diákmozgalom iskolai szintű vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskolai vezetőségi értekezleteken és a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjának tárgyalásán. Az iskolai fórumokat a diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja. Érdekképviselőjük minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottságában Véleménynyilvánítás, tájékoztatás A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek, és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. A tanulóknak joga, hogy hozzájussanak a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges információkhoz. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik. A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjéről, és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola működésének diákokat érintő területeiről szóló dokumentumok a nevelői irodában és az iskola honlapján hozzáférhetők. Az iskola a tanév rendjéről ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket és a diákságot. Az iskolai élet eseményeiről az osztályfőnökök útján kapnak tájékoztatást a tanulók DIÁKÖNKORMÁNYZAT Az élén választott iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákmozgalmat segítő tanár feladatai: közéletiségre, demokráciára, az állampolgári jogok gyakorlatára nevel; szervezi az iskolai diákmozgalmat (például diákgyűlés, rendszeres megbeszélések formájában); irányítja az iskolarádió és az újság működését; gazdálkodik a diákmozgalom pályázaton nyert pénzével; rendszeres kapcsolatot tart az iskola vezetőivel, a szociálpedagógussal és az osztályfőnökökkel. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának egysége: megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát; küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának és bizalmi testületének vezetőségébe. 18

19 A diákönkormányzat jogai Szervezeti és Működési Szabályzat A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor; a házirend elfogadásakor és módosításakor; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására; a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására; egy tanítás nélküli munkanap programjára; tájékoztatási rendszerének létrehozására és működésére; vezetőinek, munkatársainak megbízására. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását, a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe SZÜLŐI SZERVEZET Az iskolában a szülők az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet alakítanak. A Szülői Szervezet vezetősége évente megválasztja, vagy megerősíti tisztségében a Szülői Szervezet tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, tagok. A Szülői Szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával és az igazgató által megbízott pedagógussal (általános igazgatóhelyettes) tart kapcsolatot. A Szülői Szervezet akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit a szülői munkaközösség működési rendjében meghatározottak szerint hozza. Az osztályok szülői szervezeteinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. Az intézmény szülői szervezetét az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. 19

20 A Szülői Szervezet jogköre Szervezeti és Működési Szabályzat dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról tisztségviselőinek megválasztásáról; kialakítja saját működési rendjét, melynek során egyeztet az iskola igazgatójával; az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét; képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében; véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervének, valamint az SZMSZ-nek azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak; véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, ezek közül kiemelten a tankönyvek kiválasztását, és az egészségesebb iskolai büfé kínálatát illetően; Egyetértési jogköre van minden anyagi terhet jelentő feladat meghatározásában; Véleményezési jogkörrel rendelkezik az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Szülői Szervezet kapcsolattartó tanár feladata: koordinálja az iskolavezető, az iskolai szülők közösségének együttműködését; közvetíti az iskola célkitűzését a szülők felé, illetve a szülők véleményét az iskola éves terveinek összeállításához; szervezi az iskolai szintű szülői segítséget A kapcsolattartás formái A szülői értekezletek; Szülői fogadóórák; Rendszeres írásbeli tájékoztatás a tanulók ellenőrzőjében AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő társintézményekkel a fenntartóval; az intézményt támogatókkal; a bázisiskolai működésből következő más szakképző intézményekkel országosan és a régióban; a szakmai szolgáltatókkal és szakszolgálattal; gyakorlati oktatási tevékenységben közreműködő cégekkel; felügyeletet ellátó szervekkel; a Nyírvidék és a Nyírség TISZK iskolaszövetséggel; külföldi (finnországi) partneriskolákkal. 20

21 Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal Szervezeti és Működési Szabályzat A tanulókat veszélyeztető okok megítélésére a pedagógiai eszközök és a gyermekjóléti szolgálat segítsége szolgál. Ennek érdekében: az iskola biztosítja a szociálpedagógus munkájának feltételeit; írásban tájékoztatja a szülőket, tanulókat a szociálpedagógus személyéről, felkeresésének időpontjáról, helyéről; az iskola tájékoztatást ad a segítséget nyújtó intézményekről (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefonszáma); a szociálpedagógus és az osztályfőnök szükség esetén családlátogatást végez. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, a betegek beilleszkedésének elősegítésére (iskolai drogprevenciós program alapján). Sajátosságunk a más fogyatékos tanulók és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítése, és ehhez szoros kapcsolat és integrált együttműködési modell működtetése a külső segítőkkel. 6. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 6.1. A NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógia program létrehozása és egységes megvalósítása - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértése szükséges a diákönkormányzat működéséhez A nevelőtestület döntési jogköre a pedagógiai program elfogadása; a minőségirányítási program elfogadása; az SZMSZ elfogadása; Házirend elfogadása; a tanév munkatervének jóváhagyása; átfogó értékelések és beszámolók elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás; az intézményvezetői programok szakmai véleményezése; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a diákönkormányzat működésének jóváhagyása; saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. 21

22 A nevelőtestület értekezletei Szervezeti és Működési Szabályzat A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkaterv szerinti ütemezésben tartja értekezleteit a tanév során. Az évente ismétlődő értekezletek: tanévnyitó értekezlet; félévi és év végi osztályozó értekezlet; félévi értekezlet; nevelési értekezlet; tanévzáró értekezlet. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet öszszehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet a tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletet az igazgató, illetve az értekezlet témafelelős vezetője készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a minőségirányítási program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát 8 napon belül a fenntartónak továbbítani. A jegyzőkönyvet az igazgató által megbízott pedagógus vezeti, s azt az értekezletet követő három napon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő nevelőtestületi tag írja alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (Kivétel az iskola pedagógiai és minőségirányítási programjának elfogadása, ahol legalább 75 %-os támogatottság mellett érvényes az elfogadottság.) A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A jegyzőkönyvek az iskola irattárába kerülnek A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása céljából az iskola igazgatója és a nevelőtestület egyes tagjainak részvételével olyan bizottságot hozhat létre, amely a nevelőtestület jogkörében eljárva dönthet az elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, valamint a fegyelmi eljárások megvalósításáról. A tantestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, közalkalmazotti tanácsra. Az átruházott jogkör gyakorlója a tantestületet tájékoztatni köteles - a tantestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a tantestület megbízásából eljár. 22

23 A feladatorientált teameknek átruházott jogkörök: A helyi tanterv kidolgozása, módosítása; A taneszközök, tankönyvek kiválasztása; A továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel; A jutalmazásra, kitűntetésre való javaslattétel; A határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése. A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége. Bizottsági jogkörök: A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre tagjaiból. A szakmai vizsgabizottság feladatai: o A szakmunkásvizsgák jogszabályok szerinti lebonyolítása, s értékelése a szakmai vizsgaszabályzat alapján; o A határidők pontos betartása; o Az előírás szerinti dokumentáció elkészítése; o Tagok: - az előírásoknak megfelelően az igazgató bízza meg a szaktanárokat, szakoktatókat tanévenként. A fegyelmi bizottság feladatai: o A házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata; o Tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, dokumentálása; o Tagok: - az intézmény vezetője vagy vezető helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke; - az osztályban tanító pedagógus; - a diákönkormányzat vezetője A FELADATORIENTÁLT TEAMEK TEVÉKENYSÉGE (SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK) A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és az éves munkaterve határozza meg. Működését a közoktatási törvény (Ktv. 55. ) és a hatályos jogszabályok (Vhr. 30. ) biztosítják. Az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösségek szakmai módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Feladatai: javítják, koordinálják a nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét; fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a felzárkóztató irányok megválasztására; fejlesztik a személyre szóló gondoskodás rendszerét; végzik a tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását; kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, képességeit; pedagógiai kísérleteket végeznek; 23

24 javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására; támogatják a pályakezdő és új pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesz a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére; meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét; minőségi vizsgálatot tartanak, és annak eredményeit felhasználják az oktató-nevelő munkában; mindent megtesznek az egységes oktatási, nevelési, ellenőrzési normák betartásáért; javaslatot tesz a munkaközösség-vezető személyére; gyakorolja a véleményezési és javaslattevői jogot a tantárgyfelosztás kérdésében Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek Humán munkaközösség; Reál munkaközösség; Szakmai munkaközösség; Prevenciós munkaközösség; Minőségbiztosítási csoport A feladatorientált teamek vezetőinek munkaköri feladatai Irányítja a team éves feladatainak megvalósulását; Elkészíti a team éves munkatervét; Szervezi a munkaközösség tagjainak együttműködést, tapasztalatcseréjét, óralátogatását annak érdekében, hogy a szakmai, módszertani, didaktikai fejlődésük ezáltal is biztosítva legyen; Lehetőség szerint évente legalább egyszer mindenkinél a munkaközösségen belül órát látogat; Javaslatot tesz munkaközössége tagjainak anyagi és erkölcsi elismerésére, illetve az igazgató ilyen irányú javaslataival kapcsolatban véleményt nyilvánít; Segíti a mentori tevékenység megvalósulását; Figyelemmel kíséri a pályakezdő pedagógusok tevékenységét, a Gyakornoki Szabályzatban meghatározottak szerint segíti munkájukat; Az éves munkaterv szerint részt vesz a szakmai munka belső ellenőrzésében A feladatorientált teamek kapcsolattartási rendje Kapcsolattartás az iskolavezetéssel A szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartásért az intézmény vezetője a felelős. Az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelően a kibővített vezetőségi értekezleten kerül sor a szakmai tapasztalatcserére, amelyre minden második hónap első hetében kerül sor. Az intézmény szervezeti felépítésének megfelelően az intézményvezető: a minőségbiztosítási team; általános intézményvezető-helyettes: prevenciós team, a reál és a humán team; szakmai intézményvezető-helyettes: a szakmai team munkáját felügyeli. 24

25 A vezetők ennek megfelelően: részt vesznek a teamek tanév elejei és tanév végi értekezletén; jóváhagyják a teamvezető által ellenőrzött tanmeneteket; az éves belső ellenőrzési tervnek és a minősítésnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és team tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat; gondoskodnak az információáramlásról, hogy a teamvezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezek az információk a teamértekezleteken kerülnek továbbításra a team tagjai számára. A teamek közötti kapcsolattartás a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a teamek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a teamvezetők felelnek. Ennek érdekében a teamvezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a teameket érintő, oktatástartalmi, pedagógiai és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni intézményi szinten. a féléves és az éves munka értékelésében: a tanévzáró elemző értekezleten a teamvezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a team által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI KÖTELESSÉGEI A pedagógus jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19., valamint az 1. számú melléklet harmadik rész 8. pontja írja le: munkáját az előírások, és pedagógiai dokumentumok alapján megtervezi a tanévre, és tantárgyi programot készít; betartja a tantárgyi és szakmai programok megfelelő éves időbeosztást, befejezi az adott évre előírt tananyagot; szakmailag és módszertanilag folyamatosan képzi magát; ellátja az órák és foglalkozások előkészítésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat; megtartja az órarendjében meghatározott órákat és foglalkozásokat, azokat pontosan elkezdi és befejezi; ismerteti a tanulókkal az összefoglaló és témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel a dolgozatírást megelőzően; folyamatosan - írásban és szóban - méri tanítványai teljesítményét, az eredményeket folyamatosan bevezeti az osztályozó naplóba; bevezeti a megfelelő (osztály, szakkör) naplóba a hiányzó és a késő tanulók nevét, valamint a megtartott órákat, sorszámmal ellátva, (A nem szakszerűen helyettesített órákat nem kell sorszámozni.); szakszerűen és nem szakszerűen helyettesít, valamint az iskolában tartózkodik az órarend szerinti helyettesként; vizsgáztatja a tanulókat az osztályozó és a szakmunkásvizsgákon; felkészíti a tanulókat a tanulmányi versenyekre; felügyeletet lát el az írásbeli vizsgákon, a tanulmányi versenyeken, az iskolai rendezvényeken és a tanulók orvosi vizsgálatán; 25

26 részt vesz és felügyeletet lát el az iskola tanításon kívüli programjain; részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken; folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel; ellátja mindazon feladatokat, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igényelnek. A pedagógus kötelessége különösen betegség miatti távolmaradását legalább negyed órával a munkakezdés előtt bejelenteni az igazgatóság ügyeletes tagjának; a betegség utáni munkába állását legkésőbb az előző nap délelőttjén jelezni az igazgatóság ügyeletes tagjának; a hivatali titkot megtartani A TANÁRI MUNKA DÍJAZÁSA Külön díjazás illeti meg a tanárt a túlórák ellátásáért, a szakmai vizsgáztatásért és az intézményvezető megbízásával végzett feladatok teljesítéséért A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés iskolai szempontjai A kereset-kiegészítés célja: hogy ösztönző hatású legyen; hogy az iskola pedagógiai programjával összhangban levő feladatok magas színvonalú, adott esetben a pedagógus szabadidejét is igénybe vevő végzésének elismerését erősítse. Az iskolavezetés döntésében támaszkodik a szaktantárgyi munka értékelésében a teamvezetők; az osztályfőnöki munka értékelésében a prevenciós teamvezető; saját tapasztalataira. A kereset-kiegészítés elbírálási szempontjai: a mindenkori hatályos jogszabály; a szakmai teamek által kiemelkedőnek ítélt munkavégzés; az iskola érdekében, az intézmény működését, feladatai ellátását segítő folyamatos munkavégzés. 7. Az intézmény működési rendje 7.1. A TANÉV HELYI RENDJE A tanév rendjét a nevelőtestület az oktatási miniszter rendelkezése alapján az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai munkaterv rögzíti: a tanév rendjét; a tanításnélküli munkanapok idejét, felhasználását; az iskolai rendezvények, ünnepélyek időpontját, módját és az ezekhez kapcsolódó tantestületi feladatokat; 26