A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében

Átírás

1 A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, december 20.

2 Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA, ÁGAZATI MEGOSZLÁSA... 5 IV. FOGLALKOZTATOTTAK A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKNÁL... 6 V. A GAZDÁLKODÁS FİBB MUTATÓI... 8 V/1. NETTÓ ÁRBEVÉTEL... 8 V/2. EXPORT ÁRBEVÉTEL VI. KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK VI/1. ANYAGJELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK VI/2. SZEMÉLYI JELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK VI/3. ÁTLAGKERESET VII. EREDMÉNYEK ALAKULÁSA VII/1. ÜZEMI, ÜZLETI EREDMÉNY VII/2. PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE VII/3. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY VII/4. ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY VIII. ADÓKÖTELEZETTSÉG (FIZETENDİ ADÓ) IX. ELVÁRT JÖVEDELEM X. MÉRLEGADATOK ALAKULÁSA X/1. MÉRLEGFİÖSSZEG X/2. ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÖSSZETÉTELE X/3. SAJÁT TİKE X/4. JEGYZETT TİKE

3 I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA Elemzésünk alapját a Dél-alföldi régióban székhellyel rendelkezı, kettıs könyvvitelt vezetı társas vállalkozások által évrıl benyújtott társaságiadó-bevallások adatai képezik. A bevallásokat Igazgatóságunk válogatta le a feldolgozó rendszerünkbıl számítástechnikai segédlettel. Azon adózók bevallásai kerültek be a kiválasztásba, akiknek július 16-án volt hibátlan alap-, alapot helyesbítı-, javító- vagy önrevíziós bizonylata az adóhatóság nyilvántartásában. Amennyiben a vállalkozásnak ezen a napon feldolgozás, javítás vagy kiértesítés alatt lévı bizonylata volt, akkor a statisztikában a módosított adatok még nem jelennek meg. A statisztika készítésekor lekérdeztük a évrıl benyújtott aktuális bevallásokat is. Az országos adatok tekintetében a rendelkezésünkre álló központi statisztikát használtuk fel. Az elmúlt évekkel egyezıen figyelembe vettük azon adózók bevallásadatait is, akik a vonatkozó PM 1 rendelet alapján a Kiemelt Adózók Fıigazgatósága illetékességi körébe tartoznak adóteljesítményük alapján, azonban székhelyük régiónk valamely megyéjében található január elsejétıl az uniós statisztikai besorolási rendszerhez igazított TEÁOR Tevékenységi Körök Egységes Ágazati Rendszere lépett életbe. A nemzetgazdasági áganként történı csoportosítás az új TEÁOR 08 besorolás alapján kialakított struktúrában történt. Az Egyéb* nemzetgazdasági ág általunk szerkesztett összevont kategória, több, önmagában elenyészı részarányt képviselı bányászat, kıfejtés; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; közigazgatás, védelem, kötelezı tb; oktatás; mővészet, szórakoztatás, szabadidı; egyéb szolgáltatás; háztartási munkaadói tevékenység szektort tartalmaz. A kiadványban szereplı kistérségi besorolás a november 25-étıl érvényes kormányrendeletre 2 épül, amely alapján a régióban 25 hazánkban 174 statisztikai kistérség van. Nem tértünk ki a évet érintı törvényi változások részletezésére, mivel olyan társasági adót érintı törvényi változás nem volt, ami jelentısen befolyásolta volna a bevételek alakulását. II. ÖSSZEFOGLALÓ A kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások a Dél-alföldi régióban adóévrıl közel 34,1 ezer darab hibátlan társaságiadó-bevallást nyújtottak be az elemzésünk alapját képezı analitikus lista elkészítésének július 16-i zárás idıpontjáig, mely 1,1 százalékkal meghaladja a évrıl benyújtott bevallások számát. A régió területén mőködı vállalkozások 2009-ben összesen fıt foglalkoztattak, mintegy 16 ezer fıvel 7,6 százalékkal kevesebbet, mint az elızı évben. Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb ágazatban a válság túlélésének egyik lehetséges útjaként a létszámcsökkentést választották illetve rákényszerültek a vállalkozások. 1 A kiemelt adózók kijelölésérıl, valamint az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról szóló 37/2006. (XII. 26.) PM rendelet 1. Kiemelt adózónak minısülnek az adóévet megelızı év utolsó napján csıdeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, a) részvénytársasági formában mőködı hitelintézetek és biztosítók, b) költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével azon adózók, amelyek adóteljesítmény értéke a 2750 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta. 2 A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 3

4 A folyóáron számolt összes bevétel évben 4281,8 milliárd forint, 9,8 százalékkal kevesebb, mint az elızı évben. Az összes bevétel 95,2 százalékát a nettó árbevétel teszi ki. A nettó árbevétel 83,1 százaléka belföldi értékesítésbıl, 16,9 százaléka pedig exportértékesítésbıl származott. Az export árbevétel forintban számolt csökkenése mérsékeltebb, mint az összes nettó árbevételé, ezért az export összes árbevételen belüli részaránya némileg növekedett elızı évhez képest. A költségek és ráfordítások mindösszesen 4172,1milliárd forintot tettek ki évben. Ez az összeg 9,2 százalékkal marad el az elızı évitıl, és 0,6 százalékponttal kedvezıbb az összes bevétel csökkenési üteménél. A költségszerkezetet vizsgálva, a legmagasabb részarányt az anyagjellegő ráfordítások képviselik, 80,9 százalékkal, ugyanakkor ezt a költséget fogták vissza legnagyobb mértékben, mintegy 10,5 százalékkal. A személyi jellegő ráfordítások is jelentıs mértékben, 7,0 százalékkal visszaestek. A legerıteljesebb költségcsökkentés a feldolgozóiparban, valamint a kereskedelem, gépjármőjavítás ágban tapasztalható. Az éves bruttó átlagkereset a évi társaságiadó-bevallás adataiból számítva 1544,3 ezer forint/fı, ami mindössze 2,1 százalékos növekedés az elızı évi átlagkeresetekhez képest. A évben a hazánkban is csúcspontját elérı gazdasági válság hatására, a korábban is egyre intenzívebb veszteségtermelés minden korábbi mértéket meghaladott. Az üzemi, üzleti tevékenység nyeresége 2009-ben 12,4 százalékkal csökkent, míg az üzemi, üzleti tevékenység veszteségének növekedése elérte a 14,2 százalékot. A kettı eredıjeként az üzemi, üzleti eredmény 109,7 milliárd forint lett, 27,5 százalékkal alacsonyabb az elızı évinél. A Dél-alföldi régió pénzügyi eredménye a évi 5,6 milliárd forint veszteségrıl évre 536,3 millió forint nyereségre nıtt, aminek elsıdleges oka, hogy a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban a évi eredmény 44,5 milliárd forint nyereség volt. A rendkívül eredmény 8,0 milliárd forint, mindössze 83,0 százaléka az elızı évinek. Az adózás elıtti eredmény 118,4 milliárd forint, ami 23,8 százalékkal kevesebb a évihez képest. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a legmagasabb adózás elıtti eredmény a feldolgozóiparban realizálódott, miközben évhez képest 16,0 százalékkal csökkent az eredménye. A régióban a évi társaságiadó-kötelezettség 20,0 milliárd forint, ami 13,5 százalékkal alacsonyabb az elızı évinél. A fizetendı adó 29,1 százaléka a feldolgozóiparban keletkezett. Ezzel párhuzamosan a vállalkozások 35,7 százaléka jövedelem-(nyereség) minimumot vallott, 11,1 százalékkal többen, mint az elızı évben, a bevallott jövedelem-minimum összege pedig 16,1 százalékkal magasabb. A évi mérlegfıösszeg 4057,6 milliárd forint, ami 9,3 milliárd forintos 0,2 százalékos csökkenés az elızı évhez viszonyítva. Az eszközökön belül a legmagasabb részarányt a tárgyi eszközök 1383,7 milliárd forint képviselik 34,1 százalékkal, a követelések részaránya 32,6 százalék. A vagyont a régióban nagyobb arányban finanszírozzák saját tıkébıl (38,9 százalék), mint országosan (30,1 százalék). Országosan viszont a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya magasabb (25,1 százalék), mint a régióban (17,0 százalék). Az 538,2 milliárd forint összegő régiós jegyzett tıke tulajdonosi forma szerinti megoszlását vizsgálva, 35,6 százalék belföldi egyéb társaság, gazdálkodó szervezet tulajdona, és 29,5 százalék van külföldi tulajdonban. Nemzetgazdasági szinten ezzel ellentétes a tendencia. 4

5 III. A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA, ÁGAZATI MEGOSZLÁSA A kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások a Dél-alföldi régióban adóévrıl közel 34,1 ezer darab hibátlan társaságiadó-bevallást nyújtottak be az elemzésünk alapját képezı analitikus lista elkészítésének július 16-i zárás idıpontjáig. A évrıl benyújtott bevallások darabszáma 1,1 százalékkal 377 darabbal meghaladja a évrıl benyújtott bevallások számát. Megoszlás Megoszlás év év Változás ± Bevallások száma év év darab milliárd Ft % % % Bács-Kiskun megye ,0 1,6% 45,0% 45,2% Békés megye ,0-1,8% 20,3% 19,8% Csongrád megye ,0 2,3% 34,7% 35,1% Dél-alföldi régió ,0 1,1% 100,0% 100,0% A bevallások legnagyobb hányada 45,2 százaléka Bács-Kiskun megyébıl érkezett, 35,1 százaléka Csongrád megyébıl, 19,8 százaléka pedig Békés megyébıl. A Bács- Kiskun és Csongrád megyei cégektıl 1,6, illetve 2,3 százalékkal több bevallás érkezett, míg a Békés megyei vállalkozások 1,8 százalékkal kevesebbet adtak be, mint elızı évben. Bevallások száma Nemzetgazdasági ág év év Változás ± Megoszlás Megoszlás év év darab milliárd Ft % % % Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ,0-3,6% 5,6% 5,3% Feldolgozóipar ,0-2,2% 11,7% 11,3% Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás ,0 0,0% 0,2% 0,2% Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazd ,0 2,0% 0,6% 0,6% Építıipar ,0-0,8% 9,8% 9,6% Kereskedelem, gépjármőjavítás ,0 0,1% 27,9% 27,6% Szállítás, raktározás ,0-2,3% 3,9% 3,8% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 0,0% 5,0% 4,9% Információ, kommunikáció ,0 5,1% 3,1% 3,2% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,0 3,7% 2,1% 2,1% Ingatlanügyletek ,0 3,4% 5,4% 5,5% Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység ,0 4,0% 10,0% 10,3% Humán-egészésgügyi, szociális ellátás ,0 1,9% 4,6% 4,6% Egyéb* ,0 7,7% 10,3% 10,9% Dél-alföldi régió ,0 1,1% 100,0% 100,0% A vizsgált évben a társaságiadó-bevallások száma az egyes nemzetgazdasági ágakban jellemzıen kismértékben növekedett az elızı évhez viszonyítva, két ág esetében számuk a tavalyi darabszámmal megegyezı, négy ág esetében pedig kismértékő csökkenést tapasztalunk. A nemzetgazdasági ágankénti megoszlást vizsgálva, továbbra is meghatározó súlyt képvisel a kereskedelem, gépjármőjavítás, 27,6 százalékos részesedéssel. Részarányát tekintve a második helyen a feldolgozóipar áll, 11,3 százalékkal, miközben a beadott bevallások darabszáma 87-tel kevesebb az elızı évinél. 10,3 százalékos részaránnyal harmadik helyezett a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység, mely ágban egyúttal a legmagasabb darabszám-növekedést 133 darabos tapasztaljuk. A legnagyobb százalékos csökkenést 3,6 százalékkal a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ágban tapasztaljuk. 5

6 IV. FOGLALKOZTATOTTAK A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKNÁL A adóévrıl benyújtott társaságiadó-bevallások adatai szerint a régió területén mőködı vállalkozások 2009-ben összesen fıt foglalkoztattak, mintegy 16 ezer fıvel 7,6 százalékkal kevesebbet, mint az elızı évben. Nemzetgazdasági szinten a csökkenés mértéke ennél erıteljesebb, 9,3 százalék, így az országos szintő foglalkoztatásból régiónk 9,1 százalékkal részesedik, ami 0,2 százalékponttal magasabb az elızı évinél. Foglalkoztatottak száma (fő) Átlagos statisztikai állományi létszám alakulása a Dél-alföldi régióban nemzetgazdasági áganként év év Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb ágazatban a válság túlélésének egyik lehetséges útjaként a létszámcsökkentést választották illetve rákényszerültek a vállalkozások. Régiónkban a létszámcsökkentéssel legerıteljesebben sújtott ág a feldolgozóipar, ahonnan a közel 16 ezer fıs létszámcsökkenés 68,4 százalékát, fıt bocsátottak el. A kereskedelem, gépjármőjavítás ágban 2753 fı 17,2 százalék, az építıiparban 1529 fı 9,6 százalék az elbocsátottak száma. Régiónkban a társas vállalkozások alkalmazottainak közel harmadát 32,8 százalék a feldolgozóiparban foglalkoztatják, miközben ezt az ágat sújtotta a legerıteljesebb létszámcsökkenés, mértéke 14,6 százalék. A régió második csakúgy, mint nemzetgazdasági szinten legnagyobb foglalkoztatója a kereskedelem, gépjármőjavítás ág, ahol a létszám közel ötöde (19,4 százaléka) található. A létszámcsökkenés ebben az ágban a régiós átlag alatti, 6,8 százalék. 8,9 százalékos részarányával régiónkban a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ág a harmadik legnagyobb foglalkoztató, az itt tapasztalható létszámcsökkenés mértéke viszonylag alacsony, 2,9 százalék. Kimagasló, 17,7 százalékos létszámbıvülés tapasztalható a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágban. Régión belül egymáshoz képest a megyék év év Változás ± Foglalkoztatottak száma fı foglalkoztatásban betöltött szerepe, súlya fı % Bács-Kiskun megye ,9% alapvetıen nem változott, némi eltolódás van Békés megye ,7% Csongrád megye irányába, melynek a régión Csongrád megye ,9% belüli részaránya 34,8 százalékról 2009-re Dél-alföldi régió ,6% 35,5 százalékra nıtt, a legkisebb arányú létszámcsökkenés mellett. Mindemellett továbbra is Bács-Kiskun megye vállalkozásai rendelkeznek a legmagasabb, 43,1 százalékos régión belüli részaránnyal, illetve a legkisebb részarány-változást is itt tapasztaljuk, mivel a létszámcsökkenés a régiós átlaghoz közeli. A legnagyobb vesztes Békés megye, a foglalkoztatás csökkenése 9,7 százalékos, 4504 fı, ami a közel 16 ezer fıs létszámcsökkenés 28,2 százaléka. A létszámcsökkenés további 27,0 százaléka Csongrád megyében, a legnagyobb hányad, 44,8 százalék Bács-Kiskun megyében keletkezett. 6

7 A Dél-alföldi régió vállalkozásai által évben foglalkoztatott fı közel felét, 46,9 százalékát a régió három, megyeszékhelyet is magába foglaló kistérségének vállalkozásai alkalmazták. Ezen belül legnagyobb hányadot, a régió munkavállalóinak 21,8 százalékát a Szegedi kistérségben találjuk. A Szegedi kistérségnek megyei viszonylatban különösen kiemelkedı a szerepe, hiszen a megye munkavállalóinak 61,4 százalékát itt foglalkoztatják, sıt, mivel évhez képest a foglalkoztatottak csökkenésének a mértéke 5,7 százalék mind a régiós, mind a megyei érték 7,6 százalék, illetve 5,9 százalék alatti, így részaránya mindkét viszonylatban még némileg növekedett is. A Kecskeméti kistérség a második a régióban, 19,1 százalékos részarányával, bár elızı évi 19,7 százalékos részarányától, a 10,4 százalékos foglalkoztatás csökkenésnek köszönhetıen jelentısen elmaradt. Megyei viszonylatban a foglalkoztatottak 44,3 százalékának alkalmazásával az elsı helyen áll ez a kistérség. Foglalkoztatottak száma (fő) Foglalkoztatottak száma és változása a Dél-alföldi régió kistérségeiben évben ,0% 5,0% 0,0% -5,0% -10,0% -15,0% -20,0% Változás, 2009./2008. év (%) fő változás A régión belül a rangsor harmadik helyén a Békéscsabai kistérség áll, az elsı két kistérségtıl jelentısen elmaradva, mindössze 6,1 százalékos részaránnyal. Békés megyén belül is a Békéscsabai kistérségben tevékenységet végzı vállalkozások foglalkoztatják a megye legtöbb munkavállalóját, azonban megyén belüli részaránya jóval alacsonyabb az elızı kettı kistérségénél, csupán 28,3 százalék. Emellett a foglalkoztatottak számában bekövetkezett jelentıs visszaesés 11,6 százalék következtében mind régiós, mind megyei szerepe csökkent. Békés megyében található a két legerıteljesebb létszámcsökkenést megélt kistérség is, ezek a Békési, és a Sarkadi kistérség, 16,3 százalékos, illetve 14,1 százalékos mérséklıdéssel. A Sarkadi kistérség ráadásul már eleve a régió legalacsonyabb állományi létszámával rendelkezik, 2009-ben mindössze 726 fıt foglalkoztattak az ott tevékenységet végzı vállalkozások, ezzel 0,4 százalékos részarányt képviselve a régión belül. A második legalacsonyabb létszámot foglalkoztató kistérség a Bácsalmási, közel kétszer annyi állományi létszámot kimutatva 1393 fı, mint az utolsó, Sarkadi kistérség. Ugyanakkor ebben a kistérségben a létszám 1,5 százalékos növekedése mutatható ki elızı évhez viszonyítva, ami 21 fıs létszámnövekedést takar. A másik, emelkedést mutató kistérség a Kiskunhalasi, ahol évben 396 fıvel, 6,4 százalékkal nıtt a foglalkoztatás mértéke az elızı évhez viszonyítva. Mindkét létszámbıvülést mutató kistérség Bács-Kiskun megyében található. 7

8 V. A GAZDÁLKODÁS FİBB MUTATÓI A Dél-alföldi régió társas vállalkozásainak folyóáron számolt összes bevétele évben jelentısen visszaesett, 4281,8 milliárd forint, 9,8 százalékkal, 464,7 milliárd forinttal kevesebb, mint az elızı évben. Az összes bevétel döntı hányadát, 95,2 százalékot a nettó árbevétel teszi ki, az aktivált saját teljesítmények értéke és az egyéb bevételek részaránya 4,8 százalék. A 182,9 milliárd forint összegő egyéb bevételek részaránya 0,4 százalékkal nıtt elızı évhez viszonyítva, mivel az értéke a bevételeken belül a legkisebb mértékben csökkent, 1,7 százalékkal. Ezzel szemben az aktivált saját teljesítmények értéke közel 60 százalékkal visszaesett, az összes bevételen belül csupán 0,5 százalékot képvisel, értéke 23,3 milliárd forint ben a nettó árbevétel év év Nettó árbevétel év 83,1 százaléka belföldi milliárd Ft milliárd Ft % % % értékesítésbıl, 16,9 százaléka Belföldi értékesítés nettó árbevétele 3 756, ,5-369,7-9,8% 83,4% 83,1% Exportértékesítés nettó árbevétele 749,1 689,0-60,0-8,0% 16,6% 16,9% pedig exportértékesítésbıl Értékesítés nettó árbevétele 4 505, ,5-429,7-9,5% 100,0% 100,0% származott. A részarány az elızı évhez viszonyítva némileg változott, a két relációba történı értékesítés visszaesésének eltérı mértéke következtében. A világgazdasági válság erıteljes visszaesést generált az értékesítésekben, azonban a belföldi forgalom jobban megsínylette a válságot, mint az export, ezt mutatja, hogy a belföldi értékesítés 1,8 százalékkal erıteljesebben csökkent. A évi általános forgalmi adó elemzéseink is rávilágítottak arra, hogy a válság elsı jelei év végén elsısorban a külpiaci értékesítésekben jelentkeztek, majd 2009-ben a belföldi értékesítés is zuhanórepülésbe kezdett második felében a külpiaci értékesítés javuló tendenciát mutatott a belföldi értékesítéshez viszonyítva. V/1. NETTÓ ÁRBEVÉTEL Megoszlás Megoszlás év év Változás ± Összes bevétel év év milliárd Ft milliárd Ft % % % Értékesítés nettó árbevétele 4 505, ,5-429,7-9,5% 94,9% 95,2% Aktivált saját teljesítmények értéke 55,2 23,3-31,9-57,7% 1,2% 0,5% Egyéb bevételek 186,0 182,9-3,1-1,7% 3,9% 4,3% Dél-alföldi régió összesen 4 746, ,8-464,7-9,8% 100,0% 100,0% Változás ± Megoszlás Megoszlás év A Dél-alföldi régió területén székhellyel rendelkezı kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások évben közel 4075,5 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak, ami 9,5 százalékkal alacsonyabb az elızı évben elért árbevételnél. Nemzetgazdasági szinten a csökkenés mértéke ennél erıteljesebb, 11,9 százalék, ennek következtében régiónk részesedése az országos ,2 milliárd forint nettó árbevételbıl a tavalyi 6,3 százalékos részarányról 6,5 százalékra növekedett. A nemzetgazdasági ágak közül a legmagasabb összegő árbevétel a kereskedelem, gépjármőjavítás ágban képzıdött, 1248,8 milliárd forint értékben, ami az összes nettó árbevétel 30,6 százalékát képezi. Ugyanakkor ezt az ágat igen erıteljesen érintette a világgazdasági válság, a második legerıteljesebb mintegy 14,8 százalékos csökkenést itt tapasztaljuk az elızı évhez viszonyítva. Közel azonos csökkenést könyveltek el a 268,8 milliárd forint nettó árbevételő mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban, mely ezzel az összeggel az ötödik helyet képviseli a régióban az ágak között. 8,9 százalékos nettó árbevétel csökkenése mellett is a tavalyi évhez hasonlóan második helyezett a feldolgozóipar, részaránya a régió bevételébıl 27,9 százalék. A villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás ág 2009-ben azon kevés ágak közé tartozott, melyek növelni tudták nettó árbevételüket, ezen belül is a legmagasabb növekedést produkálva 11,0 százalékkal, így részaránya 9,7 százalékról 11,9 százalékra emelkedett, ezzel még mindig a harmadik helyet képviseli. A legnagyobb nettó árbevétel csökkenés a pénzügyi, biztosítási tevékenységet sújtotta, mértéke 41,2 százalékos, így részaránya 1 százalékponttal, 1,7 százalékra csökkent. 8

9 A nettó árbevétel megoszlása nemzetgazdasági áganként évben 1,3% 7,4% 30,6% 11,9% 27,9% 6,6% 3,2% 1,1% 1,0% 2,1% 1,9% 0,5% 2,7% 1,7% Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Ingatlanügyletek Humán-egészésgügyi, szociális ellátás Feldolgozóipar Vízellátás, szennyvíz gy., kezelése, hulladékgazd., Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Egyéb* Az országos nettó árbevételbıl kiugró részarányt, 21,0 százalékot képvisel a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ág. Régión belüli részaránya 6,6 százalék, míg országosan éppen eléri a 2 százalékot. A régió 4075,5 milliárd forint nettó árbevételéhez a megyék közül a legmagasabb hányadot, 42,7 százalékot a Bács-Kiskun megyei, 41,6 százalékot a Csongrád megyei, és 15,8 százalékot a Békés megyei vállalkozások adtak. Az elızı évhez 43,1 százalék, 39,7 százalék, illetve 17,2 százalék viszonyítva, a megyék részarányai némileg változtak, annak függvényében, hogy hol milyen mértékő volt az árbevétel csökkenése. A régió átlagánál 9,5 százalék jelentısen kisebb volt a csökkenés Csongrád megyében 5,4 százalék, így a megye hozzájárulása a nettó árbevételhez 1,9 százalékpontos növekedést mutat. Békés megyében 16,8 százalékkal alacsonyabb árbevételt könyveltek el a vállalkozások, ennek következtében a régión belül betöltött Nettó árbevétel év év milliárd Ft Változás ± milliárd Ft % Bács-Kiskun megye 1 941, ,2-203,1-10,5% Békés megye 773,1 643,3-129,8-16,8% Csongrád megye 1 790, ,0-96,8-5,4% Dél-alföldi régió 4 505, ,5-429,7-9,5% szerepük csökkent, a részarány 1,4 százalékponttal alacsonyabb. Bács-Kiskun megyében is erıteljesebb a csökkenés a régiós átlagnál, 10,5 százalék, ezért a részaránya is csökkent, 0,4 százalékponttal. Az értékesítés nettó árbevételéhez a régió kistérségei közül a Szegedi kistérség járult hozzá a legnagyobb arányban. Igaz ugyan, hogy a kistérség 1262,8 milliárd forintos árbevétele 2,1 százalékkal alacsonyabb ami egyébként a régióban a legkedvezıbb az elızı évinél, azonban ez még mindig kisebb mértékő csökkenés, mint a régió egészére számolt 9,5 százalék, így a kistérség régión belüli elızı évi 28,6 százalékos részaránya 31,0 százalékra növekedett. A második legjelentısebb kistérség a régión belül, csakúgy, mint tavaly, a Kecskeméti, 19,2 százalékos részesedéssel. Ez az arány azonban az elızı évinél 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mivel a régiós átlagnál jóval erıteljesebb árbevétel csökkenéssel 11,7 százalék kellett a kistérség vállalkozásainak számolni. A harmadik helyen a Bajai kistérség vállalkozásai állnak 6,3 százalékkal, 255,7 milliárd forinttal. A régió három legalacsonyabb részesedéssel rendelkezı kistérsége a Kisteleki (0,5 százalék), a Bácsalmási (0,5 százalék) és a Sarkadi kistérség (0,2 százalék). 9

10 Mindhárom megyére igaz az a megállapítás, hogy megyén belül a legmagasabb részarányt a megyeszékhelyet is magába foglaló kistérség képviseli, azonban megyénként különbözı súllyal. Kistérségek nettó árbevételének részaránya a régió megyéin belül évben 80,0% 70,0% 74,5% 60,0% részarány (%) 50,0% 40,0% 30,0% 45,0% 29,1% 20,0% 10,0% 0,0% 14,7% 11,2% 8,8% 6,0% 5,9% 3,0% 2,6%1,9% 1,1% 21,9% 18,0% 9,2% 8,2% 6,9% 5,1% 1,6% 9,1% 7,6%4,0% 1,8% 1,6% 1,3% Bács-Kiskun megye: 1 738,2 milliárd Ft Békés megye: 643,3 milliárd Ft Csongrád megye: 1 694,0 milliárd Ft Csongrád megyében a legmagasabb ez a részarány, a Szegedi kistérségben koncentrálódik a nettó árbevétel 74,5 százaléka, míg a sorban következı Hódmezıvásárhelyi kistérség vállalkozásai a megyei bevételnek mindössze a 9,1 százalékát adják. Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti kistérség megyén belüli részaránya 45,0 százalék, a következı Bajai kistérség részaránya 14,7 százalék és a harmadik Kiskırösi kistérség 11,2 százalékos részaránya még mindig magasabb, mint a Csongrád megyei második helyezetté. Békés megye a legkiegyenlítettebb az értékesítés nettó árbevételének kistérségek közti megoszlása tekintetében. A legmagasabb részarányt a Békéscsabai kistérség (megyén belüli részaránya 29,1 százalék) képviseli, ettıl nem sokkal lemaradva az Orosházai kistérség (megyén belüli részaránya 21,9 százalék) következik, majd a Szarvasi kistérség (megyén belüli részaránya 18,0 százalék). Ezzel a teljesítménnyel a nettó árbevétel 187,5 milliárd forint a Békéscsabai kistérség a 2009-es régiós rangsorban mindössze az ötödik, míg a kistérség az elızı évben a negyedik helyett foglalta el. Ennek oka, hogy a csökkenés mértéke magasan a régiós átlag feletti, de még a Békés megyei árbevétel-csökkenést is 16,8 százalék jóval meghaladja. V/2. EXPORT ÁRBEVÉTEL A nettó árbevétel 16,9 százaléka, azaz 689,0 milliárd forint külföldre irányuló értékesítésbıl származott, mely az elızı évihez viszonyítva 8,0 százalékkal alacsonyabb érték. Az export árbevétel forintban számolt csökkenése mérsékeltebb, mint az összes nettó árbevételé 9,5 százalékos, ezért az export összes árbevételen belüli részaránya némileg növekedett elızı évhez 16,6 százalék képest. Az export árbevétel nettó árbevétel csökkenéséhez mért mérsékeltebb ütemében szerepet játszott a forint árfolyam évi, euróhoz viszonyított ingadozása is. A évi átlagos árfolyam 280,6 forint/euró 3 volt, de márciusban például elérte az átlag 304,4 forint/eurót. A évi nemzetgazdasági szintő exportértékesítés ,3 milliárd forint, ebbıl régiónk részesedése 4,7 százalék. Részesedésünk 0,7 százalékponttal emelkedett, miután a nemzetgazdasági szintő csökkenés jóval meghaladta a régiós mértéket, 20 százalék fölötti volt. 3 Forrás: 10

11 Az export árbevétel megoszlása nemzetgazdasági áganként évben 1,1% 66,3% 1,8% 17,3% 4,3% 2,7% 70,5% 3,7% 14,7% 3,2% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Ingatlanügyletek Humán-egészésgügyi, szociális ellátás Feldolgozóipar Vízellátás: szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd. Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Egyéb* Az exportértékesítés 70,5 százalékát a feldolgozóipar nemzetgazdasági ág adta régiónkban, míg országosan ez az arány éppen meghaladja a 66 százalékot. A változás mértéke is jelentıs eltérést mutat, mert míg régiónkban a csökkenés mértéke 8,2 százalék, addig nemzetgazdasági szinten meghaladta a 22 százalékot. A második helyen, 14,7 százalékkal a kereskedelem, gépjármőjavítás ág képviselteti magát. A harmadik legnagyobb részarányt a régióban a villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás képviseli 3,7 százalékkal, miután exportértékesítése 136,9 százalékkal meghaladja az elızı évi értéket. Ezzel kiütötte tavalyi harmadik helyérıl a szállítás, raktározás ágat, mely 3,2 százalékos arányával most csak a negyedik lett. A régió ötödik helyezett nemzetgazdasági ága a tavalyi negyedik helyérıl lecsúszva a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat, 2,7 százalékos részarányával, ami jóval meghaladja ezen ág nemzetgazdasági szintő részesedését (1,1 százalék). A megyék régión belüli részaránya némi év év Változás ± Export árbevétel változást mutat évhez képest. Az milliárd Ft milliárd Ft % exportértékesítés továbbra is kicsivel több, Bács-Kiskun megye 382,6 351,5-31,1-8,1% Békés megye 134,6 116,2-18,4-13,7% mint felét 51,0 százalékát a Bács-Kiskun Csongrád megye 231,9 221,4-10,5-4,5% megyei vállalkozások adták, azonban Dél-alföldi régió 749,1 689,0-60,0-8,0% Csongrád megye 32,1 százalék részesedése 1,1 százalékponttal növekedett, elsısorban Békés megye 16,9 százalék rovására, ahol 1,1 százalékpontos csökkenést tapasztalunk a részarány tekintetében. A részarányváltozások mögött az elızı évhez mért eltérı nagyságú visszaesések állnak. Bács-Kiskun megyében a régiós átlag körüli a visszaesés mértéke, míg Békésben jóval meghaladja azt, Csongrádban viszont igen alacsony. Ezen folyamatokban meghatározóak voltak a régió TOP100 vállalkozásainak export árbevétel változásai. Bács-Kiskun megye vállalkozásainak összesen 351,5 milliárd forint exportértékesítésbıl származó árbevételéhez 186,6 milliárd forintot a Kecskeméti kistérség tett hozzá, ami megyei szinten az összes 53,1 százaléka, de régiós viszonylatban is a legmagasabb részarányt képviseli, mintegy 27,1 százalékot. A régió harmadik helyezettje is Bács-Kiskun megyei székhellyel rendelkezik: a Kiskunfélegyházai kistérség, mely 61,4 milliárd forint export árbevétellel a régión belül 8,9 százalékot képvisel, méghozzá régiós átlag feletti, 8,1 százalékos kiemelkedı növekedéssel. Megyén belül harmadik a Bajai kistérség, 8,2 százalékos megyei részesedéssel. A mindösszesen 351,5 milliárd forint megyei export 78,7 százalékát ez a három kistérség, az e feletti részt a további hét kistérség adja. 11

12 A régiós kistérségi rangsorban második a Csongrád megyei megyeszékhelyet is magába foglaló Szegedi kistérség. A megyén belüli árbevételnek több mint a felét 53,7 százalékát képviseli, míg a régión belül 17,2 százalékos részarányt tudhat magáénak. A Szegedi kistérséget eredményei alapján az átlagnál jóval kevésbé viselte meg a világgazdasági válság, az export árbevétel mindössze 1,5 százalékkal mérséklıdött 2009-ben. Megyén belüli részaránya 1,6 százalékponttal emelkedett és ennek köszönhetı a megye viszonylag mérsékelt csökkenése 4,5 százalék is. A megyei export árbevételének 82,2 százalékát a hét kistérségbıl három adja, a Szegedin kívül 14,6 százalékot a Makói, 14,0 százalékot a Szentesi kistérség. 200,0 180,0 Export árbevétel alakulása és változása kistérségenként évben 186,6 140,0% 130,0% Milliárd Ft 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 61,4 47,3 118,8 32,4 30,9 29,8 120,0% 110,0% 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% Index, 2009/2008. (%) 20,0 0,0 28,8 19,9 17,8 13,3 11,3 10,5 1,0 0,8 3,6 3,1 2,7 50,0% 40,0% 25,3 15,6 10,6 6,8 6,6 3,7 0,1 Milliárd Ft Index (2009./2008. %) Békés megyében export árbevétel szempontjából a legjelentısebb az Orosházai kistérség, mely a megyei árbevétel 40,7 százalékát adja, a régióban 6,9 százalékos részesedéssel a negyedik helyezett, mérséklıdése azonban jóval átlag feletti, 19,6 százalék, így jelentısége mind megyén belül, mind a régióban csökkent. A Békés megyei megyeszékhelyet magába foglaló Békéscsabai kistérség export árbevétele mindössze 25,3 milliárd forint, ezzel megyén belül a második, azonban a régión belül igen kis részaránnyal 3,7 százalék csupán a kilencedik. Megyei harmadik a Szarvasi kistérség 13,4 százalékos részesedéssel. A megye 116,2 milliárd forint export árbevételének 75,9 százalékát adja az elsı három kistérség, a maradék öt 24,1 százalékot tesz ki. Békés megyében található a legerıteljesebb visszaesést elszenvedı kistérség is. A korábban is minimális gazdasági potenciállal bíró Sarkadi kistérség évi 1,4 milliárd forint export árbevételének csupán az 5,9 százalékával 85,4 millió forint számolhatott el 2009-ben, ezzel részaránya a régión belül gyakorlatilag nulla százalék. VI. KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK A költségek és ráfordítások mindösszesen 4172,1milliárd forintot tettek ki évben. Ez az összeg 9,2 százalékkal marad el az elızı évitıl, és 0,6 százalékponttal kedvezıbb az összes bevétel csökkenési üteménél. A költségszerkezetet vizsgálva, Megoszlás Megoszlás Költségek és ráfordítások év év Változás ± év év költségnemek szerint milliárd Ft milliárd Ft % % % Anyagjellegő ráfordítások 3 772, ,4-395,9-10,5% 82,1% 80,9% Személyi jellegő ráfordítások 488,5 454,3-34,1-7,0% 10,6% 10,9% Értékcsökkenési leírás 136,1 137,3 1,2 0,9% 3,0% 3,3% Egyéb ráfordítás 198,4 204,0 5,6 2,8% 4,3% 4,9% Összesen 4 595, ,1-423,2-9,2% 100,0% 100,0% a legmagasabb részarányt az anyagjellegő ráfordítások képviselik, 80,9 százalékkal. Ugyanakkor ezt a költséget fogták vissza legnagyobb mértékben a társas vállalkozások a válság hatására, mintegy 10,5 százalékkal, ami összegében megközelíti a 400 milliárd forintot. Ezzel a költségeken belüli részaránya 1,2 százalékkal csökkent. 12

13 A személyi jellegő ráfordításokat is jelentıs mértékben, 7,0 százalékkal visszafogták, ami 34,1 milliárd forint megtakarítást jelent. Az értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások értéke kissé emelkedett 0,9, illetve 2,8 százalékkal, így részarányuk a költségeken belül összesen 7,3 százalékról 8,2 százalékra növekedett. VI/1. ANYAGJELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK A Dél-alföldi régió vállalkozásai 3376,4 milliárd forint anyagjellegő ráfordítást számoltak el évben, ami 10,5 százalékkal kevesebb az elızı évhez képest, így mérséklıdése erıteljesebb, mint az összes költség és ráfordítás csökkenése. Anyagjellegő ráfordítások összetétele ,2 444,2 231, ,3 60, ,0 447,1 243, ,0 48,6 0,0 500, , , , , , , ,0 milliárd forint Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások Eladott (közvetített) szolgáltatások Eladott áruk beszerzési értéke Egyéb szolgáltatások Az anyagjellegő ráfordításokon belül a legmagasabb részarányt 48,1 százalékkal az eladott áruk beszerzési értéke képviselte, annak ellenére, hogy a kategórián belül itt volt a legerıteljesebb a visszaesés. Mintegy 13,1 százalékkal vették vissza ezen beszerzéseiket a vállalkozások, ennek következtében részaránya az elızı évi 49,5 százalékról csökkent 48,1 százalékra. Jelentıs részarányt, 30,1 százalékot képvisel még az anyagköltség, ahol szintén jelentıs visszaesést 12,7 százalékot tapasztalunk. A fennmaradó 21,8 százalékot, összesen 735,9 milliárd forintot az igénybevett szolgáltatások, az eladott (közvetített) szolgáltatások, illetve az egyéb szolgáltatások adják. Ezen összesített kategória értéke mindössze 0,5 százalékkal 3,5 milliárd forinttal kevesebb az elızı évinél, ezért részaránya jelentısen nıtt, mintegy 2,2 százalékponttal. Anyagjellegű ráfordítások megoszlása és változása nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban Milliárd forint 1 600, , , ,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0-15,0% -11,2% 13,8% -0,5% -6,0% -15,2% -17,4% -2,7% 0,7% -43,4% 2,2% -13,5% 10,5% -1,0% 20,0% 10,0% 0,0% -10,0% -20,0% -30,0% -40,0% -50,0% -60,0% változás, 2009./2008. év (%) Változás A nemzetgazdasági ágak közül anyagigényét tekintve a kereskedelem, gépjármőjavítás vezet, itt számolták el a régió anyagjellegő ráfordításainak az egyharmadát, 1132,5 milliárd forintot, ugyanakkor a régió átlaga feletti visszaesést 15,2 százalékos tapasztalunk ebben az ágban. 13

14 Második a feldolgozóipar, az anyagjellegő ráfordítások 25,3 százalékát számolták el ebben az ágban, a visszaesés mértéke 11,2 százalék itt is meghaladja a régiós átlagot. A harmadik helyen álló villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás ág 13,8 százalékkal növelte évben az anyagjellegő ráfordításait, így részaránya 10,4 százalékról 13,3 százalékra nıtt. A nemzetgazdasági ágak többsége visszafogta anyagjellegő ráfordításait, a legerıteljesebb visszaesés a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban mutatható ki, mintegy 43,4 százalékos. Megoszlás Megoszlás év év Változás ± Anyagjellegő ráfordítások év év milliárd Ft milliárd Ft % % % Anyagköltség 1 165, ,2-147,8-12,7% 30,9% 30,1% Igénybevett szolgáltatások 447,1 444,2-2,9-0,6% 11,9% 13,2% Eladott (közvetített) szolgáltatások 243,7 231,3-12,4-5,1% 6,5% 6,9% Eladott áruk beszerzési értéke 1 868, ,3-244,6-13,1% 49,5% 48,1% Egyéb szolgáltatások 48,6 60,3 11,7 24,1% 1,3% 1,8% Összesen 3 772, ,4-395,9-10,5% 100,0% 100,0% A régió anyagjellegő ráfordításaihoz a régió három megyéje közül Bács-Kiskun és Csongrád megye hasonló arányban járul hozzá 42,0, illetve 42,7 százalékkal elızı évhez viszonyítva jelentıs átrendezıdés következtében ban Bács-Kiskun megye részaránya 42,7 százalék volt, azonban a ráfordítások csökkenése a régió átlaga alatti, 11,8 százalék volt 2009-ben, így 0,7 százalékkal csökkent a megye részesedése. Ezzel párhuzamosan Csongrád megyében jóval kisebb mértékben fogták vissza az ilyen jellegő ráfordításaikat az adózók, mindössze 5,9 százalékkal, ennek következtében 2,1 százalékkal magasabb részesedést ért el a megye. Békés megyében jóval a régiós átlag alatti 18,3 százalékos csökkenést tapasztalunk, a megye részaránya az anyagjellegő ráfordításokból mindössze 15,2 százalék volt 2009-ben, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb az elızı évinél. VI/2. SZEMÉLYI JELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK A személyi jellegő ráfordítások értéke 2009-ben 454,3 milliárd forint, ami 7,0 százalékkal marad el az elızı évitıl, viszont csökkenése 3,5 százalékponttal kisebb az anyagjellegő ráfordítások csökkenésénél. Személyi jellegő ráfordítások összetétele ,6 53,1 99, ,7 55,9 112,9 0,0 100,0 200,0 300,0 400,0 500,0 milliárd forint Bérköltség Személyi jellegő egyéb kifizetések Bérjárulékok A személyi jellegő ráfordítások belsı összetételében a legnagyobb részarányt a bérköltség képviseli, 66,4 százalékkal, és mivel értéke az összes személyi jellegő ráfordítás átlaga alatt csökkent 5,7 százalékkal, részaránya nıtt az elızı évi 65,4 százalékhoz képest. Az egyéb személyi jellegő kifizetések 5,0 százalékkal, a bérjárulékok 11,7 százalékkal csökkentek. 14

15 Milliárd forint 200,0 180,0 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Személyi jellegő ráfordítások megoszlása és változása nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban 6,5% 3,7% 6,0% 1,8% -1,5% -4,6% -6,5% -4,6% -4,2% -8,7% -12,2% -12,1% 10,2% 3,1% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% -5,0% -10,0% -15,0% -20,0% -25,0% Változás, 2009./2008. év (%) Változás A nemzetgazdasági ágak közül a legmagasabb személyi jellegő ráfordítás igénye a feldolgozóiparnak van, részaránya 36,3 százalék, ezzel párhuzamosan itt számolták el a vállalkozások a legerıteljesebb visszaesést 12,2 százalékot, ami 5,2 százalékponttal meghaladja a régiós szintő csökkenést. Ezt követi 16,4 százalékos részaránnyal a kereskedelem, gépjármőjavítás csökkenése 6,5 százalék, ami nem éri el a régiós szintet. Az ebben az ágban tevékenykedı vállalkozások jóval kisebb mértékben fogták vissza személyi jellegő ráfordításaikat, mint az anyagjellegőeket. Viszonylag magas, 9,1 százalékos részarányt képvisel a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat, illetve a csökkenés mértéke is az átlagnál kisebb 4,6 százalékos -, abból következıen, hogy a mezıgazdaságnak igen magas az élımunka-igénye. Ezzel szemben az anyagjellegő ráfordításokat jelentısen, 15,0 százalékkal visszább vették az itt tevékenykedı vállalkozások. Néhány nemzetgazdasági ágban nıtt a személyi jellegő ráfordítás összege, legnagyobb mértékben a humán-egészségügyi, szociális ellátásban, mintegy 10,2 százalékkal. A régió megyéi közül Bács- Megoszlás Megoszlás év év Változás ± Kiskun megyében Személyi jellegő ráfordítások év év áldoznak a legtöbbet a milliárd Ft milliárd Ft % % % Bérköltség 319,7 301,6-18,1-5,7% 65,4% 66,4% személyi jellegő Személyi jellegő egyéb kifizetések 55,9 53,1-2,8-5,0% 11,4% 11,7% ráfordításokra, a teljes Bérjárulékok 112,9 99,7-13,2-11,7% 23,1% 21,9% összeg 42,1 százalékát. Összesen 488,5 454,3-34,1-7,0% 100,0% 100,0% Mivel a csökkenés mértéke 6,7 százalék közelíti a régió átlagát, így a megye részaránya nem változott számottevıen évhez viszonyítva. Ezen költségek Csongrád megyében csökkentek a legkisebb mértékben 5,5 százalékkal, ezért a részarány némileg növekedett. Csakúgy, mint az anyagjellegő ráfordítások esetében a személyi jellegő ráfordítások is Békés megyében estek a legnagyobbat, a megye részaránya 20,5 százalék. VI/3. ÁTLAGKERESET A régió egyes ágazataira jellemzı éves átlagkereseteket a társaságiadó-bevallásból a vállalkozások által elszámolt bérköltség, valamint az átlagos statisztikai állományi létszám alapján számítottuk. A Dél-alföldi régióban az éves bruttó átlagkereset a évi társaságiadó-bevallás adataiból számítva 1544,3 ezer forint/fı, ami mindössze 2,1 százalékos növekedés az elızı évi átlagkeresetekhez képest. 15

16 Nemzetgazdasági szinten a növekedés mértéke ennek több mint kétszerese, 4,8 százalék, és eléri a 2017,1 ezer forintot. Az összehasonlításban a régió társas vállalkozásai által foglalkoztatottak 472,8 ezer forinttal maradnak el az országos éves bruttó átlagkeresetektıl, a régió elmaradása ezen mutató tekintetében évhez képest tovább 60,4 ezer forinttal nıtt. Átlagkereset (ezer Ft/fı) Éves átlagkereset alakulása és változása nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban és országosan évben 20,0% 15,9% 15,0% 9,2% 10,0% 6,7% 6,0% 6,1% 4,4% 5,3% 5,1% 4,2% 2,1% 2,6% 4,0% 5,0% 5,3% 1,5% 1,0% 3,5% 2,8% -0,7% 2,1% 0,0% 1,8% -0,1% -0,1% -1,8% -0,2% -2,2% -3,0% -1,6% -3,8% -5,0% ,0% -15,0% változás 2009./2008. (%) Dél-alföldi régió, év Országos, év változás a Dél-alföldi régióban változás országosan Az ágazatok sorrendjét tekintve a legmagasabb éves átlagkeresettel a villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás ágban dolgozók rendelkeztek (3607,8 ezer forint), egyúttal a legmagasabb növekedési értéket 6,7 százalékot is ez az ág produkálta. Országos viszonylatban ebben az ágban képzıdött a második legmagasabb átlagkereset, ami 617,6 ezer forinttal magasabb a régiós átlagbérnél. A régióban a második helyen a pénzügyi, biztosítási tevékenység áll 2539,8 ezer forint/fıvel, az országos átlagbértıl 1967,7 ezer forinttal lemaradva. Nemzetgazdasági szinten ebben az ágban mutatható ki a legmagasabb átlagbér, 4507,5 ezer forint. A harmadik legmagasabb átlagkeresetet fizetı ág a vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés 1913,5 ezer forint fejenkénti átlagkeresettel, valamint a második legmagasabb keresetnövekedést 6,0 százalék is itt tapasztaljuk a régióban. Országos viszonylatban 3320,2 ezer forint átlagkeresettel harmadik az információ, kommunikáció ág. Ebben az ágban tapasztaljuk a legnagyobb eltérést a régiós és országos átlagkeresetek között, mivel a régiós átlagkereset 1646,6 ezer forint/fı nem éri el az országos érték felét sem, annak a 49,6 százaléka. A legalacsonyabb átlagbér mind régiós, mind országos viszonylatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban mutatható ki, azonban a régiós bér 962,1 ezer forint mindössze 81,5 százaléka az országosnak. A nemzetgazdasági ágak közül a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat az az ág, ahol az átlagkeresetek legalább megközelítik az országos béreket, a régióban 1555,3 ezer forint/fı, míg az országos átlagkereset 1590,8 ezer forint/fı, ami mindössze 2,3 százalékponttal magasabb. Nemzetgazdasági szinten a legnagyobb átlagbérnövekedést a kereskedelem, gépjármőjavítás ág produkálta, 15,9 százalékkal, míg ugyanez az ág régiónkban csak 2,1 százalékkal növekedett. A legerıteljesebb átlagbércsökkenés is ugyanabban az ágban tapasztalható mindkét vizsgált körben. A humán-egészségügyi, szociális ellátás ágban régiónkban 3,8 százalékkal, országosan 3,0 százalékkal csökkentek az átlagbérek. 16

17 VII. EREDMÉNYEK ALAKULÁSA Adózás elıtti eredmény összetevıi év év Változás ± milliárd Ft milliárd Ft % Üzemi nyereség 236,7 207,3-29,4-12,4% Üzemi veszteség -85,5-97,7-12,1-14,2% Üzemi tevékenység eredménye 151,2 109,7-41,5-27,5% Pénzügyi nyereség 64,5 76,8 12,3 19,1% Pénzügyi veszteség -70,1-76,3-6,2-8,8% Pénzügyi mőveletek eredménye -5,6 0,5 6,1 Rendkívüli nyereség 17,3 15,4-1,9-11,2% Rendkivüli veszteség -7,7-7,4 0,3 4,1% Rendkívüli eredmény 9,6 8,0-1,6-17,0% Adózás elıtti nyereség 231,0 201,0-29,9-13,0% Adózás elıtti veszteség -75,5-82,6-7,1-9,4% Adózás elıtti eredmény 155,4 118,4-37,0-23,8% VII/1. ÜZEMI, ÜZLETI EREDMÉNY A régió társas vállalkozásai évben 109,7 milliárd forint üzemi, üzleti eredményt értek el. Az elızı évekre visszatekintve az üzemi eredmény növekedése erıteljesen lelassult, évrıl évre egyre kisebb volt a növekedés 2006-ban 25,4 százalékos, 2007-ben 8,9 százalékos, 2008-ban már csak 2,3 százalékos, míg 2009-ben erıteljes, 27,5 százalékos csökkenés következett be. A évben a hazánkban is csúcspontját elérı gazdasági válság hatására, a korábban is egyre intenzívebb veszteségtermelés minden korábbi mértéket meghaladott. Az üzemi, üzleti tevékenység nyeresége régiónkban 2009-ben 12,4 százalékkal csökkent, míg a korábbi években, igaz, hogy egyre csökkenı mértékben, de növekedett. Az üzemi, üzleti tevékenység vesztesége mindeközben évrıl-évre folyamatosan növekedett, 2009-ben a növekedés mértéke elérte a 14,2 százalékot. Országosan is jelentısen, 15,1 százalékkal csökkent az üzemi eredmény, azonban ez jóval kisebb mértékő, mint a régiónkban tapasztalt. Ennek következménye, hogy régiónk részaránya az országos üzemi eredménybıl a évi 4,4 százalékról 2009-ben 3,8 százalékra esett vissza. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban 60,0 50,0 40,0 Milliárd Ft 30,0 20,0 10,0 0,0 24,6 12,7 51,1 52,4 14,2 6,6 2,7 14,6 10,9 39,1 24,5 3,2 4,5 0,4 3,9 3,2 9,9 5,3 6,7 6,3 2,5 2,2 6,7 7,1-10,0-20,0-1,5-0,2-24,1-28,6-30, év év 17

18 Nemzetgazdasági áganként vizsgálva az üzemi eredményt, régiós szinten az elızı évekhez hasonlóan a feldolgozóipar adja a legmagasabb, 47,8 százalékos részarányt, mindamellett azon kevés ág közé tartozik, melyben növekedett 2,7 százalékkal az üzemi eredmény. Annak következtében, hogy a többi ág jellemzıen nagyot zuhant, ez a kismértékő növekedés is nagy részarány-eltolódást okozott, a feldolgozóipar bázisbeli részaránya 33,8 százalék volt, vagyis 2009-re 14 százalékponttal nıtt a részesedése. Annak ellenére, hogy kereskedelem, gépjármőjavítás az elızı évi érték 62,8 százalékára esett vissza, továbbra is megtartotta második helyét a régióban, részesedése 22,4 százalék, mindössze 3,4 százalékponttal alacsonyabb a bázisnál. Nagy vesztes a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ág, üzemi eredménye ugyanis 48,5 százalékkal esett vissza. Ebben a gazdasági válságon túl szerepet játszott, hogy ban rendkívül magasak voltak a gabona felvásárlási árak, tehát a bázishatás is jelentıs. A mezıgazdaság 11,5 százalékos részarányával a régió harmadik helyezettje. Az elmúlt évhez hasonlóan jelentıs veszteséget termelt a pénzügyi, biztosítási tevékenység, a veszteség mértéke tovább nıtt az elızı évhez képest. A szállítás, raktározás ág jelentısen növelte 39,5 százalékkal üzemi eredményét 2008-hoz képest, részaránya 2,1 százalékról 4,1 százalékra nıtt. Az üzemi, üzleti tevékenység eredménye a régió megyéi között jelentıs átrendezıdést mutat. A legnagyobb hányadot 61,6 százalékot év év Változás ± Bács-Kiskun megye képviseli, értéke Üzemi, üzleti eredmény milliárd Ft milliárd Ft % 67,6 milliárd forint, és bár 13,3 százalékos Bács-Kiskun megye 77,9 67,6-10,4-13,3% csökkenést mutat évhez viszonyítva, Békés megye 35,2 22,5-12,7-36,1% részaránya 10,0 százalékponttal nıtt a másik Csongrád megye 38,0 19,6-18,4-48,5% két megye rovására. Békés megye Dél-alföldi régió 151,2 109,7-41,5-27,5% vállalkozásai 22,5 milliárd forint üzemi eredményt könyveltek el évre, ami 36,1 százalékkal alatta marad az elızı évinek. Ezzel részaránya a régión belül 20,5 százalék, az elızı évinél 2,8 százalékkal alacsonyabb. A legalacsonyabb részarányt 17,9 százalékot Csongrád megye képviseli, 19,6 milliárd forint üzemi eredményével. A részaránycsökkenés mértéke is kiugró, mintegy 7,2 százalékpontos. Ugyanakkor az üzemi tevékenység nyeresége Csongrádban esett vissza a legkevésbé elızı évhez képest, mindössze 3,4 százalékkal. Bács-Kiskun megyében 13,2 százalékkal, Békés megyében 25,9 százalékkal volt kevesebb az üzemi tevékenység nyeresége, mint 2008-ban. Az üzemi tevékenység vesztesége ellenben Csongrád megyében emelkedett a legnagyobb mértékben, 38,8 százalékkal, míg Békés megyében 7,2 százalékkal az elızı évi érték felett alakult. Ezzel párhuzamosan Bács-Kiskun megye vesztesége 12,8 százalékkal csökkent. A régió kistérségei közül a legmagasabb összegő üzemi eredményt a Kecskeméti kistérség vállalkozásai könyvelték el 27,4 milliárd forint, ami azonban 3,3 milliárd forinttal alacsonyabb az elızı évi eredménynél. Ezt követi a szintén Bács-Kiskun megyei Bajai kistérség, 15,9 milliárd forint üzemi eredménnyel. A évben 19,6 milliárd forint eredménnyel második helyezett Szegedi kistérség 2009-re lecsúszott a harmadik helyre, miután üzemi eredménye a régióban a legnagyobb mértékben 10,6 milliárd forinttal csökkent. A Békés megyei megyeszékhelyet is magába foglaló Békéscsabai kistérség 6,1 milliárd forintos üzemi eredménye a negyedik helyhez volt elegendı. Jelentıs csökkenést a Szegedi kistérség után a második legnagyobbat szenvedett el az Orosházai kistérség. Üzemi, üzleti eredmény év év Változás ± Milliárd forint Kecskeméti 30,7 27,4-3,3 Bajai 19,1 15,9-3,2 Kiskırösi 9,4 5,9-3,4 Kiskunhalasi 3,8 4,6 0,8 Kalocsai 5,8 4,5-1,3 Kiskunfélegyházai 5,2 4,0-1,2 Kiskunmajsai 1,0 2,3 1,3 Kunszentmiklósi 1,2 1,7 0,5 Jánoshalmai 0,8 1,6 0,8 Bácsalmási 1,0-0,4-1,4 Békéscsabai 8,6 6,1-2,5 Orosházai 12,5 4,7-7,8 Szarvasi 2,5 4,4 1,9 Békési 3,8 2,7-1,1 Szeghalomi 2,8 2,0-0,8 Gyulai 2,1 1,7-0,4 Mezıkovácsházai 3,0 0,9-2,0 Sarkadi 0,0-0,1 0,0 Szegedi 19,6 9,0-10,6 Hódmezıvásárhelyi 6,0 3,7-2,4 Makói 2,8 2,6-0,2 Szentesi 6,8 2,6-4,2 Kisteleki 0,6 1,0 0,5 Csongrádi 1,4 0,9-0,5 Mórahalomi 0,8-0,2-1,0 18

19 Míg elızı évben 12,5 milliárd forintos üzemi eredményével a negyedik helyen állt a régión belül, 2009-ben 7,8 milliárd forintos csökkenés következtében lecsúszott a hatodik helyre. Szembetőnı, hogy míg évben nem volt egyenlegében csak pozitív eredmények voltak, addig a vizsgált évben a korábban is a legutolsó helyeken álló kistérségek eredménye negatívba fordult. Egyenlegében legnagyobb veszteséggel a Bácsalmási kistérség zárta az évet, valamivel kisebb veszteséggel a Mórahalomi kistérség, és ezt követi a Sarkadi kistérség, vagyis mindhárom megyében van egy-egy kistérség, amely negatív eredménnyel zárta a évet. VII/2. PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE A Dél-alföldi régió pénzügyi eredménye a évi 5,6 milliárd forint veszteségrıl évre 76,8 milliárd forint nyereség és 76,3 milliárd forint veszteség eredıjeként 536,3 millió forint nyereségre nıtt. Az eredmény növekedését elsısorban az okozta, hogy 2009-ben a pénzügyi mőveletek nyeresége 19,1 százalékkal növekedett, miközben a pénzügyi mőveletek veszteségének növekedése jóval alacsonyabb nem volt nagyságrendi különbség a nyereség és veszteség összege között, 8,8 százalék volt. Nemzetgazdasági szinten a pénzügyi mőveletek eredménye negatív 201,9 milliárd forint veszteség, ami azonban jelentıs javulást mutat az elızı évhez 955,0 milliárd forint veszteség képest, annak csupán a 21,1 százaléka. milliárd Ft 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0-10,0-20,0-30,0-8,0-6,8 Pénzügyi mőveletek eredménye nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban -16,1-22,6 8,0 6,8-0,3-0,2-2,5-1,1-15,8-11,5-2,4-2,7-0,5-0,4-0,5-0,5 36,0 44,5-3,5-3,3 3,3 0,6-0,2-0,1-2,9-2, Azt, hogy régiónkban a pénzügyi mőveletek eredménye nyereségbe fordult, a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágnak köszönhetjük, mivel évi eredménye 44,5 milliárd forint nyereség, ami 23,7 százalékkal meghaladja az elızı évi pénzügyi eredményét is. Ezen kívül két ág, a villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás, valamint a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység eredménye volt pozitív 6,8 milliárd forint, illetve 0,6 milliárd forint, a többi ág veszteséget termelt. A legnagyobb, 22,6 milliárd forintos veszteséget a feldolgozóipar termelte, ami ráadásul 40,3 százalékkal meg is haladta az elızı évi veszteség összegét. 11,5 milliárd forint veszteség mutatható ki a kereskedelem, gépjármőjavítás ágban, ami azonban 27,1 százalékkal alacsonyabb, mint az elızı évre elszámolt veszteség. VII/3. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY A Dél-alföldi régió társas vállalkozásainak rendkívüli eredménye 8,0 milliárd forint, mindössze 83,0 százaléka az elızı évben produkált eredménynek (9,6 milliárd forint). A rendkívüli nyereség 11,2 százalékkal, a rendkívüli veszteség ennél alacsonyabb mértékben, 4,1 százalékkal csökkent az elızı évihez viszonyítva. 19

20 Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva, a legmagasabb összegő pozitív egyenlegő rendkívüli eredmény a kereskedelem, gépjármőjavítás ágban képzıdött, 3,7 milliárd forint értékben, ami közel duplája az elızı évinek (1,9 milliárd forint). Ezt követi 1,9 milliárd forint rendkívüli eredménnyel a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység, mely ág az elızı évi, egyenlegében 1,0 milliárd forint veszteségét fordította nyereségbe. A harmadik helyen álló mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ágban 1,1 milliárd forint pozitív rendkívüli eredmény képzıdött, ami azonban nem éri el az elızı évi szintet, annak a 99,6 százaléka. VII/4. ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY A régió kettıs könyvvitelt vezetı társas vállalkozásainak adózás elıtti eredménye 2009-ben 118,4 milliárd forint, ami 23,8 százalékkal csökkent a évihez képest. Országosan az adózás elıtti eredmény 12,5 százalékos növekedést mutat, ezért a Dél-alföldi régió részesedése az országos adózás elıtti eredménybıl 6,4 százalékról 4,3 százalékra csökkent. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a legmagasabb adózás elıtti eredményt 30,2 milliárd forintot a feldolgozóipar realizálta, úgy, hogy évhez képest 16,0 százalékkal csökkent az eredménye. Adózás elıtti eredmény nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban Egyéb Humán-egészésgügyi, szoc. ellátás Szakmai, tud. mőszaki tev. Ingatlanügyletek Pénzügyi, biztosítási tev. Információ, kommunikáció Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -0,5 Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjármőjavítás Építıipar Vízellátás -1,9 Villamose.-, gáz-, gızell., légkond. Feldolgozóipar Mezıgazdaság, erdıgazd., halászat 5,3 3,9 2,2 2,3 8,8 8,9 2,5 6,7 15,3 15,4 2,9 3,5 0,1 2,0 2,3 16,6 10,6 12,9 2,3 13,2 7,0 17,7 22,5 25, év év 30,2 35,9-5,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 milliárd Ft Ezt követi a kereskedelem, gépjármőjavítás ág 16,6 milliárd forintos adózás elıtti eredményével, mely 33,7 százalékos visszaesés következménye. A vízellátás ág és az egyéb kategória kivételével minden nemzetgazdasági ágban fogyatkozás figyelhetı meg. A negatív irányú változás következtében a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ág adózás elıtti eredménye veszteségbe fordult (-516 millió forint) évben. A vízellátás ág ezzel szemben évi, 1,9 milliárd forintos adózás elıtti veszteségét 2,3 milliárd forintos nyereségbe vitte át. Az adózás elıtti nyereség a régióban elızı évhez képest 13,0 százalékkal, 201,0 milliárd forintra csökkent. Az adózás elıtti nyereség országosan 3,7 százalékkal növekedett az elızı évhez képest, így a régió részaránya a nemzetgazdaság nyereségébıl 4,9 százalékról 4,1 százalékra mérséklıdött. Az adózás elıtti veszteség 82,6 milliárd forint 9,4 százalékkal emelkedett az elızı évhez viszonyítva. Országosan viszont a veszteség 5,9 százalékkal csökkent, ezért a régió részesedése az országos adózás elıtti veszteségbıl 3,9 százalékra növekedett. 20