A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2
|
|
- Domokos Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1 A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény, a rendezvény ideje alatt a Sziget magyar látogatói pedig egy nyitott és aktív célcsoportot jelentenek az egyéb turisztikai programok számára, annak ellenére, hogy a hazai célközönség demográfiai jellemzői, sajátos érdeklődése és preferenciái miatt Budapest számára egyelőre nem generál jelentős turisztikai bevételt. Más a helyzet a külföldi látogatókkal, akik a fesztiválozást jellemzően összekapcsolják egy budapesti városnézéssel, meghosszabbítják magyarországi tartózkodásukat, és egyre növekvő arányban vesznek igénybe a rendezvény helyszínén kívüli szálláshelyeket is. A Sziget és Magyarország összefonódó kínálata elég meggyőző ahhoz, hogy lojalitást alakítson ki a látogatókban, amit jól tükröz a visszatérő vendégek magas aránya is. A jelen cikkben a évi Sziget Fesztivál magyar és külföldi közönsége körében a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Free Association Kft. által készített reprezentatív felmérés eredményeit mutatjuk be. Kulcsszavak: Sziget Fesztivál, fesztivál, beutazó turizmus, belföldi turizmus, kulturális turizmus. Bevezetés A Sziget Fesztivál közönségének megismerése, ha más és más szempontból is, de sokakat foglalkoztató kérdés. A rendezők a tőlük kapott visszajelzések alapján fejlesztették, fejlesztik a rendezvényt, a támogatók pedig kegyeiket keresik, hiszen termékeik, szolgáltatásaik jövője szempontjából nem mindegy, milyen viszonyt sikerül kialakítani a fiatal felnőtt generációval. A sokrétű információs igény kielégítése érdekében indult el évekkel ezelőtt az a kutatási program, amely a rendezők, szponzorok, társadalmi szervezetek és gazdasági szakemberek kérdéseire igyekszik választ adni egy rugalmasan kihasználható omnibuszos kutatási felület segítségével. 1. A kutatás módszere A 2008-as Sziget Fesztivál magyar közönségét egy 1000 fős, súlyozott minta reprezentálta, amelynek súlyszámai egy 5000 fős magyarokra és külföldiekre egyaránt kiterjedő alapozó kutatás útján kerültek meghatározásra. Az alapozó kutatásra azért volt szükség, mert a Sziget közönségének demográfiai összetétele (szemben a magyar lakosság cenzus útján meghatározott összetételével) nem ismert. Az alapozás elvégzése minden évben szükséges, hiszen a programkínálat és egyéb, részvételi hajlandóságra ható tényezők függvényében évről évre változik a közönség összetétele. Az alapozó kutatás 1 A tanulmány a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából végzett kutatás alapján készült. A kutatást a Free Association Research Kft. készítette. 2 Kutatási tanácsadó, Free Association Research Kft. 28 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM módszerének meghatározásakor olyan mintavételi eljárásra volt szükség, amely minden látogató demográfiai paramétereinek feltárását szolgálja. Ennek az elvárásnak egyedül a beléptető kapuk tesznek eleget, ezért a kérdezőbiztosok is itt foglalták el helyüket a rendezvény teljes hossza alatt és regisztrálták a beáramló közönségből véletlenszerűen megállított személyek lakóhelyére, korára és nemére vonatkozó információkat. Rögzítésre került továbbá az is, hogy a látogatók hány alkalommal léptek be a rendezvény területére, hiszen minél többször hagyja el valaki a Sziget területét, majd lép be újra, annál nagyobb az esélye a mintába kerülésre. A belépési gyakoriságból eredő torzítást korrigálva alakult ki az a végleges demográfiai összetétel, amely a részletes, 1000 fős kutatás eredményeinek súlyozásához került felhasználásra. Az 1000 főt számláló magyar és a 400 fős külföldiekből álló mintán személyes megkérdezéssel történt az adatok felvétele. 2. A Sziget Fesztivál magyar közönségének demográfiai jellemzői A Sziget magyar közönségén belül megközelítőleg azonos arányt képviselnek a férfiak és a nők (az alapozó vizsgálat ezzel szemben a külföldiek körében a férfiak felülreprezentáltságát állapította meg). A könnyűzenei profilnak köszönhetően a magyar közönség harmada 20 év alatti, míg tízből három látogató éves. A rendezvény széleskörű relevanciáját, kedveltségét és hagyományait jelzi, hogy a 25 éves vagy annál idősebb korosztály 39,1%-ot tesz ki (1. ábra). A Sziget magyar látogatóinak 60,0%-a a fővárosból, további 13,4%-a Pest megyéből érkezett, így a látogatók közel háromnegyede a központi régió lakosa (2. ábra). A többi régióból egyformán csekély a látogatók aránya, ami számos okkal magyarázható. Ezek egyike a fizikai
2 ábra A Sziget Fesztiválon részt vevők megoszlása korcsoportok szerint (%) 14,9 5,1 1,6 15,3 13,8 19,9 17,1 28,6 12,2 10,8 16,3 20,4 19,1 24,4 15,8 14,9 12,1 9,9 12,2 2,9 3,5 4,6 3,2 Teljes Sziget Magyarok Külföldiek 16-ig és felette valamilyen idegen nyelvet. A leggyakrabban beszélt idegen nyelv az angol, erről mindössze a válaszadók 1%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem beszéli, a többség középfokúnak ítélte az angoltudását. A második leggyakrabban (legalább alapszinten) beszélt nyelv a német, ezt azonban jóval kisebb arányban sajátították el a megkérdezettek legalább középfokú szinten. Az egyéb európai nyelvek ismerete a magyar válaszadók körében gyakorlatilag elhanyagolható a két vezető európai nyelvhez képest. A külföldiek a Szigettel kapcsolatos vonzerők között megemlítik az ismerkedési lehetőségeket is, ennek nyelvi akadálya a fentiek miatt nem áll fenn (1. táblázat). 2. ábra A Sziget Fesztiválon részt vevő belföldi látogatók lakóhely szerinti megoszlása (%) Megjegyzés: A kapun áthaladó 5000, véletlenszerűen megállított magyar és külföldi látogató adatai alapján. távolság, amely a messzebb lakók Szigettel összefüggő kiadásait megnöveli az utazási és a szállásköltségek miatt (a sátras belépőjegyek száma véges). Különösen akkor igaz ez, ha egy programnapra vetülnek az ilyen természetű költségek. Nem elhanyagolható továbbá a Sziget erősödő tematikus vagy regionális konkurenciája sem (SZIN, EFOTT, Hegyalja Fesztivál, Balatone, Balaton Sound, Volt), amelyek, bár elismerten kisebb szabású rendezvények, a fesztiválozás általános erényeit magukénak tudhatják. A Sziget iskolai végzettség tekintetében messze az ország felnőtt lakossága előtt jár: minden második látogató egyetemet, illetve főiskolát végez vagy végzett, az érettségivel nem rendelkezők aránya mindössze 12,5%. Ebben a tekintetben a férfi és a női látogatók közt szignifikáns eltérés van: a nők között magasabb a felsőfokú végzettségűek (vagy diplomát adó intézményben tanulók) aránya, a férfiak körében ugyanakkor kétszeres a szakközépiskolát, illetve a technikumot végzettek aránya a nőkhöz képest. Az átlag feletti iskolázottságból is fakad, hogy a láto gatók 72,5%-a legalább középfokú szinten beszél Budapest Közép-Magyarország (Budapest nélkül) Észak-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 2,7 4,6 4,9 3,5 6,6 13,4 60,0 A szigetelők több mint fele (55,6%) jelenleg is nappali tagozaton tanul. A már dolgozó státuszban levők jellemzően beosztott alkalmazottak. Ebben a tekintetben van különbség a férfi és a női résztvevők között: a férfiak közt kétszer annyi vezetőt és 11,2%-kal több alkalmazott beosztottat találtunk, mint a nőknél, akiknél viszont a tanulók aránya volt jóval magasabb (nőknél 64,0%, férfiaknál 46,5%). Munkanélküliek csak nagyon csekély arányban jutnak ki a rendezvényre (2,2%). 1. táblázat Idegen nyelvek ismerete a magyar Sziget-látogatók körében (%) Angol Német Spanyol Francia Egyéb Nem beszéli az adott nyelvet 1 52,3 93,0 84,0 85,5 Kezdő 12,3 6,9 2,0 4,5 4,5 Alapfokú 16,3 14,5 2,1 4,5 3,5 Középfokú 43,6 19,2 1,9 4,9 3,7 Felsőfokú 14,1 6,0 0,8 2,0 1,8 Anyanyelvi 2,3 1,1 0,3 0,2 1,2 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 29
3 3. A Sziget Fesztivál magyar látogatóinak utazási szokásai 3.1. A SZIGET FESZTIVÁLLAL KAPCSOLATOS TURISZTIKAI JELLEMZŐK Annak ellenére, hogy fontos ismerkedési terepnek számít, kifejezetten ritka, hogy valaki egyedül vágjon neki a Szigetnek: a válaszadók többsége (majdnem kétharmada) 2 5 fős társaságban látogatott ki a évi Sziget Fesztiválra, közel 30%-uk több mint 5 fős társasággal érkezett. A társaság legnagyobb részét (84,2%) barátok, ismerősök, iskolatársak adták, ami összefügg azzal, hogy a látogatók döntő többségükben még családalapítás előtt állnak. A nagyobb társaságok esetén amennyiben nem a teljes rendezvényre látogatnak ki a programon való részvétel, illetve a részvétel napjának, napjainak meghatározása konszenzus vagy véleményvezérek iránymutatásának eredménye. A magas budapesti közönségarányból következően legtöbben (61,6%) otthon aludtak a rendezvény során, míg a második legnépszerűbb szálláshelynek a Sziget területén történő sátrazás számított (37,0%). Klasszikus kereskedelmi szálláshelyet mindössze 0,6% vett igénybe, hagyományos diákszállásokkal is csak ilyen arányban éltek, és ez az arány a vidékről érkező Sziget-látogatók körében sem volt szignifikánsan magasabb (körükben a Szigeten való sátrazás volt a legnépszerűbb szállásforma (56,2%)). Hozzávetőlegesen a magyar látogatók felére igaz, hogy kizárólag a Sziget területén étkezett, ez jellemzőbb a vidékiekre (körükben az arány 60,9%) és azokra, akik csak egy napra látogattak ki (63,4%-uk nyilatkozott úgy, hogy csak a Szigeten étkezett). A Szigeten történő étkezés kiegészítése és/vagy kiváltása leggyakrabban otthoni étkezéssel történt (azon válaszadók 58,0%-a válaszolt így, akik nem csak a Szigeten étkeztek), továbbá magas arányt képviseltek azok is, akik a kiskereskedelemből, azaz boltokból szereztek be élelmiszert (39,9%). A Szigeten kívüli vendéglátóhelyeken történő étkezés aránya meglehetősen alacsony volt, a teljes közönségre vetítve mindössze 6,0%-ot tett ki. A Sziget nem budapesti vendégei (főképp a nem központi régióból érkezők) a vasúti közlekedést részesítették előnyben (52,7%), amit a HÉV egészített ki (kb. minden harmadik vidékről érkező Szigetlakó választotta ezt a közlekedési eszközt, kiemelkedően sokan érkeztek így a központi régióból, feltehetően a HÉV vonalon fekvő agglomerációs településekről). Autóval, motorral minden ötödik, busszal pedig minden hatodik vidéki megkérdezett érkezett. A Szigetre érkező magyarok kevés Szigeten kívüli, alternatív programon vettek részt. Ha valakire, akkor inkább a vidékiekre volt jellemző, hogy a fesztiválon kívül is találtak programlehetőséget: elsősorban kulturális programokat sorolhatunk ide (moziba, színházba majdnem minden tizedik vidéki elment a fesztivál idején). Ugyanilyen A Szigeten kívüli programok preferált tájékozódási forrásainak megoszlása (%) 3. ábra Összesen Lakóhely szerint Elõzetes informálódás az interneten a jegyre nyomtatott honlapcím meglátogatásával 35,7 25,0 51,2 Mûsorújságok különszáma 19,9 21,1 18,1 Információs sátor a Szigeten (felvilágosítást és nyomtatott anyagokat lehet kapni) 18,8 17,2 21,5 es hírlevél 2,5 3,0 1,8 Budapesti Egyéb 1,0 1,8 Vidéki NT/NV 21,8 5,6 32,7 30 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
4 arányban a fővárosban való vásárlást is külön programként jelölték meg a nem budapesti szigetelők. A városnézés a magyarok körében egyáltalán nem volt jellemző: még a vidékieknek is mindössze 3,4%-a mondta azt, hogy ilyen céllal hagyta el a Sziget területét a fesztivál ideje alatt. A Szigeten kívüli programok tehát alacsony relevanciával bírnak, ha valakit mégis érdekel ilyesmi, akkor a programokkal kapcsolatos előzetes tájékozódás legkedveltebb forrásaként az internetet jelölik meg, ez különösen a vidékiekre igaz, mivel itt a programfüzetekhez való hozzájutás kevésbé megszokott. A budapestieknél is az internet lenne a preferált forrás (minden negyedik budapesti válaszolt így), ám majdnem ugyanennyien (21,1%) jelölték meg a műsorújságok különszámát, illetve a Szigeten felállított információs sátrat (17,2%) tájékozódási pontként (3. ábra). A legtöbben nem érkeznek korábban a Szigetre (84,4%), és nem is maradnak a rendezvényt követően (84,8%). A vidéki látogatók között is csak minden hatodik hosszabbítja meg a Budapesten tartózkodást a fesztivál kezdete előtt vagy után A FESZTIVÁLOK LÁTOGATOTTSÁGA ÉS AZ EZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓS FORRÁSOK HASZNÁLATA A Szigetre látogatók körében a fesztiválok közül népszerűség tekintetében magasan kiemelkednek a könnyűzenei vonatkozásúak (nem meglepő, hiszen a Sziget is ebbe a kategóriába tartozik, tehát eleve nem a kategóriát és az azzal járó életformát elutasító megkérdezettek körében folytattuk a kutatást): a megkérdezettek kétharmada a Szigeten kívül is részt vett más könnyűzenei fesz tivál(ok) on az elmúlt év során. Ezen túl legtöbben gasztronómiai, film- és hobbifesztiválokon vettek részt, ezeket a válaszadók egynegyede egyötöde jelölte meg. Legkevésbé a komolyzenei, a tánc- és a népművészeti fesztiválok számítanak népszerűnek ebben a célcsoportban, életkortól függetlenül. A gasztronómiai fesztiválok látogatottsága az életkorral együtt fokozatosan nő, a 30 év felettiek közül minden harmadik válaszadó járt ilyen rendezvényen a felmérést megelőző 12 hónap során (4. ábra). Részvétel fesztiválokon a felmérést megelőző egy év során a Sziget-látogatók körében (%) 4. ábra Összesen Lakóhely szerint Kor szerint Könnyûzenei 66,4 68,3 6 46,6 60,2 72,4 73,0 77,0 Gasztronómiai 23,9 25,1 2 12,7 16,5 26,9 29,8 32,4 Film 23,3 26,9 16,9 17,6 27,5 24,1 23,4 21,8 Hobbi Színházi Összmûvészeti 18,6 13,4 12,8 18,8 17,3 14,1 12,3 13,1 12,7 Budapest Vidék 1 19,3 19,0 15,9 23,2 9,2 17,7 15,7 12,8 9,4 8,3 11,7 15,6 13,8 13, éves éves éves éves 30 éves Komolyzenei 11,7 14,1 8,2 3,6 12,4 14,0 15,8 11,3 Tánc 10,0 1 8,1 9,9 11,2 11,7 11,6 5,6 Népmûvészeti 8,5 8,2 8,9 4,0 8,0 6,4 13,2 10,9 Megjegyzés: A válaszadók több választ is megjelölhettek. TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 31
5 A megrendezett könnyűzenei fesztiválokról három fő forrásból értesülnek a látogatók: a rendezvény már hagyományokkal rendelkezik, ezért tudják, hogy van/várják (minden harmadik válaszadó hivatkozik erre); valaki más hívja fel rá a figyelmet azaz szájhagyomány útján terjed az információ (ezt minden negyedik válaszadó említette); az interneten találkoznak vele és/vagy ott néznek utána az időzítésnek és a részletes programnak (ezt minden ötödik megkérdezett válaszolta). Egyéb fesztiváloknál változó, hogy melyik a legfontosabb információs forrás, ám a hagyományos média (tévé, sajtó, rádió, plakát) ezen programok esetében sem elsődleges, ezek szerepét ebben a célközönségben szinte teljesen átvette az internet. Az egyes fesztiváltípusoknál elsősorban a következő médiumok segítik a tájékozódást: komolyzenei, színházi és filmfesztiválok: internet, szájhagyomány, programmagazinok; hobbi, gasztronómiai, tánc- és összművészeti fesztiválok: szájhagyomány, rendezvény hagyománya, internet; népművészeti fesztiválok: szájhagyomány, inter net. A fesztiválokon való részvételt elsősorban a termék maga határozza meg, azaz a műfaj és a műsor. Nagy fontossággal bír még a várható hangulat és az a képesség, hogy barátokkal együtt élvezhető legyen. A Sziget közönsége esetén kifejezetten nem szempont, hogy egy fesztivál családi program legyen, miként a reklámok szerepét is erősen korlátozottnak tartják (5. ábra). 4. Külföldiek a Sziget Fesztiválon A Sziget jelentős számú külföldi látogatót vonz, akiknek 81,8%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy a Sziget volt-e magyarországi látogatásának elsődleges célja. A Sziget elsőszámú vonzereje a felvonultatott együttesek jellegében, minőségében, számosságában és változatosságában rejlik. Számos egyéb tényező is a rendezvényen A fesztiválok kiválasztását befolyásoló tényezők fontossága a Sziget magyar közönségének véleménye alapján (%) 5. ábra Fellépõk, produkciók 2,1 3,0 10,4 24,7 59,2 4,4 Fesztivál jellege, mûfaja 2,31,8 13,9 24,0 57,5 Fesztivál konkrét mûsora 1,9 4,2 12,0 27,9 53,6 A rendezvény hangulata 2,4 4,5 12,2 27,9 52,5 4,2 Közös együttlétre adjon lehetõséget a barátokkal 5,4 4,7 17,8 24,1 47,5 4,0 Jegyár 11,2 13,0 24,5 26,8 23,9 3,4 Ismerõsök ajánlásai 14,5 1 30,7 29,4 13,1 1,0 3,2 A fesztivál által kínált életforma (pl. sátrazás) 20,1 20,4 25,6 17,6 14,9 2,9 A fesztivál helyének kulturáltsága, szépsége A fesztivál helyének megközelíthetõsége A fesztivál rangja, elismertsége 19,4 20,2 25,8 16,9 21,9 21,3 27,3 34,7 25,7 19,3 19,8 14,8 11,6 7,5 11,0 0,6 1,0 2,8 2,8 2,6 Távolság 29,8 17,3 26,9 17,3 7,9 0,8 2,6 A közelben lévõ szálláshelyek, vendéglátóhelyek színvonala 40,2 2 19,7 10,9 6,2 1,6 2,2 Reklám Közös családi együttlétre adjon lehetõséget 45,0 57, ,8 13,6 11,9 16,3 7,4 7,1 7,6 2,3 1,8 1,9 1,9 Átlag 1 egyáltalán nem fontos 2 nem fontos 3 fontos is, meg nem is 4 fontos 5 nagyon fontos NT/NV 32 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
6 való részvétel mellett szól: a fesztivál hangulata, a közönség jellege, a sokszínűség, a véget nem érő bulik és a kivételes környezet is. Többen pozitívumként említik a fesztivál megfizethetőségét is, illetve a jó ár-érték arányt. A küldőországok között a legfontosabbak: Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia és Ausztria. A külföldi látogatók fele még tanul otthonában, a férfiak többségben vannak (58,3%), az átlagéletkor némileg magasabb a magyar közönséghez viszonyítva. Nem jellemző, hogy egyedül érkeznek (mindössze 7,6%), a legtöbben baráti társasággal jönnek (72,2%). A legtöbben (74,7%) otthoni barátaiktól értesültek az idei fesztiválról, míg a második legjelentősebb információs forrás az internet (31,7% említi). A Szigetre látogatók mindössze egyhatoda nyilatkozott úgy, hogy idén hallott először a fesztiválról, míg 31,7% négy éve vagy régebben hallott róla először ban a külföldi közönség 27,8%-a vallotta magát visszatérő vendégnek. A külföldiek több mint fele a rendezvény kezdetét megelőzően érkezik Magyarországra, és megközelítőleg 40% hosszabbítja meg tartózkodását a Sziget befejezését követően. Az utazáshoz legtöbben a vasutat veszik igénybe (38,6%), a második legfontosabb közlekedési eszköz a repülőgép (30,1%), amelyet az autós utazás követ (25,4%). A Szigetre látogatók mindössze négyötöde érdeklődik további látnivalók, programlehetőségek után, a legtöbben budapesti városnézésre mennek, míg 1% a Balatonra is ellátogat. A Szigetre látogató külföldiek 2006-ban még szinte kivétel nélkül a Szigeten töltötték az éjszaká(ka)t, mára ez 70,2%-ra csökkent; 2008-ban 15,6% vett igénybe diákszállást, míg 1% szállodában vagy panzióban szállt meg. 6. Összefoglalás A Sziget Fesztivál magyar közönsége turisztikai szempontból kevésbé ígéretes csoport, mivel jelentős részben budapesti, illetve Budapest környéki lakosokról van szó, akik helyzetüknél fogva korlátozottan érdekeltek kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátóhelyek és egyéb idegenforgalmi szolgáltatások igénybevételében. Ez azonban csak a Sziget Fesztivál idejére érvényes megállapítás, a kilátogatók egyéb, belföldi turisztikai ajánlatokkal jól megcélozhatók. (Gazdasági értelemben ez a szegmens sem lebecsülendő, hiszen belépőjegyre, utazásra, étel és italfogyasztásra ők is jelentős összeget költenek, és összességében nyitottak egyéb fesztiválok fogyasztására is.). A külföldiek körében a Sziget Fesztivál kiváló imázzsal bír, hiszen jelentős részben szájhagyomány útján terjednek a rendezvénnyel kapcsolatos hírek, s ez köztudottan a leghitelesebb csatorna bármilyen termékről vagy szolgáltatásról legyen szó. A hazánkba látogatók kifejezetten nyitottak Budapest megismerésére, ezért ennek elősegítése jelentős potenciállal bír (például városnéző buszok indítása a helyszínről kifejezetten fiatalok igényeire szabva). Budapest és környéke vonzerejének tudatosítása tovább erősítheti a kialakult pozitív képet, amely a következő évek értékesítéseit jól támogathatja, illetve növelheti a visszatérők arányát. További információ: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kutatási Csoport, tel.: (1) , fax: (1) , kutatas@itthon.hu, internet: oldalak/piaci iránytű. TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 33
SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL
2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Ifjúsági turizmus Magyarországon II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága
Részletesebbentények és elôrejelzések
A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az
RészletesebbenA magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában)
Magyar Turizmus Zrt. 1012 Budapest, Vérmezo út 4. Tel.: (06-1)488-8700? Fax: (06-1)488-8600 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu? www.itthon.hu 2006. március 16. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. TÁJÉKOZTATÓJA A
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben 1 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatás alapján összeállította: Mester Tünde 2 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató
RészletesebbenFOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.
FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a
RészletesebbenBudapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenMagyarország ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Nagy-Britanniában, a britek utazási szokásai
Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság Magyarország ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Nagy-Britanniában, a britek utazási szokásai Készítette: A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a Taylor Nelson
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
Részletesebbenitthon A német lakosság utazási szokásai; otthon van Németországban Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei
itthon otthon van A német lakosság utazási szokásai; Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban Összefoglaló tanulmány 2005 M A G Y A R T U R I Z M
RészletesebbenÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...
RészletesebbenA dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei
A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei Bevezetés, vezetői összefoglaló A dunai hajóutazások Magyarország turisztikai kínálatának fontos
RészletesebbenKUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen
Részletesebben2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen
1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN
AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa
RészletesebbenÖsszeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1
a a a Kedves Olvasók! Ismét tematikus számmal szeretnénk az Önök ismereteit gyarapítani. A Magyar Turizmus Zrt. 2009-re a Kulturális Turizmus Évét hirdette meg, elsôsorban belföldi marketingtevékenységében.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes
RészletesebbenSZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...
RészletesebbenAz ETC 2013/3. negyedéves jelentése
2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést
RészletesebbenTURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben
A magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásai és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A magyar
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenOnline kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében
389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ
Részletesebben1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon
Budapest, 2013. január 17. WORLD TRAVEL TRENDS REPORT 2012/2013 Az IPK International ETC World Travel Monitor Forum konferenciája alapján készült trendelemzés legfıbb megállapításai Az IPK International
RészletesebbenA magyar lakosság utazási szokásai, 2010
1 A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató
RészletesebbenKorcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2
2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenTURIZMUSMENEDZSMENT. Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán 1 44 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM. 1.
Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán 1 Szerzők: dr. Neulinger Ágnes 1 Kelemen Kata 2 dr. Simon Judit 3 dr. Hofmeister Tóth Ágnes 4 Kutatási projektünkben a hazai lakosság utazással
Részletesebben10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás
10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az
RészletesebbenHent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon
Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon M a g ya r S z a b a d a l m i H i v a t a l 2 1 TÉNYEK ÉS ADATOK A HAMISÍTÁSRÓL MAGYARORSZÁGON Tartalomjegyzék Bevezetés 2 I. A magyar fogyasztók
RészletesebbenKÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!
2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési
RészletesebbenHavas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)
Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai
RészletesebbenTÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016. Tudománykommunikáció a Z generációnak. Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A Dél-Dunántúlon
RészletesebbenIfjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók
RészletesebbenA Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében
A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A német lakosság utazási szokásai, és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a TNS Hungary Kft.
RészletesebbenA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.
RészletesebbenHévíz és az egészségturizmus
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező szak Egészségturizmus Szervező szakirány Egészségturizmus Hévíz és az egészségturizmus Dr. Szántó Ákos Miklós Nóra konzulens 2014 Tartalom 1. Bevezetés...
RészletesebbenHajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.
RészletesebbenGyarmati Andrea: A tevékenységadminisztráció informatizálásának lehetőségei a gyermekvédelemben
Gyarmati Andrea: A tevékenységadminisztráció informatizálásának lehetőségei a gyermekvédelemben A szociális ágazat információs fejlesztéseit tekintve évtizedes lemaradásban van az egyéb humán ágazatokhoz
RészletesebbenA MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl
A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl A Magyar Kongresszusi Igazgatóság (MKI) partnerei közremőködésével 2012-ben
RészletesebbenA Balaton őrzi vezető helyét
FHB SAJTÓINFORMÁCIÓ Ez a sajtótájékoztató anyag az FHB Jelzálogbank Nyrt. (1082 Budapest, Üllői út 48., Cg. 01-10-043638, Adószám: 12321942-4-44) szellemi tulajdona. Az információ, amelyet tartalmaz, az
RészletesebbenMunkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV
Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház
RészletesebbenA népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig
Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. július augusztus (854 891. o.) Hermann Zoltán Varga Júlia A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK) Tanulmányunkban
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1
Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6
RészletesebbenA Jeanette s Wine borkereskedés új, miskolci üzletének bevezetése
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet A Jeanette s Wine borkereskedés új, miskolci üzletének bevezetése Fürjes Péter 2013. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A borkereskedelem piaci
Részletesebbenés lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1
A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz
RészletesebbenÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM
ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI
RészletesebbenÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET
ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI
RészletesebbenA telefonos adatfelvétel 2005. első felében, 300 fős reprezentatív, 18 éves vagy idősebb budapestieket magába foglaló minta alapján történt.
Parkolás Budapesten Fővárosi parkolási szokások és a parkolási rendszer lakossági megítélése A Studio Metropolitana Kht. közvélemény-kutatása A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht., együttműködve
RészletesebbenTURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja
A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus
RészletesebbenElektronikus tanulási környezet implementációs tapasztalatai empirikus felmérés alapján
Dr. Vig Zoltán Ph.D Elektronikus tanulási környezet implementációs tapasztalatai empirikus felmérés alapján 2000 körül egyfajta hullámként jelentkeztek a különbözı e-learning megoldások új verziói, rendszerei.
RészletesebbenA pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Magyarország ismertsége és imázsa Hollandiában, a holland lakosság utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a KPMG Tanácsadó Kft. Utazás, szabadidõ és turizmus csoportja A Magyarország
RészletesebbenIDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2
2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások
RészletesebbenA közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében
A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenBUDAPEST KÖZÉP-DUNAVIDÉK
Budapesti kulturális kutatás A Kulturális Munkacsoport 009. évi kutatása A BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit Kft. kutatási eredményei alapján összeállította: Ördög Ágnes A BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenFelhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan
C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
RészletesebbenÉszak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor
Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.
Részletesebbenmi lenne az a nagy dobás, mely elkerülhetetlenül és tartósan a Balatonra irányítja a figyelmet, ugyanakkor az akció költséghatékony és fenntartható?
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Évek óta foglalkoztat a kérdés: mi lenne az a nagy dobás, mely elkerülhetetlenül és tartósan a Balatonra irányítja a figyelmet, ugyanakkor az akció költséghatékony és fenntartható?
RészletesebbenBALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné
BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat
RészletesebbenCSILLAGHÚR PROGRAM. Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4
CSILLAGHÚR PROGRAM CSILLAGHÚR PROGRAM Kőszeg Írottkő Natúrpark 2016. ÍROTTKŐ NATÚRPARKÉRT EGYESÜLET W W W.NATURPARK.HU 1 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. A CSILLAGHÚR PROGRAM ILLESZKEDÉSE
RészletesebbenIdegen nyelvoktatás iskolánkban
Idegen nyelvoktatás iskolánkban Iskolánk profiljában az informatika emelt szintű oktatása mellett az idegen nyelv oktatása is hangsúlyozottan szerepel. Amit kínálunk: a Helyi Kerettanterv alapján megvalósuló
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új
10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek
RészletesebbenHalandóság. Főbb megállapítások
5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már
RészletesebbenTOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA
TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány
RészletesebbenDigitális írástudás, társadalmi szegmentáltság
Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság Bernát Anikó Fábián Zoltán 1. Bevezetés Az 1990-es évek óta egyre szélesebb körben használatos a digitális írástudás fogalma, amely a digitális infokommunikációs
RészletesebbenHelyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret
Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok
RészletesebbenGyógyhelyfejlesztési Stratégia Hajdúszoboszló
Gyógyhelyfejlesztési Stratégia Hajdúszoboszló 2015. szeptember Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Helyzetelemzés... 5 Kereslet-kínálat elemzése... 5 Célcsoport elemzés... 6 Fő attrakció (fürdő),
RészletesebbenA TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló
RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.16. COM(2013) 703 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenDózsa György Általános Iskola
037037 Dózsa György Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Megismerte, véleményezte és elfogadta a Dózsa György Általános Iskola Tantestülete, 2013. márc. 31. Készítette: Veszprém, 2013. márc.
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenMEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET
PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor
RészletesebbenBeszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiában meghatározott feladatok megvalósításáról I.
Beszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiában meghatározott feladatok megvalósításáról I. BEVEZETŐ A 80/2013. (X. 16.) OGY határozat hatályba léptette a Nemzeti Drogellenes
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 október 26- i testületi ülésére a 3. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: 2012 évi belsı ellenırzési ütemterv elfogadása Elıterjesztı:
RészletesebbenA MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.
A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés
RészletesebbenA Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára
HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK A MUNKAERŐPIACRÓL PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK A MUNKAERŐPIACON A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés
RészletesebbenA SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE
SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK
RészletesebbenHR HÍRLEVÉL. 2010. Május
HR HÍRLEVÉL 2010. Május MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK Munkaügyi audit Munkaügyi szerviz Munkaügyi tanácsadás Munkaügyi ellenırzésre felkészítı oktatások RECRUITMENT / OUTSOURCING PÉNZÜGY- SZÁMVITEL Szakemberek
Részletesebben