S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

Átírás

1 S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y Budapest, július 19. A diákok foglalkoztatásának alapvet adózási szabályairól Évrl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidt vagy annak egy részét munkával tölti, ezért ismét aktuális a diákok foglalkoztatási szabályainak áttekintése. Sok tanuló a nyári idszakon túl rendszeresen is végez munkát, így az alábbiakban a diákok munkavállalásával összefügg adózási szabályok részletes bemutatására kerül sor. 1.) Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson? A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A törvény azonban iskolai szünet idtartama alatt annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki tanulmányait általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszer képzésben folytatja. Ilyenkor az alkalmazás további feltétele a diák törvényes képviseljének hozzájárulása. 2.) A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teend a NAV-nál? A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 11T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz. A nyomtatvány beszerezhet az ügyfélszolgálatokon vagy letölthet a NAV adózási honlapjáról ( a Letöltések / Nyomtatványkitölt programok menüpont alatt. Az igénylés ingyenes. 3.) Milyen módon foglalkoztathatók a diákok? A tanuló mindenki máshoz hasonlóan alkalmazható: a.) munkaviszonyban; b.) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerzdéssel, segít családtagként); vagy c.) az alkalmi munkavállalói kiskönyv helyébe lépett egyszersített foglalkoztatás keretében. Az elbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötd foglalkoztatási forma is létezik: a tanulószerzdés, a hallgatói szerzdés és az együttmködési megállapodás. 4.) Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik? a.) A foglalkoztatás legjellemzbb esete, amikor a tanuló munkaszerzdés alapján a munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintend, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységbl származó jövedelemnek minsül. Ennek megfelelen munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni, és megfizetni a személyi jövedelemadó-elleget. A tanuló a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adójóváírást is érvényesíthet. Ha a 1132 Budapest, Váci út 48/C-D. Telefon: 1/

2 2 magánszemély az adójóváírás igénybevételérl a munkáltató felé legkésbb a kifizetés idpontjában írásban nyilatkozik, akkor a munkáltatónak az adójóváírást már az adóelleg megállapításánál figyelembe kell vennie. Nyilatkozat hiányában a túlvont adóelleg visszaigénylésére az adóhatósághoz benyújtandó 53. sz. személyi jövedelemadó bevallásban van lehetség. Az adóévben adókötelezettség alá es valamennyi önálló, nem önálló tevékenységbl származó jövedelem valamint egyéb jövedelem az összevont adóalapba tartozik. Tekintve, hogy az adó alapját az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekbl az adóalapkiegészítés hozzáadásával kell meghatározni, a munkaviszonyból származó jövedelem adójának alapját is az adóalap növel tétel (a jövedelem 27 százaléka) hozzáadásával kell megállapítani január 1-jétl az összevont adóalap után fizetend adó mértéke 16 százalék. A munkáltató a diák részére havonta, illetve a munkaviszony megsznésekor köteles igazolást kiállítani. A diáknak az adóévben megszerzett jövedelmeirl az adóévet követ év május 20-ig kell elkészítenie az 53-as személyi jövedelemadó bevallását. b.) A közép-, illetve felsfokú oktatási intézményben nappali rendszer oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj. 16. (1) bekezdés i) pontja]. A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és egészségbiztosítás a már említett természetbeni ellátáson túl a Tbj. szerinti valamennyi társadalombiztosítási ellátásra, ennek részeként pénzbeli ellátásokra így például táppénzre is jogosultságot szerez. A tanulónak juttatott járulékalapot képez jövedelem után a foglalkoztatót és a tanulót az általános szabályok szerint terheli a járulékfizetési kötelezettség: - a foglalkoztatót 27 százalékos mérték társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli, - a biztosított 7,5 százalékos mérték egészségbiztosítási és munkaer-piaci járulékot, továbbá 10 százalékos mérték nyugdíjjárulékot fizet. Az egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaer-piaci járulék 1,5 százalék. 5.) Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettektl? A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerzdést kötnek, vagy ha a tanulót segít családtagként foglalkoztatják. a.) A megbízási szerzdés alapján kapott díjazás önálló tevékenységbl származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységbl származó bevétellel szemben széles kör költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás. Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minsül jövedelemnek. Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkez esetben a kifizet automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelleget.

3 3 Az önálló tevékenységbl származó jövedelem esetében is az adó alapját a jövedelem szuperbruttósításával kell meghatározni. A kifizet minden esetben köteles a kifizetésekor igazolást kiállítani a diák részére. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltéren nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben elírt feltétele, hogy a foglalkoztatott havi díjazása elérje a tárgyhónapot megelz hónap els napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: forint, melynek 30 százaléka forint. Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a foglalkoztatót és a biztosítottat a munkaviszonynál ismertetett járulékfizetési kötelezettség terheli azzal az eltéréssel, hogy a tanuló nem kötelezett a 1,5 százalékos mérték munkaer-piaci járulék megfizetésére. Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónapot megelz hónap els napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A biztosítottá válás hiányában csak a foglalkoztatónak keletkezik 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége az adóelleg megállapításánál figyelembe vett összeg után. 6.) Mit érdemes tudni a diákokra vonatkozó, a szakmai gyakorlattal összefügg díjazás adózásának szabályairól? a.) Tanulószerzdés alapján foglalkoztatott tanulók A tanulószerzdés a gazdálkodó szervezet és a tanuló között, gyakorlati képzés céljából megkötött szerzdés. A szakképz iskolai tanulók esetében a tanulószerzdés alapján az ket megillet pénzbeli juttatásnak a szakképzésrl szóló törvényben meghatározott kötelezen fizetett összege (a minimálbér 20%-a) az Szja tv. szerint adómentesnek minsül. Ha a juttatás összege meghaladja az adómentességi értékhatárként meghatározott összeget, akkor az ezt meghaladó rész az összevont adóalap részeként egyéb jövedelemként adózik. A tanulószerzdés alapján szakképz iskolai tanulmányokat folytató tanuló a Tbj. szabályai szerint a tanulószerzdés tartamára biztosítottá válik a pénzbeli díjazás összegétl függetlenül. A járulékalapot képez jövedelem meghatározása szerint a tanulószerzdésben meghatározott díjat kell a járulékfizetési kötelezettség teljesítésekor figyelembe venni. A járulékokat az általános szabályok szerint kell teljesíteni azzal az eltéréssel, hogy a foglalkoztatottat terhel 1,5 százalékos munkaer-piaci járulékot nem kell megfizetni. Ha a diák az adóévben kizárólag adómentes juttatást szerez, akkor az adott évrl nem kell szja bevallást benyújtania. b.) Hallgatói szerzdéssel foglalkoztatott hallgató A tanulószerzdéshez hasonlóan adómentes juttatásnak minsül a felsfokú szakképzésben részt vev hallgatónak hallgatói szerzdés alapján külön jogszabály szerint kötelezen kifizetett díjazás (a minimálbér 20%-a). A juttatás adómentes értékhatárt meghaladó része szintén egyéb jövedelemként lesz adóköteles, de a kifizett ezután 27 százalékos mérték egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli.

4 4 A felsfokú szakképzésben részt vev hallgatók hallgatói szerzdés alapján történ foglalkoztatását a Tbj. 5. -a nem nevesíti, ezért nem válnak biztosítottá, azaz az ilyen szerzdés alapján foglalkoztatott hallgatók esetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezhet. c.) Szakmai gyakorlat A közép és felsfokú tanulmányok folytatása esetén a képesítés megszerzésének feltétele a kötelez szakmai gyakorlat teljesítése. - A szakképzésben tanulószerzdés nélkül részt vev tanulót szakmai gyakorlat idtartamára megillet díjazás havi összegének a hónap els napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó rész adómentes juttatásnak minsül. - A felsoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzésére kifizetett díjazás értékébl a hónap els napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes. A tanulószerzdéshez képest lényeges különbség, hogy itt nem jöhet létre biztosítottság, tehát járulékfizetés sincs. A juttatás adómentes értékhatárt meghaladó része egyéb jövedelemnek minsül, mely után a kifizett 27 százalékos mérték egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli. Gyakran elfordul, hogy az iskola nem tudja a saját keretein belül megszervezni a tanulók gyakorlati képzését, és ezért kénytelen egy másik intézménnyel, gazdálkodó szervezettel, természetes személlyel megállapodást (együttmködési megállapodást) kötni. A személyi jövedelemadó fizetés szabályai ilyenkor is megegyeznek az e pontban már ismertetett rendelkezésekkel. Együttmködési megállapodás esetében a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt a gazdálkodó szervezetnél, melyre nézve külön törvény nem írja el olyan jogviszony létesítését, mely biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel járna. Ebbl következen az együttmködési megállapodás alapján szakmai gyakorlatot folytató hallgatók nem biztosítottak, nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség. d.) Hallgatói munkadíj speciális adózása A hallgatói munkaszerzdésbl származó jövedelem a nem önálló tevékenységre vonatkozó általános szabályok szerint lesz adóköteles. A hallgatói munkaszerzdéssel munkát végz diák január 1-jétl ismét munkaviszonyban foglalkoztatott személyként biztosítottnak minsül, ezért járulékokat a hallgató részére kifizetett járulékalapot képez jövedelem után a munkaviszonyra irányadó általános szabályok szerint kell megfizetni. 7.) Végül megemlítend, hogy a diákmunka egyszersített foglalkoztatás keretében is végezhet, de a tanulókat érinten az errl szóló törvény nem tartalmaz különleges elírásokat. Egyszersített módon létesíthet munkaviszony: - mezgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy - alkalmi munkára. Alkalmi munkának minsül a munkáltató és a munkavállaló között a) összesen legfeljebb öt egymást követ naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és

5 5 c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott idre szóló munkaviszony. A munkáltató által az elzekben ismertetett feltételek fennállása esetén fizetend közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként - mezgazdasági idénymunka esetén 500 forint, - turisztikai idénymunka esetén 500 forint, - alkalmi munka esetén forint. A közteher megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv-ben a munkáltatóra elírt adóelleg-levonási kötelezettség, b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerpiaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelleg-fizetési kötelezettség. Az egyszersített foglalkoztatásról bvebb információt talál honlapunkon Az egyszersített foglalkoztatás szabályairól szóló 46. sz. információs füzetben. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Figazgatósága